Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-16 / 217. szám

r KEDD, 1952. SZEPTEMBER 15 3 A SZEGEDI RUHAGYÁR 1949-1952 [ A reggeli Arákban j ugyan-1 ságeknek. Itt még nem volt sem úgy, t mosdó, sem má®. ha meg- j Közben az üzem fejlődött. egy mint a délutáni órákban, — —. . . éU az ember a Ruhagyár előtt, vi-1 szakmanyiol két szakmányra tériek. dám, mosolygós arcú," megelégedett: a, * a kezdetben tág helyiség, dolgozókat lát az üzem bejárata . most szűknek bizonyult számukra, elóti A kijövök pár szót váltanak j Ekk°r még a Szegedi Ruhagyár, a a befelé menőkkel, s aztán az egyik : Budapest; Ruhagyár leányvállalata elet az üzembe, a másik pedig ha. , voi • zaleló Felettük az üzem homlok-! I a dolgozók rátán fényesen ragyog a jó es szór-! r létszámát te­galmta munkájukat elismerő leg-! ki^ve akkorára fejlődött az üzem, szebb kitüntetés az Élüzem jelvény, hogy a Budapesti Ruhagyártól el­melyet a második negyedévi ter-,» választva, önálló vállalattá alakult. vökben szerzett eredményeik ejfeg- —— * —>— méréséül adót' számukra a minisz­tertanács. Nem szabad azt gondolnunk, hogy a Ruhagyár kezdettől tt/gva ilyen üzem volt. Nem. Töbh^zázan van­nak olyanok az üzemben, akik ke­ményen harcoltak % kezdeti nehéz­ségek leküzdésééit és az azóta be­Bőviteni kellett az üzemet. A vizes­fonó egy részét megkapták az Ujszegedi Kenderfonógyártól. Ekkor már 450 dolgozóval küzdött az üzem a terv mielőbbi teljesítéséért. 1950 végére újabb 100 dolgozóval emelkedett a létszám. A Dohánygyár proíillrozásával átköltözött az egész Ruhagyár a érkezett új munkásokkal együtt, jó Dohánygyár helyére. 1951 február munkájukkal segítették üzemüket ahhoz, hogy ma a Szegedi Textil­müvek után. ? környék legszebb és legkorszerűbb üzeme lett. Az ötéves terv tej te, ilyen széppé, Ryen iga elsején már az új üzemben folytat­ták tovább harcukat a gyár dolgo­zói. Szép, hosszú, tágas termekben rohamosan emelkedett a termelés é® az ebédidő alatt, vagy munka zán második otthonná a Ruhagyár i után, a dolgozók arról beszéltek, dolgozni számára az üzemét. Az . hogy itt mennyivel jobb dolgozni, ötéve4 tervnek köszönhetik a gyár j mint az előző szűk helyen, dolgozói, hogy a p^ ós népi ^de. I Az üzeni napról-napra szépült. A sápadt ténnyel pislákoló meny­nyezeti lámpákat az egyenletesen világító, nappali tényt adó neon­csövek válforiák fel. De más is tör­tén az üzemben. A régi, avult gépe­ket Csehszlovákiából hozott új gé­pekkel és a legmodernebb gyors­tordulatú szovjet gépekkel cserél­ték fel. így a többi gyártmányú gépek közül csak azok maradtak meg, amelyeik száz százalékosan használható állapotban voltak és vannak ma is. A géppark 40 szá­zalékán cserélték fel új gépekkel. . . . . , | lassan A dolgozok | kezdta már elfelejteni az 1949-es kezdeti ne­hézségeket. Megszokták, hogy a párt és népi demokratikus kor­mányzatunk állandóan és szeretet­tel gondol rájuk is és fél'ően ügyel arra. hogy nocsak papírra veteti mondat legyen, hogy a „legfőbb érték az ember" hanem a minden­mok.ratikus kormányzatunk gondos ko/lásával olyan üzemben dolgoz­hatnak, amelyben öröm a munka. I 1949 februárjában""! ső lépéseit a Szegedi Ruhagyár. 44 dolgozó saját varrógépjével 'kezdte a termelést, két szalagban. Az első kész ruhadarabok áz Uj­ezegedi Kenderfonóigyár egyik hasz. nálaton kivül lévő üzemrészében születtek és a dolgozók örömmel, büszkén nézegették a legelső kész munkadarabokat. Májusban már annyira fejődött a munkás létezám, hogy be tudták állítani a harmadik szalagot is. Akkor már azt mond­ták a dolgozók: gyárban, a Szege­di Ruhagyárban dolgozunk. Fedig messze volt még akkor az üzem a gyártók 88 dolgozóval folyt a gyártás és egyetlen helyiségben volt az üzem. a vállalat vezető­sége, a béreiszámolás, a normairo­da, a szabászat, a gombvarrís és j napi életükben is érezzék azt a Ru­a három szalag. A gépek benegé- j hagyár dolgozói. A régi szúk üzem sétöl nem tudtak tökéletes munkát már csak ritkán jut eszükbe, hiszen végezni az irodai dolgozók. Az év • lassan két éve végzik itt munkáju­végére az Ujsaegedi Kenderfonógyár ! kat. Hatalmas — mintegy 1200 em­vezetösége , megkönyörül1" a Ruha- J bert befogadó kultúrtermükben vt­gyár dolgozóin és a pincehelyi- | dáman, gondtalanul szórakozhatnak ségeket átadta nekik iroda helyi- I és a kulturcsoport tagjai ápolhatják ma hősi tett. népi kulturánkat s játékukon ke­resztül megismertethetik a haladó, | a Szovjetunió, s a népi demokta-' tikus államok kultúráját az üzem dolgozóival. Korszerű mo6dó áll a dolgozók rendelkezésére, ahol a munka után lemoshatják magukról( a munka porát. Kora nyártól az ősz 1 beálltáig a műszak befejezése után i a gyár gyönyörű parkjában 'évő strandon vidáman lubickolhatnak a' dolgozók és élvezhetik az üdítő vi­ze'. A park ezer színű és illatú virága gyönyörködteti a szemet és egészségessé teszi a levegőt. I 1949-ben, if* . I ' I ben is a gyer­mekes dolgozó nők egyetlen vá­gya az volt, hogy napközi otthona legyen az üzemnek, amelyben gyer­mekeiket gondos felügyele' alá he­lyezhetik addig, amíg ók dolgoz­nak. Ez az álmuk is teljesült s egyik napról a másikra valósággá vált. Kezdetben egy-egy műszak­ban még csak 69 gyermeknek v0lt a napiközi otthonban és bölcsödé­hen férőhely, de rövidesen ez is bővült. Az üzem vezetősége úgy hajtatta végre ezt a bővítési mun­kát, hogy minden gyermeknek, akinek szülei az üzemben dolgoz­tak, legyen hely és gondos ellá- , fásban, finom é® ízletes étkezésben j részesüljön. Az üzemrészek falai szinte egyik ! napról a másikra fehér mészköntöst öltötlek, amelyekre feliratok, freskók kerültek, a dolgozók gyönyörköd­tetésére. Közel 1500 dolgozó végzi most szorgalmas munkáját a Szegedi Ru­hagyárban, egészséges és emberi ) ülmények között. Hálásak ezért az üzeim dolgozói a pártunknak és népi demokratikus kormányzatunk­nak. Ha valaki nem figyeli az üzem homlokzatán lévő feliratot, és nem j ismeri az üzemet, azt hiszi, hogy j az a terület, amelyen annyi sok' szép épület van, egy — csaknem a város közepén hagyott — gondo­san parkírozott, szép, üdülő. Az ötéves tervben új, korszerű gyár­épületek gzázai emelkednek a föld­ből. a meglévő gyárak pedig ál­landóan fejlődnek és szépülnek. Ilyen üzem a Ruhagyár Í6. Amikor az üzem hangos híradőja a duruzsoló gépek fölé hajoló dol­gozókat zenével szórakoztatja, a dolgozók a hangszóróval együtt büszkén ós boldogan énekeíik: „Kényszer volt egykor a munka Szocialista munkaverseny a XIX. kongresszus tiszteletére A Szovjetunió gyáraiban és üzemeiben nagyszabású szocialista mun­kaverseny bontakozik ki a XIX. kongresszus tiszlcleiere. A szovjet dolgozók nagyszerű munkafeiajáulásokkai. sztahanovista műszakokkal köszöntik a történelmi jelentőségű eseményt. A „Vörös Pro'etár"-gyár 1. számú szerelőműhelyében I. Ivanov szta. hánovista lakatos ismerteti dolgozótársai előtt a XIX. kongresszus jelentőségét. Szűnjék meg az osztrák állampolgárok idegen katonai alakulatokba való toborzása Az Ausztriai Szövetséges Ellenőrző Tanács szeptember 12-i ülése Bécs (TASZSZ). Az Ausztriai Szövetséges Ellenőrző Tanács szep­tember 12-i rendes ülésén foglalko­zott az osztrák állampolgároknak a francia idegenlégióba történő tör­vényellenes toborzása kérdésével, Szviridov altábornagy, a Szov. jelunió képviselője kijelentelte, hogy a tanács szovjet tagja a Szövetséges Ellenőrző Tanács 1952. évi már­cius 14-1 ülésén javasolta, hogy a szövetséges ellenőrző tanács hozzon határozatot e jogsértő toborzás megszüntetésére. A nyugati hatalmak képviselői nem fogadták el a Szovjetunió képviselőjének javaslatát. A tanács szovjet tagja szükséges­nek tarija, hogy a kérdést ismét a szövetséges ellenőrző tanács elé ter. jessze.­A Szovjetunió képviselője hang­isúlyozta, hogy az oszlrák fiatalság­nak a francia ídegen'égióba történő jogellenes toborzása az utóbbi idő­ben még nagyobb arányban folyik. Az utóbbi időben loborzottak kö­zül 150 kiskorú. Ezek a fia'al osz­trákok hazaírt leveleikben megírják, hogy csalással toborozták őket és az a kívánságuk, hogy minél előbb hazatérhessenek Ausztriába. Szviridov altábornagy rámutató!!, hogy a francia toborzók eszközök­ben nem vá'oga.va kényszerítik az osztrák fiatalokat, hogy belépjenek az idegenlégióba. így például március 9-én Alfréd Brunntha. ler, bácsi lakost részegen vitték be a Beriteusse-i laktanyába és ugyanazon a napon Linzbe, majd az offenburgl gyűjtőbe szállították. A Szovjelunió képviselője befeje­zésül felhívta a Szövetséges El­lenőrző Tanács figyelmét arra a lényre, hogy az oszlrák kormány sok társadalmi szervezet tiltakozása ellenére sem tartotta szükségesnek, hogy a jogsértő toborzás kérdését a szövetséges ellenőrző tanács elé ter. jessze. Az osztrák kormány azzal, hogy szemet hunyt a toborzás felett, azo­kat a saját törvényeit sérti meg, amelyek tiltják, hogy osztrák ál­lampolgárokat idegen katonai ala­kulatokba toborozzanak. Szviridov altábornagy az elmon­dottak alapján javasolta, hogy a Szövetséges Ellenőrző Tanács hoz­zon határozatot arról, hogy szűnjék meg az osztrák állam­polgárok toborzása Idegen ka­tonai alakulatokba, mert ez cl. lentétben áll az ellenőrzi.,i egyezmény 3. cikkelyének ,,S'' pontjával, valamint a szövetsé. ges ellenőrző tanács 1945 de­cember 10-i határoza'ával. amely Ausztria terü'etcn min­dennemű katonai tevékenységet eltilt. A nyugati hatalmak képviselői megtagadták a javaslat elfogadását. A krasznoholmi fésűsgyapjú kombiná'ban L. Szotiiyikova sztaháno­vls;a szövőnő a kongresszus tiszteletére vállalta, hogy rendszeresen túlteljesíti napi előirányzatát és kizárólag kitűnő minőségű árut termei. A szegedi jdrás dolgozó parasztjai kőzött nagy az érdeklődés az orosz nyelvtanfolyamok iránt A Szövetséges Ellenőrző Tanács ezután a háborús bűnösök kiadásá­nak kérdésével foglalkozott azon országok számára, ahol a háború alatt gaztetteiket elkövették. A nyugati hatalmak képviselői, elsősorban az amerikaiak és ango. lok azzal az ürüggyel tiltakoztak e gyilkosok kiadatása ellen, hogy azok nem szerepelnek a háborús bűnö­sök londoni névjegyzékébein. Teljesen nyilvánvalóvá válik — hangoztatta Szviridov altábornagy —, hogy a Szövetséges Ellenőrző Tanács amerikai és brit tagja nem akarja a háborús bűnösök kiadatá. sáról és megbüntetéséről szóló meg­egyezéses döntéseket, mi löbb, vé­delmezi ezeket a bűnösöket. A szegedi járásban az idén 28 községben szervez az MSZT alap­fokú orosz nyelvtanfolyamokat. Amíg tavasszal csak egy helyen, Balástyán volt ilyen tanfolyam, ad­dig most olyan nagy az érdeklődés, hogy 13 községben kell orosz nyelv­szakos tanárt biztosítani. Az okta­tási évad csak október 15-én kez­dődik, s máris löbb mint 100 falusi dolgozó jelentkezeti a tanfolyamra. Sándorfalván a 16 jelentkező nagy­része a Rózsa Ferenc tszcs tagja" közül került ki. Pusztamérgesen és Ki&kundorozsmán valószínűleg két tanfolyamot kell indítani Szegeden tavaly 240-en vizsgáz­tak alapfokon, az idén eddig löbb mint 400 dolgozó jelen fíkezett az orosiz nyelvtanfolyamokra. A Dél­magyarországi Rostkikészítő Válla­lat dolgozói közül 49-en akarnak oroszul tanulni. Az orosz nyelv tanulása iránti fokozódó érdeklődés menyílvánul a „Horizont" szovjet-könyvterjesztő vállalat forgalmának állandó növe­kedésében is. Számos tankönyvet vásároltak már a rövidesen beinduló orosz nyelvtanfolyamok hallgatói. A vásárlók többsége az orosz nyel­vet oktató pedagógusokból, az egye. tem- és a főiskola orosz szakos hall­gatóiból kerül ki. Több dolgozó pa­raszt és gépállomási dolgozó fe vá­sárol* már itt főiként mezőgazdasági szakkönyvet. A könyvesboltban szeptember el­ső tíz napjában 250 el több orosz nyelven írl szépirodalmi és szak. könyvet adtak el, min* az elmúlt év szeptemberének azonos időszakában. Eigy hónap alatt csak Puskin mű­veiből 50 példány fogyott el. KINEVEZÉS A Népköztársaság Elnöki Taná­csa Kalona Jánost — aki eddig állandó ügyvivői minőségben vezei e a stockholmi magyar követséget — rendkívüli követté és megliatalma­zott miniszterré nevezte tó. és ebben a minőségben bízta meg a stockhol­mi magyar köveiség vezelés-vel. (MTI) JÓL SIKERÜLT VASÁRNAP A KTSZ VEGYES ÉNEKKARÁNAK HANGVERSENYE Vasárnap. 14-én a Szegedi Föld­művesszövetkezet és a Kisipari Ter­melőszövetkezetek Újszegeden tar. tolták meg az Országos Szövetke­zeti Napot. A Szövetkezeti Nap al­kalmából a szegedi szövetkezetek ve­gyes énekkara jólsikerült hangver­sennyel szórakoztatta a jelenlévőket A hangverseny keretében az ének­kar a Szövetkezeti Indulót, „Rákosi jár előttünk" című Indulót s számos szovjet és magyar népdalt adott elő. Ezen a hangversenyem mutat­kozott be legelőször a szövelkezeti énekkar, új szövetkezeti egyenruhá. jában. Sándor Lajosné. a „Délmagyarország" levelezője Ötéves tervünk ajándéka: a dorozsmai gépállomás — A dorozsmai gépállomás még 1949 májusá­ban létesült a hároméves terv keretében. Akkor azon­ban igen szegényes felszerelésünk volt. Mindössze öt traktor, a hozzávaló ekével és egy vontató. Ilyen ke­vés géppel nem tudtuk elvégezni a gyarapodó tszcsk és a gépi munkát egyre jobban megszerető dolgozó parasztok talajmunkáit. Fejleszteni kelleti gépá'lo. másunkat. Az ötéves terv keretében gépparkunkat je­lentősen növelni tudtuk. Jelenleg 22 traktorunk van, ugyanannyi ekével, négy vontatónk, egy tehergép­kocsink, négy darab álló munkára alkalmas trak­torunk, 23 cséplőgépünk, hét elevátorunk, három mű­trdgyaszórógépünk, négy darab 30 soros és 10 darab 16 soros vetőgépünk, három kultivátor, három siló­töltő, négy s'-ártépőnk, hat darab hengerünk és 20 darab tárcsánk. Ezenkívül van szelektorunk, motoros permetezőnk, rotációs kapánk. két villany darálónk, villanycséplönk, öt darab leévekölö aratógépünk. — Ezeket a gépeket már az ötéves terv kere­tében kaptuk. Meglévő gépeinkkel nagyban hozzá tudunk járulni mezőgazdaságunk termelésének jobbá, tételéhez, fokozni tudjuk a terméshozamot. A tszcs­mozgalmunk rohamos fejlődése azonban szükségessé teszi azi, hogy tovább gyarapítsuk gépeink számát. A nagyüzemi gazdá'kodás szükségessé teszi például, hogy meglévő öt aratógépiinkhöz még néhány kom­bájnt szerezzünk be. Eleget kell tennünk a nagy üzemi gazdálkodás nyomán alka'mazható új agrotech­nika követelményeinek is. A szántást közönséges ágy eke helyett előhántós ekével kell végezni. Tudvalevő dolog. hogy az előhántós eke tökéletesebben fortroitin a talajt, mint az eddig használt ágy-eke. Sorművelő gépeink számát is növelni kell. A négyzetes vetés le. hetövé teszíJ hogy az egyetemes és egyéb gépi von. tatású ku'livátorokai tökéletesebben kihasználjuk * ezzel az ember munkáját megkönnyítsük. Ezért meg as öléves terv keretében traktoraink számát 100-ra emeljük és a munkagépek számát ennek megfelelő arányban növeljük. — Növekvő gépparkunk szükségessé feszi, hogy épületeinket is kibővitsük. Az ötéves terv kere­tében építünk megfelelő mennyiségű gépszínt és 60 méter hosszú. 28 méter széles gépjavító műhelyt. Gépállomásunk dolgozóinak létszáma is állandóan nö­vekszik. ezért nvunkdslakásokat is építünk. Az öléves terv keretében épiüt már eddig is 20 családi ház, víz• vezetékkel, fürdőszobával, villanyvilágítással. Most kibővítjük brigádszállásainkat is. — Gépállomásunk szakmai helyettese, Pusztai István elvtárs és körze'i agronómusxi. Somogyi László és B. Szabó József elvtársak állandó szalltu­náccsal látják el a hozzánk tartozó tszcsket. Brigád­vezetőink cs brigádjukban dolgozó népnevelők pedig politikai felvilágosító munkát végeznek a do'gozó pa­rasztság körében. A tszcs.fejlesztés alkalmával jelen­tős népnevelő munkát végeztünk. — Gépállomásunk, mint az ötéves terv egy'k alkotása, mindenben elősegíti mezőgazdaságunk s:o. cialista átszervezését. Elmondta: Németh József, a kiekundorozs­viai aépállomás politikai helyettese.

Next

/
Thumbnails
Contents