Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-03 / 181. szám

4 VASÁRNAP. 1982. AUGUSZTUS 138. PARTÉLET A propagandisták nevelése — az új párfoktatási évad előkészítése Az új pártoktaitási évad e'ök&zi. lésének legfontosabb része a pro­pagandisták nevelése. A propagan­damunka szinvonalat, eszmei tár­ta Imának mélységét most ke'l a pártszervezeteknek biztositnniok, amikor kiválasztják a propadandis­ta kádereket és megszervezik a velük való foglalkozást. A mosz­vai városi pártbizottság rendszere­sen ellenőrzi, hogyan foglalkoznak a pártszervezetek a propagandista káderekkel, meghallgatja a kerületi b'zottságoknak ezzel a kérdéssel foglalkozó beszámolóit és felhívja a pártszervezetek figyelmét elmé­leti hidá.suk és módszereik tökéle­tesítésének szükségességére. A propagandisták elméleti és módszertani képzésének legfonto­sabb formája a propagandista sze­minárium. Az öszi hónapokban új­ból munkához látó tanulókörök vezetői szemináriumokon készülnek fel a propagandamunka még jobb elvégzésére. Moszkvában 600 ilyen nyári propagandista szemináriumot szerveztek a városi pártbizottság és a kerületi bizottságok. A sze­mináriumokon elsősorban m* dszertaní kérdésekkel foglalkoznak » hallgatók. Emlékezetükbe idézik a nagy Lenin útmutatását, amely arra fi­gyelmeztet, hogy minél meggyő­zőbb és szem'életesebb a mondani­való, annál könnyebben sajátítják el a dolgozók. Ahhoz, hogy az elő­adás világos, szemléletes legyen, alaposan fel ke'l készülni. A pro­pagandistának tökéletesen kell is­mernie a tananyagot és tisztában kell lennie a bel- és külföldön lejátszódó eseményekkel. Az ala­pos felkészültség azonban önma­gában kevés. | A szemináriumokon azt is meg­tanu'ják a propagandisták, hogy a felkészültséggel azonos fontosságú feladatuk a hallgatók érdeklődésé­nek felkeltése a tanulmány tárgya iránt. A legjobban kidolgozott fog­lalkozári-terv sem segít, ha a pro. pagandista nem Irányítja rá minden egyes halható figyelmét arra: mennyiben függ össze a tárgyalt I anyag saját egyéni érdeklődési kö­I révei. Ez természetesen csak akkor ' sikerülhet, ha a tankör vagy poli. j tikai iskolavezető Ismeri hallgatói képességeit, egyéni törekvéseit. Ezek megismerésére szolgálnak az egyéni foglalkozások, beszélgetések, ame'yek" nélkül a propagandista nem végezhet jó munkát. Nagyon fontos a hallgatók ön­bizalmának megszi'árdítása. Az ön­magukkal bizalmatlan tanulók kez. deményező kedvének felélesztésére az egyik nagy tapasztalattal rendel­kező propagandista a következő módszert ajánlotta társsának: ki kell keresni a tananyagnak azt a részét, amelyik legközelebb áll az illető tanuló életéhez. problémái­hoz. Amikor azután annak a rész­nek a tárgyalására kerül sor, az illeti e'vtá'rsat külön feladattal le­het megbízná. Például meg kell kérni, ismertesse életének azokat az eseményeit, amelyek kapcsolat­'ban állnak a tárgyalt kérdésekkel Ilyen módon sikerül bekapcsolni a közős munkába a félénkebb elvtár­sakat is. Szó kerül a nyári propagandista szemináriumokon a szemléltető segédeszközökről ls, amelyek nagy segítséget nyújtanak az anyag elsajátításához. Ilyen szem éltető segédeszközök a kiállí­tások és filmek. Nagyon fontos se­gédeszköz a szépirodalom, amely feleleveníti az orosz proletariátus hsircának, a szovjet hatalom fejlő­désének egyes szakaszait és ki­emelkedő eseményeit. A szemináriumok fokozottabban ráirányítják a propagandisták fi­g-yelonét az elmélet és gyakorlat összeáenipcsolásának fontosságára. Akik tavaly is tanítottak már, el­mondják, hogyan nyilvánulnak meg a párloktalás eredményei a hallga­tók termelő- és társadalmi tevékeny ségében. A jó propagandamunka, a kommunisták eszmei fejlődése rövid idő után érezteti kedvező hatását a i pártszervezet éleiében. Ahol jó az j oktatás, ugrásszerűen megnő a gyű­i léseken elhangzó értékes javaslatok 1 száma. Megjavul a népnevelő mun­>ka is. A kommunisták, akik a ta­nulókörökben gazdagítják ismeretei­jket, fejlesztik beszédkészségüket. | felvilágosító tevékenységükkel na­1 gyobb hálás; érnek el, mint azelőtt. I A jó propagandamunka, eredmé­nve'nok felmérése az új pártokta­tási évad gondos, tervszerű elökészí. tésére lelkesíti a propagandistákat. AZ EGYÉNI ELSZÁMOLÁS RENDSZERE SEGÍTI A VERSENYVÁLLALÁSOK TELJESÍTÉSÉT Az é'erriáró szovjet tapaszta­latok nyomán hazánkban is bevezet, lék már majdnem minden ipirvál­labi, nál az önálló gyárrészleg-, vagy önálló műhelyei számolást, a szocia­lista iparosítás fontos, jólbevált esz­közét. A termelékenység cs a jöve­delmezőség, m'nt a tervteljesítés két dönlö tényezője csak ezzel az elszá­molási rendszerrel kísérhe ő figye­lemmel. Ez a rendszer megadja a vezetésnek azt a lehetőséget, hogy idejében hozott Intézta:(lésekkel fel. tárja a rejlett lartaléWknt, idejében rnczgósí fa a dolgozókait a terv telj e­síiés érdekében s naponta értékelje az egyes műhelyek eredményeinek alakulását. A Textilművekben nz önálló üzemrész elszámolási már löbb mint egy éve bevezették. A szovjet fonó­dák azonban tovább mentek ezen az úton és egyénekre bon ottak az üzem részletterveit. Ezzel a módszerrel elértek, hogy az értékelés során szá­mokkal tudtak rámutatni egyes gé­pek kiemelkedő teljesítményeire. Gé­penként megadták az opera iv intéz­kedések lehelőségét és minden egyes dolgozó saját munkájúnak eredmé­nyeiről 10 naponként konkrét' szá.' mokban értesült. Ajrtiíu hónapban üzemi párt-, szervezetünk támogatásával és a szovjet szakirodalom ;onulanányozá- I sóval bevezettük gyürűsfonódánk­ban az egyéni elszámolási rendszert. I Gyűrűs gépparkunkat először négy blokra, gépcsoportra osztottuk. Az üzemrész termelési, munkaügyi és önköltségi részletterveit m'.ndenek­elő t ezekre a gépcsoportoké bon­tottuk. Először a blokkok eredmé­nyei! értékeltük és a blokkokat ál­lítottuk versenybe. Később az egyes gépcsoportok terveit tovább bon ot. tuk két-két gépen dolgozó fonónők­i]-c és az ő munkájuk volt az érté­kelés alapja. Minden géppáron el­helyeztünk egy-egy értékelő lapot, amelyen egyrészt a fonónök deká­donkénti teljesítményeit, másrészt a géppár havi részletes tervteljesí­tésél ismerteltük. A gépeken elhe. lyezeit táblákon kimutat uk azt is, hogy a dolgozók a tervleljcsítés mel­lett milyen eredményeket érlek el az önköltségi terv teljesítésben, vala­mint a forlntmegiakarílásbam. Mcgá'lapíloltuk például, hogy az elmúlt hónapban első he'yen végzett a VI-os számú blokk. Előirányzott tervükei 1C0.8 százalékra, az önkölt­ségi (ervüket 102.4 százalékra telje­sítették. Az 5.15 százalékos hulla­dék mel'ett 5551 forint megtakarí. lást é tek el. Továbbá pontosan ki. mutattuk, hogy a hónán folyamán a legjobb munkát a 67, 60, 71. gép­egys'g — Korom Júlia, Pető Bélá­ré. Szűcs Honn, Papcum Mária, Horváth Ilona és Győrfi Éva fonó­nők — végezték. Az első vaqv az elsők érté. kelése és besorolása után sorrnvet­tük nz összes gépeket. Egybevetettük pz elmúlt havi eredményeket a leg­újabbakkil, vizsgáltuk és elemeztük a dekádok teljesítményeit. A mű­szaki dolgozók, a művezetők, segéd­művezelőik és a fonónők előtt rávi­lágítottunk az új módszer jelentősé­gére. Megmagyaráztuk, milyen eredményeket hozott az alacsonyabb hulhdékszázalék, mit jelent kilóg a­monként néha csak filléreket ki'evő önköltségcsökkentés egy-egy gép­párnál, egy-egy dolgozónál. Dolgo­zóink megérlelték az új módszer je­len őségét és lelkesedésük további eredmények elérésére ösztönöz ben­nünket. Az önálló mühelyelszámo­lúst, miután a gyűrüsfonódában jól bevált, július elsejével az előfonó­déban is bevezettük. Az egyéni el­számolás rendszere új és hasznos fegyvert ad a versenyben dolgozók kezébe, nemcsak a fonodákban, ha­nem az esztergapad, a var ógép és az öntőkanál mellett is. Reméljük, hogy ez a mozgalom nemcsak üze­münkön belül indult meg. hanem or­szágos mozgalommá fejlődik, hiszen az egyéni elszámolás rendszere mác szakmai vállalatoknál és más ipar. ágakban is megvalósí haló. Borsos Béla, a Textilművek főkönyvelője ELŐRE IFJUSAG Feladatamis a Szabad Ifjúság terjesztésiben "LJa a Szeged városi DISZ bl- legnagyobb kerékkötője. Legtöbb zotlság sajtó és levelezési alapszervezetben a sajtófelelős elv­munkáját vizsgáljuk, megállapít- társak nem törődnek a beszervezett haljuk, hogy értünk el eredménye- fiatalokkal és nem nézik meg, hogv ket, de vannak hiányosságok is a ezek az elvtársak olvassák-e a munkárikban. A sajtó és levelezési Szabad Ifjúságot. A sajtófele'ós értekezletek a munka kifejezői.1 elvtársak nem tartják meg rend­Ezeken az értekez'eteken vetik fel szeresen a Szabad Ifjúság olvasó­az elvtársak az eredményeket, de köröket és nem vitatnak meg egy­a hibákat Í6 egyultial. Ezért tartja egy fontoeabb cikket a lapból. Leg. egyik legfontosabb kérdésének a nagyobb részben ez okozza a hibá­bizottság a sajtóértekezletek meg- kat az alapszervezeteinkben, tartását. Ha a sajtó és levelezési' V/l egállapítható, hogy egyes értekezleteket nézzük, megállapít. | alapszervezeteink értek el haljuk, hogy <az értekezleteken eredményeket. A fennál'ó hlányos­mindig egy és ugyanazon elvkirsak ságokat kiküszöbölték és nem me'­je'ennek meg. Itt vetődik fel a lékérdésként kezelik a terjesztést, kérdés, hogy hol is varinak a töb- Szép eredményt ért el a szervezés­bi elvtársak. Vájjon ezeket az elv- ben a Konzervgyár DISZ alapszer­tár^akat nem érdeklik azok az ered- J vezete, ahol az elvtársak jó felvi­mén yek és hiányosságok, amelvek- , lágosíbi munkával el tudták érni, nek egy része az alapszervezetek- | hogy rövid idő alatt 90 új előfi­ben keresendők? ' zetőt szerveztek. De ezzel nem elé­Hibáink legtöbb része abból adó.' 8edtek m«g- hanem állandóan el­dik, hogy a sajtófelelös elvtársak' ^nörzik. hogy ezek az elvtársak és maguk' a titkárok se-m ismerték olvffsák-e rendszeresen a Szabad fel a sajtó politikai jelentőségét Ifjúságot, vagy sem. Ugyanakkor a és nem látták, hogy a sajtó ho- -lutattmó ós Tiszamenti Fürészex­gyan segíti mindennapos mur.ká- ben az e vtarsak nem ídoszakos juk ott feladatkért kezel'-k a Szaibad Ifjú Hiba volt, hogy eddig nem cya. SaS! szervezési. Ennek eredménve­koroltunk kellő ellenőrzést és nem ként a kél alapszervezetben tobb adlunk kellő segítséget az üzemi m,nt 90 új előfizetőt szerveztek sajtófelelösöknek. Viszont a 'ebe- be> de a tervezést továbbra is tősége megvolt az üzemi alapszer- folytatják. A legkomolyabb szer­vezetekben a szervezésnek, de egy- vezést a Jutafonó DISZ szervezete ben az ott dolgozó elvtársak is végzi. elhanyagolták a szervezést. Hiba A elkövetkezendő időben le­az, hogy az alapszervezeti titkárok gyen feladatuk a 6ajtófele­és vezetőségi tagok sem olvassák lós elvtársaknak, hogy munkájukat rendszeresen a lapot. Igy van ez m'nden terü'eten javítsák meg a Rendőrkapitányság DÍSZ szerve- Szervezzenek aktiva hálózatot ma­zeténé'. Ebből adódik, hogy a ve- guk mellé, mert csak így tudnak zetőségi lagok, de maga a sattó- eredményes munkát végezni. A Hit­felelő.s elvtárs senr tudja kellő sanak fel srz alapszervezeteiteben mértékben alátámasztani a szerve- Szabad Ifjúság falitáblát és erre zést. Legnagyobb hiba az, hogy az tegyenek ki minden nap új Szabad alapszervezetek me'lékkérdósként Ifjúságot. Tartsanak rendszercsen kezelik a szervezést. Óbból adódik, ag tác'ós nauokat, mindig más és hogy a Ruhagyárban a szervezés más e'vtárs bevonásával, te'jrsen megszűnt. Ugyanakkor a I Ha megjavítjuk munkánkat. e.k­sajtófelelös elvtársak r.em állítanak kor a Szabad Ifjúságot méginkább be maguk mellé sajtóaktivákat és megszeretik és hasznosítják a sze­nem fordítanak kel'ő gondot a gedi fiatalok. ördögh István szervazÁ&ra. Ei 4 íó munka egv'k w. Délmagvaror-wÁu leveJtóznift NEMZETKÖZI SZEMLE Hajók a Volca—Don-csatornán Most egy hete. július 27-én, va. sárnap dé előtf a ,,Joszif Sztálin" motoroshajó, a Moszkva—volgai ha. jóraj zászlóshajója befutott a V. !• Lenin Volga—Don hajózható csa. tornába és ezzel megindult a csator­nán a hajóforgalom, átad*ák ren­deltetésének a kommunizmus építke­zéseinek elsőszülöttjéL A kapitalista országokban is akadnak kiváló mérnökök, skik nagy építkezésekről, hata mas müvekről álmodoznak- Vannak kiváló e'm'k, nagy tudósok, akik az emberiség bo'dog jövó'jéről szőnek nagy terve, ket. írók és ludósok, mérnökök és gondolkodók ívpapírok ezreit írják ele tervekkel arról, hogyan lehetne bőséges táplálékhoz juttatni a kapi­talista országok éhező mil iői*, ho. gyan lehetne termékennyé tennl a kifosztott földeket, hogyan lehetne oázissá varázsolni a sivatagokat. A kapitalista országokban azonban nincs hely az ilyen tudósok, az ilyen mérnökök számára. Az imperia'ista országok urai — bankárok és halál, gyárosok — azokat a kalandorokat kiálltják ki tudóssá, akik az embe­rleég megtizedelését sugalják, akik a föld „túlnépesedéséről" agyainak ki elméleteket és a háborút javasolják gyógyírnak A kapitalista országok­ban — Amerikában, Angliában és a lobbi burzsoá országban azok bito­rolják a tudós címe;. ak'k raflná t fegyvereket gyártanak az emberiség elpusztítására, azon törik a fejüket, hogyan lehetne a szabad országok földjei, sivár pusztasággá, népek tü. megslrjává változtatni. Az imperialista országokban „nincs pénz a nép javát szollá ó tervek végrehajtására". A pénz másra kell: fegyverkezésre. Az impe­rialista országok vezetőkörei* nem érdek'ik a természetátalakító tervek. Egyetlen szempontjuk: a profit. Csatornák építése, sivatagok öntö­zése. puszta földek megtci m'kenyí. tése számukra nem üzlet. Ezért ve­t'k magukat a fegyverkezésre, ezért nézik gyű ölct;el a békésen építő népek, a szocialista tábor gigantikus munkáját­A Szovjetunió a Volga—Don csa. orna megnyitásával Ismét hatalmas diadalt aratott a nagy b'kecsatá­ban Újból megmutatta: a Bolsevik Párt és a szovjet kormány egyetlen célkitűzése a szovjet nép javának szolgálata, a kommunista jövő épí. tése, az emberiség békéjének szoL gálata. Hatalmas munka volt a csatorna megépítése. Ilyen munkát még soha. sem látot( a világ. Máskor is építet. tek már a világon csatornákat- De az amerikai Panama csatornát pél­dául — amelynek megépítése kb. ugyanennyi fö dmunkát igényelt — nem három esztendeig építették, mint a Volga—Don csatornát ha­nem csaknem harminc esztendeig! Százhatvanmillió köbméter földet mozgattak meg a Volga—Don csa­torna építkezésnél. A ragyogó szov. jet technikai felszereléssel ellátott építők olyan mennyiségű követ_ és betont építettek be a csatornával kapcsolatos építményekbe, hogyha mindazt vasutt kocsikba raknánk, ezernégyszáz km hosszú szerelvényt alkotna. Hétszázötvenezer hektár föld ön. tözését és kétezer hektár aszályos föld vízellátását biztosítja a Volga —Don csatorna megépítésével egy. ldejűleg létrehozott öntözőrendszer. Ez az ó«"!ási terület bőségesen ontjá majd a jó minőségű búzát, gyapo. tot sé ezernyi más terményt. Mii ió cs millió ember élelmezését teszi jobbá, bőségesebbé — ime a csat­tanós válasz a „túlnépesedés" pap­jainak! Üzemben a csatorna és az építők tovább vonu'nak, hogy kivegyék ré. szűket a kommunizmus többi épít. kezeseiből Is. Hasonlítsuk egy pillanatra össze a két tábor erőfeszítéseit. Nézzük meg, hol, mit építenek- Ott, az impe. rlaUzmus és a háború táborában csak olyasmi épiil, ami a pusztítást és a halált szolgá'ja. Itt, a béke és a szabadság táborában minden_ le. fektetett tég'a. minden kapavágás és minden emberi veríték több gé. pel, több búzát, több lakást és min­dig fényesebb, mindig ragyogóbb távlatokat jelent. Az imperialista országok sajtója makacsul ha lgat a Volga—Don csa­tornáról. Ez a hallgatás azonban minden szónál beszédesebb. Azt mondja ez a hal'gatás: nem tudunk mit mondani, nincsenek érveink. Azt mondja ez a hallgatás: beismerjük, hogy ez nálunk lehe,ellen. Két párt — esy politika Az amerikai elnökvá esztási kam­Any újabb ál omáshoz érkezett, A napokban megválasztották Truman pártjának, a Demokrata Pártnak el. nökjelöltjét is, Adlal Stevenson llionoisl kormányzó személyében. Slevenson éppúgy a Wall Street je. öltje, mint ahogyan Eiaenhower tá. bornok. aki az elnökválasztáson a Köztársasági Párt jelö'tjeként tevé. kenykedik az elnöki székért. A Wall Slreet gondoskodo t arról. hogy ha a válasz á~on a Demokrata Pár* győzne, akkor Is saját jelöltje lep­jen Truman örökébe. Truman Amerikája ma a féke­vesztet* háborús uszí.ás, a lehetet, len imperializmus, az ugrásrakész agresszió országi. A ha alom ban. károk és fegyvergyárosok, pénzes­zsákok és ha'á'kcreskedők kezében van. Valamennyien egyet akarnak: 'elgázni minden népei és amerikai gyarmattá vá'tcztatni a földgolvót. A két párt elnökjelöltei: E'senho. wer és Stevenson két vas a tűzben, -.melyet a háborús uszítás szít ma­gasra. Amikor Elsenbowert a Köz­'ársaságl Párt e nökjclölljévé vá. tasztot ák, a h'rhedt tábornok is. mertette „kü politikai" elgondolá­sait. Ezek az clgendo'ésok nem hoz­ak semmi újat a világ néaei szá­mára. Ugyanazokat a „té'eleket'J Yrdcífék, amelyeke* a trumnni megnyilatkozásokból már jól ismer, nek a békeszerető milliók. A koreai agresszió folytatása és kiterjesz­tése, a szabadságukért küzdő Syar­mati népek elnyomása, minden sö. 'ét, fasiszta erő támogatása: ez az, amit Eisenhower „külpolitikának" aevez Stevenson — megbízásához híven — sietett kije'entenl, hogy ami a kiilpoll ikát illeti, ő sem saándéko. z'k más úton járni. Megválasztása •jfán — m'nt az amerikai rád'ó mondotta —, kijelentette, hogy az "urópnl prcb'éir.ákat II elöen „ál­a'ában egyetért Elsenliowerra". •A lapok olvas teából az a vélemc­•yern alakult ki — mondotta Igen diplomatikusan —. hogy külpoliti­kai véleményem hason'ó Eisenho. weréhoz." Slevenson — mint a Reuter hír­ügynökség jelentette — külpolitikai programmjának Ismertetése sósán bővebben is kifejtette, mij ért az Eisenhowerra való egyetértés alatt­,A Demokrata Pártnak — mon­.'! í\lta — hKnv I- táoinJZvlgU ke'l a világ „szabad országait", az Atlanti Szövetséget, az Ausztrállá, val, Uj-Zélanddal. a Fülöp szigetek­kel és Japánnal kötött „védelmi szerződéseket" és a gazdaság lag le­maradt területek „támoga.ásáról" szóló programmot." Hangsúlyozta azt I®. hogy tökéletesen egyetért a koreai agresszlóva' és azt megva. iasztása cselén tovább kívánja foly. ta,nb .... 1 Mindez újabb bizonyítékot szol­gáltat arra. hogy a két párt küz­delme nem egyéb, mint az amerikai nép gyalázatos félrevezetése. Akár a Köztársasági Párt. akár a Demo. kralapárt elnökjelöltje kerül a Fe­hér Házba, az amerikai nép va Íja kárát Bárme y'.k jelölt győz, to­vábbra is a Wall Street fogja a markába tartani Amerika elnökét és az amerikai népnek nem jut egyéb, mint az árak további emelkedése, az é'etszlnvonal további süllyedése es a háborús katonai szolgálat fenye­gető veszélye. Stevenson nem is tit­kolta. mit tar'.ogit az amerikai nép számára. „Ami az adókat U e*i — mondottá az amerikai rádió — Sle. venson óva intett csökkentésre vo­natkozó fe!elő;lcn Ígéretektől. A fi­gyelmeztetés niegmuta.ia, mit érnek szoknak a habzószájú választási kerteseknek szavai, akik kikiáltói lázukban fűt-fát Ígérnek a válasz­tóknak. A választási hadjárat jó iskola az amerikai népnek, mert megmu. t tja, kik akarják újból kezükbe venni sorsa in.ézését. ÍCppen ezért sorakoznak mind nagyobb tömegek az Amerikai Ha adó Párt elnökje­löltje, Halliman mögé. Az Amerikai Hatadó Párt a fegyverkezési hajsza megszüntetését, az adók csökkenté, sét és az öthatalmi békeegyezményt követeli. A Haladó Pár* köve.eiésci az amerikai nép igazi érdeke.t feje. z'.k ki. Sokmi ltó amerikai nem látja méj­tisztán, melyik az az út, ame yiken haladnia kell. SokmUió amerikai nem Ismerte még fel a két nagy burzsoá párt vezető.nek álnokságát, j Egy azenban bizonyos, az amerikai | nép bíkét akar. És bármily meg'.é­vesz.ő is a burzsoá propaganda, egyre nagyobb tömegek elő.t leple­ződik le. Egyre nagyobb tömegek előtt válik világossá: a Köztársa­sági Párt és a Demokrata Párt, Eisenhower és S.evenson, az ame. rlkaj oén halálos ellenségei.

Next

/
Thumbnails
Contents