Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-03 / 181. szám

TASÍWTÍlP, 1962. AUGUSZTUS .1. 5 A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának ^ és a Szakszervezetek Országos Tanácsának határozata az üzemi balesetelhárításról Az elmúlt években a felszabadulás előtt elhanyagolt üzemi balesetelhárítás terén komoly fejlődés történt. Az állami Szervek széles körben bevezették a szakmai óvórendszabályokat, megindult a dolgozók szervezett oktatása. Az új üzemek korszerű balesetvédelmi berendezésekkel épülnek s emellett a régi üzemekben is fejlesztették a tőkés rendszer által súlyosan elhanyagolt védőberendezéseket. A minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa megállapítja, hogy a balesetek megelőzése és elhárítása terén elért fejlődés ellenére az üzemi balesetek aránya még m'ndlg magas. Ezért a minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa szükségesnek tartja az ü^emi balesetelháritás lényeges javítását és az eddiginél gyorsabb fejlesztését. Ezért a többi között az alábbiakat határozza; nn ka felfüggesztését azonnali hatállyal is elrendelheti. c) A szakszervezeti munkavédelmi felügyelők hatáskörét a bányaüzemekre is ki kell terjesz;eni. III. "1 A vállalati igazgatók és áltálában az állami szervek feladata. a) Az üzemekben a balesetek megelőzésének megszervezése: bl az óvórendszabályok végrehajtása, a munkavédelmi felszerelések és azok használatának biztosítása; c) a balesetekért felelős személyek felelősségrevonása; d) a balesetelhárítás oktatásának megszervezése. 2 A balesetelhárítás megszer. vezéséért felelősek az illetékes miniszterek. A válla'atoknál személyesen felelős a vállalat igazgatója, főmérnöke; emellett az egyes üzemrészeket irányító vezetők felelősek a közvetlen vezetésük alatt álló területért. 3

Minden termelő vagy forgal• mi tevékenységet irányító minisztériumban, továbbá az egészségügyi minisztériumban megfelelő szervezetet kell létrehozni a vállalatok munkavédelmi és balesetelhárítási tevékenységének Irányitására és ellenőrzésére. A Az üzemek igazgatói kőtelesek a munkavédelmi és balesetelhárítási teendők ellátására biztonsági megbízottat kijelölni. Ha az üzem kétezer főnél több munkást foglalkoztat, a biztonsági megbízottnak más beosztás nem adható: az ötezer főnél több munkást foglalkoztató üzemekben pedig megfelelő műszaki képzettséggel rendelkező dolgozókból munkavédelmi irodát kell szervezni. A biztonsági megbízott a főmérnök közvetlen irányítása alatt áll. 5

A miniszterek gondoskodja. • nak arról, hogy iparáganként la 6zakma adottságainak megfelelő balesete'háritásí óvórendszabályok álljanak rendelkezésére. a) Minden üzemnek legyen ©aját balesetelhárítási útmutatója, amelyet az igazgató ad ki az iparégi rendszabályok alapján, kiegészítve azokat a helyi körülményék szerint szükséges intézkedésekkel. b) A jövőben a balesetelhárítási rendszabályokat az egyéb munkavéde'mi intézkedésekkel együtt fel kel! venni a kollektív szerződések6

Az egészségügyi minisztérium • tegye meg az intézkedéseket az üzemekben az elsősegélynyújtás meg j aví tására. \_ILj 1

A szakszervezetek és a Szak. • szervezetek Országos Tanácsa a) javaslatot tesznek a balesetelhárítás fejlesztésére, résztvesznek az egészségvédő és balesetelhárító óvórendszabályok kidolgozásában; . b) Ellenőrzik a munkavédelmi törvények, rendeleiek, óvórendszabályok és a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségek végrehaj ását: , c) Nevelik a dolgozókat az óvorendszabályok betartására. O A szakszervezetek és a Szakszervezetek Országos Tanácsa a balesetelhárítási rendszabályok betartásának ellenő "ácsét a dolgozók lömegellenörzésének megszervezésével s emellett a szakszervezeti munkavédelmi felügyelők és főfelügyelők ú ján valósítják meg. a) A szakszervezeti munkavédelmi felügyelő felhívhatja az üzem igazgatóját. hogy a balesetek előidézé. sere alkalmas körülményeket záros határidőn belül küszöbölje ki. b) A főfelügyelő — ha az igazgató valamely baleset előidézésére alkalmas körülményt felhívásra nem küszöböl ki — az illetékes mimiszter előzetes hozzájárulásával a veszély elhárításáig a munkát felfüggesztheti. Közvetlenül fenyegető yesaély cselén a főfelügyelő a mun"I Azokban az üzemekben és munkahelyeken, ahol a dolgozókat üzemi baleset érheti: a) Minden újonnan belépő, vagy űj munkakörben foglalkoztatott munkást a munkábalépést követő egy hé'.en belül gyakorlattal egybekötött balesetelhárítási oktatásban kell részesíleni. A gyakorlati képzést a munkahelyen a művezető irányítja. b) Üzemmérnöki, művezetői és hasonló beosztásban 1952. évi október 1-től kezdve csak az működhet, aki írásbeli nyilatkozatot ad arról, hogy a vezetése alatt álló területre vonat, kozó balesetelhárítási módoza okát és óvórendszabályokat áttanulmányozta és ismeri. O A vállalat igazgatója az egyes üzemrészek vezetői, a szakszervezet és az üzemorvos bevonásával a) Köteles havonta egyszer az egész üzemre kiterjedő balesetelhárítási biztonsági szemlét tartani:. b) Minden jelentősebb üzemi baleset körülményei a helyszlrfen haladéktalanul kivizsgálni: c) A vizsgálatról nyilvántartást vezetni. A felügyeleti szervek rendszeresen ellenőrizzék a nyilvántartás vezetését. 9 Az üzemorvos is felelős a balesotelhárítás megszervezéséért. a) A vállalat igazgatója köteles minden olyan üzemi baleset után, amely legalább egy napi munkaképtelenséget okoz, a felelősség meg. állapítására fegyelmi eljárást indítani. A Az óvórendszabályok betartá. sa minden dolgozó kötelessége. Ha a dolgozó a biztonsági előírásokat figyelmeztetés ellenére is megszegi, a vállalat igazgatója vonja felelősségre. ra "I A balesetelháriló berendezéseket és eszközöket a) elsősorban minden üzem maga köteles előállítani. b) a miniszterek kötelesek megszervezni az üzemeikben nem gyártható felszerelések előállítását. QÜJ "I Az üzem köteles minden nyolc • napon túl gyógyuló sérülést, vagy kellőnél több személy ennél rövidebb ideig gyógyuló sérülését okozó balesetet 24 órán belül jelenteni a miniszternek, az illetékes szakszervezet központjának, továbbá az üzem helye szerint illetékes elsőfokú rendőrhatóságnak. A fenti rendelkezések nem érinlik a baleseti statisztikai adatszol, gáltalási kötelezet séget. 2 Baleseti ügyekben a rendőr, hatóságok a nyomozást 14 napon belül kötelesek befejezni és az iratokat az illetékes ügyészséghez küldeni. Az ügyészség újabb 14 napon belül köteles a vádindítvány ügyében dönteni, a bíróságok pedig további 14 napon belül a tárgyalást kitűzni. 9 Fegyelmi úton is biztosítani kell a balesetelhárítási rendszabályok betartását. "1 A miniszterek és a szakszervezetek az élüzemek és versenyzászlók kijelölésénél mellőzzék azokat a vállalatokat, amelyeknél a belesetelhárítás elhanyagolása miatt a balesetek száma kedvezőtlenül alakul. 2 A munkavédelmi újítások elbírálását meg kell gyorsítani. Q A balesetek elleni harc foko• zása érdekében tudományos kutatóintézetet kéli létesíteni a Szakszervezetek Országos Tanácsának irányítása alatt. A A határozat végrehajtásáén sz érdekelt miniszterek és a szakszervezetek felelősek. A minisztertanács felhívja a ter. melőszövetkezeteket, hogy ezt a ha. tározalot megfelelően alkalmazva, szintén szervezzék meg a balesetelhárítást. A bűnvádi felelősségre vonatkozó rendelkezések a termelőszövetkezetekre is vonatkoznak. A míninzlertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa felhívja a minisztereket, a termelés vezetőit, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítsák az üzemi balesetek számának csökkenfését. A szakszervezeti, iizemi bizottságok tekintsék feladatuknak a bal esetek elleni küzdelmet. Fokozzák ezen a téren is a dolgozók nevelését és ellenőrizzék következetesen az óvórendszabályok betartását. A termelés vezetői és a szakszer, vezetek szerezzenek érvényt annak a törvénynek, hogy a szocializmust . építő népi demokráciánkban legfőbb érté!': az ember. JUuél Uouáte Dolgozóink közül számosan küldenek levelet a hős koreai népnek s amellett, hogy együttérzésükről és harcos békeakaratukról írnak a koreai hősöknek, saját életük kis problémáit is megírják leveleikben. Emellett egyre gyakrabban kérik meg dolgozóink koreai testvéreinket, hogy levelükre választ írjanak. Acs Rozália, a Szegedi Ruhagyár dolgozója levelében ismerteti saját küzdelmes életét s arról beszél, hogy a koreai és a magyar nép küzdelme egy célt, a béke megvédését szol. gálja. Levelének befejező részét közöljük: „Szöregen születtem. Édesanyám ISSl.ben meghalt, nyolcan maradtunk árván. Apám kovácsmester volt. 1942-ben meghalt s édesapám halála után a szülői háztól nagyobb testvéreimhez kerültem. A felszabadulás után munkába álltam, de két évre rá beteg lettem, kórházba kerültem. Felgyógyulásom után nem volt szabad nehéz munkát végeznem és kézimunkázásból éltem mindad. dig, inig 1951-ben be nem kerültem a Szegedi Ruhagyárba. A Ruhagyárban mint tanuló dolgoztam. Három hónap után vizsgáztam ét szakmunkás lettem. Most én is, mint a többi dolgozó fiatal, többtermelés, sel igyekszem harcolni a béke megKiállítás Szeged életéről és fejlődéséről a Pártoktatás Házában Értékes kiállítás nyílt meg július 15-én a Pártoklakás Házában. A kiállítás anyaga ismerteti Szeged és az egész ország fejlődését a felszabadulás óta. Bemutalja, az 1938-as viszonyokkal szemben, mi Iyen hatalmas fejlődést mutat pé'dául főiskoláink, egyetemeink hall gátolnák száma. Bizonyítja, hogy népi demokráciánkban mennyire Igaz ez a jelszó: „Legfőbb érték az ember". A védőberendezések, a fokozottabb munkásvédelem eredménye, hogy évről-évre csökken a baleseteik száma, ugyanakkor képekben bemutatja a kicsinyekrőt való gondoskodást is. A kiállítás anyaga az elért eredmények mellett megmutatja a jövő távlatait is, azt, hogy 5 éves tervünk' megvalósításával mennyivel emelkedik dolgozó népünk színvonala. A kiállítás megnyitása óta üzemeink dolgozói tömegesen tekintik meg a kiállítás anyagát és itt szemlélődés közben is meggyőződnek arról, érdemes dolgozni, a béke megvédéséért harcolni. A kiállítást még egy hétig tartják nyitva, fgv azoknak is alkalmuk tesz még megtekinteni, akik eddig különböző okok miatt nem jutottak el a kiállításra. Különösen a népnevelők tanulmányozzák a kiállítás anyagát, mert konkrét érveket kapnak felvilágosító munkájukhoz. A. teljes küldöttségek vezérkari tisztjeinek pénteki ülése Keszon: Az „Új Kína" hírügynök, ség tudórítója jelenti: A ké fél vezérkari tisztjei augusztus elsején pénteken folytatták a fegyverszüneti egyezmény-tervezet megszövegezése részieleinek megvitatását. Magyar szakmunkások üdülése Csehszlovákiában A magyar sztahánovisták. élmunkásofc egvik csoportja a Marianské Lázneban töltötte el kéthetes szabadságát s nemrég utazott el Prágából. Hazájukba való visszatérés elölt a magvar szakmunkások látogatást tettek Lidicén s megtekintették Prága nevezetességeit. Az üdülő szakmunkások másiik csoportja most fejezte be szabadságát a Tatranszka Lomnicai „Morava" üdülőtelepen. Marianské Lázneba és a Tatranszka Lomnieára újabb magyar munkáscsoport érkezett Ács Rozália, a Szegedi Ruhagyár dolgozója védéséért, a hős koreai népért. Testvéri szeretettel gondo'ok Rátok, tudom, a győzelem a tiétek lesz, mert igaz ügyért harcoltok". "tejed Üf/f fitJJt. A népművelési miniszter a könyvtárügy fejlesztéséről szótó minisztertanácsi határozat 8. pontja alapián a SZOT-tal egyetértésben utasítást adott ki arra. hogy núnden könyvkölcsönzéssel foglaiko zó nvilvános tömegkönyvtár (*áro sí. községi, szakszervezeti, üzem", tömegszervezeti. szövetkezeti) kötetes könyvállományáról 1952 Szeptember l-ig egv példányban leltárt készíteni és a Központi Statisztikai Hivatal állal rendelkezésre bocsátott kérdőíven könyvállományáról szeptember 15-ig adatot szolgáltain!, Í<étd/sZA 'fli~rtcu' Jtú tzdí^t-r-sÁ. f * t/tJce? er.1t etMu^at jrwrtíttíéf! JiÁío^dÁ. /ttu . — (UifáctAtÁ MtCAM^ec^'íitk id - A AlEjeeU /)>u.tia.yjcíe elorfycWáJ <£ijrv'pocfcJ/cd ártJthk áJCL^sJe. ez l, /va/<*-i*ieMi dcdpp-ic-nef pCpe/ZeMpentf x> Jtfidceolnú3cle*t'f- hrfátzr^ttuA Awr&O-Jb. A a a-écb-tct-tcMfod m dtf, **tea,iLe'c.piíJi o. Ae'Aejf " ^ A/ycleMMOtp )af{<k*tdor Jún jLt'Ae tap^A/e^Ae^ JtyAai ItAit'lCuJe. /pó-fecfoíi d Me<re-teJt?eJ ycmteCodcJc Jti Jrf-eh-uXA- ftlCr-*UO-T<.c JL ttyuyfaHoLM. ACCler&r/itxt..C£,n cd Acce/o*^ , y<ie,tt Mi. j,] OrrlrCA Ju'/lAl/p VcJffcA,. fiá'dlftfnJti.rCruc CU. JJtUweX. Hírek Tito Jugoszláviájából Jugoszláviában a dolgozók élete napról-napra nehezebbé válik. Az ország gazdasági életét teljesen át. állították a hadigazdálkodás vágányára, Ennek leövetkeztében több mint 250 ezer dolgozót bocsátottak el állásából. A munkabérek a létminimum alatt maradnak és a tilóistálc az „új fizetési rendelettel" újból csökkentik a fizetéseket. A titó. ista rendszer leírhatatlan nyomort és nélkülözést zúdít a dolgozókra, A dolgozók elvkelhetetlen életkörül, menyeiért kizárólag a titóisták fe. lelösek. Azonban a titoista banditák, mint mindig, ebben az esetben is igyekeznek magukról elhárítani a fe.elősségct. Azt állítják, hogy maguk a dolgozók a „hibásak", amiért éheznek. A fasiszta „Horizont" című folyó, irat még azt is kiszámította, hogy a dolgozók „35.05 százaléka" az „alko. hólizmus" következtében szegénye, detf el. Ez a korlátolt hazugság egyáltalán nem új és nem ismeretlen. Olyan régi ez, mint maga a kapitalizmus, a munkásosztály kizsákmányolása a burzsoázia által. • Jugoszláviában az amer ka'iak job ban érzik magukat, mint otthon és arcátlanabbul viselkednek, mint bárhol máshol a világon. Nem szükséges elmenni messzi gyarmati országokba, hogy megismerkedjünk az amerikai ,,civilizátorok humanizmusával". Elegendő elmenni Jugoszláviába. például Belgrád „szegényne gycd"'-ébc, Jatagan Maliba. ... A bőséges ebéd megemésztése után az amerikai követség tisztviselői Jatagan Mali felé indulnak. Magukkal visznek pár tucat zacskó limonádéport, néhány doboz büdös cigarettát és romlott biszkitet. Ez az amerikai >,segély". A „vidám" amerikaiak ezeket a kis csomagokat kidobálják az autóból s elnézik, hogy mar.aks.zik a sok kiéhezett gyerek a zsákmányon. Ez ritka szórakozás az amerikai uraknak. M'csoda „nagylelkűség"! Nem hiába csap a tifóista lakáj-banda akkora tármát a Sarr nagybácsi „segélyéből". De még folytatás is van. Az első kocsi után jön egy másod k. A főhelyet egy hollywoodi űr foglalja el benne. Kezében fitmfelvevőgép. I limet készít a jugoszlávok életéről, akik az amerikai „segélyt" élvezik. Hamarosan láthatja majd az US \ és más országok lakossága a filmet, amely bemutatja az amerikai nagylelkűséget, amely megmenti az éhhaláltól a jugoszláv népet, Falóban nem tudnának a jugo. szlávok meglenni amerikai „segél vH nélkül? Erre a kérdésre az alábbi számok meggyőzően felelnek: a titóisták hivatalos adatai szerint az utolsó négy év alatt a dolgozó parasztságtól 6 milliárd kilogramm búzát és kukoricát szedtek cl. • Az 'p®1* háborús vagányokra való átállítása Jugcsz'áviálinn azt eredményezte, hogy a tltólsla gyárlgazgatök a po'gári szükségletekre termelő munkások tízezreit dobják ki az utcára. Ezzel egyidöben a Titóhanda nagy gyorsasággal terjeszti ki a háborús Ipart, de mindenekelőtt a rasipart. A titóisták és imperialista gazdáik mind nehezebb és elv s. l hctetlenebb terheket raknak a sas'pari munkások vállaira, arra kényszerítik őket, hogy éhesen, ruhá'lanul, lábbe'l cs minden munkásvádelem néikiil napi 12—16 órán k"résztül gyártsák nekik az ágyúk t. tankokat, puskákat, lőszert és m.'s fegyvereket, A jugoszláv vasipari dolgozók még soha sem vollak 'lyen kegyetlen ktesákmányo'ásnak. cinizmusnak kitéve, m'nt ma, T'tá— Rankovics gonosztevő bandájának ura'ma alatt Azonban Jugoszlávia vasipari dn'pozói ebbe nem nyugszanak b-l" Ök a korábbi népc'lenes rends-e rekben is m'ndlg a munkás oszt harcosa'nak első sorában vo'lak. * jugosz'áv vasipari munká~ok lr~> k mandtak dieső harel bn**y"—á nyaikhoz. Ma a fasiszta Tltó—n kov'es-rezslm viszonyai közült, a kohászati kombinátok, gvá'ak. M-rmek Ismét tiiz'észke! h véres i'H'sta rendbzer elleni felszabadító ha'cnak-