Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-23 / 197. szám

2 SZOMBAT, 1952. AUGUSZTUS SS. 1 Szükség esetén • pártszervezet pártbüntetéskén l egy óvl határidőre tagjolöltié minősítheti vissza a párt­tagot. 1 T Az Uletókos páxtszervek a fellebbezés beérkezésétől szá­mított húsz napon belül kötelesek felülvizsgálni a kizárt párttag fel­lebbezését, valmlnt a pártszervck­nek a pártból való kizárásról szóló határozatát. II. TngjcIftHek 16. A pártba való belépéshez lagjolöltségi Idő letöl'ése szükséges, hogy a tagjelölt megis­merkedjék a párt prograirnnjával, szervezeti szabályzatával és takti­kájával, i hogy a pártszervezet meggyőződhessék a tagjelölt szenté­ly! tulajdonságairól. , 1 H A tagjelölt felvételének rend­je (egyéni felvétel, az aján­lások benyújtása és ellenőrzése, az alapszervezet felvételi határozata g annak jóváhagyása) pontosan ugyanaz, mint a tagfelvételnél. 18. A jelöltség ideje egy év. A pártszervezet köteles segítséget nyújtani a tagjelölteknek, hogy előkészüljenek a párlba való belé. pésre. A Jelöltség! idő leteltével a pártszervezet köteles taggyűlésen foglalkozni a tagjelölt ügyével. Ha a tagjelölt a pártszervezet által el­fogadhatónak elismert okból nem felel meg kellőképpen a követeimé, nyeltnek, akkor auz alapszervezet legfeljebb egy évre meghosszabbít­hatja jelölti idejét. Olynro esetekben visBont, amikor a jelölti idő alttt kitűnt, hogy a tagjelölt személyi ttxajdoruágalnál fogva nem méltó a párttagságra, a pártszervezet ha­tározatot hoz a jelöltnek a tagjelöl­lek közül való Mzárására. 1 Q A párt tagjelöltjei tan ártót o­A zási joggal rósrlvMzoek ron­nak a szervezetnek gyűlésein, amelyhez tartoznak. Ort A párt tagjelöltjei a szoká­fos tagdíjat fizetik a helyi pártszer vezet pénztárába. III. 4 párt felépítése. Pártdcmokrácia Ol A párt szervezeti felépíiésé­nek vezérélve a demokratikus centralizmus. Ez azt jelenti, hogy a) a párt összes vezető szerveit oiulról felfelé válasz'Ják; b) a pártszervek kötelesek tevé­ken ységükröl pártszervezeteik előtt rendszeres időközökben beszámolni; e) a pártban szigorú pártfegye­lem van. s a kisebbség aláveti ma. gát a többségnek; d) a felsőbb szervek határozatát félté lenül kötelezőek az alsóbb szerveikre nézve. OO A párt területi-üzemi elv g^rtnt épül fel: a kerületi pártszervezet a kerület összes párt­szervezeteinek felet'.es szervezete. Egy egész munkaterület pártszerve­zete az adott munkaterület összes pártszervezeteinek felettes szerve­zete. 90 Minden pártszervezet önátt lóan határozhat a helyi kérdésekben, ha határozata nemei, lenkezik a párt határozataival. 9/I Minden pártszervezet leg. L'l't fehő vezető szerve a tag­gyűlés (az alapszervezetek részére), a konferencia (például a kerületi, területi szervók részére) és a kon­gresszus (a szövetséges köztársasá­gok kommunista pártja, a Szovjet­unió Kommunista Pártja részére). or A taggyűlés, n konferen­c|a vagy a kongresszus a szervezet egész munkájának irányi, tására megválasztja végrehajtó szervét, nz irodát, vagy a bizottsá­got. Od A p&rtsJMrvék megválasz­;4sa Eor4n tilos a listák szerint való szavazás. A szavazási egyes jelöltek szerint kel] lefolytat, ni, mégpedig olymódon, hogy min. den párt tág korlátlan joga a jelöl, tek ellen kifogást emelni és bírálni őket. A választásokat titkos szava­zás útján ejtik meg. 97 A városokban és a kerületi ^ ' • központokban a párt és a kormány legfontosabb határozatai­nak megvitatására összehívják a városi és a kerületi pártszervezetek aktivált. Ezeket az ak'ívákat nem parádénak és nem e határozatok formális és ünnopólyes jóváhagyá­sa, hanem érdemleges vita céljából kell összehívni. 90 A párf politikáját illető kérdéseknek szabad és tár­gyilagos megvilágilása nz egyes szervezetekben, vagy nz egész párt­ban a pán minden tagjának elide­geníthetetlen, a pártdomokráeiából következő joga. Csupán a pártde­mokrácin nlapján bontakozhat ki a bolsevik önkritika, s szilárdulhat meg az öntudatos és lelkes párt fegyelem. De a párt politikáját illető kér­désekben úgy kelt szervezni széles­körű vitát, különösen pedig orszá­gos vitát, hogy az ne szolgálhassa jelentéktelen kisebbség kísérleteit, amelyekkel rákémyazeríthetné aka­ratát a párt többségére, vagy olyan kísérleteket, amelyek a párt egysé­gét veszélyeztető fraikciós csoporto­sulások szervezésére irányulnak, s ne fordulhassanak elő olyan kísér­leteik sem, amelyek megingathatják a szocialista rend erejét és szilárd­ságát. Az országos vita ezért csak akkor lekintheló helytállónak. а) ha legalább néhány terüleli vagy köztársasági pártszervezet el­ismeri szükségét; б) ha a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságában r.lncs eléggé szilárd többség a leg­fontosabb pártpolitikai kérdések el­döntésére; e) ha a központi bizottság a ha tározóit álláspontot elfogadó szilárd többsége ellenére szükségesnek tart­ja, hogy politikájának helyességét pártvtta ű*ján ellenőrizze. Csakis e feltételek megtartásé esetén kerülhető el, hogy pártelle­nes elemek visszaéljenek a párt­demokráciával, csakis e feltétetek érvényesítése biztosítja, hogy a pártdemokrácia az ügy javára vá­lik s nem használják kl a párt és a munkásosztály kárára. IV. A párt legfelső szerrel 9Q A Szovjetunió Kommunista Pártjának legfelső szerve a pártkongresszus négyévenként leg. alább egyszer tanácskozik. A rend­kívüli kongresszusokat a párt köz­ponti bizottsága aaját kezdeménye­zésre, vagy n leguto'6Ó pártkoi\.. Í ;reeszuson képviselt párttagság egalább egyharmad részének kí­vánságára hívja össze. A pártkon­gresszus összehívását és napirend­jét legkésőbb másfél hónappal a kongresszus előtt közzé kell tenni. A rendkívüli kongresszusokat két hónap leforgása alatt hívják össze A kongresszus határozatképes, ha az utolsó rendes kongresszuson képviselt párttagságnak legalább fele képvtse've van. A pártkongresszusra a központi bizottság állapltja meg a képvise­leti arányt. 9A Ha a párt központi btzott­"v/. ságai a 29. pontban meg­állapított határidóig nem hívja ősz­6ze a rendkívüli kongresszust, Osz. szehívást kérő szervezeteknek Jo­guk van szervező bizottságot ala­kítani. amely a rendkívüli kon­gresszus összehívása tekintetében a központi bizottság Jogait élvezi. 31. A kongresszus: atji szervektől független meghatalma­zottal ""annak. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bízott, sága a kongresszusok közti idő­szakban irányítja a párt munkáját, képviseli a pártot más pártok, szervezetek és Intézmények előtt, szervezi a párt intézményeit, kine. vezi a központi bizottság ellenőr, zése alatt működő sajtószervek szerkesztőségeit, megerősíti a nagy helyi pártszervezetek párxlapjalnak szerkesztőségét, szervez és irányit társadalmi Jelentőségű vállalatokat, elosztja a párt erőit és gazdasági eszközeit kezeli a központi pénz­tárt. A központi bizottság a központi szovjet és társadalmi szervek mű. ködését az azokban alakult párt. csoportok' útján irányítja. 37. A párt központi bizottsága a vezetés és a politikai munka erősítése céljából politikai osztályokat szervezhet s központi bizottsági pártszeevezőket küldhet a szocialista épités egyes, a nép­gazdaság és ez egész ország szem. pontjából rendkívül nagyjelentósé­PŰ munkaterületekre. S amily mér­tékben a politikai osztályok vég. rehajlják fe Ed a fiaikat, megszüntet, heti azokat, vagy átalakíthatja területi, vagy üzemi elven felépülő rendes pértszervekiké. A politikai osztályok a központi bizottság által jóváhagyott külön utasítások szerint működnek. QO A Szovjelunió Kommunista Pártjának Központi Bizoít. sága rendszeresen tájékoztatja a pártszervezeteket tevékenységéről. QQ A központi Számvizsgáló bizottság ellenőrzi: a) Az ügyvitel gyorsaságát és helyességét a párt központi szer­veiben és a központi titkárság ap. parátusának zavartalan imikőd és ét, b) A párt központi bizottságának pénztárát és vétlaflatalt. V. 4 párt (erőied, határterületi és köztársasági szervezetei 4Q A területi, határterületi, köztársasági pártszerveze. tek legfelső szerve a területi, ha­tárterületi pártikonferenc»a, illető­leg a szövetséges köztársaság kom­munista pártjának kongresszusa, a konferenciák és kongresszusok kö­zötti időszakban pedig a területi pártbizottság, illetőleg a szövetsé­ges köztársaság kommunista párt. | jénak központi bizottsága. E 6zer a) mégha'Igaíja és Jóváhagyja a vek működésének irányvonalát a « I! 1 I !.#. jt — I.SnnnTitl ! CTftsrlfiTiin í A Urvnnsniinlípj? D ái-Ji ótsniV párt központi bizottsága, a központi számvizsgáló bizottság és a Többi központi szerv beszámolóját; b) felülvizsgálja és módosítja a párt programmját és szervezett szabályzatát; c) meghatározza a párt taktikai irányvonalát a napi politika leg­fontosabb kérdéseiben; d) megválasztja a Szovjetunió Szovjetunió Kommunista Pártjának és vezető szerveinek határozatai szabják meg. 4,1 Soronlévő területi taatár­területi konferenciát, ille­tőleg a szövetséges köztársaság kommunista pártjának soronlévő kongresszusát a területi, határterü­leti pártbizottság, illetőleg a Szö­vetséges köztársaság kommunista Kommunista Pártjának Központi pártjának központi bizottsága hívja Bizottságát és központi számvlzs. | össze másfélévenklnt egyszer. gáló bizottságát. 09 A párt központi Mzottsá­gát és központi számvizs­gáló bizottságát a kongresszus ál­lal megállapított összetételben vá­lasztják meg. Ha a központi bizott­ság valamelyik tagja kiváttk, a kongresszus áltál megválasztott póttagok közül tölliik be helyét. 9 tt? A Szovjetunió Kommunista ,J,J' Pártja Központi Bizottsá­ga hat hónaponként legalább egy­Rendktvüli konferenciát, illetőleg kongresszust pedig a területi, ha­tárterületi pártbizottság. illetőleg a szövetséges köztársaság kommu­nista pártjának központi bizottsága által hozott határozat alapján, avagy az illető területi, határterü­leti, köztárisasági párszervezet kö­telékébe tartozó összes tagok egy­harmad ártak' kívánságára hivnak Ö6sze. A területi, határterü'etl pártát­szer teljes ülés tart. A központi zottság, illetőleg a szövetséges köz. bizottság póttagjai tanácskozási joggal rá-sztveeznek a központi bi­zottság teljes ülésein. 94 A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizolt. sága. megszervezi a központi bi­zottságinak a teljea ülések közötti munkája irányítására az elnöksé­get. a folyó ügyek, fő'eg a párt­határozatok végrehajtása ellenőr­zésének megszervezésére és a ká­derok kiválogatáséra pedig a tit­kárságot. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott. 'ra a központi bizottság mellett megszervezi a pártellenörző bizott­ságot. A párj, körponti bizottságának pártellenőrző bizottsága: a) ellenőrzi, hogyan tartják be a párt tagjai ós tagjelöltjei a párt­fegyelmet, felelősségre vonja reo­kat a kommunistákat, akik meg­szegik' a párt programmját, szer­vezeti szabályzatát, a párt. és az állami fegyelmet, valamint azokat, akik vétenek a párterkölcs e'len (félrevezetik a pártot, nem becsü­letesek, vagy nem őszinték a párt iránt, rágalmazók, bürokraták, ma­gánéletükben laza erkölcsnek) i társaság kommunista pártjának köz­ponti bizottsága állapítja meg a képviseleti arányt a területi, ha­tárterületi konferenciát, llletö'eg a szövetségi köztársaság kommunista pártjának kongresszusán. A területi. határterületi konfe­rencia, illetőleg a szövetséges köz­társaság kommunista pártjánck kon­gresszusa meghallgatja és jóvá­hagyja a területi, határterü'eti pártbizottságnak, illetőleg a szö­vetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottságának be­számolóját. a számvizsgáló bizc.'t. ság és más területi, határterületi és köztársasági szervek jelentéseit, megvitatja azokat a kérdéseket, amelyek a területen, hafárterü'eten, illetőleg a köztársaságban a párt­szovjet-, gazdasági és szakszerve­zeti munka során felmerültek, s megválasztja a területi, határterü­leti pártbizottságot, a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizottságát, a számvizsgá­ló bizottságot, a Szovjetunió Kom­munista Pártja kongresszusának kü'dötieit. 49 A területi. a határterületi • pártbizottság, a szövetsé­ges köztársaság kommunista párt­I jának központi bizottsága megvá­b) megvizsgálja az egyes szövet. , lasztja az illetékes végrehajtó 6éges köztársaságok kommunista szervet; ez a szerv legfeljebb 11 pártjának központi bizottsága és | tagú, beleértve a három titkárt, aki. a határterületi vagy területi párt- ket tisztségükben a Szovjetunió bizottságok határozatai, továbbá a Kommunista Pártjának Központi pártból va'ó kizárások és a párt. Bizottsága erősít meg. A titkári büntetések ellen beadott feliebbe- tisztséghez legalább 5 évi párttag­ság kötelező. zésekett A köztársaságokban., határterüle­teken és területeken a helxi »árt. Á terü'eti és határterületi párt. bizottságukban a vétségre vör ­társaságok kommunista pártjának központi bizottságában titkárságo­kat szerveznek a folyó kérdések megvizsgálására és a végrehajtás ellenőrzésére. A titkárság az elfo­gadott határozatokról jelentési tesz a területi, határterületi pártbizott­ság, a szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizott­sága irodájának. ti Q A területi pártbizottság., a határterületi pártbizottság, illetőleg a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bi­zottsága a terület, határterület, köztársaság területén különféle pártintézményeket szervez, vezeti ezeík tevékenységét; biztosítja a pártutasítások maradéktalan végre­hajtását. a bírálat és önbírálat ki­bontakozását és a kommunisták nevelését a hibákkal szemben ta­núsított engesztelhetellenség szel­lemében, irányltja a marxizmus­leninizmus tanulmányozását a párt tagjainak és Ugje'öltjefnek köré­ben, szervezi a dolgozók kommu­nista nevelésé*, kinevezi az ellen­őrzése alatt dolgozó területi, határ­területi, kórtársasági pártlap szer. kesztőségét, irányítja a területi, határterületi, köztársasági szovjet és társadalmi szervezetek munkáját az azokban lévő pártcsoportokon keresztül, szervezi és trányttja a terület, határterület. köztársaság számárai társadalmi Jelentőséggel bíró vállalatokat. Szervezetén be­lül elosztja a párf erőit és anyagi eszközeit, kezeli a területi, határ­területi köztársasági pártpénztárt, rendszeresen tájékoztatja a párt központi bizottságát és a nregálla. pított határidőkben működéséről beszámol a központi bizottságnak. /|/|, A területi és a határterü­lett pártbizottság, illetőleg a szövetséges köztársaság kommu­nista pártjánslk központi bizottsá­ga kéíhavonkint legalább egyszer teljes ülést hív össze. ÁC Az autonóm köztársaságok. rtttJ- valamint a határterületek­hez és szövetséges köztársaságok­hoz tartozó nemzetiségi és egyéb területek pártszervezetet, a határ, területi pártbizottságok, illetőleg a szövetséges köztársaság kommunis­ta pártjának központi bizottsága vezetéae alatt működnek és belső életükben a párt szervezeti sza­bályzatának V. fejezetében a terü­leti, határterületi és köztársasági pártszervezetekre meghatározott szabályok szerint járnak eL VI. 4 párt körzeti §icrvczelel Af. A körzeti beosztású terü­letekben. határterületeken és köztársaságokban, körzeti párt­szervezzetek létesítendők. A körzeti pártszervezet legfelső szerve a körzeti pártkon fcroncla, amelyet a körzeti pártbizottság leg­alább másféléver.ként egyszer hív össze, s a rendkívüli konferencia, amelyet a körzeti pártbizottság ha­tározata alapján, vagy a körioll pártszervezett kötelékébe tartozó összes tagok egyharmadrészének kí­vánságára hívnak össze. A körzeti konferencia meghall­gatja és jóváhagyja a körze'i párt­bizottság. a számvizsgáló bizottság és egyéb körzeti pártszervezett ek boszámolóit, megválasztja a körzeti pártbizo tságot, és a területi, halár­területi konferenciának, illetőleg a szövetséges köztársaság kommunis­ta párlja kongresszusának küldöt­teit. AH A körzeti bizottság legfel­^ ' • jebb öt tagú irodát válasz!, beleértve a körzeti bizottság három titkárát. A titkárok számára leg­alább háromévi párttagság kötele­ző. A körzeti bizottság titkáralt a <erüi?tl, határterületi pártbizottság illetőleg a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bi­zottsága erősíti meg. A körzeti páribizot'ság teljes ülését legalább másfélhnvonkint rprvr7->~ hívják össze. 40 A körzeti pártbizottság •'O* szervezi a körzelen belül a különféle párt Intézményeken és irá­nyítja tevékenységüket, biztosítja a párt utasításainak feltéllen végre­hajtását, n bírálat és önbíráint ki­bontakozását és a kommunisták ne velését a hibákkal szemben tanúsí­tott engesztelhetellenség szellemé­ben vezeti a párttagok és tagjelöl­tek marxisTa-loninista oktatását, szervezi a dolgozok kommunista ne­velését. kinevezi az Irányítása és e'lenö'zése alatt működő körze'i pártlap szerkosztőségét, irányítja a szovjet tés társadalmi szervezetek tevékenységét nz ol.lévő pártám­portokon- kérésziül, körzeti jelentő­ségű vállalatokat szervez, a kö"zet­bem elosztja a párt erőit és nnvagi eszközeit, kezeli a körzeti pártpénz­tárt. VII. 4 párt városi cs kerületi (falusi cs városi) szervezetei 4Q A városi, kerületi pártbi­zeitóái évejntéüj legalább egyszer összehívja a városi, a ke. rülotl pártkonferenciát, a rendkí­vüli konferenciát pedig a városi, kerületi pártbizottság határozata alapján, vugy a városi, kerületi pártbizottság kötelékébe tartozó ösz­saes párttagok egyharmadának kí­vánságára hívjál? össze. A városi, a kerületi konferencia meghallgatja és jóváhagyja a vá­rosi, kerületi pártbizoItság, a szám­vizsgáló bizottság és más városi, kerületi szervezetek beszámolóit, megválasztja a városi, kerületi pártbizottságot, a számvizsgáló bi­zottságot és a határterületi, területi konferenciának, illetőleg a szövet­séges köztársaság kommunista pártja kongresszusának küldötteit. A városi, kerületi pártbi­',yj' zottság 7—9 tagú irodai választ, beleértve a városi, kerületi pártbizottság három titkárát. A városi, kerületi pártbizottság tit­kárává csak olyanok választhalók, akiknek legalább hároméveg párt­tagságuk vam. A városi, kerületi pártbizottság tikárainak megvá­lasztását a terüleli, határterületi pártbizottság, illetőleg a szövetsé­ges köztársaság kommunista párt­jának központi bizottsága hagyja jóvá. Cl A városi, kerületi pártbi­zottság az üzemekben, 3 szovhozokban, a gép- és trak'orál­lomásokon, a kolhozokban és az in­tézményekben megszervezi és meg­erősíti az alapszervezetteket, irá­nyítja az alapszervezetek tevékeny­ségét. s nyilvántartja a párttago­kat, biztosítja a párt utasításainak vég-tehajálását. a bírálat és ön­bírálat kibontakozását, a párttagok rrtvelését a hibákkal szemben tanú­sított engesz'eíhetctlciiség szeriemé­ben. szervezi a párttagok és tagje­löltek marxista-leninista oktatását, végzi a dolgozók kommunista neve­lését, kinevezi a vezetése és ellen­őrzése alatt dolgozó városi, kerületi pártlopok szerkesztőségét, irányítja a városi, kerületi szovjet és társa­dalmi szervezeteik tevékenységét az ottíévő pártcsoportokon kérésziül, a városon, kerületen belül elosztja a párt erőit és anyagi eszközeit, kezeB a városi, kerületi pártpénz­tárt. A városi, kerületi pártbizottság a párt központi bizottsága által megállapított időközökben és for­mában beszámol munkájáról a te­rületi. határterületi pártbizottság­nak, illetőleg a szövetséges köz'ár. saság kommunista pártja központi bizn'toágár.ak. C9 A városi kerületi pártbi­zottság hnvonkint legalább egvszer ülésezik. P9 A nagy városokban a Szov­je'unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának engedélye, vei kerületi szervezeteket létesíte­nek, amelyek a városi pártbizott­ságnak varinak alárendelve. VIII. 4 párt alapszcrvczctei CA A párt az alapszervezete­ken épül fel. Alap sz erve ze t okét létesítenek gyá­rakban, üzemekben, szovhozokban, gép- és traktorállomásokon és más gazdasági vállalatoknál, kolhozod­ban, a Szovjet Hadsereg és a Ha­ditengerészet egységeinél, falvak­ban, hivatalokban, intézményekben, tanintézetekben stb., ahol legalább három párttag van. Olyan vállala­toknál. kolhozokban, stb., ahol há­rom pá 1 tágnál kevesebb van a ke­rületi, ille őleg városi pártbizottság, vagy a politikai osztályok által ki­jelölt pártszervezők vezetésével tag­jelölt csoportokat vagy komszomol­pártcsoportokat szerveznek. Az alapszervezetek megalakulá­sát a kerületi, illetőleg városi pá-t. bizottságok vagy az illetékes poli­tikai osztályok hagyják jóvá. CC Azokban a vállalatokban, hivatalokban, kolhozokban stb.. ahol több mint száz párt ig és tagjelölt van, az egész vállalatot felölelő pártszervezet keretei közt a kerületi, illetőleg a városi pártbi­zottság vagy az illetékes politikai osztály engedélyével műhelyenkin?, részlegenkint, osztályonkint eib. pártszervezetek szervezhetők. A több mint száz párttaggal és tagjelölttel rendelkező alapszerve­zeteken belül a műhelyek, részle­gek stb. pártszervezeten, belül brt­gádonldnt, gépcsoportonkint párt­csoportokat lehel létesíteni. C/á A legalább 300 párttaggal és Tagjelölttel rendelkező nagyüzemekben és In ézmSryokben piribizottságot leket alakítani — minden egyes ereiben a párt köz­ponti bizottságának engedélyével. Ezekrek a naigyüzemelcnok és in­tézményeknek műhelypárl szervezetei alf^-ervczeli jogot kapnak. (7 7 Az alapszervezet összekap­csolji a munkások, parasz­tok és érteim ségirk tömegét a ve­zető pártszervezetekkel. Feladata: a) bogy agitációs és szervező munkát yágezzea A íüme&ak kö-

Next

/
Thumbnails
Contents