Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-28 / 201. szám

I mi* pvetmtm ecyesouetek! _—————• •• •< /•— ; Szeged Táros új belépő dolgozó p óraszíjainak felhívása as egyénileg termelőkhöz Móricz Zsigmond halálának 10. évfordulójára megjelenik válogatott müveinek 1- kötete Anyagtakarékossággal segítik elő harmadik negyedévi tervük teljesítését a Szegedi Cipőgyár dolgozói Jlnyagtakarékosság - békevédeleta Szilágyi Sándor esztergályos, a Szegedi Vasmű szerelő műhelyében talán nem is gondolt arra, milyen nagyjelentőségű szolgálatot tesz a béke védelmének, amikor a hullaidékamyagokból jól használható szerszámokat készített. Nem számolgatta, hogy népgazdaságunk milyen értékekhez jut azáltal, hogy anyagot takarított meg, csak arra gondolt, hogy ezekkel a szerszámokkal elő lehet készíieni azokat a kocsikat, amelyek szállítják az üzemekbe a szenet, szállítják a dolgozóknak a ruházatot, élelmet; egyszóval biztosítják gazdasági életünk vérkeringését. Ma már számtalan újítónk és észszerűsílőnk van, akik az anyagtakarékossági javaslatukkal milliókat takarítanak meg az államnak és ezek a milliók népgazdaságunkat erősítik, a békéért folytatott kemény harcunkat segítik. Megyénk területén Is egyre jobban szélesedik a takarékossági mozgatom, amit Gazda Géza elvtárs kezdeményezett és indított el győzelmes útjára. A Rákosi Mátyás Művek acélhengerművében egy, már használaton kívül helyezett hengerállványba ugyancsak használaton kívüli hengereket szerelt és ezzel a géppel módot teremtett arra, hogy az eddig beolvasztásra került bugavégeket elsőosztályú betongömbvassá hengereljék ki. Egyedül ez az újítása többszázezer forint évi megtakarítást eredményezett. Gazda Géza elvtárs és követői, köztük megyénk újítói, anyagtakarékosságra törekvő dolgozói ötéves tervünk nagyszerű létesítményeit segítik megvalósítani. Valamennyi dolgozó tudja azt, hogy ötéves tervünk a léke terve, a szocializmus építésének a terve és éppen ez lelkesíti a tnegye élenjáró dolgozóit arra, hogy minél több olyan anyag takarékossági javaslatot terjesszenek elő és valósítsanak meg, amik által nagy értékek takaríthatók meg az államfiak. Olyan értékeket, amelyek az 6 meglátásuk nélkül veszendőbe mentek volna és amelyeknek felhasználása most löbb gépet, ruhát, (élelmiszert jelent a dolgozóknak. Az anyagtakarékossági mozgalom hemcsak az ipari üzemekben található meg, hanem a különböző nem ipari jellegű vállalatoknál. Megragadta a figyelmét ez a mozgalom a szakmunkásokon és műszakiakon kívül az orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak is. A szegedi rendelőintézet sebészeti szakrendelésén például az augusztus 29.-i Alkotmányunk ünnepére indult versenyszakaszban 2670 pólyát mostak ki és használtak fel újra sterilizálva a dolgozók. Ezzel darabonként 1 forint 50 fillért megtakarítva, közel 4.000 forint ériéket atftak vissza az intézetnek. Ugyancsak dicséretre méltó a szentesi kórház Röntgenosztályán dr_ Udvardi László egyetemi magántanár nagyszerű cselekedete. Az augusztus 20,-i verseny alatt betanította a beosztottjait az új készülékek kezelésére és segítségükkel a sötétkamrát rendbehozták, a régi Röntgen-készüléket pedig áthelyezték új helyiségbe, amiáltal nemcsak 3.500—4000 forintot takarítottak meg az államnak, de éjt-nappalá levő lelkes munkájukkal elérték, hogy a betegek ellátásában a készülékek áthelyezése miatt sem törtónt semmi zavar. Hasonló kiváló teljesítmény a szegedi fűtőház dolgozóinak a felajánlása, akik anyaglakarékosságból és az őszi csúcsforgalom sikerének az érdekében elvállalták, hogy a beérkező fulókocsik futójavítását még aznap elvégzik és a kocsikat visszaadják a forgalomnak. Felbecsülhetetlen nagy szolgálatot tesznek a szegedi fűtőház dolgozói e felajánlások teljesítésével, mert nemcsak sok időt, de sok anyagot is megtakarítanak a kocsik gyors javításával. Ezt a vállalásukat a mai nap'g is teljesítik. A dolgozóknak ez a lelkes munkája, a százezer és millió forintokat megtakarító anyagtakarókossági mozgalma azt bizonyítja, hogy a dolgozóknak egyre inkább megváltozik n viszonyuk a munkához. Eaurq inkább magukénak érzik a szerszámokat. amelyekkel dolgoznak, a gé peket. amelyek segítik őket munkájukban és az üzemeket, ahol termelnek. De nemcsak a szerszámokat, gépeket és üzemeket érzik magukénak, hanem magukénak tudják az egész országot. Mélyen áthatja öken a szocialista hazaszeretet, amely egyet jelent a dolgozó nép szeretetével, országunk sorsának, jövőjének a törődésével. Nem mindegy már dolgozóink jórészénok az, hogy országunk értékeit mire és hogyan használjuk fel. Mint a jó házigazda, gondolnak arra, hogy vájjon menynyire hátráltat bennünket az, ha gondatlanul elherdált, elpazarolt anyagok helyett külföldről behozott drága import anyagokkal kell dolgoznunk. Bizonyítja ezt az a sok anyagtakarókossági újítás és különböző javaslat, amelyet dolgozóink az importanyagok helyettesítésére, vagy megtakarítására nyújtanak be. A hódmezővásárhelyi Mérleggyár dolgozói például tetemes menynyiségű import.faanyagot takarítanak meg azzal a javaslatukkal, hogy az import faanyag hulladékából parkettát készítenek. Az Alkotmány, műszak alatt közel 25 köbméter faanyagot használtak fel így és 37 ezer forint megtakarítást érlek ei. Ennél még nagyobb jelentőségű Sebestyén Endre vásárhelyi építészmérnök javaslata, aki régebbi építkezések faalkatrészei felhasználásában vezetett be újítást. Ezek felhasználásával drága import faanyagot takarítanak meg. Ez az újílás országos viszonylatban szintén százezreket és milliókat jelent, ami viszont népgazdaságunkat erősíti és a dolgozók életszínvonalát emeli. Az anyaglakarékossági mozgalom tehát szerves része az ötéves tervünk sikeréért folytatott harcnak és kemény munkának. Minden dolgozónak feladata, hogy o Gazda-mozgalmat népszerűsítse és megvalósítsa azokon a munkaterületeken, ahova még nem jutott el. Nemcsak úgy kell tekinteni anyagtakarékossági mozgalmunkat, mint amellyel néhány kiló, mázsa, vagy vagon anyaggal többet takaríthatunk meg. hanom esősorban úgy, hogy ez a mozgatom hazafias mozgalom, a bé. ke megvédésének a mozgalma. Mim ahogy már eddig is szép számban csatlakoztak a műszaki dolgozók az anyaglakarékossági mozgalomhoz, — álljanak a műszaki dolgozók ezután is az anyagtakarékossági mozgalom élére minden üzemben és vállalatnál. Az ő magasabb képzettségük segítse az üzemek valamennyi dolgozóját javaslataik kidolgozásában és végrehajtásában. Nem mondhatjuk az eddigi sikerek ellenére sem azt, hogy a Gazdamozgalomban nincsenek hibák és hiányosságok. Ez a mozgalom nálunk még gyerekcipőben jár és feltétlenül szükséges, hogy minél alaposabban, nagyobb arányokban átvegyük a Szovjetunió anyagtakarékossági tapasztalatait. Csak így ismerhetjük fel a nálunk ezen a téren mutatkozó hibákat. Az anyagtakarékosság ugyanis megyénk területén főleg olyan munkaágakban terjedt el, ahol az anyaglakarékosság könnyebben elérhető. Különö sen eredményes ez a faiparnál, illetve a fával dolgozó munkaterüle teken, valamint a vasipamak abban a részében, ahol sok a hulladék. Feltétlenül el kell érnünk azt, hogy necsak ezeken a területeken, de a munka minden részében, minden icrülefén megtaláljuk a módját az anyagtakarékosságnak. Műszaki vezetőink az egyre nagyobb számban jelentkező újítókkal együtt vizsgálják meg azokat a munkaterületeket, ahol még eddig nem tudtak elérni anyagmegtakarítást, bár ennek a lehetősége megvan. Csak a további gondos, lelkiismeretes munkával érhetjük el, hogy a kommunizmus! építő szovjet dolgozók példájára mind nagyobb és nagyobb eredményeket mutathassunk fel ennek a mozgalomnak a területén és segíthessük elő ötéves tervünk teljesítésének sikerét. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága titkárságának határozata | Moszkva, augusztus 26. (TASZSZ) 'A .Pravda" augusztus 26-i száma közti a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi BizotU, sága titkárságának az összes területi és határterületi bizottságokhoz, valamint a szövetséges köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságaihoz szóló következő határozatát: A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) l'ártiának Központi Bizottsága kötelességévé leszi Önöknek, lio}y széles körben vitassák meg az. éj ötéves tervnek és a párt szervezeti szabályzalának tervezetét A megvitatást lehetőleg az alapszervez*teknél kezdjék A megvitatásba be k<f vonni a párt összes tágja'l « tagjelöltjeit és biztosítani kel. a bíra ;<l teljes szabadságát. A partsajtónak mind a helyeslő, mind a bíráló cikkeket közölni kell". A .Pravda" szerkesztősége egyben felhívást intézett a pártszervezetekhez és az egyes elvtársakhoz, vegyenek részt a kongresszus kérdéseinek megvitatásában és erre vonatkozó cikkeiket és megjegyzéseiket juttassák el a „Pravdá"-hoz. Módosítások az SZK(b)P szervezeti szabályzatában ÍV. Sz. Hruscsev elvtárs beszámoló jának tézisei Moszkva, augusztus 26. (TASZSZ) A „Pravda" közli N. Sz. Hruscsev beszámolójának téziseit az SZK(b)P XIX. kongresszusára a következő címmel: „Módosítások az SZK(b)P szervezeti szabályzatában." Az SZK(b)P XIX. kongresszusa elé kerülnek átvizsgálásra a párt szervezeti szabályzatának kiegészítései és módosításai. Ezeket a kiegészítéseket és módosításokat az tette szükségessé, hogy a szervezeti szabályzat egyes pontjai elavultak és a szervezeti szabályzatnak tükröznie kell azokat a pártépítés terén elért tapasztalatokat, amelyeket a párt a XVIII. kongresszus óta eltelj időben szer. zett, 1. A párt új elnevezéséről és meghatározásáról és a párt legfőbb feladatairól Felmerült pártunk elnevezése pontosabb meghatározásának szükségessége. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártját célszerű ezentúl a „Szovjetunió Kommunista Pártjá"-nak nevezni, figyelembevéve azt, hogy 1. a pártnak ez az elnevezése — a „Szovjetunió Kommunista Pártja" — pontosabb elnevezés: 2. az utóbbi időben már nem szükséges megtartani a párt kettős nevét — a kommunistát és bolsevikot — mivel a ,,kommun'6ta" és „bolsevik" sziavak ugyanazt a tartalmat fejezik ki. A párt szervezeti szabályzata első fejezetének ez( a címet kell adni: „A párt, Párttagok, kötelességeik és jogaik." Célszerű a párt. tagok jogainak és kötelességeinek tárgyalása előtt e fejezet első paragrafusában röviden meghatározni a Szovjetunió Kommunista Pártját és legfőbb feladatait, nevezetesen: „A Szovjetunió Kommunista Pártja az egy nézetet valló kommunistáknak, a munkásosztály, a dolgozó pareztság és a dolgozó értelmiség tagjainak szervezett, önkéntes harci szövetsége. A Szovjetunió Kommunista Pártja megteremtette a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövet, ségét, majd az 1917-e® Októberi Forradalom eredményeképpen megdöntötte a kapitalisták és a földesurak hatalmát, megszervezte a proletariátus diktatúráját, megszüntette a kapitalizmust, megsemimisítette az embernek ember által való kizsákmányolását, s biztositottai a szocialista társadalom felépítését. A Szovjetunió Kommunista Pártjának ma legfőbb feladata, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos ét. menet útján felépítse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, az internacionalizmus és az egész világ dolgozóival való baráti kapcsolatok magteremtésének szellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősítse a szovjethaza aktív védelmét ellenségeinek' agressziv cselekedeteivel szemben." Az előadottakkal kapcsolatban a szervezeti szabályzatnak ne legyen bevezető része. 2. Ki lehet a párt tagja ? Hogy a kommunista párt tagjának megtisztelő címét és jelentőségét még magasabbra emeljük, javasoljuk, hogy a szervezeti szabályzatnak azt a paragrafusát, amely megszabja, hogy ki lehet párttag, új megfogalmazásban szerkesszük mag: „2. A Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja lehet minden dolgozó, aki nem zsákmányolja ki más munkáját, a Szovjetunió polgára, etisnnari a párt programmjáf és szervezeti szabályzatát, tevékenyen segíti ann-ik megvalósítását, dolgozik a párt valamelyik szervezetében s végrehajtja a párt minden határozatát. A párttag fizeti a megállapított tagsági járulékot." A szervezeti szabályzatban annak kiemelése, hogy a párt tagja lehet minden dolgozó, aki nem zsákmányolja ki más munkáját, aki a Szovjetunió polgára — megszilárdítja a párt elért vívmányait és kifejezi azt a tételt, hogy a kommunista párt a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjaiból áll. Országunkban a szocializmus győzelmének eredményeképpen megszűntek a kizsákmányoló osztályok, ember embert nem zsákmányol ki. A szovjef társadalom baráti osztályokból áll. Megszilárdult a szovjet nép erköcsi és politikai egysége. A kommunista pártra a kommunista társadalom építése terén háruló új feladatok megkövetelik, hogy a párt tagja; fokozottan felelősek legyenek a párt ügyéért. Éppen ezért a párttagságról szóló paragrafus javasolt új megfogalmazása ráimitat, hogy a párj tagja az lehet, aki nemcsak elismeri a párt programmját és szervezeti szabályzatát, hanem tevékenyen segíti annak megvalósítását és végrehajtja a párt minden határozatát. 3. A párttagok kötelességeiről A' tapasztalat azt mutatja, hogy a szervezeti szabályzatban kimerítőbben kell meghatározni a párttagok kötelességeit. Mindenekelőtt be kell iktatnunk a párttagok kötelességeiről szóló paragrafusba, hogy a párttag köteles minden eszközzel őrködni a párt egységén, mint a párt erejének ós_ hatalmának legfontosabb feltételén. A párt egységén való őrködés a párttag legelső kötelessége. Ezért teljesen helyes lesz, ha a párttaigok kötelességeinek felsorolása ezzel az alapvető kötelességgel kezdődik. Hogy még magasabbra emeljük a párttagság élenjáró szerepét a kommunizmus építésében és aktivitását a pártszervezetek életében és munkájában mutatkozó hiányosságok és káros jelenségek elleni harcban, a párttagok kötelességeiről szóló paragrafust új pontokkal kell kiegészíteni. Megjegyzendő, hogy nem kevés olyan párttaig van, aki formálisan, passzívan kezeli a párthatározatok végrehajtását. Ez nagy hiba, amely ellen a pártnak határozottan harcolnia kel], mert a kommunistáknak a párthatározatok iránt elfoglalt ilyen álláspontja gyengíti a párt harckészségét. A szervezeti szabályzatban rá kell mutatni, hogy a párttagok kötelesek tevékenyen harcolni a párthatározatok megvalósításáért és hogy a kommunistáknak a párthatározatokhoz való passzív és formális viszonya összeegyeztethetetlen a párttagsággal. A másik hiba, ami előfordul pár. tunkban az, hogy a kommunisták egy része helytelenül azt húszig hogy pártunkban kétféle fegyelem van: egy a párttagok, egy pedig a vezetők számára. A párt nem bé, kélhet meg az ilyen uraskodó, pártellenes elképzeléssel. Ezt a hibát határozattan ki kell irtanunk, mivel aláássa a párt. és az állami fegyelmet és ezzel komoly károkat okoz a párt és az á'lam érdekeinek. A szervezeti szabályzatban feltétlenül rá kell mutatni, hogy pártunknak egy fegyelme, egy törvénye van az össze® kommunisták számára, függetlenül érdemeiktől és állásuktól és hogy a párt- és az állami fegyelem megszegése összeegyeztethetetlen a párttagsággal. Kiderült, hogy sok kárt okoznak a pártnak azok a kommunisták, akik — bár végnélkül hangoztatják al párt iránti odaadásukat — valójában azonban elnyomják az alulról jövő kritikát. A párt mindig hatalmas jelentőséget tulajdonított az önbírálat és különösen az alulról jövő bírálat fejlődésének a munkában, a hiú önteltség és a munkában va'ó lálszatsiker elleni haircban mutatkozó hiányosságok feltárásának. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a bírálaj jelentőségének megmagyarázása egyedül nerfl elegendő. Erélyes harcot kell folytatni azok ellen, akik gátolják a bírálat fejlődését. Ezért a ezervezeti szabályzatban rá kell mutatni, hogy a bírálat elnyomása súlyos bűn és hogy az, aki elfojtja a bírálatot, hivalkodással és magaszta', lással helyettesíti, nem maradhat meg a párt soraiban. Ezzel kapcsolatban meg kell mondani, hogy a kommunisták egy része körében az a káros vélemény kapott lábra, hogy a párttagoknak nem kell jelentést tenniök a párt vezető szerveinek egészen a központi bizottságig a munkában mutatkozó hiányosságokról. Nem ritkán fordul elő, hogy felelős funkcionáriusok akadályozzák a kom. munistákat abban, hogy a vezető pártszervek, a központi bizottság előtt feltárják az ügyek kedvezőtlen állását aezal az indokolással, hogy ez állítólag akadályozza őket a munkában. Világos, hogy a párt köteles kíméletlen harcot folytatni az ilyen méltóságos urak ellen. A szervezeti szabályzatban jelenleg az szerepel, hogy a párt tagjának joga van bármely nyilatkozattal bármely pártfórumhoz fordulni, egészen a központi bizottságig. Mint látható ez nem elégséges. A szervezeti szabályzatban rá kell mutatni, hogy a párttagnak nemcsak joga, de kötelessége is személyekre való tekintet nélkül közölni a vezető pártszervekkel egészen a központi bizottságig a munkában észlelt hiányosságokat, azokkal 6zemben pedig, akik megakadályozzák a párt tagját ennek a kötelességének a teljesítésében, a szervezeti szabályzatban ki kell mondani, hogy az ilyen személye, ket szigorúan meg kell büntetni, minj a párt akaratának megszegőit. h , A továbbiakban nagy hiba —< amely elterjedt a kommunisták egy része között — az igazságnak a part előtt való eltitkolása, a nem igaz, nem becsületes magatartás a párttal szemben. Vi'ágos, hogy a párt nem tűrhet soraiban csalókat, mert az ilyen emberek aláássák a Part iránti bizalmai, erkölcsileg szétzüllesztik a kommunisták so, rait A szervezeti szabályzatban feltétlenül rá kell mutatni, hogy a kommunista hazug magatartása a párttal szemben, a párt fé'revezetese, a legsúlyosabb bűn és össze. egyezteihetetlen a párttagságéiul-