Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-24 / 172. szám

DELHI VIII. évf. 172. szam VILŰS PROLÍTaiiai EGYESÜLJETEK! Taposta, a villával verte a kévéket, rozzsal etette lovait Barnnyás József nagyszéksósl kulák Dolgozók óvónőképzője nyílik Szegertan Két olimpiai bajnokságot nyertek tornásznfjink Ara őo fii léb CSÜTÖRTÖK, 19.72, Jt LIUS 24. A dolgozó parasztok felelősek egymásért Rohamosan fejlődik szocialista tosítani kell mindenekelöt' állami Iparunk. Nő a munkások száma, készletünket, hogy hazánk vala. Szaporodnak az új városok és falvak, mennyi dolgozóiának meglegyen a Egyre nagyobbodnak az ipari nö- b'zlos kenyere. Nem elég tehát, ha vényeket termelő területek, ahol a község teljesíti ugyan begyüjté­búzakalászok helyett gyapotcserjét, si tervét, de a dolgozó parasztok lent. kendert és cukorrépát látha- külön-külön nem teljesítik. Az idei turk. Néphadseregünket, hazánk begyűjtés, rendelet pontosan abban védelmezőjét el kell látnunk éle­lemmel. Mindez azt je'entl, hogy ne™ adhat be •okkal több kenyérgabonára van szed ja helyeit. különbőz k a avalyilól. hogy senki gabonát a szom­Csakis abban az Szü'sége az országnak. — mint esetben kaphatja meg bármelyik mondjuk — az ö'éves terv kezde- 'jozség és város a szabadpiaci ér/é­tén. A gsbonabegyüjtés kérdése kesi'és jogát. ha annak minden éppen ezért fontos láncszemévé, ,eg?.es lak°'a tisztességgel tel,esi. Szerves részévé építésünknek. vált szocialista' íeí'e eg\éni ,ervé • I Nagy es szép feladat hárul tehá' XtSÜZ rSZUl rtüt 'MS"; a tanácstagokkal, akár öntevéke­nyen egyéni beszélgetés formájá­ban, e'sősorban saját pé'dnmutatá­sei egyidőben a begyűjtés is meg­kezdődött — többször hallható Csongrád megyében: ..adjunk ke. nyérnekvalót az ipari munkások- sukkg,, BVÖZzék ' nak" vagy „a fejlődés érdekében kE1 sándorfa,ván na%ó-n ^sza á'dozatc is kell vállalni" Az mu- porodik azoknak T dofeozó pal talják az ilyen megnyilvánulások, resztoknak a száma akik _ mi hogy a dotoozó parasztságunk egy- „tán túlteljetitéMék 'beadási tervü­része — sok esetben a kommanis. ket __ csatlakoztak ahhoz a széles iák és tanácstagok ls — nem ér- egységfronthoz, amelyet a párttal tették meg: a munkásosztálynak gok. tanácstagok ég pártonkívüli nincs szüksége könyöradományra aktiv'gták alkottak az eltenség és és különben Is — am;nt Rákosi elv. az ellenséges nézetek ellen. Az társ mondotta — „a beszolgáltatott eredmény: a községben a begyüj­éle/emnek kb. a tele visszatér a tési törvénynek arról a pontjáról falura" Ma már gyakori eset hogy beszélnek, amely kimondja, hogy a nemeták az állami gazdaságok dol- terménybeadási kötelezettség 48 gozól" hanem a cséplómunkástác, százalékát kenyérgabonából, 28 kis 'és középparasztok is állami százalékát takarmánygabonából. 18 készletből vásárolnak kenyere . Ta. szazaiékát napraforgómagból és 6 vato például a falvakban nagvobb burgonyából kell 'elje­Zúgolódás volt a Jegyeskenyér miatt «'««. A tömeges ellenőrzes, az A tömeges ellenőrzés, mint az üzemekben/pedig a mun- élenjárók részvétele a begyűjtési fi"!3kamrában nem állt zsák- haa-cban lehetővé teszi, hogy min­denki megértse az összefüggéseke •kások kamrájában nem számra a liszt, min a dolgozó pa­rasztokéban. „ Régen a kulákok ..gyűjtötték be az ötéves terv, a béke védelme és a begyűjtés között. Célunk, hogy megyénk egész li a saiai nomoar uR.ua. - .. ~ .-,- -— egy szegényparaszt mág talponállva törvény pontos végre­„ .1 8 , ,.7. ' » hajtására. Ezt azonban csak úgv elkótyavetyélte búzáját, mer a ^ ha ^ nagygazdának kellett az a külön. - J ngyon sok dolgozó paraszt gabo- . VelU"K- megyénk egesz nájtái a saját hombárjukba. Nem dojjozó^parasztiságat mozgósi suk a iraszt még e búzájá . .... .. k.Pl'etl. az -fjhí.lVC'l" hagyjuk magukra'a pártunk po/i­bözó igakolcsonokbe és zoldhilebe. ^ ^ 'ömegeket, ha ál ­Arafás és c®epl<* idejen azután ,űndóűn JpszerQsHjüZ a pé,damu. rendszerint drága pénzért vette meg tatóka, és pellengérre állítjuk a a lisztet azoktol, akik elraboltak muiaSztókat. Legtöbb falusi pár­tőle. így ment tönkre néhány ev ; titkárunk megértette már ' Rákosi leforgása alatt a földeáki Gllin.ger eivtárs szavait; „A mezőgazdaság. János középparasz , aáti végül is bam e,sösoTban a jó beszolgálta ás elkeseredésében öngyilkos lelt. So- mdr{ a /(5 politikai munkát, nemcsak kan azonban kezd'k elfelejteni eze- I a jó termelés." De azt még nem ket a szörnyű időket és nem értik mindannyian érte'.ték meg, hogy a meg, miért kell ma a nép államá- j jó begyűjtés érdekében hogyan val szemben teljesíteniük a be- | kell megnyerni különösen a tanyán gyűjtést. Legelsösorban párfszerve. | élő kis- és középparasztokat. Több zeteink' kötelessége, hogy a nép- községben — mint Kövegyen, — nevelők teljes mozgósításával. a előfordul, hogy a tarácselnök nem pártonkívüli, begyűjtési tervüket j jelenti fel a szabotáló kulákot vagy túlteljesltök bekapcsolásával meg- | elnéző azokkal szemben, akik a győzzék a kevésbbé öntudatos kis- cséplőgéptől rem szállítót ák be és középparasztokat: mindenekelőtt ' azonnal népi államunk jussát. Ez az állam érdekeit kell szem előtt nem imponál a kötelességtudóknak tarlaniok, mer ha begyűjtési ter- és azt mondják: ha én tudtam tél ­vüket maradéktalanul teljesitik, ezt Jesítenl beadásomat, más is tudja A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Közponlí Statisztikai Hivatal jelentése a Szovjetunió 1952. évi mezö^azdasí^ejiesztési állami tervnek második negyedévi eredményeiről Moszkva július S2. (TASZSZ) Az ipar és mezőgazdaság fejlődé­sét, valamint az áruforgalom alaku­lását 1952 második negyedében a köveikező adalok jellemzik: í. \Z IPAR TERMELÉSI TERVÉNEK TELJESÍTÉSE: A teljes termelés negyedévi tér­tét az egész ipa" 102 százalékra leL jesítetle Az egyes minisztériumolt az ipar teljes termelési te vét a kö­vetkezőképpen teljesítették: száza'ék 103 104 100.8 103 Vaskohászati mln'sz.érlum Fémkohászati minisztérium Szcn'parl minisztérium Kőolajipari m'nlsztérium viI'amoserőművek miniszté­riuma Vegyipari min'sztér'um Vijlamostparl minisztérium Ilírad-ístechnikai.'pari minisz­100 9 102 104 101 térium Nehézgépgyártásl miniszté. rlum 99.9 Gépkocs'- és traktoripari minisztérium 102 Szerszámgépgyártási minlsz­lérium 102 'lép- és műszergyártási mi. nleztérlnm 100.3 Épí'őiparl és útépítési gép. gyártási minisztérium 105 Köztékedési-gépgyártásl mi­nisztérium 96 Mezőgazdasági gépgyártási m'nlsztérium 96 A Szovjetunió építőanyag. ipari in'nisztér'uma 100 A Szovjetunió faipari minisz­tériuma 92 Papír, és fafeldolgozóipari minisztérium 104 A Szovjetunió könnyűipari minisztériuma 102 .1 Szovjetunió halipari mi­nisztériuma 97 A Szovjetunió hús- és tejipari min'szíériuma 94 A Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma 105 A Szovjetunió gyapottermesz, tési m'nisztériumának ipari vállalatai 102 A köz'ekedésiigyi miniszté­rium Ipari válla atai 102 A Szovjelunió egészségügyi minisztériumának Ipari vál. la'ati | 104 A Szovjetunió filmügy! mi­nisztériumának ipari válla­lati 104 A Szövetséges Köztársaságok hely'ipari minisztériumai és helyi fűtőanyagípari minisz­tériumai ' 104 Ip ri szövetkezetek 103 A Szovjetunió egész iparán uk el­jes termelése 1952 második nagye­dében 1951 második n"gyedéhez vi. szonyítva 11 százalékkal nőtt. Az ipari munkások munkájának terme­lékenysége 1951 második negyedé­hez képest 1952 második negyedé­ben 6 százalékkal emelkedett. Túl­teljesítették az 1952 második ne­gyedére megállapító t felaidalol az ipari termékek önköltségének csök­kentése terén. n. MEZŐGAZDASÁG A kolhozok, gépállomások és szov. hozok sikeresen, rövid idő alatt és magasabb ag otechnikai színvona. Ion végezlek el a tavaszi velést. A tavaszi növények vetéstervét a kol­hozokban és szovhozokban túltelje­sítették. 1952-ben a műit évhez képest nö­vekedett az élelmezés szempontjából legértékesebb növény, a búza velés. terülote. Növekedett a gyapot, a cu­korrépa és a többi ipari növény ve­tésterülete is. 1952-ben jelentősen megnövelték az évelő füvek, a gu­mós takarmánynövények és a silő­zásra alkalmas növények vetésterü­letét. A kolhozokban és szovhozokban tovább növekszik a közösségi állatál­lomány. A kolhozokban az állatál­lomány 1952 második negyedévé­nek végére 1951 második negyed­évéhez képest a következőképpen növekedeti: sza vasma ha 8 száza, lékkai (ezen belül; tehén 14 száza­lékkal) sertés 17 szazalékkil. juh és kecske 10 százalékkal, ló 7 száza. Iákkal. A kolhozok barom fiái omá­nya 28 százalékkal lett nagyobb. A Szovjelunió szovhozügyi minisztéri­umának szovhozaibm az állatállo­mány ugyanezen időszak alalt a kö­vetkezők'ppen növekedett: szarvas, marha 8 százrlék (ezen belül- éhén 9 százalék), sertés 14 száz-lék juh és kecske 12 százalék, ló 12 száza­lék. A szovhozok baromfiállománya 9 százalékkal növekedett. iii. AZ ÁRUFORGALOM FEJLŐDÉSE 1952 második negyedében tovább j fejlődött a szovjet kereskedelem. A közszükségle i élelmisze cikkek ál­i lami kiske eskedelmi árainak 1952 | április 1-én, a szovjei kormány éa az SzK(b)P Központi Bizottsága határozatára végrehajtott új — im. már ötödik — csökkentése jelentő­sen növelte az árueladást ae állami és szőve kezeli kereskedelemben. A második évnegyedben a lakos­ságnak il százalékkal több árut ad. tak el az állami és szövetkezeti kis­kereskedelem úlján. mint 1951 má sodik negyedében. Az egyes á uk eladása a következőképpen növeke­dett: hús- és haltermékek 8 száza­lék. olaj és más zsi-adékok 22 szá­zalék. sajt 41 százalék, tej és lej­termékek 7 százalék, cukor 28 száza, 'ék, édesipari termékek 24 száza­lék, selyemszövetek 32 százalék, konfekcióipari termékek 4 százalék, kötött-szövő'táruk 10 százalék, ha­risnya és rövidharisnya 16 száza­lék, bőr'ábbeli 16 százalék, kerék­pár 77 százalék, rádió 33 százalék, óra 18 százalék, varrógép 34 száza, lék, fényképezőgép 31 száza'ék. 1952 második negyedében 1951 második negyedéhez képest löbb lisz­tet, húst, baromfit, tojást és mézet adtak el a lakosságnak a kohozpia. cokon. elsősorban maguk és családjuk bol. dogulásáért teszik. Kenyércsatánkat egyre kemé­eljesiterai. Ez azi jelenti, hogy begyűjtési harcban is köveli pár­tunkat és kormányunkat a dolgozó nyebb osztályharc közepette vívjuk Para"tsáS. ~ uíeg. A kulák eddig is támadót és K^^I^nv' a legkülönbözőbb fondorlatokkal ^ná] - cssk a párteenrezete.nk­nek nem szabad elezakadniok toluk. igyekezett gátat vetni mezőgazdasá­gunk rohamos feilődésének. De mi­ve] pártunk bölcs politikája kö­vetkeztében sikeresen korlátoztuk őket és megtörtök gazdasági ere. Igyekeznek felszítani a háborús hisztériát, hogy az öniüdatlanshb do'gozó parasztokat szembefordítsák a brgyüjtési törvénnyel. Ebben az osztályharcban pártunk és kormá­nyurik a falvak legjobbjslra, a be­gyűjtés pontos teljesítőire és túl­teljes'töire támaszkodik, mirif a munkásosztály legjobb szövetsége­seire. Az a sokezer. begyűjtési kö. Telezettségét túlteljesítő dolgozó paraszt alkotja azt a hatalmas me­zőgazdasági hadsereget, amely bá­tor é6 következetés kovácsoló ja a munkás-paraszt szövetségnek, amely ezt akarja, hogy minél hamarabb jól gépesített virágzó mezőgazda­ságot tereiw'sünk. • A do'gozó parasztok felelősek . , m-t,,oam egymáséri. Azok. akik a csépló­géptől azonnal a begyujtóhelyre 1R­ezállítólták se államnak járó búzát, I ftöket. , „ . rozsot, árpát, mondták meg szom- Nem a szavak, hanem elsősorban széda'knak úgy, amint Butyka Fe-1 a tettek döntik el ezekben a na­remc makói dolgozó paraszt teszi: pókban, hogv ki az igazi hazafi es azt a gabonamennyiséget, amelyet békeharcos éppen ezért a begyüj­a tavasszal saját akaratuknak meg. lés széleskörű népszavazás is a me­íelelcen írtak be a tanácsnál be- zögazdiság terü'etén. Ebből a nép­gyüjtési könyvecskéjükbe. — min- szavazásból pedig a dolgozó pa­dén körülmények között tel/esfe- ra^töknak kell győztesen kikerül­tilök kell. Magyarázzák meg: biz- i niök. _ Fel kell tehát karolni ezt az egész­séges alulról jövő kritikát és szé­les tömegmozgalommá fejlesztve az osztályellenség ellein kell fordítani, Agitációnknak nem vedekezőnek csaik útey győzünk a kenyérharc­ban. Jöjjenek a begyűjtés élharco sa) a párt zászlaia alá és közösen zúzzuk szét kíméletlenül az acsar­kodó ellenséget. El kell érnünk, hogv a csténlőgéneknél, tarióhánlás és másodvetés közben a begvüjtés teljesítéséről beszéljenek a dolgozó parasztok. A pártszervezetek Indít­sák útnak a kultúrbrigádokal, hogv hsircos dalokkal és szavalatokkal köszöutsték a begvüifés minden nap­iát. Ünnepi örömünk vidám hangu­latával el kell nyomnunk a kulá­kok lármáját, és olvan lelkesedést kell Iángragvujlanunk. amelv lehe­tetlenné feszi az enenség helvze­tét. Termett' az idén Í6 búzánk y rrs-íz-o'-nsk K" a V'-'z1"'"""'­A Npmzethözi Demokratikus Nőszövetség végrehajióbizottsáqának felhívása a világ asszonyaihoz A Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség Végrehajtó Bizottságának 13. ülésszaka a következő felhívást fogadta cl: „Világ Asszonyai! Bécsben 1932 december 5-én kez­dődik a népek Békekongresszusa. Ezen a kongresszusán olt tesznek mindazoknak képviselői, akik azt akarják, hogy a népek közötti tár­tya'ások és megegyezések szelleme diadalmaskodjék az erőszak és há­ború felett. Gyermeked bölesője fölé hatló fiatal anya! A háború szörnyüsé geit álélt őszhajó édesanya! Remé­nvckkcl tc't szívvel nz é'etbe lépő "atal leány! Mn.ikásnő. akt kezed munkájával megteremted javainkat! "arasz*asszony, oki aranyló gabonát termelsz a mezőkön! Tnnfló és író­nő. aki nemes érzéseket tPfetsz a táívbe! Az emberek élete és egész sf-Pe fe'ett őrködj orvosnő és •ton'ónő! Tudós és művésznő, aki­nek az n hivatása, hogy sz»«ségge! út eredménvekkel gnzdagftsn az mohert é'eteM Asszonv'árs — akár mllven Sz'nfi a bőröd, akírm'lven n vn'lásnő és poli'iknl meixtvőző­'ésed. ak'rboí szötettél, akár bő­sá»hen, akár szükségben él«z — a ••ének Békekongrcsszosa a Te kon to'Migtfiil 's! Nem uézbpled közömbösen a bá­konf veszá'veit. Ne feledd e'. hogv n háborút mer tehet nkndé'^ozn', '•ngv a vllóg ré"e'"ek cvesült erő­"eszttése mcvá-lnetj a béké'. Fkkor — és es™k ekkor — nz nnvákonk kell mpg!smp-n'!1k ezt a S'ör­nvőséeet (."-r a rialk á'dozafokká, "bgy pabárekirá sá'epk A néoek Békekoo"ressznsa batnl­na.s szónoki eme'rénv, umetrrő' az ecsTonvok és fér'tek vltágg.i k'ó'l­'•n'lák hékevágyukat és memnntnt­'-efSák n béke megvédésének ólját s eszköze'! as.s70"v'é-s' da'adékfa'ennt pwn­'-ábnz kell l.ótnoú! .Tusson rs-edhe, no** m'nden bék"bnreos a Te srvc­ke^et, a Te otthonod boldogságát is védi. Menj házrót-házra, terjeszd a né­pek Békekongresszusának hírét! Menj el azokhoz az asszonyokhoz Is, akinek mas a hite és meggyőző­tVse, viiatkozz velük és diiníséíck e!, kik lehelnek kü'ditéleitek a né­pek Békckongresszusái-a. Magyarázd meg barátaidnak és szomszédaid­nak, hogy a háborút el kell és el ls lehet kerülni. Hatadékta'anut véget kell vetni a koreai háborúnakt Csökkenteni kell a fegyverkezést! Be kell tiltani az atom- és bak­térium fegyvert és a többi tömeg­pusztító fegyvereket! Meg kell akadályozni a német cs japán militarizmus újjászületését! Meg kell kölni a békeegyezményt! Asszonytárs! Akaratod sokmillió család akaratával cgycsU'vc vá'jék a béke legyőzhetetlen erejévé! A béke diadalmaskodni fog!" A Nemxethozi Demokratikus Nőszövetség végrehajtóbizottsága befejezte ülésszakát ságáraak felhívását a világ asszo­nyaihoz. Eugén'e Cotton az ülésszakot be­zárva kifejezte azt a reményéi, hogy az ülésszak résztvevői — visszatérve hazájukba — még aktí­vabban fogják mozgósítani a nökel és az összes dolgozókat a békéért, a nők és gyermekek jogaiéri ví­,vott harcra és a népek békekon­I gresszusának előkészítésére. A Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség júl'us 22-i esti záróülé­sén egyhangúan elfogadták a Do­lores Ibarrurihoz, a szövetség al­elnökéhez, valamint a békeharcos amerikai nőkhöz szóló üdvözlö táv­iratot. Ezután az ülésszak résztvevői el­fogadták a Nemzetközi Demokrali. kus Nőszövetség Végrehajtó Bizott­4 Lenin-csatorna nagyságban mnga m"i«5tt hagyja a világ legnagyobb csatornáit A „Pravda" július 20-i számában megjelent Alekszandr Vinter akadémikusnak a Lerin csatorna jelen C6égéről írt cikke. A cikk hangsúlyozza, hogy e csatorna építésének sikeres befejezése világra­szóló esemény. Rövid idő leforgása alatt olyan hatalmas hidrotechni­kai berendezést épite lek, amely nagyságban mnga mögött hányja a Panama, a Szuezi és a Kieli-csatornát, valamint a világ legnagyob gátjai, A Lenin csatorna megépítésével — folytatja Vinter akadémikus — alapjában oldódik meg a Nagy Volga megteremtésének problémája. Nagy Volga terve arra irányul, hogy az egész Vo'gát észszerűen kihasználják az energiagazdálkodás, a közlekedés, az öntözés és a hal­gazdálkodás fejlesztésére, valamint az éghajlati viszonyok megvál­toztatására. A Lenin-csa ornát — állapítja meg végül V-'ntór akadémikus — joggal nevezhetjük hatalmas jelen; őségű alkotásnak, mert a Szov tát. ország nemzetközi kereskedelmi kapcsolati fejlesztésének kimerühe­tetlen lehetőségeit rejti magában. A csztemn biztosíja a kc tó.i'an és olcsó árúszállítást és igen kedvező feltételeket teremt a külön­bőzé orszánoknak a Szovjetunióval folytatoL kereskedelme számára.

Next

/
Thumbnails
Contents