Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-03 / 154. szám

r 'CStTTÖRTÖK, 1952. JTTLTTT9 S. " 3 DUCLOS ELVTÁRS SZABADONBOCSÁJTÁSA újabb erőt adott az Uj«zegedi Kenderszövőgyár dolgozóinak a Koreai-műszak sikeréért vívott harcukban Az Ujazegedi Kender- és Len­Szövőgyárban a gyár dolgozói ed­dig is bebizonyították, hogy a munka harcosainak élvonalában állnak. Az üzem háromszor nyerte el az élüzem kitüntetést és má­eodik negyedévi tervét 7500 mé­ter áruval teljesítette túL Az üzem dolgozói most is megmutatják: őrt állnak a békefront rájuk eső sza­kaszán. Vidáman, nagy lelkesedéssel kezdtek kedden munkához és a szerda reggeli értékelés szerint mindhárom műszakban már az első napon kiváló eredményeket értek eh A felvető dolgozói 15, a cér­názó 18 százalékos terv túlteljesí­téssel bizonyították be a hős ko­reai nép iránt érzett szolidaritásu­kat. A koreai műszakban nagyszerű egyéni teljesítmények születtek t Tótti Piroska kopszolő, aki vál­fclta. hogy 140 százalékos teljesít­ményét 152-re növeli, 181 száza­lékot ért el. A felvetőben az éjt­Bzakai műszakban Belovai Antal eztahánovista 60 méteres napi túl­teljesülést vállalt és 150 méterest ért el. Tóth István ifjúmunkás fel­hoz. Elhatározták, a keddi nap eredményeit is túlszárnyalják. Alig indult meg a reggeli műszak. amL kor megérkezett az újság az üzem­be. Percek alatt futótűzként vitték szét a hírt a békebizottsági titká­rok. a falakon megjelentek a fel. h-alok: „A béketábor újabb győzel­met aratott, Duclos elvtárs szabad". A gépek még gyorsabban, még ví­gabban csattogtak ettől kezdve., mindenki még nagyobb szorgalom­mal dolgozott. Fogas Andráané sziahánovista szövőnő kedden előző napi 115 százalékos teljesítményé­vel szemben 135 százalékot ért el. Szerdán még jobbam igyekezett; hogy minden percet jövő áll előtte. Erre gondoltam teg_ nap, amikor munkához kezdtem. A koreai gyermekek és anyák sorsa jutott eszembe. Elhatároztam, min­den igyekezetemmel azon leszek, hogy én is erősítsem munkámmai a béketábort, az ő harcukat. Ma reg. gel kimondhatatlan örömmel hal­lottam a hírt, hogy a francia nép és az egész világ dolgozóinak béke. harca újabb győzelmet aratott. Duclos elvtársat szabadon bocsáj­tották. Tudom, hogy a francia dol­gozók tovább harcolnak azért, hogy valamennyi nép szabadon élhessen. Ez a harc lelkesít engem is még kihasználjon-1 jobb eredmények elésére. — Hat éves kislányom van — mon­dotta —, az idén kerül iskolába. Gondtalan, szép ifjúsága és boldog Fogas elvtársnő ura szavának. Bizonyítja ezt. hogy szerdán már az első hat őrában 140 százalékra teljesítette tervelőirányzatát. O, ÍV-*— J VZULZ-'U.IOV-ZJV, uui&ij'caci « dolgozók példáját követve a dol. gozó parasztok tesznek a szabad. ^ __ ságért harcoló koreai nép megse­vé'ő 300 méterrel kennelt többet', gíléséért. A felajánlások telje.sÜé­— / 1 ,'.,!_ , . , mint ez előzó napokon. Az üzem. ben 40 átképzőé dolgozik. Leg­többjük alig egy vagy két hónap­ja tanulja új mesterségét. A ko­reai nép iránt érzett szere'et az ő munkájukat is előrelendítette. Tóth Júlia 55-ről 75-re, V. Szél JánoSné 70 százalékról 75-re emel­te teljesítményét A szövűnűk, cérnázők, lakatosok és a többiek szerdán reggel még nagyobb leniJulettel láttak muuká­A szőresi Petőfi tíz-ben a koreai műszak első napján 35 hold ősziárpát aratlak le Napról-napra Sokasodnak azok I kapá'thk és cirokföldjüket is gyom. a felajánlások,, amelyescet az üzemi j ta tanították. Délelőtt 11 órakor ér­kezett meg a kombájn, és az ara­tógép a deszki gépállomásról. Azonnal munkába álltak és az ara­tógép eetig 12 holdat, a kombájn pedig 23 hold őszi árpát aratott le. Ballá József kombájnvezettj, a ter­melőszövetkezet tagja ezzel a tel­jesítménnyel több, mint két mun­kaegységet szerzett. A növényápo­lás és arafás mel'ett! a keddi na­pon a növénytermelő brigád többi munkacsapatai tarlóhántáesai és másodnövényvetéssel voltak el­foglalva. Tíz hold tarlót' Szántód­tak fel és 20 holdon vetették el a másodnövényt. Szerdán nagy lelkesedéssel foly­tatták tovább a koreai műszakot, s ezen a nnpon »már 2 kombájn és egy ansitógép látott a munkához. sével mutatja meg a falvak népe is, hogy a koreai nép harca nem független a mi harcunktól. Több helyen megfogadták, hogy koreai műszakot tartanak, s nagy lelkese­déssel ezámo'nak be a műszak első napjainak eredményeiről, A szőregi Petőfi-termelőszövet­kezet dolgozói is megkezdték kedden reggel a koreai műszakot. Már korán reggel hozzáfogtak a gyapot és cirok kapálásához. A Rákosi és Kossuth növénytermesz­tési brigád versenyben dolgozott, A kojéai műszak első napján 11 hold gyapotot harmadszor ia meg­„A kulák ok nálunk csendesek, s megy magától minden, mint a karikacsapás' Cselédgyárnak nevezték az új-] Ha az ószentivániak gyakorlat­szenllváni sváb kulákok Oszent-, lanok lennének a felvilágosító Ivánt, ami Szeged határában amo- mimikában, nem is lenne ezen cso­lyan szegényféezek volt. Lakói, dálnivaló. De az Itteni elvtársak kÍ6 földjükön megélni nem tud-; az egész megyének mutattak már tak, de fnunkát keresni máshová j példát a jó agitációból. Most azon­Dem mehettek — kötötte őket a: ban belepte őket egy kicsit „a föld. A régi Ószentiván paprika-! bürokratizmus rozsdája". Maga hasűó leányairól volt híres. „A Biró elvtárs arra a kérdésre, hogy vonaton elhúzódtak mellőlünk az milyen érvekkel harcoltok a gyors emberek. Még a legények is elke- aratásért, cséplésért, azt válaszol­rültek bennünket, ruhánkba úgy belevette magát a paprikacsuma mérges bűze" — emlékeznek le­ánykorukra az ószenUváni asszo­nyok. Paprikahasító leány ma már nincs. A nehéz, egészségtelen munkát gép végzi. A falu termelő­szövetkezeti községgé fejlődött. A szegénységet jómód váltotta fel. A munkané'küliséget a munkáshiány. A pártszervezet Ha ismer! az ember Öszentiván múltját, azt gondolná magában: itt könnyű dolga van a népneve­lőnek, hisz minden ember élete egy-egy érv a régi ellen új mel­lett. Ilyen helyen a népnevelő munkának úgy kellene gördülnie, mint a karikacsapás. Különösen ha azt is hozzávesszük, hogy a köz­ségnek függetlenített párttükára van: Bíró elvtárs. A pártszervezet valóban becsülettel dolgozik. Az, hogy Öszentiván termelőszövetke­zeti község lett nem a véletlen, hanem a párt felvilágosító mun­kájának az eredménye. Az új építésében azonban van egy kis hiba; ez a pártszervezet éleiében tapasztalható. Ha nem fi­gyelnek fel e „kicsinységre", ek­kor a munka nehezének idején könnyen törés lehet belőle. A puskaport már fe'találfók Azt, hogy harcolni kell a régi­nek mindenféle maradványa el­len, tedja jól az ószenitiváni párt­szervezel minden tagja. De, hogy hogyan ke'l harcolni, azt már ke­vésbbé. A falu most arat, — még­hozzá jó eredménnyel. — Nem kell itt senkit bíztatni a munkára, feléri azt kirdenki a maga eszétől, hogy a sajátjában arat. — ez a hangulat a pártban. De az eredmények elhomályosít­ják a párttagok, népnevelők éles­látását. Ha nem így lenne, felfi­gyelitek volna például arra, hogy a Vörös Hajral-termelőszövetke ja: ,,Uj érveink nincsenek. A régit meg Ismeritek," A puskaport tudvalévőleg nem kell mindéin új harchoz feltalálni. Azonban Ószentivánon maga a párttitkár sem tud arról, hogy a hatos számú Népnevelőben a szent­mártonkátai példa milyen hasznos módszerekeit ad a felvilágosító munkához. Sót még ki sem ér­kezett ez a füzet a községbe. Egy határmenti község pártszer­vezetében a párttitkár elvtársnak azonban ébernek kell lenni. S ha időben nem érkezik meg a Párt­központ valamelyik kiadványa, meg kell nézni, miért késett, hát­ha az ellenség tudatos ártó szán­déka áll a késés mögött? .Csak két kulák van nálunk' „Csak két kulák van nálunk" — ez a hangulat a pártszervezetben. „Csak" kettő, mintha egy csepp c-cet nem savanyítaná meg a hordó bort. Az ellenségről megfeledkezni mindenütt bűn, de kiváltképpen az az ellenség szomszédságában. Ugyanis: az ószentiváni kertek mesgyekaráinál már drőlsövény jelzi, hogy ott, túlnan őrjöng a Tito-fasizmns. A Bocker Vendel­féle kulákok. akik elég gyávák ah­hoz, hogy nyiltan támadni merje­nek, elég aljasok ahhoz, hogy a drótsövényen túlról szerezzék gyalá­zatos rémhíreiket. A párt éberségre nevelte már itt a népet. Félév alatt maguk a pa­rasztok vagy hat-hét kémet fogtak el a kocsmában. Ez helyes, de az éberségnek tovább kel] terjedni és el kell fogni a „kémet" akkor is, ha a barát álarcát ölti magára. Miféle hangulat járja most az ószentiváni határt? ,,Jaj, csak ne jönne most már az a gazember Tito... egy kicsit ösz­szeszedtük magunkat, hát ne vinné el most a háború... 6, hogy miért nem békülnek már ki .. ." Csak két kulák van, de két ku­lákíól a pacifizmus mérge hatolt a zet'bem 16—18 hold kukorica még községbe. A pártszervezet örül az fcapálatlan mert a Szövetkezetben j eddigi sikereiknek, de elfelejti, hogy Be© ©ifides cwládtag dolgodi. wllffe PSSL ttl MSMft BHffltór Összegyűjtött forintjainkkal segítsük a harcoló koreai népet Kisgyűlés Felsővároson sok százai kellenek, felrobbantásá­hoz „csak" egy kém. Népnevelők százainak jó munkája tette terme­lőszövetkezeti községgé Ószentivánt, két kulák és béronceinek hírverése azonban — ha mi hallgatunk — az „osztálybéke" gyalázatos hangula­tát terjeszti. Még a temető is agitál • Kiss Györgyné tudja, hol van a 17 éves Venncr Bözsi sírja, aki az­ért pusztult el, mert „szolgált". De testvére alá túlélte a régi nyomort, már jólétben él. A községben amelyben egykor ordított a sze­génység, az utóbbi két év alatt 82 új rádiót vásároltak (régen három rádió volt) és csak a legutóbbi idők­ben tíz motorkerékpárt (azelőtt csak a jegyzőnek volt). Minden második házban tehén van, Venner Bözsi testvérének kocsija, lova, tehene. Kapálni 401) kerékpáron járnak az ószentiváni dolgozó parasztok. Nem csoda hát, ha féltik gazduló új éle­tüket s az ellenség, a kulák ezt a féltést akarja megnyergelni. A párt­szervezetnek ezt is észre kellene vennie és emlékeztetni „Vemkei Bandit" (azelőtt Venner Bandi), hogy testvérének, Venner Böasinek sírjánál gondoljon arra: onnan túlról ugyanazt a sorsot szánják neki, ami osztályrészül jutott a hú­gának. És akkor majd úgy gondol­koznak az ószentiváni dolgozó pa­rasztok, hogy md építünk, de ha disznó ormányukat az imperialisták a mi virágos kertünkbe dugják, ak­kor jaj nekik. A békeharc ószentivánon, mint mindenült, ideológiai harcot is je­lent. Harcot az ellenséges nézetek ellen. S ilyen ellenséges nézet a pacifizmus, a minden áron való béke mérge, amit Becker Vendel kulák-pap terjeszt. Ellene harcolni a pártszervezet osak akkor tud, ha nem felejti el, hogy a régi fölött csatát nyert, de az osztályháború még folyik és a régi lerombolásá­nál nehezebb épíleni az újat. Ti­zenhat hold kapálatlian kukorica intse éberségre az ószentixáni párt­szervezetet é8 elevenítsek fel a régi jó felvilágosító munka tapasz­talatait. Használják a Pártiközpont kiadványait, mert megtanulják be­lőle, hogy a Becker Vendel-féle kulákok nem adják meg magukat, hanem ármányság és csalafintaság , a ífötiLmMK, Kedden este 6 órakor felsővá­rosi dolgozók gyűltek össze a Gém­uíca 6&rkán, hogy kisgyűlésen be­széljék meg a koreai háború meg­indításának kétéves évfordulóját és a koreai gyűjtéssel kapcsolatos fel­ad ateúoait. A békegyűlés előadója Kis« Ferenc elvtára, Felsövéros II. békefelelÖ6e, beszámolójában el­mondotta, hogy a koreai háború kétéves története bemutatta ne­künk a pusztulásra üélt amerikai imperializmus utolsó vergődéseit, amely az emberiség történetében példa nélkül álló embertelen esz­közökkel igyekszik hatalmát fenn­tartani. A koreai háború az im­perialista hatalom gyengeségének igazolásán túl bebizonyítja a sza­badságért harcoló, az igazságos ügyért küzdő népek legyőzhetet­lenségét. A mi feladatiunk — foly­tatta tovább Kiss Ferenc elvtárs —. hogy a koreai nép hősi harcát minden erőnkkel támogassuk. Nemcsak azzal, hogy a termelés frontján növeljük eredményeinket!, hanem azzal is, hogy állandó kö­vetkeze'tes harcot folyhatunk a bel­ső ellenség, a kulákok, a klerikális reakció ellen is. A most megin­dult koreai gyűjtés legyen annak bizonysága, hogy a magyar nép világosan látja a koreai helyzettel kapcsolatos feliadatait, s megtaka. rított forintjaiból szivesen juttat a hős koreai népnek — fejezte be beszámolóját Kies elvtárs. A hozzászólásokban a felsővá­rosi dolgozók hitet tettek emeJlett, hogy az Országos Béketanács fel­hívását ók is örömmel fogadták, mert világosam látják, hogy a gyűjtéssel a béke megvédések" ee­gílik elő. Janicsek Imréné hoz­zászólásában elmondotta^ hogy a koreai helyzet igazolja, az impe­rialisták lába alatt megingott a talaj és aljas módszerekhez azért fordulnak, mert a koreai nép ellen nem tudták céljaikat' megvalósi­tani. Szabó J&nosné azt! mondotta', hogy az anyák érzik elsősorban, ók tudják legjobban, hogy a há­ború milyen szömvúséget jelent, milyen Szenvedéssel jár. S éppen ezért mondotta tovább — öröm­mel csatlakozunk a koreai gyűj­téshez. mert tudjuk, hogy a koreai nép támogatása egyet Jelent a kéke védelmével. Győrfi Imre elvtára, a Ruhagyár dolgozója összehasorfl.totta ez im­periali6,'a országok és a szocializ­mus egyre nagyobb sikerekkel épí­tő országok helyzetét. Elmondot zó népnek kemény harccal feH küzdeni a legelemibb jogokért, addig nálunk békés munkával ha­talmas épí'kezésekkel a dolgozá nép boldog jövőjéért harcolunk. Majd hozzászólását azzal fejezte be, hogy felhívta a békegyülán hallgatóságának figyelmét a béke­bizot'ságok munkájának támoga. fására. Emmer Pál, a béke harcos védelmének fontosságát emelte ki Az a kötelességünk, hogy orszá­gunkat minden erőnkkel védjük az imperialisták esetleges támadá­saival szemben. Nézzük meg a mi ifjúságunk helyzetéi, hasonliteulrf össze a kapitalista országok gyer­mekének életével. Amíg a ml országunkban a fiatalok az állam legnagyobb támogatásával tanul­hatnak, addig nyugaton a dolgo­zó nép fiainaik még a mindennapi kenyér se jut. „Az én fiaim, —. mondotta tovább Emmer elvtárs —• tanulnak, s azt akarom, hogy tanu­lásuk zökkenőmentesen folytatód­jék. Éppen ezért vásároltam 50 forint értékű bé'yeget. A hozzászólásokra a kisgyűlés előadója. Kiss Ferenc elvtárs vála­szolt. Elmondotta, hogy a kisgyű­lés eredményes volt, bebizonyította, hogy Felsőváros dolgomét te világosan látják feladataikat, teendőiket, s az elhangzottak bizo. nyitották, hogy már eddig is ki­vette részét a munkából. A feladat az, hogy a lendületet még jobban fokozva, a koreai gyűjtés nagyobb eredményességét biztosít&uik. Kiss elvtárs összefoglalója ubátt kulturműsor következett. A Szegedi Kenderfonógyár kulturcsoporRjar nak egyik brigádja énekkari szá­mokkal, népi táncokkal Szórakoz­tatta a kisgyűlés hallgatóságát. A helyesen megválasztott műsor a hallgatóságban a gyűlés politikád mondanivalóit mélyítette el s aAkaL mas volt arra is, hogy dolgozóin­kat szórakoztassa, g megmutassa a mi életünk vidámságát, szépségeit, A felsővárosi kisgyűlés szeren­csésen mozgósította dolgozóinkat még nagyobb harcra, még szilár. dabb helytállásra. Békebizotteága­rnk feladata, hogy július 15-ig tar. tSndó kisgyűléscket másutt is ha­sonló módon szervezzék meg. Moz­gósítsanak ezek a gyűlések még ke. ményöbb harcra, szilárdabb helytál­lásra, mutassák meg a koreai nép iránt érzett szeretetünket, növeljék magasfokú éberségre dolgozóinkat az ellenség ellen, hogy a dolgozó nép még jobban elvégezhesse a béke megvédésében reá háruló ha. la, hogy amíg nyugaton a dolgo- talinas harci feladatokat Qiptrrnikufik jőimjéi biztű útjuk, ka Ltqíljiik a kői karcai népet A Szegedi Kenderfonógyár nép­nevelője vagyok. Amikor értesültem arról, hogy az ország dolgozói újra forintjaikkal akarják támogatni a hős koreai nép harcát, én is ötöm­mel csatlakoztam az adományozók­hoz. 40 forintért vettem bélyeget, hogy azzal is enyhítsem a koreai gyermekek és anyák fájdalmát, szenvedéseit. Tíz gyermekeim volt, abból él nyolc. Nagyolj de nagyon szerelem valamennyit. Örülök, ha gyermekei­met mosolyogni látom, ha tapasz­talom, hogy boldogok. Az ő jövő­jüket már biztosította a Szovjet­unió hős hadserege és a párt. Épülő és szépülő hazánk értékes emberei lesznek és nem kell cselédeskedniök sem a kuláknál, 9em a nagyságos uraknál. Amikor a koreai eseményeket ol­vasom az újságban és olivasom azt, hogy az ameilkai fenevadak eleve­nen temetik el az ártatlan gyerme­keket és gyermekeikért síró anyákat lövöldöznek halomra, nekem is ki­csordul a könnyem. Tudom, hogy az imperialista gazemberek itt is Ko­reát szerelnének csinálni és szeret­nék eddigi eredményeinket porig rombolni. Nyolc gyermekem jövőjéért, bol­dogságáért és békéjéért magam ér­zem felelősnek. Tudom, nekem is harcolni kell azért, hogy erősítsem a béketábor erejét. Éppen ezért a koreai műszak ideje alatt arra tö­rekszem. hogy munkámban mi; él magasabb százalékot érjek el, hogy ezzel is csapást mérhessek az impe­rialistákra. Berecski Lászlóné. Közép-Európa egyik legmoder­nebb üzemében, a Szegedi Textil­xuüveitbeii do]go®>fl)» A B&dsnkb&lr kan duruzsoló _ szovjet sztaháno­visták által készített — szovjet gé­pek barátaimmá váltak é« nagyon, de nagyon megszeretem a mun­kám. Megszerettem azért, mert a párttól megtanultam, ha az ember­nek biztos a jövője, szép és öröm a munka. Munkám után megbecsül­nek, szeretnek a dolgozótársaim és né&y gyermekemnek keresetemből szép ruhát tudok venni. Megvan mindenünk és úgy érzem, nincs ná­lam boldogabb anya, amikor a csa­ládi körben jövőnkről tervezgetünk. Koreában azonban egészen más a helyzet. A háborús uszító gazember imperialisták semmit sem kímélve pusztítják a városokat, falvakat, férfiakat, nőket, magukkal tehetet­len Öregeket, gyermekeket. Én is arnya vagyok. El tudonl kép­zelni, micsoda fájdalom az, amikor a koreai anyák szemeláttára ölnek meg síró és könyörgő apróságokat. Ilyenkor a kezem mindig ökölbe, szorul és egyre elszántabban gon­dolok a háborús uszítókra. Tudom azt, ha tétlenül, karbatett kézzel nézném mindezt, egy napon hazánkra is bombákat zúdítanának, a mi gyermekeinkre is olyan sors várna, mint a koreai apróságokra. Tudom, hogy a hős koreai nép ér­tünk is, az én családomért is har­col. Harcolok a gaz imperialisták ellen a munka frontján a többter­meléssel. Ezen túlmenően pedig fi­zetésemből 20 forinttal segítem a hős koreai népet. Vegyenek a 20 forintomból kötszert, élelmet és üzenem a hős koreai népnek, hogy harcoljanak bátran, hősiesen, nin­csenek egyedül. A nyolcszázmilliós béke'.áborban ott áll a magyar nép — közöttük én is —, aki segíti har. cukat, nem fél az imperialistáktól, de gyűlöli és harcol is ellenük. . JjjjgyiÍAa KTél-fiÁ

Next

/
Thumbnails
Contents