Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-07 / 210. szám

2 VASARNAPj 1952. SZEPTEMBER T, ELMÉLETI TANÁCSADÓ Jl párt vezetése a DISZ ereiének, szilárdságának forrása Lenin és Sztálin. a munkásosz. tály raagy vezérei mindig arra tanitolták a kommunistákat, hogy fordítsanak különös gondot az ifjúság között folytatott munkára, az ifjúság nevelésére. Lenin és Sztálin arra is rámutatott, hogy a kapitalizmus megdöntése után a •proletárdiktatúra idején, mikor napirendre kerül az új szocialista világ felépítése, még jobban megnövekszik az ifjú nemzedék szerepé és jelentősége. „Az ifjúsági szövetség különös jelentőségre tett szert a prolelárdik. tatúra megszilárdítása után a prolaíáriáUi8 széleskörű és nevélömunkájdnak időszakában" — mondotta Sztálin elvlárs. I. Nagy tanítóink útmutatásai szellemében hozta létre, segítette és nevelte a Bolsevik Párt a Komszomolti, a szovjet ifjúság hatalmas, harcos szervezetét. A Kom8zomol minden sikerének és eredményének forrása a párt vezetése. A párt Irányítása és gondoskodása, Lenin és Sztálin messzete. kintő útmutatásai adtak erőt, bátorságot és gyözniakarást a Komszonjolnmk a legnagyobb nehézségek legyőzésére, a munka és a harc mezejón. A bolsevikok példáján a Kommunisták Magyarországi Párlja már 1918-ban, szinte azonnal megalakulása után hozzálátott az ifjúmunká. sok szervezéséhez. Rákosi elvlárs 1919-ben rész vett a KIMSZ kongresszusán és fontos útmutatásokat adott munkájához. Az ellenforradalmi rendszer éveiben pártunk legjobb vezetőit bízta meg a KIMSZ irányításával Miután a Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat, pártunk győ. zclmes harcot vívott a reakció különböző osztagai ellen és ezzel meg. meniette az ifjúságot az elzülléstől, perspektivátlaraságlól, a kétségbeeséstől. A dolgozó nép hatalmának megteremtése, a proletárdiktatúra megszilárdítása után pártunk napirendre tűzte a Komszomolhoz hasonló. tartalmában kommunista ifjúsági szöveLség megteremtését. Pártunk és Rákosi elvtárs vezetésével született és erősödött pártunk •ifjúsági szervezete: a Dolgozó Ifjúság Szövetsége. Rákosi elvtárs beszédeiben és tanácsaiban, pártunk vezelőszervei határozataikban fe'be. esülhetetlön segítséget és iránymutatást adlak és adnak a DISZ munkájához. Olyan történelmi jelentőségű úlmutatások irányítják a DISZ munkáját, mint Rákosi elvtárs beszéde a DISZ alakuló kongresszusához és a Központi Vezetőség 1952 június 28-i határozata a párt mun. kajáról az ifjúság között — amelyek hosszú évekre megszabják nz ifjúsági szövetség feladatait, munkájának irányát. „A DISZ százezres tömegei — mondotta Farkas elvtárs — legyenek büszkék arra, hogy az új magyar nemzedék harcát és munkáját, n; új szocialista világ felépítésé: oly kipróbált vezérkar irányítja, mint a mi harcedzett nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja II. A dolgozókat a forradalmi harc. ban és á szocialista építésben a munkásosztály és a dolgozó nép élcsapata, a kommunisták pártja vezeti. A párt a munkásosztály harci vezérkara. De nem a párt a munkásosztály egyetlen szervezete, A munkásosztálynak még számos más szervezete van, amelyek szükségesek ahhoz, hogy harcát győzelemre vigye. A különböző tömeg szervezetek közös irányvonalát csak a párt vezetése biztosíthatja. Sztálin elvtárs az ifjúsági szövetséget a következőképpen jellemzi: „Ez a munkás- és parasztifjúság tömegszervezete, nem párljeflegü, de a párthoz csatlakozó szervezet. Feladata, hogy segítse a pártot, az ifjú nemzedék szocialista szellemű nevelésében. Fiatal tartalékokat ad a proletariátus valamennyi többi tömegszervezete számára a kormányzás minden ágában." Az ifjúsági szövetség tehát a párt 'Segítője, mert elsősorban rajta keresztül kell megvalósulnia az ifjú nemzedék kommunista nevelésének, ez pedig a párt egyik nagyfontosságú feladata a proletárdiktatúrában. Az ifjúsági szövetség a párt tartaléka is, a párt utánpótlásának, olyan új, ifjú erőknek kimeríthetetlen forrása, melyek szüntelenül áramlanak az állami, gazdasági, kulturális és tudományos munka területeire, a hadseregbe. Ezekkel az alapvető feladatokkal bízta meg a párt ifjúsági szöveségét. ebben van az ifjúsági szöve'ség szerepének és jelentőségének lényege. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy nz ifjúsági szövetség formailag pár. tankívüli, de tartalmában kommutúsfa sz&rvcwt, újaelj ffiak ekkor képes betölteni szerepét, és megoldani feladatait, ha munkájában Szüntelenül érvényesül a párt vezetése, ha egész munkája értelmének és céljának a párt politikájának végrehajtását tekinti. Csak a párt politikájának megvalósításáért folytatott kemény és áldozatos harcban nevelhet az ifjúsági szövetség valóban kommunistákat soraiban, csak így válhat azzá a tartalékká, melyből a párt utánpótlásának döntő részét meríti. Ez az értelme atnnak a sztálini útmutatásnak, hogy: „ ,.. a párt vezetésének biztosítása a legfőbb és legfontosabb a Komszomol egész munkájában... a Komszomel e vezetiés nélkül nem tudja teljesíteni fő feladatát — a munkás-paraszt ifjúságnak a proletárdiktatúra és a kommvmzmus szellemében való nevelését.'" Pártunk Központi Vezetősége a DISZ megalakulása idején a DISZ első kongresszusához írt levelében megmagyarázta az ifjúsági szövetségek tagjainak és vezetőinek, hogyan kell érvényesíteniük a DISZ munkájában a pártvezetés sztálini elvét: „Véssétek mélyen emlékezetetekbe, hogy az ifjúsági szövetség sikeres munkájának, a reá háruló feladatok eredményes végrehajtásának legfőbb záloga a szövetségen belül a párt vezetésének biztosítása, a marxi-lenini tanítások következetes alkalmazása. Tömörítsétek az ifjúság széles tömegeit szorosan a párt köré, tanítsátok az ifjiíságot a párt irányi rendíthetetlen hűségre és odaadásra, neveljétek az ifjúságot a párt legáldozatkészebb, leglelkesebb segítőjév, az ifjúság legjobbjai pe. dig párttagokká." E világos és félreérthetetlen útmuta'és ellenére tért hódított a DISZ funkcionáriusai között az a nézet, amely a pártvezetésből csak a párttal való szervezeti kapcsolatot látja és nem érti meg, hogy a pártvezetés a DISZ munkájának alaptörvénye, célja ós értelme. Pártunk Központi Vezetőségének június 28.í ülésén Farkas elvtárs felhívta figyelmünket erre a hibás nézetre, aláhúzta és új oldalról világította meg a Központi Veze'őség levelének útmutatásait a párt vezetéséről. Pártvezetés alatt az ifjúsági szövetségben azt értjük — mondotta Farkas elvtárs; „... hogy a DISZ egész munkáját a párt politikájának szelleme hassa át, azt, hogy a DISZ szervezeteiben, vezetőiben és tagjaiban ki. olt hatot ktnul éljen az a tudat, hogy ifjúságunk csak akkor jár helyes ú.Ym. és csak akkor tudja helyesen szolgálni a nép, a szocializmus, a béke megvédésének ügyét, ha tűzönvízen át követi nagy pártunkat és vezérét, a mi szeretett Rákosi elvtársunkat." Az üzemi DlSZ-szerveze/ek akkor mondhatják el magukról, hogy pártunk politikájának végrehajtói, ha eredményesen dolgoznak azért, hogy az ifjúság a termelésbén a rohamcsapat szerepét töltse be, példamutató legyen a munkafegyelemben és élenjárjon a korszerű munkaimód. szerek elsajátításában. A falvak DISZ szervezeteinek tevékenyen kell segíteniük a mezőgazdaság szocialista átalakításának munkáját, arra kell törekeclniök, hogy az ifjúság élemjárjon a szocialista mezőgazdaságén folytatott harcban. Ezt a feladatot azonban csak az a DISZszervezet teljesítheti, amely a falu becsületes, dolgozó pairaszt Ifjúságának többségét egyesíti soraiban. Minden DISZ-szervezetben az alap. vető feladat az ifjúság szocialista szellómeben való nevelése; úgy kell nevelni az ifjúságot, hogy élen jár. jon a párt politikájának végrehajtásáért folytatott harcban, tanúsítson éberséget és szálljon szembe kérlelhetetlenül az ellenséggel, a kulákokkal. a klerikális reakcióval, a szociáldemokráciával, gyűlölje az imperialista háborús gyujtogatókat és készüljön öntudatosan arra, hogy a haza fegyveres védelmében is megállja a helyét. III. Az ifjúsági szövetség pártvezetése sokkal több, mint a párt és a DISZ közöóti szervezeti kapcsolat. de az ifjúsági szövetség közvetlen, szervezeti irányítása nélkül, melyet a pártbizottságok és a szervezetek gyakorolnak, nem lehet megvalósítani a pártvezetést a szövetségben. A Kom. szomol „nem pártjellegű, de a párt. hoz csatlakozó szervezet"' — írja Sztálin elvtárs, rámutatva ezzel arra. hogy az ifjúsági szövetség tekintettel sajátságos szerepére és feladatára, nemcsak lényegileg, hanem közvetlenül, formailag is a párt vezetése alatt áll. Pártunk szervezeti szabályzata killöfl! íejszotbea áUajútife jneg- y 11 * „A DISZ a MDP ifjúsági tömegszervezete, a párt aktív segítője a szocializmus építésének, as ifjúság nevelésének minden területén. A DISZ munkáját a párt irányítjaA DISZ-bizottságok és szervezetek munkáját a megfelelő pártbizottságok, illetőleg helyi pártszervezetek •irányítják, segítik Miért szükséges, hogy a pártbizottságok és szervezetek — az ifjúsági szövetség szervezeti önállóságának tisztetetbenlartása mellett — közvetlenül vezessék a DISZ-t? Azért, mert a pártbizottságok és párszervezetek mindennapos irányítása és ellenőrzése biztosítja, hogy a DISZ valóban a párt politikájának szellemében dolgozzon. Ilyen veze. tés nélkül nem képzelhető el, hogy az ifjúsági szövetség helyesen hajts? végre a párt politikáját. Csak a közvetlen szervezeti vezetés teremt, heti meg a foltételét annak, hogy a DISZ vezetői és tagjai lássák, hogyan akalmaAa az illető pártbizottság, vagy szervezet a párt politikáját a helyi viszonyokra, annak, hogy megismerjék, magukévá tegyék határozatalt és harcba induljanak azok megvalósításáért. Másrészről a DISZ vezetői fiatalok, tehát szükségképpen kevés gyakorlat tai rendelkeznek a szervezeti vezetés, a nevelőmunka terén. A párt közvetlen vezetése módo nyújt arra, hogy a tapasztalt pártfunkcionáriusok megtanítsák a DISZ-vezelőket és aktivistákat a vezetés kommunista módszerére, segítsenek levetkőzni a DISZ munkamódszerében megmutatkozó bürokratizmsut. A pártszervezeteknek nem a DISZ helyett kell dolgtz'tíok, hanem a DISZ vezetőinek és aktivis. fáinak nevelésével foknzniok kell az ifjúsági vezetők önálló munkára való képességét, fejleszteniük kell kezdeményező készségüket. A Központi Vezeőség levele e pártszervezetekhez a párt ifjúsági szövetségének létrehozásáról meghatározta az ifjúsági szövetség szervezeti vezetésének alapvető formáit és módszereit a pártszervezetek és pártbizottságok részéről: 1. „Rendszeresen irányítsák se. gltsék és ellenőrizzék a hozzájuk tartozó ifjúsági szervezetek munkáját, Minden pártbizotságban és pártszervezetben közvetlenül a titkár vágy a szervező titkár felelős az ifjúsági szervezet munkájáért. 2. Gondoskodni kell arról, hogy a pártszervezetek vezetőségébe és a pávjbizot' súgókba beválasszák az ifjúsági szervezet. illetve bizottság titkárát, amennyiben pártunk tagja. Ahol ez nem történt meg, ot} is be kell vonni az ifjúsági szervezet tit. kárát a pártvezetőség munkájába. 3. Biztosítani kell, hogy a fiatal páiMtagok és tagjelöltek lehetőség szerint az ifjúsági szervezetben végezzék pártmunkájukat." Az ifjúsági szövetség pártvezeté sének megvalósításában döntő szerepük van azoknak a kommunista fiataloknak. akiket a párt azzal bízott meg, hogy a DISZ-ben dolgozzanak. Elsősorban ők felelősek a párt előtt azért, hogyan harcol a DISZ a párt politikájának, a párt határozatainak végrehajtásáért és hogyan neveli erre az ifjúságot. Elsősorban a DISZ-ben dolgozó kommunista fiataloknak kell harcosan fellépniük a párthoz való viszonyban helyenként mutatkozó lazaságok, a pártirányítás lebecsülése, a helyi pártszervezetekkel és vezetőikkel szemben tiszteletlen magatartás megnyilvánulásai ellen. Farkas elvtárs a K. V. június 28.Í ülésén tartott beszámolójában elemezte a pártszervezetek és bizot ságok munkáját a DISZ vezetésében és támogatásában. A fejlődés, az elért eredmények kiemelése merteti rámutatott arra, hogy az ifjúsági szövetség vezetése nem vált a pártszervezetek munkájának szerves részévé és még gyakran kampánysze. rűen folyik. A pártszervezetek és bizottságok munkájának másik hiányossága, hogy csak általánosságban vezetik a DISZ-t. Farkas elvtárs rámutatott arra? hogy a pártvezetésnek konkrétnak kell lennie: rendszeresen> meg kell vizsgálni a DISZ munkájának fontos részterületeit (például a termelés, a politikai oktatás, a tszcs vagy a tanulóifjúság között végett munkát) rendszeresen kell ellenőrizni, hogyan hajtja végre a DISZ a hozott határozatokat és a munka során tüzetesen meg kell ismerkedni a DISZ munkájával. A pártvezetés céljának és lénye, gének tudaosítása az ifjúság között hatalmas erőforrás a szocializmus építésében és a bélre védelmében, mert az ifjúság forradalmi ereje cs lelkesedése csak a párt vezetésével bontakozhat ki. Kiss Tamás a DISZ KV Agi-.-prop, osztály jnynkatársa^ Sztálin elvtárs fogadta Cedenbal elvtársat Moszkva (TASZSZ). J. V. Sztálin, a Szovjetunió Minisztertanácsának Elnöke szeptember 5 én fogadta J, Cedcnbalt, a Mongol Népköztársaság miniszterelnökét A fogadáson jelen volt A. J. Vlslnszklj is, a Szovjetunió külügyminisztere. NEMZETKÖZI SZEMLE iiiBMBBmBnaaMBMMWMBHBBMHBBBBBMWnPHBMBBWMWMM*""*—1— A baloldal győzelmei a jobboldoli szociáldemokraták fvlett az angol szakszervezeti kongresszuson Mult héten tartották az angol szakszervezetek 84. évi kongresszusát. A Margate nevű tengerparti kisvárosban 983 küldött gyűlt öszsze 183 szakszervezet és összesen 8,010.079 szakszervezeti tag képviseletében. A kongresszus hat napig tartó tanácskozásai a reakciós munkásáruló szakszervezeti vezetők éa az egyszerű szakszervezeti tagok milliói közötti szakadék további mélyülését bizonyították. A kongreszszust megelőző hónapok eseményei világosan megmulatták, hogy az angol dolgozók hangulatában alapvető változás történt. A háborús fegyverkezés fokozása, a fegyver, kezési politikának az életszínvonalra gyakorolt hatása következtében. A kizsákmányolt angol dolgozóknak ez a hangulatváltozása félreérthetetlen erővel nyilatkozott meg az egyes szakszervezeti konferenciákon hozott korábbi határozatok, ban, a bérkövetelő mozgalom hatalmas arányaiban és nem utolsósorban aiz Anglia-szerte egyre hevesebbé váló „amerikaellencs" hangulat terjedésében. Ilyen előjelek mellett gyülekeztek a küldöltek a margatei kongresszusra. A megfélemlítés, a félrevezetés, az erőszak, a piszkos trükkök, az antidemokratikus szavazási módszerek nem kis szerephez jutottak ezen a kongresszuson. Mindez azonban nem változtatott a lényegen. A főtanács egy-két esetben keresztül tudta ugyan erőszakolni akaratát, a felszólalások és szavazások többsége azonban megmutatta, hogy a fő. tanács győzelmei csak papirosgyö. zelmek voltak és a kongresszus igazi hangulatát nem ezek a szavasaitok fejezték ki. A kongresszus vitáinak középpontjában a következő kérdések állottak: a fegyverkezési politika, as öthatalmi békeegyezmény, NyugatNémetország és Japán felfegyverzése, a baktériumháború, a bérek és árak kérdése, áz államosítások s végül a Kelet-Nyugat közötti kereskedelem problémája. Az első három kérdésben 9 szak. szervezet — köztük az egyesült gépipari munkások, az építőipari munkások, az elektromosipari munkások és a kereskedelmi alkalmazottak szakszervezete — nyújtott be határozati javaslatot, amelyben élesen támadta a kormány háborús fegyverkezési politikáját, kövelelte az öt nagyhatalom békeegyezményének megkötését és tiltakozott NyugatNémetország és Japán újrafelfegyverzése ellen A baloldal javaslatát azonban így is csak a Deakin és hozzá hasonló cégéres munkásárulók vezetése alatt álló, nagy taglétszámú és teljesen antidemokratikus szervezetű szakszervezetek szavazatainak segítségé, vei tudták elutasíttatni. t. győzelem: Tiltsák el a baktériumfegyver használatát A főtanácsnak ez a látszatgyőzelme csak rövid életű volt. A kongresszus alig egy órával az említett szavazás után a főtanács tagjairak minden erőfeszítése és rágalmazó kijelentése ellenére 269 ezer főnyi többséggel elfogadta fi Tudományos Dolgozók Szövetségének javaslatát, amely a baktériumfegyver eltiltását és a tilalom bizto. sítására nemzetközi egyezmény megkötését követelte. 2. győzelem: Folytassák az államosítást kártalanítás nélkül Hasonlóképp vereség érte a főtanácsot az államosítások kérdésében is. A küldöttek sorra követelték, hogy a munkáspárti kormány, ha ismét hatalomra jut. ne elégedjék meg azzal a „kapitalista" államosítással, amelyet kormányon léte alatt végrehajtott, hanem további államosításokat hajtson végre, mégpedig „kártérítés nélkül". E ég volt „a volt részvényesekkel szemben tanúsított nagylelkűségből" — hangoztatta a mozdonyvezetők és fűtők szakszervezetének küldötte. Nem az államosítás módja — mutatott rá Figgins, a vasutasszakszervezet fötitkára —, hogy 176 millió fontot fizetünk ki a volt vasúti részvényesek kárpótlására. A főtanács ez alkalommal ia mindent megtett, hogy elutasíttassa az egyszerű angol dolgozók véle. menyét kifejező határozati javaslatot. Deakin, aki egyben a főtanács elnöke, félve a főtanács vereségétől, azt követelte, hogy a határozati ja. vaslal felett ne szavazzanak, hanem egyszerűen adják át a főtanácsnak „további tanulmányozás végett". Ezt követően egymásután vonta meg a szót a tiltakozni próbáló küldöttektől. A szavazás elől azonban végül is r.em lehetett kitérni. A baloldal javaslatát 4 millió 542 ezer szavazattal 3 millió 210 ezer szavazait ellenében elfogadták. 3. győzelem: Megindul a harc a bérelt emeléséért 9 millió angol munkás terjesztett elő az elmúlt hónapok során béremelési követelést. Érthető, ha a bérkérdés vitája a kongresszus egyik legforróbb és legizgalmasabb vitája volt. A főtanács tagjai világosan látták, hogy az „önmegtartóztatás'', „mérsékletet", „államférfiúi böl. csességet" követető képmutató kapitalista érvelésük nem lesz hatással a szakszervezeti dolgozókra egy olyan helyzetben, amikor a legfontosabb élelnrcikkek árai rövid időn belül 25—33 százalékkal emelkedtek s amikor az élelmezésügyi miniszter további áremelkedéseket jeentett be. Éppen ezért minden erejüket arra összpontosították, hogy a kongresszus a főtanács munkásellenes bérpolitikáját támadó két javaslat közül ne a harcosabb, hanem az „enyhébb" határozati javaslatot fogadja el. Ezt sikerült is elérniök, amint sikerült a bérkérdésben előterjesztett saját javaslatukat is megszavaztatni, de ez a taktikai siker a gyakorlatban nem messze áll a vereségtől. Hiszen az elfogadott, úgynevezett enyhébb határozati javaslat is azt mondja, hogy a főtanácsnak „el kell utasítania minden béremelés.koTlátozásra irányuló törekvést mindaddig, amíg a megél* hetési költségek emelkednek". 4. győzelem: Állítsák helyre a Ke'et-Nyugat közötti kereskedelmi kapcsolatokat A kongresszus utolsó napján került sor a Kelet-Nyugat közötti kereskedelem kérdésének vitájára. A vitában felszólaló szakszervezeti la. gok beszédéből világosan érződött, az angol dolgozók teljesen tisztában vannak azzal, hogy mit jelent az angol gazdasági étet jövője szempontjából a Kelet-Nyugat közötti kereskedelem amerikai tilalma „A világkereskedelem kiterjesztésének útjában ártó, mesterségesen felállított sotompók leépítése — hangoztatta a bányász szakszervezet határozati javaslata — a Kínai Népköztársasággal, a Szovjetunióval és más keteteurópai országokkal való kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítése nagyban hozzájárulna a világpolitikai helyzet megjavulásá. hoz", A határozati javaslat beterjesztése utáni következett fetszóla. lások. a kü'döttek hangulata megérttette a főtanáccsal, hogy itt recwnytelea leiyig mjníl§» cUeaállás. A főtanács éppen ezért nem ismert nyíltan szembeszállni a határozati javaslattal, amelyet a kongresszus egyhangúan elfogadott. A 84. angol szakszervezeti kongresszus vitái igen tanulságosak. Azt mutatják, hogy az angol dolgozók többsége azon az úton van, hogy végleg lerázza magáról a jobboldali szocialisták terhes igáj A szociáldemokrata maszlag, a szociáldemokrata demagógia oszladozó, ban van. A kongresszus vitái bebi. zonyították, hogy az angol dolgozók politikai öntudata, harcossága ma sokkal magasabb fokon áll, mint egy évvel ezelőtt, sokkal magasabb fokon áll, mint bármikor a háború befejezése óta. Bizonyos, hogy minden egyes nap csak növelni fogja ezt az öntudatot, mindén egyes nap csak erősíteni fogja ezt a harcossáJött ** '