Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-13 / 163. szám

F VASÁRNAP, 1955. JULIUS 13. n AZ AGITÁCIÓS MUNKA HIÁNYA MIATT íiem halad 8zatymazoii a gabonabegyüjtés 1 Az elmúlt hét szombatja óta dolgoznak a cséplőgépek Szatymaz halárában. Zsákba kerül a dolgozó parasztság egész évi becsületes munkájának gyümölcse. Szatymazon az a baj, hogy az államot megillető gabona a padlásra -kerül és ritkán fordul gabonával rakott kocsi a fö'dművesiszövetkezst begyiijtőhelye elé. A harmadik körze"ben például a sándorfalvi gépállomás gépe e hét csütörtök reggeléig 18 helyen elcsépelt, és addig csak négy dolgozó paraszt vitíe be gabonáját. Hiányzik az agitációs csoport Ezek a Számok mutatják, hogy g. szatymuzi dolgozó parasztok nem tesznek elegei a kormányrendeletek, nem viszik be a gabonái a géptől a tegyüjtőhelyre. Ha ennek az okát keressük, e'őször is vizsgáljuk meg Szatymaz legjobban dolgozó cséplőgépének munkáját. — Azf hiszem, én vagyok az bgitáció felelős — mondja Nyesne Ferenc elvtárs, az egyik etető a gépállomás gépénél. Engem a községi pártszervezet je'ölt ki népnevelőnek a géphez. Most nem tudom pontosan, hogy a gépállomás politikai felelősének, vagy a községi párttitkár elvtársnak a feladata-e, hogy nekem érveket adjon, de annyi biztos: amióta megkezdődött a cséplés, még nem kaptam tőlük túmogatást. A háromtagú agitációs brigádról «zó sincs a gépnél. Sokan agitálnak ugyan a gyorsbegyüjtés érdekében, de ez az agitáció nem sokat ér. Arra a kérdésre, hogy a gyorsbegyüjtés érdekében milyen agitációt folytatnak a cséplőgépnél, ez a felelet: — Agitálunk mi mindenütt. Mind a 18 helyen e'mondtuk. hogy adja be a gabonát gyorsan, vigye egyenesen a begyűjtő helyre. De hogy az a dolgozó paraszt, akivel beszéltünk, beadta-e már, vagy nem, azi mi nem tudjuk. Lehet, hogy beadta, lehet, hogy nem. Agilációnk szerintem is gyenge, nem elég meggyőző — mondja Tóth István, a munkacsapatveze'ő. A községi pártszervezet és a tanács lebecsüli a cséplőgép-agttációt Ezt a megállapítást a valóság támasz'ja alá. A 18 dolgozó paraszt közül eddig négy teljesítette csak gabona/beadási kötelezettségét. A többi tizennégynél a padláson a gab'oita — az agitáció, a felvilágosító munka hiányában. A községi pártszervezet, a helyi •tanács még a cséplés megkezdése előtt nagyon sokat beszélt, vitatkozott a cséplőgép-agitációról. De a ezó után elmaradt a tett. Nem készítettek a gépekhez dicsőségtábtát, amelyre felírják: melyik dolgozó paraszt telt már eleget beadási kötelezettségének, és hány százalékra teljesítette előirányzatát, A községi pártszervezet még a beadási kötelezettséget példásan teljesítő dolgozó parasztok nevét sem tudatja a cséplőgépmunkásokkal, hogy azok felhasználják ezt agitá| dós érvkénl. Ha a dolgozó paraszt azt kérdezi a cséplőgép népnevelőitől, hogy miért is adja be a ga. \ bonáját, erre egyszerűen nem tud' nak felelni. Nincsenek helyi érveik. A pártszervezet nem gondoskodott községi viszonyla/ú agitációs érvek kidolgozásáról és azok alkalmazásáról. Pedig Szatymazon is az ij házak, a dolgozó paraszt. Sag egyre javuló élete, a sokszáz rádió, kerékpár, — amit a felszabadulás óta vásároltak a dolgozó parasztok, — érv lehetne a begyűjtés sikere érdekében. És éppen az agitációs érvek hiánya miatt, a rossz agitációs munka miatt történt, hogy a harmadik körzetben csak négy dolgozó paraszt teljesítette a gabonabeadási kötelezettségét a tizenyolc helyett. Ezeku'án elmondhatjuk, hogy a községi pártszervezet és a tanács egyszerűen lebecsüli a cséplőgépnél folytatott agitációt. Ez azt jeI lenti: visszavonulnak a kenyércsatában — tért engednek az ellenségnek. Mert Szatymazon is dolgozik elég alaposan az ellenség. A fagykár után híresztelték, hogy „csökkentik a beadási kötelezettséget", majd később azt is mondták, hogy Halló, itt az Alkotmány termelőcsoport „megszűnik a beadás." A népnevelők nem verték ezi a támadást f idejében vissza. A dolgozó parasztság csak az ellenség „agitációját" hallotta s a gyenge névveveló munka miatt most nem is nagyon lehet azon csodálkozni, hogy húz| zák halasztják a beadási kötelezettség teljesítését. De van más, nagyobb hiba is, ami szintén a politikai felvilágosító munka hiánya. Nem tudatosítják kellően a községben a kormány, határozatokat. Nem beszéltek arról eleget a dolgozó parasztság között, hogy amelyik dolgozó paraszt nem teljesíti beadási kötelezettségét a cséplés elvégzésétől számított 24 órán belül, annak köfe'ezettségét öt százalékkal felemelik. Makra Mihály. Kovács Sándor, Róvó Sándor, vagy Tápai József dolgozó parasztoknál is elcsépelt már napokkal ezelőtt a gép. de még mindig nem adlák be gabonájukat. A tanács nem is gondol arra, hogy a törvény megszegése miaft elszámoltassa, megbüntesse ezeket a dolgozó parasztokat. így nem csoda, ha Szatymazon nem a begyüjlőhelyre. hanem a padlásra kerül öz elc6epelt gabona, • A beadásra szánt gabonának pe. , dig a cséplőgépből egyenesen a beI gyűjtőhelyre ke'l kerülnie. A Szegedi Postai Hálózatépítő Vá,Halit dolgozói a ,,Koreai műszak" tiszteletére vállalták, hogy július 10-ére bevezetik az AJkotmány-tszcsbe a telefont. Szép felajánlás volt, hiszen 5 kilométeres hosszúságban kellett vezetéket építeni. A munka haladt, az Alkotmány termelőcsoport tagjai pedig ezekben a napokban sokszor álltak ki az útra. Kezüket a tűző nap elé emelték és lázas izgalommal tekintettek arra, amerre a vezetékeket építették. A napok gyorsan peregtek- és a vezeték rohamosan közeledett a tremelőcsoport felé. Egy nappal a határidő előtt — 9-én — már elkészült a telefonvonal. Az Alkotmány termelőcsoport tagjai végtelenül örüllek a telefonnak, komoly segítőtársat látlak benne, hiszen annyi sok úttól szabadítja meg őket. Ha, a legkisebb ügyes-bajos dolguk történt, kerék, páron, szekéren, vagy gyalog kellett bejönni Szegedre, hogy elintézhessék. Az idő viszont nem nézte azt, hogy az országúton •van-e Alkolmánytszcs-tag, vagy nincs. Fújt, esett, fagyott, melegített, ahogyan neki tetszett. Ezeknek a sokszor megtett utaknak temetőjét látták a csoport tagjai a telefonban. , Amikor a Hálózatépítő Vállalat dolgozói az „utolsó simításokat" i\s elvégezték munkájukon, próbabeszélgelést hajlottak végre. A telefon éles csengője befutotta az irodát és a bentlévök a fejlődés, a tanya és a város közötti különbséget egyszer s mindenkorra meg* szüntető ritmus zenejét hallották benne. — Kész —- mondot. ták szinte kórusban és napszítta arcukon széles mosoly pihent. Szabó Antalné elv. társnő, az üzemi pártszervezel titkára szélesre tárt karokkal nyitott magának utat a telefon felé. — Kit hívsz? - . kérdezték kíváncsiam, de Szabó elvtárs éo nem felelt. Felvelti a kagylót, tárcsáz: itt. Kis ideig várt, áz 'án beleszólt a kagylóba: — Halló! Pántbizottság?... Itt az Alkotmány termelő• csoport. Szabadság! A vonal másik végén is megszólalt a hang, beszélt, amikor az befejezte, Szabóná röviden, de határozottan csak ennyit mondott: — Köszönjük n pártnak a telefont. EGY ROMÁN FALUBAN Zákányszék, Tápé, Zsombó és Csórva is csatlakozlak a nagyszénási felhíváshoz Ujabb községek csatlakozták Nagyszénás és Gádoros versenyfelhívásához. Zákányszéken, Tápén, Zsombón és Csórván tartottak kibővített tanácsülést, ahol a dolgozó parasztok megvitatták a nagyszénásiak felhívását es elhatározták, mikorra fejezik be a cséplést s a terménybegyüjtést. A zákányszékiek vállalták, hogy augusztus 10-ére teljesítik a begyűjtést s 20-ára már 5 százalékos túlteljesítést érnek el. Tápén is au. gusz'üs 10-ére tűzték ki a begyüj^ l'ési tervteljesítést. Zsombón már 5 nappal előbbre hozták ezt a dá'umot és elhatároztlák, hogy augusztus 5-ére te'jesi ik a begyűjtési tervel, megszerzik a szabadpiaci jogot. Alkotmányunk napjára pedig 10 Százalékkal túlteljesítik: a község beadási tervét. Csórván a cséplés befejezését augusztus 13-na tűz. , ték ki, a köve kezö n ".pon pedig teljesítik begyűjtési tervüket, 20-ra lő százalékos túlteljesítést vállaltak. A kübekházi Sarló Kalapács tsz fiataljai csatlakoztak a maroslelei DISZ cséplőbrigád versenyfelhívásához Két nappaj ezelőtt hívta versenyre a maroslelei DISZ cséplőbrigád Csongrád megye összes ifjúsági és idősebb cséplőbrigádjait. A kübekházi Sarló Kalapács-termelőszövetkezet fiataljaiból alakult cséplőbri" gáci elfogadta a felhívást. A ver. senypontokat kibővítette azzal, h0gy a fiatalok a termelőcsoportban vállalták, hogy 100 hold gabona behordását három nap alatt elvégzik. A cséplés munkájában bevezetik a Bredjjuk-féle módszert s ezzel a módszerrel július 24-ig befejezik a cséplést. A cséplés időszaka alatt azok a fiatalok, akik nem vesznek részt a cséplés munkájában, már megkezdik a növények nyári ápolását s munkáikba bekapcsolódnak a csép* lés befejeztével a cséplőbrigád tagjai is. Elvégzi!; közvetlenül a csép. lés után a kukorica fattyazásál s a gyapot kacsolását. Szervezetük megerősítésére augusztus 20 tiszteletére vállalják, hogy új tagok szervezésére mozgalmat indítanak. A Bao Daj-féle hadsereg egy te inbb katonája áll át a vietnámi néphadsereghez Sanghaj (TASZSZ). Mint -a Vietnámi Hírügynökség jelenti, ÉszakVietnámban a Baó Dáj-féle hatósá. gok csapatainak katonái közül egyre többen adják meg magukat és á]]nak át a néphadsereg oldalára. így Kam.Jiang vidékén az elmúlt négy hónap alatt 895 ka'ona ment át a Bao Daj hadseregtől a partizánokhoz. Botfalu néhány kilométerre van a romániai Sztáhnváro-stól. A falu kollektív gazdaságát Horea Closca és Crisan, a XVIII. században lezajlott parasztfelkelés vezéreiről ne. vezi'ék el. — A közös munka igazi öröm, mindnyájan élvezzük gyümölcseit — mondja Vasile Macovei, a kollektív gazdaság egyik vezetője. — A szovjet nép ragyogó példája állt előttünk, amikor a kollektív gazdaságot mega'apítottuk. Botfalu dolgozó parasztjai három évvel ez-dőtt kezdtek beszélni a kollektív munka előnyeiről. Arról, hogy jó lenne a szántást, a betakarítást meg a többi mezei munkákat géppel végezni. Ez azonban meghaladja az egyénileg gazdálkodó parasztok erejét. Kezdetben 61 család egyesült a kollektív gazdaságban. Voltak közlük románok, magyarok 'ás németek. — Az egyénileg gazdálkodó parasztok nagy figyelemmel kisérték munkánlkat — folytatja Macovei. — Én is ott voltam azok között _ szól közbe len Cristoloveanu. — Láttam, hogy rendben megy minden. Bizony engem is odahúzott a szivem ... Most aztán vállvetve dolgozunk Ion Cristoloveanu 67 éves. A felszabadulás előtt kulákoknál dolgozott Az egyik kuliknál tizenöt esztendőt töltött. mezítláb járkált, őrizte és etette a kulák di&znaitUgyan mit tudott összegyűjteni Ion ezalatt az idő alatt? — Egy fillért sem — emlékszik vissza keserűen. — A felszabadulás után az új Romániától én is földet, ekét, Ökröket és lovakat kaptam. Nagyon elégedett voltam — mondja —, ma pedig boldog vagyok, mert már közösen dolgozunk. Cristoloveanu a mult gazdasági évben munkaegységei után 2 és fél tonna búzát, körülbelül 1 tonna rozst, közel 40 kilogramm cukrot, 4 tonna burgonyát és sok zöldségfélét kapott. — Sokszor mondom magamnak — szólal meg ismét széles mosollyal Ion — hogy már örökre elimuttak a régi idők. Hosszú évek óta kínoz a reuma Ki törődött azelőtt az én egészségemmel ? Most pedig a vezetőség fürdőhelyre küld és gondoskodik a gyógyításomról. — Milyen következtetésre jutnak tehát falunk egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai? — jut ismét szóhoz Macovei. — Természetesen arra, hogy jobb közö-sen dolgozni. Kollektív gazdaságunk példája, tagjaink jóléte bizonyítja be ezt nekik. így is van. Egy év alatt tebb mint száz egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt lépett be a kollektív gazdaságba, ahova egyre újabb éa újabb felvételi kérelmek érkeznek. A földművelésügyi miniszter felhívása az amerikai fehér szövőlepke irtására Az ország egyes területein az amerikai fehér szövőlepke hernyóinak kártétele tapasztalható az úrmenti és a kerti fákon. A minisztertanács rendeletben írta elő a kár. tevő kötelező irtását. Mindenütt, ahol a helyi tanácsok megszervezték, irányították és elA mult héten, július 2-án jelent meg a Viharsarokban az Ószentivánról szóló cikk. E cikkben írtunk arról, hogy a faluban „csak" két kulák van. A két számontartolt kulák közül az egyiket névért neveztük Becker Vendel kulákpap személyében. Mármost majdnem lelkiismereti vádak elé kerültünk, ugyanis Becker Vendel tiltakozó levelet küldött a szegedi járás pártbizottságához. E levélben tiltakozik az ellen, hogy ö kulák lenne, különösképpen, hogy a pam cifizmust terjesztené. Többek között ilyesféléket irkált össze: „A föld, melyet az én vezetésemmel MŰVELNEK, nem egyéni célokat szolgál, hanem az egyházé. .,." Fogalmunk sincs, hogy a kegyes célokat szolgáló kizsákmányolás mi okból szükséges, de a levél eszünkbe juttatja a Ludas Matyi legutóbbi számát, ahol a kulák nyolcvan holdjára esküszik, hogy nem kulák. Ezeselben Becker Vendel emeli esküre szentelt olajtól puha ujjait, hogy az 50 hold, melyről, hol csurran, hol cseppen egy kevéske, őt még nem teszi kólákká. Ami igaz, igaz. A Szentegyház berkeiben, különösen Csongrád megyében 50 hold még a szegénység jéle volt nem ol>Jan régen. Már persze csak a papok közölt. Az „ember" az egyház magasabb köreiben az ezer holdtól felfelé kezdődött. Becker Vendel azon. ban már akkor sem tartozott a ,,szegényebb" 5'0 holdasok közé, mert mellesleg, mintegy mellék.ÖlVfcN HOLDAMRA ESKÜSZÖM: Mm uapy&U kutak' foglalkozásként, az 50 holdnyi egyházi birtok mellett, szabadidejében, vagy unalmas óráiban a szegedi egyházi tanítóképző intézet igazgatója volt. Akik kikerültek eme lélekrontó intézetből, azok egy sárgaregényre való rémtörténetet mesélhetnek gyaláza. tosságairól. Az a tény, hogy a tudománytól Becker Vendel olyan messzire volt, mint Makó Jeruzsálemtől, legkevésbbé sem befolyásolta abban, hogy a tudomány híveként tüntesse fel magát. Jelesen is végzett minden olyan lanitónövendék az ő intézetében, akinek a papája legalább 50 holdas volt és az úr angyalát eléggé ájtatos képpel imádta. A biológia, kémia és fizika — mint ismeretlen természettudomány, amely úgyis csak a siralomvölgyére érvényes — száműzetett e „nemeslelkű" pap nemtelen intézményéből. Node változtak az idők s a változó idők nyomtalanul el nem haladtak az isten e megkövéredett szolgája felett sem. Annakidején tanítványai a Tolnai Világlap Bonzó kutyájáról Bonzónak nevezték el őt. (Nem tudni, szellemi képességeit, vagy testi alakját illette ez elnevezés, a tény azon. ban tény.) Mint mondfiHuk, ész. revette őkegyelme Becker Vendel is a.viLú.jt sorának változását, S. mig régen sárkányok módjára fújta volna a tüzet, ha valaki öt ostobának nevezi, most igyekszik megjátszani a jámbor s együgyű szolgáját a templomnak. Levelében, melyet cikkünkre válaszképpen írt, a következőket mondja-. „Én pacifista sohasem voltam ..." Ezeku'án arról regél a tisztelendő úr, hogy a Második Béke VJ,ágtanács a békéről hozott határozatot. (Na, csakhogy felérte ésszel még Becker Vendel is.) Igen ám, de a következő mondattal már be is bizonyítja a mi „nem kulák" papunk, hogy miként az érvek sem a kőre. sem a tökre nem hat. nak, azonkép hatástalanok Becker Vendel kemény tar-fejére is. A Béke Világ tanácsnak második ülésszaka ugyanis harcot hirdetett a békéért. A kulák-pap ezt így értelmezi: „Én a béke híve vagyok, szeretek minden embert és szeretetemet még ellenségeimre is kiterjesztem". Vagyis szeresd ellensé. geidet is. Magyar nyelvre lefordítva a Becker Vendel által hirdetett béke ennyit jelent: ,,Szeresd a leulákot, aki gyermekeidet tiidővészessé teszi, szeresd a püspök intézőjét, aki megbecstelení. tette lányodat, szeresd az amerikai gyilkosokat, akik most Koreára baktériumbombákat szórnak". Vagyis, ahogy az árulók és a va. pok ezrével prédikálják; aki téged, kövei dob meg, dobd vissza kenyérrel. Mi nem cáfoljuk, hogy kifelé miféle ember Becker Vendel, egyet azonban kijelentünk itt nyilvánosan, ország-világ előtt: a mi békeharcunk Kossuth Lajos szavai szerint valók. „Aki téged kövei dob meg, dobd vissza menny, kővel". Jóért jóval, rosszért — rosszabbat fizetünk. Vegye tudomásul Becker Vendel és a hazug. ságnak minden felkent jezsuita bajnoka, hogy mi jobban tudunk szeretni, mint ök, mert többe[ szeretünk. Mi szeretjük mindazokat, akik önnél, Becker Vendel tisztelendő úr, béresként szolgáltak. Szeretjük mindazokat, akik az ön gazdájánál u csanádi püspöknél béresként szolgáltak. És mi e béreseket, e kizsákmányolt s önök által lenézett, megvetett embere, ket az ökei megillető helyre emeltük; az ország élére. Önök pedig menjenek a semmittevőket megillető helyre, a történelem bűzhödt szemétdombjára. Életükkel, eddigi munkásságukkal önök ezt a helyet érdemlik. Csak azért mondjuk ezt, mert mi türelmesebbek vagyunk, mint önök, hiszen az ilyen szemtelen, pimasz hangú levelekre mérgesen is válaszolhatnánk. Mindenesetre egyet javasolunk önnek, Becker Vendel kizsákmányoló kulák úr. Ön, Horthy hív szolgája, a Béke Világ tanácsának szent nevét, mely mocsoktalant minden becsületes ember előtt, szájába venni ne merjes lenőrizték a védekezést, jó eredményi értek el a kártevő elleni harcban- Országosan a legjobb munkát Szabolcs, Heves, Hajdú és Békés megyékben végezték. Ezekben a mü gyekben a kártevő hernyóit túlnyomó részben sikerült elpusztítani. Az amerikai fehér szövőlepke hernyói 8—10 nap múlva bebábozódnak tehát a most következő napok, ban' kell a védekezést a legnagyobb erővel folytatni, hogy megakadályozzuk a kártevő második nemzedékének tömeges elszaporodását augusztus—szentember hónapokban Ezérf a földművelésügyi miniszter felhívja a helyi tanácsokat és a kártevővel fertőzött területek lakosságát, hogy a védekezést a lehető legnagyobb mértékben fokozzák és érjék el, hogy a kártevő hernyóit b' bábozódás előtt mindenütt elpusztít, sák. A korábbi időszakban, amikor a hernyófészkek kisebb terjedelemben helyezkedtek el a fákon, helyes volt a hernyófészkek leszedése és elégetése. Most azonban a hernyók már sok helyen az egész fát ellepték és a hemyófészkek levágása a fák helytelen csonkításához vezetne- Ezért a védekezést mindenütt vegysze. res irtással, az összes alkalmas permetezőgépek felhasználásával kell megszervezni és végrehajtani. A kártevő irtásához szükséges vegyszerek a minisztertanács rendelete aíapján díjmentesen mindenkinek rendelkezésére állanak a helyi tanácsoknál. A helyi tanácsok ellátása, ról mindenütt a járási tanácsoknak kell gondoskodniokAz iraki miniszterelnök benyújtotta kormányának lemondását Bagdad (MTI). Muri Szaid pasa iraki miniszterelnök — mint az ,,AFP" jelenti — benyújtotta a rdgenshez kormányának lemondását.