Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-30 / 229. szám

VILÁG PRQLEIflRJül EGYESÜLJETEK! ... ... Építsd a nép országát, védd a magyar függetlenséget, oltalmazd a békét: jegyezz békekölcsönt! AZ.MDP CSONGRÁD M-E G Y ET. PA RTB I ZOTTS AGA NA K LAPJA VIII. ÉVF. 229. SZAM ARA BO FILLÉR KEDD, 1952. SZEPTEMBER 30. A jegyzés a dolgozó parasztság fontos érdeke Az ötéves terv megvalósítása rajtunk: munkásokon, dolgozó parasztokon, értelmiségieken áll. E hatailm&s munkának a mielőbbi elvégzését segíti elő a mostani békekölcsönijegyzés. Dolgozóink megtakarított forintjaikat adják össze, hogy ebből az összegből közös munkával új gyárakat, üzemeket építsünk, új gépeket szerkesszünk a mezőgazdaság számára. A kormány felhívása után lelkesen kezdődött meg a jegyzés Szegeden is. Az üzemi munkások már az első napon szép példát mutattak. Héger József sztahánovista a Bútorgyárból, akinek 1000 forint fizetése van, 1400 forintot jegyzett már az első naipon és még sorolhatnánk tovább azokat a jó jegyzéseket, amelyek már az első napokban jó jegyzési állagot biztosítottak üzemeinknek. A jó üzemi jegyzésekkel egyidöben fel kell vetnünk: Vájjon dolgozó parasztságunk hogyan veszi ki részét ebből a lelkes munkából. Kötelességluddsával, helytállásával bebizonyítja-e ismételten, hogy hű szövetségese az ország építésében élenjáró munlcásosztálynalc. A szöcializmus felépítése, az ötéves lerv megvalósítása ugyanis éppen anyniyina a dolgozó parasztság, mint amennyire a munkásosztály érdeke s érdeke ez az értelmiségnek is. A dolgozó parasztság még jól emlékszik arra, hogy a földet a munkásosztálytól kapta, tőle kapott védelmet a földesurak ellen, a munkásosztály adja a gépeket, a műtrágyát és ellátja a falut bőségesen iparcikkekkel. A munkás-paraszt szövetség megerősödését segíti elő most a parasztság részéről a jegyzés s elősegíti a mezőgazdaság további fejlődését. Ezért nem maradhat el egyetlen egy dolgozó paraszt pem az üzemi munkásság mögött. Nem nézheti el egyetlen egy becsületes dolgozó paraszt sem azt. hogy az országépílós nagy munkájából aránytalanul sok háruljon a munkásosztályra. Ezért a kölcsöinjegy. zés a parasztság részéről felelősséget jelent as ország építésért, a munkás-paraszt szövetség erősítéséért. A parasztság között a termelőszövetkezeti csoporttagokra vár az a feladat, hogy a legjobban helytálljanak s ezzel a helytállással éppen úgy példát mutassanak az egyént paraiszlság előtt, mint ahogy azt a termelésben teszik. Jól átérezte ezt a felelősséget a szegedi Táncsiestermelöszövet kezet, ahol maga az elnök járt elől jó példával s 400 forintot jegyzett. Ugyanitt Samai János agronómus 1000 forint kölcsönt jegyzett le. De nem mondhatjuk el ezt az Alkotmány-termelőszövetkezetről. ahol az elnök csak 200 forintot jegyzett, pedig a körülményei megengednék, hogy többel járuljon hozzá a tszcs további boldogulásához. Ahhoz, hogy a mezőgazdaság dolgozói között és főleg az egyéni parasztok között biztosítsuk a jó kölcsönjegyzés*, szükséges, hogy a tszosk mutassanak elsősorban jó példát. Ez kötelesség is, mert a mezőgazdaságban eddig a termelőszövetkezetek kaptak a legnagyobb segítséget az államtól: hosszúlejáratú hiteleket, gépeket, műtrágyát, állatállományt, stb. És hogy a jövőben a termelőszövetkezeteink jobban fejlődjenek, hogy a mi termelőszövetkezeteinkben is a szovjet példa nyomán bevezethessük a villannyal történő fejést, hogy villamosítsuk a tízest, a legfejlettebb gépeket tudjuk használni, szükséges; mindezeknek a megvalósítási útját elsősorban a tsz-taigok segítsék elő jó jegyzésükkel. Ma már ÖE egyéni parasztok példaképnek falun a termelőszövetkezeteket tekintik. Mint ahogy tavasszal, szinte lesik a dolgozó parasztok, hogy mikor vet, vagy szánt a termelőszövetkezet és aztán kezdenek ők is a vetéshez, a szántáshoz, most szintén azt nézik; mennyit, hogyan jegyez a termelőszövetkezet tagsága. hogy ők is úgy cselekedjenek. Szükség van az egyéni paraszt forintjaira is. Hisz őket is segíti az állaim, az ő gazdaságukat is fejleszti. A tartós béke, az ötéves terv végrehajtása, a haza védelme érdekében szükséges, hogy ők is a lehető legjobban vegyék ki részüket a jegyzésből. De mindezt a dolgozó parasztságnak meg kell magyarázni. Minden dolgozó paraszttal külön-külön kell foglalkozni. Mert bizony egyes dolgozó parasztok hajlamosak arra, hogy az aszályra, a tavalyinál rosszabb termésre hivatkozzanak. Ezt a siránkozás! hangot — már ahol felüti a fejét — a népnevelőknek kell leszerelniük jó felvilágosító munkájukkal, személyhez szótő jó érveikkel. Ásott-halmán, is hivatkoztak az aszályra. Rózsahegyi elvtárs megmagyarázta, hogy az aszályt a békekölcsönjegyzéssel lehet megakadályozni. „Ha kölcsönt jegyzünk, lesz pénzünk arra, hogy a földeket becsatornázzuk, öntözzük, erdösávokat létesítsünk. Mindez lehetővé teszi, hogy az aszály elkerülje a mi vetésünket. Már csak ezért is elsőrendű érdeke minden dolgozó parasztnak a kölcsönjegyzés". Az ilyen és ehhez hasonló jó agitációs érv meggyőzi a dolgozó parasztokat, mint ahogy meggyőzte Ásotlhalmán is, ahol a dolgozó parasztok méltó követői a munkásosz. tálynak. És még egyet: „Minden ember a maga nyetvéni ért legjobban" — tartja a közmondás. A dolgozó paraszthoz tehát dolgozó paraszt menjen kölcsönt jegyeztetni, de olyan dolgozó paraszt, aki már arra tud hivatkozni, hogy ő már példamutatóan lejegyezte a kölcsönt. Ezért kerületi és községi pártszervezeteink úgy válogassák össze és osszák el a népnevelőket, hogy a paraszt kerületekben paraszt népnevelők legyenek túlsúlyban. Ez elsőrendű előfeltétele annak, hogy a parasztság között is jó eredmények szülessenek a jegyzésben. űz Ujszegedi Kender került az élre az üzemek között Lassan halad az őszi terménybegyüjtés Szegeden Szegeden a kukorica, napraforgó és burgonya begyűjtés még mindig igen lassan halad. A három terményből együttvéve Szeged 40.9 százalékot ért csak el. Kukoricából 53.6, napraforgóból 12 és burgonyából 57.2 százalékig teljesítette Szeged a begyűjtési tervet. Különösen nagy a lemaradás napraforgóból. A város kerületei közül legjobban teljesített: kukoricából Felsöváros 71 százalékot, Alsóváros 60-at. Napraforgóból Belváros II. 15.6 százalékot, Újszeged 14.6 százalékot. Burgonyából Szentmihálytelek 94.1, Alsóváros 87.8 százalékot. Legrosszabbul teljesített: kukoricából Belváros III. 33 és Újszeged 44.8 százalékot. Napraforgóból Móraváros 7.2 száza, lék és Rókus 10 százalékot, burgonyából Belváros III. 37.1 százalékot és Belváros II. 40.6 százalékot. Az előző értékelés szerint Belváros II. a harmadik helyen volt, most a hatodik helyre csúszott vissza kukoricából, napraforgóból Alsóváros a második helyről az ötödik helyre esett vissza. A kulákok kukoricából még a legrosszabb kerületnél is alacsonyabb százalékot értek* el, burgonyából és napraforgóból szintén. Igen sok kulák van még gabonából is hátralékban. Ennek eredményeképpen csak 78.9 százalékot értek még el. A kerületek gabonából a következőképpen állnak: Szentmihálytelek 106.7, Belváros II. 104.3, Móraváros 101.9, Belváros III. 101.2, Újszeged 101.1, Felsőváros 97.2, Alsóváros 94.9, Móraváros 89.7 százalék. Tehát még a legutolsó kerület 'is magasabb százalékot ért el gabonából, mint a kulákok. A fenti számok azt mutatják, hogy még sok hátralékos dolgozó paraszt van. De szép számmal akad hátralékos a kulákok között is. Dolgozó parasztságunk teljesítse hazafias kötelességét minél előbb, a kuláksággal szemben pedig a tanács járjon el teljes szigorral, ne tűrje, hogy továbbra 'is akadályozzák a terv teljesítését. __ ' ; [ t^l*-' A Magyar Népköztársaság felhívása nyomán lendül a kölcsönjegyzés Szegedem. Az üzemek mögé felsorakoztak a termelőszövetkezetek és csoportok is szép jegyzési átlaggal. A tapasztalatok az! mutatják, ahol a népnevelők, a kommunisták, a tömegszervezeti vezetők példát mutatnak, mind több és több dolgozó érti meg: adni kötelesség, a jegyzés az ország javát, s a kölcsönjegyzö hasznát szolgálja. A szegedi üzemekben, hivatalokban. szövetkezetekben, intézetekben a Textilművek felhívása óta lelkes verseny folyik a békekölcsön jegyzés terén az elsőbbségért. Az alábbiakban közöljük a verseny mai állását: ÜZEMEK: Ujszegedi Kender. Szegedi Kender. Malomipar. HIVATAL ÉS INTÉZMÉNY: Közraktárak. MTH Délkeletmagyarországi Igazgatósága. Tervezőiroda. KERESKEDELMI VALLALATOK: Hungária. Cipőnagykereskedelmi Vállalat. Textilnagykereskedelmi VáUaUt. Jó népnevelőmunka biztosit ja a jó EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZETEK: Rendelőintézet, SZTK. Közkórház. ISKOLÁK: Pedagógiai Főiskola. Gépészeti Technikum. 150. sz. Iparostanuló Iskola. SZÖVETKEZETEK: Fényképész Szövetkezet. Cipész Szövetkezet. Női Szabó Kisipari Szövetkeze*. TERMELŐCSOPORI OK* Haladás tszcs, Táncsics tszcs. Dózsa tszcs. eredményeket Az Ujszegedi Kendergyárba^ dicséretre méltó példát mutatott Zombori Rozália, a MagyarSzovjet Társaság titkára, akinek 1900 forint fizetése van és 4200 forintot jegyzett. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az üzemben a békebizottságok a jó felvilágosító munka mellett, mint békeköl csőn jegy zők is szép eredmény! érnek el. A műszakiak példamutatása szintén lendít a versenyen. A DÉMA Cipőgyában Gremminger Dezső technikusnak 900 forint a fizetése és 1300 forint kölcsönt jegyzettCsak azulán ment népnevelő munkára, miután ő maga már lejegyzett. Az ő szép példája elősegítették szavai meggyőző erejét, a hozzá beosztott dolgozók lejegyeztek és 630 forintos jegyzési átlagot értek el. A Kenyérgyárban Krecskai János üzemvezető jár az 'élen a jegyzésben. 1400 forint fizetése van és 2500 forintot jegyzett. Jól jegyeznék azok a dolgozók, akik megértik a népnevelők felvilá. gosító szavai nyomán hogy csekély az az összeg, amit adnak az államnak ahhoz képest, ami! ők az államtól, az ötéves tervtől kapnak. A Szegedi Sertéshizlaldában Varga Zsuzsa, szentesi telepvezető helyet, tes a legutóbbi húzáson 25 ezer fo. rintot nyert. Az ő példája lelkesíti a dolgozókat a jegyzésben. A legjobb népnevelők közé tartozik Pálfi Jánosné békefelelös a Víz. és Csatornaművekben. ElöSzör tanulmányozza azt a7 embert, akit meg akar győzni arról, hogy tehetségéhez mérten a lehető legtöbbet jegyezzen. Az egyik ebédszünetben Széli Istvánnal beszélgetett el. Pálfiné így kezdte a beszédet; Á férjem jelenleg katona, s van egy héthónapos kis gyermekem. Amikor megbíztak a jegyzésgyüjtésse), az jutott eszembe, amíg a férjem a honvédség kö. telekében ó'rködik mindannyiunk békéjén, én itthon állok helyt a békeharcban. Egy havi keresetemet jegyeztem le. Arra gondolva, hogy kicsiny gyermekem nehogy a koreai gyermekek sorsára jusson. Széli István válaszában elmondotta, hogy megvolna őneki minden öröme, csak a felesége állandóan betegeskedik. Van egy lánya, aki az egyetemre jár, mindketten nagyon szeretik egyetlen -gyermeküket. S közben megkérdezte Pálfinét, hogy mi! gondol, mennyit jegyezzen ő. — Az elvtársnak kell éreznie azt — válaszol* Pálfiné —, mert ki mint érez, úgy jegyez. Ugy hiszem, Széli elvtársnak sem közömbös, hogy lánya békében végezheti tanulmányait és milyen boldogság lesz az maguknak is, meg lányuknak is. ha majd az az egyetemről kikerül és azonnal dolgozhat. Most nem úgy van, mint a múltban, a Horthyidökben, amikor a dolgozók gyermekei közül egynéhány ha véletlenül tanulhatott is, az 'iskola elvégzése után nem kapott munkát, esetleg csak szükségmunkát, Szülei nyakán kellett, hogy élősködjék. Viszont most más a helyzet, mint ahogy látják. A békekölcsön azért is van, hogy ezáltal erősödjünk. A haladás azonban mindig löbb és több tanu't és jólképzett embert követel meg. Most még viszonylag kevés a jólképzett szakemberünk. A kölcsönjegyzés lehetőséget nyújt ahhoz, hogy segítsünk ezen, évről-évre új, meg új szakképzett emberek hagyják el az iskola padjait. De nemcsak gyermekeink jövője van biztosítva, hanem a miénk is. Széli elvtárs fizetése is szépen emelkedett és ez azért van, mert békében élünk. Nem mernek megtámadni bennünket, ha erősek vagyunk. A békekölcsön a békéért is van, hogy erősek legyünk. Gondolkozott Széli István a népnevelő beszédén s kimondta, hogy ő bizony 500 forintot gondolt. — Tudja mit — mondta erre Pá'finé a népnevelő —, ne siesse anynyira el, gondolkozzék még rajta. És másnap reggel Széli István a következő szavakkal keres*e fel Pálfinét: — Másként gondoltam a dolgot' mint tegnap. Én sem maradok el magától, én is 700 forintot jegyzek. 'I'gaza van, nem vész el az a pénz, és meg vagyok győződve róla, hogy az én kölcsönömmel is mindanynyiónk jobbléte emelkedik és a béke fennmarad. A Textilművekben Szegedi Zolfánné 1000 forintot jegyzett. (A mult évben csak 200-at). — Nagyon sokai kaptam az államtól — mondotta jegyzés közben. — A férjem és én is tanulhatunk. A férjem ösztöndíja* főiskolai hallgató. Én magam megbecsült dolgozója vagyok üzemünknek, szép fizetésem van és kéf gyermekemre pedig az üzem bölcsődéjében vigyáznak. Erre ls gondolok, amikor kölcsönt jegyzek. Zámbó István népnevelő a parasztok között azt mondja el: Arra is gondoljanak, amikor jegyeznek, hogv tömegével kerülnek ki a kombájnok a gyárakból, amelyek megkönnyítik a mezőgazdasági munkát. A nehéz munkát a gépek végzik és a kulákkölcsön igájáért írem kell a kisparasztnak hétszámra a kulák földjén ingyen, a legnehezebb munkát végeznie. Az Igazságügyi pártszervezet vHIímokat készíttet. Ezeken a villámokon ismertetik a jól jegyzőket, de kiírják azokat Is, akik nem jegyeztek olyan jól. mint ahogy elvárható lptt volna tőlük. Az I.-es számú Magasépttőipari Technikum tanulói a felnőttekhez hasonlóan ők is jegyeznek kölcsönt. Az iskola versenyben van a Gépipari Technikummal és a Radnóti gimnáziummal. Az iskola tanulói osztályonként jegyeznek kölcsönt és szdpj eredményeket értek el. Az üzemek mögé felsorakoztak a termelőszövetkezetek s « gépállomások is. A deszki III. tipusú Kossuth" Iszcsben Pósa Lajos 62 éves idős tszcs tag az elsők kőzött volt a jegyzésben és 200 forintot jegyzet' ,,Én is szivesen jegyzek kölcsönt — mondotta —> mert öregségemre most nyugodtan élhetek, de azért Is jegyzek, hogy ezzel öregségemet biztosítsam, hogy a még hátralévő éveimet Is nyugodtan, jómódban élhessem le". A deszki gépállomás dolgnzói iS szivesen jegyeznek — Írja Korom Istvánné deszki levelezőnk — Farkas Lajos 1600 forintöl. Palyik Pál 1000 forintot. Csanádi Ferenc 800 forint békekölcsönt jegyeztek, holott fizetésük ennél jóvai kevesebb. Szívesen jegyeznek, hisz minden kölcsönadott forintjaikat pártunk" tói, kormányzatunktól bővetl visszakapják. Jólétünket emeljük, hiszen több traktort, kombájn!, kislakást kapunk, ezenkívül békében építhetjük országunkat, erősítjük a mi Néphadseregü nketfe Hatalmas fejlődési távlatokat nyit meg a szovjet ipar-, mezőgazdaság előtt az 1951—1955. évi űj ötéves terv Moszkva (TASZSZ). V. Szvirida, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete központi bizottságáriak elnöke cikket írt a ,,Trud"-ban a Szovjetunió élelmiszeriparának fellendüléséről. Hangsúlyozza, hogy nz új ötéves terv irányelvei az élelmiszeripar továbbfejlesztését, termelésének hetven százalékos növelését írják elő. Sok üzemet kell felépíteni, így elsősorban cukorgyárakat, olajütőket, továbbá édesipari, feafeldolgozó, konzerv, 6erfőzö és borászat; üzemeket, A termelés kapacitásának 1955 végéig 1950-hez viszonyítva a kristálycukorgyáraikban 25, a cukorfinomítókban 70, a teafeldoígozó üzemekben 80 százalékkal, az olajmagvakat feldolgozó üzemekben 2.5-szeresre, a zöldségszárító üzemekben 3.5-szeresre, a hal-, zöldség- és gyümölcskonzervüzemekben pedig 40 százalékkal kell növekednie, . I Szuharjev, az OSzSzSzK építőanyagipari minisztere írja az ,,Izvesztyijádban: Az új ötéves terv során több mint 2 milliárd 600 millió léglát, 700 ezer tonna meszet és 200 ezer tonna gipsze állítanak elő. A szilikát-téglagyártás 1952-ben az 1940 évi négyszeresére emelkedik. Az ötödik ötéves terv alatt új építőanyagigy árakat építenek az Uraiban, Szibériában, a Volga-mentén és a Távol-Keleten. Az alapvető építőanyagok termelése legalább kétszeresére a cement-, tégla-. pala- és üveggyártás pedig még ennél is nagyobb arányban nővek* Szik. * Ukrajna szovhozaiban a munkálatok széleskörű gépesítésével éa a micsurini elvek alkalmazásával igen magas terméshozamot érnekí el. A „Kommunista Párt XVIII? Kongresszusa" szovhozban például négy és félezer hektárról hektáronként 25 métermázsa gabonát arattak. Az ötödik ötéves terv végéig az ukrán szovhozokban a földművelés, állattenyésztés és takarmányelóké6zítés összes munkaigényes terme* lőfolyamatát teljesen gépesítik. , H Mongol Népköztársaság kormányküldöttsége Pekingbe érkezeit Peking (Uj-Kina). Szepember l tes 'és külügyminiszter és két ata 28-an J- Cedenbai miniszterelnök tasé. vezetésével kormányküldöttség ér. I Az érkezőket Csou En-Laj a kezett Pekingbe a Mongol Népköz- j kínai népi közigazgatási tanács' eltarsasagból. A küldöttség tagjai N. nöke és több más vezető személyi* Lnameszunm. ni ímsztereinökhely et-1 ség fogadta .MTÍJ