Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-23 / 171. szám

MNC PROLERFLRIM EGYESÜLI ETEK! AZ MDP CSONGRADMEGYEI PARTB1ZOTT "v VIII. ÉVF. 171. SZAM ara 50 fillér Tizennyolc kuliknak emelték fel 10 százalékkal beadási kötelezettségét Szegeden, meri szabotá'ták a begyűjtést Előadás lesz pénteken a Pártoktatás Házában a falpari dolgozók részére SZERDA, 1052. J ILI US 23. Békét Koreának Malik elvtárs, a Szovjetunió képviselője 1951 júliusának végén javasolta az Egyesült Nemzetek Szervezetében, hojy Koreában kezdjenek fegyverszüneti tárgyalásokat. Ez a javaslat a világ minden békeszerető népének követelése volt s olyan evővel dübörgött, hogy nem té hettek ki előle az amerikai imperialisták. Megkezdődtek a fegyverszüneti tárgyalások Keszonban, aztán Panmindzsonban folytatódtak — de a koreai háború a fegyverszüneti tárgyalások alatt is folyik. Az ENSZ kalézlobogója alatt az ame ikai ban. dilák a ko-eai háború első évében földig lerombolták a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legnagyobb városait, géppuskával lövöldöztek a mezőn dolgozó koreai földművesekre, kirabolták a lakosságot, nem kímélték az ősi szentélyeket és templomokat sem, váloga. tolt kegyetlenséggel gyilkolták halomra a csecsemőket és anyákat. Az amerikai ey'lkosok a fegyverszüneti tá gyalások óla fokozott erővel folytatják vé-lázító bűneiket. Az emberirtásnak olyan fegyvereit dobták harcba a polgári lakosság ellen, amihez foghatót Hitler se mert alkalmazni: a biológiai fegyvert. Pestissel, kolerával, tífusszal fertőzött legyeket, bolhákat, kagylókat, egereket, tollakat és faleveleket dobáltak le repülőgépről a koreai vá. rosokra és falvakra. Csődöt mondott a villámháborúról szóló elméletük — tehát a legaljasabb fegyverhez folyamodtak dühükben. De nem elég nekik, hogy felvonul látták a fertőzött rovarok millióit, hanem az atombomba alkalmazásával is állandóan fenyegetőznek. A közelmúltban odáig menlek aljasságukban és embe rtelenségükben. hogy bombázták az északkeletkínai ipart Villanyárammal ellátó, a Jalu folyó mentén épült vízierőműveket. A ko,reai nép azonban hősiesen helytáll és egységesebb, erősebb, mint valaha. Fényesen beigazolódott Szlálin elvtárs zseniális megállapítása, amelyet a Pravda tudósítójának 1951 február 16 án adott nyilatkozatában mondolt. A Pravda tudósítója meg. kérdezte Sztálin elvtársat: „Mit gondol Ön a koreai intervencióról, mivel végződhet?" Sztálin elvtárs így válaszait: „Ha Anglia és az Amerikai Egyesült Államok végleg elutasítja Kína népi kormányának békés javaslatait, akkor a koreai háború csakis az intervenciósok vereségével végződhetikSztálin elvtárs nyilatkozatának egy másik részében kifejtette: ,Jfrthetö, hogy a legtapasztaltabb tábornokok és tisztek is vereséget szenvednek, ha a katonák a rájuk kényszerítelt háborút mélységesen igazságtalannak tartják és ezért formálisan, küldetésük igazsá. gosság&ba vetett hit és lelkesedés nélkül teljesitik kötelességüket a frontonAz amerikai és a velük szövetségben lévő katonák körében a koreai háború népszerűtlen, mert a legnagyobb mértékben igazságtalannak tartják ezt a háborút. A koreai Néphadsereg katonái és a kínai önkéntesek viszont teljes szivükkel érzik, hogy igaz ügyet, saját népük szabadságát, függetlenségét védelmezik. Ez a ludat megsokszorozza erejüket és olyan hősteltekre bírja őket, amilyeneket csak a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborújában látha. főtt a világ. Hiába az imperialista vadállatok minden kísérlete: a hős Koreát nem sikerült és nem is sikerülhet térdrekényszeríteni. A fegyverszüneti tárgyalásokon az amerikaiak éppen úgy a béke megrögzött ellenségeinek bizonyultak mint a harctéren. A legalattomosabb ürügyekkel húzzák-halaszt. ják a megegyezést. Ha a koreai-kínai küldöttek rákényszerítik őket, hogy a tárgyalás egy lépéssel előbbre jusson, azonnal azon mesterkednek, hogy egy másik kérdésben kéj lépést hátrafelé tegyenek. Amig meg nem húzták a demarkációs vonalat, addig az amerikaiak arról beszéltek, hogy ez a legfontosabb kérdés. a többi kérdést könnyen meg lehet oldani. Mikor azonban ez a kérdés dűlőre jutott, az amerikaiak szemérmetlen képpel kijelentették: a demarkációs vonal kérdése csak amolyan másodrendű probléma — a legfontosabb a fegyverszünet kivitelezése és ellenő.zése. Mikor végre, hosszú huza.vona ulán ebben a kér. désben is előrehaladás történt, Truman elnök kijelentette: Ame rika számára a fegyverszünetben az a legfontosabb, hogy a koreai-kínai kézben lévő amerikai hadifoglyokat engedjék szabadon. A koreai és kí naá küldöttek a hadifogolykérdés lá gyalásának már az első napján megtették egyedül helyes és igaz ságos javaslatukat, mégped'g az! hogy minden hadifoglyot szabadon kell bocsáj tani és haza kell telep', teni. Eszerint azonnal teljesülhetett volna az a kívánság, hogy az amerikai hadifoglyok visszatérjenek otthonukba. Mindjárt kiderült azonban, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya, Truman és társai a legkevésbbé sem törődnek saját hadifoglyaikkal. Az ő céljuk az volt. hogy százezer koreai és kínai hadifoglyot megkapa in teának maguknak és bekényszerítsék őket Li Szin Man és Csang Kai-Sek zsoldoshadseregeibe. Ugyanakkor ürügy ként használták és használják fel ma is ezt az elfogadhatatlan köve telésüket arra, hogy még tovább el. húzzák a fegyverszüneti tárgyalásokat. A Béke Világtanács legutóbbi berlini ülésén határozatot hozott a koreai hábo ú befejezéséről. Ebben a Béke Világtanács a koreaá nép szenvedéseinek megszüntetése és a béke megőrzése végett felszólít minden népet, hogy követelje a koreai háboú azonnali megszüntetését a nemeztközi jog és szokások tiszteleibentartásával megkötött fegyverszünet útján. Csongrád megye dolgozó népe, amelyet nyugtalanít a Koreában dúló háború, szíwel-lé. lekkel csatlakozik ehhez a határozathoz. Egyetlen becsületes ember sem aka -ja. se itt nálunk, se máshol a világon, hogy a koreai háború lángja más országokra is átterjed jen. Azonban a becsületes emberek között is akadnak, akik nem ismer ték fel a saját erejüket, tétováznak azt hiszik, hogy ők semmit nem tehetnek a béke megőrzése érdekében Vannak ilyenek Csongrád megyében is nagyszámmal és ez itt, az amerikai baktériumlábornokok szö vetségesének, a fasiszta Tito-banda Jugoszláviájának közvetlen szom szédságában különösen veszélyes je. lenség. Meg kell magyarázni — s ebben a párttagoknak, népnevelők nek és békebizottsági tagoknak kell élenjámlok —, hogy a magyar nép szabadságát és függetlenségét védelmezzük akkor, amikor a koreai béke ügyéért szállunk síkra. De meg kell magyaráznunk azt is, hogy keveset ér, ha, csak beszélünk erről. A mi békevágyunknak tettekben kell megnyilvánulnia. Hogyan? úgy, ahogy megyénk legjobbjai, az élenjárók mutatják a példát. Úgy, mint a legjobb üzemi munkások, akik teljesítik és túlteljesítik tervüket. Úgy, mint az állammal szembenibe, gyűjtési kötelezettségüket száz százalékig teljesítő dolgozó parasztok. Ügy, mint a koreai nép megsegítésére indított gyűjtésiben áldozatot hozó dolgozók. Ezek az öntudatos, becsületes hazafiak megértették, hogy a mi szabad hazánk erősítése ötéves tervünk építése hazafias kötelességük, saját személyes érdekük, de egyúttal hozzájárulást is jelent ahhoz a harchoz, amit a ko.eai hő sök folytatnak népük szabadságáért s a világ békéjének megőrzéséért. GYORS BEGYŰJTÉSSEL A BÉKEER7 Az árpabegyiijtési tervet 69 százalékra teljcoiiették Szeged dolgozó parasztjai Tovább kell fokozni a búza és a zab begyűjtésének ütemét Egyre lelkesebbé vá'ik a szegedi dolgozó parasztok terménybeadási versenye. Már több hete versenyre szólították egymást szomszédok, jóismerősök, melyikük adja be gyorsabban gabonáját és ki ad többe; a nép államának. A szót lett követte, ma már többszáz azoknak a dolgozó parasztoknak száma Szegeden, akik nemcsak teljesítették, hanem túl is teljesítették begyűjtési kötelezettségüket. Az árpabegyüjfési tervet Szeged dolgozó parasztjai edliig 69 százalékra teljesítet'ék. Szép teljeílmény ez, de ezt az eredményt elhomályosítja a búza és zab beadás teljesítésének százaléka, Ezen a téren elmaradt a benyújtás teljest, téee, pedig 6zép számmal akadnak iit is olyEinck. akik jóvai tú.te.jesíiették beadási kö élességükét, özv. Pö ös Józsefné Fecskeutcai dolgozó paraszt 109 szá. zalékra, a maros'öl ördögh István 105, a felsővárosi fekete, földeken lakó Csá-zár Vincze 125, a szomszédságában lévő Csurgó József még az ő eredményét is túlszárnyalva 178 százalékra teljesítette begyűjtési kötelezettségét. Szentmihályteleken is meghozta eredményét a jó népnevelő munka. A dolgozó parasztság mind nagyobb len<lü'.e'tel versenyez a terménybeadásban. Szabó Orbán dolgozó paraszt beadási kötelezettségének közel kétszeresét vitte a begyűjtő helyre, 191 százalékra tejesífette árpa beadási kötelezeltsé. gét. Példáját követte ifjú Kéri István négy holdas do'gozó paraszt, aki 169 százalékra teljesítést ért el árpa beadásban. özv. Kotogán Jánosné 124 százaié. ! kos árpabegyüjtési teljesítményével bizonyítottá hazája iránti hűségét. Rókuson is egyre szebb eredményt hoz a dolgozó parasztok versengése. Sirák József Francia-utca 16 szám alatt lakó dolgozó paraszt rozsbeadását 130 száza'ékra teljesítette. A Szatymaz-utcai Sáutha Imre három és fél holdas dolgozó paraszt 105 százalékos teljesítményt ért cl. Csúcs János Vaspálya-utcai 7 holdas dolgozó paraszt 119, Csóré György Füzér-utcai dolgozó paraszt 111. Kovács Józsefné Csalogány-utcai lakos pedig 120 százalékra teljesítette beadási tervét. A lelkes verseny eredményeként már több mint 800 dolgozó paraszt teljesítette, illetve túlteljesítette begyűjtési kötelezettsé. gét. Akadták azonban olyanok is, akik hallgatva a kulák szavára, nem azomnal a géptől adták be gabonájukat. Ezzel az elszámoltató bizottságnak adták munkát és saját maguknak okoztak kárt, mert m nden esetben 5 százalékkal eme.ték fel begyűjtési kötelezettségüket. Legsürgősebb feladatként áll most Szeged dolgozó parasztjai előtt a búza begyűjtés lendületének fokozása. Az árpafoegyüjtésbem megyei viszonylatban szép teljesítményt ért el Szeged. Hogy megtarthassa a város vezető szerepét, növelni kell a búzabegyüjtés üte! mét. A MEGYEI ELSŐSÉGÉRT INDULTAK HARCBA az 5. számú cséplőgép dolgozói Ha ezelőtt néhány nappal valaki akár az alsóvárosi, rókusi, vagy újszegedi szérűben érdeklődött volna a cséplőgépek versenyéről, annak eredményéről, sehogysem tudott volna megfelelő képet alkolni magának, hogy milyen eredményeket értek el egyik, vagy másik cséplőgép munkásad. A Tanács begyűjtési osztályán ugyan egész vaskos kötetrevaló versenyszerződés tornyosul, de mindé ről a gyakorlatban néhány nappal ezelőtt nemigen lehetett tudni semmit. A gépek versenyére rá lehetett illeszteni azt a közmon. dúst, hogy ,.vak vezet világtalant". A versenyről beszéltek többnyire valamennyi gépnél, csak azt nom tudták, hol tartanak ebben a versenyben. A cséplőgépek munkásairak elbejzélóje szerint olyan voit eddig ez a verseny, mintha a futók egymástól távollévő pályán szaladnának koromsötétben és csak a célt tud. nák, hogy valahol előttük áll. ismeretlen helyen, a versenytársukról pedig azt tudnák, hogy valahol létezik. Már pedig tudott dolog, hogy a versenyben húzóerőként hat a versenytárs gyorsasága, lendülete, va'ósággal magával tudja ragadni az élenjáró a többieket, ha látják egymást a versenyben. Az utóbbi napokban világos, szemléltető formát öltött a verseny Rendszeresen eljutnak Újszegedről Alsóvárosra, Rókusról Felsővá osra ós így tovább a versenytársak eredményei, napi teljesítményei. Azóla beszélhetünk egyáltalán arról, hogy fellendülőben van a verseny s most már mázsákban mérhető a nemes vetélkedés eredménye. Újszegeden a Ma ostöben második hete csépel a röszkei gépállomás gépe. ördögh István tiraklorista irányításával. Régi, összekovácsoló, dott cséplőbrigád dolgozik itt. Régi, mert többnyire ezekből a munkásokból tevődött össze tavaly is az együttes. A mult évre pedig úgy tekinthetnek vissza a gép munkásai, amelyért nem kell szégyenkezniük, sőt ellenkezőleg, bürzkélíkedhet.iek. Ugyanis ők nyerték el az elmúlt évben a Városi Tanács cséplési vándo/zászlaját a cséplési idény végén. A legszebb eredményt érték el, a legjobb munkát végezték. Ezévben i Henrich József vezetésével dolgozó cséplőbrigád-dal vannak páros. versenyben. A mult hét váltakozó eredményt hozott, hol ők, hol amazok jártak elöl. Hétfőn nagy fába vágták a fejszét az Ördögh cséplőbrigád tagjai. — Most már pontot teszünk a versenye: edmény hullámzására — mondotta Ördögh István, — Tayaljr a legjobbak voltunk, vándorzászlót nyertünk, most is harcba indulunk, hogy megbirkózzunk a megyei vándorzászlóárt. Célkitűzésünk megvalósításának első állomásaként azt tűztük ki, hogy állandóan magasabb csépléseredményt érünk el, mint versenytársunk, a Henrich cséplő, brigád. Nagy célt tűztek ki maguk elé a Magostőben cséplő gép munkásai, mikor a megyei vándorzászlót akar ják ejnyerni. Nehéz próbára teszi őket a sok csip-csup asztag, amelyek között most még dolgoznak S meg kell mondani, hogy sok bajuk volt a megindulás után a géppel is. De a brigád tagjai odaadással, felelősségérzéssel igyekeztek ellátni feladatukat és megbi lcóztak az eléjük tornyosuló nehézségekkel. Jól megszervezték a brigád tennivalóit, gondosan etettek, a törekes. a kazalrakó, a zsákos s a többi cséplőmunkás mindig a helyén volt. Nem engedték azt ?em hogy tessék-lássék üzemzavarok miatt esetleg felnapokat vesztegeljenek, segítettek a gép. javításban, ha baj adódott. Munkájuk eredményeként, hétfőn már nemcsak a Henrich-brigádot előzték meg, hanem a Szegeden cséplő valamennyi gép közül a legnagyobb teljesítményi ériék el. Utánuk második helyen a dorozsmai gépállomás gépe, a Pataki-cséplőbrigáddal halad 32 mázsás különbséggel. A harmadik helyezett ugyancsak a röszkei gépállomás cséplőgépe a Babarczi-brigáddal 40 má. zsával maradi el mögöttük hétfőn. Az Ördögh brigád tagjai példát akarnak mutatni a kifogástalan minőségű gyorscséplésben a gép kihasználásában és karbantartásában. Egy pillanatra sem feledkeznek meg arról, hogy ezzel a munkájukkal a dolgozó nép kenyere -biztosításáért harcolnak. Valamennyien úgy tekintik a gépet, mint jó katona a vártát: aki nemcsak hogy nem mozdul el őrhelyé"őj,. de közel sem engedi az ellencéget. Vigyáz itt minden munkás, nehogy a kulák, vagy más ellenséges elem kárt te. hessen a gépben, akadályozhassa munkájukat a cséplés mielőbbi befejezését. Kövessék példájukat a szegedi szérűkben dolgozó cséplőbrigádok, legyenek valamennyien nemcsak munkásai, hanem őrei is a dolgozó nép kenyerének. Csapjon magasra a munkaverseny lángja, fokozódjék a munl^alendület, hogy mielőbb befejeződhessen Szegeden a cséplés, vele együtt a terménybe, gyűjtés s a cséplőgépei; versenyének eredményeként Szegeden köthessen ki a cséplési idény befejeztével a megyei vándorzászló. A csongrádmeGyei úttörők kalászGyiiftésének eredménye: közel 80 mázsa gabona Csongrád megyében közel 2.000 úttörő járja a tarlót és gyűjti az elhullott kalászokat. Versenyben dolgoznak. A verseny kezdeményezői a szegedi járás pajtásai voltak, akik a kalászszedés megkezdése óta az élen haladnak. A megyében összegyűjtött kalászokból mintegy 80 mázsa gabonát csépeltek ki. Ennek feléi a 6zegedi járás pajtásai gyűjtötték. Különösen jó munkát végeztek az algyői úttörők. Algyö községben 270 pajtás kapcsolódott be a munkába. Az általuk összegyűjtött kalászokból 12 zsák kenyérgabonát csépeltek ki. Több mint 20.000 embert vesztettek az agresszorok júniusban a koreai arcvonalon Tíoreai arcvonal. Az „Uj-Kina'' hírügynökség tádósítója jelenti: Június hónapban az ellenség Koreában 20.095 embert — köztük 11.220 amerikait — vesztett. Ugyan, ez idő alatt 159 ellenséges' repülőgép megsemmisült, 230 pedig megrongálódott. A koreai-kínai népi erők áltál az ellenségnek június hónapban okozott veszteségek nagyobbak, mint az 'év eleje óta bármely hónapban voltak. Az 1952-es év első felének leghevesebb harcai június hónapban dúltak a koreai; arcvonalon Nem végleges adatok szerint az agresszorok június hónapban elszenvedett 20 095 főnyi vesztesége a kö. vetkezőképpen oszlik meg: amerikaiak 11.220, angolok. 106, kanadaiak 189. törökök 87 és liszinmanista zsoldoskat-onák 8493. Június hónapban a koreai-kína i népi erők zsákmányoltak egy harckocsit, 7 légvédelmi géppuskát, 114 könnyű és nehéz géppuskát, 8 lángszórőt cs 520 különféle mintájú puskát Meg_ semmisíte'tek 84 ellenséges harckocsit, 109 tüzérségi löveget, 77 tehergépkocsit és megrongáltak 19 harc.