Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-19 / 220. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AII. BékekölcsSnkötvények nyereménysorsolásának gyorslislája AZ M D P C S O N G R A D M E G YE I PA RTB ! ZOTTSAGANAK LAPJA VIII. ÉVF. 220. SZÁM ARA 50 FII.LÉR FÉNTEK, 1952. SZEPTEMBER 19. A SZABADSÁG HARCOSA Ma 150 esztendeje látta meg a hapvilágot a Zemplén megyei Mo&ok községben a XIX, század magyar történelmének legnagyobb alakja, a független Magyrorsnág odaadó bátor harcosa, az önálló magyar néphadsereg megszervezője és vezetője, korának legnagyobb magyar hazafija Kossuth LajosRévai József elvtárs írja róla: ,-A magyar fejlődésben betöltött úttörő szerepét csak kevesekéhez lehet hasonlítani. Talán csak Szent Istvánéhoz vagy Hunyadi Jánoséhoz." Most szülelésének 150. évfordulóján kegyelettel, hálával és büszkeséggel emlékezik reá egész felszabadult népünk. Kossuth alakja, tevékenysége ösz. Pzeforrt, szinte egységbe olvadt a 19. század magyar történetével. A reformkorszak és a szabadságharc idején egyik formálói3, kialakítója, később vezetője volt népünk har. cainak. A század második felében megszólaltatója és ébrentaftója a magyar nép szabadságának, függetlenségi törekvéseinek- Neve az elnyomás sötétebbé vált korszakaiban a nép szívében a szabadságra, a függetlenségre való törekvést jelentette. Ma Kossuth neve egyet jelent függetlenségünk védelmével, néphadseregünk fejlesztésével, szocializmust építő hazánk egyre odaadóbb szeretetével, a haladó népeik, a szabadságért küzdő nemzetek szeretetével. Kossuth nem volt vezetője, nem volt kidolgozói3 a magyar reformkorszak követeléseinek, de nélküle, országgyűlési és publicisztikai tevékenysége nélkül a reformkorszak nem lett volna a szabadságharc megalapozója. Világosan megfogalmazta a nép követeléseit jogos igényeit éa ki is állt mellettük. Elsősorban emiatt került ellentétbe a magyar mágnásurakkal, a földbirtokos nemességgel. A jobbágyfelszabadítás mellett, a robot, a dézsma eltörlése mellett foglalt állást. Látta és vallotta, hogy a jobbágyfelszabadítás megvalósítása, a robot, a dézsma eltörlése és Magyarország függetlenségének kivívása szorosan összefügg egymással. „A közálladalom — mondotta — el nem látott kellékeinek fedezéséről gondoskodni igenis szükséges, de mindennél szükségesebb: a nép fennlévő közterheiben megosztozniAmaz jobblét kérdése, ez: létkérdése a hazának." Kossuth követeléseit kezdetben szinte egyértelműen utasítja vissza a nemesség. Kossuthot ez nem csüggeszti, sőt újabb követelések felállítására ösztönzi. Követelte, hogy a feudalizmus meg. szüntetését a közvélemény széles ellenőrzésének segítségével najtsák végre s figyelmezteti azokat, akik a jobbágyság eltörlését megalkotó rendszabályok kidolgozásából a közvéleményt ki akarják zárni, hogy ,.az idők elmultak, midőn a Delilák álom között nyírták meg a Sámsonokat." Szembeszállt azokkal, akik a ..fontolva haladást" hirdették és azt vallotta, hogy „a becsületes hazafi azt ta'fja a legokosabb, iegfontoltabb haladásnak, mely a hazának legtöbb jót leggyorsabban eszközöl." Azokkal is szembeszállt, akik a n'ép forradalmi törekvéseit az anarchiáról szóló hamis szólamokkal igyekeztek lefegyverezni, akik a nép szabadságvágyára válaszul anarchiáról kezdtek fecsegni. Határozottan kimondta: „Rend csak mivelünk lehet, kik a szabadság hívei vagyunk." Kossuth a nép szemében hamarosan a szabadság, a függetlenség zászlaja, az elnyomóit, a sötétséget terjesztők ostora lett- 1848 szeptemberében amikor a szabadságharc válságba jutott, amikor arról kellett dönteni, hogy Magyarország behódoljoin-e a Habsburgoknak vagy pedig következetesen harcolja .végig a szabadságharc ügyét, Kossuth az utóbbi mellett szállt síkra s a r.ép előtt leleplezte a behódolás hirdetőit. Kezdeményezésére alakult meg a forradalmi kormány, a nonyédelmi bizottmány, s Kossuth a nép közé ment, hogy minél több erőt toborozzon a szabadságharc védelmére. A katonákhoz intézett fe^ó^tárá^R _ Xájaszoy. fe res harc ellenzőinek is: „Nem magyar az, cudar, aki hazáját nem védelmezi!" Nagyszerű s ma is időszerű szavak ezek. A nehéz helyzetek, a külső ellenség általi szorongatás általános kis. hitűséget és fejvesztetlséget váltott kL Kossuth ezidőben is szilárdan képviselte az ellenség előtti be nem hódolásnak, az önvédelmi harc elszánt továbbfolytatásának eszméjét. A magyar nép „ha akarja védeni magát, élni fog, ha nem, elvész" — ezekben a szavakban foglalta össze az akkori helyzetet. Kossuth nélkül 1848-ban a magyar nép nem tudott volna egy esztendős nagyszerű szabadságküzdelmet vívni a Habsburgelnyomással és a vele szövetkezeit európai reakcióval szembon. Jogos büszkeséggel idézzük most a Neue Rheinische Zeitung, Marx és Engels lapjának szavait: „Első ízben az 1848.Í forradalmi mozgalomban, első ízben 1793 óta. meri szembeszegezni egy nemzet, amelyet körülzár az ellenforradalmi túlerő, a gyáva ellenforradalmi dühvel a forradalmi szenvedélyt... hosszú idő óta elsőízbem akadunk egy valóban forradalmi jellemre, egy férfira, ki népe nevében fel meri venni a kétségbeesett harc keszlyűjét, aki nemzete számára Danton és Carnot volt egy személyben s ez Kossuth Lajos. A tömegfelkelést — mondja továbbá a Neue Rheinische Zeitung — a nemzeti fegyvergyártást, a pa. pírpénzt, rövid úton való elintézéséi mindenkinek, aki a forradalmi mozgalmait gátolja, a forradalmat permarenciában — vagyis a dicső 1793. év valamennyi fővonását újra felleljük a Kossuth felfegyverezte, szervezte, lelkesítette Magyarországon". Kossuth a szabadságharc bukása ulán sem adja fel a harcot, nem szűnik meg bízni a magyar népben, a magyar szabadság és függetlenség gondolatában. A magyar pa. rasztság és a magyar nép számúra pedig a kossuthi programm: „Egy demokratikus, népi Magyarország programm ja lett, amelytől földet és szabadságot vártak. Folytatni a sza. badságharcot, folytatni a jobbágyfelszabadítást: ezt értelte a magyar nép, amikor Kossuthot mondott. Ennél, 9 Kossuthról alkotott népi elképzelésnél nincs, ami jobban kifejezze művének, nagyságának maradandóságát" — írja róla Révai József elvlárs. A Szovjetunió felszabadító harcai nyomán megvalósult magyar népi demokrácia nemcsak valóraváltotta a Kommunisták Pártjának vezetésével mindazt, amiért Kossuth har. colt. de megvalósította azt ig. amire Kossuth nem is gondolhatott. A ma. gyar népi demokrácia kezdettől fogva egyenes örököse és továbbfejlesztője volt Kossuth ügyének és annak az ügynek, amelyet a Kossuth vezette szabadságharc jelenlett. Rákosi elvtárs vezette dicső pártunk nem felejtette el a kossuthi figyelmeztetést: akkor emlékezünk igazán Kos. sulhra, ha jól agyunkba véssük és megvalósítjuk ma is élő szavai!: „Menni kell. menni előre, aki nem megyen, elliportatik". Kossuth Lajos nemcsak vezetője, szervezője, de ihletője, lelke volt a magyar szabadságharcnak, a ma. gyar forradalomnak. Fegyverbeszólított az árulók ellen, a külső és belső ellenség ellen egyaránt a hon védelmére. „A magyar nép —mondotta — kész az utolsó emberig meghalni inkább, mintsem országát elllpratni engedni". S ma, amikor a nagy szabadságharcos születése 150. évfordulóját ünnepeljük, tanításai közül mindenekelőtt a szabadságáért, a függetlenségéért való harc, amely ma egyet jelent ötéves tervünk megvalósílásának szolgálatával, a béke védelmével, kell, hogy lelkesítsen újabb eredményekre. Ak. kor ünnepeljük Kossuthot igazán, ha keményen harcolunk a munka frontján, éberen küzdünk a sötélben bujkáló ellenség ellen s készek vagyunk a legnehezebb harcra, hazánk szabadságának, függetlenségéAz ötéves terv ajándéka a Konzervgyár dolgozóinak NEM IDÉNYJELLEGŰ TÖBBÉ A TERMELÉS 1940 tavaszán, amikor már nem volt vitás, hogy Magyarország is bekapcsolódik majd a második világháborúba, a Horthy-rendszer gondolt eg^et és a Rókusi pályaudvartól jobbra lévő hatalmas térre egy konzervgyárat építtetett, hogy a fronton harcoló katonákat ellássa szárított főzelékfélével és egyéb konzervekkel. Abban az időben a Konzervgyár a háborús uszítók szekerét tolta és az üzemben lévő 40—50 munkással vagonszámra gyárt tattá a szárított élelmet. Nem volt érdeke «em az államnak, 6em a részvénytársaságnak a gyár bővítése, több cikkre való átállása, mert igy is megtalálta számítását. | A felszabadulás után | j-ona zervgyár is a dolgozók kezébe került és lassan 6zépülni kezdett. A dolgozók igyekeztek otthonossá tenni az üzemüket, parkírozták, virágokat ültettek az udvarra. Persze ezzel még nem szűnt nreg minden hiba az üzemben. A konzervgyári munka idényjellegű volt. ami hatalmas munkáslétszám hullámzást idézeti elő. Tulajdonképpen nyár elején indult meg a munka, a zöldborsó leszedésével és ősszel a káposzta feldolgozásával már be is fejeződött. Ettől az időtől kezdve egészen tavaszig csak néhány dol;ozó volt a gyárban, pjkik elvégezek a karbantartási, Javítási és a takarítási munkákat. Még 1947-ben is az átlagos 175-ös létszámmal mindössze két és fél millió forint értékű árut gyártott az üzeni. 1948ban három, 1949-ben négy és fél, 1950-ben pedig tizennégy millió 200 ezer forint értékű árut állítottak elő ebben az üzemben. A döntő fordulat | ötéves tervben következett be az üzemben. 1950-ben tároló színeket építettek az üzeni területére. 1951 ben egy 50 vagon gyümölcsvelőt befogadó tartályt építettek az értékes anyag tartósítása céljára. 1949 végén az állam támogatásával felszámolták az állandó dobozhiányt és ettől az időtől kezdve maguk gyártották a konzervfélékhez szükséges dobozokat is. A Konzervgyár dolgozóinak nagy többségét női dolgozó te-lék ki. A gyermekes anyáknak nagy gondot okozott az hosszú időa keresztül, hogy addig amíg ők dolgoznak, kicsiny gyermekeiket kire hagyják, A párt és népi demokratikus kormányzatunk azonban eltői a gondtól ig megszabadította a Konzervgyár dolgozóit, az ötéves terv ke. retében 120 ezer forint értékben, egy 80 férőhelyes bö. csörtét és napközi otthont adott a Konzervgyár dolgozóinak. Azóta az üzem gyermekes anyái nyugodtan végzik munkájukat és harcolnak a magasabb eredmények eléréséért, mert tudják, hogy gyermekeikre szeretettel és féttő gonddal vigyáznak a napközi otthon dolgozói. Az ötéves tervben az üzem elavult gépeit új, modern gépekkel cserélték fel és azóta a dolgozók hibátlan, kifogástalanul működő gépeiken végzik a munkát. ha nz ember Még tavalyelőtt is elment tavasszal a Konzervgyár előtf, láthatta azt a hatalmas embertömegei. amely az üzemrészek, ben és az' udvaron szorgoskodott. De, ha elment ugyanarra a helyre három-négy hónap múlva, már csak itt-ott látott dolgozót az üzem területén. ősszel szinte csaknem teljesen megszűnt a munka. A 8—9o0-a3 munkáslétszám egészen minimumra apadt, mert nem volt munkai. így azok a dolgozók, akiket az üzem az idénymunka alatt foglalkoztatott, kénytelenek volfak más munka: után nézni. A következő évben a munka hiányában elbocsátott dolgozók legnagyobb része nem jött vissza az üzembe s így állandóan új — a kon. zervszakma terén: gyakorlatlan —• munkaerőkkel kezdték meg a tartósítást. harmadik évé. ben azonban 4z öléves terv a Konzervgyár is megszűnt Idényjellegű üzem lenni. Az üzemben a zöldségfé'.eségek feldolgozása előtti és az utána következő időben rátértek a finom, ízlefes készételek gyártására és így egyáltalán nem esték ki a dolgozók a munkából, vagyis nem kellelt őket elbocsátani azzal az indokkal, hogy egye'.őre megszűnt a munka a gyárban. Ebben az évben rövidesen: befejezik a második, ugyancsak 50 vagon befogadóképességű gyümölcsvelő.tartály munkálatait. Ezzel elérik, hogy újabb 50 vagon tárolt gyümölcsvélő feldolgozásával tudják foglalkoztatni a dolgozókat. A Konzervgyár idényjellegű munkájúnak megszüntetése népgazdasági szempontból is előnyös. Elő/ nyös azért, mert a tavasszal a sze/ zonmunka megkezdéséhez a régi* gyakorlott munkások és nem a gyakorlatlan kezdők fognak hozzá* s így nincs hullámzás a teljesítménybeif. De előnyös a Konzervgyár dolgozói részére is. Nem kell új munkahelyet keresniök « ugyanakkor a többéves gyakorlatuk biztosítja teljesítményük ál/ landó fokozását, ttletve szép keresetüket, megélhetésüket.. i i tn Szegedi Konzervgyár dolgozói, és így emelkedett az 1947-es átlagos. 165 munkáslétszám 1952-ben 656 főre. Ezzel a munkaerivel addig, amíg 1951-ben 31,652.790 forint értékű árut gyártottak, most ?952ben. — ötéves tervünk formád, ki évében — 42,600.000 forint értékű árut adnak népgazdaságunknak. Ha megnézzük ezeket a számokat, és e számok 'ökrében figyeljük a Konzervgyár fejlődését, meg/ állapíthatjuk, hogy sokat, nagyom sokat köszönhetnek pártunknak ez a dolgozó nép államának a Konzervgyár dolgozói. De hálásak mindezért az üzem dolgozói. Szór-gabnas munkájukkal, kiváló eredményeikkel köszönik meg a pártnak, hogy számukra is lehetővé tetté az állandó munkát és hogy olyan üzemben dolgozhatnak, miní a Konzervgyár. A munka jobhí megszervezésével elérték, hogy IlInegyedévl tervüket szeptember 1 íjén reggel 6 órakor teljes egészében befejezték. A III. negyedévi terv mielőbbi sikeres befejezéséért indított harcban különösen szóa eredményt, értek el az „Auróra" é.s a „Béke" brigád tagjai, akild 240 százalékos átlagteljesítményükkel járultak' hozzá a térv befejez zésének sikeréhez. Miklós Anna* Fülöp Ilona, Kószó Mária ped'g A minőség állandó fokozásával, a selejt csökkentésével köszöni meg pártunknak' szerető gondoskodását* amelyet a felszabadulás pillanata/ tói kezdődően, de különösen az ötéves tervben érez minden magyat dolgozó. Lassan halad az őszi terménybegyűjfés a szegedi járásban Ásotthalom 6.7 százalékkal utolsó a községek között Az őszi termények betakarításának határideje hamarosan lejár. A minisztertanács határozata előírja, hogy a kukoricát, napraforgót és burgonyát szeptember 20-ig be kell lakarítani. Nyilvánvaló, hogy a be. gyűjtés a betakarítással egyidőben folyik. A termények betakarítását követő öt napon belül a beadásnak eleget kell tenni. Ezen szempontok fi gy elemtövé telével megállapíthatjuk, hogy a szegedi járásban: igen lassan halad az őszi termények begyűjtése. Különösképpen a kukorica ós napráforgóbeadás teljesítésénél vannak lemaradások. A járási fanács legutolsó érté. kelése szerint kukoricáiról a legmagasabb százalék 35, amit Pusztaszer ért el. Ennél msigasabb százalék nincsen. Azonban ez nem kielégítő. Emellett egész sor község jelentéktelen menynyiségat adott be kukoricából. Ezek: Ásolthalom 0.2, Csórva 0.5, Forráskút 0.8. Üllés 0.9, Pusztamérges 1.3. Bordány 1.9 százalékot adtaicsík be. Tizenhat község még a 10 szá. zalékot sem érte el. A községi tanácsok ne nézzék tcttenül ezt, hanem haladéktalanul indítsanak harcot a kukorlcabegyüjté. sl terv minél előbbi teljesítéséért. A burgonyabegyüj lésben valamivel jobb eredményt értek el a. sze. gödi járás községei. Kiskundorozsma 69.7 százalékot, Zsombó 62.5 százalékot ért el. Lemaradás azonban itt is bőven mutatkozik. Ásotthilom csak 1.1 százalékot. Dócz 2.8 százalékot, Csórva 5.4 százalékot, ötlömös pedig, ame'.y kukoricából csupán 2 százalékot teljesített, 6 százalékot adott b§* Több község csak 20—30 százalék között áll a burgonyabeadással. A napraforgóbeadási terv t-eljesí. iése terén a járás községei az előbbi két terményhez képest igen lemaradtak. Ásotthalom, Balástya, Csengeie, Csórva Dócz, öttömös, Pusz. tamérges, * üllés, Bordány. Domaszék. Forráskút, Kiskundorozsma, Kistélek, Zsombó, Zákányszék, Mó. rahalom egyáltalán nem, vagy elenyészően kis mennyiséget adott be napraforgóból. Ezek a községek nem tartják szívügyüknek hazánk erősítését, ötéves tervünk és a szocializmus megvalósítását, nem értették meg, hogy a béliéért csak akkor harcolnak keményen, ha a bé. keharc rájukeső szakaszában, a begyűjtésben, becsülettel megállják helyüket. A felsorolt községek tanácsai sürgősen változtassanak ezen az állapoton. Leplezzék le az ösztálycUenségct és járjanak el velük szemben a törvény szigorával; számoltassák el a hátralékosokat és indítsanak har. cot a napraforgó begyűjtést terv teljesítéséért. Vonják be ebbe a munkába a pártszervezeteket és a tömegszervezete, ket is. A szénabegyüjtési terv teljesítésében lényegesen jobbak az eredmények. mint a kukorica, napraforgó és burgonya begyűjtési térv teljesítésénél. Jó eredményt ért el: Gyá'.arét 10Ö százalékkal. Nyolc község 90 százalékon felül teljesített és ugyanannyi 70—90 százalék közöttÁsotthalom az előző három terményhez hasonlóan itt Is lemaradt — két százalékkal kullog a többi község mögött, Utána következő legalacsonyabb 41.9 százalékot Szőreg érte el. Tojás- 'és baromfibo adásban szín-* lón lemaradások vannak. Legjobb eredményt Pusztamérges ért eU amely a kukorica, burgonya cs nap* raforgó beadásban igen lemaradt. Tojásból 100.8, baromfiból pedig 114.8 százalékig tett elege'- beadá, si kötelezettségének. A száz száza, lékot több község nem érte el. Tűrheté> eredményt ért még cl Gyalarét 91.9 százalékkal. Ásotthalom itt ls igen lema. radt. Tojásból 21 százalékra, baromfiból pedig 17-1 százalékra teljesítette csak a beadási tervét. Az utána következő legrossza i> századékot tojásból: Csenge.e 62. öttömös 54.6 és Puszta&zer 55.3 — baromfiból: Kübekháza 31.3, Szőreg 32.5 'és Ujszentiván 34.5 érte el. Megállapíthatjuk, hogy lassan ba„ lad a szegedi járásban az őszi ter* mények begyűjtése. Az eddigi ütem egyáltailán nem kielégí ö, ezen siir. gősen változtatni kell. A tanácsok intézkedjenek, hogy az őszi terménybegyüjtés üteme meggyorsuljon. Ásotthalom, amely a járási tanács legutolsó értékelése szerint a felsorolt termények beadásából 6.7 átlag-százalékkal a legutolsó helyre került, kezdjen azonnal munkához, törjön előbbre a csúfos utéttó helyről. Pusztamérges pedig kukoricából, burgonyából és napraforgói ból is érjen cl olyan szép eredi ményt, mint a tojás, és baromfiba, adásból, akkor övé iesz az első beljj dicsősége.