Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-12 / 162. szám

2 SZOMBVT, 1952. JULIUS 12. A német nép nem akar idegen érdekekért háborús faltörőkos lenni Max Reimann elvtárs beszéde a bonni parlament csütörtöki ülésén Berlin (MTI) A bonni párta- a támadó atlanti tömbhöz láncolják mentben csütörtökön folytatták a Max Redmann ezután a Szovjet, vitát a különszerződés és az úgyne. unió békeszerződéstervezetével és véze't európai védelmi egyezmény ratifikálási törvényjavaslata felett, A vita során felszólalt Max Rei­mann, a Német Kommunista Párt elnöke. Beszédében a többi között a következőket mondotta: Adenauer kancellár a bonni kü­lönszerződés és a párizsi kato­nai egyezmény aláírásával el. árultá a német nép nemzeti ér­dekelt. Ez'ök a paktumok arról tanúskod­nak. hogv sem Adenauer, sem a nyugati hatalmak képviselői nem kívánják az egységes és független Németország létrejöttét hanem koreai minta szennt arra töreksze­nek, hogy a Német Demokratikus Köztársaságot erőszakkal Nyugat. Németországhoz csatolják éa azután különösen a nagyhatalmi tanácsko­zások összehívására tett javaslatával foglalkozott és hangsúlyozta; Né­met politikusnak örömmel kellene üdvözölnie az ilyen négyhatalmi ér. tekefcetet. Mivel azonban az Egye­sült Államok kormánya minden áron meg akarja akadályozni i'yeu értekezlet megtartását, Adenauer is sietett gáncsot verni a négyhatalmi értekezletnek. A Német Kommunista Párt el­nöke a továbbiakban élesen bírálta a Nyugatuérnetországl Szociáldemo­krata Párt áruló vezetőinek kép. mutató magatartását és ezzel kap­csolatban kijelentette; A helyzet azt parancsolja, hogy minden eszközzel megakadályozzuk a szégyenletes egyezmények ratifikálását és végre­hajtását­A bonni különszerződés és a párizsi katonai egyezm'ny n legnagyobb mértékben fokozza az európai háború vészé yét. Ez n háború egyben német test­vérháború is lenne és csata, térré változtatná Németország teriiletét. A német nüp nem akar idegen ér­dekekért háborús faitörő kos lenni, A parlament csak akkor teljesíti nemzeti kötelességét mondotta végül —, ha visszautasítja a bünö3 szerződések ratifikálását Nyugat­Németország lakossága elítéli és nem tartja magára nízve köteiező­nek ezeket a szégyenletes egyez, m'ényeket. A bonni parlament csütörtökön este további tárgyalások céljából a nemzetgyűlés bizottságaihoz utalta a ratifikációs törvényjavaslatot. GYORSCSÉPLÉS A SZOVJETUNIÓBAN ' A Szovjetunióban tavaly a gabo­nafélék CO százalékát takarították be kombájnokkal. A szovjet ipar, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás gyorsiramú fejlődósét mi sem bizo­nyítja jobban, mint az a tény, hogy kién már a gabonafélék több mint 70 százalékát gyűjtik be kombájnok­kal a szovjet mezőgazdaságban. A szérű előkészítés© és a biztonsági intézkedések Azokban a kolhozokban, ahol a kombájnok mellett marokrakó és kévekötő aratógépek is dolgoznak, a gabona összehordását és asztagba­rakását a lehető leggyorsabban eL végzik. A szérűk helyének kijelölésénél több szempontot is figyelembe vesznek. Fontos, hogy a szérű területe maga. sabb fekvésű, száraz, sima, széltől, vizek áradásától védett, magtártól, gabonatábláktól, közlekedési ulaktól neon távoloső s szállítóeszközökkel könnyen megközelíthető begyem. A szérűnek kijelölt területet alaposan letisztítják, a földet egyengetik, majd ledöngölik, vagy hengerelik, a szemetet, gyomokat pedig elégetik, vagy betemetik. Időjében megszer­vezik a tüzoliókészültaéget. Az egyes asztagokat egy-két barázdával, az egész szérűi 3—4 barázdával körül­szán tják. A haj tógép környékét cséplés idején állandóan tisztán tarlják, a szalmát, pelyvát onnan eltakarítják, Tűzoltófecskendő, viz­áéi lelt hordók, vedreit, lapátok, ásók, homokos ládák és egy eke állandóan készenlétben van a csép­lőgép közelében. Dohányozni, gyu­fát gyújtani csak az arra kijelölt helyen szabad. A cséplést már az aratás első napján megkezdik, de legkésőbb öt nappal az aratás megkezdése után. A cséplésl Brcgyuk, vagy Grigorem­ko elvtárs módszere szerint szerve, zik meg. Munkaszervezés kétműszakos csepiésnél A Bregyuk-fóle gyorscséplésnél a cséplőgép a szérűn éjjel-nappal dol­gozik. A szérűn rendszerint négy asztag gabona áll s ezek 60—70 hektárról learatott gabona kévéit tartalmazzák. A kévéket egyidejűen két oldalról adogatják, a cséplőgé­pen két etető dolgozik. Az etetőpá­rok óránként váltják egymást. Munkájuk eredményét óránként ér­tékelik és kiírják a versenyláblára. Az etetőpárok versenyben vannak egymássál. Az óraütemterv szerinti cséplés igen emeli a cséplőgép lel. jesítirrvényét. Minden asztagon 8—8 nő ado. gatja egymásnak láncszerűen a ké­véket, A távolság az adogatok kö­zött másfél méter. Mig a közönsé­ges cséplésnél dolgozó kolhozpa­rasztok száma csak 30 volt, addig a Bregyuk-féle gyorscséplésnól össze­sen 60 ember dolgozik, a létszám tehát kétszerese az előbbinek, a munkatermelékenység viszont több mint háromszorasára emelkedik Az „MK—1103"-cséplőgép napi teljesít, ménye 24—30 tonnáról gyorscsép. lésnél 70—100 tonnára növekedik. A cséplőgép két műszakban 22 órát dolgozik naponta. Az első mű­szak reggel 8 óraikor kezdi a mun­kát és tan délután 2 óráig, a 45 perces ebédszünetig. Az ebédszünet­ben végzi a gépész a gépkarbantar. tást, szabályozza a cséplőgépet az este 8 óráig tartó munkára. Este 8 órakor kezdődik az éjsza­kai műszak. Ezt a műszakot munka közben veszik át. Az éjszakai mű­szak hajnali 3 óráig dolgozik. Ek. kor 45 pcrcee reggeli szünetet tar­tanak, megtörténik a gépkarbantar. tás, majd folytatják a munkát reg­gel 8 óráig. A szérűt éjszaka ter­mészetesen kellően megvilágítják villannyal, vagy „Denevér"-lámpák­kal. A munka folyamán mindegyik iv vakban még két hétperces szüne­tet is tartanak, gépkarbantartás cél­jából. Grigorenko gépész módszere N. Sz. Grigorenko, a Kirovog -ád. területen lévő „Zsovtnya volja"­kolhoz gépésze az „MK—1100" ti. pusú cséplőgéppel 22 órád munká­val 123.3 tonna gabonái csépelt ki. Ezt az eredményt azzal érte el, hogy műszakilag tökéletesítette a cséplőgépet. A cséplődobba golyós­csapágyat tett. A rázószekrénybe tízcentiméteres járatot fúrt. hogy a gabona és a pelyva szabadon jut­hasson a második tisz'.ílóműhöz. A közönséges törekrostát a kombájn törekrosIájával cserélte ki s ezzel megakadályozta, hogy a gabona a szajma és a törek közé kerülhessem, A szérűn két műszakban Ö3szesen 85 kolhozparaszt dolgozik. A lét­számnövelést az a körilllmény iga­zolja, hogy a cséplőgép teljesilmé­nye csallcnem ötszörösére emelkedik a Grigorenko-féle gyorscséplési módszer alkalmazásával. A brigádvezetők áUandóan ellen­őrz!k a csépié? minőségét. Kötelesek a cséplőgép beindításánál ós a csép. lődob beállításánál jelen lenni és úgy megszervezni a cséplést, hogy a kolhoz folyamatosan teljesíthesse gabonabeadási kötelezettségét. Ószenfíván dolgozó parasztjai augusztus 10-re megszerzik a szabadpiaci jogot Egymásután csatlakoznak a sze- zal a változtatással, hogy a csép­gedi járás községei Nagyszénás lést augusztus 10-ig fejeedk be s és Gádoros községek versenyfelhi- ugyanezen a napoin le'jesítdk ke­vásához. Pénteken az ószentivánl nyér- és takarmánygabona begyüj­dolgozó parasztok jelentették be tési tervüket is, augusztus 20-ra csatlakozásukat. Elfogadták a pedig 10 százalékkal túlteljesítik nagyezénásiak verSanypomljait az- begyüj ési tervüket. ELÖ RE IFJÚSÁG Fiafalok! Készüljetek a fanulásra! IV] épünk a hatalmas ötéves terv megvalósításán teljes erejé­vel dolgozik, mert tudja, hogy az ötéves terv megvalósítása a békét védi, saját boldog életét biztosítja. Pártunk. kormányzatunk mindent megtesz, hogy az ötéves terv va­lóraváltásának egyik legfontosabb feltétele, a kellöszámú szakember minden munkaterületen biztosítva legyen, ötéves tervünket csak úgy tudjuk megvalósítani, ha a hatal­mas kohókat, az ujonnanszületett gyárakat szakértő kezek irányítják. Eppon ezért vem különös fontos­sága napjainkban a tanulásnaic, <, közülük is mindenekelőtt az egye­temi oktatásnak. Az egyetemi ok­tatás biztosítja valamely szakterü­leten az iskolában megszerezhető tudás maximumát. Fontos tehát, ötéves tervünk megvaióstásánnk, a béke védelmének alapvető fellétele, hogy fiataljaink. a középiskolát most befejező tanulók, fel is hasz­nálják ezt a lehetőségeit és minél többen jelentkezzenek az egyete­mek felvételi vizsgáira. A szegedi egyetem jogtudomá­nyi karán is most vannak a felvé­teli vizsgák. A felvételi vizsgákon a megje emS hallgatók be os ül Mos középiskolai munka eredményeiről adnak számot, s igazolják, hogy tisztában vannak feladataikkal, tiudják, hogy a béke megvédése ér­dekében milyen kötelezettségek hárulnak rájuk, s lelkesedéssel is készülnek új életpályájukra. A jo­gi kar ma már — éppúgy, mint az egyetem bármelyik más kara — nem azonos a régivel. A végzett hai'gatók a tanulás befejezése után azonnal megkapják kinevezé­sükeit. Az idén végzett hallgatók közül például Kohlmann Ferenc, kitürőrendű tanuló, vizsgái befeje­zése után azonnal megkapta gya­kornoki kinevezését a szegedi egyetemhez. Olasz Nándor a Bu­dapesti Központi Járásbírósághoz került, mint bírósági fogalmazó. Baigosi Sándort pedig a belügy­minisztériumhoz helyezték. Irt ormányroatunk azonban nem­csak a tanulás utáni biztos és azonnali elhelyezkedést segiti, hanem lehetővé teszi, hogy az egyetemi évek idején a hallgató anyagi gondoktól mentesen tanul-' jon. A felvételi vizsgál sikerrel le. tett hallgatók közül minden rászo­ruló ösztöndíjat kap, amely bizto­sítja a gondnélküli tanulást. Csur­gó Emilia például 420 forint ösz­töndijat kapott s ezenkivül diák­szállóban lakhat. Nagy Lajos — felvételi vizsgáit kitűnő eredmény, nyel fejezte be — 328 forint ösz­töndíj kiutalásában részesült. Az ellenség minden erejével aka­dályozná akarja ötéves tervünk si­kerét és ezért egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a tanu­lásra jelentkező fiatalokat lebe­szélje a további munkáról. A re­akció úgy véli, ezzel ötéves ter­vünk sikerét gátolhatja. Ismerjék fel a diákok, ismerjék fel a szü­lők is az esetleg kenetteljes han­gon elmondott beszédek mögötti valóságot, leplezzék le az ellenség igazi orcát, s tegyék erzel lehe­tetlenné a további támadásokat. A z el'enség persze nem mindig ** egyenes úton hanem sokszor nagy kerülővel 'ámad. Ha azt áL litjai, hogy az egyetemen nem ér­demes tovább tanulni, mert a kö­zépiskolai végzettség is ad megfe­lelő elhelyezkedést és sokszor ugyanannyi fizetést biztosit, mint az egyetemi oklevél, ismerjék fel szülök, diákok, hogy itt az el'en­ség hangja beszél. Az ellenség nyilván nem azt akarja, hogy mindenki jobb helyzetbe, szeren­csésebb kőriümónvek közé kerü.. jön, hanem egyenesen ötéves ter­vünk szakemberképzését igyek­szik gátolni, csökkenteni akarja a tanulás iránti kedvel és lendületet. Az egyefem felvételi vizsgáira je­lentkező halgatók verjék viasza ezeket a támadásokat', s lássák meg, milyen távlatok állanak elót. tűk, lássák meg, mi'yen lehelősé­geket biztosit az egyetemi oklevél számukra. Fiataloki Jelentkezzetek az egye­tenrek felvételi vizsgáira, készül­jeliek a tanulásra, ötéves tervünk megva'ósftásából ti is a tőletek tel. hetö legnagyoba tudással és leg­nagyobb lelkesedéssel vegyétek^ ki részeteket. A párt és a kormány számit munkátok eredményeire. Sikeresen vizsgázlak a Szeged Állomás DISz poíitifaai iskolájának haligatói Szeged Állomás DISZ politikai is­kolájának hallgatói lázasan készül­tek a politikai iskola vizsgáira: ver­seny indult közöttük, ki felel töké­letesebben. Sebők Hona elvtársnő, az iskola vezetője mindent megtett a siker biztosításáért. Mielőtt átvette a politikai iskola vezetését, a hallga­tók csak 70—80 százalékban jelen­tek meg az előadásokon. Később azonban a hiányzás, szinte teljesen megszűnt és az ebből fakadó ered­ményes politikai képzésnek köszön­hető, hogy o hallgatók jórésze ki­váló eredményi tudott elérni a ter­melés frontján is. A vizsgán meg­jelent 22 hallgató 61-szer szólt hoz­zá a tételek megbeszéléséhez. Az iskola eredményeinek értékelé­sénél Kószö József elvtárs, a párt" szervezet titkára elmondotta, hogy a politikai iskola hallgatói megér­tették a Politikai Bizottság határo­zatát S az oktatási évben jól dol­goztak. Kondász István elvtárs újabb ered­mények elérésére hívta fel az ifjú­munkások figyelmét. A vasút fiatal dolgozóinak példát kell mutatni a munkafegyelem területén is — mon­dotta —, mert csak úgy válhat a DISZ pártunk tartatókcsapatává. A vizsga könyvjutalmak kiosztá­sával fejeződött be. Könyvjutalmat kaptak: Kiss Lajos, Lndos Ibolya, Nacsa Gergelyné és Földvári La­jos, a „Détmagyarország" levele­zője. GYIMÓTHI ISTVÁNNÉ 20 FORINTJA... 71 í ondj&tok el a magyar népnek, hogy a koreai anya mindent kibír. Minden koreai anya átéli a többiek szenvedéseit is. De mindent kibírunk, ha segít a többi békesze­rető ncp. köztük a magyar nép is." — Pak Den Aj elvtársnő, a Koroai Nőszövetség elnöke üzente ezt Ko. rcából, az ott járt magyar nőkül­dötlség vezelőjélől. Valamennyi ko­reai anya nevében üzent, akik nem­csak gyermekeik életét adják oda a hazáért, a szabadságért, hanem saját testükkel is védik az utolsó rögig a drága koreai földet. Ügy dobbant ez az üzenet valamennyi magyar asszony szivébe, mint a félrevert harang riasztó kongása. A tűz, a rombolás, a végtelen pusztítás po­koli zsivajából emelkedett ki ez a tiszta hang és jutott el hozzánk sokezer kijoméie-en keresztül. Mai Cse, Kim Szín Hjon, Be Men Szik és sok százezer meggyötört társa hangja jutott el hozzánk a szegedi, vásárhelyi, makói, szented, cson­grádi üzemekbe ki a földekre és mindenhová, ahol emberek vannak és a békéért dolgoznak. Gyimóthi lstvánné is meghal­lott i a koreai asszonyok üzenetét. A Szegedi Kenderfonógyár vizes fa. nó ré-zjogében 12-es gépén éppen tikkor kötött össze egy elszakadt szálat mikor az egyik népnevelő el­mondta neki az üzenetet. Nemi-égi­ben olvasta az amerikai hóhórlegé­nyek szincsoni rémiede t és eszébe­jutott a mártírhalált halt Kim Ha Szil asszony borzalmas tragédiája, akinek, úgy mntt aa ő kia Amma­kája és Ilonkája, két szép kisgyer­meke volt és lábuknál fogva verték a padlóhoz az amerikai gyilkosok. Kim Ha Szil asszony is valamelyik koreai üzemben dolgozott, lehet, hogy talán éppen egy kendergyár­ban. Neki is éppen Olyan tervei vol­tak a jövőről, mint bármelyik ma­gyar dolgozó asszonynak, mig bele nem taposott véres csizmájával az imperialisták bérgyilkos bandája. Húsz forintos koreai bélyeget ragaszt be Gyimóthiné szabadság­harcos kiskönyvébe. Nem nagy ősz. szeg, de nagy erő van ebben a húsz forintban. Annak a hősi helytállás, nak az eredményéből való ez, ame­lyet a magyar dolgozók a kommu­nista jövő kialakításáért vívnak a termelés frontján. Benne van ebben a húsz forintban Gyimóthi Istvánná lelkes munkaszeretete, otthonunk biztonsága, gyermekei kacaja, jövő. jük derűje. Ezek a forintok az új élet, a felszabadulás szülöttei, ame. lyeknek már semmi közül sincs a kizsákmányoláshoz. Milyen összefüggés van a koreai anyák üzenete és Gyimóthiné húsz forintja között? Megértjük ha nagyvonalakban végigkísérjük Gyí. mőthiné éleiét egészen addig, míg a bélyeget megvásárolta. A z Újszegedi Kende-gyárban dol­gozoll Gyimóthiné 1937-ben. a Horthy-rendszer sötét korszakában. Somogyi művezető, mint dgy állat ordítozott a munkásokra. Hajtotta őket, hogy minél több hasznot csi­karjon ki a gyár tulnjdonosa. ka. pitalista gandája részére. Gyimóthi­né édesanyja a kulákoknak és a pá. váskodó „úrinőknek" mosott, vasalt éjjel-nappal. Kim Ha Sz'l asszony­nak még borzasztóbb volt a hely­zete Koreában Még fokozottabb mértékben zsákmányolta ki őt és családját a japán zsarnokság. Uit is tömegével voltak Somogyi-féle hajcsárok, azzal a különbséggel, hogy azoknak más volt a nevük. Koreát is felszabadította a hős szovjet nép és a magyar dolgozó, kat is. Mint ahogy Magyarorszá­gon, úgy Koreában is megindult az újjáépítés. Kim Ha Szil asszony ta­lán ugyanazon a napon kezdte meg hezája újjáépítését, mint Gyimóthi lstvánné. ök is elzavarták a haj­csároskodó Somogyinkat és egy e több gyár, kultúrotthon, munkásház épült fel. Szebbé vált az életük. A koroai gyermekek ajka moaolyra nyílt. Mind több és több örömöt hozott a felszabadult élet. Kim Ha Szil kél gyermeknek adott 61 elet. A szülés fájdalmát örömmé] vegyi, telte az a tudat, hogy szebb élet, jobb jövő. böldogság vár a gyerme­keire. A két asszony, Korea és a Szegedi Kenderfonogydr dolgozója között nem voit semmi különbség. Csak az életük között. Azért írjuk úgy, hogy volt, mert Kim Ha Sz 1 már nem él — hősi halált halt. Gyimólhiné viszont éppen akkor in­dult el a fejlődés, az egyre javuló élet felé, amikor a békés koreai otthonokra lehulltak az első ameri­kai bombák. Gyimóthi lstvánné édesanyja nem jár már napszámra és mosni a kulákoknak, hanem utt. hon neveli két kis unokáját. — Mi­lyen jó la nekem — szokta mon­dani lányának, mikor az hazatér a munkából. — Itthon lehetek és kipi­henhetem a mult fá-ndalma't. Gyi. móthiné pedig arról számol be édesanyjának, hogy ma megint si­került emelnie termelési eredmé­nyét. A kis szobájuk falát a dolgo­zók legnagyobb megbecsülését hir­dető irat díszíti: a sziahánovista ok. levél. Irt im Ha Szil koreai anya két gyer. meke nem kaphatta meg a szép pi"os úttörő nyakkendőt. Az impe­rialista gyilkolok lábuknál fogva verték őket agyon, anyjukat pedig előbb megbecstelenílették, mijd meggyilkolták. De él még soksziz­ezer koreai férfi, asszony és gyer­mek, akik sokszorosan megbosszul­ják a gyilkosokat. Egymilliárd, egyszázmillió azoknak az emberek­nek a száma akik segítenek ebben a koreaiaknak. Ebben a segítségben van valamennyi magyar és a ha­zánkban élő nemzMifégi dolgozó sok-sok forintja is. Nincs anya, aki , fel ne tudná mérni, miit jelent a koreai harcosoknak, anyáknak és gyermekeknek a segítség. Vala­mennyien élesen emlékezünk még a múltra, hiszen alig néhány esztendő választ e[ bennünket a Ho thy.fa­sizmustó], A veszedelem pedig me­gint itt kopogtat az ajtónkon, ha nem harcolunk valamennyien teljes erűvel a békéért. Nemcsak a tőlünk sokezer kilométerre lévő Korea né­rét gyilkolja halomra a gy'lkos im­perializmus. hanem a tőlünk a]ig néhány kilométerre fekvő Jugoszlá­viában is ezer és ezer jugoszláv ha­zafit, nőkeü gyer^okoke^ börtönöz­nek be és kínoznak halálra, mert a szabadságukat akarják kiharcolni. A korrai anyák üzenete és Gyi­ö mólhiné húsz forintja között tehát Szoros összefüggés van. Az 6 üzenetük figyelmeztető kiáltás, hogy még erősebben fog­juk meg a szerszám nye'ét és erő­sítsük még ae eddigieknél is lob­ban népgazdseáguinkat, hogy ezzel ie Szilárdítsuk a béke'ábor ereiét. A segítség, amit tőlünk és min­den békeszerető néptől kérnek, se. gll nekik megállítani azok* a ha­iálthozó, gyi'kos, undok baktériu­mokat szóró repülőgépeket, ame­lyeket Korea elpusztt áea után a irri hifiziánk rombadöntésére, a ma­gyar nép legjobb fialrok kiirtásá­ra, otthonaink felégetésére indíta­nának el. Gyimóthi íslvánnó húsz forintja' tehát eleven haTcl erővé vá'tozik mindazokkal a fo­rintokkal, amelyekel a magyar dol­! gozók elküldenek a koreai harco­soknak. Élesebbé válnak a koreai ! szabadságharcosok kezében a sziu­1 ronyok, gyorsabbá az imperialista gyilkosokat ü'döző repülőgépek, 1 erösebbé. válik karjukban az izom. Ezek az 5, 10. 20 és 50 forinok még nagyobb bátorságot és hitet öntenek a harcosokba, mert a kis csomagokban elmegy a mi üzene­tünk is hozzájuk. A magyar dol­gozó üzen ezekben a csomagokban , n koreai dolgozónak. A magyar dolgozó küld éleimet, me'eg ruhát, gyógyszert az éhezve, fázva és még betegen is harcoló koreai do'gozóknak. így találkozik most! |a m-i harcurfc és segítségünk a ko­í reai szabadságharcosok éleLhalál 1 küzdelmével,

Next

/
Thumbnails
Contents