Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-13 / 215. szám

SZOMBAT, 1952. SZEPTEMBER IS. VÉR S2ABÓ JÁNOS RÖSZKEI DOLGOZO PARASZT nem töpreng töbhé a holnapon A rönkéi „Micsurin" .termelő. 1 csoport központjából jól lát­ható a jugoszláv határ drótsövénye, A fezes egyes üzemegységei közvet. len a határ mentén vannak. A tszcs, tagok nap. mint nap meggyőződhet, nek a haláron túl élő dolgozók nyo­mtjrúsiígáról, szenvedéséről. Ilyen­kor• hálásan gondolnak a felszaba. ditó szovjet hadseregre, amely a szabadságot és a pártra] amely bol­dogulást, jólétiét teremtett számukra*. Bizony nyomorúságos a jugoszláv nép helyzete. Basaparaszlok, kulá­kok szívják ott még a dolgozó pa. rasztok vérét. Ezzel szemben a ha­táron innen minden parasztember sorsa biztos, jelene boldog. Különö­sen a szövetkezeti parasztokra mond­hatjuk el edt. Sokszáz holdas gaz daságuk eajálmaguknak terem. A fejlett agrotechnika, a gépek, a szovjet módszerek alkalmazásával rohamosan emelkedik a terméshoza­muk és ezzel elősegítik még jobb életüket. IJárom évvel ezelőtt alaktil-t Röszkén a III. tipusú Micsu­rin-t8zc8. Azok a parasztok léptek a szövetkezés útjára, okik azelőtt az uradalom kisemmizett, elnyomott zsellérei voltak. Megfogadták Rá­kosi elvtárs kecskeméti útmutatását és tenmel6csopori<4 alakítottak. Ez a csoport ma már a párt és az ál­lam segítségvei virágzó gazdasággá fejlődött. A röszltei dolgozó parasztok kez­dettől fogva figyelték, maguk közt tárgi/alták a Miosurin-tszcs munká­ját. Látták Se hallották, hogy jól jártak a szövetkezeti parasztok "» elmúlt évi zárszámadás után. A tszcs elnökének, Baka József elv­társnak szavai nyomán megtudták hogy Bálint Géza, a termelőcsopori egyik tagja például 200 liter bort, munkaegységenként három kiló ku­koricát, árptí( mázaaszúmra kapott. Szűcs Sándor is 500 liter bort vitt haza, ami legalább 5000 forintot je­leritetit. Azt tapasztalták tehát hogy jövedelmezőbb a közös gazdálkodás. Akkoriban Borbás István négy hol­das, meg Bálint József étholdas dolgozó paraszt is számítást tett, hogy melyik a jobb: a szövetkezeti, vagy az egyéni gazdálkodás. Beis­merték; jobban jártak a tsses tag­jai. Ezt beismerte az egész község, csak az nem, ald nem• akarta. Vér Szabó János három holdas dolgozó paraszt, akinek a földje közvetlen a Iszcs gazdaságának szomszédságában van, a termelöcso­port megalakulásától kezdve figye­lemmel kisérte és érdeklődött a kö­zös gazdálkodás iránt. Ö, mint a nagyszéksósi pártszervezet elnöke, valahányszor a tagokkal beszélt, vagy párlügyben a tssrsben járt, mindannyiszor kérdezgetett erről, ar. ról. fjgy ismerik a községben Vér 17 Szabó elvtársai, mint olyan embert, aki nem kezd bele addig semmibe, mig meg nem győződik arról, hogy az neki hasznos és jó lesz; min{ olyan embert, aki a me­zőgazdasági munkákban jártas, gaz­dasága szép s jól munkálja földjét. Egyetlen évben sem fizetett rá ed­dig; megtalálta számítását legtöbb­ször. A Miesurin.tormelőcsoport megalakulása óta azonban, mint ahogy mondta „megingott a hite" az egyéni gazdálkodásban. Szeme előtt mht egy film pergeti le az 1950—1951, s most az 195t-ee év, mindannyiszor csak jót tapasztalt a tszcsröl. Ugyanakkor kezdett elé­gedetlenkedni a saját gazdaságával, hogy ö nem tudja eléggé a termés­hozamot fokozni, akármit lesz, alig terem több az idén, mint tavaly, meg tavalyelőtt. Eközben látta, hogy a tszcs tagok élete egyre bol­dogabb lett, — Sokat gondolkoztam az elmúlt napokban, hogy valóban miért is vagyok én kívülálló? Számotvetet, tem magamban. így gondolkoztam: ha kfaiŰAllá maradok tovább, keve­sebb jövedelemhez jutok; ezenkívül, ami a legfontosabb, nem teszem meg azt. amit a párt tőlem — kom­munistától — elvár. Eszembejutott Horváth elvtárs beszéde is, amit most június utolján mondott a Központi Vezetőség ülésén. Beszá­molójának minden szavát, sorát aőrpposan elolvastam. Ügy éreztem. rólam is szól Horváth elvtárs; ró­lam, egy röszkei kommunistáról, aki még akkor nem mutatott példái. Vér Szabó elvtárs különösen fel­figyelő az alábbi részre: „A jmrrvkás.paraszt szövetség további erősítésének mai legfon­tosabb feladatai: 1. Megnyerni a doügozó parasztság egészét az ál­lam iránti kötelezettség maradék­talan teljesítéséhez, 2. megszilár­dítani a szocialista szektort a me­zőgazdaságban. megnyerni « dol. gozó parasztok egyre szélesebb tö­megét a tsz-ekbe való belépésre". Úgy érezte, hogy a tsz-mozgahm fejlesztésiben rá nagy feladat vár, A példamutatás feladata — a kom­munisták élenjáró feladata. Vér Szabó János elvtárs a felisme­rés óta becsületlel teljesítette azt, amit a párt elvárf tőle, — Tegnapelőtt vettek fel a Mi­csurin termelőcsopori tagjai közé — mondotta. — Boldog vagyok, mert gondtalanabb lett as életem. Nem töprengek a holnapon. Nem kell ez. után négy-öt kilométerre járnom lóval-kocsival a földemre egy fél kocsiderék tányéricáért, kukorica­szárért, vagy csutkatőért. Minden másként lesz ezután. A tsz földjén egész nap nyugodtan dolgozhatok, szaporodik a munkaegység és tu­dom, hogy milnkám után több hasz­nom lesz, mint amikor egyénileg gürcöltem. T/ ér Szabó János elvlárs eddig sokféle növényt termek. Sok bajjal is járt ez a termelés. A tá­nyérica elvette a répa elől a nap. fényt, a bab befutotta a kukoricát, a dinnye át folyt a szomszéd föld. jére, annak szőlőtökéire. Traktor nem szánthatta földjét, hisz meg sem fordulhatolt volna rajta. Nem tudottvetőgépet, ekekapát használni; kézzel vetett, kézzel kapált, aratott — mindent kézzel a tűző -napon. Et­től szabadult meg Vér Szabó elvtárs most, amikor aláirta a belépési nyi­latkozatot. A termelőcsopori föld­jén vetőgép vet, kombájn arat, ló­kapát húz a Zctor. Ott vannak a gé pek az ember segítségére. Ezt je­lenti a termelőszövetkezet. Ez is egyik oka Vér Szabó János belépé­sének. De más ts van. Azt így fe. jezte ki, amikor aláirta a belépési nyilatkozatot: — Teljesítettem beadási kötele­zettségemet adóm rendezve, kam­rám tele élelemmel. Az akolban gömbölyödik egy szép hízóm. De még többet akarok ennél, még job­ban akarok élni — ezért kértem felvételemet a Micsurin tszcsbe. Vér Szabó János elvtárs, röszkei dolgozó paraszt is azt az utat vá­lasztotta, amelyet a párt, Rákosi elvtárs a felemelkedés útjaként •megjelölt, neki is. TÓTH JÓZSEF. A Nemzetközi Diákszövetség 6. tanácsülésének felhívása a világ diákságához A Nemzetközi Diákszövetség a Bécsben megrendezendő békekon­gresszussal kapcsolatban 6. tanács­ülése intézett felhívást a világ ÖSJE­szes diákjaihoz: Napról-napra nó és szélesedik a „épek békeniozgalma. A viiág népei­vel együtt a diákok széles tömegei is résztvesznek a békéért, a háború veszélyének elhárításáért vívott harcban — állapítja meg a felhívás, majd így folytatja: Világ Diákjai! Tevékenyen vegyetek részt a né­pek kongresszusának előkészítésé, ben! Szervezzetek gyűléseket min­den egyetem minden fakultásán és minden kollégiumban! Vegyetek részt a küldöttek megválasztásában, akik a ti javaslataitokat képviselik a népek békekongresszusán Ez a kongresszus a ti szívügyetek is, mi­vel új lépés előre annak a háború­nak elhárításáért vívott harcban, amely terveltek meghiúsításával és életelek elpusztításával fenyegel . Szeged dolgozói várják a Második Békekölcsön első húzását Az egés7 országban kimondhatatlan örömmel értesültek a dolgozók' arról néhány nappal ezelőtt, hogy szeptember 18-án megkezdik a II. Békekölcsön kötvényeinek sorsolását. Azóta minden munkahelyen, üzem. ben. tsz-ben, gépállomáson vagy hivatalban naponta szóba kerül szep­tember 18-a. Jövő hét csütörtökéig ismét figyeljük a rádiói, az újságo­kat: a szerencsések közt vagyunk? forintét tudtunk jegyezni. Erez'ük a pénzt arra adjuk, hogy még szebb és még boldogabb legyen az éle­tünk, és nem csalódtunk. Ma már szép' bútorunk van, A mi életünk­nek van már értelme s van célja­Mindketten szépen keresünk és a 18 án lezajló sorsolás esetleges nye. reménye csak tétézheti boldogsá­gunkat. Ugy érzem ezért a botdog életért, ezért a sok-sok nyeremény­ért, melyet hazánktól kaptunk és kapunk wap-min:t nap, hálával tar­tozunk. Ennek a hálának pedig ab­ban keil megnyilvánulnia, hogy mind jobb és jobb munkát végzünk és bármire szólít bennünket hazánk, mindenkor becsülettel helytálltunk. Hálával tartozom boldog életünk árt Tari Vilmosné a Textilművek dol­gozója az idősebb dolgozók közé tar­tozik. Öt már kissé megviselte az élet, mire a felszabadulás után rá­térhetett a felemelkedés útjára. _ Semmink sem voit, amikor ne­kivágtunk az ország építésének pár­tunk vezetésével. Azonban hamar leküzdöttük a mult nyomorúságát s ahogy fejlődött alkotómunkánk nyo­mán az ország, úgy javult a mi éle. tünk is. S amikor a mi országunk békdköksönjegyoésre hívott fel ben­nünket, férjemme egyült már 1200 Mérei Gyula egyetemi tanár előadást tart Kossuth Lajosról Holnap, szeptember 14-én, vasár­nap délelőtt 10 órakor a Magyar Történelmi Társulat Délalföldi Cso­portja, Kossuth Lajos születésének 150. évfordulója alkalmából ünnepi előadóülés* rendez, a szegedi Egye. tem dísztérmében, Dugonics-tér 18. II. emelet- Előadást tart Mérei Gyu." Ia egyetemi Tanár „Kossuth Lajos Habsburg-ellenes éa auliíeudál is harca a nemzeti egységfrontéi* címmel. Az előadás 1837 májusától kezdve ismerteti Kossuth nagyjelen­tőségű harcát egéózeu 1848 már­cius 15-ig. Goiko Petrovics: TITO ÜDÜLÉSE — Ma nem akarom, hogy lelefo. non zaklassanak!! — Parancsárat Ma nem kapcso­lok be senkit — válaszolt Bloradics őrnagy, a belgrádi fehér paloia te­lefonkezelője, akinek egyedüli fel­adata, hogy kapcsolja, vagy ne kapcsolja Tito .[dolgozószobáját". — Kivéve lerméisetesen Allém urat. — Parancsárai Kivéve AMpn u-at — válaszolta az őrnagy és ma­gában így gondolkozott: Titónak ma bizonyára fontos teendői van­nak. Talán világraszóló dolgokon töri a fejét. Tilo bement és leült Alekszandar vo't király íróasztala mellé s gon­dokba merült. Üdülni kellene menni — de hővé? Hová lehetne egy.két hónapra „kiruccanni"? De mii kell ezen annyit gondolkozni, hiszem rlőtte van villáinak és kastélyainak képeaalbumo! Tito lapozni kezd az albumban ... Alekszandar király kastélya Bled­ben. Poimpás kastély é« Bled is gyö­nyörű. Ez jó lesz... Tito éppen a telefonkagyló felé akart nyúlni, amikor eszébe jutott: vájjon van-e a közelben repülőiét!? . .. Ezemki. vül Bledet erdők övezik. Ah! Ezek az átkozott erdők! Végülis, mi tör­tént Alekszandar királlyal? Külföl. dön meggyilkolták nz. usztasák. Szo­morú, nsgyon szomorú .., Én ngm •karom ilyen szomorúan befejezni az életemet — mormogta ás hatá­rozott: Bledbe nem megyek 1 Halálfélelem veti rajta erőt. hi­deg verejték ütött ki rnjta. Leve. tette marsi.Ul zubbonyát és gyorsan lapozott az albumban. A krarji villa fényképe állott a második la. pom. A villa korábbon von Krtun­mer náe.l tábornoké volt. Fenyőre, dó övezi, fényűző berendezésű. Es valóban Jó üdülőhely — gondolta Tito. Csonéalc* ott a levegő ts még vdéfte'ot is lehetne -erdezni. Biztorsigos s, mert egy tan'--dan. dár és egy tüzérezred állomásozik Kranjban. Krnnjbe megyek — dörmögte, de hirtelen eszébe jutott: mi ls történt ezzel n Krummer g-ncráUssal? Ezt majd Iíardjj íudja. — A partizánok golyói lőtték szi­tává — válaszolt telefonon Kardé!j, Tito lecsapta a telefonkagylót és át­kozta a partizánokat — Az ördög vigye el a viHát is, meg a vadászatot is. Nem akarom, hogy álmomban megjelenjen Krum­mer szelleme! Remegő kézzel lapozott Iwább. A következő fénytkép Mária exkirály­nét ábrázolta, amidőn a villa előtt ül és angol lordokkal pókerezik. — Ez a villa Novi Vinodol mek lett van. Síri o9end honol ott és amellett kitűnő borok «s varinak arra. Ea a legalkalmasabb hely üdülésre. Az antik bútorok is meg­maradtak. Milyen csodálatos is len­ne a volt királyné ágyában aludni... Egy gárdaezred elegendő terme a védelem biztosítására. Egy-két ut­cát kellene kilakoltatni, elférne ott az ezred in... De várjunk csak . .. Mi is történt Mária királynéval? Emigrált. Hát én nem akarok emi­grálni. Vinodol sem alkalmas a nyaralásra. Az album következő lapján a bacsvieei villa fényképe állolt. Gyönyörű ez a villa. Bor itt is van elegendő, no és ott a csodálatos ten­ger. De ki is lakott azelőtt benne? Bircsanin vajda. Tito erre olyat káromkodott, hogy kutyáia, amely mindig mellelte van, ijedten kullo. gott az egyik sarokba. Tilo tekintete ekkor az abbáziai ..Isztranks" villa fényképére esett. Semelli grófé, a fiumei olajfino­mító tulajdonosáé volt ez a villa. — Igen. ez is fasiszta volt — hümmögte —, de mi is történt vele? Igaz.Olaszországba költözött. Nagy­szerű! Ez az, egyetlen villáim volt tulajdonosai közül, akit nem kötöt­tek fel, nem végezlek ki. vagy nem halt meg. — Abbáziába megyek! — ujjon­gott örömélen és már a telefon felé nyűtt, hogy kiadja az. utasításokat a készülődésre, amikor eszébe ju. tot, hogy valami Itt nincsen egészen rendben. Ebben a villában lakott 1947.ben Rajk László — és Tito előtt megjelent Rajk az akasztófán. Újból verejték csillogott a homlo­kán és csak akkor lapozott tovább, amikor egy kicsit csillapodott ide­Brloni szigetét ábrázolta a követ, kexő kép. Minden gondolkozás nél­kül elhatározta — Brioniba megy! Ez a legszebb és a legbiztonságo­sabb hely. Hadihajók, hegyi tüzér, ség van a közelben. A lakosságot ki. telepítették. A kertészek és a pincé­rek, a kondások és a csordás, a portások ás a szakácsok, sőt még a szakácsnők és « szobalányok is az UDB tagjai. — De az ördögbe! — rémüldö­zött. — Hiszen itt annakidején Mussolini nyaralt! Ez járt Ö6Z­szes közül a legrosszabbul. A par­tizánok lábánál fogva akasztották fel. Sokáig töprengett ezen, végül elhatározta: — Mégis Brioniba megyek! Közel van Polu és ott a repülőtér. A belgrádi fasiszták főnöke azon­ban csalódik, ha azt hiszi, hogy ott biztonságban van. Számára nincsen biztonságos hely ma Jugoszláviá. ban. A nép büntetése eléri, bárhová is bújik. „Tito, Tito, úgy jársz, mint Bé­nító!" — ezeket a szavakat írják fel nap-nap után a belgrádi, zág­rábi. ljubljanai, s/.pliti és eenitjei házak falára. A nép ítéletet hirdet Tito felett. A kujbisevi vízierőmű vasútépítői nagyszerű teljesítményekkel köszöntik az SZK(b)P XIX. kongresszusát A világ legnagyobb vízieröműépít­keaés'enek munkahelyeihez vezető vasútvonalak építői egyemlberként kapcsolódtak be a XIX. pártkon­gresszus tiszteletére folyó Szociális, ta munka versenybe. Dobrovolszkij ekszkavátorvezető. brigádja elhatározta, hogy rendsze­rcsen 150 százalékra teljesíti a nor­mát. A gépkocsivezetők műs'zakoinkint két norma teljesítését vállalták. Az ez* követő napokon a verseny­híradó arról számolt be, hogy az ígéreteket nagyszerű tettek követ­ték. Az ekszkavátörvieaetők 160 száza, lékra Teljesítették egyéves tervüket, a kongresszus tiszteletére vállalták, hogy napi teljesítményüket három­szorosára fokozzák. A két kitűnő ekszkavátorvezető a f-ztahánvisté. őrség első napján 270 köbméter he­lyett 500 köbméter földet emelt ki. A következő napokban teljesítményük 600 köhmétérre, majd 670 köbméter­re emelkedett. A% amerikai légibandiiák folytatják a békés koreai városok és falvak barbár bombázását Ehlers, bonni szövetségi gyűlési elnök szeptember 22-én fogadja a népi kamara küldöttségét Bonn (ADN), Bonni értesülés szerint dr. Hermann Ehlers, a ivyu. gitinőmet szövetségi gyűlés e'nöke táviratban* közötte Johanne* D eck­mannsl. a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának el­nökével, hogy szeptember 22-én fo­gadja a Népi Kamara küldöttsé­gét. (MTI). Az amerikai légikalózok újabb he­ves bombatámadást intéztek a Tja­gan-tartományban lévő Koncnen város eltem, amelyet 1950 őszén na_ paibombákkal már szétrombollak és felperzseltek. Az amerikai légibanditák folytat­ják Phenjammak és környékének kí­méletlen bombázását. Szeptember 9-én 18 B/29-es mintájú bombázó­gép támadta Phenjan északi kerü­letét. A gépek mintegy 600 bom­bát dobtak lte. Szeptember 10 én B/29-es mintájú gépék dél-Ptémjan tartomány Tedong körzetében békés falvakat bombáztak. Több falut rom. badöntötiek és felperzseltek, sok bé­kéé lakosi, körtük nőket ós gyerme­keket megölitek, vagy megsebesítet­tek. Ugyanakkor megsemmisítettek többezer phen rizs és kaoliang-ve­Tést (egy phen 3.31 négyzetméter). Szeptember 10 én nappal, ameri. kai lökhajtásos bombavető és va­dászgépek újabb barbár támadást intéztek Phenjan délnyugati kerü­lete ellen. (MTI). Mii láthatunk a megyei mezőgazdasági kiállításon A vásárhelyi népkertben szeptem­ber 14 és 21 között megtartandó megyei mezőgazdasági és áttatkiál­Htás előkészületei szorgosan foly. nak. A kiállítás a termelési ered. mények bemutatása mellett egész sor érdekességgel szolgál a láloga­lóknak. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok hozzanak magukkal kert­jükből, vagy szántóföldjükről kis zacskóban talajmintát és adják le a tudományos intézmények pavillon. jába megvizsgálás végeit A leadott talajmintát a helyszínen megvizs­gálják és az eredményt közlik. Másik érdekessége a kiállításnak a háziipari munkák bemutatása, amelyen a közönség láthatja a gyé­kény. é« osuhéjfouópl, s rongyszo­vést, seprűkötért, cipőjavítás mód­ját. Ha a látogatók javítani valót hoansk magukkal, azt a kiállítás lerü'etén csekély térítés ellenében megjavítják. Bizonyára sokan látogatják meg az élő vadaskertet, melyben lesz őz, nyúl. fácán, fogoly, róka, slb, Emellett a vadászati kiállítás kitö­mött állatokat és madarakat is mu­tat be, ismerteti azok hasznosságé', vagy kártékonyságát. Látványossá­got biztosit a rizstelep, ahol külön­böző fajtájú dísznövényeket mutat­nak be. Bemutatják a korszerű ön. tözésl módszereket ia. A hódmezővásárhelyi Alkotxnány­tsz a szénporos téglaégelést mutálj a be. A Micsurin Agrártudományi Egyesület minden kiállítási napon 11 órai kezdettel tudományos vita­értekezletet tart, melyen minden lá­togató résztvehet és a tárgyhoz hoz. z&szólhat. A hódmezővásárhelyi MOKÉP ki­rendeltség egész nap mezőgazdasági jellegű oktatófilmeket vetít. Lesz­nek még ezenkívül álla'bemutatók, lovasversenyek, a gyerekeknek ját­szótér, körhinta, bábszínház. Min­den mezőgazdasági ágban díjtalan szaktanácsadó szolgála* működik A gépállomások helyszínen mutat? ják be a mezőgazdasági gépesítési újításaikat.

Next

/
Thumbnails
Contents