Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-20 / 221. szám

KUUCTimSZlC TIL1G PROLEIftRIRI EGTESOUETEK! V.. X n. Békekölcsön sorsolás mai eredményei ?j Sokszáz szegedi dolgozd kötvényét sorsolták kt már az első napon f) Ahol megelőzik a naptár* •iii'U AZJviDP CSONGRÁDMEGYEI P A R T 3 ! Z O T T S A G A N A K LAPJA TITT. ÉVF. 221. SZÁM ARA 50 FII.LÉR SZOMBAT. 1952. SZEPTEMBER 2(> Á haza boldogulásának útja Felszabadulásunk ötödik évfordulóján mondotta Rákosi elvlárs: „Új országot építettünk, amelyben új nemzet, o szocialista Magyarország van kialakulóbanÚj ország épült s az országépílés alkotó munkájában új emberek formálódtak ki, haladunk a szocialista embertípus kialakítása felé. Mások lettek az emberek, a munkás, a paraszt. Rákosi elvtárs ezt úgy fejezte ki, hogy „ ... nagyot nótl, bővült polirikaii szemhalára. Érzi, hogy gyö. herében megváltozott az állam, hogy a dolgozók hatalma nem kizsákmányolója, hanem lépten-nyomon seffiti". S ezek a minden kényszer, min. den gátlás alól felszabadult szabad emberek most a párt zászlaja alatt olyan világraszóló terveket váltainak valóra, amelyek ámulatba ejtik az egész kapitalista világot. Ötéves tervünket valósítjuk meg, amely a vas, a fém, az acél országává változtatja hazánkat. Hazánk biztosan halad a boldogulás útján. Szocializmust építő korunk munkásai — többek között — a magyarság évszázad előtt kitűzött feladatalt hajtják végre. Az a gondolat, hogy az országot iparosítani kell, neim újkeletű. Az 1848—49 es magyarság nagy tanítója, Kossuth arról beszélt: Ipar nélkül az ország félkarú óriás. Kossuth arról beszélt, hogy meg kell teremteni a magyar ipairt. Ez biztosítja az ország előrehaladását. Tanításai akkor azért nem válhattak valóra, mert az ország boldogulása előtt olyan reakciós monarchia állt. mint a Habsburg-uralom. Ezt az uralmat kellett először megdönteni, kivívni a magyarság függetlensegét. önállóságát. Sok drága vér öntözte azóta az ország földjét. De az ország csak rab maradt. 1917 Októbere lengette meg először az igazi szabadság zászlaját, orosz földön. És sok-sokmlllió ember tömörült e zászló alá. A magyar kommunisták, vértanúk vére (Siettette, hogy eljöjjön az az idö, amikor nálunk is, Magyarországon a dolgozó nép vetesse kezébe a hatalmat. A Szovjetunió segítségével népünk kivívta teljes szabadságát. Szabad lett az ország. A népé, a munkásosztályé a hatalom! ,.Mi élni akarunk ezzel a történelmi lehetőséggel — mondotta Rákosi elvtárs 1949-ben az egyik beszédében —, mely évszázadok óta először nyílott meg a magyar nemzet előtt. Mi tudatában vagyunk ennek a törté, nelmi lehetőségnek és el vagyunk szánva arra, hogy néni fogjuk elszalasztani.. ." S pártunk 1949-ben a dolgozó nép elé terjesztette az ötéves tervet... Az ország függetlenségének, békéjének, a dolgozók életszínvonala állandó emelkedésének s annak, hogy méltó tagjai lehessünk a ma már több mint 800 milliós szerve- j zett béketábornak, egyik legdöntőbb előfeltétele és biztosítéka az ország iparosítása s alapjában véve a nehézipar megteremtése. És amikor I államunk s a párt munkára, harcra 1 hívja fel az ország dolgozó népét, | az ötéves terv célkitűzéseinek meg. J valósítását tűzi feladatul, nemcsak egy évszázad feladatát teljesíti. 1 Többet tesz ennél: továbbfejleszti a j haladó hagyományt. Nekünle olyan, korszerű iparra s ennek kapcsán olyan fejlett mezőgazdaságra van szükségünk, amelynek példaképe a kommunizmust építő Szovjetunió' gazdasága. Az Ilyen ország s a ben.' ne formálódó újtipusú emberek valósítják meg mindazt, amiről a magyar történelem nagyjai még csak nem is álmodhattak: a szocializmust. Mi tehát nemcsak egyszerű örökösei vagyunk a múltnak, hanem továbbfolytatót, mégpedig olyan gyorsiramú ütemben, amely évszázadok mulasztásalt hozza be rövid esztendők alatt. Egyetlen példát említsünk csak: a régi, úri Magyarország „iparosi, tási politikájának" egyik módszere az volt, hogy az ipari centrumokat a fővárosban helyezte el. Volt még egy-két város az országban, mint Győr, Szeged, Pécs. ahol található volt viszonylag fejlettebb ipar. De ezeket nemigen fejlesztették. A szegedi, a győri ipari munkások közül sokan a fővárosba jártak fel dolgozni. A mi népi demokráciánk iparosítási politikájának egy fő módszere az. hogy iparosítja a vidéket is, mintahogy az egész országot. S Szeged ma már az ország egyik legfejlettebb iparral rendelkező városa. Itt épült Közép-Európa egyik legmodernebb üzeme, a Textilkom. binát. A legmodernebb szovjet gépekkel dolgoznak benne. Szeged szomszédságában, Hódmezővásárhelyen — amely jeilegére nézve mezőgazdasági város — mérleggyár épült. * Hódmezővásárhely ipari várossá fejlődik. Makón mezőgazdasági gépgyár épült. A fejlett üzem, a fejlett gyár azt is jelenti: több iparcikk jut a falunak, szebben jár. jobban öltözik a dolgozó paraszt. Mig azelőtt jó volt, ha a munkás, a kisparaszt egy vászonnadrágot tu. dott magának venni, ma évente magának is, családjának is munkaruhát és ünneplőt is vesz. Több lesz a gép a mezőgazdaságban s jobbaD terem a föld. Növekszik ipari munkásosztályunk, amely országunk tartó oszlopa. Gazdagabb, erősebb or. szág még szilárdabb bástya a béke védelmében, ötéves tervünk nagy alkotásai tehát elénk vetítik ragyogó jövőnk távlatait. Munkára, harcos helytállásra, áldozatkészség, re lelkesítenek minden becsületes munkás, és parasztembert, értelmiséget. S munkánkhoz nagy buzdító erőt ad az, hogy mi még a kezdet kezdetén vagyunk. Mikor lesznek nekünk olyan villamosenergiát fejlesztő telepeink, amelyek többszáz kilométer körzetben látják el a környéket energiával s 30—50 kilómé, térről csak egy gombnyomással irányítják? Mikor lesz nekünk olyan fejlett mezőgazdaságunk, ahol 20 mázsa búza terem holdanként s 5— 600 mázsa cukorrépa. — A Szovjetunióban ez már valóság. Több küldöttség járt már kint tőlünk a Szovjetunióban, ipari munkások, dolgozó parasztok, sztahánovisták, művészek. írók. Mind saját szemükkel győződtek meg erről a valóságról s csodálattal beszéltek itthon róla. S mindez nálunk is valóra válik. Mert mi azt az utat követjük, amit a Szovjetunió már megtett. Bőséges tapasztalat áll rendelkezésünkre s a Szovjetunió segít bennünket. A szerzett tapasztalat, a Szovjetunió segítsége és a mi dolgozóink akaratereje, hite a pártban mindez együttvéve biztosíték arra nézve, hogy mi ls elérünk a technika, a tudomány, az általános emberi jólét olyatn ragyogó korszakába, amiben most a szovjet nép él s amiben egy. még szebb élet feltéleleit teremti meg. Leleplezték Budapesten a nagy magyar szabadsághős Kossuth Lajos szobrát Kossuth Lalosról nevezték el a Debreceni Tudományegyetemei Pénteken a Debreceni Tudományegyetemen kettős ünnep volt: Kossuth Lajos születésének 150. évfor. dulóját ünnepelték a debreceni egyetem fiataljai, tanárai — s egyben azt, hogy e naptól a Debreceni Tudományegyetem Kossuth Lajos nevét viseli. Népköztársaságunk kormánya képviseletében Szabó István allá. bornagy, honvédelmi miniszterhelyettes. az MDP Politikai Bizottságának" tagja vett részt az ünnepségen. Bognár Rezső Kossuth-díjas akadémikus, az egyetem rektora mon. dók megnyitó beszédet. Viharos taps, feltörő hurrázások fogadták szavalt, amikor bejelen, tette: — Szeptember 19-től, mától kezdve egyetemünk új neve: „Kossuth Lajos Tudományegyetem". Ezután Kónya Albert közoktatásügyi miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet. A beszéd után az egyetemi fiatalok három Kossuth-nótát daloltak el, majd Szabó István, a történelmi tudományok kandidátusa, a Kos. suth Lajos Tudományegyelem tanára „Kossuth Lajos és Debrecen" címmel tartott előadást. Az 1848/49-es szabadságharc vezére, a magyar nép szabadságának és függetlenségének nagy harcosa, Kossuth Lajos emlékét a magyar nép új, méltó alkotásban örökítet, te meg. Az új emlékművet a hallhatatlan szabadsághős születésének 150. évfordulóján, pénteken délután ünnepélyes külsőségek között leplezték le a Kossuth Lajos téren. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa. n Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Bizo'tsága és a budapesti városi tanács által rendezett ünnepségen megjelent Rákosi Mátyás a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Dobi István a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő éllamminiszter, faikas Mi. hály vezérezredes, honvédelmi mi-1 niszter, Révai Józset népművelési mi- j niszter, a Magyar Dolgozók Pártja; Politikai Bizottságának tagjai, a' Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának, Központi Vezetőségének, az Elnöki Tanácsnak és a minisztertanácsinak számos má tagja. Oft voltak a megyék élen. járó dolgozó parasztjainak küldöttei ís. Résztvettek a ezoboravató ünnepségen a Szovjetunió a Kinai Népköztársaság és a többi baráti állain budapesti diplomáciai képviselői. Az ünnepi beszédet Révai József a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Dépmüve. lési miniszter tartotta. Révai elvtárs beszéde —Elvtársak! — Alig több, mint égy éve határozta el a Magyar Népköztársaság kormánya, hogy Kossuth Lajosnak, születésének 150. évfordulójára, új szobrot állít Budapesten. Kormányunk határozata megvalósult, — Az új Kossuth szobron — ellentétben a régivel — Kossuthtal együtt meg van örökítve a magyar nép, amelynek fiai 1848-ban harcolták. véreztek és meghaltak a hazáért. És mert ez a szobor méltón hirdeti Kossuthnak és népének nagyságát, kormányunk köszönetét tolmácsolom a szobor minden alkotójának. — Elvtársak! 150 üv telt et Kos. suth Lajos születése óta. Elég idő arra, hogy emberek és eszmék feledésbe merüljenek. Kossuth Lajos kivételes nagyságának bizonyság3, hogy emléke ma is elevenen él népünk szívében, hogy eszméiből ml is meríteni tudunkKossuth Lajos a magyar függetlenstégért vívott évszázados küzdelemnek, a XIX. század magyar történelmének legnagyobb alakja. Vájjon mit tisztelünk benne, a magyar nemzeti szabadságharc, a polgári forradalom nagy harcoséban és vezérében, mi, akik egy évszázaddal később, új viszonyok között, egy más világban, a munkásosztály vezetésével a dolgozó nép új szocialista országát építjük? Tiszteljük Kossuth Lajosban mély, önzetlen tettekben megnyilvánuló hazaszeretelét Tiszteljük Kossuth Lajosban mindenekelőtt a forradalmárt, aki 1848bau felvette a nemzet arcába dobott kesztyűt, nem hátrált meg, nem alkudott meg, nem egyezkedett az idegen elnyomókkal, hanem forradalmi eréllyel fegyverbe szólította népét, a válságos helyzetben nem lapult meg, hanem szembenézett a viharral, bátran és merészen dacolni mert vele. Tiszteljük Kossuth Lajosban azt a politikust, aki hitt a nép ereje, ben és erre a hitére merte építeni politikáját. Kossuth nem a rtépből jött, de felismerte, hogy jobbágyfelszabadítás nélkül a nemzet kényre kedvre ki van szolgáltatva az idegen elnyomóknak. 1848 —49-ben rá merte bízni a haza megvédését a tömegek erős karjára, nem riadt vissza a nép mozgósításától, mert a tömegekre támaszkodni. Tiszteljük Kossuth Lajosban az idegen elnyomók belső szövetségeseinek kérlelhetetlen üldözőjét, aki kész volt arra, hogy a hazaárulókat törvényen kívül helyezze, aki elrendelte birtokaik elkobzását, aki parancsot adott a Habsburgokkal egy húron pendülő tisztek és mágnások kitelepítésére az ország fővárosából- Tiszteljük benne, hogy útját állta a megalkuvóknak, akik a reakciónak gyáván és becstelenül térdet, fejet akartak hajtani. Tiszteljük Kossuth Lajosban a nagy forradalmi -államférfit és szervezőt aki a veszély órájában biztosítani tudta a gyávákkal és fejüket vesztükkel szemben a kormányzat, az államszervezet működését, a szabadságharcos erők egységét, aki harc közben erős hadsereget teremtett és ellátta mindennel, ami a győzelemhez kellett. Tiszteljük Kossuth Lajosban tántoríthatatlan hűségét a magyar függetlenség eszméjéhez, aki a forradalom veresége után sem esett kétségbe, a hatvanhetes gyalázatos kiegyezés után is kitartott rendületlenül a magyar függetlenség programmja mellett és egymagában úszott az ár ellen akkor, amikor egykori hívei mind cserbenhagyták a magyar vagyonos osztá'yok mind behódoltak a Habsburg királynak, akinek kezéhez magyar vértanuk ezreinek vére tapadt. Tiszteljük Kossuth Lajosban, hogy 1848-ban tisztán látta a magyar szabadságharc és az európai népek szabadságmozgalmainak eltéphetetlen összefüggését, hogy nyíltan hirdette: a magyar nép a szabadságharc csataterein nemcsak önmagáért küzd, hanem a világszabadságér is. Tiszteljük Kossuth Lajosban azt, ami népének és a haladásnak szolgálatában nagy tettekre sarkalta, ami a veszély órájában erőt és erélyt kölcsönzött peki: mély, önzetlen tettekben-nyilvánuló hazasze. retotét. — Ezt tiszteljük bsnne, ezt tanuljuk tőle, ez halhatatlan benne! Csak mi vagyunk Kossuth haladó eszméinek folytatói — Jól tudjuk, Elvtársak, Kossuth Lajos az akkor még fejlődő polgári társadalom embere volt, nem voit szocialista és sohasem lett azzá, De hazafi volt, a társadalmi naladásért küzdött és ez jogosít fel bennünket, kommunistákat, a mun? kásosztály, a dolgozó nép képviselőit arra, hogy haladó eszméi örököseinek, műve folytatójának tekintsük magunkat. Nekünk, csak nekünk van erre jogunk, senki másnak! A Mi népköztársasági kormányunk büszkén mondhatja el magáról, hogy utódji Kossuth Lajos forradalmi nemzeti kormányzatánakA mi népi — demokratikus államunk vállalja a rokonságot azzai a nemzeti — forradalmi államhatalommal. amelynek megteremtéséin a szabadságharc tüzében Kossuth Lajos fáradozott. Kossuth Lajost a vagyonos osz1 tályok cserbenhagyták már a szabadságharc alatt, 1849 után pedig végleg elárulták. Kossuth meg ngathatatian hűsége a nemzeti függetlenséghez, neim a vagyonos osztályokban vert visszhangot, hanem a dolgozó osztályokban. Az alföldi szegényparasztság és földmunkásság az 0 nevével az ajkán indult harcba a csendőrszuronyok ellen a nagybirtokosak földjéért. A munkásosztály, a Kommunista Párt vezetésével harcolva a Horthyék fasiszta háborúja ellen. Kossuth eszméit elevenítette fel és szegezte szembe a hazaárulókkal. Kossuth Lajost megtagadta a polgári Nyugateurópa is- A magyar szabadságharcot a hívataios Anglia egyenes jóváhagyásával fojtották vérbe. Nem volt egyetlen polgári kormány a világon — sem a francia, sem az angol, sem az amerikai — amely Kossuth Lajos magyar nemzeti kormányát elismerte volna Kossuth Lajos a burzsoá nyugattól sohasem a szabadságharc alatt, sení később — nem kapott semmiféle segítséget. Az amerikai imperiatisták hívatásos hazudozói azt állítják, hogy Kossuth Lajost az Egyesült Államok támogatta. Ebből a legendából nem igaz egy szó sem! Tanultunk Kossuth harcaiból Igaz, Kossuth a szabadságharc veresége után Amerikába hajózott, hogy politikai és anyagi segítséget szerezzen az új magyar szabadságharc előkészítésére. Amerika akkori kormánya azonban csal: mint kivándorlót akarta Amerika földjére engedni, nem mint magyar forradalmi politikust. Az Egyesűit Államok egyszerű emberei a magyar szabadsághőst valóban rajongva ünnepelték, de a hivatalos körök, a rabszolgatartók, a vagyonos osztályok az európai zsarnokokkal akartak kereskedni, hidegen és gyanakodva fogadták Kossuth Lajost, eszük ágában sem volt segíteni a letiport magyar nemzeten. O'Connor pltfeburgl érsek, Hughes bíbornak, száz évvel ezelö't éppoly hévvel uszított Kossuth ellen, min1 ma Spelmann bíboros a magyar népi demokrácia ellen. Amerikai tapasztalatai mondatták Kossuthtal 1852-ben Philadelphiában e szavakat: „Soha még eddig a tőke ellen nem izgattam, de miután a nagytőkések minden pénzükkel támogatják a despotizmust, meg kell őszintén mondanom, hogv ezzel csak a szocialista forradalom útját egyengetik." Amerika hivatalos körei és vagyonos osztályai a zsebüket is gondosan elzárták Kossuth előtt, aki a magyar felszabadítás céljaira próbált gyűjteni Amerikában. Igv festett elvtársak Kossuth-nak nyújtott állítólagos amerikai támogatás! És ezért mondjuk a száz év előtti fösvény amerikai burzsoák és rabszolgatartók mai utódainak: el a kezeket Kos. suth-tóll Kossuth Lajos a miénk, a szocializmust építő magyar népé! Innen üzenjük amerikai magyar tesvéreinknek, akiket millió számra kiüldözött Magyarországból a népellenes régi rendszer és akik Amerikában 's esak mostohaanyára leltek: Ne engedjétek magatokat régi hazátok ellen fordítani, maradjatok hűek Kossuth Lajoshoz, a magyar hazához, amely végre az egész dolgozó magyar nép hazája lett! Elvtársak! Mi tanultunk Kossuth' Lajos harcaiból, de levontuk * következtetéseket kudarcaiból é« csalódásaiból ls. A földkérdést megoldottuk, lobban, következetesebben mint 1848ban. A földesúri föld 1945-ben tt dolgozó parasztságé lett. És az övé marad, mert a szocializmus felépítésével a mezőgazdaságban ís örök. re elvágjuk az útját a tőkés és nagybirtokos uralom visszaállításé-nak a dolgozó parasztság fölött. A maqyar nép nem felejtette el Kossuth Lajos üzenetét A magyar iparfejlesztés feladatát megoldjuk, jobbe-n. következelesebben, mint ahogyrn Kossuth Lajos próbálta egy évszázad előtti mert ml szocialista módra iparosítjuk hazánkat, a nép hazájává lett országot fej lesz'-iük a vas és az acél országává. A nemzeti ogvséq megteremtésének feladatát mi jobban, következetesebben oldjuk meg, mint ahogy Kossuthnak sikerülhetett egy évszázad előtt, me-t mi nem urak és jobbágyok nemlétező érdekközösségére, hanem a munkások, parasztok és értelmiségi dolgozók valóságos érdekközösségébe épijük a nemzeti egységet. Mi a nemrzet vezetését kivettük, a zsebüket és nem a hazát szerető régi uralkodóosztályok kezéből és a harcokban megedzet!, munkában tanaszlalt magyar munkásosztály erős kezére bíztuk. Mi, a magyar függetlenség megvédésének feladatát jobban, következetesebben tudjuk megoldani, mint 100 év elóti emzetónk legjobbjai, élükön Kossuth Lajossal, mert mi a munkásság és a dolgozó parasztság szilárd szövetségére i . (Folvtatáfl a második oldalon) i