Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-30 / 203. szám

2 SZOMBAT, 1952. AUGUSZTUS 89. PÁRTÉLET Jól sikerült népnevelő értekezleten választoltuk meg a megyei népnevelő értekezlet küldötteit Keiden ünnepélyes keretek körött tartottuk meg népnevelő értekezletünket- Népnevelőink kivétel nélkül megjelentek, egy sem akart távolmaradni, hiszen küldötteket választottunk a megyei népnevelő értekezletre, BAIó Mihályné párttitkár elvtársnö Ismertette népnevelő munkánk eredményeit és azokat a hiányosságokat, melyeknek kiküszöbölésével tovább javíthatjuk munkápkap Beszélt a kisgyúlésekről, összehasonlította az elmúlt hónap során tartott kisgyűléseket azokkal, melyeket Rákosi elvtárs minisztertanács elnökévé való választásakor tartottunk. Itt világosan megmutatkozott, mit jelent at, ha az előadók alaposan felké•zfllnck és ugyqnnkkor ,jjjl (.plöjsésjj tik a kisgyűléseket is- Ezekre ideiében értesítettük a dolgozókat és tudatosítottuk velük azt is, miről lesz szó. Igv fel tudtak készülni hozzár szólásaikkal, élénkek, tartalmasak lettek a kisgyüléseínk. Hiányosság felvilágosító munkánkban, hogy csoportos beszélgetéseket nem tartunk üzemünkben — folytatta Ráló elvtársnö. — Pedig más üzemekben a gyakorlat már bebizonyította, milyen hatásos ez az úi agitációs forma- Hiba az ís, hogy a csoportos újságolvasás scih rendszeres minden üzemrészben, sokszor hetekig ig elmarad. Beszélt a népnevelők oktatási év beindításával kapcsolatos feladatáról is, arról, hogy nekünk, népnevelöknek példát kell mutatnunk a tanulásban, ugyanakkor mozgósítanunk kell a hozzánk beosztott dolgozókat is, hogy minél többen jelentkezzenek oktatásra. Befejezésül az elvtársnő a faliújságmozgalom jelentőségéről beszélt, felhívta a figyelmünket, támogassuk ezt a mozgaimnt és nézzük meg az MSZT székházban megnyílt ki&llft&st, amely gyakorlati útmutatást ad. hogyan írjunk a faliújságra. A beszámoló ulán megválasztottuk a megyei népnevelő értekezletre a küldötteket- Vastagh József elvtárs, Báló Mihályné párttitkár elvtársnőt és Szóráti Györgyné népnevelő elvlársnöt javasolta küldöttként. A jelölést mindannyian elfogadtuk, hisz mind a két elvtársnőt régóta ismerjük és nem is tudtunk volna náluk megfelelőbbeket kiválasztani. Báló elvtársnö 1950-től, pártszervezetünk megalakulása óla párttitkárunk. Eddig nem csalódtunk benne, minden területen megállta a helyét- A mi népnevelő munkánkban is sokat segít hibáink megmutatásával és helyi agitációs érvek kidolgozásával. Hasonló jó munkát végez Szóráti Györgyné is, mint munkacsoportvezető s mint népnevelő. Jó munkájáért szeretik, megbecsülik dolgozó társai és tanácsait megfogadva igyekeznek jó munkát végezni. A küldöttválasztás után népnevelőink egymás után emelkedtek szólásra, hogy elmondják tapasztalataikat munkájukkal kapcsolatbanSzűcs B, Imre elvtárs elmondta, hegy a legutóbbi természettudományi előadás megtartásakor meglátszott a jó népnevető munka. A dolgozók nagyszámmal hallgatták végig ezt az előadást, ami elősegítette helyes világnézetük kialakulását. Csóti elvtárs elmondotta, hogy a koreai gyűjtés idején győződött meg arról, mennyire fontos a személyhez szóló agitációCsamangó és Vas elvtársak az éberség fontosságáról beszéltek, arról, hogy a népnevelöknek éberen kell figyclniök, le kell leplezniük a munkafegyelem lazítóit. Elmondták, hogy Kálmán Imre nem használja ki becsülettel a munkaidőt, gyakran látni lógni munka közben, Ábrahám Ferenc pedig még a munkaidő lejária előtt elhagyja munkahelyét. Ezen a területen is javítani; fokozni kell agitációs munkánkat, — határozták cl az elvtársak felszólalásukban. Mohácsi Károtyné beszámolt arról, hogyan győzte meg Sümegi Júliát, aki a mennyiség növelése mellett nem tőrödött munkája minőségével— Többször beszélgettem vele arról, hogy számunkra szinte nélkülözhetetlen fűszer a paprika, ö is helyeselte ezt a megállapótást, hiszen náluk is, mint legtöbb helyen jó paprikásan, szegediesen főznek. Aztán beszéltem neki arról, dolgozóink becsülettel megdolgoznak fizetésükért és elvárják, hogy pénzükért mi is jóminőségü, ízletes árut adjunk. Más alkalommal Szeged hírességeiről beszélgettünk, arról, hogy világhírű a szegedi paprika és nincsen földünknek talán olyan része, ahol ne hallottak volna rólaKeresett exportcikk és fontos nyersanyagokat kapunk érte. Minden beszélgetésünknél központi kérdésként szerepelt a minőség, az, hogy minőségi árut kell szállítanunk a dolgozók asztalára, mert csorba esik jó hírnevünkön. Az elvtársnö munkája a beszélgetések után fokozatosan javult és ma már mind mennyiségileg, mind minőségileg kifogástalan munkát végez, egyike a legjobb sztahánovistáinknak. A népnevelő értekezleten elhangzott hozzászólásokból sokat tanultunk. Mindannyian látjuk, mennyivel eredményesebb munkát tudnánk végezni, ha minden népnevelöértelcezleten hasonló alapossággal megbeszélnénk munkánkat, tapasztalatainkat. Forgó Balázs, e Paprikafeldolgozó Vállalat népnevelője Békét akarunk Bemutató a Fáklya-moziban felejthetetlenek maradnak szdmunkra az 1951 augusztusában Berlinben megreindezett III. Világ. Ifjúsági Találkozó pompás, élményekben gazdag napjai. A 111. V1Tről készült filmalkotás komoly fegyver az imperialista háborús uszítók leleplezésére ós arra, hogy még erőteljesebben mozgósítsa a fiatal nemz&déket a békeharcra" _ mondotta Erih Honcker, a Szabad Német lljúság elnöke a „Békét akarunk" cimű lilmröl. A film a találkozó eseményeit örökíti meg, a dicső napok hangulatát, az iíjú békeharcosok alakját hozza elénk: 104 nemzet fiataljainak seregszemléjét, baráti találkozását mutatja be. Megemlékezés ez arról a nagy barátságról, amely egybe/űri a szovjet és kínai, hé* met és írancia, angol és hindu népeket. Filmeposz fiúkról ét leányokról, akik nem ismernek léleimet a harcban, a békéért folyó küzdelemben. A szirtes művészi dohumentfilm't, szovjet és német filmművészek közős csoportja készítette el, Iván Pirjev, a világhírű szovjet rendező vezetésével, aki eddig 5 ízben nyerte el a Sztálin-dílat. A nagy szovjet rendezőnek ez az első do. kumentíilmje. Együtt dolgozott vele Joris lvens holland renderő, akii a Béke Világtanács nemrégen tiin. teteti kl Nemzetközi Békedíjjal. A Ilim augusztus 31-ig marad * Fáklya mozi műsorán. Hunicában, tanulásban legyen segítőtársad a könyv Negyvenkilenc filmszínház működik Csongrád megyében ötéves tervünk biztosítja Csongrádmegyében 'is a mozihálózat fejlődését. Míg 1950-ben 37 olyan mozi működött, amely rendszeresen tartott előadásokat, ma már 49 normál és keskenyfilmszínház szórakoztatja megyénkben a városi és falusi dolgozókat. Nagy összegeket fordítanak a régi filmszínházak korszerűsítésére, a műszaki felszerelések tökéletesítésére. 1951-Jben villamosították az addig agregátorral működő algyői, mindszenti és szegvári mozit- Az év végén villamosítják a földeákit. EgymMlió forintos beruházással két önműködő filmvetítőgépet kapott a szegedi Szabadság- és a szegcdi Vörös Csillag-filmszínház. A megyében minden moziban voltak kisebb beruházások, hangszórókat, erősítőket, székeket vásároltak. Az idén 4 újabb község kap mozit, 1953 tavaszán Szegeden kertfilmsztnházat létesítenek- 1950-ben a községi mozik csupán heli 2 napon, szombaton és vasárnap játszottak, áfa már sok községben hetenként négyszer, sőt hatszor ts tartanak előadást. A város'i és falusi lakosságnak egvre fokozódik a film iránti érdeklődése. Ez év első felében kétszázezer látogatója volt megvénkben a filmelőadásoknak több, mint 1950ben az egész évbenA könyv hatalma® segítséget jelent minden kultúrember életében. A könyvekből ismerjük megt ho. gyan éltek az emberek tíz, szaz és ezer évvel ezelőtt, hogyan élnek most más országokban. Könyvekből ismerjük meg a természet gazdagságéi és változatosságát, a tudomány és technika nagy eredményeit. Megismertet bennünket a mult'és je;en nagy emberének, íróinak, tudósainak, művészeinek, hadvezéreinek — gondolatával és érzéseivel. Kitágítja az ember látókörét, gazdagítja értelmét. Nemes érzéseket kelt és nevsi az emberben, segít sibban, hogy helyesen viselkedjünk a környező emberekkel és eseményekkel szemben. ,,A kultúra emelése mondotta Kai in in — elsősorban a szépirodalom ismerete. Semmi olyan nagymértékben ncm gazdagítja az embert, nem ad annyi lehetőséget az ember fejlődésére, az emberek jobb megértésére." Világosan látnia kellene minden egyes DISZ alapszervezet vezetőjének és tagjónak, hogy a könyvs'k rendszeres olvasása elősegíti munkáját. ezenkívül hű barát, segítőtárs. DISZ szervezeteink vezetőinek nem szabad elhanyagolniok ezt a kérdést sem. Szervezzék meg, hogy hetenkint egy olvasódélutánt tartsanak, melyen a klasszikus és modern szépirodalom legkiválóbb alkotásaiból tartanak felolvasást, majd értékelik a könyv egy-egy elolvasott részét Ezek a felolvasások, értékelések 'felkeltik az ifjúság érdeklődését, szélesítik látókörüket, a szervezetén kívüli fiatalok is érzik, hogy a szerrezet élete tartalmas, ha ezekre a felolvasásokra meghívja a szervezet titkára őket is. Ágh Margit Megjelent Fehér Lajos: Szovjet tapasztalatokkal a szocialista mezőgazdaságért című könyve A Szikra kiadásában most jelent meg Fehér Lajos: Szovjet tapasztalatokkal a szocialista mezőgazdaságért című könyve. A mű a mezőgazdaság kommunista vezetőit és minden munkáját szerelő, új munkamódszerek iránt érdeklődő dolgozó paraszt számára nagyon fontos. Ez év márciusában, a járási titkárok értekezletén Rákosi elvtárs mondotta, hogy: „Meg kell feltétlenül tanulni bizonyos szakkérdéseket... Nem imponál és nem vezet az a járási titkár, aki a parasztember gazdasági kérdéseiben nem járatos. És azonkívül az ilyen nem is tudja a tennivalókat ellenőrizni." Ma már tehát nem elég, ha kommunista funkcionáriusaink magukévá teszik, és hirdetik, tanítják pártunk elvi célkitűzéseit, I: . m területük szakembereikké is kell vállniok. Fehér Lajos könyve ehhez ad segítséget, A közérthető, színes, lelkes hangon megírt könyv megismerteti • szovjet mezőgazdasági tudomány új módszereit, s parasztságunk könnyűszerrel veheti át e módszereket, hogy azután munkájában is felhasználva őket, a szovjet ember példája nyomán, maga is a természet átalakítójává váljék. Móricz Zsigmond a Horthy-korszak könyvkiadásáról Móricz Zsigmond 1923 augusz. tusában Hódmezővásárhelyen járt s erről az útjáról írta az alábbi riportot, mely a „Gyalogolni jó" cimű kötetbon jelent meg. Össze, hasonlításul: 1952 márciusában Hódmezővásárhelyen összesen 4458 könyvet adlak el. Ebből a többi között 215 ideológiai, 950 politikai, 146 tudományos, 429 ismeretterjesztő, 755 szakkönyv, 65 Ifjúsági. 170 zenemű és 456 egyéb mű fogyott el. Széplrodal. mi művekből 1072 példányi vásá. rollnk. Hódmezővásárhely nagyon szép alföldi város. Késő este érkeztünk meg, s a „Fekete Sasban", egy teljesem európai nívójú szállodában, szép szobánk szép tükörüveg ablakát kitárva, messze néztem az éj. szaloai alföldi képre. Feledhetetlen látvány. Szép fér, pompás épületek, fák közt esőtől tisz ára mosott lombok között Béla cigány, vagy utódja muzsikál, s csillogó nagy földig érő ablakokkal hallgatja a kaszénó, égig nyúló toronnyal a városháza, a köröskörül 8 távolban a mérhetetlen tenger. Mert mélységes, titkos, sötét lengor köröskörül: az Alföld rónája. Valami fölséges és megdöbbentő látvány. Az ős tenger él és nyugszik a város mélyén s a W hatatlan távolban a mélység és magasság, a sik tengerfenék egybeolvad . az éggel, A hold mély és csalóka és villódzó fénnyel follya át a világot... Lélckrehafó szépséges kép. Másnap izzó délutánon beléptem egy kis könyvkereskedésbe s könyveket kértem a városról, a. város múltjáról. — Nincs, kérem, nincs. — Nincs könyv Hódmezővásárhelyről? — A város monográf(áfár a város kiadta öt hatalmas kötetben, kitnyomták háromszáz példányban S szétosztották a törvényhalósági bizottsági tagok között, A levéltárban még van néhány példány. Tes-. sék beadni egy folyamodványt, s bizonyára adnak belőle, mert a véi-' ros nem csinált üzletiét a kiadványból ... Körülnéztem a tiszta kis könyvesboltban. Modern képe van, tiszta polcok, sok sok könyv, kötetlem fűzött, vékony könyvek sorai, mind vadonatúj könyv. — Régi könyvük nincs? Antikvárium nincs is a városban? — Nincs kérem .. . Hozmán volna?. .. Hódmezővásárhelyen nincs rég könyv. Kiknek lett volna üt a régi időkben könyvük?... Talán a lelkészeknek, ezek odaadómányoz'&k haláluk után a kollégium könyvtárának . .. Nem volt itt kérem, soha könyvvásárló közönség ... Búzatiermő, szép, téres, nagy Alföld, de sok köböl búzát megtermettéi, de sok bödön zsírt szüretel, tél, sok bort megittál népeddel: hanem könyvet azt nem ettél reál — S hát milyen könyvekel adnák el itt? — Iskolakönyveket, kérem. Kizárólag osak tankönyveket. — Az egész bolt tankönyv? — Most igen... Tízezernél is több tanköteles gyermek van üt, az megfelel valami ötvenezer kötet iskolakönyvnek évente. — És a szépirodalom? — Az most a tankönyvek mögött van elhelyezve a hátsó sorokban, de nem is kell belőle itt. Néha egy. egy Courths Mahler. — És tudományos munka? — Az soha. — Hát hány könyvet adtak el ibben a. hónapbaxn? — Augusztusban?,. . Egyet sem. Kimondhatatlanul vigasztalan ér. zés vett erőt rajtam. Egyáltalán az utóbbi években írónak könyvkereskedésbe bemenni kiáUwtailanul elcsüggesztő: csak a panaszt a a keserűsénél hnii^^j kat látni ahol napszám el lehet tanyázni és egy lélek sem jön be. Álltam, álltam a hódmezővásárhelyi könyvespult mellett s hallat. Ionul szégyetem magamat. Kinek írunk? ... minek írunk?... Vagy csak önámitás az egész magyar irodalom?... Ki vesz bennünket komolyan? írókat?... mi egymást Budapesten, s ezzel kész? S jön az új írógemeráció utánunk, sót már az újak után megint új sarj, s egyre jobbak s egyre tehetségesebbek: mivel bízassuk őket?.., A könyvkiadók be alcarják szüntetni a könyvkiadást: ezzel? Egy fuvallat elsöpörte az egész magyar irodalmat? s mönden lehetőséget? Hiszen akármerre megyek, terített asztallal várnak, bőséges rakott asztalok, kövér paprikáscsirkék, 8 válogatott ételek, borok: de ha könyvre fordul a szó, fanyar arcok: drága, tízezer koronát nem lehet egy könyvért adni: de a szemem látóra vett meg egy parasztasszony egy sélyemkendől négy mázsa búzáért, ami háromszázhúszezer korona!... A könyv azonban drága volt, mikor öt korona volt az ára akkor is. Hódmezővásárhelyen e.z év augusztus havában egyetlen könyvet sem adtak el. s ebben a városban él körülbelül hatvanötezer lélek. Van polgármestere, Icitűnő, művelt úriember; vcon városi tisztikara, csupa nifil'szemü, felvilágosodott ember. Van sokféle közhivatala, bíróság, ügyvédek, orvosok, nyagykereskedők, iparosok, dús gazdaemberek: s 192S augusztusiban senkinek sem kívánta meg a természete, hogy egy könyvet megvegyen. A kiadók már tiz év 6'a panaszolják, hogy Hódmezővásárhely nz én könyveim számára vemlétező te. rület. De a más könyvei számáta is. Ha egy regényt kinyomnak háromezer példányban, úgy kell kai. kitlálrínk, hogy Hódmezővásárhelyen senki sem fog belőle megvenni egyetlenegy példányt sem, S úgy kell kalkulálniok, hogy ', Dehrecejzbeai is leofeliehí esők | egyeit vesznek. Szegeden kettőt: a többit Budapesten kell eladni. Kisújszállásra még a hire sem jut el az új könyvelmek. Kabdra még az a hír sem. hogy van könyv a viliágon. Ellenben Miskolcon el lehet adni ötven példányt. Kassán el lehet adni, s Aradon, Temesváron, Nagyváradon, Kolozsváron annyit, hogy a régi példányszám a regényeimnél mindig ötezer volt: némelyik könyvem három hónap alatt két kiadást is megéri. Ma> háromezer s ha igy haladunk ez a példányszóm elég lesz az emberi kor legvégső határáig. A magyar könyvkiadó teljesen Budapestre szorult: Magyarország a könyvleiadó számára nincs. Lehet önnél fájdalmasabb eredményre jutni egy írónak? Ez az a felemelő kultúrfölény, amely fenn fog bennünket tartani a viharban, az emberiség új lelki özönvizében? Szabad az? Lehetséges az? s nem öngyilkosság az? ha Hódmezővásárhelyen egy hónapon keresztül senkinek sem jut eszébe könyvet venni? Olt ahol legalább tízezer család él a magyar földből olyan bőségben, hogy egy reggelit s egy vacsorát sem kell maguktál megvonni: ott egyetlen pillanatuk sincs ar. ra az embereknek, hogy megkér, dezzék a könyvön keresztül azt az embert, aki azért él, hogy könyvön keresztül megmondja, mindenkinek a maga érzését s a, maga gondolatát? Hát lehat az, hogy miután az állam törvények erejével rákényszcrít évente tízezer gyermeket arra, hogy a betűvetést megtanulják: ezekből lelki analfabéták nőjjenek? Hogyan? Hódmezővásárhelyen a s'attiszlika szerint 1910-ben érettségizett férfi és nő volt: 21, hal osztályos 256, négy középiskolás 1176 és elemit végzett 42.850 lélek... Valószínűleg ma nincsenek kiesebben az írni-olvasni tudók. De hányan vannak olvasók? . Ezek az emberek semmit sem ol, vasnaJeT \'T ' - — Sohasem olvasnak? Csak kölcsönkért könyvei olvasnak? Soha még sentki nem irányította rá a figyelmüket arra, hogy mit ia jelent az embernek a könyv? Hogy ez azt jelenti, hogy lehitllanak az ember körül a válaszfalak kinyílik a börtön kapuja, leomlik a lelkek közt a kínai fal s én, aki a könyvet a kezembe vettem, nem egy elvesztegetett órát kezdek meg, hanem élö emberrel találkoztam, egy íróval, aki valami olyanról beszél, amire én nem gondoltam, s ami rámnézve fontos, hogy megtudjam, mert fontos ahhoz, hogy élhessek, hogy minél löbb emberrel beszéljek, s megtudjam tőle, amit ő tud és amit nekem ls tudnom kell, ha nem akarok Robinzona lenni az éleinek. Borzasztó hogy én, a magyar író, ezeknek a különben oly kedves, rolcons-cnves, sőt bölcs hódmezővásárhelyi polgároknak férfiaknak s nőknek, ifjaknak és leányoknak soha semmit sem mondtam. És ti sem, barátaim: magyar írók. Semmit se mondtatok neki. ök nem. hallatták meg szavatokat, nem érezték meg az érzéseteket', velük nincs semmi módotok, hogy érintkezhessetek: mert ők Hódmezővásárhelyen élnek, kis házakban, nagy házakban, mint a kukac, s nem Útnak egyebet, csak a maguk kis -lakását, nem hallanak egyebet csak a városbeli rokonok és ismerősök pletykáit, nem éreznek egyebei, csak a drágaságot, s nem esznek egyebei, csak igen magyarosan s szörnyű kövéren elkészítet' tételeket. Nincs hatalom a földön, sem égen, hogy ti szólhassatok 'hozzájuk, ti költők, felőlük jajgathattok, miit az erdőben a madár. ti tudó'sok tervezhetlek s gondolkozhattak mint a hód épít a ,11 vak partján ti írók a fejeteken állva l.-ukorékoU hattok, vagy a csillagok harmóniáján hozhat ját ok !c: Hódmezővásárhelyen azt senki *cm ludja meg, mert Hódmezővásárhelyen nem veszmk könyvet És ez a, magyar kultúra.