Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-28 / 228. szám

VASÁRNAP, 1952. SZEPTEMBER 28 NÉPNEVELŐK TAPASZTALATCSERÉJE Szép feladatuk van mosl a népnevelőknek. felvilágosító munkájukkal meg kell győzniük a dolgozókat. hogy tehetségükhöz mérten járuljanak a békekölcsön-jegyzéssel az ötéves terv megvalósításához, a November 7 Erőmű. Sztálinváros, Tiszalök építéséhez. Szívesen is adnak érte, tudják, hogy az ő egyéni életük jobbulása összefügg a nagy országos létesítmények megvalósításával. De vannak olyanok is, akik bár elismerik, hogy a nagy országos alkotások az ő életszínvonalukat emelik, mégis tesznek fel olyan kérdéseket a népnevelőknek, hogy a népnevelő mutassa meg. mit adott őneki személy szerint a terv, vagy mit ad ezután. Az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy azok a népnevelők tudnak legjobb eredményt elérni, akik megbeszélik az emberekkel az egyéni problémákat, s ezeken « problémákon keresztül mulatják meg, hogy m+ ad minden egyes embernek az ötéves terv. Nézzünk egy-két példát, hogyan agitálnak legjobb népnevelőink, hogyan alkalmazzák ezt a módszert s hogyan érvényesül a példamutatás. Aflffr Ádámnéi Legfontosabb m kommunista példamutatás Az Újszegedi Len. és Kenderszövőben dolgozik, a copszolóban Nagy Ádámné népnevelő. Az üzemben a jegyzési versenyben a copszoló vezet. — Legfontosabbnak tartom a kommunista példamutatást — mondja Nagy Ádámné. — Nálunk a népnevelők csak azután mentek a dolgozók közé kölcsönt jegyezni, miután lejegyeztek. A jegyzésük már az első napon a kora reggeli órákban megtörtént. Pincés Zoltánné a copszolóban. akinek 900 forint fizetése van, 1000 forintot jegyzett. Ezelőtt Pincésné 30 orsón dolgozott, amikor a koreai bélyeget árultuk az üzemben, áttért a 60 orsóra. Most is, mint ahogy ígérte, a teljesítménye növekedésére törekszik s ezért jegyez többet, mint a fizetése. Tóth Piroska 1300 forintot. Szemmárl Gyuláné sztahánovista 1500 forintot jegyzett. A kommunista népnevelők me'.leít a szakszervezeti bizalmik is és a bckelilkárok is elsősorban jegyeztek le Ennek az leit a következménye, hogy üzemünk élenjár Szegeden a jegyzés' versenyben. Sxnullk Gyárgr i Összehasonlít ja a multat a jelennel A Szegedi Kenderfonógyárban Galiba András nem akart jó példát mutatni a jegyzésben. Szau'.ik elvtárs beszélgetés közben Galiba András két gyermekére terel te a szót. — A napköziben vannak a gyermekeim — mondotta Galiba András. — Egy-egy forintot fizetek értük naponta. Naponta ötször kapnak enni és most kaptak ingyen nadrágot és inget is. — Látod, jóformán alig kerül valamibe gyermekeid nevelése mondotta a népnevelő. — Gondolkozzál hát, érdemes-e kölcsönt jegyezni? S még aznap Galiba András maga ment a népnevelőhöz, hogy 600 forint kölcsönt jegyezzen. Gál Jánost Ha jegyxel, jobb gépeket kapunk és többet keresel Gál János elvtársnak ugyancsak a Szegedi Len- és Kenderszövőben tudomására jutott, hogy az egyik elvtársnő csak 250 forintot akar jegyezni, holott az anyagi körülményei után ítélve többet vártak tőle. — Hányan vagytok testvérek? — kérdezte tőle Gál elvtárs. — Heten — volt a válasz. És hányan vannak a testvéreid közül odahaza? — kérdezte tovább a népnevelő. — Nincs már otthon senki a testvéreim közül, mindegyik dolgozik, vagy főiskolára jár. Az egyik testvérem most lesz katonatiszt. — No látod — válaszolta Gál elvtárs —. Ha jcgyzel, ezzel lehetővé teszed, hogy testvéreid tanulni tudjanak. De azt is jelenti a jegyzésed. hegy jobb. fejlettebb gépekel kapunk az öléves tervben és ezeken a jobb gépeken többet lehet keres ni. Tehát sajámagad és lestvéreid erdekében cselekszel, ha jegyzel. A más'k alkalommal azt vetették fel. hogy gondjuk-bajuk van és nem tudnak többet jegyezni, mint tavaly. — Tavaly óta jobban keresünk — válaszolt Gál e!vlárs. — Több újítást, észszeríisítést vezettünk be, magasabb a teljesítményünk. És nem mindegy az, hogy mennyil jegyzünk. A mi jegyzésünkkel az ötéves tervet segítjük elő, az általunk összeadott forintok az ötéves terv új létesítményeit jelentik majd. S ha két forinijával rakjuk össze a pénzt, lassabban gyűlik össze, mintha most 3 forintjával gyüjtjük. Ezért kell többet jegyezni. Molnár Sándort Az éielszínvonai emelkedése számokban A demokrácia segíti a nagycsaládosokat A Magasépítő Vállalat népnevelője, Molnár Sándor elvtárs, sokat járja a vidéket, hiszen a vállalat dolgozói a központtól messzebb fekvő helyeken, az építkezéseknél dolgoznak. Az építkezéseknél, mint segédmunkások. sok mezőgazdasági munkás dolgozik. Az egyik elvtárs kinn arra hivatkozott, hogy ő nemigen tud jegyezni, mert heted magával van. — Mennyi a fizetése? kérdezte Molnár elvtárs. — 830 forint. — És családi pótlékot mennyil kap? — 500 forintnál ls többet. — A népi demokrácia, mint látja. segífi a sokcsaládosokat — mondotta a népnevelő. — A múltban a gyermek, csak mint kenyérpusztító volt otthon, minél több gyermek született, annál nagyobb volt a szegénység a családban. Most ez nem így van. Az állam gondoskodik gyermekeiről. Bőségesen kap családi póílékot. S gyermekeiért ad, ha kölcsönt jegyez. , Dolgozóink életszínvonalának emelkedését mutálják azok a szá mok is. amelyek a háztartás; áram és a gázfogyasztás fejlődésére vonatkoznak. A háztartási áram fo. gyasztása'Szegeden az 1933-as fogyasztással összehasonlítva, népi demokráciánkban 1951-ig 50 százalékkal nőtt- 1951-ben 50 százalékkal több lakásban égeti a villany, //éMé/rfm. ?03ő szólt a rádió, mint a Horthy rendszerben a háború ki örése előtti év. bon. A gázfogyasztás pedig majd tizennégyszeresere emelkedett. Ezek a számok elsősorban dolgozóink életszínvonalának emelkedését bizo. nyitják, de igazolják azt is, hogy iparunk a Horthy rendszer iparához képest hatalmas mértékbsn niegnövekcdett. Dácx Uazs>ég> ax aUws Uw zzülolte, — ilyen a sorsa a dolgozó parasztságnak nálunk 'Ahol most Dócz község épül, ott 1945 elölt Pallavicini őrgróf íöld/e terpeszkedett. Az épülő község helyén hosszú istállók és bűzös, dohos cselédlakások voltak. Az utakon intézők, segéd'ntézök és más kopók négyíogatú úri hintót száguldottak, meg rongyos parasztemberek ballagtak megkínzottan vonszolva magukat. Minden dolgozó paraszt az uraságnál dolgozott, mint cseléd. Pallavicini 99 majorja közül egy olt nyújtogatta íojtogafó karját Dóczon. Annak a cselédlakásában éltek a dóczi szegényparasztok, kis sötét szobákban. Minden két családnak Az emberek otthagyták a cseléd-1 megy még ketlő. A múltban nem lakások füstös odvait. Az oteves f tanulhaltak, éppen ezért sok olyan tervtől új, szép, világos házakat j iclnőtt van a községben, aki írni, kaptak. Hosszúlejáratú állami köl-l olvasni nem tud. Lene Ferenc, az csönből építették ezeket a gyönyö-1 általános iskola igazgatója most rű házakat. Legnagyobb részükbe i szervez egy esti iskolát, ahol az most költöznek be a boldog tulaj-l idősebbek pótolhat ják a mult bűnös donosok. ötvennégy új ház sorakozik a tanácsháza mellett több ulcát alkotva. Az új házakon kívül kapott még Dócz község az ötéves tervtől a mult év végén tanácsházát és kettantermes iskolát. Ebben az évben épült lel a tanácselnöki lakás, erdészlakás és a tanítói ikerlakás. A jövő évben még építenek kullúrjuiott egy konyha. A kis szobákat, ; házat, egészségházat és szövetkeze, amelyekben gyakran 8—10 fagú f, épületet, melyben áruda lesz, család lakott, kemencével fűtötték [ j!Qgy ne kelljen 13 kilométerre és iojtó bűzt árasztó petróleum , menni, ha valamelyik dolgozó paméccsel világítottak. A közös kony- j raszt vásárolni akar. Jelenleg Sánhában kitaposott birkatrágyával és dorfalváróf hetenkint kétszer szomarhalepénnyel főzték a sótalan. k0tt átjárni Dóczba a földműves, zsírtalan ételt, mert bizony gyakran ] szőve/kezet mozgóboltja. A mozgónem tett még sóra sem, zsírról meg boit augusztusban Dóczon eladott éppen nem is álmodhattak. Ha vág- 200 méter textilárút, két darab fak is egy 100—120 kilós malackát, mi voll az olyan népes családnak, ahol 7—8 gyerek kérfe naponta a kenyeret, ami ugyancsak szűken vot, mert az úr keveset íizetett. A cselédek gyerekei, amikor már meg tudták togni a pásztorbotot meg a kapanyelel, azonnal munkába fogták őket. Iskolába nem járhattak, mert az nagyon messzi volt, meg télen ruhájuk, cipőjük sem volt, nyáron pedig .. dolgozni kellett. De minek is jártak kolduscseled életet éh hanem volna lskolaba? Nem kellett a parasztnak írni, olvasni ludni, elég volt, ha a kapanyelef forgatni tudta. Művelődni, szórakozni éppenséggel nem lehetett, mert nem volt a községben egyetlen rádió sem, újságol nem olvastak, mert arra nem teJt; könyvet meg azért nem olvastak, mert a dóczi plébános azt tanította híveinek, hogy a könyv (persze az imakönyv kivételével) , a lelkeket befeketíti. Már pedig a pedig hárman, a lélrevezetcft paraszt — a földön leélt nyomor és szellemi sötétség ulán szerette volna meglátni a mennyet, az örökélet és fényesség meseországát. Igv éttek a dóczi parasztok. így nyomorodott el testük az úri iga nehéz járma alatt és senyved? el é'zésvlláguk a papi butítás sötétségiéül. paplant, két darab' kerékpárt, 24 pár bakkancsot, jelenős mennyiségű rövidárut és 15.200 lórin1 értékű fűszerárut. De ennél sokkal többet vásároltak a dóczia k, mert gyakran bejárnak Sándorlalvára ke. lékpárral és ott szerzik be a szükséges árucikkeket. Könnyen mennek, mert az ötéves terv keretében bekötő utat is kaptak. Dócz lakoss'ága már nem a régi a szocializmusba haladó dolgozó pa- I rasztél. Ma már övék a kurtára is. A község területén 14 rádió van. Minden házban újságot, könyveket olvasnak, villanyuk még nincsen, de hamarosan bekapcsolják Dócz községet a villanyhálózatba is. A községben jelenleg 400 kerékpár van. Dóczon jelenleg 164-en járnak ál/alános iskolába, középiskolába mulasztását tanulhalnak. Szívesen megyek tanulni az esti iskolába — mondja Kovács Andrásné, a község MNDSZ titkára. — igaz, már megtanultam írni, olvasni, de ez még nem elég. Sokkal többet akarok ennél tudni. A pártszervezet szemináriumot indít. A hatalomból kiszorított nép most Dóczon is kezébe veszi a vezetés?. Ma már nem az intézők és a többi dologkerülő urak parancsolgatnak, hanem maga a nép vezeti a termelést, az új élet építését. Dócz községből került ki Lörincz Sándor, aki a néphadseregben alhadnagy, Borbala Mihály főhadnagy. Ök hazánk békéjén, építő munkánk folyásán őrködnek. Vigyáznak arra, hogy most épii'ő szülőfalujukat toz imperialisták le ne rombolják. Bíró Sándor betonépítővállalat vezető és Balogh Erzsébet, a helyi tanács titkára 1945 előtt még semmibevett urasági béres gyerekei voltak. jövő tanévben A község dolgozó parasztságának | a múltban nem volt egyetlen talpalatnyi löldje, sem jószága. Jelenleg a község egyénileg dolgozóinak és a második típusú Alkotmány fszcs tagjainak van összesen 501 szarvasmarhájuk, 445 lovuk, 1.200 sertésük és l.HOO birkájuk, ezenfelül nagymennyiségű baromfi népesíti a házak udvarát. így él és halad a biztos jövő felé a múltban kisemmizett dóczi dolgozó parasztság. — Erki — 1952 megszületett Dócz község. Szülőanyja az ötjanuárjában íz ség. Sz Este 7 őráiq meghosszabbították az Országos Takarékpénztár pénztár! szo!qála|át. Az O. T. P. budapesti nagy fiókjai, valamint győri, miskolci, szegedi és pécsi fiókjai a dolgozók kényelmének biztosi tására este 7

0 0 9 orai g (artanak nyitva. Nyeremények" kifizetése. Takarékbetétek be- és kiflzejése. /951 m/dMMM Kövessük a magyartési példát! A békekölcsön jegyzéssel cgyldőben teljesítsük a begyűjtési tervet is A magyartési népnevelők nagy lelkesedéssel dolgoznak, hogy községük dolgozó parasztjai a megyében az elsők között vegyék kl részüket a békekölcsön jegyzésből, a jó jegyzésekkel biztosítsák: közsé. gük az ötéves terv folyamán még gyorsabban fejlődjék. Jó és követésre méltó módszerük az, hogy a külcsönjegyzési munkát összekapcsolják a napi feladatok, a begyűjtés teljesítésének végrehajtásával. A népne. velők elhatározták: a békekölcsön jegyzés során olyan népnevelő munkát végeznek, hogy mire községük eleget tesz becsületbeli kötelezettségének a haza iránt a békekölcsönjegyzésben, akkorára eleget tesznek a kukoricabegyiijtési kötelezettségüknek is. Ezzel kapcsolatban elhatároz'ák, hogy október l.rc kivívják községük számára a kukoricában a szabadpiac jogátNE FELEDJÜK Délmagyaroraxág írja 1931 axeptembcr t-i axámában t Asszony a Szenl István-téren „A Vidra-utcán lefele indulunk, a Szent 1 s ván tér felé — Szeged legelhanyagoltabb része .felé. A Vidra, utca -lucskos, sötét. A járókelők szilkozódva ugrálnak egyik tócsából a másikba. A ruha, a cipő csupa sár és viz. A téren még kegyetlenebb a helyzet. Nappal sem lehet erre közlekedni, hát még éjjel, csőben, nyakig érő sárbanI Itt akarunk megkeresni egy aszszonyt, alá már a téren lakik — a szabad ég alatt. Nehezen meg is találjuk egy kap a alait, rongyokba burkolva... A víztorony alatt ázik néhány ládája. Ez az egész vagyona A műit csiitör'ök óla lakik itt. anélkül, hogy valakinek eszéba jutna elhelyezni valahol. .. Pdlfi Teréz a neve a szt. István, téri lakónak, 50 éves, a földön iilva egykedvűen mondja el kilakoltaid« sának történetét, — A mult csütörtökön mult egy hete, hogy a Szivárvány-utca' lakásból kiiettek. Elmentem a men? helyre, azután szintén kitettek az utcám. Holmimat hurcoltam egyik helyről a másikra. Hogy a fuvarosnak legyen miből fizetni, eladtam a bútoraimat — már csak ez a pár ládám van meg .,. Tegnap még volt pénzem, ettem valamit. Ma már nem voll... Csak vizet itt tam..." Látogassuk a Kossuth-kiállítást! Kossuth Lajos születése 150. évfordulója a'kalmával a Móra Ferenc múzeum, a levéltárosok és a Somogyi-könyvtár dolgozói kiállL tást rendeztek. Nagy érdeklődéssel tekintettem meg a különböző tárgyakat, iratokat és könyveket. Fegyverek, a kiegyenesített kasza, pu&kák, kardok. p:szto!yok bizonyítják azt' az e!"öt, amelyet Kossuth kifejte t, amikor a semmiből hadsereget teremtett. Ma is él a Kossuth-hagyomány. A dolgozók mindig magukénak te. su[h tetteit, de tanulságot ,g merít? herank éle'-éböl. „Nem magyar az, cudar, ki hazáját nem védelmezi", olvassuk egy feliraton. Van e ennél ma aktuálisabb tanítás? Védeni, erősíteni hazánkat, dolgozni 'érte. Molnár IsiVánné, a „Délmagyarország" levelezője Közérdekű hirdetmény A Szegedi Villamosvasút kérelmére i • t i TZ ,r , -„ . , , , közigazgatási bejárást tartok az kinteaek Kossuthot. Meghatottak iparvagányok felsővezetőkkel való elazok a koszorúszallagok amelyeket i .és a Tolbuchin sugárüti felsőa munkáselnyomás szomorú korú- I ^n ^t^ötT tő^ré3 £ ban a szegedi kossu h szoborra e. 8 órakor. Vonatkozó tervek Szeged I küldöttek. Az ország minden részé- ! Víros Tanács VB. ffipltés és Közieke. i bői megemlékeztek Kossuthról. j!f,?L2?ztá!yáí?i \ ?27- "Jj^nui he1 megemlékeztek a horvát, tót. ro. I le^lV és^le^k TapcVo!^ akár írásban, vagy r.zóban észrevétel lehető. A tervek jelzett. időpontig vannak közszemlére kitéve. a • YB.-elnök mán munkások is — bizonyítva" azt, j hogy az együttérzés valóság, sü Nepicaajs, ámuimáu^ozzuk' Kos-