Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-10 / 160. szám

ÉPÜLŐ JKOMMOMIZMOg = ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS | SZOVJETÜNK) Hajóval a vízválasztón keresztül Irta: B. Polevoj és K. Pogogym r Csipkézett dombvonulat bon­takozik ki előttünk. Egy éve még köröskörül sima sztyeppe húzódott, óriási lépkedő exkavátor emelte ki ezt a hatalmas földtömeget a csa­torna medréből, itt a vízválasztó nál, ahol a Volga—Don csatorna építkezésének legnehezebb munkája folyt. Elhajózunk az egyik új település mellett. A kis sztyeppei városka la. nek! — hangzik a parancsnoki híd-, hentek — a ról a válasz.., Alkonyodik. Az esti pírban ki­rajzolódnak a vízválasztó építmé­nyeinek körvonalai: a csatorna fe­lett szinte lebegni látszó vasúti híd,' fedélzetre amelyen ebben a percben gördül ál a hosszú tehervonat és a volgai ví. zilépcsö utolsó zsilipjének, a 9. zsi. lépnek a dombok fölött magasba, nyúló tornyai. . tódul. A hajó főgépésze egyike a volga­doni veteránoknak Mint fögépész dolgozott as építkezésen jólismerl „Bagration" gőzhajón, amely as őszi jégzajlás és a nyári alacsony Kll\ 41 4 70 millió dolgozó hazájának egy napja A szovjet tudósok is rendkívül tevékenyen veszik ki részüket a kommunizmus nagy építkezéseinek munkájából. A Szovjet Tudomá­nyos Akadémia moszkvai állalmorf o lógiai intézetének laboratóriumában nagyarányú kísérletek folynak annak megállapítására, hogy a nagy vízierőmüveknél hogyan módosítják a folyami haltenyésztési. A képen V. Vasznyecov Sztálin-díjas tudós, a biológiai tudományok doktora és J. Dmitrijeva, a biológiai tudományok kandidátusa az újonnan tenyész­tett halakat tanulmányozzák. kői a portra sietnek, mikor meglát­ják gőzösünket. Valaki a parton hangtölcsért formál kezéből és úgy kiáltja: — Üdvözöljük hajósainkat 1 Ve. gyétek minél előbb birtokba csator­nánkat ! , — Dicsőség a Volga—Don épUöi­A mesterséges dombok között hol megjelennek, hol eltűnnek a lépkedő exkavátor emelőkarjai. Ezek a gé­pek most különös munkát végez­nek: a csatorna partján egyengetik az általuk kiemelt földhalmokat. A gőzös egész személyzete — még azok is, alcik szolgálatuk után pi­vízállás idején egyaránt szünet nél­kül szállította a rakományt a cim­Ijanszki vízierőmű építőinek. Itt a vízválasztól Hatabiias asz­talsíma fennsíkja alig észrevehetően hajlik a Volga és a Don felé. A vízválasztónál igen széles a csalor. na. Csaknem 30 kilométer hosszú­ságban. itt nem látunk olyan hatal­mas hidrotechnikai létesítményeket, mint a volgai zsiliplépcsőnél. Egye. nes víziül áll a gőzös előtt. A par. tokon vörös és zöld fényjelzések villannak. Csupán egy helyen halad át a hajó belülről megvilágított ala. csony tornyok között. Ez a javító­zárókapu — a csatorna egyik leg­érdekesebb építménye. Abban az esetben, ha valahol a csatorna út­vonalán javítani kell a gátat, a tor­nyokból masszív acéllemezeket bo­csátanak le, amelyek elzárják a víz útját és szárazzá tudják tenni a csatorna egy részét. A kapu meg­védi a csatornát a varvarovsski víz­gyűjtő medence felöl érkező víz. nyomástól. Közeledünk ahhoz a helyhez, ahol az építkezés dicsőséges történetének egyik utolsó lapja íródott. Május 24-én reggel még hatalmas földgál feküdt itt keresztben a csatorna előtt és feltartóztatta a Don vizét. i . A gát védelme alatt folytak a víz- \R0MAN14 választó szakaszán az utolsó építési munkálatok, ennek védelme alatt tisztították meg a csatorna medrét és kövezték ki a partokat. Amikor minden elkészült, az exkavátorok le­rombolták ezt az utolsó alcadályt is. A Don vize hatalmas áradatban tört előre, hogy találkozzék a Vol­gával, KI TUDJA, HANY oldalra lenne szükség, hogy leírjuk egy 470 mil­liós nép élete egy napjának minden eseményét, egy olyan nép életét, amely gazda lett a maga óriási ál­lamában. 1952 JUNIUS 3 úgy íródik be az új Ki na történelmébe, mint az új hazafias kezdeményezés indulásának napja. Peking és környéke tjzenhá. rom állami üzemének és bányájá­nak munkásai ezen a napon vetet­ték meg a termékek növeléséért és a takarékosságért inditut, új hazafias mozgalom alapját és megfogadták, hogy ebben az évben 560 mit! tárd jüan értékű terméket adinak terven fe'.ül. Mukden és Sangháj fémműn, kásái, ÉSzaknyugat-Kina 'és az or­szág más területe1 nek munkásai máris lelkesen csatlakoztak a moz. gátamhoz. ÜNNEPÉLYES PILLANAT volt... Június 3-án pontosan 11 óra 20 perckor a sangháji 3- számú acái­olvaszsó kemencéjéből kiömlött az acél a Huaj-folyó utolsó zsilip'ének utolsó alkatrészei számára. Csang Tjan-ju öreg öritömunkás izgalom­mal ütotte mes a gyári harangot. Az egész gyár mozgásba jött. Ezt a perce; várták mindnyájan. A ki. nai nép valóra váltja Mao Cc-Tung elvtárs számit és megfékezn a Huaj folyót. A JANGCÉN 300 EZREN — munkások, parasztok és a népi fel­szabadító hadsereg katonái — h'v­ta'mas vízgyűjtő medencét építenek. Június 3.án reggel rakták le a tar­talék medence utolsó köveit. RÖVID KÖZLEMÉNY az ország iparosodásának újabb lépéséről: „Június 3-án hivatalosan üzembehe­lyezték a hjanjani 1, Számú új ál­lami gyapotszövetgyárat." Az üzem teljes felszerelését Kinában állítót, ták elő. Az új műhelyekbe új em­berek jöttek, a magas termelékeny­ségű munka mesterei. Csu Haj-mej és Szja Csin.csu textilmunkásnők sikeresen követték A'ekszandr Sti­rova szovjet szövőnő élenjáró mód­szerét. 120 gépen kezdtek dolgozni. Tapasztalataikat most sikeresen ve­szik át az új gyár munkásnöi is. ÉPÜL AZ OltSZAG. Június 3-án fejezték be a Sangháj melletti új települég munkásházainak 'építését. Több mint ezer ház készült el. to­vábbi 900 ház építése padig folya­matban van. Magában Sanghajban 21 ezer lakóház épül. Ugyanezen a napon Hangcsauban ezer lakás épí­téséhez fogtak hozzá. Ezen a napon nyílt meg Mukdenben a gépgyári dolgozók szanatóriuma s. TANUL AZ ORSZÁG. Kidolgoz­ták a kínai írásjelek gyors elsajá­tításának módszerét- Június 3-án Sanghajban és Tiencsinben megtár. gyalták e módszer elterjesztésének kérdését. Tiencsinben például 1952­ben ezzel a módszerrel 320 ezer fel­nőtt analfabétát tanítanak meg ím., olvasni. A KINAI NÉP építi új -életét. Hő. siesen harcol az amerikai imperia­lizmus és csatlósainak agresszív mesterkedései ellen. A Kommunista Párt és Mao Ce-Tung elvtárs veze­tésével egyre újabb és újabb sikere, kel arat és biztosan tekint a jövőbe. M4GYARORSZAG | 11 milliárd forint a parasztságnak Felniérhetet'en értékeket ad a magyar falunak az öléves terv, A tervtörvény szerint a Magyar Nép­köztársaság kormánya 11 milliárd forintot fordít a mezőgazdaság fej­lesztésére. Elképzelni is nehéz en­nek az összegnek a nagyságát, A pusztító háborúban lerombolt or­szágot ennél kevesebb pénzből mint­egy tízmilliárd forintból építette újjá a hároméves terv. Ennyit köl­tött az állam a lebombázott gyárak és házak teljes felépítésére, s ebből az összegből állította helyre a vas­utakat és hidakat, ebből fizette meg a rengeteg újonnan felszerelt gépi berendezés árát. Jóval többet kap tehát a mező­gazdaság, mintha megkapná a bu­dapesti Margit-híd és Lánc-híd, a szolnoki, szegedi és vásárofnamé­nyi Tisza-híd árát, Uj mozdonyok százait, vasúti kocsik, villamosok és autóbuszok ezreit Adjuk hozzá hét új bányaüzemünk árát felvo­nókkal. szénszállító csillék ezreivei, légvezetékek és szivattyúüzemünk árát felvonókkal. Ad.iuk hozzá az európai hírű Mátravidéki Erőmű és az óriási Péti Nitrogénüzem épí­tési költségeit, a Ganz Villamossági Gyár hatalmas szerelőcsarnokának és a Győri Vagongyár önműködő öntödéjének árát és még mindig nem kaptuk meg ezt a7 összeget. Ha hozzászámítjuk mindazt, amit a felszabadulás óta irodák, iskolák, óvodáik, sporttelepe,k. uszodák, kór­házak 'építésére és kijavítására for­dítottunk és azt. ami Ért eszterga­padokat, repülőgépeket, traktorokat, emelőszerkezeteket és ezer más fel. szerelést vásároltunk — ez még minidig egymilliárd forinttal keve. sebb, mint amennyit egyedül csak a parasztság kkp az ötéves terv­ben. Ilyen nagy összeg 11 milliárd fo­rint. Ezt a hatalmas összeget az ötéves lerv gépek, öntözőberendezés k gazdasági épületek formájában ad­ja a mezőgazdaságnak. Az ötéves terv végén annyi trak­torunk lesz, hogy száz hold mély­szántásból mindössze kilenc holat kell fogates ekével végezni. A töb­bit traktor szántja. Burgonya, ég cukorrépatermé­sünk felét is gép szedi fel már. Megitatjuk az embereimiékezet ftta &£zál£fis föMetot* öntözőmű­veink 370 ezer hold szántóföldet és legelőt látnak el vízzel. Korszerű istállókat építünk fél­millió szarvasmarha számára. Ha az istállókat egymás végébe építe. nénk. 700 kilométer hosszú épület­sort kapnánk. Ez olyan hosszú volna, mint a Budapestről kiinduló két leghosszabb vasútvonal együttes távolsága. Ilyen hatalmas arányban lehet gépesíteni és építkezni 11 milliárd forintból. Ezen az összegen felül az öt'éves terv más beruházásainak nagy többségéből is külön részese­dik a falu . , A Lakóházépítés tervét a törvény megfelezte a város és a falu között; a városokban is, a falvakban is 110—110 ezer új lakás épül. Minden falu kap villanyt, minden falu kap kultúrházat, minden falu filmelőadásokhoz jut. Vidéken 360 új, mindenfajta vizs­gálathoz felszerelt orvosi rendelő­intézet épül. A falusiak máris jól tudják, hogy az új létesítményeknek milyen so­kasága árasztja el a tervgazdálko­dás során a falut. Uj iskolák és tanulóotthonok, újonnan épített jár­dák, frissen telepített parkok és fa­Az ötéves tervben épiilö telién istállók egyik modellje. Termelőszö­vetkezeteinkben száz számra épülnek a legegészségesebb mezőgazdasági épületek, hegy végrehajthassák kélé ves állattenyésztési tervüket dolgozó parasztjaink Könyvek milliói a nemzetiségek számára „A Román Népköztársaság biztosítja az cqyütté|ő nemze­tiségek számára az anyanyelv használatának Jogát és az anya­nyelvű oktatás minden foko. zatban való meqszervezézét" (A Román Népköztársaság AL ko'manyából.) A mult rendszerben a romániai nemzetiségek az egész dol­gozó néppel együtt a legnagyobb­m'érvü elnyomás alat) sínylődtek. A kulturához, olvasáshoz, az anyanyel­ven vaJló tanulásihoz való jogot szú. mukra sem adták meg. Ma Románia nemzetiségei a ro­mán néppel együtt a szocializmus építésének boldog napjait élik. A romámiai nemzetiségeknek saját, anyanyelven laníto iskolák állnak rendelkezésükre és részesülhetnek a kultora áldásaiban. A Román Munkáspárt könyvki­adója, az állami és az ifjúsági könyvkiadó milliószámra bocsátja a könyvekei a nemzetiségek rendelke­zésére mégpedig saját anyanyel. vükön' 1949 tol 1951 végcig közel 2600 könyv jelent meg magyar, né­met, szerb, jiddis, tatár, görög es más' nemzetiségi nyelveltem. A könyveik között találhatunk ideoló­giai. irodalmi, műszaki, szépirodal­mi könyvekei és nagyszámban tan­könyveket. A könyvek összpéldáuy­száma elérte a 17 milliót. lQCO-ben a könyvkiadás to. ' yOsL vább fejlődött és Igen sok könyvet adtak ki a nemzetisé­gek nyelvén. 1952 efcö negyedéből több mint 1 milliós példányban 200 — nemzetiségek nyelvén íródott könyv jelent meg. Romániában igen sok könyvet ad­nak ki. amelyeket magyar,, német, szerb és más nemzetiségű írók ír. tak. De kiadják a nemzetiségek nyelvein a román írók könyveit is, sok nemzetiségi író könyvét periig lefordítják románra- így például Kovács György magyar nemzeti­ségű író ..Foggal és körömmel" című regényét lefordították romm nyelvre- H rváth István rcmá..iai ma. gyaT író regénye magyar, német, ro­mán nyelveken is megjelent, ugyan­csak kiadták több nyelven Asztalos István „Szél fuvatlan nem indul" című regényét is. A könyvek milliói kerülnek ki a * -évente Romániában is a nyomdákból. És ezeknek a könyvek­nek jelentős része a nemzetiségek számára készül. Ez is mutatja, hogy Romániában minden dolgozó, beszéljen bármi'yen nyelvet, egyen­jogú polgára a hazának. CSEHSZLOYAKlA A búza szigefén uliáépUlö falvakat látunk. Amott az a háromemeletes Még néhány utca, néhány húz és i Mindenütt épülő új, vagy 07tán elhagyjuk Bratislavát. Az autó széles műúton fut. Kitárul előttünk a teljesen sík vidék amely az Észak-Szlovákiából jött fáz vájjon iskola lesz? Esetleg ki­emb.r hegyekhez szokott szemé-! sérleli állomás... De nem so­nek szokatlan látvány. Csak hátul káig érünk rá gondolkozni, mert emelkednek hosszú zöld láncban egy új híd vonja magára figyel­a Kárpátok hegyei. A zöld hegy- j műnket, lánc lassan kék lesz, majd elhal- j Csallóköz iparüag és ványodik és végül csak messziről daságilag hatalmas ködlik felénk. Csallóközben vagyunk. Mennyire megváltozott ez a VI. mezogaz­fejfődésen ment keresztül. Az utóbbi nem is csodálatos, hiszen a Csallóköz ta­lán a legtermékenyebb része Cseh. Szlovákiának. Szlovák neve Is: Uj textdgyárak egész sora fel­emelt mennyiségben ontja a dolgozó parasztság számára is a pamut, és gyapjúszövetet. A cipőgyárak újonnan felszerelt futószalagjairól és talpalógépeirői kétszerannyi bakancs, cipő és csiz­ma kerül a népbo tokba és Szövet­kezeti boltokba, mint eddig. Az Újonnan épülő vil'amoserömű­vek. a rád ó. és telefongyárak a kerékpár- és motorkerékpár üze­mek. a teherautógyárak, filmgyá­rak és könyvnyomtató vállalatok termelégcinek jelentős része ugyan­gsgk s, dol£0Zú gaíssKteáfftáji jut, sorok, artézi kútak. közvágóhídak, községi utak, hidak, gyalogjárdák, népfürdők, vasúti állomások, nép­boltok és szövelkezeti boltok gaz­dag hálózata létesül Ilyen páratlan méretű segítségei kap a dolgozó parasztság az ötéves tervben. Természetes tehát, hogy adnia is lőbbel kell, mint az ötéves tervet megelőző időkben adolt. Többet pedig csak úgy tud adni, ha "öb­bet termel. (Részlet az „Ötéves ter­vünk — békelerv" elmü kömrvbőlj dékl A' bő vizek közé szorított,' „Zitny Ostrov" — a Búza szigete, hozzáférhetetlcnnek látszó föld itt vannak Szlovákia legjobb ter. azelőtt elhagyatott és gondozat- j nléseredményt felmutató állami és lan volt. Az utak menten szemünk i elölt elsuhanó kastélyok arról be­szélnek, hogy valamikor sok nagy­úr élt itt a nép bőrén. De a kuny­hók már eltűntek a kastélyok mel­lől. A széles, egyenes autóút, ame- ( íyen simán szalad Q gépkocsi, va- munkaversenyröl. szövetkezeti gazdaságai. A lapok­ban gyakran olvashatunk a csalló­közi gazdaságok kimagasló ered­ményeiről, a kiváló traktorlstákrol, az új munkamódszerekről, a lelkes De az ipari lej­donatúj. Jobbra-balra új, vagy lödés is igen jelentős, még épülő házak. Egy-két kilo- 1 méterrel edéöb az a hosszú épület­tömb nyilván valamelyik állami vagy szövetkezeti gazdaság istálló­ja. Azután hosszú utcán robog vé­gig az autó. Itt legalább 80—100 egyforma pirostetős, tornácos ház sorakozik egymás mellé. Mind­egyik körül már ott sarjadozik a Halai keit ­Azelőtt a ! szegény csallóközi paraszt kény­telen volt elvándorolni valamelyik t bratislavai gyárba, hogy a száraz kenyeret megkeresse. Most egé­szen más a helyzet. Gyárak, üze­mek épültek a falvak mellett, Au­tóbuszjáralok kapcsolták be a falvakat az ország vérkeringésébe.

Next

/
Thumbnails
Contents