Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-21 / 222. szám

JXSÁRNAP, J952 SZEPTEMBER 2? 5 Ezt adta az ötéves terv a szegedi dolgozók egészségének védelmében ' Gyakran hallani ünemeinkben up i ban 20343 dolgozó részesült bizto- i vizsgálatot, ami biztosítja, hogy Ipán, hogy népi demokráciánkban | sításban. Ezzel szemben 1951-ben I dolgozóink állandó orvosi megfilegföbb érték az ember. A szó elhangzik, a szavakat hirdető plakátokat elfeledjük a „em gondolunk arra. mi van a szavak mögött. Pedig érdemes megnézni, s kit'ünik. ezen a téren is milyen sokat kaptunk a tervtől. wmmm//rmA feí/öc/ése /7J /P X-et 1&7x már 46.608 dolgozót biztosítottak, gyelés alatt állnak s a fertőző bebe'cgség esetére, ami jóval mégha- ! tegségek terjedését meg tudják ladja a 38-as létszám kétszeresét. | Ekadályozni az azonnali gyógj'keH+talmasat fejlődött a dolgozók zeléssel. A múltban Magyarország AZ ÍRÓSZÖVETSÉGI VÁLASZTÁSOK ELÉ orvosi kezelése is. A legjobb szakorvosok biztosítják ma a kezelést. 1938-ban csupán 15 szakrendelést ^ma alacsony volt tartottak, 15 orvossal, addig 1951ben 66 szakrendelés és 44 szakorvos áll a dolgozók rendelkezésére. A szakorvosi rendelés idejét is háromszorosára, 32 óráról 157 órára emelték. Kórházaink klinikáink korszerűsítésére, kibővítésére hatalmas őszszegeket fordított kormányzatunk az elmúlt évek során. Egymásután festették át klinikáinkat, a kórházakat. hogy betegeink tiszta, egészséges környezetben, gondos ápolás mellett min'él előbb felépüljenek. Jelen'ősen megnövekedett ezeknek az intézményeknek befogadóképessége is. A szegedi Városi Közkórházban 1938-ban 233 ágy állt a betegek rendelkezésére, 51-ben .30l-re emelkedett az ágyak száma. Ez azt jelenti, hogy 318 beteggel többet | tudnak állandó benti kezelésben részesíteni, A klinikák befogadúké[ pess'ége is bővült. 38-b3« 480 ágy állt a betegek rendelkezésére, addig ez a szám 1951-ben 950-re szaA dolgozók többsége még emlék-! porodott. 470-et emelkedett az a - -- ' - - - Á-.nlrwn „Wíllr/lTl Ó OUTO'V CS volt egyike annak, ahol a tbc leginkább elterjedt, a vizsgálatok szá23.472. amiből Röm^-fMm/iéhk 7938 -7kű I9fUen25x Uh fim Bzik a harmincas évekre, amikor a munkás egészségvédelmével nem sokat törődtek. Sok helyen, külöágyak száma, ami jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy a második viliágháború során a felszeretéseket nősen a kis üzemekben, műhelyek- megtizedelték Hitler fasiszta horben. annak ellenére, hogy levonták ( dái. a fizetésükből, nem biztosították a . Üzemeinkben ax elmullt évek Sodolgozókat betegség esetére. 1938- | rán bevezették a kötelező szűrőszűrővizsgálat mindössze 2.060 volt. 1951-ben ezzel szemben a vizsgálatok száma 82.405, aminek több minit fele megelőző szűrővizsgálat, (47.472). A tüdőgondozó intézetben is emelkedett az ágyak száma38 ban 44. 51-ben 60 ágy állt a betegek rendelkezésére. Ötéves tervünk ajándéka: AZ ŰJSZEN11 VÁ NI KULI ÚROTTHON „Az új, szocialista falu kialaku- J énekeltünk, a tánccsoport délszláv ] csolatiaan van a tömegszervezetek gának útját — nondotta Révai Jé- j népiPáncokat tanult. A színjátszó- munkájával. A kultúrotthonban j élzsef elvtárs az MDP II. tongresz. 6zusán —, nemcsak a gépállomások jelzik, hanem a jcultúrotthonok ls, amelyeknek a kocsma és a templom helyet* a falu kulturális és társadalmi életének központjaivá kell válniok." Ezeknek a felad?, toknak megvalósítása érdekében létesült 1951 nyarán az újszentiváni kultúrotthon is. Rendbehozá6ára, újrafestésére akkor mintegy 20 ezer forintot fordítottak. 1951. augusztus 19-én avatták fel. ETTŐL KEZDVE nagy lendülettel folytatódott a munka a kullúrotthonban. Megalakult a kultúrcsoport. mezőgazdasági és tudományos szókköröket szerveztek, sportszakosztályokat alakítottuk. Az első eredmények a járási kultúrversenyen mu. táticoztak meg: az énekkar a második helyen végzett. A verseny után is tovább folyt 6 munka. Egész nyáron folyamatosan dolgoztak a csoport tagja?, jól működtek a szakkörök'. Ez volt az első nyár, amelyben a vezetőség biztosítani tudta a munka állandóságát. Most társadalmi munkával öltözőket építenek a színpad mögé. Ez a munka október közepére fejező, dik majd be. Az újszentiváni kufiúrofíhon pár év alatt valóban a falu kulturális és társadalmi éleinek központjává lett. Nemcsak a munka állandósága és az eleven élet mutatja ezt, hanem azok a számok is, amelyek a kultúrotthon előadásainak a látogatottságára vonatkoznak. Az ezer lakosú községben az előadások látogatóinak átlagos száma 450 fö. A Szabad Föld Téli esték és a Szabad Föld Tavaszi Vasárnapok műsorait rendszeresen 55—60 főnyi közönség látogatta. Az elmúlt télen a kultúrotthonban tartották a DISZ politikai köröket is. A tanulásba a kultúrcsoport minden tagja be kapcsolódott. A kultúrotthon ve retősége arra törekedett, hogy minél tobben legyenek tagjai a csoportnak. Ma alig van olyan család a faluban, amelyben ne lenne valaki az énekkar, a tánccsoport, vagy a színjátszó csoport tagja. Jól felhasználták a látogatottság növelése érdekéiben az egyéni agi'ációt, a plakátokat és a nyáron kapott 6300 forint értékű hangos híradói is, amely minden este másféikétórás műsort ad. UJSZENTIVÁN LAKÓINAK jelentős része délszláv. A kultúrotthon vezetősége mindent megtesz, hogy ápolja a két nép barátságát. Mtaden csoportban vaunak délszláv dolgozók. Aczkov Csedomir, a kultúrcsoport lagja erről ezt mondja: „1950 decembere óta vagyok az énekkar taaja. A munka, melyet azóta folytatunk, nagyban liczzájárul a magyar és lélszláv dolgosok közötti barátság erősödéséhez: Megismertük a két nép művészetét; az énekkarban m&axar. népdalokat csoport délszláv nyelvű szindarobo kai ado/t elő, s ugyanakkor a magyar szindarahhan is ióJszollak délszláv dolgozók. Mi a kullúrot'iiont a magunkénak tekintjük. Délszláv. nyelvű folyóirataink vannak, sakdául külön MSZT-szoba van, amelynek a rendszeres működésé1 a kultúrotthon veze'ösége is biztosítja. Az újszentiváni kultúrotthon több, mint 40 ezer forintot kapott kozhatunk, sportolhatunk. Valóban! az ötéves tervtől. Jó munkájával pihenést és szórakozást jelent szó-1 máris kiérdemelte ezt a nagy öszmunkra a kultúrotthonban eltölt£H szeget, melyet pártunk, népi demominden perc. De fejleszti ludásun- • kra'ikus kormányzatunk azért adott kat is, hogy miképpen dolgozzunk az újszentiváni kultúccsoportnak. és emeljük terméseredményeinket az ötéves terv mielőbbi megvalósításának érdekében". A csoportok összetétele is mutatja, hogy egyre jobban erősödik Uj,szenttvánon is a déisz'Av-magyar barátság. A délszlávokból és magyarokból álló kultúrcsoport egvseges egész. Minden megmozdulás, minden szereplés és 6iker közös miunka eredménye és közös az öröm is. A kultúrotthon kivette részét az aratás, cséplés, begyűjtés inunká. jának segítéséből. A nagy nyári munkák idején brigádmúsorokat adtak n csoportok, s a begyűjtésben élenjárókat a hangos híradón mindennap népszerűsítették, s kipellengérezték az elmaradókat, Csasztu6kákban is bemutatták az el'enség munkáját. A KULTURCSOPORT sűrűn jár a környező falvakba vendégszerepelni. Legutóbb Ószentivánon és Kübekházán léptek fel -zép sikerrel. A Gyermeknap alkalmával ez újszegedi szabadtéri színpadon adott a kultúrcsoport sikeres műsort. A kuttúresoport munkája és a kultúrotthon működése szoros kapMunkanélküli textilmunkások konferenciája Párizsban Párizs (MTI). Vasárnap kerül sor Párizsban a francia munkások munkanélküliség elleni konferenciájára. A konferencián 50O ezer teljesen, vagy részlegesen munkanélküli textilmunkás többszáz küldötte vesz részt az ország minden vidékéről. A küldöttek 7.5 százalékos kárpótlást követelnek majd az elvesztett munkanapokért. hogy ápolja a magyar és délszláv nép barátságát, segítse a falu fejlődését, kultúrforradalmunkat, harcoljon erösebben az ellenség ellen, s a Tito-határ mellett nevelje nagyobb éberségre dolgozóinkat. Az újszentiváni kultúrotthon feladata, hogy továbbra is ezen az úton haladva, még jo'qb munkával legyen méltó pártunk és államunk nagyszerű segítségéhez. gedi írók az írókongresszus klje. iöllc feladatok magvalósításáért folytatnak. Többízben között a fo. lyóirat kiemelkedő sikerű írásokat. Kékesdi Gyula „Pfpp Tóbiás karrierje" cinui szatírája hatásosan mulatta be az elmúlt rendszerből kinőtt karrieristát s hatásosan tetto nevetségessé a féifeudális világ ittmaradt figuráját. Nagy Sándor elbeszélései, Lődi Ferenc versei, külorösen „Móraváros" című kö'térné nye. Somfai László munkái. Vajda László Tolsztoj művészetéről, Móra Ferenc parasztjairól írott tanulmánya. Osváth Béla dramaturgiai munkái a legkiemelkedőbb eredmények. Ezek melleit a Tiszstáj tükrözi á hibák jórészét is. A megjelent mun. kák legnagyobb hiányossága, hogy nincs közöttük igazán k emelkedő sikerű elbeszélés. A tudományos anyag és a versek általában sikerüllek. Nem egynek jelentős mondanivalója van. A novelluivoda'om azonban csekélyebb értékű. A- írószövetség szegedi csoportjának a vá. lasztások ulán egyik fontos feladata lesz elmélyíteni az elbeszélésekkel kspesolalos vitákat is. Jelenjenek meg a Tiszatájban olyan elbeszélések, amelyeknek hőseit példaképüknek fekinlik, magukónak vallják üzemi dolgozóink, dolgozó parasztjaink. Magas színvonalon, művészi eszközökkel ábrázo'ják ezek az írá. sok a haladó mondanivalót. Hiba az is. hogy túl sok a parasztanyag a folyóira.ban. Szeged mindenekelőtt ipari és kulturális központ. Tükröződjék ez a Tisza táj ban is. A kevés miunkásíró számát a folyóirat a fiatal niunkástehetségek ' támogatásával, segítségével emelje. Állandó feladat: fokozottabb küzdelem a sematizmus mindenféle meg. nyilvánulása ellen, amely elsősor. ban a versekben és az elbeszélések szereplőinek megrajzolásában mutatkozik. A jelentkező sematizmus első és legfontosabb oka, hogy a szegedi írók nem ismerik eléggé a valóságot s hogy a marxizmus-leninizmus kérdéseiben, nem eléggé tájékozottak. A feladat tehát: egyrészt fiatal íróink számára a valóság meg'smeresét elősegíteni, más. részt pedig az Ideológiai tudás színvonalát emelni. Minél több szegedi írót be kell kapcsolni az írószövetség oktatásába. Cok hiba van még elsősorban ^ fiatal íróink magatartásában. Jelentkezik az avantgardizmius, a kritika el nem fogadása, bizonyos hányavetiség a bírálattal szemben, fegyelmezetlenség a munkában, a mesterségbeli tudás lebecsülése. Az írószövetség feladata, hogy állandó és rendszeres munkával tovább nevelje a fiatalokat és segítsen megszüntetni a magukra erőltetett kispolgári magatartásnak minden föllelhető jelenségét. Hiba, hogy a tömegszervezetek, kel az eddigi jó kezdeményezések ellenére is kevés a kapcsolat. A szegedi íróknak még jobban meg kctl ismerniök a tömegszarvezeteket, hiSzeptember 25-én kezdődik a Me- i a gyárosok számára. Éppen ezért — szen az- utánpótlást jelentős mértékTJolnap választják meg a szegedi írók az írószövetség Sze. gedi Csoportjának új vezetőségét és a Tiszatáj szerkesztőbizottságát. A választással az írószövetség Szegedi Csoportja fejlődésének újabb, jelentős állomásához érkezik s ezután majd még eredményesebben valósíthatja meg ku.lúrforradalmunknak azokat a feladatait, melyeket pártunk rábízott. A helyi írócso. portoknak kultúrforradaj.nunk egyik fontos segítőjévé kell válniok. Feladatul:. hogy összefogják és egybehango'-ják területenkim az írók munkáját és támogassák, neveljek a munkásosztályból s a dolgozó parasztságból felkerülő fiatal tehetségeket. Régen is vo'.t Magyarországon vidéki irodalom. A hivatalosok és írástudók azonban gőgös lenézéssel tek nteltck a vidéki írókra s még a nagy szegedi költő. Juhász Gyula művészetéről is így írt Ba. bits Mihály: „Vidéki költészet, nem nagyskálájú, szü ke, mint a tanyai homok". Ma a vidéki Irodalom szerves része a mai magyar irodalomnak. fontos segítője kultúrforradalmunknak. Pártunk minden támogatást megad, hogy az írószövetség feladatait megvalósítsa. A szegedi írói: is az irodaimi alaphoz tartoznak, alkotó szabadságot s ezer más segílséget kapnak. A legnagyobb segítség azonban az, hogy a Tiszatájban megszólalhatnak a szegedi írók; kapcsolatba kerülhetnek a dolgozó tömegekkel, fejlődhetnek. Ma már nam kell évekig várniok müveik megjelenésére. • A szegedi csoport 1951 tavaszán alakult. Eddigi tevékenysége azt igazolja, hogy tagjai becsületes munkával igyekeznek megvalósítani feladataikat. A szövetség fiatal írókat nevelt, akik közül komoly tehetségek is akadlak, mint az egyre jobban fejlődő Petrovácz István, Kövesd! Lajos, Varsányi Péter, Kiss Lajos, Tóth Béla. Résztvett a szövetség Szeged kulturális életé, nek vezetésében is. Állandóan együtt dolgozott a csoport n városi tanács népművelési osztályával, a városi békebizottsággal. A nemrégiben befejeződött Ünnepi Könyvhét idején például ez üzemekben a szegedi csoport tagjai nyitották meg a könyvkiállítárokat s beszéltek a dolgozókkal arról is. hogyan kell és lehet az írószövetség és az üzemi dolgozók közötti kapcsolatot ínég Jobban megszilárdítaili. Irodalmi kört szervezeit a szegedi csoport Békés, cs-abán s a Tiszatáj munkatársai közé bevonta Baja. Hódmezővásárhely, Csongrád. Kiskunfélegyháza íróit is. A z írószövetség szegedi csoportja munkájának jelentős eredménye a Tiszatáj szerkesztése is. A Tiszatáj fejlődő folyóirat s ha nem is hibátlan, tükrözi azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a szeMegnövekedett a film barátainak tábora Hálók, konyhák, testeit kotorok nagy választékban kaphatók Butorértékesítö Vállalat, Szeged, Bnjcsy-Zsilinszky-u. 19. OTP beváltóhely. gyei Filmhét, amely azzal a céllal indul, hogy olyan tömegeket is bevonjon a filmszínházak látogatá. sába. akik eddig ritkán, vagy egyáltalán nem is jártak moziba. A Megyei Filmhét, amely tükrözi filmgyártásunk hatalmas fejlődését, a látogatottság növelésével kultúrforradalmunk sikerét segíti: legyen minden munkás és paraszt képzett és művelt emiber, A Megyei Filmhét visszatükrözi ötéves tervünk hatalmas eredményeit. Az elmúlt két és fél esztendőben nagy lépéseket tettünk előre. Iparunk többet fejlődött egy év alatt, mint a kapitalizmus 50 esztendejében. Búza- és rozstermésünk 1950.ben nagyobb volt, mint a háborút megelőző tíz békeév átlaga. Nemzeti jövedelmünk ötéves tervünk első esztendejében 20 százalékkal nőtt, többel, mint Horthy idejében két évtized alatt. E hatalmas fejlődésnek egyik része a kulturális intézmények nagyarányú gyarapodása is. Országunkban egymásután nyílnak új egyetemek, kórházai:, sportpályák és kullúrotlhonok. Nemrégiben avatták fel a Magyar Néphadsereg Szihházát s megkezdte működését a plasztikus mozi. Révai elvtárs a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusán mondotta: „Mi nemcsak azt értük el, hogy a munka robotból becsület és dicsőség ügyévé lett, hanem azt is elértük, hogy szégyennek számít nem tar/ülni, szaktudásunkat és ön, tudatunkat nem gyarapítani". Népünk tanul, művelődik s növekednek igényei a lculiúra területén is. A Megyei Filmhét célja, hogy bemutassa: filmgyártásunk fejlődése nem marad el népünk egyre jobban fejlődő igényei mögött. A felszabadulás előtt is eléggé nagyméretű filmgyártás volt Magyarországon. A filmet azonban a kapitalisták teljesen üzletté züllesza színvonal kárára — napok alatt készítettek egy-egy játékfilmet. A leghosszabb idő, melyet egy film elkészítésére fordítottak, sem haladta meg a 14 napot. Ezzel szem. ben például a napjainkban készült „Erkel" című film, mely a karlovy. vary-i filmfesztiválon a zenés film díját nyerte, forgatása hét hónapig tartott. A régi rendszerben soha nem fordítottak ennyi időt és művészi gondot egy film elkészítéséhez. Felszabadulásunk óta a magyar filmművészet útja egyre feljebb ível. Jelentős állomása ennek a fejlődésnek az idei karlovy.vary-i filmfesztivál, ahol példaképünk, a szovjet film után a magyar film aratta a legnagyobb győzelmet. Méltán állapíthatta meg a sikerek után Csiuureli elvtárs, a világhírű szovjet filmrendező: „Erős, fiatal filmgyártás a magyar, a maga lábán jár, a maga nyelvén beszél". Jellegzetes, hogy amig a kapitalista országokban egyre hanyatlik a filmgyártás, a magyar film milyem sikereket arat. Hollandiában például, amelynek 15 millté lakosa van. nem tudnak önálló játékfi'mipnrt eltartani. Nálunk pedig a megnövekedett feladaloik ellátására az elkövetkezendő években hatalmas beruházásokkal felépül majd az új, korszerű filmgyár. A Megyei Filmhét gazdag bemutatói közül kiemelkedik a „Teli Vilmos" című olasz operafilm, a „B. ügy" című izgalmas csehszlovák film s Gogoly híres elbeszélése alap. ján készített „Karácsoir.yéj" című szovjet rajzfilm. Szórakoztatnak, jobb munkára lelkesítenek az őszi évad filmjei! — ezzel a jelszóval indul az idei Megyei Filmhét, amely visszatükrözi azl a hatalmas fejlődést, amelyet filmművészetünk a tavalyi Megyei i^lóI/- jfi jjJja ió iwle4nók /jéiaivreU^-'EAnaJvát fo- rnejttel* ben onnan kapják. Ugyanakkor viszont a tömegszervezeteknek is több támogatást kell nyujtaniok a szegedi íróknak. Mindenekelőtt a Tiszatáj terjesztésében több segítse, get nyújtson a tanács is. A népművelési osztályok foglalkozzanak ezzel a problémával s rendeljék meg a kultúrotthonok szántára a folyóiratot. Nem egy olyan kultúrotthon van még megyénkben, amelyben nem található Tiszatáj. A szegedi írók munkájuk jobb elvégzésihez minden segítséget megkapnak. Ebben, az évben jelentősen kiszélesedik az írószövetség szegedi csoportjának hálózata, lektorátust szerveznek amely a me. gyénkben folyó irodalmi, művészei munkát ellenőrzi, támogatja. A fővárosi írók készséges segítése, a helybeli mesterségbeli tudással jobban felfegyverzett írók tanácsadása teszi majd lehetővé, hogy ezulán az írószövetség még jobb munkát végezzen. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a holnapi választásokat a szegedi írók munkaértekezletté tegyék. Beszéljék meg nz eddigi munka eredményeit, mér. jék fel a hiányosságokat s legyenek javaslatot a munka további javítása érdekében. A Szovjetunióban elkészült a világ első, természetes gázhajtású motorja Moszkva (TASZSZ). A Szovjet Tudományos Akadémia Gépészeti Intézetének dolgozói J. C.sudskov akadémikus vezetésével, Jaroszlavi gépkocsigyár dolgozóival együtt, működve, gyorsjáratú, kétütemű gázmotort készttettek. Ez a viláoon az első kétütemű motor, emely természetes gázzal működik. A motor nagyterhalés.l teherautok éa a autóbuszok ezámára készük*