Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-20 / 195. szám

SZF-RDA, 1952. AUGUSZTUS 20. Üzemi kultúrcsoportjaink szakmai fejlődése uHúrforradalmunk egyik hatal- f jaink akkor kezdték felismerni a mis eredménye üzemi kullúr- helytelen megoldások káros voltát, s csoportjaink politikai és szakmai színvonalának határozott megerősödése. Mai üzemi kullúrcsoportjajnk már nem azok a sokszor káros művészi eszközöket ulkalmazó, s l»izonytalan tudással dolgozó együttesek, nnnt még 2—3 évvel ezelőtt, hanem a politikai feladatokat jól megvalósító, szakmai tudás fejlesztésében jó eredményt elérő csoportok. Még egy-két évvel ezelőtt is ,/'njátszó ník, tánecsoportjalnk, üzemi énekkaraink munkája sokszor alatta maradt annak n követelménynek, amelyet pártank az együttesek eié tűzött. A csoportok politikailag n-un mindig helyesen választották ineg a műveket, s n megoldás is sokszor helytelen útra tévedt. Az előadásra választott színdarabok akárhányszor nem megfelelő tartalmát formalista eszközök felhasználásával tolmácsolták. A ku'túrcsoportok munkájában jelentkezett bizonyos kettősség, elsősorban a népi kultúra fe bnsználásának területén. Ivét álláspont alakult ki. Az egyik a néni kultúrát, a népi "láncot teljesen elutasította azzal az elgondolással, bogy a népdal a feudális társadalom terméke, amelyre semmi szükségünk többé. A másik felfogás szerint kizárólag a népi kultúra lehet az új, a szocialista kultúra alnpanvaga, nzérl. mert a néni kultúra esztétikai tökéletessége, értéke sokszorosan múljn felül — e narodnvik felfogás hfvei szerint •— például a tömegdalok művészi értékét t». Azokkal n hata'mas változásokkal együtt, amelyek népűnk életét megjavították és szebbé tették, s amelyek a magyar kultúra forradalmi átalakulását segítették, c két elgondolás alapvető helytelensége 'is beigazolódott. Gorkij útmutatása alapián a szovjet néprajztudomány kutatásainak felhasználásával nálunk is ismertté vált nz a beigazolódott tétel, hogy a népi kultúra, a népi tánc, n népi zene nem pusztul d a feudális társadalom elmultával,''hanem a szocializmusban új életre kap. A Szovjetunióban a régi 'orosz népftőltészet a Nagy Októberi Szocialista Eorrndn'om győzelme Után új virágzásnak indult. A régi nénf formákba új szocia"isla larf'a'om került; s ez n tartn'om azután később úinbb formákat teremtett meg. A srtdóség tehát az, hogv a népdal, a nértl tárre. egvátta'án az egész népfkö'tészet úi virácisnak indult és a föllendülés mértéke ls hatnmas. , Népköltészet esztétikai magasrendűségét vallő é> hirdető elgondolás is csak addig Myes, ameddig nem állítja szembe n népköltészet különböző termékeit, a táncot, a népdalt népi demokráciánk új művészetének nagyszerű alkotásaival. A népdal kétségkívül nagy esztétikai ériéket jelent a mi népi demokratikus kultúránk megteremtésében, de ugyanilyen értéket jelentenek a mi művészeink újabb nlkolásai is Nem helyes léhát szembeállítani a népdalt a tümegda'iali hiszen mindkettő szoros kapcsolatban van egymással, a tömegdal is néqda'lá válik. Zeneszerzői ntk tömegda'aik megalkotásához felhasználják állandóan és rend* /.eresen azokat a tanulságokat, melvekct a népdal adhat nekik. S épnen ezért a népdal jelentős, de nem kizárólagos szerepet kap kultúránk felépítésében. IVépi kultúrcsoportjaink szeren•*• ' esésen és sikeresen győzték le ezekből a helytelen elképzelésekből következő gátló akadályokat. Ma már tudunk harcolni olyan törekvés ellen, amely a népdalt teljesen elUlasttandó .terméknek minősítené, de az olyan álláspont helytelenségéit is látjuk, amclv a magyar népi színjátszás kialakításában kizárólag a népköttészetre támaszkodna. Helyesen 'ismerték fel ku'Tércsoport ja tok pártunk erre vonatkozó tanítását, « helyesen dolgoztak azon, hogy történelmünk haladó népköltészeti hngvományni a mai művészet alkotásaival egvfltt segilse politikai feladataink még eredményesebb megvalósítását. Színjátszó csoportjaink fejlődése ie'enlős mértékű. A felszabadulás előtt ha vol(nk is műkedvelő színjátszó csoportok, működésük azonifltn művészi, szakmai szempontból a legalacsonyabbrendű feladatok megoldásából állt. A Hor'hy-remlzer urainak érdeke volt, hogy dolgozóink kulturális fejlődését minden érövei igyekezzenek megakadályoz, ni. A felszabadulás után ez a helyzet megváltozott amennyiben üzemi színjátszóink érdeklődésének nagyrészét azok a művek foglalták le, amelyek a do'gozó nép életét mutatták ke. A döntő je'entösógű változás azonban csak később következett. amikor pártunk megmutatta népünknek a szocializmus építésében reá váró fe'aiatóknt, Ettől a7 időtől számítható népi színjátszóinknak. kulíúrcsoportjainak hataimas mértékű fejlődése is. Kuttúrcsoportrégi kultúránk haladó termékeinek és a mai művészet alkotásainak helyes szintézisét igyekeztek megtetemteni munkájukban. ultúrcsoportjaink e hatalmas AV fejlődését mindenekelőtt pár. tunk állandó, rendszeres segítése tette lehetővé. Nemcsak azzal, hogy pártunk az üzemi kuttúreseportók megteremtését kultúrforradalmunk egyik legfontosabb feladatának tekintette, hanem elsősorba* a rendszeres ideológiai támogatással tette ezt lehetővé. Pártunk magyarázta meg kultúrmunkásainknak a narodnyik és a prolelkultos elhajlások teljes helytelenségét és káros voltát; pártunk jelölte ki csoportjaink művészi fejlődésének útját. Ez tette le. hetővé azt is, hogy Színjátszó csoportjaink közelebbi kapcsolatba ke. rülve a hivatásos művészettel, munkájukhoz Színészeinktől, karvezetőinktöi állandó és rendszeres szakmai útmutatásokat kapjanakA szegedi üzemek kultúrcsoportjai is végigjárták a fejlődésnek ezt az útját, s ma már teljesítményeik ér"éke méltán állítható a legjobb kullúrcsoportok munkájáho- A Sze. gedi Kender színjátszói, a ruhagyár tánccsoportja. a MÁV kuttúresoportja, a Városi tanács együttese például a legjobba* valósítják meg azokat a feladatokat, amelyeknek megoldását pártunk kuttúresoport. jainkra bízla. Magas szakmai tudás, komoly előkcszi'ő munka s mindvégig magas művészi színvonal jellemzi e csoportok működését. Kultúrcsoportjaink tehát a legkomolyabb művészi, szakmai feladatok megoldására is alkalmasak- Va* azonban munkájuknak olyan fogyatékossága. amelynek k! javítása egyik legfontosabb tennivalójuk. Ez a hiányosság a kritikai érzék fejlesztésével számolható fél véglegesen. Arról van szó. hogy üzemi színjátszóink a színészi eszközöket válogatás nélkül, vagy je'entékteien válogatás nélkül használják fel. "pppen az egyik legjobban dolgozó kuüúrcsoportónk, a Szegedi Kender színjátszóinak nemrég, fellépése szemléttefte ezt, amikor nagyon változatos és üzemi színjátszóink szereplésében bizonyosfokú szakmai rutint igazoló, de nem művészi értékű színészi eszközöket alkalmaztak. Ahogya* például a humort igyekeztek játékban és beszédben kifejezni — az a mód kísértetiesen idézte a régi eszközökkel dol. gozó, de magasfokú technikai készséggel rendelkező hivatásos művészek játékát Ez az út üzemi színjátszóink számára járhatatlan mert nem az a feladatuk, hogy elkoptatott színészi eszközöket újra átvegyenek, hanem az, hogy szakma, fejlődésük is a legkorszerűbb legyen. A műkedvelő csoportok játékát és a hivatásos színészek szerep. léseit nem a művészi színvonal különbsége kell hogy megkülöniböztes. se, hanem a fe'adatok ettérő jellege. Üzemi színjátszóinknak nyilván más a feladatuk, mint a hivatásos művészeknek, s meg kell találniok azt a módot, amely e sajátos feladatok végrehajtásában legeredményesebb tehet. Üzemi színjátszóink munkája Saját üzemük viszonyait tükrözze. Legyen munkájuk szoros kapcsolatban az üzem termelési problémáival, s tevékenyen segítse hatalmas ötéves tervünk megvalósítását. Ehhe7 azonban szükséges, hogy népi színjátszótok állandóan növeljék szakmai ismereteiket s tegyenek meg mindent, hogy a politikai feladatok megoldásához magas művészi színvonalú kutiúrmunkávai járuljanak hozzá. (ö i ) fiLKOTráYUNK, fi 1Ü00MÍNY FfilÖDÉSÉKEX BIZTOSÍTÉKA A szegedi Nemzeti Színház felkészült az új évadra Az elmúlt évad végén a Budapesten megrendezett Vidéki Színházi Hét tapasztalatai bebizonyították, hogy régi rend káros örökségei a színház területén is egyre inkább megszűnőben vannak. Nálunk is — a vidéki és budapesti művészek együttes Törekvésének eredményeképpen — egységes színházi kuttura a'akui ki. A Vidéki Színházi Héten kiemelkedő eredményekkel szereplő Szegedi Nemzeti Szinház a jövő évadra való felkészülést e gondola, tok megvaló&üásánSk szellemében végzi. A Szegedi Nemzeti Színház fó törekvése, hogy eredményes munkása legyen az egységes magyar színházkultura kialakulásának. E feladatok végrehajtása érdekében a Nemzeti Színház a művészi színvonal kérdését állította munkája középponljába. Ennek érdekében például az új évadra való készülést már a mult év végén megkezdte, A műsorterv 13 bemutatót ígér. A választott színdarabok közölt szerepelnek szovjet és mai magyar írók müvei is, haladó hagyományaink, a baladó nyugati írók alkotásai. A szovjet írók munkái közül Lavrenyov: összeomlás című drámáját és Korr-ejcsuk: Ukrajna sztyeppéi* cmű, a Vidéki Színházi Héten nagy sikert aralott művét mutatja be a színház. A mai magyar írók darabjai között Nagy Sándor, Sz: ál in-díjjal kitüntetett Kossuthdíjas szegedi író készülő színdarabja is szerepel a tervben. Ugyancsak új magyar darab Barát Endre: Fekete arany című munkája. A haladó nyugati irodalmat Shaw: Pygmalion című műve képviseli- Az operett és opera bemutató tervében Mozart: Figaro házassága. Kodály: Háry János című műve. Csajkovszkij: Anyégi* és Farkas Ferenc: Zengő erdő cimü müvei ia szerepelnek, A szeptemberi nyitódarab bróbá: mellett már a későbbi bemutatók előkészítését ia megkezdték. Szeptember végén mutatja be a színház Lehár Ferenc: Luxemburg grófja című operettjét, a október elején Mozart: Figaró házasság című operáját. A színház jövő évi munkájának bizonyára egyik előnyös jellegzetessége lesz. hogy több fiatal művészszel gyarapodott a társulat. A Szin. művészeti Főiskoláról három fiatal művészt kapott a színház, két munkásszinjátszó is belépett, két énekes jött az Operaházról, s Többen jöttek vidéki nagy színházitoktól, E változások köve'kezményekép. pen a szinház helyesen tekinti fontos feladatának a fiatalokkal való szakmai és ideo.ógiai foglalkozást. Az idősebb művészek vállalták a fiaTalok állandó segítését- A fiatalok úgynevezett stúdió oktatásban vesznek részt, az egész társulat pedig SzTanisziavszkij körökben dol. gozza fel a továbbképzés szakmai és politikai anyagát, A művészek szakmai képzésének további segítését szolgálja az is. hogy a színház szakmai támogatását a budapesti Nemzeti Színház vállalta, s az évadban vendégművészt vagy vendégrendezöt küld a szegedi színházhoz. Különleges feladatok várnak a szegedi színházra azért is, mert mint tájszinháznak is eredményesen kell dolgoznia- A színház ezzel kapcsolatban szép terveket dolgozott ki. A Politikai Kabaré legjobb számaiból külön műson tanulnak be a tájszínházi előadásokhoz. Ezeket, ha sikeresnek látszanak majd. Szegeden is előadják. Az őszi hónapokban löbb községben Moüére Fösvényét és Lehár Luxemburg grófját adják majd elő. Elmélyíti a színház az üzemi kulturcsoportokkal va'.ó foglalkozást is. Az elmúlt évadban 15 művész vállalt üzemi színjátszó csoportoknál oktatást. Az idén ezt a számot felemelik s az oktatáson kivül alkalmilag — a rendszeres taní-ást nem végző művészek — tanácsaikkal, bírálataikkal segítik üzemi kulturcsoportokat. A bérletrendszert is a közönség érdekeinek megfelelően szervezték meg. Kétféle helyár lesz: prózai és operett, s opera. A bérlők az ol. csóbb,. tehát a prózai és operett helyárból kapnak 25 százalékos kedvezményt. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a Szegedi Állami Nemzeti Színház jövő évi előadásait, melynek tervei sokatigérőek, dolgozóink minél szélesebb rétegei látogathassák. Három évvel ezelőtt. 1949. augusztus 20-án lépett hatályba a Magyar Népköztársaság Alkotmánya. Ez a nap korszakfordulót jelent a magyar állam és jog törtenetében. Az Alkotmány hstá ybalépésének napja lezária az „ezeréves alkotmány" hosszúra nyúlt korszakát, uroly valójában az ezer. éves elnyomást, a jobbágyságnak, majd a munkásságnak és a paraszt. Ságnak kíméletlen kizsákmányolását jelenletle. Az alkotmányos szabályok szétszórt törvényekben és jogszokásokban voltak találhatók, s ezt a bizonytalan szabálytömeget a nagytőkések és nagybirtokosok mindenkori érdekeinek megfe'eióen magyarázhatták. „A magyar népnek eddig nem volt alkotmánya" — mondhatta az alkotmánytervezet benyújtásakor Rákosi Mátyás. A magyar állam és jog történetében eddig három alkalommal került 6or a fennál'ó alkotmányos rend gyökeres, forradalmi megváltoztatására: 1848-ban, 1919-ben és végül 1945-ben. Az 1848—49-i törvények felszámolták' a feudális al. kotmányt és lefektették a magyar po'gárj állsan és jog alapelveit. De az 1848—49-i polgári forradalom nem lehetett „az alkotmányos rend megteremtésének folyamata" (Lp_ n'n). A pesti plebejus tömegek és az elnyomott jobbágyság követeiéléseit, Petőfi és Táncsics ezsméit nem váltotta teljesen valóra, mert vezetése a középnemecség kezében volt, A magyar szabadságharc nem jutott el az írott Alkotmány megteremtéséig. A negyvennyolcas törvények még hézagosan is gyökeresen újat és haladót jelentettek a nyo'cszázéves feudálfe rendszerrel szemben. Éppen ezért törekedett arra a Horihy-korszak legtöbb „közjogáéra", hogy 1848-nak korszakalkotó jelentőségét elhomályosítsa. Hangoztatták, hogy a magyar Alkotmány történelmi jellegét az első polgári forradalom jogalkotása nem érintette. Nem a — relatíve haladó — bur. zsoá alkotmányi követték, hanem a feudális kizsákmányolás századaira nyúltak vissza. Ennek ezeréves törvényhozásában azután min. denre találtak alapot, még a Horthy-fasizmus és a nemzetgvi'kas Szálasi-rend.szer „alkotmányos" igazolására is. Mondanunk seirr kell. hogy a proletárlorrada'om irott alkalmányát, történelmünkben az elsőt, amelyet 1919-ben a Magyar Tanácsköztársa-áa alkotott meg, teljesem elhallgatták. Népköztársaságunk A'kotmánya a felszabadulástól 1949-ig elért eredményeinek lerőgzitéisét jelenti és további fejlődésünk távlatait nyi'ja meg. A tudomány munkásának' a hároméves fordulón különösen 53. §-a öt'ik 6zemébe: ,,A Magyar Népköztársaság hathatósan támogatja a dolgozó nép ügvét szolgáló tudományos munkát. valamint a nép ő/ci'éf, harcait, a valósöaot ábrázoló, a nép gvőzelmét hirdető művészetet s minden rendelkezésre áUó eszközzel elöseqíti a néphez hű értelmiség kifejődését." Ennek a szakasznak értékeléséhez meg kell fontolnunk, hogy az állampolgárok jogainak kijelentésével kapcsolrtban először a Szovjet, unió 1936-i Sztálini Alkotmánya jel ökle meg pontosan a jogok magvalósítását biztosító eszközöket. Ezt a pétóát követte Népköztársaságunk Alkotmánya is. A tudomány dolgozói számára az elmúlt évek tapasztalatai az 53. §. megvalósítását igazolták és további fejlődési lehetőségeket nyitottak meg. | Még Alkotmányunk létrejötte előtt a Pórt és a kormány csatta. nósa* bizonyította be az alkotó tudomány és nzivészet megbecsülésé/ a Kossuth-díj megállapításával. A Kossuth-díj kiosztása, mely a pesti dicsőséges forradalom napján történik, további ösztönzést jelent a juha'mazottak és a magyar tudósok összessége számára, hogy még jobb, még eredményesebb munkát végezzenek. Ösztönzést jelent a jogtudomány számára is, hogy eddigi relatív elmaradottságát behozva, törekedjék az élenjáró jogtudomány nyomába lépni, melynek nem egy kiemelkedő alkotá- ] sát jutalmazták már Sztálin-díjjal. A tudományos munka megszerve. j zésének következő lépése a Tudományos Tanács megteremtése vott, 1 mely a szellemi munka területén megnyilatkozó anarchiának kivánl véget vetni. A tudományos kuta- ] tás tervszerűségét már Alkotmányunk szellemében valósítja meg az újjászervezett Magyar Tudomá- . nyög Akadémia. Széchenyi alapító. I | tása a Horthy-korszakban elsza. kedt az élettől és szinte a nyilvános ág kizárásával folytatta a termelésre nézve közömbös működését i Az átalakult Akadémia — a szov' jet Akadémiák m totójára — tudományos életünk legfőbb irányitója, szellemi termelésünk moto*7u lett. De ez az újjászületett intézmény egyben a legszorosabb kapcsolatot tartja a gyakorlattal. az anyagi j javak termelését közvet'enül vagy ! közvetve hathatósan mozdttja elő, ' a tudósok és munkások teremtő 1 együttműködését szervezi meg, : Tevékenységében a természetludo • mányos kutatás áll előtérben, de neirr feledkezik meg a társadalom, tudományokról sem, me'yeknek (köztük a jogtudománynak) ugyan, csak jelentős szerep jut dolgoz* népünk tudatának átalakításában, haztaflságának megerősítésében és ötéves tervünk nagy feladatainak végrehajtásában. A pá.t és a kormány azonban azt is felismerte, hogy a magyar tudomány fejlődését az átfogó keret megterem ése neon biztosíthatja a tudományos káderutánpótlás megszervezése nélkül. Ezért hozla létre — ismét a szovjet példa nyomán — re tudományos fokozatok új rendszerét, A Hor hy-rendszerben felnőtt tudósok valamennyien emlékeznek rá, milyen nehézségekkel keltett megküzdenie a kezdő kutatónak, anyagi és szellemi térem egyaránt, j Hány tudományos reménységet rsá; bított el a.jobb fizetés, az előmene| lel jobb esélye az akkor áldozatos tudóspályától, mert az egyetemi tan ' szélcek csak biztatást nyújthattak, de a kezdő kutató kezébe legfeljebb az „állástalan diplomás" vagy „fizctcstcicn gyakornok" sovány kenyerét tudták adni. Az a hathatós támogatás, amelyei A'lkotmányunk 53. szakasza kilátásba helyez, megvalósult az aspirantura intézményében is. Az, akit az illetékes szervek tudományos munkára alkalmasnak találnak, a legjobb szakemberek vezetésével éveken át kijelölt tárgyúnak földolgozására szentelheti erejét. Anyagi gondoktól mentesen, a párt és a kormány teljes támogatásával törekedhetik magas tudományos céljainak megvalósítására. A tudományos fokozatok új rendszerének kiépítésé', mely az aspij rantura bevezlésével indult meg, az 1951. évi 2G. törvényerejű rendé. let valósította meg. Ez a rendelet bevezetésében kijelenti: „Népgazdaságunk ötéves terve a tudományos nmnlra jelentőségét is megnövelte és fokozott feladatokat ró a kutatásra. Ez a leutalás anyagi feltételeinek biztosításán túlmenően szükségessé teszi, hogy a jelentős eredményeket felmutató kutató munka megbecsülése megfelelő tudományos folcozat alakiában is kifejezésre jusson és ösztönzően hasson tudósaink fejlődésére:' Az új, világosan áttekinthető tudományos fokoza ok (azaka, démirv tagságon kívül): a doktori ós a kandidátu si fokozat. Fiatal as! piránsaink három évi megfeszített i munkával érdemelhetik ki a kandiI rlaturá*. Kormányzatunk azonban lehetővé telte, hogy a már régebbeműködő egyetemi tanárok rövidített eljárással szerezhessék meg a nek k járó tudományos minősítés*. A dön| tés ebben a tekintetben egy hónapj pal ezelőtt történt meg. Az új tudományos fokoza'ok odaítélése hatalmas ösztönzést jelent ra'amcnnyi tudományos dolgozó, a jogtudomány munkásai számára is. A „jogi tudományok doktora" fokozatét olyan kiváló tudósok kapták meg, mint Eekharf Ferenc profeszfczor, vagy mint Polr.er Ödön, a szegcdi jogi kar egykori kiváló tanára, aki nem volt hajlandó nagy alkotmányjogi tudását a fasizmus szolgálalába állítani. A kandidátusi fokozat tíz jogtanámak jutott, akik között a szegedi állam- és jogtudományi kar Tnól óan van képviselve. Valamennyien, érezzük a dolgozó néptől kapott kitüntetés jelentőségét és minden erőnkkel arra törekszüDk, hogy a hatalmas lépésekkel halndó szovjet jogtudomtir.y nyomában kinlaikí suk hazánkban az új, ólelerős szocialista jogtudományt. A magyar jogtudós, aki a felszabaduláskor társaival együtt „romok között, fagyoskodva látott újra munkához" (Rákosi Mátyás), mos( épülő szocialista országban, anyagi gondoktól mentesen hálával és új munkavállalással gordol vissza Alkotmányunk éle.belépésének nagy napjára, „ . BóNIS GYÖRGY egyetemi tanár a jogi tudományok kandidátusa