Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-28 / 228. szám

2 VASÁRNAP, 1852. SZEPTEMBER 28 ELÖ RE IFJÚSÁG DISZ-szervezeteink feladata a Harmadik Békekölcsön jegyzésében A párl Közponli Vezetősége június 27—28-i ülésének határozata újabb megnyilvánulása volt annak a szerelő gondoskodásnak, amellyel a párt és Rákosi elvtárs foglalkozik az Ifjúság fejlődésével. Ifjúságunk ezt a gondoskodást csak akkor hálálhatja meg, ha következetesen harcol a párl politikájának megvalósításáért. Farkas elvtárs beszámolójában hangsúlyozta: „A DISZ csuk akkor válik igazán a párt szilárd és hűséges segítőtársává, biztos tartalékseregévé, ha soraiban megingaNiatatlanul élni fog az a felismerés, hogy a pártot minden helyzetben követni, a pá,rt politikájának szellemében cselekedni — ez a magyar ifjúság legfon'osabb kötelessége". Ifjúságunk már Csongrád megyónben is számtalanszor bebizonyította. hogy szereti a pártot. Rákosi elvtársat, mindjobban résztvesz a szocialista munkaversenyben és harcol a terv teljesítéséért. DISZ szervezeteink azonban nem minden esetben váltak a párt segítőcsapatává. Most, a Harmadik Bókekölcsönjcgyzés módot nyujlott Szövetségünknek arra, hogy mindazokat a hibákat, amiket felvetett a Központi Vezetőség ülése — felszámoljuk. A Harmadik Békekölcsön jegyzés a DISZ-tagok, ifjak és leányok számára nemes erőpróba lesz. Ez a kölcsönjegyzés lehetőséget ad. arra, hogy szervezeteink és tagjait alapos politikai tömegmunkát fejtsenek ki az ifjúság között s közben végrehajtsák következetcsen a K, V. határozat rájuk vonatkozó részét. DISZszervezetcinkre az a feladat hárul most, hogy az ifjúsággal •megértesse: a békekölcsön jegyzés az ő érdekében is történik. Ötéves tervünk nagyszerű alkotásai a fiatalok előtt hatalma® távlatokat nyitnak. Ennek tudatosítására dolgozzák fel alnpszervczeleink, mit kapott a város, vagy a falu az ötéves tervtől és ez ifjúság milyen mértékben részesült ezekből a javakból. Fiataljaink többsége lelkesen Veszi ki részét a békekölcsönjegyzésből. Hazafias kötelezettségének tudatában jegyzett 900 forintot Palóo Klára, a Textilművek ifjú szta. hánovlstája; vagy Mosó Júlia, a szegedi Szalámigyár ifjúmunkása, aki 980 forint fizetése mellett 1200 for tatot adott kölcsön hazájának. A békelcölcsönjegyzés sikeres végrehajtása érdekében fontos a DISZ-veze. tők és aktivisták példamutatása. Gyakorlati tapasztalat, hogy a jó vezetőit szeretik és követik a fiatalok. A DISZ-vezető csak akkor érhet el jó eredményt, csak akkor tud nevelőmunkát végezni, ha maga is példát mulat a kölcsön jegyzésben. Ezt tartotta szem előtt Pintér Márta elvtársnö. a szegcdi Textilművek IV-es alapszervezet titkára is. emikor 1000 forintot jegyzett, vagy Pohánka Imro DÍSZ-tltkár a makói Gépgyárban 1530 forintos jegyzésével. Kiss Ferenc, a szegedi ipari Iskola elsőéves tanulója, alapszervezetének vezetőségi tagja is 500 forintot adott kölcsön a nép államának. Lehetne sorolni tovább azokat a DISZ vezetőket, akik példamutatásukkal magukkal ragadták a többi fiatalokat. A példamiWtás és felvilágosítás terén különösen nagy feladat hárul a falusi DlSZ-szervezetekre cs vezetőkre, hogy megértessék a fiatalokkal; az ötéves tervben a villamosítás, gépesítés, a fejlett agrotechnika nyomán nz egykor nehéz, verejtékes paraszti munka hogyan válik könnyebbé, kulturáltabbá. Makra Jenő DlSZ-propaRindlsta, egyénileg do'gozó paraszt fiatal Csórván megérti ezeket az eredményeket és ezért jegyzett 500 forint békekölcsönt. Cscrnai Lajos klárafalvi egyénileg dolgozó parasztfialal 300 forintos jegyzésével lett hitet a béke melllelt. Nem maradt cl mögöttük ifj. Kiss István sem. a szentesi Új Élel-tsz DISZpropagandistája, akt 400 forintos jegyzésével bizonyította be a párt iránti szeretetét. Az élenióró fiataloknak most az n feladatuk, hogy segítsék népnevelő munkájukkal a békekölcsön jegyzés sikeres végrehajtását. Minden DISZ-vezetőt. ifjúgárdistát hasson át az izzó hazaszeretet és az ellenség Iránti határtalan gyűlölet. A Hzarnndik Békokölcsönjegyzést tiam fogja téllenül nézni az ellenség. ftpiten ezért DlSZ-szcrvezcte*nkw '• fokozott éberséggel kell felfigyelniük az elivségcs megnyilvámMaokra. Az ellenség igyekszik befolyásolni különösen a paras/tffala Jókat, hivatkozva a nehéz emyügi kórtÜméiiyckr®. szárazságra. Ezeket a mi tfjúgárdlstálnknak ész-1 mezőgazdasági munkák mielőbbi élre kell venniük és le kell Ieplezniök. Az ellenség elleni harcban fokozottabb mértékben kell alkalmazni a kultúragitációt. A DISZ-fiatalok az úttörőkkel karöltve alakítsanak csaszluska-brlgádokat és dicsérjék meg a jól jegyzőket s leplezzék le azokat, akik bárm ilyen tevékenységükkel akadályozni igyekszenek a kölcsönjegyzés győzelmét. A békék ölcsön'tegyzés nagyszerű harcából DlSZ-szervezetelnknek megerősödve kell kikerülniök. A kölcsönjegyzés ideje alatt végzett munka elő kell segítse a negyedik •negyedévi terv teljesítését, Úlctvc túlteljesítését, a begyűjtés és az őszi NEMZETKÖZI SZEMLE A szovjet-finn kcrcskcdcümi egyezmény erősíti a két nép barátságát végzését. A békekölcsönjegyzékben való részlvéiel nagy feladatot jetant DISZ-szervezeteink számára. De végre tudják hajtani akkor, ha* megszívlelik Faikas Mihály elvtárs szavait: A DISZ szerevetetoen, vezetőségeiben és tagjaiban elevenen és kiohhatallanul éljen az a tudat, hogy ifjúságunk csak akkor jár helyes úlon és csak akkor tudja Helyesen szolgálni a nép, a Szocializmus a béke megvédésének -az ügyét, ha tűzön-vízen át követi nagy pártunkat és népünk vezérét, a mi szeretett Rákosi elvtársunkat. Kiss Júlia DISZ MB. agit. prop. titkár. ipar és a gazdasági élet vezetői' egyszerű dolgozóit. A Szovje'Továbbra is Szolnok vezet a kukorica-, Györ a burgonyabegyüjfésben A dolgozó parasz'ok és tszcsk no-, lása: 1. Szolnok, 2. Pest, 3. Heves, vember 7-re tett felajánlásai mind ' ~ lendületesebbé teszik az őszi begyűjtési versenyt. Alig van olyan község az országban, amelyből számos dolgozó paraszt és tszcs ne tett volna fogadalmat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére. A versenyt előrelendítette a Harmadik Békekölcsön jegyzésével megindult felvilágosító munka. Dolgozó parasztságunk összeköti a kölcsönjegyzést a beadással. A kukoricabogyüjtésl verseny ál4. Csongrád. A burgonyabegyűjtési verseny állása: 1. Győr. 2. Pest, 3. Komárom. 19. Csongrád. A napraforgóbegyüjtési verseny állása: 1. Vas. 2. Fejér, 3. Komárom, 15. Csongrád. A hízottsertésbegyüjtési verseny állása: 1. Zala, 2. Pest, 3. Csongrád. A tojásbegyüjtési verseny állása: 1. Győr, 2. Vas, 3. Zala, 11. Csongrád. A Baromfibegyűjtésben Békés és Csongrád megye járnak elől. Gépállomási dolgozók sztahánovista kitüntetései A földművelésügyi minsz'érium 51/1952 sz. utasítása alapján az alant feisorolt csongrádmegyei gépállomási dolgozók sztahánovista kitüntetést — oklevelet — kaptak. A traktorvezetők közül Ambruzs Imre, a székku'asi gépállomás traktorosa nyújtott műszakban 204 szálínlAlrVinn iZil íoc ft /Y'l.n 4>0«nnní A di Rozália a szentesi gépállomás traktorosa, László Sándor a székkutasi gépállomás traktorosa. Szabó Gyula, a hódmezővásárhelyi gépállomás traktorosa, Császár János, a mórahalmi gépállomás traktorosa, Hegedűs Ferenc, a szentesi . gépállomás traktorosa. Faragó zalékban teljesítette tavaszi-nyári Sándor, a székkuitas! gépállomás együttes torvét 99 százalékos • iraktorosa, Imecs Péter, a székkutaüzemanyagfogyasztás mellett. Ara- si gépállomás traktorosa. (MTI). A . helsinki Messuhalli nagyér- az méhen szeptember 23-án ünnepS'é- és egyszerű dolgozói . get tartottak abból az alkalomból, ! unió hajlandó volt hosszúlejáratú hogy Finnország befejezte jővá'-é- j egyezmény megkötésére . es 1850teli szállítását a Szovje'uniónak t's I ben ötéves egyezményt kötött Finnhogy kiegészítették az 1950 ben ] országgal- Az egyezmény eredm-ékötött szovje-.finn ötéves egyez-| nyeként Finnország 14 milliárd ményt. A nagyjelentőségű új kereskedelmi egyezmény aláírás-kor Kekkorién miniszterelnök .,angoztatta, hogy a finn kormány teljes mértékben elégedett az elért eredményekkel. Nézzük meg közelebbről, melyek ezek az eredmények: A jóvátételi szállítások teljesítése kapcsán fejlesztett finn fémipar olyan hatalmas eredményeket ért el, hogy termelékenysége meghaladta az ország szükségletei'. Ez az új fémipar többiízezer munkást dolgoztat- Az egyik eredmény tehát: az ipari terme|é9 nagyarányú fellendülése egy kapitalista országban a Szovjetuniónak történő szállilás segítségével. Finnországnak elsőrendű érdeke volt, hogy a szovjet piacok a jóvátételi szállítások befejezése u'án is nyitva maradjanak a finn ;par előtt. Ez a kérdés mélyen 'érintette márka értékű fémipari árut szállított a Szovjetunióba. Igy lényegében megoldódott a finn fémipar 'el. jes foglalkoztatottságának kérdése. Az új szovjet-finn kiegészítő kereskedelmi egyezménynek a gacoa. sági eredményeken túl hatalmas politikai jelentőssége van. Ez az egyezmény igazolja Sztálin elvtárs bölcs szavait a két rendszer békés együtt, működéséről. Igazolja a kis népek megsegítésének igazságos szovjet politikáját a sztálini külpolitika magasrendűségéi. A szovjet-finn szerződés elmélyíti a két nép b3rá!_ ságát, megfelel a két r.ép legmélyebb vágyának és törekvéseinek és a béke ügyét szolgálja. E szerződés világánál is tisztán láthatják. az imperialista országok népei, hogy a Szovje'unió külpolitikája a í'épek közötti béke és megérté3 iffta ügyéi, szolgálja. A bonni Találkozó a német nép erejének és békevágyának bizonyítéka Szeptember 19-én kudarcba fulladtak a német megegyezés éa* a béke ellenségeinek azok a kétségbeesett kísérletei, hogy megakadályozzák Kelet 'és Nyugat-Ncmetország képviselőinek találkozási!. A német nép kikén yszerítette, hogy Bonnbta fogadják a Német" Demokratikus Köztársaság küldötteit, akik átnyújtották a népi kamara nagyjelentőségű javaslatait a nyugatnémet szövetségi gyűlés elnökségének. A német nép ezzel a lépésével be. bizonyította, hogy elnyomhatatlanul él benne a vágy a német egység megvalósítására. A -.lémet nép be. bizonyította, hogy világosan játja a bonni háborús klikk meslerkedéseibei rejlő h?'lá!os veszély"-. A bonni találkozó .megvalósult, de ez a találkozó csak az első lépés az össznémet tanácskozásokhoz. Ha Adenauerék úgy gondolják, hogy a számukra kedvezőtlen találkozó körül támadt nagy népi tüntetés hullámai hamarosan elcs.tulnak, nagyon tévednek. NyugatNémetország népe táviratokban, levelekben, határozatokban követeli a bonni parlament elnökétől ts tagjaitól: vessék latba minden erejüket es befolyásukat annak érdekében, hogy mielőbb folytassák a népi kamara küldöttségének bonni fogadásával megkezdődött össznémet tanácskozást. A szétszakított Németország népe továbbharcol a népi egység megvalósításáért a békéért. KOLDUSBOT, ÉHSÉG, KÉNYSZERMUNKA — ez a dolgozó parasztság sorsa a tőkés államokban Még csak pár napja jelent meg a minisztertanács felhívása a III. Békekölcsön jegyzésére, de máris bizonyos, hogy a magyar dolgozó népmunkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek egyaránt magukévá tették a kormány felhívását és lelkesen jegyzik túl a felhívás összegét. Eképpon járulnak hozzá országépftő nagy tervünk mielőbbi befejezéséhez, mert tudják, hogy az ötéves terv nemcsak a tartós jólét alapjait rakja le, hanem a béke megszilárdításának is egyik fontos feltétele. Különösen a dóigozó parasztságnak kell védenic a békekölcsönjegyzéssel is felszaba. dúlt életét és földjét, amelyhez nem nyúlhat senki, mert aki hozzányúl* az meghal. Ez alkalommal nem árt, ha megnézzük, milyen a dolgozó-parasztság sorsa a tőkés államokban, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban. Az Egyesült Államohban koldusbotra jutnak a dolgozó parasztok A tőkés társadalomban a városi és falusi tőkések lejjesen uralmuk alá vetették a dolgozó parasztságot, még pedig abból a célból; hogy teljesen felszámolják és birtokukba vegyék a kisparaszti gazdaságokat. Az Egyesült Államokban a kisparszti birtokokai évről-évre egyre tömegesebben sajátftj&k ki a városi és falusi burzsoák. A farmerek ezért gyors ütemben veszttik el birtokaikat. Huszonöt év alatt, 1920. és 1945. között az Egyesült Államokban 15 millió tönkretett farmert, dolgozó parasztot szo- I rttottak ki a mezőgazdaságból. A föld a nagybirtokosok kezében került és tulajdonosa legjobb esetben részes bérlő lett az uradalomban. Az elkövetkező évek alatt, 1960-ig. amint az amerikai földművelésügyi minsztémm megjósol ia, újabb 5 millió kisparaszti gazdaság kerül dob a'á, úiahh 5 millió dolgozó paraszt veheti kezébe a koldusbotot. Régóta kidolgozott tervek szerint teszik tönkre a kisparasztokat. Ter. melési szerződés kötnek vei®, minden megtermelt terményére de ez a szerződés esak parasztot kötelezi, a szerződtető Társaság akkor szegi meg, amikor akarja. Viszont a farmer egyetlen kiló terménvt sem adhat el másnak, mert akkor... A Társaság emberei felégetik a gazdo. sá-got. sőt nem egvszer megölik magát a farmert is Van azután niá módszer is. Hogy versenyképes ls gyen a dolgozó paraszt, kölcsönök i. tukmálnak rá gépvétel céljára, a ter. menyek árát letörik — ez is a koldusbotra juttatás egyik jól bevált módszere. Így és ezért ma az Egytjsü Államokban mintegy 5 millió dolgozó paraszt barangol munkát keresve a végtelen országutakon. És ott pusztulnak el, ahol éppen megbetegednek. A házukat pétiig a hatalmas traktorok dúlják fel és pár év múlva még a helye sem marad meg az egykori gazdaságnak. Nyomor, koldusbot, ez az osztályrésze a dolgozó parasztságnak az Egyesült Államokban. franciaor szagban a föld a nagybirtokosok kezére jut Thorcz elvlárs írja a következőket: >,A falu felé közeledve megálllunk egy hatalmas répaföld melleit. A földön 40 férfi és nő dolgozott. Bcszéríbe elegyedtünk azokkal, akik az út közelében dolgozlak. — Ezek a földek — mondották a munkások — gazdánk M. D. tulaj, dona M. D: a község polgármestere: Később, amikor már a faluban voltunk, egy szénásszekérrel falá'koztunk. amelyet egy nő hajtott- ő ezt mondotta: Az ott I>. M. traktora és mi ott az a magas kémény? Az, 13. M. szeszfőzdéje, fit minden az övé. az ö tulajdona. Na és a több'ek? A többiek? A többi tulajöbnos? Ninesenek többen, va'nmcnnyit felfal, ték!" Harminc évvel ez«'ött e fa'u fü'djetf, amelynek körülbelül 150 lakosa volt. 20 öná'ló paz-li, kisparasztok mflve'ték. Most esak munkások élnek itt, akik bérért dolgoznak a polgármester úrnál. Franciaországban ma már az ösz. szes földeknek több mint felét elvették a dolgozó parasztság tulajdonából és a dolgozó parasztok m nt munkások és legjobb esetben, mint bérlők ott dolgoznak a földeken, ha ugyan még házukból is el nem űzték őket. Mert bizony ez is megesik. Franciaország egyes vidékein egvrc inkább szaporodnak azon falvak, ahol már egyetlen régi lakós sincs. Sőt. egyre nő azon falvaknak száma, amelyet teljesen e'hngyPak lakói . . : És ma már csak düledező házak, bedőlt kertlések hirdetik, hogy ott varéba fató volt és szülőföldjüket szedő dolgozó parasztok munkálkodtak ötiljeiken ,.. Olaszországban füvei és agyagot esznek Rendkívül súlyos helyzetben tengődik az olosz dolgozó parasztság, liz annak tulajdonítható, hogy az ország földállományának löbb mint fele még mindig a nagybirtokosok, — elsősorban a római katolikus egyház kezén van. Olaszország 5 millió dolgozó jfitrasztjának fcJe teljcsen földnélküli. Ellenben a földbirtokosok közül igen sokan több mint hatvan-hetven ezer hold földdel rendel, keznek. A dolgozó parasztok nagy része bérli a földet ós bér fejéhen köteles fele terményét leadni a földesúrnak. Különösen a Dél-olaszországi dolgozó parasztok sorsa siralmas. E területen vannak tudniillik a legnagyobb földbirtok. Egy olasz lap a dolgozó parasztok helyzetéről a következőket írja: >.Apuliában télen a napszámosok családjai csaknem kizárólag a vadon termő pvers fűvel táplálkoznak. Nuorn vidékén számos faluban télen-nyáron olyan kenveret esznek, amely nem húréból, készül, hanem agyaggal vegvftet! ár. pából. Miné' nehezebb ez a kenyér, annál kevesbbé lehet érezni az éhség görcseit' ... Mely'k do'gozó parasztunk cseréTne a Nuoro környéki do'gozó parasztokkal? Jugoszlflniáhrin; kulákuralom Hogv mit jelent a kulákuraJom Jugoszláviában,, az! röviden, tömören kifejezi a reakciós és népellenes francia korány fé'hivata'os lapja a Le Monde: ..Jugoszláviában nem bántink n gazdag parasztokat, viszont a szegénv*a-3s»fokrn o'v.m súlyos ai1ó''n» vetnek kl. bogv a k'sb'rtekosok többsége nz ébhalál küszöbén áll". Igaz ugyan, hogy a titoisták kidolgoztak és végre is hajtották az úgynevezett földreformot, de ez lényegében csak a Vajdaságban és azokon a területeken hajtották végre, ahol az elmenekült magyar és német földbirtokosok földjei terüllek el. A jugoszláv dolgozó parasztság tehát nem sok földet kapott a földosztás során. A ku.ákok földjeit, bármilyen nagyterjedelműek is voltak azok, háborítatlanul meghagylak. Ezért ma az ország gabonatermésének mintegy 40 százaléka a nagyhír, tokosok és kulákok kezén van. Sőt a többinek jó része felelt is a kulákok uralkodnak — a fölművesszövctkczctekbcn. Az utóbbi években Jugoszláviában is rátértek a földműves (lermelő) szövetkezetek megalakítására. De Ju. goszláviában ' a szövetkezetek nem a dolgozó parasztság, hanem a kulákság érdeked szolgálja. Dobrivolja Dodaszovlevics a pénzügyminiszter, aki maga is kulák, a következő utasítást adta: „Szegényemberek részére földművesszövetkezetet nem alaki, tunk. Ez-ket kü'önböző eszközökké.} arra kell kényszerítrniink, hogy a bányába menjenek do'gozni. Ha pedig felvesz:k a szegényaprasztokat a földművesszövefkezelbe, ott egész éven át kötelesek dolgozni — a kulákok javára, hiszen a földművesszövelkezetekben a vezetés teljesen a kn'ákok kezében van. Például Szumrakovác falu fö'dművesszövetkezetének elnöke a kulák Manojlie Mirkovics. családtagjai számára összesen 1183 ledolgozott munkanapot állapított meg, holott az összes munkanapok száma csak 10936 vott. Tehát a kulákesalád a szövetkezet ö"Zszes keresetének több mini egy ti. zed részét harácsolta el. De az is nagv bajt jelent a jugoszláv dolgozó paraszláság számára, ha nem lép be ezekbe a kulákok ve7cllc földművesszöve(kezetekbe, m rl ekkor meg a szörnyen sú'yos adók fosztják meg keresetétől. Végül, amije még megmarad a dolgozó parasztnak. azt a beszolgáltatás örve a'att veszik el tőle. Sztrumisko iárás Novo Kunáre faluiábn Péter Georgiev vn'menvi kecskéjét, 40 iuhából 29-ct. 6 igáslováhól 4-et viflek el. A titoisták jtihonkint évente 50 liter tei beadását követelik, vagyis az egész teiet elvisz'k. Ha valaki nem teljesíti beszo'eá'latását. az minden további né'kiit kényszermunkára kü'dik a koncentrációs táborokba . . , Mérhetetlén szenvedés, éhség és kiszolgáltatottság ez a dolgozó paraszt, ság sorsa Jugoszláviában. És mindenül, minden tőkés országban... I í