Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-29 / 202. szám

PÉNTEK, 1952- AUGUSZTUS 29, Az Ujszegedi Kenderszövőgyár VI-os partija elérte a sztahánovista szintet Néhány hónappal ezelőtt az Uj­szegedi Kenderszövőgyár VI-os szövőpartijának dolgozói megfogad­ták augusztus 20-ra sztahánovista színire emelik partijukat. Tudták, oehéz feladat vár rájuk, de fáradt­ságot nem ismerve vették fel a har­cot a fennálló nehézségekkel szem­ben. A dolgozók és a művezetők segít­ségért fordultak az üzem vezetősé­géhez amely minden lehetőséget megadott a kezdeményezéshez. A cél az volt, hogy ne megfeszített munkával, hanem 9 műszakiak a mérnökök segítségével, a technika fejlesztésével emeljék termelésüket. Mindenekelőtt feladat­tervet készítettek, amelyben elő­irányozták a gépek karbantartását és a gépek fordulatszámának nö­velését. A műszakban 34 gép gene­ráljavitását tűzték ki célul. Uj mé­rőműszereket készítettek a szövőgé­pek beállításához, hogy a gépek jobb kihasználásával időveszteség nélkül tudjanak dolgozni. Nagy se­gítséget nyújtott feladataik meg­valósításában a szovjet munkamód­szerek á.vétele. Amikor a VI-os szövóműszak dol­alatt teljesítettek. A sztahanovisták, a jó termelő dolgozók átadlak munkamódszerüket ezeknek a dolgozóknak s megma­gyarázták nekik, hogyan lehet egy­szerűbb, gyors mozdulatokkal köny­nyíteni munkájukat, Melegh József­né szövőnő, aki a munkamódszer átvétele előtt 100 százalékon alul teljesített, Jaza Károlynétól átvett helyes munkamódszerrel ma már 140 százalékos átlagteljesítményt tud elérni. Melegh elvtársnő el­mondotta, hogy Jaza Károlyné mi­lyen türelmesen foglalkozott vele, megtanította a vetélő befűzésére és a gép jobb kihasználására. Magyar Jánosné a sztahánovista műszak kezdeményezésénél válallta, hogy Márkus Jánosnénak, — aki 100 százalékon alul teljesített — átadja munkamódszerét. Márkus Jánosné nevét egyre többször olvashatjuk a dicsőséglábián a jóltermelők nevei között. A VI-os szövóműszak dolgozóinak lelkes munkája nem volt hiábavaló, mert átlagteljesítményük ma már 138 százalék s augusztus 20.-ra jó munkájuk eredményeként elérték, hogy részlegük sztahanovista parii gozói a fogadalmat tették, az üzem átlagteljesítménye 115 százalék lett. Az Alkotmány ünnepére ki­volt. De nagy számmal voltak kö- váló eredményt ért el Fogas And­zötlük olyanok is, akik 100 százalék ráené 142 százalékos, Hortobágyi Mária 147, Meleg Józsefné 150 szá­zalékos teljesítményével. Dékány Józsefné sztahánovista 155 százalé­kot ért el, minőségi minkáját pe­dig 100 százalékra teljesítette. — Kötelességünknek éreztük úgy dolgozni, hogy elérjük a sztahá­novista 6zintet — mondotta Dékány elvtársnö. — Munkaidőmet jól ki­használom s ha egy vetülék el­szakad, azonnal összekötöm, hogy ne kelljen a gépet feleslegesen megállítani, mert tudom, hogy ez a termeié® rovására megy. A VI-os sztahánovista szövómű­szak szép eredményének elérését nagyban elősegíti jó munkájával Kohajda József művezető, aki biz­tosítja a zavartalan munkamenetet és a gépek hibáit azonnal kijavítja. A sztahánovista szövóműszak dolgozói az eddig elért eredmé­nyekkei nem elégszenek meg. El­határozták, átadják jó munkamód­szerüket a másik műszakban gyen­ge teljesítményt elérő dolgozók­nak, hogy az Ujszegedi KenderSzö­vőgyáz* minden dolgozója jó telje­sítményével biztosítsa az üzem har­madik negyedévi tervének teljesí­tését. A minisztertanács rendelete az 1953. évi tavaszí vetésű növények termelési szerződéseinek feltételeiről MEG KELL SZÜNTETNI PUSZTASZEREN A KULÁKOK ELDORÁDÚJÁT Pusztaszer nemhiába fekszik me­gyénk egyik legeldugottabb sarká­ban — ez meg is látszik a község arculatán. A kulákok már évek óta szinte zavartalanul uszitják a dol­gozó parasztokat az adófizetés, a begyűjtés és az állam egyéb tör­vényeinek végrehajtása ellen. Ha közelebbről megvizsgáljuk a dolgo­kat, azonnal megértjük ennek az okát. A faluban még nem volt egy lélesztendőnél hosszabb ideig párt­titkár; nem volt egy osztályhű, erőskezű tanácselnök, aki meg­rendszabályozta volna, leleplezte polna az osztályellenséget. Jelenleg is (tanácselnök hiányában) egyedül Födi Istvánné VB titkár harcol ügy ahogy az ellen a 48, minden hájjal megkent kulák ellen, akik odáig mentek a 6zemtelenkedés­ben, hogy bent a tanácsházán, a begyűjtési csoport szobájában próbálták kijátszani a begyűjtési törvényt. Borka János párttitkár ls, mint a tanács alkalmazottja, mező­őri teendőit sokkal szívesebben el­látja, mint a párttitkári lunkciót. A gabonabegyüjtés egész ideje alatt még csak meg 6em kísérelte, hogy összehívja a népnevelőket é.s megbeszélje velük az agitáció leg­fontosabb feladatait. A pusztaszeri kulákok a párt­szervezetnek ezt a tehetetlenségét semmitevését ki i® használták. Tudták, hogy a tanácsházán, az ik­tatóban, Csikós Józsel volt fasiszta hadnagy és leventeoktató oarátjuk tevékenykedik s azonnal akcióba léptek. A gabonabegyüjtés kezde. *én elözönlötték a kulákok az ik­tatót és szövögették terveiket Csi­kós Józseflet együtt. Ennek a cim­boraságnak azután az lett a követ­kezménye, hogy Csikós, ez a hét­próbás ügynök összesen 99-sscr irt bérzényt a kulákoknah, hogy az állam engedje el nekik beadási kötelezettségüket. Amikor a tanácstitkár ezt észrevette és megtagadta Csikóstól az "rógép használatát, — ez a fasiszta ügynök leleményesen oldotta meg a dol­got. összecsődítetie Tóth István, Kertész Lőrincz, Kellet János, Fes. tő H. Gergely és a többi kuláko­kat és a közelben lakó egyik volt csendőr lakásán írta meg számuk­ra a kérvényt. A kulákoknak persze egyre job­ban kinyílt a szemük, amikor lát­ták, hogy a tanács apparátusában olyan oszlopos pártfogójuk van, m'nt ez a fasiszta hadnagy. Ha közben egy-két jobbérzésű dolgozó paraszt szembefordult velük, — csak röhögtek a markukba. Ez a magabiztosság onnan adódott, hogy Csikós József, amikor megkapta iktatásra a községbe érkezeit ren­deleteket, legelsöbb a kulákoknak mondotta el. Ilyenformán amosstá I y e l lenség hamarabb értesült az állam intézkedéseiről, mint maga a volt tanácselnök, aki a goitát esetről-esetre elolvasatlanu! adta oda Csikósnak iktatásra. A kulákok már annyira odaszoktak a tanács­házára, hogy a helyzet tűrhetet­lenné vált. Jelentették az esemé­nyeket a szegedi járási tanácsnak, de az illetékesek csak többszöri erélyes asztaldöngetésre voltak hajlandók Csikóst Józsefet kisep­rőzni a tanácsházáról. De ezzel még nem ért véget az ügy. Horthy „legszebb katonája", a fasiszta hadnagy „úr" — annak ellenére, hogy felszólították a köz­ség elhagyására — még a mai na­pig is Pusztaszeren tartózkodik és mételyezi a levegőt. Sugdos a dol­gozó parasztok fülébe, hogy ne tel­jesítsék kukoricabeadási kötelezett­ségüket s ugyanakkor bátorítja az amúgyis vérszemet kapott kuláko­kat. A tanácstitkár csak tehetetle­nül csapkodja össze a kezét, hogy ő nem tehet semmit, ha a felsőbb szervek nem intézkednek gyökere­sen. A pusztaszeri kulák-pókhálónak hosszú szálai vannak. Festő H. Gergely 89 holdas kulák feleségé­nek az édestestvére Fekete Erzsé­bet, leienles I' pénztáros a földművesszövetkezet termény­felvásárlási osztályán. Semmi cso­dálkozni való nincs ezekután azon, hogy Festő H. Gergely több mint 40 mázsa gabonával adósa az ál­lamnak, hiszen Fekete Erzsébet a lekülönfélébb „szaktanácsokkal" látja el sógorát, hogy hogyan le­het kijátszani a törvényt. Szeri fetván földművesszövetkezeti ügy­vezetőnek esze ágában sincs kieb­rudalni ezt a kulákleányt, mert „nem tudja kit állítson a helyébe". Szeri Istvánt külön meg kell győz­ni arról is, hogy Ocskó Dániel köz. ismert kulák sem lehet irnok a terményleivásárlásnál, és csak az elmúlt napokban volt hajlandó a becsületes dolgozó parasztok nyo­mására eltávolítani. Kérdezzük: milyen szálak fűzik az ügyvezetőt az osztályellenség, hez? Miért fúj velük egy követ, amikor ő dolgozó paraszt volt vi­lágéleiében és csak most, a népi demokráciában vált lehetővé szá­mára, hogy vezető szerepet tölt­hessen be községe életében? Szeri István őmaga nem *«f<e át a kukoricát a dolgozó parasztok fejét, hogy várjanak. Még ez sem minden. Kószó Fe­renc, a begyűjtési craoport veze­tője, szintén rokonságban áll a kulákokkal. Az ö felesége nemré­gen töltötte ki egyéves börtönbün­tetését. Rokona Fekete Ferenc zsi­rosparasztnak is, az egyik legvesze­delmesebb háború® uszítónak. Kó­s®ó látszólag szidja a kulákokat; a tanácstitkár előtt lehordja őket mindennek, de ugyanakkor kesz­tyűs kézzel bánik velük. Ez érthető. hiszen amikor kimegy a hivatalból nem a dolgozó parasztokkal áll szóba, hogy meggyőzze őket a be­gyűjtés szükségességéről, hanem állandóan kulák rokonaival pusmog. Nyilvánvaló és ezekután 6enki nem csodálkozik azon, hogy Pusztasze­ren nem hajtják végre a párt és a kormány határozatait. Sokan be­szélik, hogy erről senki nem tehet. Nekünk egészen más a vélemé­nyünk. 4 párttitkár clrtárs tehetne róla, A minisztertanács rendeletet adott ki amelyben megállapítja az 1952— 53. gazdasági évre kötött termelési szerződések általános fellételeit, Az 1953. évi tavaszivetésű növé­nyek termelési szerződéseinek meg­kötése szeptember 1-én kezdődik és október 31-ig tart. A_ termelési szerződés mind a termelőszövetkeze­tek, mind az egyénileg dolgozó pa­rasztok számára igen kedvező fel­tételeket biztosít. A termeltető vállalat. a termelő kívánságára a szerződött terület gépi 6zán. lását a gépállomáson megren­deli és a szántási díjat az állami vállala­tok részére megállapított készpén­zes díjtételeik szerint kamatmentesen előlegezi. A szerződött tarület bevetéséhez szükséges vetőmagot a termeltető vállalat a kellő időben leszállítja a termelőszövetkezet vasútállomására, egyénileg termelők esetében a fötd­művesszövet.kezet raktárába. Amennyiben a vetőmag ériéke meghaladja az 50 forintot, a vetőmag ellen­értékét kamatmentesen hitelezi a termeitelő vállalat. Az 50 forinton aluli tételeket kész­pénzben kell kifizetni. Kivétel ez alól a dohány, cukorrépa, borsó és gyapot vetőmag, melyet 50 forinton aluli érték esetén is kamatmentesen hitelez a termeltető vállalat. A szójabab és édescsillagfürt ter­meléséhez minden esetben, a többi pillangósvirágú növény termeléséhez pedig a megyei tanács VB mezőgaz­dasági osztályának előírásától füg­gően talajoltót kell használni. A talajöltót a termeltető vállalat a vetőmaggal egyidejűleg a tsz vasút állomására, egyénileg termelők ese­tében a földművesszövetkezet rak­tárába szállítva bocsátja rendelke­zésre önköltségi áron, kamatmentes hitelre A dohány, a gyapot és a fűszer. paprika termelésénél a vállalat kö­teles a termelőknek kamatmentesen előlegezni a szántóterület kötelező jégbiztosítására megállapított díja és a felsorolt növények biztosítási díja közötti különbözetet. A termeltető vállalat ezenkívül az egyes növények termeléséhez szükséges mű'rágyákat kamat­mentesen hitelezi a szerződés1 kötők részére. Ugyancsak kamatmentesen hitelezi a vállalat a termelési szerződés sze­rint öntözést igénylő növények után járó vízdíjat is. ha a népnevelők segítségével nap­ról-napra leleplezné a kulákok al­jas üzelmeit, ha széleskörű agitá­ciós munkát végezne úgy a tanya­világban, mint a község belterüle­tén. De a kényelmesség, az oppor­tunizmus olyan betegség, amelyből csak akkor lehet kigyógyulni, ha a lelsőbb pártszervek biztos kézzel i elvégzik a operációt a pusztaszeri pártszervezeten. Ha Borka János nem hajlandó megérteni, hogy a község dolgozó parasztjai tőle vár­ják a begyűjtés győzelmét, akkor állítsák félre. 01yan kommunista vegye kezébe a község politikai irányítását, aki hű a dolgozó nép­hez és kíméletlen harcot folytat az osztályellenség ellen. Ez a legelső és legfontosabb lépés ahhoz, hogy Pusztaszer község is kivegye részét a szocializmus felépítéséért vívott harcból és hozzájáruljon felentelt ötéves tervünk sikeréhez. Nagy István augusztus 24-én Rdcz Béláné és Horváth József kisparasztoktól az­zal az indokolással, „hogy még nincs itt a begyűjtés Ideje": vagy­is: ő még nem kapott erre külön utasítást. Madari Gergely basapa­raszt ugyanezen a napon a tanács­háza előtt azt híresztelte: most be­szélt a íöldművesszövetkezet ügy. vezetőjével és ő tudja, hogy nem kell beadni a kukoricát, mert úgy­sem veszik át. így vált Szeri Ist­ván a kulákok szekértolójává, — akár hajlandó ezt elismerni, ekár nem. A kukoricabegyüjtés ennél­fogva éppen úgy nem akar meg­indulni, m,!nt annakidején a gabo­nabegyüjtés, mert a kulákok. az ügyyezeiö szájával _ A termelés elősegítése érdekében a termeltető vállalat a dohány, gya­pot, fajta-borsó, fajta-bab. palán­tás növények, cukorrépa, cikór a, gumipitypang, gyümölcs és bor után — a különleges szerződési feltéte­lekben a megjelölt munkák elvégzé­se esetén — művelési előleget fo­lyósít, mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg termelő szerző­déskötők részére. Az előleget hitel­re, kamatmentesen kapják. A minisztertanács rendvlete a kö­telezettségek betartása érdekében előírja, hogy a termeltető vállalat kötbért köteles fizetni, ha a termé­szetbeni előleget — így a vetőma­got, műtrágyát, védekezőszert stb. — a szerződési feltételekben, a szál­lításra megjelölt időpontig nem jut­tatja el a termelőhöz, ha a termést késedelmesen veszi át, ha késedel­mesen számol el a termelővel stb. A termelő kötbért köteles fizeml, ha a vetőmagot a vetésre megál"a­pított határidőben nem veszi át, vagy a szerződött területet nem veti be; ha a rendelkezésre bocsátott műtrágyát, növényvédöszert nem ve­szi út, vagy a szerződött területet nem veti be, ha a rendelkezésre bo­csátott műtrágyát, növényvédőszert nem veszi át, vagv nem az előirta­nak megfelelően használja fel, stb A minisztertanács rendelete szabá­lyozza a szerződők terménvbead.íM kötelezettségét. Mind a termelőszö­vetkezetek. mind pedig az egyén>g gazdálkodó dolgozó parasztok, amennyiben a szerződött terü'et teljes termését — illetőleg annak termelési szerződésben meghatáro­zott részét a szerződén előírásának meg­felelően átadják a termeltető vállalatnak, a termelési szerző­déssel lekötött területre nézve — a zöldségféléknél az elő- és utótermények kivételével — mentesülnek a ferménjbeadási kötelezettség alól Ila az egyénileg termelő a termelési szerződést nem vagy nem le J s mértékben teljesíti, ez a mentesré-e megszűnik és az ilyen terület után a terménybeadási kötelezettségét vagy annak arányos részét teljesíte­ni köteles. A termeltető vállalat a földműves­szövetkezet keretében alakított egyé­nileg termelő csoportjait a termé­szetbeni és pénzbeni előlegek és egyéb juttatások kiosztásánál e'őnv­ben részesíti és termelésüket kúö­nös gonddal irányítja. A DONI KOLHOZ-KOZÁKOK LEVELE SZTÁLIN ELVTÁRSHOZ Tízévi börtönre ítéltek egy részeg gépkocsivezetőt A pécsi járásbíróság felelősségre vonta'Schultaeisz János tehergépko­csivezetőt, mert augusztus 25-én te­hergépkocsijával, melyen 35 bá­nyász ült, árokba fordult és közü­lük 9 bányász megsebesült, 8 élet­veszélyes sérüléseket szenvedett. A tárgyaláson kiderült, hogy a voll taxitulajdonos vádlóit a haj­nali órákban bekövetkezett balesetet megelőzően egész éjszaka több ven. déglőben dorbézolt és részegen ült fel a gépkocsira, amelyen a bányá. szokat munkahelyeikre kellelt volna szállítania. A bíróság Schuhheisz Jánost 10 évi börtönre és 4 ezer forint pénz­büntetésre ítélte, ezenkívül örökre Moszkva. A doni kolhozkozákok levelet intéztek Sztálin elvtárshoz. Levelükben forró köszönetet mon­danak a Lenin-csatorna megépíté­séért. A doni, mamicsl és a szá'.ezki sztyeppék óriási kiterjedésű terüle­tén a történelem során nrost els5­izben szűnik meg az aszály — Ír­ják a doni kolhoz-kozákok. A csa­tornából minden időben kellő mennyiségű víz ömlik a kolhozok és szovhozok földjeire. Vidékünkön sok-sok ezer hektár, ral növekszik az új riz® öntözéses gyapot és kénaf termő terfltet éa emelkedik a zöldségfélék termesz­tése is. A Lenin csatorna megtízszerezi a kolhozok jövedelmét és elénk tárja hazánk gyönyörű holnapját, a kommunizmust. A levélben a doni kolhoz-kozá­kok megírják, hogy a Len'n-csa. torna megnyitásának tiszteletére határidőre megművelik az öntöz:>i alá keTülö első 100.000 hektárt és példásan fekészülnek a többi 500 ezer öntözés alá kerülő és egy­millió hektár, vízellátásban része, sülő föld megművelésére. Az albán külfigyminiszterliclyclfcs tiltakozott az ENSZ titkárságánál a belgrádi fasiszták határprovokációi ellen Mihail Prifti, az Albán Népköz­társaság külügyminiszlerhelyettese levélben tiltakozott az ENSZ titkár­ságánál azok miatt a provokációk miatt, amelyeket a belgrádi fasisz­ták követtek el az utóbbi időben az Alibán Népköztársaság ellen. A jegyzék felsorol néhány esetet, amelyek során jugoszláv határőrök és diverzáns csoportok behatottak albán területre, gépfegyver- és kézifegyver-tüzet nyitottak az albán határőrökre és a földeken dolgozó parasztokra, megöltek két határőrt és egy parasztot, egy határőrt pedig megsebesítettek. Az Albán Népköz­társaság kormánya erről már érte­sítette a belgrádi kormányt. A bel­grádi kormány azonban tovább fo­kozta ellenséges és bűnös tevékeny, ségét az albán nép ellen. A levél így folytatódik: „Az Al­báni Népköztársaság kormánya fo­lyamatosan értesítette az ENSZ-et arról a veszélyes ellenséges tevé­kenységről. amelyet a jugoszláv kormány az Albán Népköztársaság, a béke megvédése és a világ bizton." sága ellen elkövet és követelte, hogy az ENSZ legye meg a szükséges intézkedéseket. Az Albán Népköz­társaság kormánya nem tekinti vé­nös provokációit, amelyeket a sza­badságszerető albán nép elkn fo'y­tat. Ezek a provokációk elválasztht­tatlanok attól a tervtől, amelyek alapján a titóisták amerikai angcl gazdáik utasítására — kéz a kézben haladva az athéni monarchofus!sz­tákkal, valamint ankarai és római cimkostársadkkal — harcolnak a bé­ke tábora ellen a Az Albán Népköztársaság kor­mánya — hangozta'ja a levél — ismétellen az ENSZ-hez fo"dul és kéri, tegye meg a szükséges lntézk-. déseket ennek a bűnös és háborús gyújtogató tevékenységnek a meg­szüntetésére. Norvég repülőtereket bocsálanak az amerikaiak rendelkezésére Helsinld (TASZSZ). Haladó fim lapok beszámolnak az amerikiti-k norvégiai háborús készülődéseire'. A jelentés közli, a norvég vezérkar arra készül, hogy a bud ri és több más repülőteret átadja az amerikri légierőknek. A repülőierekot — írják a la«v'r — az atlanli tömb fegyveres er'/.i V küszöbönálló északeuróp/ti hadore kfrla'aá. alkalnjával bocsátják' " Te. n

Next

/
Thumbnails
Contents