Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-05 / 156. szám

Bfefcjczés előtt áll a búzaara (ás Szegeden Elszállítják KOesedoról a kínai hadifoglyokat Az Országos Bóketanács távlralban követeli fe barcelonai hadbfróságió] Lcpez Itaimundó és társai szabadonbocsálását Z M-DP CSO NG R A D MEGYE I PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJ VIII. ÉVF. 156. SZAM ARA 50 FII.LÉR SZOMBAT. 1952. JULIUS 5. Míaden erői az arafás gyors befejezésére Mezőgazdaságiink gépesítése hatalmasa; fejlődőt; tavaly nyár óta. Most eszle.udej'e még az olyan nagyüzemben is, mint a pankotai állami gazdaság, úgyszólván az egész búzatermést kézikaszával araiták le — az idén hét kombájn napi 115—140 holdjával aratja és csépeli a bő termést. Az ötéves terv idei dönlő évében, a munkásosztály következetes harcának eredményeként, kombájn dolgozik a vásárhelyi Csapájev-iszcsben is. A gépállomásokon sz;ntén megszaporodtak az aratógépek és traktorok. Bár még nem nélkülözhetjük teljesen a kézikaszát és a sarlót, azonban nagyrészben már a szocializmus gépeivel, a béke ,.harckocsijaival" vívják meg a kenyércsatát azok a dolgozó parasztok, akik mezőgazdaságunk szocialista átalakításának büszke zászlóvivői. Javában folyik az aratás megyeszerte. Nincs és nem is lehet ezekben a sürgős napokban tétlenkedő: a férfiak viszik a munka dandárját, az asszonyok szedik a markot, a nagyobbacska gyerekek hányják előttük a kötelet, az aratógépek után keresztelnek a esoportelnökök, könyvelők, kocsisok és állattenyésztők, de — mint a tömörkényi Haladás-termelőcsoportban — kaszát is fogtak és arainak egy szívvel-lélekkel. Egy az elhatározásuk: betar. tani a minisztertanács határozatában megszabott határidőt, mindi előbb elcsépelni és elsőnek túlteljesíteni a beadási kötelezettséget, óriási erővé, eleven gyakoTlatiá változott egyéni dolgozó parasztságunkban is a ,.Munkával a békéért!" harci jeliszó. Esti kisgyűléseken, kint a földeken egymásután ízületnek a lelkes párosversenykihívások, békefogadalmak, amelyek kivétel nélkül arról szólnak: ki lesz legelső a törvény betartásában, ki ad be több gabonát az államnak azonnal a cséplőgéptől. Tudatukba vésődött a falu egyszerű dolgozóinak a párt szava: a jó munkán, a munka eredményén, az alkotmányszabta kötelességek teljesítésén mérhető le, hogy ki mennyire beesnie, tes, ki az igazi védelmezője alkotó békénknek, drága hazánknak. Talán egyetlen mezőgazdasági tnunka idején sincs olyan nagy szükség az éberségre, az osztályellenség leleplezésére, mint éppen az aratás idején. A kulákság és a klerikális reakció nem nyugszik bele a békeharc újabb és újabb eredményeibe; nem nézi tétlenül, hogy a népek elszánt tiltakozása kiszabadította a börtönből Duclos elvtársat, hogy a világ becsületes dolgozóinak összefogása acélozza a koreai hősöket. Ezeken a forró nyári napokon TOhamosan érik a búza és ha a becsületes dolgozó parasztok nem figyelik minden percben a kulákok tévékenységét, fennáll az a veszély, hogy hagyják kiperegni a jövő évi kenyérnekvallót. A kulákok gyűlölete egyre fokozódik dolgozó népünk iránt és igyekszenek kutyahűséggel végrehajtani édestestvéreik, a déli határainkon túl acsarkodó titóisták kártevési uszításalt. Jugoszláviában 1— ugyanúgy, mint a Horthy-rendszerben nálunk — tömegesen árverezik el a szegényparasztok földjét és jószágállományát, amit kivétel nékül a kulákok vásárolnak meg. Hazánkban végérvényesen elmúltak ezek a kulákokra nézve boldog idők és ezt most az aratás gyors befejezésének akadályozásával akar. ják megbosszulni. Dolgozó népünk erejét, céltudatos termelő és építő munkáját azonban nem törheti meg semmiféle ellenséges ármánykodás. Száz és száz csongrádmegyei dolgozó paraszt gondol kaszavágás közben szeretett néphadseregünkre, amelynek tagjaiként az ő fiaik is o:t védelmezik boldog aratásunkat az imperialista határszéleken Az araitógépek zúgása közben fülükbe cseng a párt figyelmeztetése. munkával csak úgy lehet megvédelmezni a békét, ha ezzel egyidőben honvédelmünket ís szakadatlanul erősítjük. A pártszervezeteknek élére kell állniok és vezstniök, irányítaniok kell ezt a lelkes békcaratdst. Kisgyüléseken versenytáblákon, hangos híradókon és egyéni beszélgetések közben buzdítsák, serkentsék a dolgozó parasztokat arra, hogy saját jólfelfogott érdekükben minél gyorsabban tegyék keresztekbe a még lábon álló gabonát. Számítsák ki a nepnevelők azoknak, akiknél elmaradás mutatkozik, hogy 5—6 százaléknyi szemveszteség milyen hatalmas kárbaveszett mennyiséget tesz ki községi, megyei, vagy országos viszonylatban. Ha az egész országban egy százalékra le tudjuk csökkenteni a szem-veszteséget, ak kor is annyi gabona megy veszendőbe, amely elegendő volna Szeged, Csongrád, Vásárhely és Makó egész évi kenyérellátására. Éppen ezért magyarázzák meg a falusi népnevelő elvlársak: szorosan kell be kötni minden egyes kévét, nehogy összehordásnál kiszóródjanak belőle a gabonaszárak. A kötelet hajnalban készítsék, amikor harmatos a búza, mert különben csomókölés közben kihull belőle a szem. A rendet az álló gabonára vágják a kaszások, mert így takarosabb kévéket csinál a marokszedő és sokkal kevesebb lesz a kaparék. Agitátoraink figyelmeztessék a falu népéi: mi aránylag nyugodtan és békében la. karíthaljuk be termésünket, tehát nincs semmi okunk a késlekedésre ugyanakkor a hős koreai nép az amerikai imperialisták barbár bombázásai közepette végzi az aratást legtöbbször éjjel és mégsem késnek el a munkával. Az ő ragyogó példájuk és izzó hazaszeretetük ltcll. hogy lelkesítsen minket is kenyércsatánk e döntő szakaszában ugyanúgy, mint a zákányszéki dolgozó parasztokat lelkesítette, akik a zab kivételével július 1-én már befejezték az aratást és a napokban végeznek a behordással is. Minden erőt mozgósítanunk kejl r.z aratás gyors befejezésére. Ebben p. hajrában különösen nagy feladat vár a tanácsokra, a DISZ-re, MNDSZ-re és a többi tömegszervezetre. Ha a tanács nem áll a sarkára és nem szervezte meg a munkák folyamatosságát, könnyen elakadhat az aratás üteme. Csanádon például csütörtökön több dolgozó paraszt trágyát hordott a földjére ahelyett, hogy érett búzáját aratta vtílna. Furcsán hangzik, de azzal indokolták ezt a község vezetői, hogy „annak, is most van itt az ideje". Azt mutatja ez a jelenség, hogy a tanácselnök nem tudja, mi történik a határban, azt mulatja, hogy alszanak a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai. Minden józan felfogású dolgozó paraszt tudja: most aratni kell, nem pedig trágyát hordani és ha mégis akadnak, ak k ezt nem értik meg — szegénységi bizonyítvány ez a tanácsra nézve. A tanácselnöknek tudnia kell minden mozzanatról — eredményekről és fogyatékosságokról — ami a község határában történik és azonnal intézkednie kell az aratás! akadályozó okok megszüntetésére. Ha vannak olyan dolgozó parasztok, akik már learattak, akkor a tanácsnak kell figyelimezletniá őket, hogy hajtsák végre a rendeletet és ugarolják fe] azonnal a tarlót. Az aratásban is élenjáró tanácstagok kell legyenek a legmozgékonyabb ellenőrök, akik saját példájukkal segítik és serken, tik az elmaradókat. Nem mondhatják ezt el magukról az üllési tanácstagok, akik úgyszólván a kisujjukat sem mozdították meg azért, hogy a község első legyen az aratás befejezésében. Felszabadulásunk óta a tapasztalatok egész sora igazolja: a gazdasági feladatokat nem lehet elválasztani a mindennapi politikai felvilágosító munkától. Ahol elhanyagol ják a tömegek állandó meggyőzesét, ahol nem kapcsolják össze az idei aratást a bókeharccail, az ötéves terv hatalmas eredményeivel — ott azonnal mutatkozik a hiba. A szentesi járásban azért húzódott el több hétig az aratás a mult évben és azért nem is halad az idén sem úgy_ a munka, ahogy kellene, mert a pártszervezetek nem jó politikai vezérei annak a területnek, amelyért felelősséget vállaltak. Ott azonban aho'l a népnevelők fáradságot nem kímélve végzik felvilágosító munkájukat ahol a DISZ-fiatalok meggyőzik szüle'ket a gyors és szemveszteségnélkülli aratás fontosságáról — min; például Gyálaréten — ott nincs és nem is lehet elmaradás. Fokoznunk kell az aratási munkaversenyt. Ipari munkásságunkkal együtt kell haladnunk a közelgő Alkotmány ünnep tiszteletére indított munkaiéinjánlások sikeres valóraváliásáért* Kivívjuk a végső győzelmet az amerikai imperialistákkal folytatott harcban A szegedi dolgozók ezrei tüntettek a koreai és a magyar nép barátsága mellett a péntek esti békenagygyűlésen Pénteken este már jóval 7 óra. előtt hatalmas tömegekben vonullak a Rákosi Mátyás hídon Szeged dolgozói az .újszegedi szabadtéri, színpadhoz, hogy hitet tegyenek a i koreai és a magyar nép barátsága melleit; torró együttérzésüket le- j jezzék ki Korea hős harcosai felé : és demonstrálják a magyar dolgozó nép imperialisták elleni gytllöle- j tét. Hét órára zsúfolásig megtelt az újszegedi szabadtéri színpad nézőiere. Pár perccel 7 óra ulan megérkezett a koreai küldöttség, i a Magyar Dolgozók Pártja Csongrádmegyei Bizottsága és a Szegedi Városi Pártbizottság tagjainak kíséretében. A nagygyűlés többezerfőnyi közönsége percekig tartó tapssal, felállva köszöntölte a hős koreai nép küldötteit, Csin Ban Szu elvtársat, I a Koreai Munkapárt Központi Bi-: zoltságának tagját, a Magycrorszagon tartózkodó koreai kormányküldöttség helyettes vezetőjét, Han Hjo Szan, a magyarországi koreai követet, Á békenagygyűlés elnökségében a koreai vendégek mellett helyet foglalt Jegyinák János elvtárs, az MDP Megyei Bizottságának titkára, Zombori János elvtárs, a Sze. gedi Városi Pártbizottság titkára, Dénes Leó elvtárs, a vcrosi Tanács Végrehajtó Bizot'ságánnk elnöke, Fodor Gábor egyetemi rektor, Farkas Istvánne, az MNDSZ szegedi szervezetének titkára, Kőműves Erzsi, a Szegedi Állami Nemzeti Színház művésznője, Lacsán Mihályné, a Városi Békebizottság titkára és a szegedi üzemek és tszcs-k kiváló dolgozói. A magyar és a koreai himnusz elhangzása után Fodor Gábor, a szegedi Egyetem rektora, a békenagygyűlés elnöke mondotta el megnyitó beszédét. Vigyétek el hazátokba a mi népünk szeretetét, megbecsülését Kedves elvtársak, békeharaos ] ársak! — kezdte megnyitó beszédét • Fodor Gábor elvtárs —. Minden alkalom, amikor a béke megvédésének ] ügyében összegyűlünk, ünnepnek számít népünk életében, a szegedi dolgozók éleiében is. Ma ez az ünnep kettős: ünnepeljük a békeharc legnehezebb szakaszán hősi harcot vívó koreai népet, melynek küldöttei most ellátogattak hozzánk. De ünnepeljük ugyanakkor a békeharc egy másik nehéz szakaszán kivívott hatalmas győzelmünk egyik győztesét, Jacques Duclos elvtársat, akit a viliág békeszerető népeinek mindent elsöprő tiltakozása és szolidaritása kiszabadított a börtönből s ezzel lehetővé tette, hogy Duclos elvtárs újból kezébe vegye Franciaország áruló vezetővel szemben a népi küzdelem irányítását és vezetését Fodor Gábor elvtárs, egyetemi rektor a továbbiakban Korea kélesztendős harcáról szólt. Elmondotta, hogy amiig Amerika pusztán hatalmi érdekeiért küzd s hídfőt akaT fenntartani Ázsia szabaddávált népeinek megtámadására, addig a hós koreai nép a legigazságcsabb ügyért, szabadságjáért harcol. Köszönjük, hoqy eljöttetek hozzánk Lenin és Sztálin nagy -pártja —. mondotia a többi között Fodor Gábor elvtárs — arra tanít bennünket, hogy a világ minden dolgozóját összefogó proletár nemzetköziség széliemében kell élnünk és dolgoznunk. Vizsgáljuk meg önmagunkat, megtettünk-e mindent mi. Szeged dolgozói annak érdekében, hogy a békeharc nálunk hasonló eredményekkel járhasson, mint a békeharc más frontjain, a világ szocializmusért lelkesedő dolgozói kivívtak. Országunk népe, mint két évvel ezelőtt, most is ismét koreai műszakra készült fel és ebben a koreai műszakban fejezi ki mindent elsöprő erővel szolidaritását és szeretetét a harcbanálló koreai nép iránt és a népi Kína iránt, amely e harcot önkéntesen támogatja. Fodor Gábor elvtárs ezután ismertette a koreai műszak eddigi szakaszának jelentősebb eredményeit. Befejezésül köszöntötte a koreai küldő ltokét „Köszönjük nektek koreai harcostársak, hogy együtt küzdőtök velünk és érettünk a béke ügyéért, a szocialista jövőért. Köszönjük, hogy eljöttetek hozzánk. Mondjátok el élményeiteket, munkátokat, ismertessétek harcotokat! és v'gyótek el hazátokba a mi népünk szeretetét!, megbecsületék Fodor Gábor elvtárs üdvözt 5 sza_ vai után a nagygyűlés résztvevői lelkes tapsa közepette vonultak fel a szegedi általános iskolák úttörőinek küldöttei, hogy kösr'tatsék a hős koreai n'ép fiait. Virágokkal kedveskedtek a vendégeknek s vezetőjük rövid kis beszédéiben el. moml'Jblta. hogy a magvar fiafc'J1ok is mélységesen együttéreznek Korea hős úttörőivel, akik a harcosokat segítik és támogatják nehéz küzdelmükben. De a magyar úttörők tudják — mondotta tovább az úttörő küldöttség vezetője —, hogy az együttérzésen felül harcolni is kell a bükéért. S mi azért harcolunk. hogy hazánk erősödjék, virágozzék, s még szilárdabb bástyája legyen a béke ránkbízott szakaszának. Forró üdvözletet hoztam a testvéri magyar népnek Az úttörő küldöttség köszöntesse után szűnni r.em akaró éljenzés és taps közben emelkedett szólásra Csin Ban Szu elvtárs, a Koreai Munkapárt Központi Vezetőségének tagja, a Magyarországon tartózkodó koreai kormányküldöttség he. lyettes vezetője. Kedves elvtársak! — kezdte be-zédét Csin Ban Szu elvtárs —. A Koreai Munkapárt nevében, valamint a Koreai Demokratikus Köztársaság kormánya és az egész koreai nép nevében mélv hálámat fejezem ki azért a segítségért és támogatásért, amelyet a magyar nép a koreai népnek nyújtott a hazája szabadságáért és függetlenségéé-!, az amerikai agresszorok ellen vívott igazságos háborújában és forró üdvözletet hozlam a testvéri magyar népnek, sze-etetf vezérének. Rákosi Mátyás elvtársnak és az általa vezetett Magyar Do'gozók Pártjának. K koreai nép eltökélten kelt fel ai ellenség megsemmisítésére — Küldöttségünk nevében örömmel tolmácsolom tes'véri üdvözletünket a szegedi munkásoknak, mű-zakiaknrJk, dolgozó parasztoknak, alkalmazottaknak és értelmiségieknek. akik az ötéves terv határidő előtti tel iesítésével építik a szocializmust Magyarországon. — Hazánk meghódítására. Kína és az egész ázsiai földrész megtámadására az amerikai imperialisták a legmodernebb haditechnika hatalmas erőit vonultatták fel, repülőgépeket, tankökat, hadihajókat, és nagyhancron bejelentették az úgynevezett villlámháborút a Ko-eai Demokratikus Köztársaság ellen. A koreai nép azonban a Munkapárt és szeretett vezére, Kim Ir Szén elvtárs felhívására eltökélten kelt fel igazságos háborúra, az ellenség megsemmisítésére, hazája megmentésére. Kim Ir Szén nevének haltetára egy emberként állt fel a nagygyűlés közönsége, lelkes, ütemes taps. sal éltette a koreai nép nagy vezérét. Percekig zúgott a lelkes éljenzés. messzi visszhangozták Újszeged fái: „Kim Ir Szen és Rákosi elvtárs nevét". Csin Ban Szu elvtárs a továbbiakban ismertette a kétéves háború törtteetét. Elmondta, hogy a megpróbáltatások nehéz idején a koreai néP hősiessége még fokozoltebbá vált. még szilárdabb ellenál'ásról tanúskodnak a tények. Maid beszélt a koreai Néphadsereg hatalmas győzelmeiről és elmondta. I hogy a Köztársaság Számos hőse ' és nagyszerű harcosa között laláj lünk hősöket, akik lestükkel el' fedve az el enség lőrését, meg. nyitották az utal a hadsereg részlegei számára, akik torpedónaszáddal süllyesztették el az ellenség j cirkálóit, s pusztították az ameriI kai repülőket. Mindenki a front biztosítására1 A kocsedol eseményeket ismer. ter.'te ezután Csin Ban Szu elvtárs. Baszétt az amerikaiak barbár bánásmódjáról és az ezzel szemben keletkező kemény helytállásról, a foglyok szilárd akaratáról, majd a partizánmozgalora eredményeiről beszélt. Elmondot. la, hogy az egész koreai nép „Mindenki a frontra", „Mindenki a | front biztosítására" jelszavakkal küldi összes erőit harcba a győzelem biztosításáért. A front fa a hátország egységbe forrt össze. A városokban és falvakban, az. üzemekben és gyárakban, a bányákban: és a vasúti vállalatokban férfiak és nők, ifjak és öregek részlvesznek az ellenség feletti győzelem biztosításában, s a koreai nép számtalan hőstetei't vitt véghez a hátországban Í6. A koreai nép győzelmet győzelem ulán arat — Kedves elvtársak — mondolta Csin Ban Szu elvtárs — a koreai nép az imperialista tábor legerősebb hatalmával való harcában ma példamutató hősiességgel küzd és győzelmet győzelem után arat. Mit mond ez a tény? Ez bizonyítja, hogy a béke. a demokrácia és a szocializmus tábora, élén a nagy Szovjetunióval, győz az imperializmussal vívott harcban. A koreai nép ma a győzelembe vetett hitlel harcol az ellenség ellen. A koreai nép ezért megbízott engem — folytatta Gsin Bah Szu elvtárs —, hogy tolmácsoljam nektek szilárd eltökéltségét: ,,Mi, a koreai nép feltétlenül kivívjuik a végső győzelmet az amerikai imperialistákkal folytatott harcban. Nem fér kétség ahhoz, hogy győzünk". Csin Ban Szu elvtárs e szavai után a közönség hatalmas tapssal tüntetett a végső győzelemig harcoló koreai nép és a magyar nép barátsága melleit. Sokáig zúgott a taps s Szeged dolgozói felállva éltették a békeharc győzelmes vezetőit, Sztálin. Rákosi és Kim Ir Szen elvtársakat. A magyar nép tovább folytatja a koreai nép megsegítését Az ellenség mindent elvett tőlünk — folytatta Csin Ban Szu elvtárs, — A gyárakat, kultüririlézményeket, lakóházakat, kenyerünket, ruházatunkat, A koreai nép azonban nem hagy fel hősi harcával és nőni törik meg bánatában. A koreai nép keményen kel ki a romokból s tekintetét a Szovjetek országa felé irányítva, mely a kommunizmus felé halad és a népek nagy vezérének, Sztálin elvtársnak nevével ajkán figyelemmel kísérve a nagy Kína és a ti országotok ragyogó munkateljesítményeit. a koreai nép folytatja hősi harcát. Attól a perctől kezdve, amikor az amerikai Imperialisták Köztársaságunkra rátámadtak, a testvéri magyar nép, a Magyar Dolgozók Pártja és szeretet! vezére, Rákosi elvtárs vezetésével hatalmas segítséget nyújt a koreai népnek. És ma a magyar nép tovább folytatja a koreai nép megsegflésére indított mozgalmat. Elszakíthatatlan szoros barátságot érzek irántatok, akik a proletár internacionalizmus zászlaja alatt, a szocializmus építésének útján haladtok előre és a békéért harcoltok. Harcotokhoz a koreai nép teljes szívből ragyogó győzelmet kíván Ez az érzés népünkben a felszabadító háború folyamán még jobban megerősített, hála ezért az önzetlen, testvéri segítségért, ame__ íFotytatás a második oldalon)