Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-20 / 169. szám

VASÁRNAP, 1952. JULIUS 20. 3 Ülési tartott a Városi Tanács Sseged Város Tanácsa pénteken délután tartotta meg rendes ülését. A tanácsülésen elsőnek Tombácz Imre elvtárs, VB elnökhelyettes szá­molt be a tanács második negyed­évi munkájáról. Beszédében isimer­tette az utóbbi idők külpolitikai ese­ményeit. Ezután részletesen ismer, ffctte, milyen munkáit végzett a vég­relyajtóbizoltaág az elmúlt két hó­najl alatt. Elmondotta, hogy ezidö alatt 62 tanácstag tartott fogadó­órát, amelyeken a választók számos panaszt, kérelmet nyújtottak be. El­mondotta azt ss, hogy a benyújtott panaszok, kérelmek zömét a VB orvosolta. Ezután a tanács osztályainak munkájáról számolt be. Elmondot­ta, hogy a Mezőgazdáság! Osztálynak az eddiginél komolyabb munkát kell végeznie a behordás sike­res végrehajtása érdekében. Hangsúlyozta, a teaest agoknak éberebben kell figyelniük a behor­dás jelenlegi állását és hathatós se­gítséget kell nyujtaniok ott. ahol ezen a téren elmaradás mutatkozik, beszélt arról hogy termelőszövet­kezeti csoportjaink továbbra is pél­dát mutatnak a munkában az egyé. uileg dolgozó parasztságnak. Meg­díeséite az Űj Élet- és a Felszaba­dulás-tszcs dolgozóit, akik minden vonatkozásban példásan tesznek eleget az állam iránti kötelezettsé­güknek. Ezután Tombácz elvlárs az Épí­tési Osztály munkáját ismertetie. Elmondotta, hogy jó munkát végzett a Magyar Kender, Len- és Juta­ipar, a Szegedi Kenderfonógyár. a Tiszamenti Fűrészek. a Juhász Gyula-utcai iskola és a Villamosvas­út építkezési munkáinak irányításá­ban. Tombácz elvtárs beszámolója után Savanya Miklós elvtárs számolt be a Mezőgazdasági Osztály mellett működő állandó bizottság^ munkájá­ról, elért eredményeiről és hiányos­ságairól. Elmondotta, hogy a nyári mezőgazadsági munkák zavartalan menetének biztosítása érdekében löbb értekezletet tartottak. Az állandó bizottság aktiva-háló­zata nem végzett jó népnevelő mun­kát annak érdekében, hogy az alsó­városi dolgozó parasztság idejében hozza rendbe a szérűskertet. Beszé­dében foglalkozott azzal is, hogy a szegedi tszesk között jól halad a verseny a mezőgazdasági mun­kák sikere érdekében. Beszá­molt arról, hogy az eddig el­végzett munkaszakaszban a bak­tól Felszabadulás tszcs érte el e'ső helyet. Tagjai idejében végezték el 120 hold tarló hán'ását és 70 hold má­sodvetést. Megemlítette, hogy a má­sodik helyre az Űj Élet-, a harma­dik helyre pedig a Dózsa-tszcs zár. kózott fel jő munkájával. Beszélt még azokról az egyénileg gaizdál­kodó parasztokról is, akik párosver­senybem végzik munkájukat és szép eredményeket érnek el. Megemlí­tette Molnár Andrást, Csiszár An­talt. Kószó Lajosi, Czirok Illést és Papp Mihályt, akik munkájuk időbeni elvégzése mellett a hordás és a tarlóhántás idején segítettek azoknak a dolgozó parasztoknak, akik nem rendelkeztek igaerővel. Savanya elvlárs beszámolójaulán Mison Gusztáv elvlárs számolt be a tanács és a dolgozók közötti kap­csolatról Beszédéiben szólt arról, hogy Szeged dolgozói és a (anács. tagok között egyre szi'árduló kap­csolat tapasztalható. Beszélt arról is, hogy az állandó bizottságok aktíva hálózata egyre bővül. Ez Is bi­zonyítja, hogy a dolgozók sze­retik a tanácsot Nemcsnk pa­naszaikkal, kéréscikkel fordul­nak a tanácshoz, hanem mun­kájukkal is segítik a tanács tagjait, A beszámolók után a jelenlevő ta­nácstagok közül számosan szólaltak fel. Pozsdr József tanácstag elmon­dotta, hogy a csépléseknél hibák ta­pasztalhatók. Különösen kirívó hi­ibának találta azt, hogy egyes gé­|Pek nem tisztítják meg tökéletesen . a gabonát és sok idegen mag ma. ' rad benne. Javasolta, hasson oda a | tanács, hogy a cséplőgépek dolgo-1 'zói necsak a mennyiség emelésé e, hanem a minőség fokozására is tö- i rekedjenek. Ké.le a végrehajlóbi- | zottságot, legye lehetővé, hogy a magtisztítást hiányosan végző csép- j lögépek mellé szelelőt állí'sanak fel, Hetiesi Erzsébet elvtársnő beszá­molt arról, hogyan veszik ki részü­ket a kenyérért folyó harcból az út­tö.ők. Megemlítette n szcntniiliályleleki úttörő csapatot, amelynek tagjai 20 métermázsa gabonát tartal­mazó kalászt szedtek össze. Felszólalása végén felajánlotta, hogy munkájuk megjavítása érdoké­ben megalakítják az óvodai albizott­ságot, amely köré 45 tagú aktíva­hálózatot sze-veznek. Makra Mihály elvtárs felszólalá­sában megbírálta a végrehajtóbizott­ság és a tanácstagok munkáját. El­mondotta, hogy az állandó bizott­ság tagjai nem fejtenek In megfe­lelő felvilágosító munkát. Ennek tudható be, hogy az alsóvárosi dol­gozó parasztság a tarlóhántással és a másod vett'srel lemaradt. Makra elvtárs beszélt még az osztályellen­ség aknamunkájáról s kérte a vég­rehajtóbizottságot, hogy a kenyér, csata sikeres befejezése érdekébon jobban figyelje a városban történő rendellenességeket s a kulákság, va­lamiint a kler ikális reakció ellenünk indilott támadásait az eddiginél is hatásosabban verje vissza. Hallási Miklós elvtárs felszólalá­ban kérte a végrehajtóbizottságot, utasítsa a Vízműveket, hogy a bör­lönőr-telepi vízhiány a legrövidebb időn belül megszűnjék. A tanácsülésen még számos ta­nácstag szólalt fel. Értékes hozzá­szólásaikkal segítséget nyújtottak a városi tanács, valamint a végre­hajtóbizottság eddigi munkájában mutatkozó hiányosságok kiküszöbö­léséhez, eredményeik fokozásához. A TISZATÁJ NYÁRI SZÁMA A Magyar írók Sa»vel«éue ma miatt. A vers a hazafias érzés szegedi csoportja folyóiratának új fejlesz éaét helyesen a Kulinyin eh ­száma egészét tekintve igazolja, társ által kijelölt módon oldja hogy a Szövetség szegedi csoportja meg: a haza szeretetét a ház. n kör­helyesen alkalmazta munkájában nyezet, a legszűkebb haza. Móra­az írókongresszus tanulságait. .4; város szeretetéből indítja el. új szám anyaga a szépirodalom és I Néhány vertbe)' azonoun még fel­a tudományos munka területén is lelhető a sematizmus is LzgjeUem. gazdag olyan mondanivalókban,1 tsőbb példi erre Szabó László „Ti­amelyek a sématikus irodalmi meg- zenöt év után" című, Juhász Gynia oldások ellem harc eredményeit halálának évfo du ójára írt költ e­bizonyítják, s ugyanakkor a ma.[menye. A vers — bár helyes pph­gasztos eszmei tartalom a pártos- ] tikai mondanivalót igyekszik ksje­ság érvényesülését jelentik. iezni — helytelenül, az élmény .?*­A folyóirat vezető írása Nikpsz[ lentkezesének a legkisebb megnyt­Beloiannisz alakjáról beszél. Azt lehozása nélku1 minden szem pori­igazolja ez, hogy a Tiszatáj a lehe-, összesűrít Ilyen sorokat o[, tőségekhez képest helyesen alkat- ] hatunk a versben: A Textlkomn­mazkodik g nemzetközi események. ?ekedr üzem. I harmadszor h tt hez. A nemzetközi eseményekkel ezerben ehtzem. ; A nepe mar a sz.n. 1 . In— o — r , u I, . I 1)1 í'il „ íl,i il • való helyes foglalkozás tükröződik vissza abbgn is, hogy a folyóirat a koreai események kapcsán Tju Szan Von „Bosszút" című költe­ményét közli. A szépirodalmi anyag legkiemel­kedőbb írása Nagy Sándor, Sztálin, díjjal kitüntetett Kossuth díjas sze­gedi író „Az esperesöv" című no­vellája. Mindenekelőtt a témavá­lasztás helyességét kell itt dicsér­ni. Az elbeszélés a klerikális re­akció fondorlatos alamuszi módon jelentkező bűnös aknamunkájáról beszél, s ezzel navi fc'ada'rvvk megvalósítását segíti. A |fémavá­lasztás mellett a mű másik érdeme az alakok rajzának szemléletessé. ház s a tante em, j új ifjúság nő új egyetemen, / s ki a tápai fakereszt olati I görnyedt egykor, ma bv.s;ke és szabad I saját portáján régre úr e nép szövetkezeiben lelte meg he. lyét. IE magyar tájat így festette szebbre / a szovjet hadsereg és a párt ecsetje". A versben minden „kötelező szempont" jelentkezik, de mennyire üresen, lélektelenül csen­genek a sorok! Az élménynek még a szikrája is hiányzik belőlük Nem. több a vers, mint egy vezércikk: jambizálása. Varsányi Péter jó formakészség, gel, helyes mondanivalója verseket ír. Müveiben azonban az egyszerű­ség sokszor nem a leghelyesebb mó­don va'ósid meg. Varsányi P'\vt ge. Lengyelt, a pap, festményszerű nemrégiben az Irüszöc'ség szegedi elevenséggel jelenik meg az elbe- csoportja mondanivalójának bonyo. szélésben, Ahogyan leírja aiz író a lu1t előadásáért kerhény bírálatban pap „aprö, gyermekesen fehér" részesítette. Ennek hatására a költő kezeinek remegését, álmosan lusta 1 mozgását, szelídsége és figyelmes­sége mögött rejtőző ravaszságát és veszcdelmességét, azzal, eddigi alak­jainak egyik legjobban megrajzolt figuráját adja elénk. A novella ki­emelkedően jó vonása még a hely­zetek megalkotásának jeliegzates­igyekezett megtalálni az egyszerű­ség alkalmazásának helyes eljárá­sát. Ezen a területen azonban még vannak nehézségei. Bizonyos kettős­ség mulatja ezt: meslerké't egyszc. rüség és bonyolult kifejezés/nád együttesen jelentkezik verseiben. A „Tiszaparti képek" versében ilyen Ünnepélyesen megnyitották a XV. nyári olimpiai játékokat elhaladtak, hatalmas taps köszön, tötte őket. Uruguay, Uj.Zeeland, Venezuela, majd Vietnam csapatai után az acélkékszínű egyenruhás finn együt­test, a rendező ország sportolóit lcö. szöntötte a zúgó taps. Az ünnepi műsor következő ese­ménye Erik Franckel, a XV. nyári olimpiai játékok szervező bizottsága nak elnöke megnyitó beszéde volt. Utána hatalmas taps közepette Paasikivi, a Finn Köztársaság el­nöke nyitotta meg a XV. nyári olim. piai játékokat. Felhangzott az olimpiai himnusz s lassan felkúszott az árbocra az olimpiai zászló. Ezt követően ötezer fehérgalamb HELSINKI. A Magyar Távirati Iroda kiküldött munkatársa jelenti: Hatalmas eső zúdult szombaton Helsinkire, de ez sem riasztotta el a finn főváros lakóit attól, hogy résztvegyenek a XV. nyári olimpiai játékok megnyitó ünnepségén. A hetvenezres befogadóképességű olimpiai stadion festői képet muta. totl. A különböző nemzetiségű, kü­lönböző színű és nemzeti viee'.elü emberek színpompás tömege felejt­hetetlen látvány volt. Magyar idő szerint háromnegyed 12 óra után pár perccel — a díszle­látóval szemben — felsorakozott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, meg­villantak a dobosok fehérkesztyüs kezei, pergelt a dob és pattogó in­du'ók hangjaira megkezdődött. a résztvevő 69 nemzet sportolóinak felvonu'ása. A görögök nyitották meg a spor­tolók menetét, majd ABC sorrend, ben követték őket a többi országok csapatai is. Az első népi demokra. tikus ország Bulgária volt. A spor­tolók végighaladtak a pálya salak, ján, majd a második kanyarnál kö­zépre fordullak és az üdezöld gye­pen elfoglalták a részükre kijelöli helyet. Már megtelt a pálya közepe, de egy -e újabb és újabb országok spor­tolói tűntek fel. Közben elállt az eső is s ezzel is vidámabb és ünnepélye­sebb lett a havgu'at. Mexico és Monaco után a leg­nagyobb létszámú, fehér egyenruhás szovjet csapot következett. A közönség soraiban viharosan zú­gott fel a taps, amikor a szocializ­mus országának sportolói megjelen, tek a salakon. Kucenko, a kiváló súlyemelő vitte a zászlót, majd a szovjet versenyzők, versenybírák és vezetők sorai következtek. A fényké­pészek helyükről felállva fénylcó. pezték a színpompás, fegyelmezett menetű szovjet versenyzőket, A Román Népköztársaság csapa­tával újabb nép: demokratikus or­szág sportolóit köszöntötte a hatal­mas nézősereg. A nagyiéiszámú csehszlovák együttes után színpom­pás menetben, kék zalckóban, krém­színű szoknyában, illetve nadrágban a magyar férfi és nöi sportolók következtek. Osztatlan sikert arattak. Népköz­társaságunk lobogóját Németh Imre Phenjan: Az „Ű.i Kír.a" hírügy­vit'-e. Mögötte Hegyi Gyula, Sebes nokség jolenti: A Phenjan külváro­Gusztáv és Mező Ferenc menetelt.1 sában lévő 9.es számú hadifogoly­Öket négyes sorokban a sportolók i tábort július 12-én, hajnali 2.10 tojisttéji s mindmU.tA amsem S^ÍMC&Isqs: h$í bombatalálat ért*. szállt fel, jelezve a béke magasztos eszméjét. Ágyúlövés köszöntötte a XV, nyá­ri olimpiai játékok kezdetét, majd a közönség felállva üdvözölte a finnek világhírű hosszútáv futóját, a többszörös világrekordért, Paavo Nurmit. Ö hozta az olimpiai fák. lyát, amellyel meggyújtotta az olim. piai zászlórúd tövében elhelyezett kandellábert, az olimpiai tüzet, amely két héten keresztül, az olim­piai játékok ideje alatt égni fog, A megnyitó ünnepség végén az egyes nemzetek zász'ótartói félkör, ben sorakoztak fel az emelvényen, ahol Savolaincn, a legidősebb finn olimpiai versenyző mondta el az olimpiai fogadalom szövegéi, Fel­hangzott a finn himnusz, amelynek hangjai jelezték a megnyitó ünnep­ség befejezését. sége. A paphoz o elérő Remet fék [sorckal is olvashatunk: „Ezt akar­v'selkedését például, s ezen belül ják, ezt biz ök /a vidám kis úttö­rők". Ez az egyszerűség szinte már a gügyögés határait súrolja, Nem ilyen méretben, de hasonló tenné, szettel jelentkezik az egyszerűségre való törekvés a következő sorokban is: „Macskaléptű este közeleg, I egye meg a kánya / egye meg". Ugyan­akkor azonban emelett a mondani­a legmagasabb színvonalú irodalmi jvntó sokszor bonyolult. A költő tör. stílussal, megőrizte népi lrUs»sé- I ténelemkönyvvel a kezében tanul, w gét a különböző helyzetekhez va. ! ugyanebben a versében ló 'sajátos alkalmazkodását cs_ nagy { 'e: „a kezembe szazadok ülnek szemléltető erejét. az asszony és a férj alakjának ma­gatartásbeli különbségeit, nagyon jellemzően mutatja be. Ebben ter­mészetesen fontos szerepe van az iró gezdag, nagy megelevenítő erejű nyelvének. Nagy Sándor nyelvét a paiasztsáaból hozta magával s n­mellelt, hogy ez a nyelv beoltódott „Hogyan árusífía ki a Tifo-banda Jugoszláviát az USA-nak" Előadás a Eörös Csillag moziban Vincze Bein őrnagy elvtárs, a Központi Előadó Iroda tagja ismerte­tő előadást tart Tito Jugoszláviájáról. Ez a nagyjelentőségű előadás leleplezi a jugoszláv önállóságról fecsegő titúista hérencck aljas mesterkedéseit és bemutatja, hogy Ju­gcsz'ávia az amerikaiak gyarmata, amelyet éppen Jugoszlávia mai ve­zetői, Tito és klikkje szolgáltattak ki az amerikai imperialistáknak. Ez az előadiás szegedi viszonytatban azért is nagyjelentőségű, mert az cdd'ginél is jobban megismerhet jiik a tőlünk néhány kilométerre élő jugoszláv nép hősies harcát Titóval szemben. Pártunk tagjai, tömeg­szervezeti vezetők, aktívák és népnevelők részérc számos jó szemponto­kat "ú az előadás a mindennapi nevető munkájukhoz, V'lnezc elvtárs az előadást „Hogyan árusítja ki a Titó-banda Jugoszláviát az USA­nak" címmel tartja meg. I ezt ugyanebben a versében így írja ,,a kezemre századok ülnek "Nagy "sándr'r, könnyedén". Az egyenesen bizarr kép aligha fejezi ki a költő eredeti ! mondanivalóját. Mindez azt jelenti, nyalábokban ömlött s minden fa.! Varsányi Péter legfontosabb feladata megtalálni az egysze állás­például a vihar lecsMdesíilásérSl | eredeli így beszél: ,,...az állott eső vastaq nyalábokban ömlött s minden la, . •• , fü, virág eléje tartotta csöpp levél fe'adlala ^gUlalm az egyszerűség ' - - alkalmazusanak helyes elvi állás­pontját. A tudnmányns eihkek közül kiemelkedik Vajda László „Móra írt tanulmá­nya. Vajda helyesen ismerteti Móra . ... , , parasztábrázolását s jól emeli ki az telhasznalusa b'zlosdotta a leire- \ábrázolda ha..cos vonásaV Amá. tenyerét. A határ csak úqv 'űstö'­gött... A meleg iöld tömény gőzzé porlasztotta a langyos zuhanyt és , . , ., ,, ... ,- ,., iivurrneucoaae vaiaa Jjíh ebből a kek permetboi alig lát- 'Fe'' varaszNai".ról í szóltak ki a bukdácsoló homokosdi „,,„ Vn^n házak. A gazdag nyelv változnros sok valószerűségét U. Egyetlen pé'--\sik figyelemreméltó munka Péter da jol igazolja ezt: a szakarsno ku Eászló cikke „A makói múzeum Jó­megy a szobabol, s ahogy behúzza zsef Attila-kéziratai".ról Péter maga utan az ajtót ..keze nyomán Eászló tudományos alapossággal, tesztus marad a fogganlyu.« J magas fiolóqiai készséggel ismerteti A nnrelln satnos, és elemzi József Attila makói, eddig három reSzre tördeli szét az ese- jórészt ismeretlen kéziratainak tö­ményt. A kompozíció ielénítéséből nulságait következően az olvasó emlékezeté- i .4 szerkesztés munkájával kap. ben a bikaval való komikus vivho- , csolatban meg kell jegyeznünk, hogy das marad meg legtovább és le<7- re ,,Haladó hagyományok" és a „T U elevenebben. A novella műfaja kö- kör" rovat anyaga sajnálatos má­zol áll a drámához, nem kevés sü­Az Országos Béketanács távirata André Stílhez André Stilt, a kiváló béilceharcost Szabadlábra helyezése alkalmából az Országos Béketanács táviratban üd­vözölte, amely a többi között a kö­vetkezőket tartalmazta: „Nagy boldogság töltötte el a ma. gyar békeharcosok szivét, amikor kiszabadulásának hírét meghallot­ták. Egy hónappal ezeiőtt a Santé­börtönbe küldtük forró, szeretetteli üdvözletünket s akkor az ígértük, hogy mi sem nyugszunk addig, amíg nem virrad fel Önre is a sza­badság napja. Büszkék vagyunk arra, hogy a világ békeszerető mil­lióival együtt résztvettünk abban a közdelemben, amelyet a francia nép az Ön szabadságáért folytatott. Ez a győzelem megsokszo ózza erőnket, megacélozza izmainkat és még jobb munkára serkent bennünket. Jó egészséget kívánunk Önnek és arra kérjük: Maurice Thorez és J acques Duclos oldalán harcoljon tovább népe szabadságáért, uz új háborúra éhes imperialisták ellen — a győzelemig". Tizenöt halálos és 72 sebesült áldozata van az észak koreai 9-es számú hadifogolytábor ellen intézett amerikai terrortámadásnak A bombázás után végrehajtott vizsgálat megalapította, hogy a bombák 15 liszinmanista hadifog­lyot megöltek, 72 hadifogoly meg­ritettsénet kíván; Nagy Sándor el­beszélésének szerkezete ezt „ sürí­tettséget kissé feloldja, széttöri. A másik elbeszélés Tóth Béla ,.A sintér" című írása. A mű azt igyek­szik bemutatni, hoqyan tette lehe­tővé a felszabadulás a mindenkitől lenézett sintér vágyainak megvaló­sulását. Ezt sikerült a novellának don összekeveredik. Nem érthető, hogyha Vajda László cikkét az előb­biben helyezték el, miért került Pé­ter László tanulmánya és Kattog Kasztner Jenő ,,Leonardo da Vinci aktualitása" című írása a ,,Tükör" rovatba. A szerkesztés másik, jövő­ben pótolandó hiányossága, hogy a ki! ' i Hib ba h a nem k°zöl zenei, színházi. ' képzőművészeti beszámolókat. Pedig szerző írásához nem ennél jóval , , . , • epp a folyoiral tudna — mar terje. többet mondó témát választott. Nem \ , , . ,, . ., , , aelme miatt is — nagyobb, részlete­sebb kritikával művészeink fejlődé­séhez komoly segítséget nyújtani. A az a legfontossabb feladat, hogy bemutassuk miképpen váltotta va­lóra a felszabadulás valakinek a régi törekvéseit, hanem annak be­mutatása a lényeges, hogyan seqi­tette a felszabadulás dolgozóink öntudatónak növekedését, azt. hogy más emberré váljanak. Tóth Béla elbeszélésének témája nem is tipi­kus, sőt nagyon is különleges, eg­zótikus valami. A sintér házának leírása, feleségének halála pedig, jövőben tekintse a folyóirat fehda. tának, hogy egy-egy o'yan zenei eseményt, színházi előadást, mely a leginkább alkalmas arra, hogy a szereplő intézmény munkáját jelle­mezze, a lehelő legnagyobb részle­tességgel ismertessen és bíráljon. Kár az is, hogy a könyvkritikai rész kissé jellegtelen: csak azokat a könyvekel ismerteti, amelyekről a magából a helyzetből fakadóan, de > fohjóirai munkatársai a maguk jó­nyelvében is a durva naturalizmus szántából írnak. A szegedi folyó­iratnak pedig elsősorban olyan mű­veket kellene népszerűsíteni, amelyek uz országos jelentőségen túl Szeged, del is vaamilyen közelebbi kapcso­latban vannak, vagy, ha ilyen mű éppen nincs, akkor az irodaiovi, vagy a tudományos élet legtanulsá­gosabb alkotásaival kellene foglal­Jwua, , , ÜLU határait súrolja. A történet külön­legessége egyáltalán nem teszi ti­pikussá az elnyomásnak az elbeszé­lés szerinti tormáját. A versek k/ixlil elsősorban Lő. di Ferenc ,.Móraváros" című köl­teményét emeljük ki, nemcsak he­lyes nyelvi, formai megoldásai, de eUőjtorban magpszJ.os esxecűi tarlaL.

Next

/
Thumbnails
Contents