Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-17 / 166. szám

4 ÉPÜL A KOMMUNIZMUS „Hitlünk abban, hogy ez így tesz" .Dicsőség a Volga—Don építőttiek!" — kiáltották a szovjet cinbe, rek, akik tanúi lehettek a kél őgi folyó egyesülésének. „Járj szerencsé, vei Volga—Don" — mondogatták aztán meghatottan. A nagy nép év. százados álma valóra vált. A Volga—Don hajózható csatár, nán azóta végighalad,tak-az első hajók, A cimljanszki tenger vize löbb mint 100 kilométerre behatolt a Don-menti sztyeppék mélyéret A Cimljanszki vízkrőmű máris ipari áramot szolgáltatI Megvábtozotl min. den a Don mentén. Nyár van. A sztyeppe smaragdzöld. Azelőtt ilyenkor porfelhőket Icavart a forró szél a kiszáradt si. vatagban. így volt még a mult esz• tendőben is. Most pedig a Volga és a Don között tavak és öblök vizét fodrozza• a szél. Víz fakadt a már hosszú, idő óta kiszáradt sztyeppéi kutakban, buján nő a fü ott is, ahol azc.lött nem látott senki zöldet. És a gabona! A hosszú kilométerekre nyúló lábiák soha nem látott gaz• dag termést ígérnek. Régebben, ha éjszakánként har. mai hullt a sztyeppére, nyomban fel is száradt. Most pedig megmarad estétől egészen addig, míg a náp már magasra hág. Azelőtt nem volt a sztyeppéken eső. most. pedig bőíven hull. Mindezt a csatrona segíti Hő. • A sztálingrádi területi Logvszko" 'je új falu. Lakosai a Volga—Don csatorna vizével elárasztott területekről jöttek (de. A falubeli „Ki. rov"-kolhoz már megkezdte a gyapotültetvények öntözését. De a Volga—Don vize öntözi majd a kolhoz valamennyi földjét, legelőjét és gyümölcsösét. A „Kitov"-kolhoznak két év múlva már ezer hektárnyi öntözött búza. és gyapotföldje lesz, jövedelme pedig 400 ezer rubelről 3 millióra nő, Lngoszkoje falu lakásainak élete gyökeresen megváltó, zik. •— Várossá fejlődünk, ha mondom «— büszkélkedik egy idős kolhozpa* faszt. Igaza, van. Épül már a halkontervgyár. A tejfeldolgozó üzem és — ami a legfontosabb — a kikötő. Az egykor sivár sztyeppére a bőség korszaka köszöntött be. A szemikarakóvszki terület dolgozói írták a nagy Sztálinnak: „ígéretet teszünk Önnek, hogy rö. Vid idő alatt elsajátítjuk az öntözéses földművelést és a Volga—Don drága vizét a lehető legjobban felhasználjuk. Becsület let teljesítjük aa előttünk álló feladatokat". I. Skrilev, az egyik gép- és trakiorálloniás traktoros brigádvezetjje a többi között ezt írtat ,,A víz már elérte a szomszédos kolhoz földjeit. Minden órában várjuk, hogy hozzánk is eljut. Felénk, tartó áradatában szinte már halljuk a búzakalászok susogdsát, látjuk a kolhozföldek gazdagságát. Köszönjünk Önnek Sztálin elvtárs!" Egymásután helyezik üzembe az Új, hatalmas őntözőcstltorndkat, amelyek dúsgazdag terméshozamot biz. togífanak a szovhoz. és kolhozföldeken. A Volga—Don igazi mesebeli gazdagságot visz azokra a helyekre, ahová — úgy látszott — soha nem jut el a víz. De a víz megé^ke. itett és örökre összeforrt a szlyepjiei tájjal. A Cimljanszki kerület egyik legfontosabb mezőgazdasági ága a sző. lŐmÚvelés. A szőlőskertek tú'nyomó része azon a helyen, volt, ahol most az új tenger hullámzik. Több mint százezer szőlőtőkét kellett átlelejpíletii A szőlőtőkék már fürtösödnek új helyükön. A Cimljanszki tenger partján sudár, fiatal fák nyílnak a magasba. 'A parton épült "új ilskola falára táblát helyeztek, amelyen cs áll: „Tengerparti sétány". A szovjet emberek birtokukba vélték az új tengert, az ember által al. Itatott csodálatos müvet. Bonsz Polevoj, a híres szovjet író v Egyenes viziút Ali a gőzös előtt. A; partokon vörös és zöld fényjelzésekvillannak. Közelednek a fények. A gőzös Irtsjsan hozzásimul a 10. zsilip beton kikötőfalához. Áthaladtunk a vízválasztón. Agát niögölt a berészlavi vízgyűjtőm,edence vize ragyog a. holdfényben. Előttünk áll az út a -Don és. a Cimljanszki tenger felé. De most már nem felfelé megyünk, hanem leereszkedünk". „Hajóval a vízválasztón keresztül" című cikkében a többi között ezeket írja: • • „Elhajózunk az egyik új tele/üti lés mell-ft. A kis sztyeppéi városka lakói, akik szintén a csatornaépítők közül valók, itt is a partra sietnek, mikor meglátják gőzösünket. Valaki a parton hanglSlcsért formál kezéből és így kiáltja: Üdvözöljük hajósainkat! Vegyétek minél előbb birtokotokba csatornán, kai! Alkonyodik. Az esti pírban kirajzolódnék a vízválasztó építményeinek körvonalai: a csatorna felelt szinte lebegni látszó vasúti híd, arrjelyen ebben a percben gördül ó.f a hosszú tehervonat, a volgai vízitépCső utolsó zsilipjének, a 9. zsilipnek a dombok fölött magasba nyúló tornyai, A mesterséges dombok kőzött hol megjelennek, hol eltűnnek a lépkedő exkaválorok eme'őkarjai. Ezek a gépek most a csatorna partin,,in egyengetik az általuk kitermelt foldhaímokat. A vízválasztón igen széles a csalótna, csaknem harminc kilométer hosszúságban itt nem látunk olyan hatalmas hidrotechnilMi létesítményeket mitnt o, volgai zsiliplépceőnél. Eljön a bőség korszaka! A nyári napíényben kristályüvegként csillog a hatalmas víztükör, amelyet a mult esztendőben még hiába keresett volna erre az ember. A Cimljanszk'-tengor partján áll ivari Panlilovics Agaionov.. Kérges, barna , kezét megmártja az új tenger vizében, maid leje fölé emeli: így, ősi kozák szokás .szerint állapitia meg a szél irányát., Arcára hirtelenül kiül a meglepetés. Nézegeti cserzett kezét, amelyen még ott csillognak az új bengér gyöngyszemhez hasonlatos A „Bugyonníj" kolhozban az öreg kozákok levelel írnak a kommunizmus zseniális építőjének, Sztálin elvtársnak. Pjotr Prohorovics Krasznoscseköv tollbamondja az „írnoknak". „Mi most a sztyeppéi tengerpartján lakunk. — írjad! — szól közbe Iván Tjrimofejeviös Pankrülov, lelt haladt el. amikor Sjórnyü ötórit érzett a tarkóján. Leéöikadt tt tőidre, csak egy suttogó hangot hallotti ,,A Donba veleí" aztán elveszítette eszméletét. A tanyái komszomoDlagok mert* tették meg a kulőkbVangoktál. Kemény harc kerekedéit, s egyik társuk. Vaszillj Melnylkov éleseit a kulákbahdával vívott harcban. Vörös fia/ú. Vidám legény volt, nagy on szerette az életet, arról ábrándozott hogy mérnök lesz. Naplót vezetett és a halála előtti napon ezekét a sorokat vetette" pacseppjel. Az ősi meteorológiai pirra. >Meg akarok - tanulni úgy vizsgálat azt mutatja, hogy Ms hinni Q jövőben ahogyan len In hitt.,. Eletemet is odaadnám a szél árad Fekete-fő'.dek felől, s ez az, ami csodálkozásra készteti az öreg kozákot. Hiszen eddig min. dlg tikkasztó, melég szél áramlott, amely pillanat alatt felszárította a vízcseppeket, s az aszályt perzselte a löldekre. És most: — híls a szél! Jgaz, — megmondták, — hogy minden megváltozik majd az új tenger szülelése utan... Máris Itt a váUozás: a tórró szél lehűl, Hit tünk abban, hogy ex így lesz. Ez. a megszelídül a tenger telet'... gondolat élt már nagyapáinkban is", j Nagy dolog ez, érzi Aqatonov, a Az „imok" tolla gyorsan serceg a sztyeppelakó, a szálas, szétesvállú. papíron. Az öreg kozákok szigorúan kékszemű öreg kozák. Lelógó szalfigyelmeetetik: . , mosárga bajusza rég megőszült — Nem fe'ej tettél el köszönetet már, de az öreg egyenesen jár, mondani Sztálin elvtársnak? Szív- olyan, mint a szállá. Magas horh bői, lélekből fakadó szavak kellenek tokán piros sáv húzódik keresztbe, ide. Mit nyuít a Volga—Don csatorna a szovjet mezőgazdaságnak? Moszkva. I, Behegyiktov, b. szovjetunió mezőgazdasági minisztere a Pravda július 13-iki számában a Volga—Don csatornáról a többi között a következőket írja: A Volga—Don csatorna hatalmas jelentőségű a rosztovr ós sztálingrádi területek mezőgazdaságának fej* lösztésére. A Volga—Don csatornánál épülő öntöző és vízeltátórendszerek lehetővé teszik, hogy a következő négy év alatt a Don vize mintegy 760.000 hektár területet öntözzön és mintegy kétmillió hektárt lásson el vízzel, A rosztovi terület kolhozai és szovhozaí az i<fén már 100.000 hektár eddig száraz területet öntözhetnek. A számítások azt mutatják/hogy az öntözött és vízzel jól-ellátott földek több. mint 1 ,-250.000 tonnával több búzát, 160.000 tonnával több rizst. sokezer tonnával több gyapotot, 600.000 tonnával több burgonyát zöldséget ás dinnyét, 1,400.000 tonnával több takarmányt hoznak tnajd mirrt eddig. Jelentősen növekszik majd a kertészet és szőlészet, hozama is. Ötéves tervünk már eddig is lényegesen megjavította Szegeden a közlekedési viszonyokat * Nemrégiben adták hírül, hogy a Volgáról a• Donra ölvén hajó érhetett. Jelenleg is számos hajó ha\ad az új víziuton. A csatorna hidrotechnikai beren. dezéseit automatikusan irányítják. Először a 4. számú zsilipet állltotlák út automatikus működésre. A fe sö és a1só zsilipkapuk kinyílása és bezárása a kapcsolólap emeltyűinek egyszerű lenyomásával tö ténik, A kapcsolólapon lévő különböző • műszerek lehetővé teszik, hogy a keze. lök lássák, mi történik a zsil'plóom. rában. Az egész csatorna mentén tovább 'folytatják a fásítást. Eddig 150 ezer fát ültettek el. 1953 végéig a Volga- Don csatorna partjain 23 millió jel és cserjét ülteinek, , i ^ Szegedet ötéves tervünk új üzemekkel. új létesítményekkel gazdagítja. Á meglévő üzemek állandóan bővülnek, a dolgozók száma minii nagyobb lesz. Egyre többen járnak be az üzemekbe a környező községekből, tanyákról- A város fejlődésével állandóan növekszik a koziskedósi hálózat is. A villamos egyre löbb községet hoz közelebb a városhoz. KiskundoroZsmáról a gazdasági vasút Végállomásáról, Újszegedről villamoson jöhetnek a dolgozók. Az Ötéves tervben még több községet kapcsolnak be a szegedi villamoshálózatba. Elkészült a Tápé községet Szegeddel összekötő villamos vonal g-aaöa&ági elő terve ig, A város belterületén is bővült a villamoshálózat. A hurokvágányok, végkitérők építésével, pótkocsik be. állításával. 17 felesleges megálló* hely megszüntetésével meggyorsult a közlekedés. Az idén újabb 12 pótkocsit állítanak be.. Mintegy fél millió forintot fordítanak a villamoshálózat fejlesztésére, a hslyi Iparvágányok Villamosítására. 1952 ele6 félévében a szegedi villamosok 1 millió 700 ezerrel löbb uttast szállítottak, mint az 1951 első félévében. Évről-évre növekszik a környéket Szegeddel összekötő autóbusz forgalom is. A tavalyihoz viszonyítva az kién az első félévben 50 százalékkal növekedett az utasforgalom. 1952-ben hat űj'taxit kapott a város és ezzel 24 gépkocsi könnyíti a helyi forgalmat. Állandóan épül az úthálózat is. A Petőfi-telep lakói azelőtt másfél kilométeres kerülővel értek el a városba vezető köves útra,, most új kövesúton juthatnak be Szegedre. Több mint két kilométeres köVeáút épült Újszegeden ls. A tanács a dolgoíók javaslatára n Paprikafeldolgozó Vállalathoz vezető útszakaszon gyalogjárdát éplA Daily Worker két magyar film sikeréről A „Daily Worker" írja: Két nagyszerű magyaT film került Londonban bemutatásra: „A talp. alatnyi föld" és a „FelsZabádult föld". Mindkét film mélyen megrázó alkotás, aiz egyszerű emberek életét ábrázolja- Életre keltenek égy történelmi körszakot és bemutatják aáokat a problémákat, amelyékkel Magyarország a szocializmushoz vezető útja során találkozik, (MTI), j tett. Ugyancsak a dolgozók kérésére a Csuka-utcai a Rsngei-utoai és a Retek utcai rtépbo]tokhoz vezetg útszakaszom — ahová égős id&ben egyáltalán nem mehették be a közlekedési eszközök — betonlápon ga! akut fik készültek. Burkok tfenijtar. tásra több mint egy millió forintot költ az id'én Szeged Város Tanácsa. hatalmas kardvágás nyoma... A hullámok lelett sirályok cikáznak." — Sirály! — dünnyögi magában az öreg kozák és eltűnődik. Sirály, — Ismétli újra ég újta a szót és emlékezetébe most visszatér egy kemény arc... Egymás mellett harcoltak a forradalom utáni forró, kilowattja nyolc embert szabadit hápokbán... Politikai biztos volt, fe, tpaii mun^ra„. Mennyi új élénk ; kedélyű, merész, villám-' munkáskéz! kommunizmusért" Az öreg kozák mosI a tenger és a csatorna écítőire gon. dolt, akik közül nagyon sokon szembenéztek a halállal a Nagy Honvédő Háborúban. Cs amikor a fegyvert felcserélték a szerszámokkal a rriurtka eszközeivel tolylátták hőstetteiket. így szüléiéit meg példátlanul rövid idő alatt e» a mű. amely egyldeiü'eg old fa meg a vlziszáWtás, az energlafer* meléa és az öntözés itármas íelada. tát.„ Igazi bolsevik clkotásl Most hajók úsznak ott, ahol erce előtt sztyeppe volt... Az öntözőcsatornák elviszik a vizet a kot. hozföldekre és 40 mázsa lölé emelkedik a gabonafélék hektáremkinti terméshozama.,. - Megtelépifhetnek Olyan növényiét ékel. elsősorban a gazdag hozamú gyapotot, amílvének eddg nem'teremtek meg . ezen a vidékem.,. Szakemberek kiszámították, hogy a mezőgazdaságban felhasznált villamosenezgla minden kilowattja nyolc gyors elhatározású harcos... Sirálynak nevezték el, mert a Sirály gyorsaságával olt termett mindenütt, ahol szükség volt rí., ölt. a környéken esett el. Súlvos sebesülten ezek voltak az utolsó szavai: •— Én meghalok, de amiért har. colunk, az emberek boldogsága valóra . yálik Sirfá lelett mos! a Cirhljahszkltenger; hultúmái zúgják az altatót.,-• t?B eszébe jutnak, az - öreg kozákrtok d viharos harmincas évek, Is; a kolhozépltés hajnala! Amikor kemény harcban a régi ellen megszületik az új.,. Egy eszi estén hazafelé tartott a későre nyúlt gyűlésről. Á lemplom mel— Eljön a bőség korszakai — mondta csendesen Agafohov, az öreg kozák, ahogy tekintete A messzeségbe révedt és dtégsimogalta a távoli földekét. Eljön a bőség korSzakaj — mondogatják a vidéken, ahol mindenki a hatalmas átalakítás bűvöletében él. Valója váltak az évszázados ábrándok, s vájjon kik valósították meg. Mesebeli átiásoii. (ergmteltek tengereket és folyókat?. Koboldok fékezték meg a szilaj szeleket? Varázslók változtatták árammá * folyók vizeit? Nem. Mindent emberek csináltak, Sztálin nevelte szovjet emberek. P. Nyikityin. r 1 i i HELYTÁLLÁS Este volt, Hideg, késő decemberi este, A szél keményen fújt, magas torlaszokat rakott a hóból a házak sarkaira. A főutcán kis gyermekcsapat taposta a havat, nyakukat válluk közé húzták a hidegben. A falu végén egy alacsony házikóhoz órtek. Az eresz 'alá erve nügyölcat topogta g, lerázták magukról a havat éS gyorsan csapkodták össze a hidegtőt elgémberedett leeeüket. • . Most jöttek a fálu túlsó régén lakó kulák házából. Téli napszámt.. Az öreg Mikusnak van műg&hoZ való .egze. Az istállóból nem a fel. nőttekkel hordatja a trágyát, elég ahhoi a gyermek is. Persze, így gazdaságosabb, a napszámért nem 50 fillért, hanem csak SO-at kell fi. zelni. Mar pedig, ha pénzt kap va. laki, még ha 20 fillért is egy napra, akkor dolgozzon, míg meg nem dög. lik. Ezek ax emlékek úgy kísértik Bakos Mihályt, mint égy roégz álom. Félkelni télen-nyáron 3 órakor, dolgozni lálástóUvakulásig azért, hogy Mikusék hízzanak s minden évben ragasszanak egy-két holdat a már amúgyis nagykiterjedésű birtokhoz. Apja ebben az időben nyáron a kenderrogt áz látóknál, télen pedig a módosabbaknál, a „gangosoknál" dolgozott. A keresetből bizony nem telt még a család betevő falatjára 8em. Dolgozni kellett mindenkinek, Miskánalc tetszett a pásztorélet. Az első nap százgzor is körülszaladta a teheneket. Karját kitárva, berregő hangot hallatva húzott el a jószág előtt. A tehenek bamba arccal fordultak az új pásztor felé, a kajUx. szarvú még el is bőgte magát. Észre sem vélte, hogy távolról ya. laki feléje közeledik. — Az anyád 'stenitl Mé nem ha. gyöd azt a jószágot legelni. Mit ög: a fene azzal g játékkal. „ A kisgazda szidása k riadt szemmel hallgqtla. — Hát legelhetnek attól! — Meg feleselsz ts, f.e taknyos — s máris a 15 éves gyerekek erejével és az 50 holdastik gőgjével pofozni kezdte Miskát, A pofonok után a jószág meltclt lehasalt a fűbe, Még sokáig stígn. gólt 8 közben Sok minden, megfordult a fejében'... Igen, szómbaion otthon a kuckóban nagyon kikaptunk, merf kenyérért kiabáltunk. Apdék vitatkoztak... Aztán anyám idehozott, hogy őriztem a teheneket. Bocit is ígért, de csak nagy tehenek vannak és máma már meg is vertek . .. Igaz, anya otthon is elnáspángolt, de csakjha nem vittem vizet a mosáshoz... de játékért soi» ver. lek meg. S miré idáig jütőit, ismét keservesen sírt. —» Maguk, János a 12-eeböl rakják ki a kévéket, aztán amit a gyerek elhord, azt leápolják. Te meg mit tátod a szád, miért nem. vezeted a lovat? , A kis Bakos Mihály megindította a kocsit és fürge lábakkot sietett utána. Félt a •munkavezetőtől, mint a tűztől, A többi munkás is így volt vele. Ahol tehették, elkerülték, mert semmi sem volt elég jó neki, mindenben talált valami kifogást. — Ö szerinte keveset dolgoznak, pedig este, amikor a rostáctató medencétől hazavánszorognak, alig bírják vonszolni fáradt lábaikat. Miska u látta á medencéből fel- . , , . .. ... ,,.• csapó rost szagát, különösen este, utra 'f"ni r?lt{l; ^/Jtoműl be szel- - - - szinté ni a lakossággal, elmondta a kollami okot, hogy az amúgy is kevés fizetést megnyírja. Gyűlölettel a szivében ment később a háborúba, hogy az urak Magyarországát „védelmezze". Azt az országot, amelyhez neki nem sok köze volt, csak annyi, hogy dolgozzék, tetjen az uraknak autót ajándékozni szeretőjüknek, hogy fusson nyaralásra a Riviérán, hogy teljén Mohte Carloban a játékasztalon ,1—4000 pengőt egy este o[thagyvii. Ezzef a gyűlölettel ment a frontra s mivel az apja nem volt sem úr, sem hálák az elsők közült dobták a Icartácsok elé. Bakos Mihály azonban nem sokáig volt elöl. Egy éjjel elfogták ől ig és még sok más katoqa. cimboráját. Szovjet emberek vették őket kö. rül. Itt ísmerlcede/1 meg az urak által annyit ócsárolt kommunistákkal meglátta, van olyan ország, (ihol mindenki dolgozik, nincsenek nagy. urak,, akik kiszipolyozzák a munkás utolsó csepp vérét is. Látta, hogy bár háború pusztított arra is, még. is a lakosság, a dolgozók örömmel indulnak reggelenként . munkába. Nincs hátuk mögött hajcsár, aki ösztönözze őket. Hadiíogsága alatt sokszor .gondolkodotf azon, milyen volna, ha nálunk is ilyén lenne ai élet. Látta a kolhozokban, hogy örömmel dolgoznak az emberek, mert tudják, maguknak építenek. Pedig ő utálta a munkáját, utált a más keze-lába lenni. KiríÍattózkodás„ alatt azonban más érzés kezdett amikor a ozél elcsöndesedett, kibirhatat1 annak tartolta, amint az orrába csap. Ilyenkor néha hányni kellett az undorból. Az mösebbek vigasztalták: hóiparasztoknak, hogy nálunk a gazda nyugodtan ütheti a béresét, a gyárban, ahol dolgozott, a munkások látástól.vakulásig állnak gépeik mellett. — Sebaj öcskös, majd megszokod. | — Nem lesz ez mindig így — De még a rost szagánál is jobban mondogatták neki is és társainak utálta munkavezetőjét, aki a háta i, a kinti emberek, mögött hajcsáröskodott és a hé- S valóban, amikor a fogságból nyelmes székben terpeszkedő igazija, hazajött, örömmel látta, hogy Csatót, aki időnként a medence f&lé' is nódpalotán a szegényparaszt ok ül. el.ellátogatgjt és mifl<% t'Mk vam nek a községházában, jóleső érzés*