Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-18 / 219. szám

4 CSCTOIÍTOK, 1952 SZEPTEMBER 18 Szerves kémiai konferencia a szegedi Egyeiemén Három évvel ezelőtt, 1949 novemberében Szegeden tartottá a Magyar Kémikus Egyesület első tudományos kongresszusát. Nagy esemény volt ez niind Szeged városa mind a fejlődi) magyar kémikus társada. lora szempontjából. Az ország háromszáznál több szakembere gyűlt össze tudofe'.ryos előadások nieglarlására, amelyek 4 szekcióban folytak. Az eltolt három év komoly fejlődést jelentett tudományos életünkben és ennek a fejlődésnek egyik eleven bizonyítéka lesz a Magyar Tudományos Akadémia védnöksége a'att most a Szegedi Tudományegyetem és a Kémikus Egyesület közös rendezésében lezajló háromnapos konferencia Tudományos életünkben a Szovjetunió példamutatása nyomán egyre határozottabb mértékben érvényesül a Magyar Tudományos Akadémia vezc-tó és irányító szerepe. Mig az első szegedi vegyészkongresszuson ötletszerű, bár önmagukban igen értékes eredmények kerültek nyilvánosságra, addig a® új konferencia már nom a kémia valamennyi területét felölelő anyagot hot, hor.cm csupán a szerve* kémia területén elért új eredményeket ismerteti. Ezen a területen belül is meglátszanak már az átfogé elvi .szemi>ontok, amelyek Akadémiánk . tudományos tervkészítését jellemzik. . A szerves kémia elméleti alapjainak kérdései, a természetes szerves ' vegyületek szerkezete, kutatása é* a szintetikus szerves kémiai ipar az a . három főproblémakör. amely a műsorra kerülő 30 előadást magában .foglalja. Az egyes nagy munkaterületeken, belül hua'óinle igen eredményes, nemzetközi viszonylatban is jeten'ös tevékenységéről fognak beszámolni, Az elhangzó előadások mind eredeti tudományon felfedezésekkel gazdagítják életünket és a szerves kémiai tudományt általában. Az Akadémia helyes mértékben irányítja szerves kémiai intézeteink munkáját afelé, hogy mindegyik valamely határozott kutatási profilt mutae=on fel. A Műegyetem Szerves Kémiai Intézete továbbfolytatja Zemplén professzor, ha'adó hagyományaink e legkiválóbb képviselőjének úttörő munkáját a cukrok (szérhydrálok) területén. A Bruckner akadémikus vezetésével működő budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Szerves Kémiai Intézetében új úttörő kutatási irány indult meg az elmuit három évben az élet szempontjából olyannyira ie'entős fehérjék szerkezetének megismerése érdekébea. A Debreceni Tudományegyetemen Bognár Rezső akadémikus vezetésével a mákban található fontos gyógyszerhatású anyagokkal kapcsolatos kutatás indul* meg, amelyre bátran támasz, kodhatik a bükkszentmihályi alkaloído-gj'ár üzeme. A Szegedi Tudományegyetem Szerves Kémiai Intézetében a szénvegyületek lérkémlá. járnak kutatása a fő irány. Ezek mellett a fő témák mellett és azok. kai kapcsolatosan egyetemi és ipairi hogy ezúttal minden 20 perces előadást 40 perces eszmecsere követ. Kialakulhat tehát a tudományos vi. táknak, a tárgyilagos bírálatnak az a légköre, amely a Szovje'unió tudományát oly mérföldes léptekkel vitte előre. E tudományos vitái*, a szerves kémia elméleti kérdései kapcsán tisztázni fognak számos ideológiai szempontból is je'.entős problémát, a materialista világnézet tükrében. A nemzetközi elismerésre számottartó új eredményeink pedig, amelyek sok tekintetben haladó kutatási hagyományainkban gyökereznek, helyes utat mutatnak a magunk értékeinek megbecsülésére, a tudományos, kozmopolitizmussal szembeni határozott és öntudatos állásfoglalásra. A nagyszámú és tartalmilag komoly eredeti, új eredmény elképszerves kémiai intézeteink a gya- zelhe'etien lett volna nz elmúlt korlali élettel egységben folytatják ! rendszer körülményei közű". A munkájukat. A debreceni intézet «zegedi egyetem kémiai intézeteipéldája mellett maga az a tény Is b'zorryíija szerves kémikusaink és az Ipar szoros kapcsolatát, hógy a konferencia előadásai két szekcióban folynak, az egyik a szerves kémfai étvi kérdéseket, a másik az ipar, a gyakorlat kérdéseit ismer, teti. A gyógyszeripari, a szerves vegyipari. a földgázkutató és a műanyagipari kutató intézet vezetői és tagjai nemcsupán új, gyakorlati gyártási e! járások kidolgozásáról számolnak be, hsincsm elvileg új, tudományos eredményekre is rávilágítanak. A konferencia iránt hatalmas érdeklődés mutatkozott országszerte. 220 résztvevő érkezik a társegyetemekről és az Ipari kutató intézetek, bői, valamint' az üzemekből. A szenei soha nem remélt mértékű fejlődése, dologi és személyi, valamint műszerbéruházási téren kapóit segí'sóg biztosítja a mi egyetemünkön éppúgy, mint az ország többi kutató intézeteiben az eredményes, produktív munkát. Jellemző « szocializmust épttő országunk vezető pártjának és kormányzatának íelfogásárg, hogy a mai kiélesedett nemzetközi helyzet, ben oly hatalmas összegeke1 ildoz a béke ügyét szolgáló tadományos kutatásokra. A szegedi szerves kémiai koníerencia a békeharc. íontos állomása. Intézeteink felszerelése. a konferencia elméleti érdekességű és gyakorlati szempontból egyaránt a nép érdekében folyó kutatási beszámolói mind bizonyítja kormányzatunk és népünk őszinte békevágyát. Büszkék vagyunk juhász cm.i KOSSUTH gedi egyetem tanárai, asszisztensei I tudományos eredményeinkre és és hallgatói is nagyszámban vesz-' biztosak vagyunk abban, hogy a nek részt az előadásokon Jellemző Szegedi tudományos konlere :cia nek részt az előadásokon. Jellemző adat, hogy hét Kossuth díjas és hét akadémiai tag működik közre a munkában. — A műsoron szereplő számos értékes előadás önmagában indokolja a komo'y érdeklődést. E konferenciát azonban a korábbi' 1Urománvos tanácskozásoktól az is megkülönbözteti és értéltét emeli. cgedl tudományos konlere :cia eredményes tanácskozásai után kutatóink még az eddiginél is jobb munkával lógják meghálálni népünknek azokat a hatalmas áldozatokat, amelyeket tudományos életünk fejlesztése érdekében hoz. Fodor Gábor a Szegedi Tudományegyetem rektora NEVELŐTESTÜLETEINK EGYSÉGE Iskoláinkban az évont-o készülő munkatervek célul tűzik ki a nevelőtestületi egység javítását, az egységes nevelői közösség megvalósításai. Az elmuit évükben ebocn a tekintetben igen szép eredményék mutatkoztak. Elvakultság és önhittség lenne azöíibnn, ha nem valiaránk be, hogy vannak még hiányossága ink s még komoly munka ál! előttünk a jó nevelői közösség kialakításúig. A testületi egység fogalma a nevelők világnézeti, pedagógiai és társadalmi magatartásának egységét jelenti. Mindez megmutatkozik az iskolai munkában is, Makarenko hangsúlyozza ennek jelentőségéi; „Na felejtsük el, a tanárok közössége és a gyermekek közössége — nem két közösség, hanem egy; és ezenfelül: pedagógiai közösség". Minél egységesebb a testület, annál jobban tud hatni a tanulókra is. Makarenko az* tanítja: „Egyetlen pedagógusnak sincs joga egyedül, saját kockázatára és saját felelősségére eljárni. Mindenütt pedagógus közösséget kell létesíteni; mert semmiféle nevelési folyamatról nem lehet szó ott. ahol a nevelők nem egyesülnek közösségbe, ahol a közös, séynek nincsen egységes munkaterve, egységes ée ponéosan meghatározott állásfoglalása, bánásmódja a gyermekekkel szemben... Igazi nevelésre csakis olyan egységes peda. gógusk-özösség képes, amelyet összefűz a leözös vélemény és meggyőződés, a kölcsönös segítenialearás, anwly mentes az irigységtől és amelynek egyetlen tagja sem hajhássza egyéni utakon a növendékek szeretetét", A közös vélemény ós meggyőződés elengedhetetlen feltétele, alapja, hogy a nevelők között ne Jegyének vJÍágnéreti különbségek. A lestüle'ek világnézett egységét éppen a párttag kartársak hivatot. tak elmélyíteni. Nevelő munkájuk, példamutatásuk a pártonkivüliek odandó és lelkes ragaszkodását eredményezheti nemcsak hivatásuk teljesítésével, hanem a párt po'il'ikájának maradéktalan támogatásával is. A párttagok szorepo a példamutatásban fontos, amely a közösségi élőt minden területén érvényre jut. A legnagyobb elővigyázat mellett is előfordulhat súrlódás a testület tagjai között. Ilyenkor nz szüksége®, hogy az a xartárs. aki sérelmesnek érez vjlamit, nyíltan mondja meg és lehetőleg azonnal s ne hordozza magában a tüskét. Nem könyű dolog saját hibánkat beismerni, azonban ez épen az öntudat próbája. 1 A világnézeti egység szerves kap. csolatban áll az egységes pedagógiai ráhatás kérdésével. A testületi értekezletek hivatottak a kritika ós önkritika segítségével egybehangolni az egyes nevelők munkáját. Az eredmények és a hiányosságok őszinte megbeszélése biztosí'ja a fejlődést. Az értekezlete, ken alkalom nyílik a mér érvényben lévő nevelői eljárások helyességének, egységességének megbeszélésére. Igen forrto3, hogy ha valamilyen nevelői eljárást nem tartunk megfelelőnek, itt beszéljük meg, azonban önkényesen ne változtassunk rajta. Makarenko mondja: „Az egyénnek összhangba kell hoznia saját egyéni törekvéseit a többiek törekvéseivel: elsősorban az egész közösség törekvéseivel, azután a saját elsődleges közösségének, a hozzá legközelebb álló csoportnak törekvéseivel, mégpedig oly módon kell összhangba hoznia, hogy saját egyéni céljai és a közös célok között ne legyen semmiiélo antagonizmus." A fegyelem megszilárdítása, a tanulmányi előmenetel fokozása érdekében a nevelőtestületi értekezletek vitája kihatott az egységes állásfoglalás kikrlstályosyására. A fegyelem és a tanulmányi előmenetel azokban az iskolákban jó, ahol a nevelők szaktárgyaikon beiül mind a házifcladatok, mind a szóbeli beszámoltutás területén, továbbá a tanulók magatartásának irányításában egységes eljárást ér. vényesitenek. Az egységesen magas követelmények megkívánják, hogy a nevelök ismerjék meg egymás módszeré', látogassák gyakran egymás óráit és minél gyakrabban cseréljék ki tapasztalataikat. A világnézeti és pedagógiai egységen kívül a jő nevelői közösségben egységes társadalmi magatartásra is szükség van. Az iskolai közösség erős kapcsolatokat tart mirtdenfaj'a társadalmi közösséggel, részint a szülök különböző munkaterülete, részint a nevelők, il'etve a tanulók társada'mi munkája m'att. Ezzel kapcsolatban Révai elvtárs beszédének elhangzása óta többször helytelen álláspontot fog'aitak el. Nem egy olyan értekezletnek voltam tanúja, hogy több kartárs kifogásolta a társadalmi munkára vonatkozó részt, mint olyat, crrrdy nem tartozik az Iskolai közösség életéhez. Ha a társadalmi munka statisztikai adatok gyüj'csére, tejjegyek kiosztására, vagy ehhez hasonló, a nevelői munkától távolálló feladatokra vo. na'kozik, valóban kárhoztatandó, Ha azonban világnézeti vagy szakmai tárgyú1 előadás tartásával, vagy olyan munkával bízzák meg a pedagógust, ami kapcsolatban áll nevelői munkájával, egyáltalán nem közömbö® a nevelőtestület egésze részére sem, hogy egy-egy kartárs miképpen oldotta meg feladatát. A testületi közösség nem elszigetelt, önmagáért létező valami, hanem szerves kapcsolatban áll minden más közösséggel. „A közösség mondja Makarenko — a szovjet társadalom része, szervesen összefügg az összes többi közösséggel. Ez a közösség elsősorban felelős a társadalom előtt, elsőrendű adósa az országban, amennyiben rajta keresztül válik csak minden tagját a társadalom részévé. Innen ered a szovjet fegyelem elve." A pedagógus társadalmi munkájának ezért is nagy a jelentősége, mert egyéni magatartásával, beszédével, viselkedésével m ndenütt, ahol csak megfordul, példát kell mutatnia. Mrakareriko mondja: „Az vdva. riassúg állandó sze.mmettartása a hivatalos érintkezésben rendkívül hasz. nos, serkenti az akaraterőt, az emberben a feszültség, összeszedettség érzdét kelti, aláhúzza a hivat(ilos érirJkeaés jellegét és rr.cgta. nitjri a fiatal embert a' megkülönböztetésre- egyrészt barátság, izom. szedség, szeretet, clmborc.s'g és másrészt hivatalos érintkezés között. S ez magába foglalja a hivatalos ügy bizonyos tiszteletét. Nem vitás, hogy éneikül is meg lehet élni, de mégis es a hivatalos érintkezés külső formájának legjobb nvelése és a külső forma gyakran a lényegre is kihat." Egyre több fiatal kartárs kerül a régebbi testü'eiekbo, különösen fontos tehát, hogy jó példái lásson maga előtt. Mindent egybevelve megállapít, hatjuk, hogy jó úton haladunk a testületi egység kia'.-Jkílása felé. Ha munkánkat áthatja a szoc'alstá pe. dagógia sikerébe vetett hit, ba marxista vi'ágnézeli ailapon végezzük mind iskolai, mind társadalmi feladatainkat, akkor minden reményünk meglehet arra, hogy sikerül tökéletes pedagógus közösséget lé'cslloni. A szovjet nevelők tapasztala tái, Makarenko gyakorlati -,mun. kája és elméte'énok taou'mányozása olyan bő útmutatás, hogy egyedül rajtunk múlik a helyes megoldás, a jó nevelő: közösség kialakítása, Bcncsálhné Hajós Ilona Juhász Gyula czf a cikkét Kossuth Lajos halála 25, évfordulójára irta. A cikk 1919 március 21-cu, a Tanácsköztársaság kikiáltásának napján jelent meg u „Délinagjurorszáfé'-ban, A mit tett, a politikus, az áilamférfi, a diplomata, az ember, arról lelhet vitázni még ma is. Amit jelent, a neve. a tette, a politikája, a gondolata, aa már vitán felül áll és jelentőségében csak nőni fog az idővel. Anüt teti. azt is mlrd jól. rosszul, hibázva, ráhibázva egyért tette: a magyarságért, a magyaréig jövendőjéért. egy mélységesen és szentségesen átérzett és átgondolt és vérévé élhafionuit hivatás s küldetés lázában, igézeléhen, lendületében és révületében is, mint az alvajáró és álomlátó kirrjúknsok. akik a meredély szélén se szédülnek, akik a magasság párkányán is biztosan járnak, halálos biztonsággal. Nevezetes nagy párbaja Görgeyvel a forradalmi hegemóniáért ma is eldöntetlen. De ma már világosan lá'juk és nyíltam bevallhaljuk, hogy , a nép ítélete « nagy népvezér jaj vára és a nagy hadvezér ellenére lényegében igazságos és megfellebbezhetetlen. Görgey lehetett napoleonl kaliber (sőt részben hasonló karrier is), de alapjában véve az osz. trák szoldaleszka szellemi és erkölcsi gyermeke és tanítványa volt, aki rideg ésszel és hideg szívvel operál! ott, ahol a népharag lávája áradott és buzgott, aki egész katonai és diklátoros és kunktátoros mivoltán csak abban különbözött a Windischgriitzeluő!, hogy hideg szíve fö'.ölt nem a császár fehér egyenruháját viselte és (noha ez nem csekélység) tudott győzrd és tudta győzelmeit kihasználni is. De nekünk ma már szörnyen gyanús, nem az. hogy Paskievics megkegyelmezett neki, hámom az, hogy Gyulai Pál és táborkara kegyelte, e Deák Ferencnél is deákribbak. munkapárti honfiai]*, e lelkes mame'ukok és Arany János nyomán rabon daloló főrendi ódaköltők. És Kossuth nagyságáé, szépségét, igazságát és (last but not Icast) varázsát még azok a háromszínű kétkulacsosok se tudták lejára'ni, alc'k tabut és fétist csináltuk belőle, a nevéből, a programmjából, a szobraiból és koporsójából. A rról tehát lehet vitázni, hogy mit cselekedett, amikor cselekedett, de az előtt csak áhítattal le. hqt leborulni, amit telteinek, személyének és életének lényege: karmáin jctenf nekünk,' szegény és s-a! ad, mai és- holnapi magyaroknak. Mert reméljük, éppen a Kossuth'revében és szellemében, hogy hö'nsip is magyarok lehetünk és leszürtl*. Ami a monpki szülöttnek, a. pataki jurá usnak és pozsonyi dlé'aí férfiúnak legmesszebbre kizengő és elható lettét: a debreceni detronizációt illeti, hát hiszem már e tekintetben is. október 31. után egry véleményen vagyunk ma már április 14. felöl. Ami félszázadon át áikos haimurságú rabel'.iónak ttínt a labancok és pecsovicsok szemébe, amit az iskolákban, szószékeken, nemzeti ünnepekeni és képviselőválasztásokon annyira igyekeztek azzal a bizonyos jótékony feledésfátyol'al elborítani, ez a kálvinista templomi trónfosztéis ma, a második magyar köztársaság első évében csak nyert jelentőségében, amely prófétai és világh'stóriai és olyan szankciót kapo't vap- \ jóinkban, három százados és ötödféléves meddőnek látszott szenvedés és véráldozat árán, amelyre csak jogos D büszkeséggel tekinthet a kossuthi géniusz az örökkévalóságból. E ponton Kossuth, a tett embere nemcsak nem tévedett, de messze előre látott. De hiszen egész lényében a legszembeötlőbb és legkiütközőbb vonás éppen ez a prófétai (és később pátriárkái). Ez a vonás jelentkezik szónoki zsenijében is, amely verte Cicerót és Mirabeaiu és gyakorta, ott szárnyalt, azokon a magaslatokon és azokban a mélységekben (kivált Szegeden, Attila és Dózsa városában), amelyek Dantét és Savomrolát vonzották és ihlették. Ez a vonás adja meg oráiori és írói egyéniségének a romantikus színt és hangulatot. Hiszen igaz. a romantika alckor a levegőben volt és egy Széchenyiből is, az ő angol hidegvérű és rémet érzelmességű lényéből is költőt és látnokot csinált de micsoda költőt, egy magyar lord Byront, aki beleőrült a valóságba, amit megjósolt egy matematikus pontosságával és egy Jeremiás vég. zetességével. Kossuth ezen kívül és felől az a próféta volt, aki próféciát belelni segített, minden szavával és tettével és azzal ls, amit az eseményeken kívül és fölül korülve, a maga korlátlanul hatalmas és sugallntos egyéniségének rádium emanációjávai mintegy beleszuggerált népe történeti fejlődésének tudatalatti és földalatti folyamataiba. És ami akkor romantikának tetszett, ihletett és ihlető pátoszának, az ma pragmatikája leit a históriának, multunk, jelenünk és jöven. dónk becsülelkodeksze. amelyet nyugodt lélekkel és elégtétellel mutathatunk fel az ellenséges világnak és tanulságul és b'ztafóul meghasonlott önmagunkr.uk. A kései utód aa ő szobra alatt nem csupán a történelmi érzés hűvös pátoszával pillant föl reá, szép, okos és erős, fiatal férfiarcára, jövőbe mutaitó karja acé'os lendületére, egész emberi és magyar magasabbrendűségére. Kossuth Lajos ma is a magyarság élő és mozgató ősi erői közül való. Orientálódni még ma sem (sőt különösen ma nem) lehet nélküle sa Magyarországon, se a nagyvilágon. Ez a nagy halottunk ma még é'.ő szobor, ma még zengő szobor. amely az új nap — vörös és véres rap — sugarainak érin'ésére ismét hangot ád egy nép vágyainak, akaratának, karja irányi jelöl a haladásnak a világtörténelem megint úttalanná vált utain. Szegedi szobrán a magyar paraszt. a jövő rendjét vágó kasza tekint föl rá szerelmes áhítattal és a magyar parasztlány fon koszorút csillagokba, szántó homlokára tiszta rajongással. A magyar ugar népe, a hazai rög népe, amely Dózsa népe volt és Kossuth ncpe lett. ma megint megváltót kíván, dózsai elszántságát. kossuthi lendületűt. Az új Március, a magyar Germinal ma még csak dermedten ébredcz'k. a magyar föld igazi riépe még keresi szavát, még összeszorítja öklét, de hamarosan megszólal és ütni fog, mihelyt órája jő, a his'óriai. LJ a'álának negyedszázados év" fordulóján feltűnően kevés szó esett Kossuthról, szinte némán ünnepelték, de hiszen a levegőről se beszélünk, amelyben élünk és mozgunk. Kossuth lelke pc?g va'.ójában a szabadság levegőjét árasztja és a turtni száműzött ma otthon van minden szívben és házban, ahol magyarság és szabadság él, akár mint drága valóság, akár még drágább óhaj lós. Erdei Ferenc íáJdiaíí'«e!ás5jr,vi wnisiter ;ar* elüsdást a pén&f est. Kossuti-lineüs&ien Kossuth Lajos születése 130. évfordulójának ünnepségei pénteken délután 3 őrekor a Kossuth-szobor megkoszorúzásával kezdődnek. A koszorúzás alkalmával Tombácz Imre elvtárs, » Városi Tanács Vb. el. uökhelycttese mond ünnepi beszédet. Az iinnepság ulán a Mór;i Ferenc múzeumban kiállítás nyílik. A megnyitót Bónis György elvtárs, |egyrteml tanár, a jogi tudományok kandidátusa, a Történelmi Társulat BéDffódl Csoportjának elnökhelye fese mondja. Este az MS5CT székházban műsoros ünnepség lesz. melyen üzemi kulliircsoportok és a Nemzeti Színház művészei is fellépnek Az ünnepi beszédet Erdei Ferenc földmüvelésilgyl minis/t-r tartja. Botaár jegyzék a - tormfoyhoz Szófia (MTI). A Bolgár Népköztársaság külügymintiz' óriuma 1952 szeptember 15-én jegyzékei juttatott el a szófal jugoszláv nagykövetséghez. A Bolgár Népköztársr.ság külügyminisztériuma jegyzékében kiemeli, hogy már több ízben lil aközött a jugoszláv kormánynál azok cl'en a rendszeres provokációk és határsértéseit cl Ion, amelyeket a jugoszláv határszervek követnek el a bolgár-jugoszláv határon. A jugoszláv kormány írao'iban nem vette figyelembe ezeket a tilt a. hozásokat, cz kitűnik az utóbbi idöb*ai megszaporodott lrcidenseUb.il. amelyeket a határ mentén a jugosz'áv hatóságok idéztek elő. A jegyzék ezután félsorol tí» olyan provokációt, amelyet ' 1952 júnl 14, és augusztus 24. között köveit el a jugoszláv határőrizeti szerrBefcjczésül a jegyzék ezeke mondja: A külügyminisztérium kört tó i hogy a jugosz'áv kormány tegye meg % szükségig intézkedéseket ezeknek az ellenséges cselekményeknek a megszüntetése érdekében.