Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-07 / 184. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952. AUGUSZTUS 1. 5 F Aundás Uzcs-elnök aulcépc Most egy éve még, de ezév tavatón is bizony még nemigen voltak oiyao. mosolygó-kép űek a bak tói FelBzabaduiás-termeiócsoport tagjai, mint napjainkban. Kevesen voltak,' a földjük is kevéts volt. Szántó 296 és 7 hold legelő. Mikor még a mostani központi tanyájukba költöztek, istállójuk, a gazdasági épületek olyanok voltak, hogy még rájuk nézni is rossz volit. Baj volt a munkával is. A csoporttagok egy része nem értette meg egymást. Akadtak jónéhányan, akik az egyenlősdiség felé kacsingatlak. Fiatal volt a csoport, tapasztalatlan volt a tagság. Most bezzeg más a helyzet. Napréknapra szaporodik a csoport tagsága. sokasodnak a Felszabadulás. termelőcsoportbeliek. Ma már gazdag állatállománnyal is dicsekedhetnek, amelynek csodájára járnak nemcsak a környékbeliek, hanem messze földekről a még egyénileg dolgozó parasztok is. Az olyan ember, alti tavasz óta nem járt a csoportban, ma ir.ár megváltozott munkaszellemet talál. A brigádvezetők, meg a munkacsapatvezetők pontosan mérik, számolják a munkaegységet, a csoporttagok meg ugyan a körmükre néznek. Egyszóval szó sem leheit az egyenlösdiségrol. Kora tavasszal egyesek még húzódoztak a munkától, különösen az asszonyok hivatkoztak különleges okokra, hogy ezért, vagy azért nem tudtak munkába menni. Ma már kitörölték szótárukból azt a szót: nem jövök dolgozni. Ha a csoport érdeke úgy kívánja, készek még vasárnap is megfogni a kaipa, vagy kasza nyelét, mert. tudják, úgy tudnak csak évvégén osztani, ha évközben becsületlel helytálltak a munka frontján. Hogy minden meg'avult, jóra fordult a Felszabadulás-termelőcso. portban, abban nagy része van Árendás György elvtársnak, a csoport elnökének is. Február 12 óta viseli ezt a tisztséget, élvezi a csoporttagok bizalmát és megbecsülését. Ha azt akarjuk lemérni, milyen munkát végez a csoportelnök, természetesen előbb mindig az egész csoport munkáját kell megnézni. Ahol gyenge lábon áll a csoport, gaz borítja a földet, az épületek szutykosak, mocskosak, elhanyagoltak aiz állatok, o't neim lehet jó a csoportelnök. Árendás Györgyre még a rosszakaró se mondhat ilyent. Olyan tiszták a kapásnövények fö'.djei, hogy keresve is alig talál gazt az ember. Az állatokról leolvashatni a jóápoltságot. a tanya pedig tetszetős a szemnek. Elmondhatjuk, a csoport jó és egyre fejlődik. Nem csukhatják be mostanában a kaput a Felszabadulás-termelőcsoportban, állandóan jönnek a látogatók és nem kis számmal a belépők is. Nem csoda, a csoportban dolgozók zsebükön érzik a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit, évi munkájuk után többet mondhatnak magukénak, mint a kívülállók. A Fe!szabadu!ás-beUek elisme. réssel beszélnek vezetőjükről, elnökükről, Árendás Györgyről. Szerelik őt, nincs is olyan probléma, le. gyen az gazdasági, szervezeti, vagy személyi ügy is. Árendás György mindig megtalálja a kiutat, a helyes megoldást. Nincs könnyű ddlga, ha ki akarja érdemelni a tagság bizalmát, jó munkát kell végeznie. Nem naigy még a Felszmbadulás-termelőcsoport, de sok tennivalója akad az elnöknek. Vegyük csak számba, mit végeztek, mióta ezév februárjában karfelnyuj lássál szavaztak a csoport kultúrtermében a tagok és megválasztották Árendás Györgyöt elnöküknek. Még kora tavasszal, inkább tél volt. mint tavasz 48 anyakoca részére fiaztató kutricákat építettek, azután 50 darab süldőnek szállást, később 10 vagonos kukoricagórét. Még készen sem voltak ezekkel a munkákkal, már fialtak az anyakocák, ellettek a juhok, egyik napról a másikra hússzal-harminccal szaporodott az állalállomány. Megérkeztek a napos-csibék, mint. egy 1200, ezeknek szállásról, eleségről gondoskodni nagyrészben az elnök dolga volt. Ezenkívül tanácskozni a brigádveze őklcel. járni a csoport fö'djeit, mert ők is úgy van. rak még, hogy Szeged határában mindenfelé lehet találni olyan földsávot, amely hozzájuk tartozik. A levelezéssel is sok idő eltelik, nem múlik el nap, hogy 6, vagy 8 levél ne érkezne a csoport címére. Segít ugyan a könyvelő, de az elnöknek mindenről tudnia kell. Figyelni kell a könyvelést, a munkakönyvek veze rését, a munkaegységszámítást, nehogy baj adódjék, amiből a csoportban nézeteltérések származhatnak. Ilyen és ehhez hasonló lennivalók. kai bőségesen szórakozhat Árendás elvtárs. Aki Ismeri a FeOszabadulás|en«el9ee$>pqrí életét, annak mondanunk sem kell, hogy mindezt a soki'éle munkát, intézkedést nem önhatalmúan, a saját feje után csinálja az elnök. Ott van mellette mindenek előtt a párttitkár, Farkas Is.ván elvtárs, az intéző bizottság tagjai: Juhász János, Gera András, Makra János. Velük együtt, az ö segítse, gükkel végzi a munkát. Sok tennivalót soroltunk már fel, de nemcsak ennyiből áll az elnök munkája. Különösen nem ennyiből az aratás, cséplés utáni napokban. Év elqjén napi munkájához jöttek az utazgatások. Hol ide, hol oda ment vásárolni, pulykát,'libát Orosházán, más állatokat egyéb községekben vásárolok. Nem panaszkodhatott, volt munkája. Mindenütt ott volt, ahol kellett, így van ez most, amikor egymás kezébe adják a kilincset a nézelődők. Vasárnap Szék. háton járt. Még hajnali négy óra volt. amikor elindult, 12 órakor már 13 új belépővel tért vissza, hozta magával aláírva a belépési nyilatkozatokat is. Hétfőn a baktói földeken lakókat kereste fel. Este vetette haza a hivatalos ügyek utáni szaladgálásból, mégis ellátogatott Márton Haska Jánoshoz és Czlrok Illéshez. Útja itt sem volt eredménytelen. Igaz, nem először járt erre, sokat beszélgetett már velük, most alá is írták a belépési nyilatkozatot. Nemcsak az elnök szava győzte meg őket, hanem az is, hogy Szabó Dudrai Ferenc csoporttag 400 munkaegységet teljesített és a többiek, akik jó teljesítményük után bősége, sen részesülnek a termelt javakból. Nagy nap volt Árendás György életében február 12, mikor a Felszabadulás-termelőcsoport elnökévé választották. Nagy öröm érte, mikor a csoport tagsága kivétel nélkül, egytől-egyig felnyújtotta kezét és az a kézfelnyujtás azt jelentette, hogy bíznak Árendás Györgyben, ezért elnökükké választják. Akik február 12-én karfelnyujtással szavaztak, azok közül jónéhányan, a párttagok a mult hónap 29-én este ugyancsak felemelték kezüket és vele együtt piros tagsági könyvüket is. Ismét szavaztak. Elfogadták Árendás Györgyöt a párt tagjelöl jének. Nagy nap volt a február 12, de összehasonlíthatatlanul! nagyabb volt Árendás György életében a mult hét keddje, amikor jó munkájával kiérdemelte, hogy a Magyar Dolgozók Pártjába tagjelöltnek felvegyék. Ez a megbecsü. lés most még jobb munkára ösztönzi. Szereik a csoportban Árendás Györgyöt, azért, mert példaképpen áll mindenki előtt a munkában. Kevés embernek fő a feje annyit a csoportért, mint neki, törődik a csoport termelésével, fejlesztésével, a tagok ügyes-ba'os dolgaival. Javítja a munkát, irtja a gyomot nemcsak a mezőn, hanem a csoporttagok fejéből is. Neveli őket, miközben ő is nevelődik. Nem csoda és nem is véletlen, hogy ö a csoport elnöke, - V-Z A ZÖLD KUKORICÁROL Egyre inkább eUtarapódzlk Szeged határában, bogy a termelők zölden szedik le a kukoricát. A fiatal csöveket anélkül, hogy a szemek kifejlődtek volna, leszeéf.k fe ezzel elpocsékolják a fő takarmány terményt, komoly kárt okoznak elsősorban önmaguknak és a do'gozó nép államának. Mezőőrök, düiőfclelősök figyeljék a körzetükbe tartozó kukoricatáblákat, figyelmeztessék a termelőket, hogy milyen kárt okoznak a fiatal csővek letörésével. Ahol a jó szó nem használ, tegyenek feljelentést, mert nem lehet közömbős egyetlen dolgozó számára sem az, bogy miként használjuk fel a kukoricatermést. Saját szálától vonla el » húst a zsírt az, aki ma letöri a kukoricát. Elvonja elsősorban állatai elől a takarmányt, akadályozza a sertéshizlalási, tehát a közellátás ellen iránynló cselekmény az, ba most valaki meggondolatlanságból zölden szedi le a kukoricát. Szűnjön meg ez az áldatlan álla. pot, a dolgozó parasztok lépjenek fel a hanyagokkal, nemtörődömökkel szemben. Vigyázzanak minden cső kukoricára, mint ahogy a közelmúlt napokban és napjainkban vigyáznak minden szem gabonára. Minden szem gabona, mlnrt.-n csti kukorica hazánkat, a békét erősíti. Ezt tartsák szemelő!! a mezőőrök, dülőfelelösök, népnevelők, amikor fe'lépnek a zöld knkoríea 1«»»r«l e'len. Jutalomban részesül a legtöbb tarlóhántást elvégző három csongrádmegyei gépállomás Az aratás befejezése után, öle most a cséplés ideje alatt sem halad úgy a tarlóhántás, ahogy ezt a törvény előírja, ahogy azt népgazdaságunk érdeke, a többterme', és szempontjából megkívánja_ Voltak ugyan olyan gépállomási dolgozók, cséplőgép felelős vezetők, akik amikor nappal befejeztek a cséplést, azonnal traktor után akasztották az ekét és éjszaika végezték a tarlóhántást. de ez megyénkben, sajnos, nem vált általánossá. Ez az oka annak, hogy bármerre járunk, mindenfelé látunk még felhántatlan tarlókat, ahol javában burjánzik a tarlóvirág és különféle gyomnövény, amelyek szívják a talaj nedvességét. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának gépállomás csoportja, hogy nagyobb lendületet adjon a tarlóhántásnafe, hogy serkentse _ a gépállomások dolgozóit a tarlóhántás mielőbbi befejezésére, úgy határozott: a megyében azt a három gépállomást^ amelyik augusztus 20-ig legjobb eredményt ér el a tarlóhántásban, azt pénzjutalomban részesíti. A legtöbb tarlóhántást végző gépállomás ezek szerint 1200, az utána következő 800 és a harmadik legjobb eredményt el. érő pedig 500 forint jutalomban részesül. Traktoristáink át kell érezzék, hogy a tarlóhántás lelkiismeretes elvégzésével ötéves tervünket, a többtermelést segítik elő. Mindent el kell köve'niök, hogy ebben a mintegy három h'étig tartó verseny, böl az ő gépállomásuk kerüljön ki győztesen. Már niem egy gépállomási cséplőbrigád — különösen a szeged: járásban — befejezte a cséplést és húzatnak befelé a gépállomásra. A tarlóhántás mielőbbi befejezése érdekében azt javasoljuk a cséplőgépek felelős vezetőinek: ne töltsék az időt a behúzatással, hanem a cséplőgépet hagyják ott, abban a termelőszövetkezetben, ahol éppen befejezték a cséplést, azonnal akasszák az erőgép után az ekét és ugarolják a tarlókat. Felemelték 10 százalékkal begyűjtési kötelezettségüket és 400 forint pénzbüntetést fizetnek mázsánként a szabotáló kulákok A dolgozó nép ellenségei már a gabonabegyüjtés elején mindent el. köveitek, hogy zavart keltsenek, megakadályozzák a gabonabegyüjtés skerét. Különböző fondorlatokkal akarják kijátszani a törvényes rendelkezéseket, a begyűjtési tervel, amelynek teljesítése törvényszabta kötelesség. A begyűjtési munka neheze még hátra van. A búzabeadásban megközelítettük a 80 százalékot, de a hátralévő néhány százalék begyűjtése még nehéz feladatot ró 'dolgozó parasztjainkra, a népnevelökre. A kulák tisztában van a begyűjtési terv teljesítésének fontosságával s ezért a maga módján úgy, ahogy tud, ártani igyekszik az iigv s'kerének. Amellett, hogy különböző kiabálásokkal a dolgozó parasztot icvekszik félrevezetni, a saját beadását sem teljesíti. Kontrasztv János Jós'ika-uca 27. szám alatt lakó 27 holdas kulák kenyérgabona termése Domaszéken van. Még az elmúlt hét szerdáján, vagyis több mint egv héttel ezelőtt befejezte a cséplést, de edd'g még a füle botját sem moz gatta, hogy beadását teljesítse. Lakására hiába ment ki az elszámoló bizottság, itt ugyan nem talált semmit, mert a gabonája vidéken van. Beadási kötelezettségét már 10 százalékkal felemelték és ugyanakkor most a begyűjtés szabotálásáért minden mázsa gabona után 400 forint pénzbüntetést szabtak ki rá. Nem különb nála Lázár Jánosné, Deák Ferenc-utca 18. szám alatt lakó, 30 holdas kulákasszony sem. Az ő sorsa is az lett, mint Kontraszty kuláké. ö elsején fejezte he a cséplést. A 10 százalékos felemelés mellett ugyancsak 400 forintot kelt f.zetnie. I'odor Imre, Mátvás-tér 6. szám alatti 25 holdas kulák is, minlha összebeszélt volna Kontrasztéval és Lazáméval, szintén rá sem hederített a beadásra. Az ő kötelezettségét is felemellék 10 százalókkal és még kiitön 400 forintot kell fizetnie mázsánként, azért, mert eddig szabotálta a begyűjtést. Hasonlóan járnak azok. ak'k nem teljesítik beadási kötelezettségüket, mert a tanács minden esetben szigorúan és következetesen alkalmaz** az előirt büntető rendszabályokat a nrmteljesitökkel szemben. Ujabb 15 község és 19 (szcs kapta vissza a gabona szabadpiaci értékesítés jogát A begyűjtési miniszter augusz us 5-i hatállyal a következő községek, nek és tszcsknek adta vissza a gabona szabadpiaci értékesítési jogát, mert száz százalékra, vagy azon felül teljesítették gabonabeadási kötelezettségüket. Belvárd-Gyula (Baranya), Kun. peszer, Tabdi (Bács). Süttő (Komarom), Tiszaigar (Szolnok), Kalaínó (Tolna), Tomaj monostora (Szolnok), Farka sgyepü, Balatongyörök, Iharkút, Vindornyalak, Badacsony tőrdemic, Szentan alfa (Veszprém), Vámoscsalád. Balozsameggyes (Vas) továbbá a belvárd. gyulal Béke-, a kárászpusztai Tavasz- (Baranya), a kunfehértói Béke-, a szeremlei Béke-, a bácsbokodi Vörös Csillag- (Bács), a kisújszállási Dózsa. (Szolnok), az újfehérlói Petőfi- (Szabolcs), a mezőlaki Március 9.-, a mihályházai Szabad fö'd-, a dákai Vörös Október-, a baiatonszepezdi Vörös Csillag-, a szent tinlalfai Igazság- (Veszprém), az endrödi Rákóczi, a geszli Táncsics Mi. hály-, a kamuti Viharsarok (Békés), a bárándi Úttörő-, az újszentmargitai ötéves terv- (Hajdú) és a. pósfai Szabadság. (Vas) termelő, szövetkezetek, illetve csoportok kap. ták meg a szabadpiaci értékesítés jo. gát. Osztrák cementgyári munkások figyelmeztető sztrájkja Az „Österreichische Volkssümme' írja: augusztus 1-én Ausztria vala. mennyi cementgyárában félórás figyelmeztető sztrájk zajlott le. A dolgozók ezzel a sztrájkkal fejezték ki tiltakozásukat a cement-kartell urai ellen, akik huzamos idő óta szabotál, ják a dolgozók bérkövetelésének ki. elégítését. „Hullámzó kubáni tenger. Ring a színarany kalász. Víg a munka víg sereggel, > Boldog ez az aratás"... Grigorij Petyin kocsivezető az éjjel nem a'hatott. Alighogy megérkezett és megvacsorázott, máris kopogtattak az ablakon. Félrehúzta a függönyt. Ivan Orehov, a ..Zsdanov"kolhoz komszomol-titkára állt az ablak alatt. — Jön az eső. A 3. brigád szérűjén pedig még ottmaradt jó ezer múzsa gabona — mondta — A begyűjtési központba kell sürgősen szállítanunk. A 3. brigád szérűje nem messze van a falutól, A szérű közepén magtisztítógépek, szállítószalagok ás kéttonnás mérlegek vannak felállítva. A szérűt idén gépesítették. Azelőtt kézierővel végezték a magtisztítást. Fz a munka régebben 40 kolhoztagot foglalkoztatott. Most mindössze öten dolgoznak a gépesített szérűn. Grigorij Petyin a másik három gépkocsivezetővel egyidöben érkezett a szérűre. — Petyin — harsant fel Pjotr Hodakovnak, a szérű vezetőjének hangja. — Állj oda a kocsiddal a szállítószalaghoz! A teherautó hét perc alatt megrakodott és elindult. Az andrej-dmtrijevszkiji begyűjtési központig 25 kilométer az út. A kapu fe'ett diadalív. Kél oidaián Lenin és Sztálin arcképe. Kissé 'ejjebb ez a felirat áll: „Üdvözöljük a beadásban élenjáró kolhozokat és szovhozokali" J. FILATOVt GABONABEADÁS Fiatal lány: Valja Goncsarova laboránsnő szaladt ki fehér ruhában, aki már évek óta dolgozik a begyűjtési központban. Gyorsan próbát vett, majd bement a laboratóriumba • Anna Kovrigina, aki Grigorij Petyinnel együtt érkezett, odalépett az ablakhoz, — Lányok! Mi vagyunk ma az elsők? — kérdezte. — A „Kaiinyin"-ko1hozbóI már voltak itt. — Nagy dicsőség! — bökte ki Anna. — Háromszorta közeiebb vannak, mint mi. — Csak ne mentegetőzz! — tréfálkozott Antonyina Szascsenko laboránsnő. — Vidd a második raktárba. Grigorij Petyin beindította a motort. — Állj a tartály halszéléhez! — vezényelt a kocsivezetőnek Alekszej Zsilin, az önrakodó gépésze. Leeresztették a kocsiszekrény oldalát. A gabona beleömlött az önrakodó tartályába. Onnan már szállítószalag vttte tovább a raktárba— öt perc alatt három gépkocsit rakunk ki — büszkélkedett Grigorij Szergejevics Szemenyihin igazgató. — Tavaly még majdnem másfél óra kellett ehhez. Lám, mit tesz a gépesítés! Az andrej-dmitrijevszkiji gabonaraktár iol felkészüli a terménybeA KUBÁN-VIDÉKEN gyűjtésre. Csaknem az egész munkát gépek végzik. A vezetők sokat törlek a fejüket, hogyan gépesítsék a kirakodást. Ekkor segítségükre siettek a komszomoltagok. Elhatározták, hogy maguk javítanak ki és állítanak fel szállítószalagokat. Erre a célra külön brigád alakult. — Most egy óra alatt több mint száz teherautót tudunk kirakni. Mindegyik raktárban van már szállítószalag — mondotta az igazgató. Ivan Tretyakov, a komszomol-tit. kár a versenytábla előtt állt, a kolhozparasztok szoros gyűrűben fogták körül. Mind tudni akarták, ki jár az élen. A ,-Kaiinyin"-kolhoz már több mint 200 mázsát adott be, — mondotta Tretyakov. — Megelőzte magukat? — fordult Petvinhez. — Majd még meglátjuk! — húzta szemére sapkáját a gépkocsivezető s visszament kocsijához. — A zsdanoviak sohasem maradtak el. .Alig a laboratóriumban vizsgálják a gabonát, a rakodók és a kocsivezetők rendszerint elmennek a vörös sarokba, ahol mindig van friss újság, folyóirat és lehet sakkozni is Két fiatal letténv ii't éppen a sakktábla me'lett. Közelükben néhány idősebb kolhozparaszt beszélgetett. — Az árpát már rég betakarítottuk — mondotta az egyik. — Hektáronként 27.5 mázsát fizetett— Nálunk majdnem 30-at — vetelte oda a szomszédja. — Tisztítatlanul? — Igen. — Nálunk tisztán 27.5 mázsát. A kombájnvezetők munkájára terelődött a szó. A „Kalinyin"-liolhozbeli öreg paraszt Georgij Koroljovot dicsérte, ak átalakította gépét, hogy a megdőli gabonát is be lehessen takarítani vele, sőt villanyvilágítást és magfelfogókat is szerelt rá. A kombájn a betakarítással egymenctben a tarlóhántást is elvégzi. — Hát 'igen — bólintott társa, — A Szociaista Munka Hőse címet nem adják hiába senkinek ... De úgy látom. megérkezett Ivan Danyilovlcs! Ivan Danyilov'ies Gaidai a \Zsdánov"-kolhoz elnöke. Zömök, középtermetű ember, rekedtes hangon, gyorsan beszél. — Mit hallok!? Hogy a „Kalinyin"-kolhoz megelőz bennünket?! — támadt rá az igazgatóra. — Ugy van — válaszolta Grigorij Szergejevics. — Tőlünk öt teherautó hordja a gabonát ide, tőletek csak négv. Mos már nvoicat állítottam mun. kába! — Gaidaj leült. Reggelre ezer mázsát adunk be. A „Zsdanov"-kolhoz megtartotta szavát. Mire megvirradt s a szél elvitte a Kaukázus felé a felhőket, a 3. brigád szérűjén egy szem gabona sem maradt. A kolhoz elnöke vándorzászlót adott ál Grigorij Petylnnek: ő lett a verseny győztese. Kilenc fordulói tett ? I