Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-09 / 159. szám

Yll«G PROlEtáRIM EGYESÜLJETEK! r Megérkeztek a Magyar Do'gozók Pártja képviselőt a Német Szocla'isia Egységpárt II. országos konferenciájára Bukarestben tartja 13. ülésszakát a Ncmze.küzl Dcmokral kus Nőszövetség végrehajtó bizottsága AZ MDF CSONGRÁD MEGYEI PARTBIZ OTT S AGA N A V'II. ÉVF. 159. SZÁM ARA 50 FIl.LÉR SZERDA. 1952. JULIUS 9. A termelőszövetkezet pártszervezete a cséplés lelke 'A termelőszövetkezeten az egész falu szeime van. A termelőszöveike­zet pártszervezete tehát nemcsak a termelőszövetkezeti tagok, de szinte ar egész falu dolgozóinak ellenőr­zése alatt, mintegy reflektorfényben végzi munkáját. A falu dolgozó pa­rasztjai természetesen nem a vezető­ség: ülések jegyzőkönyvei alapján ítélik meg a termelőszövetkezet jó, vagy rossz munkáját, hanem a ter­mel öszövel kezet eredményei, a tagok munkája és beszéde nyomán. A ter­melőszövetkezet élete olyan, ami. lyen a szövetkezet pártszervezetének munkája. A tegnapi egyénileg dolgozó pa­raszt, aki ma tszcs-tag, természele­esn még nem válhatott egyből szo­ciális! a emberré. Magával hozta a termelőszövetkezetbe az egyénileg dolgozó paraszt szokásait, magával hozta többek között a maradiságot is. Sőt, számtalan példa azt bizo­nyítja, hogy neon egy esetben — ha a pártszervezet nem elég éber —, ha hiányzik az ellenség leleplezése, akkor a termelöszövelkezeten belül is érvényesülhet a kulák befolyása. A termelőszövetkezeti tagok szünte­len nevelése elsősorban is a párt feladata. A párt népnevelő-hálózata az, amelyik különösen az ilyen nagy munkák idején, éppen a munkán keresztül neveli a termelőszövelke. zeti tagokat, a tegnapi egyénileg dolgozó parasztokat. A makói „Vi­harsarok"-terme]őszövetkezet pél­dául az aratás idején nem akarta elfogadni a kombájnt s a termelő­szövetkezet pártszervezete konlrá. zott azoknak, akik a kombájn ellen beszéltek. A kombájn haladást je­lent, nemcsak a kézikaszával, de még az aratógéppel szemben is. Vi­szont kik a haladás ellenséged? Ak'k a régit akarják. Akarhaiják-e viszont a régit az új úlra lépett termelőszövetkezeti tagok? Nyilván nem. Űj utakat a régi módon nem lehel járni, nagyüzemi szociajis'a gazdaságot kisüzemi, kisparaszti módszerekkel nem lehet vezetni. Az új szeretetét, az új iránti lelkese­dést éppen a termelőszövetkezel pártszervezetének kell a tszcs tag­jaiba beoltani. Ehhez az első fel­iétel, hogy a párt a saját sorait Tendbeszedje. Már az aratás kezdetén tapasz­talható volt az a mélységesen op­portunista nézőt, hogy „aratunk, nem érünk rá vezetőségi ülésre, taggyűlésre, népnevelő értekezlet­re". Ez a nézet egyszerűen oppor­tunizmus. M é t? Hiszen akik ezt mondják, látszólag azt követelik, hogy „most munkaidő van, ne so­kat pdlilizálgassunk". Viszont poli­tikamentes gazdaság nincs. Akik azt követelik, hogy ne polit'záljunk a cséplés idején, azoknál nem arról van szó, hegy gyorsabban fejlődjön a szocialista gazdaság, hanem ar­ról, hogy ne érvényesítse hatását a szocialista önludat. De légüres tér nincs a politikában. Vagy-vagy; szocialista öntudat, vagy burzsoá befolyás. Vagy a termelőszövetke. zel pártszervezetének nevelő hatása érvényesül a behordás, a cséplés, a begyűjtés folyamán a termelőszö­vetkezet tagjaira, vagy a termelő­szövetkezetei környékező kulákok el­lenséges befolyása. A beho-dás, a cséplés és a be­gyűjtés kétségtelenül nagy feladatot ró a pártszervező! éltre. S ha a nép. nevelők a nagy munkák során nem állnak a sarkukon, ha felvilágo­sító. nevelő szavukat, a munka ne­hezét nem hallják a dolgozók ak­kor föltótlenül érvényesül a régi, a kapitalista csökevény, a megszokott­ság, az „ősidőktől" való szokottság. Előfeltétel a te-melős-'övctkezet pártszervezetének jó munkájához az, hogy a vezetőség hétről-hétre terv­szerűen és pontosan összejöjjön, a gazdasági munkák politikai ütő­erén rajta tartsa a kezét és a pá t­bizf.lmiak mindenütt, mnden brL gádba eljuttassák a vezetőség sza­vát a párttagokhoz. A párt ellenőrző tevékenysége is nevelés. Enélkül jól semilyrn gaz­dasági munka nem folyhat. Bizony­ság erre a makói „József Attila''­te-melőszöve'jkezet munkája. Ebben a termelőszövetkezetben három és fél, négy nap alatt befejezték 290 holdnak az aratását. Igen ám, de a vállalásuk három napra szólt Mit telit erre a pártvezetésig? Kibő­yílett pártvezetőségi ülést tartott, ahová meghívta a termelőszövetke­zet elnökét, a br'gádvezetőket, az aratási és a cséplési felelőst. Mind annyiukat beszámoltatta, vagyis é]i ellenőrzési jogává;. M:t derített ki a pártszervezet e beszámoltatás so rán?_ Miért késett egy fél nap0t az aratás? 1. Nem gondoskodtak idő. ben az aratók vízellátásáról. 2. A reggeli tej 11 óra tájban ért ki az aratókhoz. 3. A termelőszövetkezet három jó szakembere, „mnt össze­nőtt sziámi ikrek, állandóan együti voltak". Amint láthatjuk, ezek sem úgynevezett objektív okok, hanem mindegyik egy-egy úgynevezett „ki: hiba". Kis hiba, amelyik, mint a pártszervezet vezetőségi ülése meg­állapította, „nagyot is szülhet a cséplés idején'*. Á „József Attila" szövetkezet pártszervezetének veze­tőségi ülésen megállapították, hogy a tarlóhántással egy kicsit hátrama­radtak, mert a gépállomás nem tudja biztosítani az éjjöl-nappab munkát. A kommunisták, alcik tud­nak traktort vezetni, erre vállalták, hogy a gépállomás traktoristái he lyett felváltva megvalósítják az éj­jeli műszakot. A pártszervezet ve­zetősége a munkához való kommu nista viszonyban már az aratás idején példát mulatott. Hiszen épp a vezetők vclltak azok, akiket már a hajnali négy óra és még az este] kilenc óra is a földeken tajált Csele természetes, hogy ilyen helyen a kommunista párttagok, brigádve­zetők, népnevelők példáját szégyen lenne nem követni a pártonkivüliek­nek. Ezen a vezetőségi ülésen még egy, a pártszervezet szellemére na gyon jellemző vita alakult ki: Tíz nap alatt, vagy nyolc nap alatt csé­peljenek-e? A vezetőség tíznapo felajánlást tett, a cséplésfelelös Borbás elvtárs bizonykodott: — Mi a Bredjuk-módszerrel nyolc nap alatt végzünk a csépléssel. Természetesen az ilyen szellem kialakításának dlőfeitélele a jó po. litikai munka. Ahhoz, hogy sok-sok termelőszövetkezetünk, sok-sok csép­lési felelőse cséplési ellentervet ké­szítsen, mindenekelőtt a pártszerve­zet felvilágosító munkájára var, szükség. A mcvélőmunkára. E jó példával szemben áll néhán rossz példa. A szegvá i „Gorkij", termelőszövetkezetben például még taggyűlésre sem jöttek össze párttagok. Ny'lván a pártbiza]. miak itt nem működnek. A hódme ző vásárhelyi termelőszövetkezetéi egy jelentékeny részében a pártbi. zajmiak csak a tagdíj beszedésével foglalkoznak és nem a pá -ttagok nevelésével. Ezeken a helyeken pártszervezet politikai munkája nerr. lendíti előre a szövetkezői gazdasági eredményeit. Éppen az ilyen nagy munkák teljében bonlakozik ki iga­zán a párt vezetőszerepe, ilyenkoi mulathatják meg a párttagok é­tagjelöltek jellemük minden voná­sát, ha a pártszervezet minden ta­got, tagjelöltet és pártonkívüli aktí­vát megfelelő feladattad lát el. Iiü lönösen nagyjelentőségű a pártszer vezet népnevelőinek munkája a ver. seny tudatosításában, s a verseny szellem felszításában. A termelőszö­vetkezet párttagjainak mott, a be hordás, tarlóhántás, másodvetés cséplés és begyűjtés idején talpon kell lenni. El kell érnünk ebben az évben azt. hogy minden községben az e]ső gabonaszállítmányokat a termelőszövetkezetek adják a hazá­nak, ezzel is példáf mutálva a még egyen leg dolgozó parasztoknak. A hangulat a termelőszövetkeze, tek dolgozó parasztjai között jó. A pártszervezetek feladata, hogy lel­kessé tegyék. A Iszcs párttitkár elv­társak kötelessége, hogy irányt szabjanak a népnevelőknek s a ter­meli őszövetkezetek hékebizotlságai­nrik is. hogy a szövetkezet egész tagsága megértse a békcharc és a békecséplés, békebegyüjtés azonos ságát és minden termelőszövetkezeti tag tudatában legyen saját mun­kája jelentőségének. Nem teljes ér­tékű azonbarl a pártszervezet mun­kája ha e]fe]edkez;k a DISZ fiata lókról, a termelésnek arról a fiata] roham csapatáról, akik m nt cséplő­brigádok tagjai a-ra hivatottak hogy ifjú lendületükkel maguk után ragadják a termelőszövetkezei minden do]gozó?át, hogy a termelő­szövetkezeli dolgozók lendülete munkalelkesedése átcsapjon az egész községre,, GYORS BEGYŰJTÉSSEL A BÉRÉÉRT \ szegedi járás dolgozó parasztjai a cséplőgéptől viszik be gabonájukat a begyüjtőkelyre Már több napja megkezdődött a szegedi járás egyes községeiben a cséplés. Termelőszövetkezetek, egyé. •illeg dcigozó parasztok, hiven a minisztertanács határozatához, a haza iránti kötelesség érzetből, ját jó' felfogott' érdekükben a ga­bonát közvefemiil a csép'ég-éptől ad. ják be szállítják a begyüjtöhelyre. | Zákányszéken kedden | kez­dődött meg a csépiés. Az első kévé. ket Szélpál István elvtárs, a helyi tanács végrehajtó bizottsága tagjá­nak asztagjából eresztettek a csép. 'őgép dobjába Szélpál István eLso és legfontosabb feladatának az al­ám iránti kötelezettség teljesítését tekintette. Még csak néhány zsák került egymás tetejére a mázsa mellett, már is üzent munkatársa, nak. Lázár Istvánnak, ekivri egész évben lovaikkal összefogva dolgozik: jöjjön segítsen lovával a szállítás­nál Lázár István nem váratott ma. gára, tudta miért kell a ló mihez keü a segítség Mire a cséplőgéphez ért akkor már virágokkal, gafyak- l ka! várták 'és díszítették fel lovát, amely Szélpál István lovával együtt [ rövid idő múlva húzta a színüLtig * megrakott, a kövér gabonával telt zsákokkal teli szekeret. | Sze pál István példamutatóan nemcsak a begyűjtési kötelezettsé­gét, hanem azon felül is adott be gabonát. Kijelentette, tudatában van a gyors beadás jelentőségével, mint tanácstag, aki a nép bizalmá­ból került erre a tisztségre, ezzel a tettévei is ki akarja érdemelni azt a bizalmat, amelyei dolgozó társai tanácstaggá választásakor előlegez, tele részére. Nem ez az 6|S° példa, mutató cselekedete Szélpál Ist­vánnak. A baromfi- és tojás­beadási' kötelezettségének már egész évre eleget tett. A növényápolásban és ezt megelőzően a tavaszi munká­ban is követésre méltó munkát vég­zett. Másodhövémyként krumplit és kukoricát vetett. M'e'őtt a cséplő­rtép asztagja mellé állt volna, akkor fejezte be a másodvetésű kuikorica első kapálását. Büszkén mondja el do'gnzó tár= a inak, hogy a második termés növényénidk stzára ma már failábszárig ér. Mikor a f öldm ű vess züveflk ezet raktáránál mázsára rakták a gabo­nával telt zsákokat, Széilpál István kijelentette: Hasonlóan teljesiti majd takarmánygabona beadási kö­telezettségét is. | Forráskút község ben a Fet­szabadulás-utca 11 szám a'att lakik Szalai Sándor 3 holdas dolgozó pa­raszt Az 5 első cselekedete is az volt, hogy begyűjtési kötelezettsé­gét a cséplőgéptől teljesítse. Be­adási kötelezettségét több dolgozó parasz társaihoz hasonlóan ő is túl­teljesítette. ÜUés községben Bene Istvánná 6 holdas dolgozó paraszt mutatott példát a kenyérgabona be­adás teljesítésében. Az első zsákok­kal 5 is a begyüjtőhelyre szállí­totta. A'ig néhány kilométer választja el Forráskutat, Ütést és Zsombó községet. Mindhárom helyen ki akarnak tenni magukért a dolgozó parasztok- Zsombón Nagymihály Lajos ménesjárás dűlőből i dolgozó paraszt mutatott példát, eki ugyan, csak a cséplőgéptől teljesítette egész évi kenyérgabona begyűjtési kötelezettségét. Gyorsítsuk meg a behordás ütemét A Megyei Tanács mezőgazdasági 1 Makó járás 15.8, 0. nódmezővásár­sztályánuk keddi jelentése szerint a hely 7.8 százalék. gyapot kivételével a kapásnövények háromszori ápo'ását a megye min­den részében elvégezlek. A gyapot­nál is a második sor és sorközi A másodvetés munkák állása a következő: 1. Csongrád járás 85 százalék; 2, Szeged város 75.4; 3. Szentes járás kapálás befejeződött, a harmadik 49.5, 4. Szegedi járás 37.4; 5. Makó ocdig folyamatban van. Fonlos járás 23.2; 6. Hódmezővásárhely azonban, i.ogy a fagy miatt újra- 12.3 százalék, vetett kukoricák kapálására is sor kerüjön, A növényápolási mnnkák időben való befejezése lehetővé telte az aratás lendü'etes, jó végrehajtását. \ mezőgazdasági osztály értékelése szerint júMus 5-ig a búzaterületnek 83.5 százatékán, a tavasziárpa terü­A behordás meggyorsítása lehető­vé leszi a cséplés általános megkez­déséi. Gépállomásaink, termelőszö­vetkezeteink hassanak oda, hogy azok az erőgépek, amelyek nappal a cséplőgépeket hajtják, az éjsza­kai órákban a tarlóhántási és a má. sodvetési munkákat végezzék. 9 ko'ea!-Mna!f3gy*ersziln3!i liüldiitisSi eT* szöv ví'éne'i nvilatuoza'a a Mvaláso't aláavnáz^ra irányuló úja 3 b amerikai mssierkeáésekről Keszon. Az „Uj-Kína" hirügy­'élnek 51.2 százalékán elvégeztük az »ökség külön udósitója írja: aratást. Áz ősziárpa és a rozs ara- j Az amerikaiak az értekezlet sá­á«ra már az elmub héten befejező- t,0,ráirl kívül nyiitan hangoztatják: lőtt. A megve aratási globális tel jcsítményc 8t.9 százalék. A járások aratási rangsora a kő­vetkező: 1 Sz-gcd város 94 szíza'ék; 2. Makó iárás 88.5 száza'ék: 3. Csongrád járás 8(5 száza'ék; 4. Szentes járás 85.1 száza'ék; 5." Szeged iárás 81 száza'ék: 6. Pó'mezővásárhely 61.3 száza­lék egyoldalú eljárásra készü'nek a hadifoglyok kérdésének „rendezé­se" tekintetében — akkor teszik' a Bármely egyo'da'ű lépég a fog. lyok kezelése tekintetében, alá­aknázhatja a vita egész alapját és ezért feltétlenül megengedhe­tetlen. Az amerikaiak legutóbb változ­tatni kezdtek azon az álláspont­azt, amikor a koreaükínai fél j íuko"; h°gY ®egtegadjái a tanács úi*bb megfeszített igyekezettel le-l^Lt* ^Ltl^V^Jfi^. he'övé tette a régóta megfenek- ! ^. haJland<* - hadifogoly­lelt hadifogolykérdés mindkét fél I kérd,es daaá' ker,esn,t'. számára kielégítő megoldásának amelY -észszerű mértekben eleget megtalá'ását, Az „Associated Press" Július 3-áról keltezet munszani távirata idézi William P. Nuckols dandár­tesz mindkét fél kívánságainak." Mialatt az amerika:ak azt állít, ják, hogy olyan megoldásra töre­kednek, amely „észszerű mér ék­Az aratás munkájában különös jó ^óvtő^ 'teie'SC munkát végeztek megyénk termeté- v?v5 ,jságiróknak 3dott SÍ k razaiát", amely szerint az ameri- j SI - ­kaiak a fegyverszüneti szerződés j szöve'kezctei. Az eddigi jelentések a'apián a kiskirálysági Lenin, a székkutasi Pclőfi. a mindszentj Le-, aláirá3a e-öu „bizonyos adminisz­nin, a csorvai Kiss Imre. a tápéi trativ intézkedéssel új helyzetet \dy Endre, a makói József Attila a ,eremtenek az olyan fogiyok Szá tömörkényi K-ss Ernő és a Haladás, ^ megtagadják a ^le. valamint Szeged városnak mind a II termelőszövetkezete befejezte az -ralást. De befejezte az árpa és a búza aratását Szeged város. Tömör­kény, Baks. Felgvő. Sövénvbáza, ''sorigrád. AsoHbalom. Mórnha'om, UH és. Zákányszék. Domaszék. Pnsz­amérges. Forráskút. Zsombó. ültö­TIÖS és Csengéié dolgozó paraszt­tá ga is. A még hátralévő aratási munkák szor.ga'mazásával egyidőben fontos feladata a községi tanácsoknak, hogv mozgósftsák a dolgozó paraszt­ságot a behordás ütemének fokozá­ára. A július 5-1 ál'onolnak meg­Vetően a "earatett bú-ának 2 9 "zúzalékát, a rozsnak 30.2 százaié­iát. az ösztárnának 23.5 száza'^t-öt. 1 Lavasziárpának 3.8 százaiékít hordták már be. Járásaink sorrend­űt a köveikező: 1. Sl'«fd Iá-ág 2*5.5 sráz-Vk; 2. Makó tárás 5.5 szá-n'á|t: 3. Szp«*rd város 3 9 száza'ék; 4 Szen'ps tárás 2.5 száza'ék: 5. Cson-rád »á-ás t 6 száz-i'ék: 6. . Hódmezővásárhely (je'enlés nem érkeze'ft. A hordás mellett szorgalmazni kell a tar'óhántási és a músodve­ési munkákat is. Járásaink tarló­íántási eredménve a köveikező: 1. Csongrád járás 41.4 lepülést." Amikor erről tudomást szereztem — irja a különtudósitó — kérdést Fz arról tanúskodik, hogy az amerikalak távolról sem hagytak fel fogságukba e ett tekintélyes számú emberünk visszatartására Irányuló szándé­kukkal és arcátlan kalandor módon előkészületeket tesznek tervük megva'ó~ítására. ünnepélyesein figyelmeztették az intéztem a koreai nephadsereg es amedkalaka, hogy :áltakonink 0 kína.' 1né,p,i..°nkéntefek íf2Yver- fogságba esett embereink egyoldalú szüreti ku do.'tsegenek egyik szo- kelésének mteden formája ellen, vivojehez, aki nyi atkoza aban a Ha az ilyen lépéSre többi kozoM ezeket mondoita: | vetemednek, vá lalniok kell a fe­„A hadifogolykérdés megvito. lelösséget az ebből származó «ú­tása folyamatmam van. I lyos következményekért". Fefejeződte& a Szovjetjogi Tanfolyam előadásai A Magyar-Szovjet Társaság és1 gedi Szovjetjogi Tanfolyam kere­a Magyar Jogász Szövetség által : tében összesen 20 előadási tar ot. rendezett második szegődi Szovjté- j tak, amelyek közül két áll.-snel­jogi Tanfolyam előadásai végei míleti és államjogi, 11 po'gári jogi értek. A befejező előadást dr. Ha-1 és kolhozjogi, 7 pedig bünt etőjogi lász Aladár egyetemi tanszékveze ő tárgyú volt. Az előadások közül mondotta. „A szovjet polgári íog négyet Hódmezővásárhelyen is általános része" címmeL Elöadásá- j megtartót'ak. A beszámolót kő­bán ismertette azokat a marxiz-1 vető megbeszélés során a tanfo­mus-leninizmus tudományos ei-! lyam hallgatói elmondották, hogy métetén alapuló legfőbb e veket, | az előadásokat nagy érdeklődéssel amelyek a szovjet polgári jogban hallgatták, s kérték a tanfolyam érvényesülnek. Az előadást a tan- | veze őségét, hogy a jövőben Is folyam tanulságainak és eredmé- j fol tassa az éIe,njárő Szovjet j nyelnek ertekelese követte. Dr.1 , . ,, , , százalék: ; Martonyi János egyetemi tanár a rendszer intézményeinek elmélyült 2. Szeg-d járás 35 6; 3. Sze-edl vá -j tanfolyam rendezősége nevében be. megismerését segítő előadássoroza. ros 3L8: 4, Szentes járás 22.3; 5. 'számolt arról, hogy a második sze- táit>».

Next

/
Thumbnails
Contents