Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-01 / 179. szám

DELHlCYlttOftSZAG VILÁG PROLETARIIll EGYESÜLJETEK! A Szovjetunió képviselője leleplezte a Vöröskereszt úgynevezett nemzetközi bizottságának bűnös tevékenységét Napközi otthont kaptak a szegedi MÁV dolgozóinak gyerekei AZ MDP CSÖNG RA DMEGYE1 ,P,A RT 5 ! Z OTT S NAK LAPJA Vin. ÉVF. 179. SZÁM ÁRA 5(1 FILLÉR PÉNTEK, 1952. AUGUSZTUS 1. A megalkuvás ellen Akik könnyű létről álmodoztak, most nehéz harcokról beszélnek. Nehezek ezek a harcok? Dehogy nehezek. Ha egyeden egy embert is megkérdezünk, aki olvasta a Bolsevik Párt Történelét, az azt mondja; mi magyarok, mi csongrádmegyeiek véghetetlenül könnyen, kimondhatatlanul gyorsan haladunk előre a jólét útján. Igaz ez? Még a kérdés is opportunizmus. Hiszen erre a kérdésre felelnek városamik, gombaként növő új munkásházaink. Felelnek új falvaink; Szikáncs, Dóc és még vagy tizenkettő. Felelnek erre a kérdés-e új gyáraink füstölgő kéményei. Felelnek és megalkuvással vádolják a kérdezőt új gépállomásaink zúgó traktorai. A szocializmusba fejlődő magyar nép élete zúgva hömpölyög. Áradatában szétzúzza maga előtt az ostobaság s a babonák kevély tornyait, ahogy azt megálmodta Ady Endre. Valóra váltjuk mi most mindazt, amit történelmünk legnagyobbjai, Dózsa György, Matinovics Ignác, Petőfi Sándor. Kossuth Lajos megálmodtak. De csak amit megálmodtak? Nem; többet, sokkal, de nagyon sokkal többet alko.unk. Hazánkat, e szép magyar hont, a nép, a dolgozók boldog országává varázsolja munkás kezünk. Aki nem úr s nem bitang volt — az mind kívánta mindazt, amit valóra váltunk. Egy évezred dolgozóinak vágyait vasba, acélba, gépbe, épületbe, villanyba, ku'.úrába öntjük mi, magyar kommunisták. Szántó Kovács János, Árvái Bál'nt lázadó, forradalmár népe hazát nyert. S a földön, melyen egykor Árvái Bálint forró vére kifolyt, ma ha'almas termelöszöve'kezet hirdeti a szocializmus diadalát. Hi"deti a termelőszövetkezet. hogy Árvái Bálint életét kiolthatták a Francia Kiss Mihá. lyok, de emléké', a forradalmi vágyakat, a szoc alizmus akaratát meg pem semmisíthették. / Mi itt Csongrád megyében parasztősök unokái vagyunk. Azoké, akik a századforduló tájékán hősi elszántsággal megrohanták a vásár, helyi városházát. Azoké, akik dacolva Horthy pribékjeinek szörnyű saját magukat, mint Oláh Mihály elvtárs, tanácselnököt véresre verték ugyanazok a csendőrök, akik Szántó Kovács János unokáit kényszeríteni akarták a szabad életért vívott harcuk abbahagyására. Voltak olyanok, akik elárullak megtagadták a munkásokat. Takács Ferenceknek, Kiss E nőknek. Túri. aknak hívták őket. Közismert nevükön jobboldali szociáldemokratáknak. Ezek és tanítványaik ma épülő, szépülő hazánk vívmányai ellen törnek, összefogva a kleriká lis reakcióval ós a kuláksággal. Egyik helyen Détár Jánosnénak hívják a jobboldali szociáldemokratát, más:k helyen talán nincs is neve „csak bent ül a tanácsban". Bent ül Ó3 arról beszél, hogy a begyüj tést teljesíteni lehetetlen. Feltétlenül szociáldemokratizmus ez? Nem! Nem fel étlenül szociáldemokratizmus! De feltétlenül jobboldali elhajlás. Még az üzemekben, olt, ahol a munkásosztály a legerősebb, ott is felüti fejét a burzsoá osztály ideoló. giája, a megalkuvás, a szociáldemokratizmus. Üzemeinkben ez úgy je k-ntkezik, hogy a munkásokat, az állam vezető osztályát szembe akar. ja állítani saját hatalmával. Falun a kulák, a klerikális reakció, a jobb oldali szociáldemokrata a „paraszt, védő" álarcában lép fel. A kulák, aki elárvereztette a középparasz'ot aki kiszipolyozta a szegényparasztot, most igyekszik beférkőzni a dolgozó parasztok közé hogy mintegy cseppnyi méreg a pohár borban, ezrekcl rontson meg. Erre megyénkben jónéhány példa van, de elég Csotvát említenünk, ahol Kiss Imre elvtársat vadállati kegye.lenséggel meg gyilkolták a kulákok — s ab ol 35 kulák férkőzött be a termelőszövetkezetbe. Csorvától réhány kilométerre van Asotthalma és Ásolt. halma vezetősége nem tanult Csórva példáján. A kulákok ott is beférkőztek a termelőszövetkezetbe. Mi ebből a tanulság? Az, hogy nem elég harcolni az ellenség ellen, nem elég a ku Uikot adminisztratív inlézkedé. sekkel „megtörni". Mindenekelőtt le kell őt, mint osztályt leplezni Leleplezés!? Legnagyobb hibánk, kegyetlenkedéseivel, magasra emel. i k'anyo-'sagunk eppen ezen a terei, . „ , . vrtn Tulfm* íríV V»<-«ni»vT „nwiinl/- L-MrrM' 4ték fejüket akkor, amikor a szabadság hirdetőire csak bitófa várt. Mi, csongrádmegyeiek, büszkék vagyunk azokra a kommunista parasztokra, azokra a kommunista munkásokra, akik a fasizmus rettenetében hősök, a cél emberek voltak. Büszkék vagyunk rájuk, mert a népért küzdöltek. A mi hagyatékunk, mely apárólfiúra száll drága hazánk e viharsarki részében: küzdeni a népért. Értem — mondja ezt Csanytelek, Makó, Szentes-, Szegvár és Mindsízent dolgozó parasztja —, de hogyan? Hogyan küzdjek én, Árvái Bálint és Szántó Kovács János késői unokája itt,1, ma, most a paraszt érdekeiért, az urak ellen? A válasz erre ez; a nép hazájának, a szocializmusnak felépítésé vei. Aki ma a nép, a munkások és a dolgozó parasztok szabad állami ellen tör az mind a szocializmus felépítését akarja hátráltatni. Kik ezek az emberek? Falun kulákoknak hívjuk őket, városban bukott burzsoáziának. És valóban csak ezek? Az, hogy a kulák, a burzsoá ellensége a szocializmusnak, ez minden dolgozó ember előtt világos. Azonban a kulák és a bukott burzsoázia ravasz, mint a róka. Tévúlra tereli azokat, akik hisznek neki. Ebben van a legfőbb veszély. Abban, hogy becsületes dolgozó parasztok hajdani kizsákmányolójukra. a kulákra úgy néznek, mint „szegény" kulákra, úgy néznek, mint „volt" kizsákmányolójukra. Mindez nem más, mint a kulákok által terjesztett (tisztesség ne essék szólva) „ideológia". A kulák — kulák marad mindörökké, mint ahogy a farkas sem válik báránnyá, ha karámba zárják. Mégis — bármilyen furcsa — megesik Árvái Bálin; és Szántó Kovács János megyéjében, hogy például a vásárhelyi tanácsházán, ahová hatvan évvel ezelőtt a régi parasztvezér rohamra vezette a szegényparasztokat, „szegény" kulákokról beszélnek. Nem hallja már Szántó Kovács János lázadó népe e szavakat, de hallják azok, akiknek apját g akiket van. Eltűrjük, hogy soraink közölt olyan „elméle;ek" terjedjenek, mint például az „elszegényedett" kulák „elmélete". A kulák, miközben gát lás nélkül lopja a dolgozó parasztok földjéről a kereszteket, rémmeséket terjeszt az alacsony termésátlagról. Ilyen példa is nem egy volt már megyénkben. Forráskúlon Borbola Illésnek hívták, Csanádon talán másnak. Nem, egyáltalán nem „sze. gény" a kulák, hanem a falu egyik legveszedelmesebb ellensége. Az a funkcionárius, aki megbékél a kutakkal, megalkuszik vele és megbocsát neki, az ahhoz a fiúhoz hasonlít, aki megtagadja édesanyját. Lemondani a kulák elleni harcról annyi, mint fejet hajtani a fasiszta terror előtt. Ehhez pedig nincs joga senkinek. Elsősorban annak nincs joga, aki maga is hősiesen küzdölt a fasizmus, az urak és a kulákok hatalma ellen. Ilyen dolgozó parasztok, ilyen tanácstagok pedig sokan vannak. Ezek ne felejtsék el; az osztályharcban nincs és nem lehet senkiföldje. Az osztályharcban csak egyetlenegy kérdés merülhet fel: Ki — kit győz le. Számunkra már nem vitás; mi győzzük le a burzsoáziát — a kulákokat is. A tanácsok és n párt tagjai azonban ne felejtsék el, hogy csak az ő segítségükkel győz a nép. Csak rajtuk keresztül valósul meg apáink akarata, hogy a nép c szabad hazában boldogan éljen. Aki ma engedékeny azokkal Szemben, akik megalkuvók az ellenséggel, az épp olyan bűnt követ el, mintha nyíltan pártolná az ellenséget. Mi tehát a feladat? Keményen harcolni nemcsak a megalkuvás, hanem a megalkuvókkal szembeni békülékenység ellen. is. Aki enyht •kézzel bánik a járásánál, vagy a megyei tanácsnál a. meghátráló, megalkuvó községi tanácselnökök, kel özemben, az lényegében táplálja az opportunizmust, táplálja a reslkciót. Tehát a feladat; harcolni nemcsak a megalkuvók, hanem a megalkuvókkal szemben engedékenyekkel ia* M A RUHAGYÁR DOLGOZÓI VALÓRAVÁLTJÁK AUGUSZTUS 20-ÁRA TETT ÍGÉRETEIKET „ígérjük Rákosi elvtársnak, hogy | a harmadik negyedévi 1ervünket 1 millió 400 ezer forinttal túlteljesít jük" hirdeti a felirat a Szegedi Ruhagyár bejáratánál. A munkába jövő, a munkából menő dolgozók i nap, mint nap olvashatják az üzem 1 vállalását, amely nrntegy figyelmeztetés is; vállaltuk, tehát teljesíteni kell. Nemcsak a bejáratnál, hanem az üzem minden területén, a munkatermekben a gépek fölött fe találunk hasonló feliratokat, amelyek az augusztus 20-i munka, felajánlások teljesítésére ösztönzik a dolgozókat. Még 3 hét választ el bennünket ez. Alkotmány ünnepétől, a Ruhagyár dolgozói között azonban már számosan teljesítették, illetve túlteljesítették vállalásukat. Hegedűs Mihály szabász 15 százalékkal teljesítette túl vállalását. Eredményéhez dörKően hozzájárult az, hogy | munkájához mindenkor biztosítva 1 volt a nyersanyag. Nagy Jánosné gépmunkás 185 százalékos teljesítményére 5 százalékot ajánlott fel. Nagy Jánosné ezenkívül hetenkint : ket békeőrseget vállait. A békeőrség Ideje alatt úgy dolgozott, hogy előbbi eredményeit jó. val túlszárnyalta. Teljesítménye eddig 243 százalék s most azon igyekszik, hogy ezt az eredményt augusztus 20-ig megtartsa. Kovács Lászlóné is azok a dolgozók közé tartozik, akik már túlteljesítették felajánlásaikat. Három héttel ezelőtt Kovácsné elvtársnő 150 százalékra teljesítette tervelőirányzatát. Felajárilotta, hogy augusztus 20-ig termelését 155 százalékra reméli. Munkájához nagy segítség nyújtott a teremmester, aki . a géphibákat azonnal megiivította. Kovács Lászlóné a 163 százalékos teljesítményével jóval túlhaladta vállalását. A dolgozók között vannak azonban még olyanok, akik még nem teljesítették teljes egészében vállalásukat. A jó eredmények mögött ők sem akarnak elmaradni. Heiédi Lászlóné kézimunkacsoportja azt vállalta, hogy augusztus 20-ig 158 munkadarab helyett 190 munkadarabot készítenek el. Jelen, leg 179 munkadarabnál tartanak. Herédiné a hozzá beosztott dolgozókat gyorsabb munkamozdulatokra, az idő jó kibaszna fására tanítja. Minden lehetőséget biztosít, hogy augusztus 20-ig valóraváltsák igé. relüket. A Varga-szalag dolgozói arról ismeretesek, hogy előirányzott ter. vüket állandóan túlteljesítik. Az Alkotmány ünnepére lett vállalásuknál is megfogadták, hogy felajánlásaikat maradéktalanul végre, hajtják. Az igért 6 munkadarab helyett hetet készítettek el a Varga-szalag dolgozói. Az eddigi eredmények az bizonyítják, hogy a Szegedi Ruhagyár dolgozói felajánlásuk maradéktalan teljesítésével ünneplik augusztus 20-át. Előirányzott tervük túlteljesítésével bizonyságot tesznek arról, hogy a békeharcban számithatunk további jó munkájukra fe. Harc a sztahánorlsfa szint eléréséért az Újszegedi Kender- és Lenszövőgyár szövődéjének 6-os partijában Az Újszegedi Kender- és Lenszövőgyár dolgozói célul tűzték ki, hogy üzemüket sztahánovista szintre rmelilc. Elhatározták, hogy a szövődé 6-os partijában — ahol legrosszabbak voltak a műszaki félté teleír a legtökéletesebb munkamódszerek, a szovjet tapasztalatok felhasználásával elsőnek érik el a sztahánovista szintet. Tizennégy művezető bevonásával munkabizotleágojí alakítottak özeknek a módszereknek kidolgozására. Június l-ig az üzemrész mind a 34 szövőgépét generútozták s a szövőnők a Nazarova-mozgalom keretében szocialista megőrzésre vették át gépeiket. \ gépek javításával párhuzamosan állandóan növelték azok fordulatszámát is. Márciustól augusztus l-ig 115-ről 142-re emelték a percenkénti fordulatszámot. A 6 os parti szövőnőinek átlagos normateljesítménye áprilisban 118.6, májusban már 136.5, júniusban pedig 140.2 százalék volt. Ekkor elhatározták, hogy az Alkotmány ünnepének tiszteletére tovább növelik teljesítményüket, hogy augusztus 20-ra már valamenyien elérjék a sztahanovista szintet. A műszakiak a vállalás teljesítésére még tökéletesebb gépbeállításokon kísérleteznek. Az eddiginél nagyobb Vetüléket és újfajta kopszokat alkalmaznak. Ennek eredménye az, hogy amíg azelőtt egy műszakban százszor, most ötvenszer kell a szövőnőnek csévét váltani. Az új eljárás 8 óra alatt 13 perc megtakarítást és jelentős löbbtermelést eredményez. Az üzemrész békebizottságának jó munkája is segíd a dolgozókat vállalásuk mielőbbi teljesítésében. Az itt dolgozó 20 szövőnő közül 16 aktivan résztvesz a békobizottságok munkájában. A legjobb dolgozók tartják a hetenkinti kisgyűléseket. Közöttük van Fogas Andrásné sztahánovista. aki mint békebizottsági tag, példái mutat a termelésben ls. Normáját állandóan 160 százalék fölött t&ljesíti. Augusztus 20-ra tett felajánlását — hogy 16 ezer 903 vetéssel szárnyalja túl napi tervét —4 már túlteljesítette. Július 30-án, szerdán 52 ezer vetéssel termelt többet az előirányzatnál. Július elsejei 37 napos tervelőnyét eddig 43 napra növelte. Példamutatóan dolgozik III. Nagy Erzsébet ifjúmunkás, a békebizottság titkára is, aki július 30-án 7 ezer vetéssel termelt többet, mint amennyit napi terve előír. Tervelőnyét júliusban 24-ről 28 napra növelte. Május óla az üzemrészben kélsze. resre emelkedett a sztahanovista szinten dolgozók száma. Azokat az új módszereket, amelyeknek alkalmazása itt jó eredményeket hozott, rövidesen másik szövődé üzemrészben is bevezetik, hogy azt is sztahánovista szintre emeljék. Önmagákat károsítják meg azok, akik húzzák-kalasztják a tarlóhántás munkáját Szeged 103 százalékra teljesítette másodvetési tervét Sokféle szovjet termelési módszert honosítottak már meg a szegedi termelőcsoportok és példájukat követve az egyénileg dolgozó parasztok is. A takarmánytermelés szempontjából reniikívül nagyjelentőségű a másodvetésű növények termesztése. A szovjet kolhozok példáján termelöcsoportjaink kivétel nélkül valamennyien üzemtervüknek megfelelően készültek fel a másodvetésre és vetettek is magokat. A másodvetésű növények termesztésére Rákosi elvtárs így hívta fel a figyelmet: „... A mi éghajlati viszonyaink mellett a kalászosok leara. tása után legalább három millió holdon lehetne másodnövényt tarlórépát, cettamádét, muhart, kölest vetni. Ha ezeket az eredményeket el tudnánk érni, könynyen 50 százalékkal emelhetnénk állatállományunkat." Az állatállomány szaporítása, az állati termékek minél bőségesebben való termelése fontos érdeke minden dolgozó parasztnak, termelőszövetkezetnek és elsősorban népgazdaságunknak. Az állatállomány szaporítása feltételének biztosítására szegedi dolgozó parasztok is nagyszámmal vetettek másodnöyénjtekefe Az elmúlt héten újabb területe, ken tették földbe a másod,ermelésre szánt magokat s így Szeged másodvetési előirányzatát 103 százalékra teljceítetto. A tarlóhántás jelentőségét jövő évi termésünkkel kapcsolatban már saját tapasztalataikból ismerik^ a szegedi dolgozó parasztok, mégis nagyszámmal vannak, akik elmulasztott álc a kötelező tarlóhántást. A minisztertanács határozata előírja, hogy az aratás után kötelesek az egyénileg termelők 15 napon belül, tíe legkésőbb július 31-ig befejezni a tarlóhántás munkáját. Elérkeztünk a végső határidőig, mégis azt kell megállapítanunk, hogy bár az elmúlt öt nap alatt 20 százalékkal emelkedett a tarlóhántás tervteljesítése, mégis mindössze 82 százaléknál tartunk. A tanács az elmulasztókkal szemben a törvény szigorával járt és jár el. Sóikat a mulasztók közül megbüntetett. Ezek közé tartozik Szekeres Lászlóné kulákasszony, Vásárhelyi-sugárút 45. szám alatti fakos, Lippal Mihály, Szécsi István, Havranek Orbánná, Király András kulákok. A városrészek közötti versenyben a kis- és nagyszilléri diilö tört az éitok a lerebjümi ítü'őfeeUak *í 1 ítáriófaá^tefe elmúlt htóten a tarlóhántás befejezésével, a másodvetés túlteljesítésével akarták visszaszerezni az elsőséget, mégis megelőzte őket Kis- és Nagyszillér, sőt a Franciahegy, Róma Jerikó és Hernyós dülőbeliek is. Az első helyet Kis- és Nagyszillér tartja, ahol a tarlóhántást 98 százaiékig, a másodvetést 105 százalékban végezték el. A második helyen a 16-oS körzet. Franciahegy áll. Bt a tarlóhántás teljesítése 90 százalékos, a másodvetési is 100 százalékig teljesítet" ték. Harmadik a Róma, Jerikó és Hernyós dülő 88 százalékos torlóhántási tervteljesítéssel és 100 százalékos másodvetési tervteljesítéssel. Pillanatnyi késedelem nélkül végezzék el Szeged dolgozó parasztjai a tarlóhántás^ m-ossák le azt a szégyent, amely most emiatt a városi nevéhez tapad, önmagukat károsítják meg azok. akik húzzák-halasz*-ják a tar]óhántás munkáját, mern jövőévi terméseredményük sinyi i meg. Téhát minden dolgozó paraszt mind maga, mind népgazdaságunk érdekében mielőbb végezze el a