Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-24 / 198. szám

DMlCYMSZtG fiLftG PROLETflRim EGYESOllETElfl * Egyre nagyobb számban lép Alsóváros és Szentmihálytelek dolgozó parasztsága a szövetkezés útjára m 9 K. Ax ötéves Tervkölcsön sorsolásának eredményei AZ MDF CSONGRÁDMEGYEI •PARTB'ZOTTSAGAN A VIII ÉVF. 198. SZÁM ARA 50 FILLÉR fawsmsct*! VASARNAP, 1952. AUGUSZTUS 24, A TAGGYŰLÉSEK ELÉ E hónap utolsó hetében tartják meg taggyűléseiket a pártszerveze­tek. A taggyűlés mindig fontos ese­mény a pár.tagság életében. A mos­tani taggyűlések fontosságát növeli az, hogy ezeken a taggyűléseken a kommunisták Horváth és Farkas! elvtársak KV ülésen mondott beszá­molóit tárgyalják meg és határoz­zák meg azokat a feladatokat, ame­lyeket az alapszervezet tagságának kell végrehajtaniok a Központi Ve­zetőség útmutatásainak megvalósí­tásában. Első és legfontosabb, amit a tag­gyűlésen megvitatnak az, hogy megvizsgálják a tömegek közölt végzett politikai nevelőmunkát aKV ülésen elhangzott beszámoló tükré­ben, A Központi Vezetőség értéke­lése szerint a párt nevelőmunkája az utóbbi időben csökkent. „Sok pártfunkcionáriusunk úgy gondol­kozik, hogy a pártvezetés jó politi­kája a helyes párt- és állami in­tézkedések, eddig megszerzett te­kintélyünk bizonyos értelemben ön­magukért agitálnak." Sok kommu­nista Csongrád megyében is lebe­csüli a tömegek felvilágosításának a jelentőségét. Ezt példázza a me­gye begyűjtési eredménye is. Nem minden esetiben adtak a kommu­nisták meggyőző érvet, választ a tö­megek naponként felmerülő kérdé­seire. A politikai nevelőmunka le­becsülése, elhanyagolása — mint ahogy a KV ülés megállapította — az osztályellenség elleni harc tom­pulásához, az éberség gyengülésé­hez vezetett. Nálunk is nem egy esetiben fordult elő, hogy a kulákok a cséplés után, napok multán sem vitték be kötelező gabonájukat. Más helyen, mint például Pusztaszeren, olyan dolgozó parasztra vetették ki a büntetést, aki már teljesített. Ta­lálkoztunk a mi megyénkben is — szintén a begyűjtés közben — az úgynevezett „parasztvédő" politiká­val, amely a begyűjtés akadályozá­sára, a közteherviselés lazítására irányult. S pártszervezetetek nem minden esetben tudták kellő ke­ménységgel felvenni a harcot az ilyen nézetekkel szemben. Ennek oka pedig az volt. hogy a tömeg­felvilágosító munkát, a politikai munká' nem tartották mindenütt fő feladatuknak. Ehelyett a dolog könnyebbik végét fogták meg és csupán a gazdasági feladatok meg­oldásával törődtek, mtat jórészben Ki Szóm boron. ahol a tömegfelvilágo­sító munkát nem a pár szervezet, hanem a békebizollság irányítja. A taggyűlések feladata, hogy mindezeket a hiányosságokat a le­hető legélesebben vesse fel a párt­szervezetek munkájában. Éles bírá­lattal mu ássunk rá a hibák-a. Eh­hez azonban szükséges, hogy min­den párttag úgy menjen el a tag­gyűlésre. hogy alaposan ismerje a KV ülésen elhangzott beszámolók anyagát. Csak így tud építő bírá. latéval hozzájárulni ahhoz, hogy a taggyűlés után fordulat "köve kez­zék be a' tömegek között végzett poli'ikai felvilágosító munka terén Ahhoz, hogy a pártszervezet jó politikai munkát tudjon végezni a dolgozó tömegek között szükséges, hogy a mozgósítást a párton belOl, az alapszervezet kommunistái kö­zött kezdje meg. Az alapszervezet áll legközelebb a tömegekhez. Tag. j-ai minden nap, a nap minden órá­jában közvetlenül érintkeznek a pártonkívüli dolgozókkal. Szüksé­ges tehát, hogy elsősorban maguk a párttagok ismerjék meg alapo­san a párt- és a kormány határo­zatait, s legyen annyi felkészültsé­gük. tudásuk, hogy ezeket érthető­en és meggyőzően magyarázzák meg a pártonkívüli dolgozók ezrei­nek. Az alapszervezet úgy nevelje tagságát, mint ahogy Kovács e'v­társ. a járási párttitkárok országos értekezletén meghatározta: a kom­munisták minden napja a párt- és a kormányhatározatok végrehajtá­sában teljen el. A kommunisták munkája léhát ezentúl még foko­zottabb mértékben esik latba. Azt a feladatot kapják, hogy személyes péld.mutatásukkal meggyőző mun­kájukkai sorakoztassák fel a pár. lonklvü'i dolgozókét a pártszerve­zetek möré. „A tömegek felvilá­gosításának és meggyőzésnek hiá­nyosságai annál tűrhetetlenebbek, mert a szocializmus építésének olyan feladataihoz érkeztünk, ami­kor nem elégedhetünk meg a szo­cialista öntudat, magatartás, fegye­lem mai színvonalával. sem a mun. kásság, sem a parasztság, sem az értelmiség körében." mondotta Horváth elvtárs a KV ülésen, lob­ból látható, hogy nem elégedhe­tünk meg a tömegnevelömunkánk egyszerű megjavításával. A tömeg­nevelést eddig még soha el nem ért szinvonalra kell emelnünk. Olyan magas fokra kell emelnünk dogozóink öntudatát, hogy azok bátran, leküzdve minden nehézsé­get képesek legyenek a tetemeit ötéves terv, a falu szocialista át­alakítása és a békeharc feladatai­ban eredményesen helytállni. Hogy mindezt jól oldjuk meg, ahhoz szükséges — mégegyszer hangsú­lyozva — az, hogy a nevelési, a mozgósítást a pártszervezeteken belül kezdjük meg állandóan nö­velve az alapszervezet tagjainak kommunista öntudatát. Ezért kell most menetközbein megvizsgálni az alapszervezetek munkáját az 1952— 53-as oktatási év előkészítésében, s gondoskodni arról, hogy a Foli. tikai Bizottság június 5-t oktatás­ról szóló határozatát minden párt. szervezet maradéktalanul hajtsa végre. Nem szabad egy pillanatig sem figyelmen kívül hagyni a párt­épílés naponkénti feladatait. Hi­szen a pártépítési fe'adatok ló megoldása, a pártszervezetek 6zün. telen szilárdítása biztosítja a gaz­dasági eredmények tartósságát is. S nekünk még sok kiváló gazdasági eredményre van szükségünk: az ipar területén most kell fokozni a munkát a harmadik negyedévi terv sikeres teljesítéséért, a mezőgazda­ságban a termelőszövetkezetek to. vábbl szilárdításáén és fejlesztésé ért, az őszt betakarítási munkálatok jó előkészítéséért. Külön kitérnek a taggyűléseken az ifjúság között végzett munkára. Pártunk már több ízben hangsú­lyozta, hogy „az ifjúság a mi jö­vőnk". A Központi Vezetőség meg­állapította: „a DISZ csak akkor válik igazán a párt szilárd és hű­séges segítőtársává, biztos tartalék­seregévé, ha soraiban megingatha. tatlanul élni log a felismerés; hogy a pártot minden helyzetben követ­ni. a párt politikájának szellemében cselekedni. — ez a magyar ifjúság legfontosabb kötelessége." Élesen vessék fel a taggyűléseken: vájjon a pártszervezet hogyan segítette a DISZT-t hogy ezt a feladatot való­ban betölthesse, valójában a párt segédcsapata, aranytartaléka le. gyen? Személy szerint a párttitkár elvtárs hogyan foglalkozik a DISZ veze'ővel. ad-e kellő politikai Iránymutatást, segítséget? Hogyan végzi a DISZ a nevelő munkát az ifjúság között? Még számtalan esetben előfordult, hogy a párt­szervezetek lebecsülik a DISZ se­gítését. Azt elvárják a pártszer. vezetek, hogy a DISZ jól dolgoz zék. de vajmi keveset törődnek a segítésével. így történik ez a ba. rattyosi állami gazdaságban, ahol a páltvezetőség megelégedik azzal, hogy a DISZ jó gazdasági eredmé­nyeket ér el és nem törődik az if­jak politikai nevelésével. A párt­szervezetek kommunistái felelősek a DISZ szervezetek munkájáért, személyszerint a párttitkár elvtárs. Az ifjúság po'itikai nevelése biz­tosítja. hogy megvalósítsuk a KV ú'rmitatását: a DISZ ifjúság a ter­melés rohamcsapatává váljék. Az ifiúság politikai nevelésében külö­nösen nagy feladatok vannak a falvakban. Farkas elvtárs úpy be­szélt a fa'usi DISZ-ről a KV ülé­sen, mint „a párt fö transzmisszió, ja sőt csaknem kizárólagos transz­mássz'ója." A pártszervezetnek fel kel! használni a DISZ fiatalok se­gítségét falun a dolgozó parasztok meggyőzésére, a falu szocialista átszervezésében. Osszeloglalva: a taggyűléseken az alapszervezetek kommunistái a 1 Központi Vezetőség útmutatásaiból kiindulva vizsgálják meg az alap. . szervezet politikai tömegmozgósító ' munkáját, és vegyenek irányt ar­ra, hogy ezen a téren döntő fo-du. tatot terem'senek az alapszervezet munkájában a KV. útmutatásainak j szellemében, nevel jék a párttagsá­got a pártonkívüli dolgozókat a fokozottabb helytállásra. Számolja­nak te a pártszervezetekben fel­lelhető mindenfajta ébertelenség­eel, opportunizmussal. Még Hatha­tósabb politikai segítséget nyújtva a DISZ szervezeteknek és egy ner­cig sem szünetelő nevelőmunkáiuk. :kal tegyék a párt politikáját a I dolgozó tömegek húsává* és vérévé. Kimagasló eredményeket értek el a Gazda-mozgalomban a MÁV Felépítmény és Vasanyagiavító Vallalatnál ötéves tervünk döntő évében külö­nösen fontos minden gramm liuüa­dékanyag felhasználása, legyen az fa, bőr, gyapot, vas, A hutladékanya­gok felhasználásának jelentőségére hívta fel dolgozóink figyelmét Gazda Géza, még a mult évben. A felhívás megszületése után gyáraink; üze­meink dolgozói lelkesen csatlakoz­tak a Gazda-mozgalomhoz, mert lát. ták, hogy a feldolgozható hulladékok segítségével nagymértékben előse­gíthetjük ötéves tervünk idő előtti teljesítését. Azonban amint a későbbi eredmények mutatták. Szegeden vol­tak és vannak is olyan üzemek, ahol csak .szalmaláng" volt a mozgalom­hoz való csatlakozás. Az üzem ve­zetői csatlakoztatták a dolgozókat papíron, — mert így illik — de po­'itikailag, sem a népnevelők, sem a műszaki vezetők nem támasztották alá e mozgalom jelentőségét. Ilyen körülmények között azután nem csoda, ha egyes üzemekben elfeled­keztek nemcsak a hulladékanyagok felhasználásáról, hanem még a moz­galom nevéről is. Pedig a mozgalom étetrevelóságát mi sem bizonyítja jobban, mint a MÁV Felépítmény és Vasanyagjavító Vállalat példája. A vállalat do'gozói e'sőnck csat­takoztak Gazda Géza elvtárs felhívá. sához. A pártszervezet, az üzem kommunistái felismerték a moiqolom jelentőségét és jelszót bocsátottak ki: „Mindent amit lehet, hulladékból készíteni." Ugyanakkor politikailag megmagya­rázták, hogy ha egy alkatrész elké­szítéséhez ócska anyagot használhat­nak fel, akkor az új anyagot átad­ják Sztálinvárosnak, Kazincbarci­kának. A népnevelők jó munkájának tudható be, hogy a Gazda-mozgalom soha egy percre „nem aludt el" a vállalatnál. Az eredmény meg is lát­szik. Ha a második negyedév ered­ményeit figyeljük, láthatjuk, hogy csupán ócskavas lemez felhasználás­sal 440 forintot takarítottak meg. 3.990 forintot juttattak népgazdasá­gunknak azzal, hogy 627 kisvasúti váltóállítót ócskavasból állítottak elő. Ezek a számok szép eredményről tesznek tanúbizonyságot. Azonban ez még nem minden. Hátra van még, amire a szegedi MAV Felépítmény és Vasanyagjavító Vállalat dolgozói joggal büszkék. 15.350 forintot takarítottak meq az elmúlt negyedévben azzal, hogy a régi sínszegeket átkovácsolták és az ócska tyrefondokat felhasználták. Az eredményekhez hozzájárult még az is, hogy a dolgozók a gépek alól kikerülő fémhulladékot összegyűj­tötték, hogy azt elszállítsák Ózdra. Az öntöttvasat viszont helyben ön­tik ki. Ide kerül az elkopott fék­tuskó és az a sok elkopott, eltörött öntöttvas a'kntrész, amelyből ismét új tárgyat öntenek. Az öntöde mun­káját akadályozta a szűk kereszt­metszet. Ezen a műszaki vezetők úgy segítettek, hogy kibővítik, vagyl* nagyobbat építenek helyette. A hulladékanyagok felhasználásá­val oldották meg a sorompóvezeték­csatorna készítését is. Régen egy da­rabból hajlították, ami azt jelen­tette, hogy egy tábla lemez kellett. Az új módszer szerint három darab olyan lemezt hegesztenek össze, amelyet már nagyobb munkára nem használhatnak. A szegedi MÁV Felépítmény és Vasanyagjavító Vállalat dolgozói nemcsak fém- és vashulladékot használnak fel, hanem az épületből előkerült épületoszlopokat is. Szép eredményeket értek el a Gazda-mozgalomban a MÁV Fel­építmény és Vasanyagjavító Vállalat do'gozói. Az elmúlt negyedévben megtakarított közel 20 ezer forint azonban ujabb eredményekre Is kell, hogy serkentsen. Előttünk az év talán legnehezebb feladata: Teljesíteni, sőt túlteljesí­teni harmadik negyedévi tervünket. Ezt a feladatot dolgozóink csak úgy tudják megoldani, ha munkájukban felhasználják a Sztahánov-mozgal­makat, amelyek mind egy-egy eme­lői a termelésnek, A szegedi üzemek dolgozói vegye­nek példát a MÁV Fetépi'tménv és Vnsanyagjavító Vállalat dolgozóiról, akik minden hulladékot felhsználva igyekeznek minél többet megtakarí­tani nemzetgazdaságunk javára. A% Alkotmány-műszak tapasztalatai a Szegedi Konzervgyárban Az augusztus 20-i munkaverseny beindítása előtt üzemünkben, a Konzervgyárban — műszaki mun­kavállalóink vezetésével röpgyűlése­ket rendeztünk, amelyeken ismer­tettük dolgozóinkkal az augusztus 20-ig terjedő tervünket, A tervek ismertetése után dolgozóink lelkesen tették meg felajánlásaikat, a már előzőleg elért eredmények alapján. A versenyt üzemenkéni külön-kü­lön szakaszokra oszto tuk Ez a mód­szer lehetővé tette a dolgozók telje, sítményénck naponkénti értékelését. Az értékeléseket a műszakiak végez­ték a normairoda segítségével, a párt és a szakszervezet aktíváinak bevo­násával. A verseny szakaszán nagy gondot fordítottunk a mennyiség fokozása mellett a minőségi terme­lésre is. Munkaversenyiink lényeges pontjai az anyngtakarékosság, a se­tejtcsökkentés és a munkafegyelem megszilárdítása vottnk. Ezeknek a szempontoknak figyelembevételével kezdtük meg az Alkotmány-műsza­kot. A munka versenyben voltak ki­sebb hibák is, amelyek főleg a nyersárú tervszerűtlen beszállítá­sából eredtek, s ennek következté­ben a gyártóüzemek munkaerőit több esetben át kellett csoportosítani, amely természetesen munka meg­szakítással járt, A másik hiba az volt. hogy műszaki munkavállalóink ^gv időre elhanyago1 ták a rendszeres -rtékelé-t. Ezt az áltapotot pártszer­vezetünk és vá'talatunk vezetősége 'dpiében megszüntette, aminek kö­vetkeztében a verseny fokozottabb 'pndületet vett Ennek köszönhettük, hogv dolgozótok a feta'állásukat vá'telati viszonv'etban 112.8 száza, "ókban teljesítették. Tgen jelentős eredményt értünk el a műszak ideie o'fttt n munltofegye­'em terén. Jó eredménvt értünk el n 100 százatokon alul teliesítök szá­mának csökkentése terén is. inert számuk « műszak ideje alatt 10 szá. -ltokkal csökkent. Ar auwiiszíTtfl 20-; murtes"o-senv dolgozóink közírt nz 41 kottásánv tini-epén 5 sztaháno­"M'á* Hintettek ki. Ma-aram is oklevélben néggesű.bem súsrv érzőm, hoov munkámmal jelentős seef(sé«et nviílfotlnm f'zike' do'gnzó társaim, mk teljcsftménvük e"éré«éhpn. Jú­nius havi tervünket 104. iú'ius havi 'eryünkef 127 ez anmisztus 20-*n 'eriedö 2 dekád 'időszakot nod'" 1?" --ázatokhan teljesítettük. S'fnháun­"i<ta nk'eve'et kanolt mén Mühl gálmán. Gáhor Tstván, Erek"* T a­'nsné. Sz*ah.ínpxnzfa Jelvényt Vass bilin kanoR eddig végzett kiváló munkájáért, Augusztus 21-ével üzemünk dol­gozói a verseny újabb szakaszához értek, s tovább harcolnak harmadik negyedévi tervünk maradéktalan tel­jesítéséért. Dolgozóinknak az Alkot, mány-műszak ideje alatt elért telje­sítményei bizonyítják, hogy akarnak és tudnak is do-lgozni. De ahhoz, hogy még szebb eredményeket ér­hessenek el. feltétlenül fontos a mű­szakiak fokozottabb segítségnyúj­tása Az elkövetkezendő időkben — okulva az Alkotmány-műszak ideién észlelt hibákon — az ed-d'giné! több segítséget kell nyújtanunk fizikai dolgozó társainknak. Megtanultuk az Alkotmány-műszak idején, hogy a munka zavartalan menete érdekében tervszerűbbé kell tennünk a a nyers­anyag Beszállítást, s ezzel elkerüljük a munkaerők többszöri átcsoporto­sítását. De megtanultuk azt is. hogy a verseny állandó nyilvánosságának biztosítása is egyik előfeltétele an­nak, hogy a verseny szakaszában az eredmények ártandó értékelésével nyujtsunk segítséget fizikai dolgo­zótársainknak teljesítményeik foko. zásában. Ezeknek a szempontoknak fi­gyelembevételével indulnak hnre. ba a Szegedi Konzervgyár dol­gozói a műszakiakkal karöltve, hogv mielőbb jelenthessük szeretelt vezé. rünknek Rákosi elvtársnak: harma­dik negyedévi tervünket sikerrel tel. jesltettük, sőt túlteljesítettük. KARDOS ERNŐ a Konzervgyár főmérnöke Változatlanul Vas megfve rezet a gabonabegy Ajtéaben A gabonabegyüitésben augusztus 20-ig nagy eredményeket értünk el. Az élenjá'ó nyolc megye száz szá zalékon felül teljesítette gabor a be­gyűjtési tervét. Az ulóbbi napokban azonban nem volt kielégítő a grabo­nabegytijtés ülome. A gabonabegyüjtés szorgalmazása mellett a tanácsok fokozottabb fi­gyelmet fordítsanak a kukorica, a napraforgó és a burgonya begyűj­tésére. Rövidesen országszerte megkez" dődlk az őszi termények begyűj­tése. Ennek e'végzése nagy fel­adatokat ró a tanácsokra. Ismertetni kell a dolgozö parasz­tokkal, hogy a kukorica törésének, a napraforgó aratásának és a bur­gonya szedésének megkezdését a termelőnek be kell jelenteni a ta­nácsnál. A rendelet értelmében a termelőknek kukorica és naprafor­góbeadási kötelezettségüket a törés­től, illetve ara'ás ól számítolt öt napon belül kell teljesíteni. A bur. gory?beadási kötelezettséget pedig a szedéstől azonnal teljesíteni kell. Ha a termelők a megállapított ha­táridőn belül nem tesznek eleget kukorica, napraforgó és burgonya­bfadási kö elezettségüknek. akkor kötelezettségüket felemelik, kárté­rítést vetnek ki rájuk és elszámol­tatják őket, A gabona begyüj t ési verseny ál­1. Vas 105.8, 2. Heves 104.8, 8. Zala 104.7, 4. Veszprém 102.1, ő. Pest 101.6. 6. Borsod 101.3 7 Győr 1)0.7. 8. Szolnok 100.2,' !'. Szabolcs 97.2, 10. Komárom 90.8. 11. Nógrád 95.3, 12. Somogy 93.7. 13. Fejér 92.9. 14. Tolna 92 5 lő. Békés 90.2, IC. Hajdú 89.6. 17. Ba­ranya 89 6, 18. Csongrád 88.5, 19. Bács 88.2 százalék. A tanácsoknak most a gabona és kukoricabcgyüjtés közötti időben az eddiginél sokkal nagyobb súlyt kell helyeznlök a hizott­sertés, tojás és baromf begyüj. tttere Különösen a hizotlsertés begyűjtésben tapasztalható le­maradás. amit a megyéknek >' leggyorsabban fel kell számol niok. Tojásbegyüjtési rangsor: 1, Győr, 2. Vas, 3. Zala, 4. Sza,boÍcs. 5. Veszprém, 6. Komárom, 7. Békés. 8. Heves. 9. Borrod. 10. Nógrád, 11. Csongrád, 12 Somogy, 13. Hajdú. 14. Szolnok, 15. Baranya. 16. Pest, 17.Tolna, 18. Fejér, 19. Bács. Baromfibsgyüjtcs: 1. Békés, 2. Csongrád, 3, Győr. 4. Komárom, 5. Zala. 6. Nógrád. 7. Hajdú. 8. Heves, 9. Tolrfa, 10. Somogy, 11. Veszprém, 12. Vas. 13. Pest. 14. Szolnok, 15. Szabolcs, 16. Bács, 17. Baranya, ltj, Borsod. 19. Fejér.

Next

/
Thumbnails
Contents