Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-20 / 195. szám

SZF-RDA, 1952. AUGUSZTUS 20. Üzemi kultúrcsoportjaink szakmai fejlődése uHúrforradalmunk egyik hatal- f jaink akkor kezdték felismerni a mis eredménye üzemi kullúr- helytelen megoldások káros voltát, s csoportjaink politikai és szakmai színvonalának határozott megerősö­dése. Mai üzemi kullúrcsoportjajnk már nem azok a sokszor káros mű­vészi eszközöket ulkalmazó, s l»i­zonytalan tudással dolgozó együtte­sek, nnnt még 2—3 évvel ezelőtt, hanem a politikai feladatokat jól megvalósító, szakmai tudás fejlesz­tésében jó eredményt elérő csopor­tok. Még egy-két évvel ezelőtt is ,/'njátszó ník, tánecsoportjalnk, üzemi énekkaraink munkája sokszor alatta maradt annak n követelménynek, amelyet pártank az együttesek eié tűzött. A csoportok politikailag n-un mindig helyesen választották ineg a műveket, s n megoldás is sokszor helytelen útra tévedt. Az előadásra választott színdarabok akárhányszor nem megfelelő tartalmát formalista eszközök felhasználásával tolmácsol­ták. A ku'túrcsoportok munkájában jelentkezett bizonyos kettősség, első­sorban a népi kultúra fe bnsználásá­nak területén. Ivét álláspont alakult ki. Az egyik a néni kultúrát, a népi "láncot teljesen elutasította azzal az elgondolással, bogy a népdal a feu­dális társadalom terméke, amelyre semmi szükségünk többé. A másik felfogás szerint kizárólag a népi kultúra lehet az új, a szocialista kul­túra alnpanvaga, nzérl. mert a néni kultúra esztétikai tökéletessége, ér­téke sokszorosan múljn felül — e narodnvik felfogás hfvei szerint •— például a tömegdalok művészi érté­két t». Azokkal n hata'mas változásokkal együtt, amelyek népűnk életét megja­vították és szebbé tették, s amelyek a magyar kultúra forradalmi átala­kulását segítették, c két elgondolás alapvető helytelensége 'is beigazoló­dott. Gorkij útmutatása alapián a szovjet néprajztudomány kutatásai­nak felhasználásával nálunk is is­mertté vált nz a beigazolódott tétel, hogy a népi kultúra, a népi tánc, n népi zene nem pusztul d a feudális társadalom elmultával,''hanem a szo­cializmusban új életre kap. A Szov­jetunióban a régi 'orosz népftőltészet a Nagy Októberi Szocialista Eor­rndn'om győzelme Után új virágzás­nak indult. A régi nénf formákba új szocia"isla larf'a'om került; s ez n tartn'om azután később úinbb for­mákat teremtett meg. A srtdóség te­hát az, hogv a népdal, a nértl tárre. egvátta'án az egész népfkö'tészet úi virácisnak indult és a föllendülés mértéke ls hatnmas. , Népköltészet esztétikai magas­rendűségét vallő é> hirdető elgondo­lás is csak addig Myes, ameddig nem állítja szembe n népköltészet különböző termékeit, a táncot, a nép­dalt népi demokráciánk új művé­szetének nagyszerű alkotásaival. A népdal kétségkívül nagy esztétikai ériéket jelent a mi népi demokra­tikus kultúránk megteremtésében, de ugyanilyen értéket jelentenek a mi művészeink újabb nlkolásai is Nem helyes léhát szembeállítani a nép­dalt a tümegda'iali hiszen mindkettő szoros kapcsolatban van egymással, a tömegdal is néqda'lá válik. Zene­szerzői ntk tömegda'aik megalkotásá­hoz felhasználják állandóan és rend­* /.eresen azokat a tanulságokat, me­lvekct a népdal adhat nekik. S ép­nen ezért a népdal jelentős, de nem kizárólagos szerepet kap kultúránk felépítésében. IVépi kultúrcsoportjaink szeren­•*• ' esésen és sikeresen győzték le ezekből a helytelen elképzelésekből következő gátló akadályokat. Ma már tudunk harcolni olyan törekvés ellen, amely a népdalt teljesen el­Ulasttandó .terméknek minősítené, de az olyan álláspont helytelenségéit is látjuk, amclv a magyar népi színját­szás kialakításában kizárólag a nép­köttészetre támaszkodna. Helyesen 'ismerték fel ku'Tércsoport ja tok pár­tunk erre vonatkozó tanítását, « he­lyesen dolgoztak azon, hogy törté­nelmünk haladó népköltészeti hn­gvományni a mai művészet alkotá­saival egvfltt segilse politikai fel­adataink még eredményesebb megva­lósítását. Színjátszó csoportjaink fejlődése ie'enlős mértékű. A felszabadulás előtt ha vol(nk is műkedvelő szín­játszó csoportok, működésük azon­ifltn művészi, szakmai szempontból a legalacsonyabbrendű feladatok megoldásából állt. A Hor'hy-reml­zer urainak érdeke volt, hogy dol­gozóink kulturális fejlődését minden érövei igyekezzenek megakadályoz, ni. A felszabadulás után ez a hely­zet megváltozott amennyiben üzemi színjátszóink érdeklődésének nagy­részét azok a művek foglalták le, amelyek a do'gozó nép életét mu­tatták ke. A döntő je'entösógű vál­tozás azonban csak később követke­zett. amikor pártunk megmutatta népünknek a szocializmus építésében reá váró fe'aiatóknt, Ettől a7 idő­től számítható népi színjátszóink­nak. kulíúrcsoportjainak hataimas mértékű fejlődése is. Kuttúrcsoport­régi kultúránk haladó termékeinek és a mai művészet alkotásainak he­lyes szintézisét igyekeztek megte­temteni munkájukban. ultúrcsoportjaink e hatalmas AV fejlődését mindenekelőtt pár. tunk állandó, rendszeres segítése tette lehetővé. Nemcsak azzal, hogy pártunk az üzemi kuttúreseportók megteremtését kultúrforradalmunk egyik legfontosabb feladatának te­kintette, hanem elsősorba* a rend­szeres ideológiai támogatással tette ezt lehetővé. Pártunk magyarázta meg kultúrmunkásainknak a narod­nyik és a prolelkultos elhajlások tel­jes helytelenségét és káros voltát; pártunk jelölte ki csoportjaink mű­vészi fejlődésének útját. Ez tette le. hetővé azt is, hogy Színjátszó cso­portjaink közelebbi kapcsolatba ke. rülve a hivatásos művészettel, mun­kájukhoz Színészeinktől, karvezető­inktöi állandó és rendszeres szakmai útmutatásokat kapjanak­A szegedi üzemek kultúrcsoport­jai is végigjárták a fejlődésnek ezt az útját, s ma már teljesítményeik ér"éke méltán állítható a legjobb kullúrcsoportok munkájáho- A Sze. gedi Kender színjátszói, a ruhagyár tánccsoportja. a MÁV kuttúreso­portja, a Városi tanács együttese például a legjobba* valósítják meg azokat a feladatokat, amelyeknek megoldását pártunk kuttúresoport. jainkra bízla. Magas szakmai tudás, komoly előkcszi'ő munka s mindvé­gig magas művészi színvonal jel­lemzi e csoportok működését. Kultúrcsoportjaink tehát a legko­molyabb művészi, szakmai felada­tok megoldására is alkalmasak- Va* azonban munkájuknak olyan fogya­tékossága. amelynek k! javítása egyik legfontosabb tennivalójuk. Ez a hiányosság a kritikai érzék fej­lesztésével számolható fél véglege­sen. Arról van szó. hogy üzemi szín­játszóink a színészi eszközöket vá­logatás nélkül, vagy je'entékteien válogatás nélkül használják fel. "pppen az egyik legjobban dol­gozó kuüúrcsoportónk, a Sze­gedi Kender színjátszóinak nemrég, fellépése szemléttefte ezt, amikor nagyon változatos és üzemi színját­szóink szereplésében bizonyosfokú szakmai rutint igazoló, de nem mű­vészi értékű színészi eszközöket al­kalmaztak. Ahogya* például a hu­mort igyekeztek játékban és beszéd­ben kifejezni — az a mód kísérte­tiesen idézte a régi eszközökkel dol. gozó, de magasfokú technikai kész­séggel rendelkező hivatásos művé­szek játékát Ez az út üzemi szín­játszóink számára járhatatlan mert nem az a feladatuk, hogy elkopta­tott színészi eszközöket újra átve­gyenek, hanem az, hogy szakma, fejlődésük is a legkorszerűbb le­gyen. A műkedvelő csoportok játé­kát és a hivatásos színészek szerep. léseit nem a művészi színvonal kü­lönbsége kell hogy megkülöniböztes. se, hanem a fe'adatok ettérő jelle­ge. Üzemi színjátszóinknak nyilván más a feladatuk, mint a hivatásos művészeknek, s meg kell találniok azt a módot, amely e sajátos fel­adatok végrehajtásában legeredmé­nyesebb tehet. Üzemi színjátszóink munkája Saját üzemük viszonyait tükrözze. Legyen munkájuk szo­ros kapcsolatban az üzem termelési problémáival, s tevékenyen segítse hatalmas ötéves tervünk megvalósí­tását. Ehhe7 azonban szükséges, hogy népi színjátszótok állandóan növel­jék szakmai ismereteiket s tegyenek meg mindent, hogy a politikai fel­adatok megoldásához magas művé­szi színvonalú kutiúrmunkávai já­ruljanak hozzá. (ö i ) fiLKOTráYUNK, fi 1Ü00MÍNY FfilÖDÉSÉKEX BIZTOSÍTÉKA A szegedi Nemzeti Színház felkészült az új évadra Az elmúlt évad végén a Budapes­ten megrendezett Vidéki Színházi Hét tapasztalatai bebizonyították, hogy régi rend káros örökségei a színház területén is egyre inkább megszűnőben vannak. Nálunk is — a vidéki és budapesti művészek együttes Törekvésének eredménye­képpen — egységes színházi kuttura a'akui ki. A Vidéki Színházi Héten kiemelkedő eredményekkel szereplő Szegedi Nemzeti Szinház a jövő évadra való felkészülést e gondola, tok megvaló&üásánSk szellemében végzi. A Szegedi Nemzeti Színház fó törekvése, hogy eredményes munkása legyen az egységes magyar színházkultura kialakulásának. E feladatok végrehajtása érdeké­ben a Nemzeti Színház a művészi színvonal kérdését állította mun­kája középponljába. Ennek érdeké­ben például az új évadra való készü­lést már a mult év végén megkezdte, A műsorterv 13 bemutatót ígér. A választott színdarabok közölt szere­pelnek szovjet és mai magyar írók müvei is, haladó hagyományaink, a baladó nyugati írók alkotásai. A szovjet írók munkái közül Lavre­nyov: összeomlás című drámáját és Korr-ejcsuk: Ukrajna sztyeppéi* c­mű, a Vidéki Színházi Héten nagy sikert aralott művét mutatja be a színház. A mai magyar írók darabjai között Nagy Sándor, Sz: ál in-díjjal kitüntetett Kossuth­díjas szegedi író készülő szín­darabja is szerepel a tervben. Ugyancsak új magyar darab Barát Endre: Fekete arany című mun­kája. A haladó nyugati irodalmat Shaw: Pygmalion című műve kép­viseli- Az operett és opera bemu­tató tervében Mozart: Figaro há­zassága. Kodály: Háry János című műve. Csajkovszkij: Anyégi* és Farkas Ferenc: Zengő erdő cimü müvei ia szerepelnek, A szeptemberi nyitódarab bróbá: mellett már a későbbi bemutatók előkészítését ia megkezdték. Szep­tember végén mutatja be a színház Lehár Ferenc: Luxemburg grófja című operettjét, a október elején Mozart: Figaró házasság című ope­ráját. A színház jövő évi munkájának bizonyára egyik előnyös jellegzetes­sége lesz. hogy több fiatal művész­szel gyarapodott a társulat. A Szin. művészeti Főiskoláról három fiatal művészt kapott a színház, két mun­kásszinjátszó is belépett, két énekes jött az Operaházról, s Többen jöttek vidéki nagy színházitoktól, E változások köve'kezményekép. pen a szinház helyesen tekinti fon­tos feladatának a fiatalokkal való szakmai és ideo.ógiai foglalkozást. Az idősebb művészek vállalták a fiaTalok állandó segítését- A fiata­lok úgynevezett stúdió oktatásban vesznek részt, az egész társulat pe­dig SzTanisziavszkij körökben dol. gozza fel a továbbképzés szakmai és politikai anyagát, A művészek szakmai képzésének to­vábbi segítését szolgálja az is. hogy a színház szakmai támogatását a budapesti Nemzeti Színház vállalta, s az évadban vendégművészt vagy vendégrendezöt küld a szegedi szín­házhoz. Különleges feladatok várnak a szegedi színházra azért is, mert mint tájszinháznak is eredményesen kell dolgoznia- A színház ezzel kap­csolatban szép terveket dolgozott ki. A Politikai Kabaré legjobb számai­ból külön műson tanulnak be a táj­színházi előadásokhoz. Ezeket, ha sikeresnek látszanak majd. Szegeden is előadják. Az őszi hónapokban löbb községben Moüére Fösvényét és Lehár Luxemburg grófját adják majd elő. Elmélyíti a színház az üzemi kul­turcsoportokkal va'.ó foglalkozást is. Az elmúlt évadban 15 művész vál­lalt üzemi színjátszó csoportoknál oktatást. Az idén ezt a számot fel­emelik s az oktatáson kivül alkalmi­lag — a rendszeres taní-ást nem végző művészek — tanácsaikkal, bí­rálataikkal segítik üzemi kultur­csoportokat. A bérletrendszert is a közönség érdekeinek megfelelően szervezték meg. Kétféle helyár lesz: prózai és operett, s opera. A bérlők az ol. csóbb,. tehát a prózai és operett helyárból kapnak 25 százalékos ked­vezményt. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a Szegedi Állami Nem­zeti Színház jövő évi előadásait, melynek tervei sokatigérőek, dolgo­zóink minél szélesebb rétegei láto­gathassák. Három évvel ezelőtt. 1949. au­gusztus 20-án lépett hatályba a Magyar Népköztársaság Alkotmá­nya. Ez a nap korszakfordulót je­lent a magyar állam és jog törte­netében. Az Alkotmány hstá yba­lépésének napja lezária az „ezer­éves alkotmány" hosszúra nyúlt korszakát, uroly valójában az ezer. éves elnyomást, a jobbágyságnak, majd a munkásságnak és a paraszt. Ságnak kíméletlen kizsákmányolá­sát jelenletle. Az alkotmányos sza­bályok szétszórt törvényekben és jogszokásokban voltak találhatók, s ezt a bizonytalan szabálytömeget a nagytőkések és nagybirtokosok mindenkori érdekeinek megfe'eióen magyarázhatták. „A magyar nép­nek eddig nem volt alkotmánya" — mondhatta az alkotmánytervezet benyújtásakor Rákosi Mátyás. A magyar állam és jog történe­tében eddig három alkalommal ke­rült 6or a fennál'ó alkotmányos rend gyökeres, forradalmi megvál­toztatására: 1848-ban, 1919-ben és végül 1945-ben. Az 1848—49-i tör­vények felszámolták' a feudális al. kotmányt és lefektették a magyar po'gárj állsan és jog alapelveit. De az 1848—49-i polgári forradalom nem lehetett „az alkotmányos rend megteremtésének folyamata" (Lp_ n'n). A pesti plebejus tömegek és az elnyomott jobbágyság követeié­léseit, Petőfi és Táncsics ezsméit nem váltotta teljesen valóra, mert vezetése a középnemecség kezében volt, A magyar szabadságharc nem jutott el az írott Alkotmány meg­teremtéséig. A negyvennyolcas törvények még hézagosan is gyökeresen újat és haladót jelentettek a nyo'cszáz­éves feudálfe rendszerrel szemben. Éppen ezért törekedett arra a Hor­ihy-korszak legtöbb „közjogáéra", hogy 1848-nak korszakalkotó jelen­tőségét elhomályosítsa. Hangoztat­ták, hogy a magyar Alkotmány tör­ténelmi jellegét az első polgári for­radalom jogalkotása nem érintette. Nem a — relatíve haladó — bur. zsoá alkotmányi követték, hanem a feudális kizsákmányolás száza­daira nyúltak vissza. Ennek ezer­éves törvényhozásában azután min. denre találtak alapot, még a Hor­thy-fasizmus és a nemzetgvi'kas Szálasi-rend.szer „alkotmányos" iga­zolására is. Mondanunk seirr kell. hogy a proletárlorrada'om irott alkalmányát, történelmünkben az elsőt, amelyet 1919-ben a Magyar Tanácsköztársa-áa alkotott meg, teljesem elhallgatták. Népköztársaságunk A'kotmánya a felszabadulástól 1949-ig elért eredményeinek lerőgzitéisét jelenti és további fejlődésünk távlatait nyi'ja meg. A tudomány munkásá­nak' a hároméves fordulón különö­sen 53. §-a öt'ik 6zemébe: ,,A Magyar Népköztársaság hat­hatósan támogatja a dolgozó nép ügvét szolgáló tudományos mun­kát. valamint a nép ő/ci'éf, harcait, a valósöaot ábrázoló, a nép gvő­zelmét hirdető művészetet s min­den rendelkezésre áUó eszközzel elöseqíti a néphez hű értelmiség kifejődését." Ennek a szakasznak értékeléséhez meg kell fontolnunk, hogy az ál­lampolgárok jogainak kijelentésé­vel kapcsolrtban először a Szovjet, unió 1936-i Sztálini Alkotmánya jel ökle meg pontosan a jogok mag­valósítását biztosító eszközöket. Ezt a pétóát követte Népköztársa­ságunk Alkotmánya is. A tudo­mány dolgozói számára az elmúlt évek tapasztalatai az 53. §. meg­valósítását igazolták és további fejlődési lehetőségeket nyitottak meg. | Még Alkotmányunk létrejötte előtt a Pórt és a kormány csatta. nósa* bizonyította be az alkotó tudomány és nzivészet megbecsü­lésé/ a Kossuth-díj megállapításá­val. A Kossuth-díj kiosztása, mely a pesti dicsőséges forradalom nap­ján történik, további ösztönzést je­lent a juha'mazottak és a magyar tudósok összessége számára, hogy még jobb, még eredményesebb munkát végezzenek. Ösztönzést je­lent a jogtudomány számára is, hogy eddigi relatív elmaradottságát behozva, törekedjék az élenjáró jogtudomány nyomába lépni, mely­nek nem egy kiemelkedő alkotá- ] sát jutalmazták már Sztálin-díjjal. A tudományos munka megszerve. j zésének következő lépése a Tudo­mányos Tanács megteremtése vott, 1 mely a szellemi munka területén megnyilatkozó anarchiának kivánl véget vetni. A tudományos kuta- ] tás tervszerűségét már Alkotmá­nyunk szellemében valósítja meg az újjászervezett Magyar Tudomá- . nyög Akadémia. Széchenyi alapító. I | tása a Horthy-korszakban elsza. kedt az élettől és szinte a nyilvá­nos ág kizárásával folytatta a ter­melésre nézve közömbös működését i Az átalakult Akadémia — a szov­' jet Akadémiák m totójára — tudo­mányos életünk legfőbb irányitója, szellemi termelésünk moto*7u lett. De ez az újjászületett intézmény egyben a legszorosabb kapcsolatot tartja a gyakorlattal. az anyagi j javak termelését közvet'enül vagy ! közvetve hathatósan mozdttja elő, ' a tudósok és munkások teremtő 1 együttműködését szervezi meg, : Tevékenységében a természetludo • mányos kutatás áll előtérben, de neirr feledkezik meg a társadalom, tudományokról sem, me'yeknek (köztük a jogtudománynak) ugyan, csak jelentős szerep jut dolgoz* népünk tudatának átalakításában, haztaflságának megerősítésében és ötéves tervünk nagy feladatainak végrehajtásában. A pá.t és a kormány azonban azt is felismerte, hogy a magyar tudo­mány fejlődését az átfogó keret megterem ése neon biztosíthatja a tudományos káderutánpótlás meg­szervezése nélkül. Ezért hozla létre — ismét a szovjet példa nyomán — re tudományos fokozatok új rendsze­rét, A Hor hy-rendszerben felnőtt tudósok valamennyien emlékeznek rá, milyen nehézségekkel keltett megküzdenie a kezdő kutatónak, anyagi és szellemi térem egyaránt, j Hány tudományos reménységet rsá­; bított el a.jobb fizetés, az előmene­| lel jobb esélye az akkor áldozatos tudóspályától, mert az egyetemi tan ' szélcek csak biztatást nyújthattak, de a kezdő kutató kezébe legfeljebb az „állástalan diplomás" vagy „fi­zctcstcicn gyakornok" sovány ke­nyerét tudták adni. Az a hathatós támogatás, amelyei A'lkotmányunk 53. szakasza kilátásba helyez, meg­valósult az aspirantura intézmé­nyében is. Az, akit az illetékes szer­vek tudományos munkára alkalmas­nak találnak, a legjobb szakemberek vezetésével éveken át kijelölt tár­gyúnak földolgozására szentelheti erejét. Anyagi gondoktól mentesen, a párt és a kormány teljes támo­gatásával törekedhetik magas tudo­mányos céljainak megvalósítására. A tudományos fokozatok új rend­szerének kiépítésé', mely az aspi­j rantura bevezlésével indult meg, az 1951. évi 2G. törvényerejű rendé. let valósította meg. Ez a rendelet bevezetésében kijelenti: „Népgazda­ságunk ötéves terve a tudományos nmnlra jelentőségét is megnövelte és fokozott feladatokat ró a kutatásra. Ez a leutalás anyagi feltételeinek biztosításán túlmenően szükségessé teszi, hogy a jelentős eredményeket felmutató kutató munka megbecsü­lése megfelelő tudományos folcozat alakiában is kifejezésre jusson és ösztönzően hasson tudósaink fejlő­désére:' Az új, világosan áttekint­hető tudományos fokoza ok (azaka­, démirv tagságon kívül): a doktori ós a kandidátu si fokozat. Fiatal as­! piránsaink három évi megfeszített i munkával érdemelhetik ki a kandi­I rlaturá*. Kormányzatunk azonban lehetővé telte, hogy a már régebbe­működő egyetemi tanárok rövidített eljárással szerezhessék meg a nek k járó tudományos minősítés*. A dön­| tés ebben a tekintetben egy hónap­j pal ezelőtt történt meg. Az új tudományos fokoza'ok oda­ítélése hatalmas ösztönzést jelent ra'amcnnyi tudományos dolgozó, a jogtudomány munkásai számára is. A „jogi tudományok doktora" foko­zatét olyan kiváló tudósok kapták meg, mint Eekharf Ferenc profesz­fczor, vagy mint Polr.er Ödön, a sze­gcdi jogi kar egykori kiváló tanára, aki nem volt hajlandó nagy alkot­mányjogi tudását a fasizmus szol­gálalába állítani. A kandidátusi fo­kozat tíz jogtanámak jutott, akik között a szegedi állam- és jogtudo­mányi kar Tnól óan van képviselve. Valamennyien, érezzük a dolgozó néptől kapott kitüntetés jelentőségét és minden erőnkkel arra törek­szüDk, hogy a hatalmas lépésekkel halndó szovjet jogtudomtir.y nyomá­ban kinlaikí suk hazánkban az új, ólelerős szocialista jogtudományt. A magyar jogtudós, aki a felsza­baduláskor társaival együtt „romok között, fagyoskodva látott újra mun­kához" (Rákosi Mátyás), mos( épülő szocialista országban, anyagi gon­doktól mentesen hálával és új mun­kavállalással gordol vissza Alkot­mányunk éle.belépésének nagy nap­jára, „ . BóNIS GYÖRGY egyetemi tanár a jogi tudományok kandidátusa

Next

/
Thumbnails
Contents