Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-25 / 173. szám

VILÁG PR0LET8RMI EGYESÜLJETEK! k 65/l-ES ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT PÉLDÁT MUTAT A KOREAI NÉP MEGSEGÍTÉSÉBEN A SZEGEDI BÚTORGYÁRBAN nem FORDÍTANAK GONDOT A DOLGOZÓK EGÉSZSÉGVÉDELMÉRE, A MUNKAKÖRÜLMÉNYEK MEGJAVÍTÁSÁRA AZ MDP CSONGR vn* évf. 173. szám ára 50 fillér PÉNTEK, 1952. JULIUS 25. Előre a harmadik negyedévi terv tú S telj esi t éséér t A megyei tervteljesités negyed­évenkénti értékelésénél mindig AJabb és nagyobb eredményekről számolhatunk be. Ez a fokozatos fejlődés a szocializmus épüésének velejárója. A munkásosztály har­cos fiai egy-egy nagy ünnepre mun­kafelajánlásaik túlteljesítésével ké­szülnek azért, hogy a negyedéves tervüket lúlteljesílsék, hogy erő­södjön a béke és hazánkban ig mi­előbb megvalósuljon a szocializ­mus. Az idei tervév második ne­gyedévének teljesítésénél is meg­mutatkozott a munkások harci len­dülete. Megyénk üzemei az első negyed­évben az árutermelési tervet 99 százalékra teljesítették. A második negyedévben 101.1 százalékra. A teljes termelési tervet az elsó ne­gyedév száz százalékával szemben a második negyedévben 103.8 szá­zalékra teljesítették. Ha a terv­teljesítés során a tervszerűséget nézzük, akkor ott is jelentős fej­lődéssel találkozunk, hisz az első negyedévi 82.5 százalékos tervsze­rűség eredményéi a második ne­gyedévben 83.2 százalékra emelték. Fejlődés mutatkozik a termelés egyenletessége terén is. Azokban az üzemekben, ahol Rákosi elvtárs és Gerő elvtárs január 12-i útmu­tatását a gyakorlatban alkalmazták, ott dekádról-dekádra, hónapról-hó­napra túlteljesítették tervüket. Szép eredményeket értek el a Hódmezővásárhelyi Harisnyagyár­ban, a Szegedi Késárúgyárban és több helyen. Ezek az üzemek a negyedév alatt minden hónapban túlteljesítették tervüket. Nem áll­tak meg a jó eredményeknél, ha­nem továbbra is biztosították a munkások felajánlásaihoz a mű­szaki feltételeket és a pártszerve­zetek jó felvilágosító munkáján keresztül a koreai műszakot — pél­dául a Harisnyagyár munkásai 105 százalékra, a szegedi Késárúgyárban pedig 104 százalékra teljesítették. Az egyenletes termelést azor.ban nem tudták minden üzemünkben megvalósítani. Az ujszegedi Ken­derezövögyárban a tervteljesítést úgy akarták biztosítani, hogy rend­szeresen túlóráztattak. A gépek mellől kiemelt munkásokat, — akik jelenleg fontos irodai munkát végeznek — a hó vége felé beál­lították a termelésbe „társadalmi munkában." A Csongrádi Bútor­gyárban a hó végén öt napon ke­resztül és még vasárnapokon is 12 órát dolgoztattak a munkásokkal, hogy a tervét a vállalat teljesítse. A második negyedéves terv ér­tékelése sok mindenre rámutat. Például arra. hogy ha egy üzemben bármelyik részletfeladatot elhanya­golják, az kihat a terv teljesítésére. Ahol elhanyagolták a száz százalé­kon alul tejesílőkkel való foglal­kozást. ahol elhanyagolták a mun­kafegyelem megszilárdítását. ahol nem hasznosítják eléggé a dolgo­zók kezdeményezéseit, újításait, ahol „napirendre tértek" — ma­gyarán elfeledkeztek — a Deák, a Gazda, a Nazarova mozgalomról, ott lemaradások mutatkoznak, vagy az árutermelés, vagy a tervszerű­ség. vagy a teljes termelés telje­sítésénél. Ha megnézzük a száz százalékon alul teljesítők ós igazo­latlanul hiányzók 6zámát az elmúlt negyedévben, akkor azt láthatjuk, hogy fejlődés van az első negyed­évhez viszonyítva, de ez még ko­rántsem kielégítő. Pártszervezete­ink és szakszervezeteink a ver­senyt még nem irányítják úgy, hogy még jobban csökkentsék a 100 százalékon alul teljesítő dol­gozók számát. Ezen a téren a leg­nagyobb hiba, hogy nem foglalkoz­nak a Rőder-mozgaiom kiszélesíté­sével. hogy az üzemek sztahanovis­tát segítsék a gyengén teljesítőket, A munkafegyelem terén is a má­sodik negyedévben javulás tapasz­talható. Mig az első negyedévben 0.94 százalék volt megyénk üzemei­ben az igazolatlan hiányzók száma, addig a második negyedévben ez 0.66 százalékra csökkent. Főleg a Jextiles üzemelőiéi és az építőipa i vállalatoknál mutatkozik a javulás. Egyes igazgatók, művezetők még mindig nem alkalmazzák tő-vény biztosította jogukat a késők és az igazolatlan hiányzókkal szemben. A második negyedév tervtelj esi lé­géhez nagyban hozzájárult a me­gyénk területén júniusban megtar. |tott újítási verseny. Az újítási hó­nap eredményei azt bizonyítják, hogy a dolgozók kezdeményezéssi­: nek, új módszereinek felkarolásá­val jelentősen elősegíthetjük a j munka termelékenységét, a tervek túlteljesítését. A Szegedi Paparika­beváltónál a vasfalanító és tisztító­gép újítása évi 51.000 fo int megta­karítást jelent, a paprikadörzsölőgép újítása padig évi 13.000 forintot. A Hódmezővásárhelyi Mérleggyárban ifj. Hanyecz Mihály újítása 9340 forint évi megtakarítást jelent az államnak és ezzel az újításával, észszerűsítésével 140 százalékra tudta fokozni teljesítményét. Amíg áprilisban a beadót újításokból 219-et fogadtak el, addig júniusban 500-'a emelkedett az elfogadott újítások száma. A júniusi újítási hónap várhaló gazdasági eredmé­nye közel kétmillió forint. A termelés területén elért ered­mények azt bizonyítják, hogy a munkaverseny sze.vezése területén az első negyedévhez viszonyítva fej­lődés mutatkozik. A szakszervezeti területi bizottságok és üzemi bizott­ságok mindjobban megértik felada­tukat és egyre inkább gazdáivá vál. nak az üzemekben a munkaverseny­nek. A szakszervezeti bizalmiak már több helyen támaszkodnak a ver­seny szervezésében a műszaki veze­tők, mesterek és csoportvezetők se­gílségé.e és netn várják, hogy a vállalati versenyfelelős „szedje ösz­sze" a felajánlásokat, hanem felvi lágosító munkával egyes dolgozók­kr.il beszélik meg felajánlásaikat. Több üzemi bizottság a versennyel kapcsolatos feladatok megbeszélésé, hez bekapcsolja a műszaki vezető­ket is. A versenyszervezés eredményei melletf hiányosságok is mutatkoz­nak az üzemekben úgy a vállalalve­zelőség, mint a szakszervezet részé­ről. A legtöbb helyen azonban a munkaversenyben való lemaradások, j felajánlások nemteljesíiését a rossz versenysze.vezésen kivül főleg a rossz műszaki vezetés okozza. A Déma Cipőgyárban a júliusi első dekádtervet 83.33 százalékra t°Ue­sítetlék, vagyis 1145 pár cipővel kevesebbet készítettek. Ha ezeket a hibákat megvizsgáljuk, kiderül, hogy egyrészt ea igen rossz „szokásos" hóeleji lemaradásról van szó, amely­ről mindig úgy gondolják, hogy „majd behozzuk", másrészt az el­lenőrzés hiányáról, az üzemi bizolt­súg és a vállala i felsőbb Szervek részéről, harmadszor pedig — és nem utolsó sorban a lemaradásl okozza az, hogy a műszaki vezető­ség neim készült fel kellőképpen a terv teljesítésére. Éppen ezekre a hibákra mutaloti rá Horváth Má'ton elvtárs a Köz­pon'.i Vezetőség június 27-i ülésén A dolgozók harcolnak fogadalmuk te jesítéséért és jogosan harcolnak a műszaki feltételek biztosításáért is. A munkások és a műszakiak szoros együ I tműköd ésénék gy akorl alban i megvalósítása elengedhetetlen fel é tele a tervek teljesítésének. Üzemeink pár! szervezetei, válla­latvezetőségei tartsák szem előtt, hogy a döntő tervév harmadik ne­gyedévének túlteljesítéséért folyik a harc. Ehhez a harchoz a Központi Vezetöség olyan úlmu alá/okat ] adott, amelyek gyakorlati megvaló­i sításával a döntő tervévet és ezen Ábelül a hátralévő negyedéves terve. , ket győzelemre tudjuk vinni. A má. ! sodik negyedéves terv e edményei­nek fokozásával, a verseny-agi á ciós munka megjavításával — ame­lyeknek a vállalások teljesítésére, a teljesítményszázalékok növelésére, a takarékosságra, a minőség megjaví­tására, a munkafegyelem megszi'ár. dí ására kell irányulnia — töreked­jünk a ha madik negyedéves terv túlteljesítésére. „A verseny megja. vitásának talán a legdöntőbb felté­tele — mondotta Horváth elvtárs — a műszakiak jobb bekapcsoása'1. A munkások alkotmányunk ünne pére tett fogadalmaikat, a harma­dik negyedévi terv túlleljesí ésére lett vállalásukal csak úgy tudják teljesíteni, ha a műszaki vezetők és a munkások között létrejön a szoros együttműködés. A feladat most az hogy pártunk Központi Vezetőségé­nek útmutatásait híven követve har coljunk a ha/madik negyedévi terv jtútteljesí léséért. Gyűlik, sokasodik a tengernyi kenyeretadó mag A SZEGEDI BEGYÜJ FŐHELYEKEN A szérűskertekben kora reggeltől késő estig folyik a cséplés. Nyakig poro6 mindenki, de a poros arcok­ból a verseny örömében égő te­kintelek nézik, rendben öm'ttk-e a szein. kerül-e a magból a pelyvába vagy marad-e belőle a szalmában. Négy gépállomás is 6egíii a sze­gedi dolgozó parasztok munkáját. A röszkei, a dorozsmai, deszki és sándorfsilvi gépállomások gépei csépelnek szerte a szérűkben. Az utek melleit, amelyeken a vá­rosba tartanaik a kövér. búzával feli zsákokkal megrakott szekerek, mindenfelé az ember szemébe ötlik sok olyan létesítmény, amely a tevgazdálkodásról, a békéről beszél. A rókusi szérűtől vezető útlal pár­huzamosan fut a két éve épült do­rozsmai villamosvasút. Mint békés munkánk megvalósult vára, fürdik a nyári napsütésben a Textilkom­binát. Az ujszegedi szérűkből a megrakott kocsik a büszkén ívelő, a munkásosztály áldozatos munká­ját hirdető Rákosi Mátyás hídon haladnak a város 6zíve felé. a. be­gyüjlőhelyekre. Alsóvárosról jövet a Petőfi Sándor-sugárút és a Fa­ragó-utca sarkára emelkedő munkás lakóházak gyönyörködtetik a sze­met, valósággal magyarázzák; mind­ezek a létesítmények, a dolgozó nép munkájából épültek és a meg­rakott szekereken ülő dolgozó pa­rasztok ls büszkén tekintenek ezek­re a létesítményekre, mert tudják, az ő munkájuk is benne van ezek­ben az építményekben. Arról beszélnek ezek az építmé­nyek, amit ,a felszabadult dolgozók üzemben, földeken végzett munká­jukkal közvetlen vagy közvetve a maguk javára, könnyebbségükre építettek. Hirdetik q békét és biztonságot, amely megszilárdításáért harcolnak most a szegedi dolgozó parasztok azzal is, hogy a cséplőgéptől egye­nesen a begyüjtőhelyre viszik ga­bonájukat. ömlik a szem a zsákokba kinn a szérűskertekben. Még egy rövid óra sem múlik el, máris tovább ömlik a szem a zsákokból a rak­tárba. Gyűlik, sokasodik a tenger­nyi kenyeretadó mag. Szaporodik azok 6záma, akik nemcsak teljesí­tik, hanem jóval többet >s adnak be, mint amit ezév tavaszán a be­adási könyvecskékbe beírlak. A Ságvári-telepeni hatalmas, kétnégy. zetméteres felirat ékeskedik, rajla tenyérnyi betűk: „Legjobbak a begyűjtésben: Kószó István Alsóvárosi feketeföl­dek 85. búzabegyüjtését 147 száza­lékra teljesítette. Fürtös Józsefné Tompa.uca 9. a búzabegyüjtésben 217 százalékos teljesítményt ért eL" Hasonló felirattal találkoznak a csépeltelő dolgozó parasztok a szentmihályteleki szérűskertben is. Itt Négyökrű Sándor nevét hirdeti a felirat, aki 141 százalékra telje­sítette búzabeadását. Ugyanezen a táblán olvasható Bárkányi Márton tanácstag neve is. Példamutatóan teljesítette árpabeadását 203 száza­lékra. Zabból 146 százalékos telje­sítést ért eL A Terményforgalmi Vállalat rak­táraiban legtöbb helyen 3—4 zsá­koló hordja állandóan kocsikról a mázsára a zsákokat', onnan pedig ürítik ki. Már a kora reggeli órák­ban megjelennek az első kocsik és egész nap 10—11 kocsit látni pél­dául a Bocskay utcai raktár eiötl, de ugyanígy a többi rakárak előtt, is. Egyik kocsi jön, a másik megy. A várakozók nem egvszer türel­metlenül topognak, sietnének visz­sza újabb fuvarért. • Hozzák a aabonát közvetlenül a cséplőgép tarától. A szérűskertekben, a város kü­lönböző pontjain felállított dicső­ség-táblákon cserélődnek a nevek­újak kerülnek, akik begyűjtési kö­telezettségük túlteljesítésével, harcos helytállással biztosítják cgtsz né­pünk jövőévi kenyerét. Ezek közé tartozik Filák Jánosné Rákóczi-ut­ca 73. szám alaitt lakó dolgozó pa raszt, aki 112 százalékos, Kocsárdi Ferenc Felsővárosi feketeföldek 65. Szám alatti 11 holdae közép­paraszt, az Ady I. típusú termelő­csoport tagja, aki 114 százalékos teljesítést ért ed a búzabegyüj'és­ben. Az ujszegedi Kiss Sándor a Tárogató-utcából, aki mint I. típusú termelőcsoport tagja példát mutat­va í30 százalékra teljesítette be­adását. Ugyancsak' Újszegedről Gombkötő Mihály 353 százalékos búzabeadási teljesítésével, a Felső­városi feketeföldeken lakó János­ka Andrásné, aki búzabeadását 122, árpabeadását pedig 577 százalékra teljesítette, A szérűskertekből vezető útón, mint megannyi csatornán folyik a gabona befelé az állami raktárba. Itt egyhalomba összegyűlve indul a szegedi dolgozó parasztok gabo­nája a megváltozott életünk, a bé­ke erősítésére. Bizonyítsátok be a begyűjtés maradéktalan teljesítésével, hogy az ipari dolgozókkal vállvetve harcoltok a békéért A Kiskundorozsmai Pamutszövő dolgozóinak felhívása a dolgozó parasztsághoz A szegedi járásban lévő Kiskun­dorozsmai Pamutszövő dolgozói fel_ hívjuk Szeged járás dolgozó pa­rasztságát. hogy hasonlóan üze­münkhöz, amely teljesíti kötelezett­ségét a terv végrehajtásában, a dolgozó parasztság is maradéktala­nul teljesítse beadási kötelezettsé­gét, hogy ezzel eleget tegyen dol­gozó népünk iránti kötelezettségé­nek. Szeged járás dolgozó paraszt­sága a beadás teljesítésével bizo­nyítsa be, hogy hű a munkás­paraszt szövetséghez és az ipari dolgozókkal vállvetve harcolnak a béke megvédéséért, a szocializmus építéséért. Az 1951-es év sikeres befejezése után üzemünkben valamennyien nagy lendülettel fogtunk hozzá az 1952-es évi felemelt terv teljesítésé, hez. Valamennyien eddig nem ta­pasztalt lelkesedéssel vettünk részt a munkaverseny mozgalmakban, melyet bizonyít a Rákosi műszak alatt elért 1Ö5.2 és a május 1-i munkaversenyben elért ugyancsak 105-2 százalékos teljesítésünk. Az első és második negyedévi ter­vünket túlteljesítettük és a harma­dik negyedévi tervünket az augusz­tus 20-i verseny lendületével visz­szük sikerre. Mi, a Kiskun-dorozs­mai Pamutszövő dolgozói tudjuk azt, hogy munkánk eredménye, ter­vcink túlteljesítése és jóm'nőségü áru gyártása egy-egy lépés a szo­zializmus építő éhez, ötéves tervünk sikeres befejezéséhez, békénk, sza. hadságunk megvédéséhez. Munkánk, ka! és helytállásunkkal segítjük a koreai nép harcá és visszük győze­lemre a bőketábor zászlaját, . Szeged járás dolgozó parasztjai! Kérünk benne'eket; ti is csatlakoz­zatok ehhez a nagy harchoz és ered­ményes jó munkátokkal, a begyűj­tés maradéktalan tejesítésével biz­tosítsátok dolgozó népünk kenyerét. Mi üzemi dolgozóik tudjuk, hogy megértitek felhívásunk jelentőségét, megértitek azt, hogy mit vár tőle­:ek pártunk, kormányzatunk és dol­gozó népünk. Kérünk benneteket, ne üljetek fel a kulákok és speku­lánsok mesterkedéseinek és rémhí. reinek, akik szabotálni Igyekeznek a begyűjtés sikerét, hanem követke­zetesen harcoljatok a begyüj'-éa si­keréért. Győzzétek meg azokat a nek s ezáltal érdemeljék ki a piac dolgozo parasztokat, akiket a kulá- szabad forgalmát, kok és spekulánsok félrevezettek. I Győzzétek meg arról, hozy tegyenek ! A Kiskundorozsmai Pamut, eleget a begyűjtési kötelezettségük- | szövő dolgozói Levél a szegedi dolgozó parasztokhoz lett a terv időelőtti befejezéséért harcolunk, dolgozó parasztságunk most a gabona betakarítását végzi. Én most levelemben arra kérem dol­gozó parasztságunkat, hogy az ipari munkásokkal karöltve vegyék ki rém szűket a többtermelésért vívott harc­bóL Dolgozó parasztjaink a begyűj­tési kötelezettségük maradéktalan teljesítésével vegyék ki részüket a szocializmus építéséből, A begyűj­tési tervük teljesítésével jövőévi ke­nyerünket biztosítják. Ugyanakkor mi, ipari munkások azon igyek­szünk, hogy minél több textilárut, gépeket adjunk dolgozó parasztja, inknak. ígérjük. hogy Rákosi elv­társnak tett fogadalmunkat mara­déktalanul teljesítjük. Hasonló jó munkát kívánunk dolgozó paraszt­jainknak is. Horváth Éva. a Szegedi Textilművek szta. h&novist&ja. ]\,T i. a Szegedi Textilművek dol­J- gozói ígéretet lettünk Rákosi elvtársnak, hogy III. negyedévi ter­vünket határidő előtt befejezzük, ígéretünket valóra akarjuk váltani, hisz tudjuk, hogy ötéves tervünk döntő évében megnövekedtek az előt­tünk álló feladatok. Alkotmányunk ünnepére munkatársaimmal együtt én is megfogadtam, hogy előirány­zott tervemet nemcsak teljesítem, hanem naponta túl is teljesítem. 125 százalék az átlagteljesítmé­nyem. Nem könnyű feladat az elért eredményem további biztosítása. Minden kilogramm, de minden delca fonálért újabb és újabb harcol kell indítanom. Tudom azonban, hogy az előirányzott terv túlteljesítésével szocializmust épílő hazánkat gazda­gítom, a dolgozó nép életszínvona­lának emelkedését segítem elő. A következő soraimban most do'gozó parasztságunk felé fordulok. Amig mi itt a gépek tneL Már egász évi fejleadási tervét telfesííslte a Kinas -uii Állami Gazdaság A 95 fejőstehénnel rendelkező csongrádmegyei Kutasi-úti Állami Gazdaság tejbeadási kötelezettségét erre az évre 52.000 literben álla­pították meg. A gazdaság ennek a kötelezettségének már július l-re eleget tett és az előírtnál 10.000 literrel löbb tejet szolgáltatott be. A Kutasi-úti Állami Gazdaság ezt a szép eredményt az élenjáró szovjet állattenyésztési módszerek alkalmazásával: a zöld futószalag biztosításával, az egyedi takarmányozással és a napi háromszori fejés­eel érte el. A mult évben, amikor még nem a szovjet állattenyésztési mód­szereket alkalmazta a gazdaság, csak mérsékelt eredményt ért el a lejtermelésben. A szovjet állattenyésztési módszerek tehát remekül beváltak a Kutasi-úti Állami Gazdaságban s ezért a többi állami gazdaságok és termelőszövetkezetek is helyesen teszik, ha azokat bevea»ü> tahsoA,

Next

/
Thumbnails
Contents