Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-04 / 155. szám

A KOMMUNIZMUS NAGY ÉPÍTKEZÉSEI a Szovjetunió őszinte békeakaratát bizonyítják Osztrovszki György elvtárs előadása Hétfőn, június 80-án este 6 órai kezdettel tartotta meg a Pártokta­lés Házában Osztrovszki György elvtárs, a Tervhivatal elnökhelyet. tese „A szovjet tudomány szerepe á kommunizmus építésébein" című nagy érdeklődéssel várt előadását. Az előadáson megjelentek a szegedi üzemek dolgozóin és műszaki veze­tőin kívül az egyetemek tanárai is. Osztrovszki György elvtárs beve­zetőjében az orosz tudomány forra­dalom előtti helyzetét ismertette. Elmondotta, hogy a tudományos kutatás fellendülése a XIX. század­ban Oroszországban is bekövetke­zett, de mégsem vájt olyan hatal­mas erővé, mint amilyen lehetett volna, mert nem forrott össze nagy, következetes, rendszeres mozgalom­má. Kevés kapcsolata volt az élet­tel. A N«gy Októberi SvncfalUta For­radalom ar-nban új erőt adott Oroszországban a tudományok fejlődésének. Szoros kapcsolat létesült a frdnra/Vir és a azo­clal'ztns építésének gazdasági feladatai közölt. Már a villamosítási terv összeállí­tásával a legkiválóbb mérnököket és tudósokait bízták meg. A hatalmas sztálini tervek megvalósítása idején pedig az ország ipari országgá való átalakításában még jelentősebb fel­adatokat bíztak a tudósokra, a szov­jet tudományra. A tudósoknak sok­seáa kutatóintézet állt rendelkezé­sükre a kutatómunka elvégzéséhez s a szovjet hatalomtól ezenkívül is minden támogatást megkaptak. A továbbiakban Osztrovszki elv­társ a szovjet tudót JÓ ny jellegzetes sajátosságait ismertette, elmon­dotta, hogy a szovjet tu-Jomány a legnagyobb mértékben összeforrt a gyakorlattal, majd a kw-nunizmus legfőbb jellemvoojárrinak ismerte­tése után a szocializmus ős kom­munizmus közötti átmenet sajátos­ságait és tudományos feladatait is­mertette. Ezek után kezdte meg előadása második részének tárgyalását a kommunizmus n«gy építkezéseiről. Először a kujbisevi és a sztálin­grádi vízierőmű adatairól beszélt. Ismertette az erőművek jelentősé­gét a szovjet gazdasági élet fejlő­désében. Ezek az erőművek 2.5 mil­lió hektár területet öntöznek s to­vábbá 13 millió hektár terület víz­ellátásét teszik lehetővé. Ezt a ha­talmas földdarabot — folytatta to­vább előadását Osztrovszki élvtárs —, mely több mint másfélszerese Magyarország területének, a szó igazi értelmében a természettől hó­dítja el a szovjet ember. A két crőmfi együttes termelése 20 milliárd kii*vattára lesz, vagyis kétszerese a Len'* állal kidolgozott villamosítási terv­ben előirányzott jnennytaégnek és meg fogja haladni a vltla­mosenergla termelésben élen­járó három enrőpal ország — Olaszország, Sváje, Svédország — együttes termelését. „ A k# vízi erőmű mriKefJ a harma­dik gigászi munka a furkmém fő­csatorna és a vele kapcsolatos gi­gászi építkezések. Ez a csatorna a Kaspi-tengeren túli terület déli ré­szének, a Kara Kum sivatagnak is, öntözése, megművelése, a gyapot és a takarmánytermosziés és az ál­la henyélt és fellendítésének szolgá­latában áll. A főcsatornán kivül 1200 kilométer hosszban öntözőcsa­tomákat létesítenek, melyek mint­egy másfélmillió hektár terület ön­tözésére lesznek alkalmasak. Délukrajna sztyeppéi — mon­dotta iovább Osztrovszki elvtárs — 6zinfén 6inylik a Kara Kum 6i­vatag felől érkező száraz porfel­hők rossz hatását. Gyakori ezért az aszály, pedig eu föld gazdag és termékeny. A Szovjet emberek az aszály legyőzése érdekében a Dnyepper vizének felhasználásá­val erőmüvet építenek, mely 250.000 kilowatt kapacitású lesz, s más­félmillió hektár föld öntözéséi és 1,7 millió hektár terület vízellátá­sát teszi lehetővé. Az ö'ödik hata'mas raü a he józ­ható Volga-Don csatorna. Építését már a harmadik ötéves terv ide­jén megkezdték. Az öntözőrend­szere 190 kilométer hosszú főcsa­tornából és 568 kilómé-eres el­osztóból áll. A Voiga-Don csator­na megépítésével Moszkva öt ten­ger kikö'-öje lett. A Fekete-, Kas­pi-, Fehér- és Balli-tengerekböl a hajók Moszkváig tudnak feljutni, E hatalmas építkezéseket — folytatta tovább előadását Oszt. rovszki elvtárs — éppen azért lehet Ilyen példát­lanul rövid Idő alatt megvaló­sítani, meri a szovjet nép, a szovjet emberek milliónak lel­kes részvételével történik. A Szovjet emberek önként, öröm­mel jelentkeznek az épi'kezések­nez. A második tényező pedig a tudomány vívmányain alapuló új technika. A tudományos kutatók expedíciókat szerveznek, hogy a kérdések megoldásának úi for­máit, módszereit hozzák létre. Az egyes tudományszakok mun­kájának ismertetése után Oszt. rovszki elvtárs ártól beszólt, hogy a nagy eredmények a ml fejlödé. Bünkre is hatnak, majd őzt bi­zonyttolta, hogy a kommunizmus magy építkezé­sei a Szovjetunió következetes békeharcának bizonyítékai. Ma az egész haladó emberiség büszke örömmel figyeli a Szovjet­unió hata'mas épitkszéseinek, a kommunizmus épféeének 6ikerét' - fejezte be előadását Osztrovszki Gyö;gv elvtárs. A maigy sikerű előadás a me­redi arüszaki és tudoraányos dol­gozók számára nemcsak azért volt nagyjelentőségű, mert a szovjet terveket ismertette ve'űk, de azért is, mert napi munkájuk vég­zéséhez is közvetlen segítséget adott. PÁRTÉLET Szeged járás dolgozó parasztsága fokozott lendülettel dolgozik az aratás-cséplés sikeréért niMteúU tanuld — tanúiddal ismét mestec Már behordták n, gyapoté* a föl­diekről A* éjszakák egyre hűvöseb­bek lettek. Reggelenként tejszínű ködlbé burkolózott sztyeppei tavaik felett már későn kelt fel se. őszi riap. — Mi ütött beléd eanrri az épftfcer rő33el ? Hiszen a te gyapotod az egész könnyeiken híres. És 'éppen a legjobb munkacsapatéezietőt enged­jem el ? Talán ellensége legyek sa­ját kolhozomnak ? — A lányok elvégzik az én dolL gomat is. Találni köztük olyat, akit meg lehet (enni helyettem muraka. csapatveaetömek. — Mondtam, hogy nem, tehát nem! C93k autóm, hogy Fiija eljárt a kerületi pártbizottságnál, hátrál* meg a koűiozelnök. Fiija soha 1110111 gondolta volna, hogy ilyen nehezen válik majd meg a kolhoztól, össze­hívta a komszomolgyülést a átadta az ügyekét az új titkárnak. Amikor vég© volt a gyűlésnek, hazafelóimenet taltiHMfttt a kolhor­e! nőkkel Az öreg egyideág zavar­tan babrált dohányzacskójával majd halkan ennyit mondott; — Ne gondolj felőlem remim rosszat- Mondhatom, hogy i& kolhoz­ban a jók között a legjobb voltát, de beismerem, hogy az építkezés óriási dolog öregember vagyok és úgy gondolok rád, mintha a lányom volnál. Ha lehetne, magam is oda­mennék, nem nézném ez lóvéimét, dlehát nekem itt a kolhoz ..» Feliksza Gnatóvsz,kaja fagyos de. temberi reggelen érkezett meg Ka, hovkába. Egyenesen az építkezési irodába ment, Itt csak rövid ideig beszélgetett. Foglakozása? I _ Küldjenek vakolómuntkásnak. — Dolgozott már mint vakoló­munkás? Nem, de megtanulom. Akivel beszélt, elmosolyodott. — Beletanul majd a szakmába. Kár, hogy még nem nyilt meg az iskola nálunk. Maria Parsomenko brigádjába kerül. A legjobb bri­gád nz építkezésen — tefte hozzá büszkén. így került a munk-acsapatvezető a tanulók közé. Segített felszegez­ni a 7-SÍnde'yekiel-, homokot hordott a* épItőállvánryTa. A leányok, akik már régebben Itt dolgoztak, mindent megmagyaráztak neki és átadták munkában Szerzet* ta­pasz/ la-la>teikat. • Amikor Maria Parhonrenko sza­badságra utazott, ideiglenesen Gnatovszkajátl nevezték Hí bri­gádvezelővó. Ezt a mutikáját is jól végezte. Keményen fotgjta a munkát és jpl irányított, jól dol­gozott. Megtörténi, hogy egyszer a habarcs vágy két órát késett, s bár a leányok behozták a lemara­dást és aznap is másfél normáit tel­jesibettek. Gnaiovszkaja mégis el­határozta, hogy fedezámolja ezeket a hibákat. A legközelebbi alka­lomkor, amikor a habarcs újból késett, a népes helyeken, nagybe­tűs röplapok jelenlek meg e szfl­vajckialí „Alperovics elvtársi A ma* ga szervezőképességének hiánya miatt ma a vakoló brigád tíz em­bere két' órára leállt". Ezután a munkavezető részére igen kelle­metlen számok kövefkeztek. Gna­lovszkaja kiszámította, összesen mennyi munkaidő veszett kárba es hany négyzetméter fala* lehe­Okolna. A mun­káeok a szünetben odagyültek és hangosan olvasták a „villámot". A munkavezető egy pillanatig meghökkent, de artán elgondolko­zott ffs lgaaat adott a lánynak. A brigád munkája pedig észrevehetően javult. Amikor Parhomenko visz­szalért, a munkavezető azt mondta neki: — Egy brigádban két ilyen bri­gádvezetőnek nincs mit keresnie. Gnatovszkajának másik brigádot lehet adni. Feliksaa Gnatovszkaja brigádve­zető neve gyorsan híres lett. Bri­gádja — a legfiatalabb Komszo­mol-brigúd — mindig az élen ha­lsdlt. Távoli építkezések legjobb vakojóbrigádjai hívták ki őket ver­senyre, sztahanovista brigádok hív­ták meg őket tapasztalatcserére és az ország minden részéből kaptak leveleket. Otthon pedig, Grigorevka falu­ban a kolhozparasztok büszkén be. szélgetnek Feliksza Gnatovszkaja sikereiről és az öreg kolhoaelLnök is elégedetlen bólogat, amikor aiz új­ságok egykori legjobb munkacsa­pat vezetőjének új sikereiről! számol­nak be. Most. amikor befejezés felé köze. lednek "az aratási munikák és egyes községekben már zúgnak a cséplő­gépek, a ti tó, siók fokozottabb mér­l ékben igyekeznek zavarni ofszág­épitő munkánikat. Najjonkéut ismét, lik meg aljas provokációkat a ha. tárom őrködő katonáink és a határ­mentén békésen dolgozó parasztsá­gunk ellen. Ez aljasságok hallatán ökölbeszonil a magyar dolgozók keze és még az eddigieknél ig job. ban dolgoznak, hogy ezzei is kimu­tassák megvetésüket az imperialis­tákkal szemben. A szegedi járás termelőszövetke­zetei és egyénileg dolgozó paraszt, sága, hogy jó munkáján keresztül is megmutassa erejét, már az ara. tás előtt a pártszervezetük 'ós taná­csok irányításával komoly felkészü­lést tett az aratás.cséplég érdeké­ben Taggyűléseken, ki sgyüléseken tudatosították a dolgozókkal az ara. tás-cséplés je'.entőógét. Határoza­tokat hoztak a nyári munkák sike. res elvégzéséért, bár ezen a téren Voltak kisebb hiányosságok. Öttö­mösön például június 21-én szabad pártestet ké'lett volna tartania a pártszervezetnek, d© azt nem szer­vezte meg a vezetőség. Ez arra fi. gyelmeztette a járási pártbizottsá­got hogy ezután a taggyűlések mellett az alapszervezetek szerve­zőmunkáját is fokozottabban ellen­őrizze. Ilyen kisebb hibák ellenére az aratás sikerrel és a kellő időben indult be. Az ö&ziárpa aratását már az el­múlt hét elején be is fejezték és a homoki részeken nyomban hozzá­fogtak a rozs aratásához. Elsőnek jelentette be a munki befejezését a kisteleki Felszabadulás-tszcs, ahoj már az elmúlt hét riejón végeztek az aratással és megkezdték a csép­lést. Nem mondható el ugyanez a csoivai „K ss Imre" tsz.röl: itt még mindég mutatkozik a befurakodott Fodor-kulákok romboló munkája. Bár a csoportban a tisztogatást kellő időben végrehajtották, azon. ban az új vezetőség tapasztalatok hiányában nem tudta kellően meg­szervezni a nyári munkákat és emiatt lemaradás mutatkozik az aratásban. Járásunk terültén a DISZ fiafal­ság komoly murakát végez az ara. tásba,n is. Ószentiván községben néldául három csoportból álló 16 tagú brigádot szerveztek a fiatalok a pártszervezet irányításával, akik a rokkantak és a munkaképtelen öregek vetéseit aratják le. A móra. halmi határőrség 15 tagú arttóbri­gádja az ásotthalmi „Békeharcos" tszcs-ben négy ós f&l hold rozsot aratott le a DISZ tagjaival együtt. Szatymazon 10 DISZ fiatal 25 ka­tasztrális hold learatását váltotta és teljesítette. Az ifik elhatározták, hogy a cséplésben is együttesen vesznek részt. Hasonló felajánláso­kat tettek az üllőm és kübakházai fia'&loik is A járási' tanács az ld«ei betakarí­tást — az Mmttlt évihez viszonyít. va _ jobban készítette elő. A tava. lyi rossz munkát ériókelve a tanács­elnökök, az osztályvezetők rámutat, tak a hibák okaira és megmagya­rázták azok megszüntetésének mód­ját. Az előkészített munkatervek maradéktalan végrehajtása érvleké­ben a községek felé fokozottabb el­lenőrzést gyakorolnak ég a hibákat mindjárt a helyszínen, menetközben kijavítják. Bár a lanacS az aratást és cséplési versenyeket elindította, azokat nem szélesítette ki olyan mértékben, mint az szükséges volna, holott az aratás.cséplés sikeréhez nagyban hozzájárul a szocialista munkaverseny, A tanulság ebből az, hogy nagyobb gonddal kell elő. készíteni, majd tömegmozgalommá kell fejleszteni a versenyt; egy-egy versenyszakasz 'értékelését a határ, időben végre kell hajtani, hogy a verseny állásáról értesülhessenek azok, akik abban résztvesznek. A* aratás cséplés lázas munkájú* ban nem szabad elfeledkeznünk az ellenség, főként a kulákság akna­munkájáról sem. Fokozott éberség­gel figyeljük a kulákot, mert szabó, tál. Rácz Rudolf zsombói kulák pól­dául zölden vágta le az árpavelését. Simon Vilmosraé bordányi kulák behagyta gazosodni a szőlőjét, ör­dögh Istvánné zákányszéki kulák r.em kapálta meg a kukoricáját, hogy kevesebb teremjen. Figyelnünk kell a fekete reakcióra is, mert népi demokráciánk elleni Aknamun­káját nz aratás és cséplés idején móg inkább fokozta. Ötéves tervünk sikeres végrehaj­tásának egyik biztosítéka az anyagi takarékosság, amelynek a c&éplósnél is érvényesülnie kell. A takarékos-; sághoz segít az, ha a learatott ga­bonát közös 6zérűn csépeljük Pártszervezeteink és tanácsaink lé-1 széröl komoly szervezőmunkát igéi nyel ennek a feladatnak a Végre, hajtása. A cséplés menetének biz* tosítáeára pártszervezeteink, tomeg­szervezeleink egész tagságukat moz. gósítgák. A cséplőgépek hatósági/ ellenőrzése mellé meg keil szervez­nünk a társadalmi ellenőrzést is, amelynek egyben felvilágosító, nép.: nevelő murakát kell kifejtenie «• géptől való beadás 'érdekében. Kor­mányzatunk elrendelte hogy ebben az évben a beadási kötelezettségét mindenki a géptől köteles teljesí­teni. Ennek a rendeletnek a megfe. lelő tudatosítása biztoeítja. hogy mindenki elegét tegyen állammal szembeni kötelezettségének. Járásunk területén a tartóhántfe. rak több mint egyhatod résfflét vég­rehajtottuk. Ugy a csóplés, mint a tarlóhántás' elvégzésében nagy fel­adat hárul gépállomásainkra. A tarióhJntásstt egy dőben bizto­sítani kell a má se d növény vet ési te/rvünk teljesítését is, hogy büsz­kén jelenthessük pártunknak: a sze­gedi járás dolgozói eleget te»Mc a dolgozó nép állama iránti kötele, zettségüknek. Koczka Józsefné, Szegedi Járási Pártbizottság BESZÉLGETÉS KOREAI HŐSÜKKEL P Csenki Jámoe elvtárs a közelmúltban a Szovjetunióból és Kí­nából visszatért! Magvar Állami Népi Együttes tagja, vásárhelyi •olt bérestanyás család gyermeke. Nyolc évig maga is szüleivel bé­reskedett. A felszabadulás adta meg számára is — mint annyi .'ia-alnak. — a ("ehetőséget, hogy tanuljon, tehesége kibontakozzék. Szorgalma révén szakérettséglzett, majd a főiskolái a iratkozott. Elele legnagyobb élméryc volt a mostani Szovjetunióbeli és kinai útja. Élményeiről e cikk keretében számol be: mint nézők foglaltunk Először mini nézők helyet az emelvényen a Szovjet­unió, a népi demokratikus álla­mok, a koreai hősök és a kinat ön­kéntesek képviselőivel együtt. A felvonulás méreteiről és szépségé­ről nem lehet olyan egyszerűen írni. Felejthetetlen volt gyönyör­ködni a telvonulók rendezett so­raiban és látni azt, hogy mekkora szeretettel veszik körül a dolgo­zók a nagy kinai nép vezérét: Mao Ce Tungot. ffgy hónapig tartott tarlózkodá­•*-' sunk a Szovjetunióban. Fe­lejthetetlen élmények sorozatát él­tük át e napok alatt. Moszkvából lolytattuk útunkat Kína, felé. fiz napi utazás után érkeztünk Pe­kingbe, az új népi Kína fővárosába. Fogadásunkra a pályaudvaron ha­talmas tömeg gyűlt össze. Több ezer ember: úttörők, diákok, ka­tonák munkások. A tér örömben úszott. Vendégek és vendéglátók mosolygós arccal ölelkeztek. Ez a felszabadult boldogság azért Is volt fordultunk mi Is egyre és egyre az kölcsönös, mert most fordult elő elnöki emelvény leié, hogy láthas­először az évezredes Kína törté- suk mi is a szeretett vezért, nelmében, hogy 16.000 kilométer j k[nai mCivészekkel ml ts távolságról, mtnt testvérek er- fX résZtvettünk a felvonulásban, keztünk hozzájuk; — elvtársak, amit húszperces műsorunk köve­akik a magyar nép üdvözletet tol- /eff> Fellépésünk után adta át mácsoljuk Mao Ce Timg népének, ^gyütt/tsünk küldöttsége át aján Két heti ugyancsak felejthetet- dákokat Mao Ce Tung elvtársnak, len pekingi tartózkodásunk után amelyek közül a zászló nyomban vidéki városokban léptünk tel, felkerült az emelvényre. Ez a nap hogy ott is bemutassuk a magyar felejthetetlen volt úgy számomra, nép muzsikáját, dalait, táncait, mint mindenki számára ... Nahking, Sanghai, Handzsan vá- \ További pekingi tartózkodásunk rosok voltak állomáshelyeink, fn- alatt az idő igen kedvezett a szá­nén fértünk vissza ismét Pekingbe, badtéri előadásoknak, hogy részt vegyünk a világ dol- szintén hatalmas sikert arattunk és gozóinak nagy ünnepén, a pekingi megnyertük a kinai nép szeretetét május l.-én,. V1 é* elismerését. ekingi tartózkodásunk alatt május 16-án, ugyancsak nagyszerű élményben volt részünk. Felkeres­tek szállásainkon a koreai hagy átadják üdvözletüket rajtunk keresztül az egész magyar nép­nek. Az egyik tengerészkapitány többszörösen kitüntetett volt. Ko­rea hőse. Elmesélte ott nekünk, hogy brigádjával együtt hogynn semmisítette meg az egyik ame­I rikni hajóegységet és hogyan me­nekültek meg Ők a halál torkából: — Este egy halászbárkát meg­raktunk aknával és elindultunk a kikötő felé, ahol több amerikai hajó vesztegelt. Észrevétlenül be­hatoltunk a. kikötőbe és olt vizre­bocsátottuk az aknákat. Az egyik amerikai cirkáló észrevette az ide­gen halászbárkát és üldözés alá | vett minket. A távolság köztünk — Ha visszamegyünk a nagy küzdőtérre — mondották — et­mondjuk harcosainknak, hogy ez a találkozás a magyar nép kül­hösök, dögeivel megacélositotta akaratun­kat. Érezzük,, hogy nem vagyunk egyedül... j^1 z a nap is egyike volt azok­nak, amíkot kínai, koreai és magyar fiúk és leányok egymást átölelve beszélgettek. Nem értet­tük egymás nyelvét — tolmács kellelt ehhez de egy volt a gon­dolatunk, akaratunk, A szabad népek egymás megbecsülésének, szeretetének, összeforrott tógának voltak ékes bizonyítékai ezek a percek. És — bizonyára — mind­annyian Sztálin elvtársra gondol­'unk, akinek nagy szelleme vc­lösllotta meg népeink összefogását. Fájó szívvel és könnyes szem­mel vállunk el mi, magyarok Ko­rea hős fiaitól. Ez a rövid pár óra olyan közel hozott egymáshoz bennünket. mintha már évek óta Léiekzetvisszafojtva j és a cirkáló között állandóan csök­kent, Mindössze már pár száz mé­ter lett a távolság kőz'ilnk, ami­kor az utolsó aknát is kieresztették n beosztottak. Az ellenséges cir. ismertük volna egymást, káló ráfutott és felrobbant. A kl- 1 kötőben tartózkodó baják közül is számosan felrobbanlak az elszórt mondották aknáktól. Így harcolnak a koreai katonák szabadságukért.., A kedves vendégeink elmesélték, hogy ismerik a magyar népet ozo- ' kon az orvosokon keresztül, akik j nagy odaadással dolgoznak a ko- | reai nép hősi harcának megvívó-' Csongrád megyébe is... amelyeken 1 sán. De nem feledkeztek meg azok- I ról az ajándékcsomagokról ame. I CbENKf JANOo lyeket dolgozó népünk szeretetei a Alapyar Állami Népi Együttes juttatóéi su Kateába, „ • ^ •> -^il Utolsó kézszorításunknát ezt — Vigyétek és adjátok át a ma­gyar népnek üdvözletein keff mind­azoknak, akik igazi békeharcosok, ként harcolnak 16,000 kilométerre tőlünk népünkért. Én elhoztam ezt az üzenetet tagja

Next

/
Thumbnails
Contents