Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-17 / 193. szám

TASÁRNAP, 1952. AUGUSZTUS 24. 5 ÉT VILA KÉT ARCA A munkához való jogot népgazdaságunk fejlesztésével biztosítja az Alkotmány Alkotmányunk 45. §-a: „.4 Ma* gyar Népköztársaság biztosítja pol gárai számára a munkához való jogot és a végzett munka mennyisé, gének és minőségének megfelelő díjazást. E jogot a Magyar Népköztársa* sdg a népgazdaság termelő erőinek tervszerű fejlesztésével és a népgaz. dasági terven alapuló munkaerőgazdálkodással valósítja meg", Ax ötéves terv hatalmas eredményei megyénkben is bizonyítják azt, hogy Alkotmányunk által mutatott irány helyes volt s egyedül ez a mód szolgálja szocialista építésünk sikerét. Megépült a Szegedi Textilkombinát, a hódmezővásárhelyi Mérleggyár, a hódmezővásárhelyi Gyapotegrenáló és a Szegedi Ruhagyár. A régi üzemek helyreállítása során 304.000 forintot fordítottunk a csongrádi Bútorgyár kibővítésére, ezen belül a Csongrádmegyei Téglagyári Egyesülés telepeinek helyreállítására és kibővítésére 3,024.000 forintot fordítottunk. Uj utakat építettünk Csórván, Cserebökényeai, Domaszéken, Dócmajorban, Erzsébeten, Forráskúton, Kútvölgyön, Gencsháton, Nagykiralyhegyesen, Mórahalmon, Nagytőkén. Röszkén, Üliésen, Zákányszéken, Kiskundorozsmán, Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Csongrádon, Szentcsen, Makón 15 millió forint értékben. dálkodás rendszerét. 1949-ben Hódmezővásárhely—Vajhát határában 720 holdat, Farki-réten 310 holdat, Ökrös:ón 340 holdat, a gorzsai íré szen pedig 280 holdat állítottunk be öntözésre. Ugyanakkor Magyarlésen 125 holdat, Szentes határában az alsó csordajáráson 300 holdat. Jelenleg építés alatt áll a Maros jobbparti részében egy 10.300 hold.is öntözéses terület kiépítése. Ebben az évben már 527 holdon az állami gazdaság ezen a részen már folytat is öntözéses gazdálkodást. A megyei tanács jelentése szerint 1952-ben 169 holdon folytatunk szántóföldi öntözést, 2730 holdon pedig öntözéses konyhakertészie'et. A beállított rizsterület 801 kat. hold. Állami gazdaságokban hatalmas összegeket ruháztunk be. 1951-ben megyénk állami gazdaságaiba összesen 29 millió 549 ezer forintot, ebből építési beruházás 19 millió 938 ezer, gépi beruházás 6 millió 153 ezer, egyéb beruházás 3 millió 458 ezer forint. 1952-ben az összberuházás 34 millió 866 ezer forint, ebből építkezésre 19 millió 825 ezer forintot, importgépekre 877 ezer forintot, belföldi gépekre 6 millió 774 ezer forintot, műszerekre 39 ezer forintot, berendezésekre 971 ezer forintot, terv- és kutatómunkára 206 ezer forintot, egyéb beszerzésekre 6 millió 474 ezer forintot fordítottak megyénk állami gazdaságai. Kincs munkanélküliség A munkanélküliség és éhség kísértete a népgazdaság tervszerű fejlesztése következtében nem kerülgeti többé falvainkat és városainkat. Csak egy város példáját emlí'jük. Hódmezővásárhelyen, ahol az emberpiac mindig teli volt munkanélküliekkel a múltban, most nem kevesebb, mint 6000 (hatezer) főnyi munkáshiány mutatkozik az 1952. évi mérlegek szerint. Ennyi munkást keresnek az üzemek — kétezret az iparban, hatezret a mezőgazdaság szocialista szektorai akarnak foglalkoztatni. A Lengyel Népköztársaság Alkotmányának kihirdetése után újabb győzelmekre készül a dolgozó nép Mexőgoxdaságunk ötéves tervének egyik döntő eszköze a gépesítés. Mi is valóra váltjuk Lenin elvtárs büszke jelszavát: a paraszti gebéről fokozatosan állérünk az ipar acél lovára. A megye területén a felszabadulás előtt trák. torral szántottak 18.030 katasztrális holdat 1948-ban már 20.763 holdat. 1949-ben 25.770 holdat, 1951-ben ez a szám még tovább emelkedett, mert gépállomásaink segítségével Csongrád megye területén 55.740 holdat szántottunk fel. Ma már 20 gépállomás működik megyénkben s ezeken a gépállomásokon 473 erőgép, 47 vontató, 14 teherautó; 452 cséplőgép, 15 kombájn és egyéb kisegítő gépek százai állanak a dolgozó parasztság rendelkezésére. A gépállomások fejlesztésére 1952-ben 19,951.000 forintot fordítottunk. Ezen összegből építkezésre 6,738.000 forintot, gépek beszerzésére 12,245.000 forintot, műszerek beszerzésére 62.030 forintot, berendezésekre és egyéb beruházásokra pedig 906.000 forintot fordí unk. Elsősorban fejlesztésre került a hódmezővásárhelyi, szentesi, mindszenti, kisteleki gépállomás. Faluvillamosítás Során kiépítettük a távvezetéket a Makó—Igásiúli állami gazdaságba, Áso'.thalomra, Zákányszékre, Óföldeákra, Gyálarétre, Mórahalonira, Üllésre és Csorvára. Öntözéses gazdálkodás A tervgazdálkodás során Csongrád megyében is hatalmas mérték- j ben fejlesztettük az öntözéses gazA lengyel nép újjongó örömmel fogadta az új Alkotmány kihirdetését, azt az alaptörvényt, amely tartós formában rögzíti a felszabadulás óta ctért vívmányokat. Az alábbiakban néhány számadattal rámutatunk a felszabadul, dolgozók több vívmányára: Az opolei városi Nemzeti Tanács ülésén beszámoltak a vajdaság területén létesített nagyszabású ipari üzemekről. A dolgozók egészségvédelméről való gondoskodás jut kifejezésre abban, hogy 1946 és _ 1952 között csupán ebben a vajdaságban 308 lakó háztömböt adtak a dolgozóknak 6500 lakószobával. Az 1951. év során többezer ipar. üzem építkezése volt folyamatban. Az üzemek közül 117 alapvető fontosságú. Számos gyár már ebben_ az évben megkezdte részleges, _ n'éhány pedig teljes üzemű termelését. Töb. bek között megindult a munka s nagy wlzówi vegyipari üzemben, a varsói és lubllni gépkocsi gyár. b?n. az opolet óriást cementgyárban, megkezdődött a termelés a hatalmas gorówi műfonaigyárban, már termel Lengyelország legnagyobb acélipari üzeme, a ,,Czestochowa".kohó és a ptotrkówi gyapotipari kom. binát, valamint 28 más nagyszabású Ipari objektum, a középi és kisebb üzemeket nem is szá. mttvaA nagyszabású beruházások üteme nem lanyhul, hanem még intenzivE'bbé válik a hatéves terv további évei során. A lengyel dolgozók nagyszerű eredményeket értek el az Alkotmány tiszteletére ,ett felajánlások teljesítésében. A lengyel lapok címoldalakon számolnak be a Kapusniak kőművesháirmasának a, új, együttes munkamódszerrel elért országos csúcsteljesítményéről. Kapusniak két társával 8 munkaóra alatt 28.022 téglát rakott, ez egyenlő 70 köbméter fal megépítésével. Azon a helyen, ahol reggel a szige előréteget lefektették, délután fél hatig két és fél méter magas, közel 20 méter hosszú fal létesült. Ugyanekkor Lublinban Trych kőművesmester ifjúsági brigádjának 12 tagja ugyancsak a hármasrendszer, rel 8 munkaóra alatt 121-051 beépített téglával 290-35 köbméternyi falat emelt. A hatalmas tehergépkocsigyár építésénél két további munkacsúcsteljesítmény született ezen a napon, K. Maclejewski szigetelöbrigádja 1401 százalékos teljesítményt ért el, de alulmaradt az együttesek közötti versenyben, mivel Knowik ácsbrigádjának normar teljesítménye 1821 százalék lelt. Az Alkotmány tiszteletére váltait műszakok a bányákban és kohókba-n ugyancsak kiugró eredményeket hoztak. A nehézipari üzemek versenyében a „Kosciuszko" kohó került az élre, ahol Ewald Ciech gyorsolvasztó brigádja egyetlen műszak alatt 100 tonnás csapolási többletet ért elAz Alkotmány tiszte!e*cre tett felajánlások kitűnő eredményeket hoztak a mezőgazdaságban is- A Kielce-i vajdaságban már atíg van járás, amely nem teljesítette volna egész éves beadási kötelességét, Tarnów környékén az egyénileg dolgozó parasztok a szövetkezetek példáját követve, 78 százalékkal túlteljesítették az állammal szemben fennálló kötelezettségeiket. A török miniszterelnök nemrég párját ritkító nyilatkozatot tett a lörök „demokráciáról". Kijelentette, hogy a török „demokrácia" olyan demokrácia, amely „ragyogásával elvakítja az egész világot". E kijelentése után a miniszterelnök elhatároz, ta, hogy bebizonyítja: a török kormánykörök sza. vai nem különböznek tetteiktől. Még egy hét sem telt el a miniszterelnök kijelentése után, amikor a „Dzsumhuriet" című lap közölte, hogy a kormány tízéves tervel fogadott el börtönök építé. sére egész Törökországban .., A dolog lényege az, hogy a meglévő börtönök, amelyeket ez a „ragyogó demokrácia" a szultáni Törökországtól örökölt, régóta zsúfoló, sig tele vannak. Külföldi sajtójelentések szerint A török „demokrácia" a török börtönökben S9 ezer politikai fogoly sínylődik. Az országban „börtönválság" keletkezett: nincs hova zárni az embereket. Az avatatlan olvasóban csodálkozást kelthet a tö. rökországi börtönláz. Dekát a „ragyogó török de. mokráciának" annyi ellensége van! Itt van például Abc. d\m Dino, az ismert művész, aki ellen az ügyészség vizsgálatot indíttatott. A tapasztalt rendörkopók ugyanis felfe. dezték, hogy Dino kerámiáin van valami, ami a sarlóra és a kalapácsra emlékeztet. A török munkások ugyan kalapáccsal dolgoznak, a török pa. rasztasszonyok pedig sar. lóval aratnak, mégis a kerámiákon talált rajzok alapján a művész ellen vádat emeltek „kommunista propaganda" miatt. De mit is akarunk a művész Dinotól, amikor a török „demokráciának" olyan „ellenségei" vannak, mint négy 12 esztendős fiú, akiket ez év márciusában börtönöztek be! Ezek a fiúk „veszélyesebbek", mint Dino: Nazim Hikmet verseit terjesztették Isztambulban! Vagy itt vannak az izmiri utcaseprők, akik május elején sztrákjbaléptek. Munkabéremelést követeltek. Őket termé, szelesen ugyanúgy börtönbe zárták, mint Iíirmazli falu parasztjait, akik földet kértek, hogy vethessenek. Végül itt vannak az Alatürk nevét viselő líceum diákjai, akik demokratikus jelszavakat írtak az iskola iolaJxa. Okai aavaLö&a még nem vetették börtönbe: a rendőrségi szakértők most tanulnuínyozzák az intézet diákjainak írásait, hogy megállapít, sák, kik írták a falakra a jelszavakat és azután letartóztassák a tetteseket. A „ragyogó demokrácia" vezetői tízéves tervet készítettek börtönök építésére, ügy látszik, nem akarják megérteni ezt az egyszerű igazságot: építhetnek Törökőr, szág-ban annyi börtönt, amennyit csak akarnak, mindig lesznek az országban olyan munkások, akik harcolnak jogaikért, parasztok, akik földet kövelelnek, diákok, akik a béke mellett szállnak síkra, gyermekek, akik Nazim Hikmet verseit ol. vássák. Számuk naprólnapra nagyobb less, mert, nem lehet építeni olyan börtönt, ahová az egész népet be lehetne A tömeges munkáselbocsátások ellenére •törekedik a dolgozók ellenállása Jugoszláviában A z amerikai befolyás alatt levő titofasiszta rendszer olyan nyomorba döntötte Jugoszlávia dolgozóit, olyan hallatlan terrort, munkanélküliséget, éhséget és gazdasági züllést zúdított a népre, amilyenre még a háborúelötti Jugoszlávia legnehezebb éveiben, 6Öt még ^ háború alalt sem volt példa. Jugoszlávia városaiban és lal. vaiban ma a munkanélküliek százai lézengenek. Igy pé'dául Macedóniában egyik napról a másikra minden indokolás nélkül 3,762 munkást bocsátottak el. Ezek a dolgozók sehol nem kaptak munkát. Hogy miképpen történik az elbocsátás, azt a következő példa is mutatja: a Be'a Palánka pályafenn. tartás nyolcadik szektorán nemrégiben elbocsátottak három olyan munkást, aki már 15—20 év óta do'gozik a vasúinál. Mind a hármat azért küldték el, mert egészségügyi vizsgálatra mentek, hogy olyan munkát kapjanak, amely megfelel egészségügyi állapotuknak. Ez világos bizonyíték, hogyan bánnak a titoislák a betegekkel és a legyöngült öreg munkásokkal. IV em ritkák az olyan esetek, -1-" amikor a tiloisták közvetlenül a nyugdíjazás előtt bocsátják el a munkásokat és alkalmazottakat. Ez történt például Siroki Brijegen is, ahol azért bocsátottak el egy alkalmazottat 33 évi szolgálat után, mert 50 éves felesége nem akart úgynevezett „önkénles frontmunkára" menni. A titoisták ugyanígy kímélet nélkül e'bocsátják a várandós aszszonyokat is. akiket terhességük miatt nem dolgoztathatnak. Igy például Versecen a „munkástanács" az üzem igazgatójával egyetértésben elbocsátott több jövendő anyát, akiknek a törvény értelmében szülési szabadság járt vo'na. Töbször előfordult az állami együttesben is, hogy a titoisták a terhesség hatodik hónapjában lévő nőket küldtek el, sőt elvették az élelmiszerjegyeiket is. Ilyen esetek történtek a ,,Kuzman Josifovski" textilüzemben, a bánáti állami bir. tokokon és sok má6 üzemben is. A zonban semmiféle terror, elbocsátás és törvénytelenség i nem törheti meg Jugoszlávia dolgozóinak harcát a titofasiszta rendszer ellen. Az ellenállás mindjobban erősödik és egyre szervezettebb jelleget ölt, A bori bányában például több mint 1.160 munkás nem írta alá a raibmunkára kőtelező titoÍ6ta ,.munkaegyezmény"-t. Deszpotovácon a titóista pribékek letartóztattak és börtönbe vetettek 10 munkást, mert ellenszegültek a ,,munkaegyezmény" aláírásának. Leszkovácon a títois'ák 20 munkást tartóztattak le, akik elutasították a „munkaegyezmény* aláírását. Ezekkel a letartóztatásokkal akarják megfélemlíteni a titoisták a munkásokat, igy próbálnak gátat vetni a jugoszláv dol. gozók felszabadító harcának. A jugoszláv hazafiakat azonban már semmivel nem lehet többé megfélemlíteni és visszariasztani a harctól, amely mind tevékenyebb és élesebb lesz. A munkások súly os csapásokat mérnek a titoisták hadigazdaságára. Igy például Belgrádban a katonai építkezési vállalatnál elégették a legfontosabb szerszámokat, a „Grmecs" váltalat. nál robbanást idéztek elő. A szabotázs mieitt a munkát bizonyos időre szüneteltetni kellett. A német megszállók ellen vl^ vott elkeseredett népfelsza! badító harcban szerzett tapaszta. j latok megtanították a néptömegeket, hogy az ellenséges katonai obi jektumok elleni akciókkal jelentós | csapást lehet mérni az ellenségre | és hogy ezeknek az akcióknak mindenkor nagy mozgósító jelentőségük van. Éppen ezért a jugoszláv hós ha®afiak még elszántabban folytatják a harcot, hogy felszabadítsák az országot a Tito-banda fasiszta rémuralma alól. ///cs Momcsilo. A Magyar Népköztársaság alkotmánya nemcsak jogokat ad, de kötelességeket Is előfr: 59, §.: A Magyar Népköztársaság polgárainak alapvető kötelessége: a nép vagyonának megvédése, a társadalmi tulajdon megszilárdítása, a Magyar Népköztársaság ga zd iságl erejének fokozása, a dolgozók életszínvonalának emelése, müv eltségiik gyarapítása és a népi demokrácia rendjének megerősítése. 00. §.: A Magyar Népköztársasá g polgárainak megtisztelő köte'es. sége, hogy általános védkötelezettség alapján katonai szolgálatot te'jcsi'senek, 61. (1): A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége. A PIHENÉS JOGA AMERIKÁBAN Az amerikai halá'qyárosoknak 9 Koreába hajszolt amerikai katonáknak