Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-26 / 148. szám

177 AB MNDSZ OnBágos VEIETÖSÉGR felhívása a magyar nőkhöz Kistelekről 27-én ünnepélyesen indnl az első vagon új gabona Budapest felé A párizsi vádtanács pénteken dönt Daetos elvtárs Rzahadoobocsátási kérelme ügyében ÁZ MDP CSONGRADMEGYE! PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP VIII. ÉVF. 148. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1952. JUNIUS 28. Közös szérű — gyors cséplés Az aratás-cséplésnél mutatkozik ínég legjobban, hogy ki mennyire jó gazda, tó harcol legkeményebben az otazág é? családja érdekeiért. Aki ilyenkor késedelmeskedik, vonakodik a rendeletek betartásától, az -— amellett, hogy elveszi becsületét — saját boldogulásának is ellensége. Vigyáznunk kell minden szem megtermelt gabonára, hiszen a magunk kenyerére vigyázunk. Már most, az aratás idején gondolnunk kell arra, hogy a cséplést és ezzel egyidőbsn a pegyüjtést milyen módon tudjuk a legrövidebb időn belül befejezni, A minisztertanács május 18-án megjelent hajtározata kimondja, hogy a cséplést a behordás megindulásával egyidöben meg kell kezdeni és a munka meggyorsítása érdekébén elsősorban a közös szérűn kelll végezni. Miben áll a közös szérűből való cséplés előnyei Legelsősorban abban, hogy a szérű mindig közel van a fajúhoz és a dolgozó parasztok sziveren hordják ide gabonájukat. Pitvaroson a község négy sarkán jelölte ki a lanács a közös szérűt és a dolgozó parasztok döntő többsége itt csépeli el idei termését. Amint többen mondották; azért, mert „közel esik a begyüjtőhely". Sajnos, előfordulnak még olyan helytelen nézetek, hogy „haladósabb röglön a cséplőgépbe hordani a kereszteket'1. Ez az állítás gyökerében hamis és az osztályellenség terveit segíti. A hosszú ideig keresztekben hagyott gabona beázhat, •széthányhatja a vihar, megtizedelhetik a verebek, stb. Aki nem akarja megérteni, hogy a kévéket feltétlenül fontos asztagba rakni, az akadályozza a cséplés gyors befejezését is. Nem lehet megengedni magunknak azt a fényűzést, hogy egyik kocsira rakodunk, a másik kocsiról viszon' már fejadogattuk a kévéket a dobra és a cséplőgép üresen járjon addig, amíg a következő kocsi meg nem érkezik. A folyamatosság tehát egyáltalán nincs biztosítva a keresz bői való cséplésnél ós ezenkívül egyetlen kéveadogató sem képes meggyőzni a gépet kocsiról. Helytélen azonban az is, ha a la kástój távol, 5—7 kilométerre lévő földjén rakja asztagba termését a dolgozó paraszt. Hely.elen egyrészt azért, mert amig az első búzával megrakott kocsiforduló megteszi a begyüjtőhelyig addig megtörténhetik, hogy a cséplőgép kénytelen leállni zsákhiány miatt. Ha elegendő zsák áll is rendelkezésre, akkor is könnyen megeshet, hogy valamcnynyi zsák megtelik, amig a osépeltető gazda visszaérkezik és a következő helyen már nem tudják megkezdeni a munkát _ pontosan olyan „kicsiség" miatt, mint a zsákhiány. Másrészt azért helytelen az efféle „különcködés". mert a szalmát, pelyvái mindenki igyekszik a távoli földekről még jóidöben behordani, ami azt jelenít, hogy elhanyagolják a. szalnvahordásnál sokkal fon'osabb kapásnövények gyomtalanítását vagy másodvetésű kukorica kapálását. Ha viszont a község közeiében lévő közös szérűből csépelnek a dolgozó parasztok, ezek a problémák nem adódnak elő és a cséplés zavartalansága mellett mindenki elvégezheti a fatiyazási és a Iöbbi fontos nyári munkát. Nemzetgazdasági szempontból nem közömbös számunkra az sem, hogy az ide-oda való gyakori hűeatással mennyi üzemanyagot pocsékolunk cl. Azokon a határ é. zekén, ahol minden asztagot külön raktak össze egymástól egy-kél kl lométer távolságra, sok az üresjárat és feleslegesen fogy az ériékes üzemanyag. Sűrűn előfordul, hogy a kapásnövények ke-ülgelésóvel együtt néha három kilométernyire kell húzatni, ami kilométerenként három kilójával számllva, kilenc kiló üzemanyagpazarlást jelent. Ezzel az üzemanyagmennyiséggel SG mázsa gabonát lehetne elcsépelni. Mindemellett a sokszori gópállítás miatt nem hal d a ctáplés, a cséplőmunkások kevesebbet keresnek. Ha azonban egy közős szérűben megkezdi munkájú' a cséplőbrigád, úgyszólván egy állóhelyben dolgozik, jóval többel keres és nincs felesleges üzemanyo gfogyasziás. Csongrád környékén, de ezenkívül számos községben megélte tők mór a dolgozó parasztok a közös szérű jelentőségél és évek ó'a a tójriö'i rakodóhelyre ho djfik öaze g?bo nájukat. Kollektíven jobban meg tudják szervezni a tűzvédelmet is, több vizet tudnak biztosítani a véletlen tüzesetek elfojtásához. A közös szérűn megvan minden lehetőség arra. hogy a dolgozó parasztok segítsék egymást a gyors beadásban. Zsákokat kölcsönözhetnek egymásnak, vagy a fogat tél rendelkezők a begyüjtőheiyre szállíthatják szomszédaiknak azt a takarmánymennyiséget, amely a beadási könyvecskéjükben szerepel és nem akarják feleslegesen hazavinni. Legtöbb községben versenyt indítottak a kis- és középparasztok, hogy még a cséplés napján túlteljesítik gabonabeadási tervüket és Alkotmányunk napjára kiérdemlik a szabadpiaci értékesítés jogát. Ennek a lelkes békeharcos kezdeményezésnek a sikerét már a szérűkön kell biztosítani. Ha a szérűkön csépelő dolgozó parasztok valamenynyien betartják a törvényt és a cséplőgép farától egyenesen a begyüjtőheiyre szállítják a beadandó terményeiket — ez már győzelmet jelent a község számára. Győzelmet jelent azért, mert a hazafias kötelezettségének eleget telt nagy többség már irányítaná tudja az ege :z közvéleményt és nem engedik meg, hogy néhány nyersnyakas kötelességmulasztó miatt csorba essék a község becsületén, jó hírnevén. Nagyon fontos feladat, hogy a cséplőmunkások — különösen a nép nevelők — segítsenek a csépelte ő gazdáknak a szabadpiac megszerzésé e irányuló törekvésekben. A szabadpiac érdeke minden cséplőmunkásnak, mert gépkeresetüket ők is csak úgy értékesíthetik szabadon, ha maga a község, ahol dolgoznak, száz százalékig teljesítette begyűjtési tervét. Éppen ezért ismerjék meg a cséplömunkás népnevelők a csépelhető dolgozó parasztok problémáit, családi és anyagi kö 'ülményeit, figyelmeztessék őket az állami fegyelem maradéktalan betartására. A közös szérűn különösen eredményes a csoportos agitáció, mert többen hallgatják a népnevelő igazságát és az öntudatos dolgozó parasztok értékes hozzászólásokkal, javaslatokkal támasztják alá érveit. Az olyan népnevelőnek, aki ismeri úgyszólván az egész falut hiába panaszkodik az „örökös elégedetlenkedő", mert magával az éle.tej cáfolja meg és teszi csúffá a jelenlévők előtt, A szőreigi szérűn elmondják a cséplőmunkások azoknak, akik „sokalják a beadást", hogy ördögh Sándor hat holdas kisparaszt már teljesítette félévi állat- és lojáfbeadási tervét, mégis nyolcezer forintos bútorra] házasí tolta ki a lányát. Petró Andris, Simon Ferenc és Kószó József dolgozó parasztok nemrégen vásároltak új motorkerékpárt. De nincs olyan falusi ház Csongrád megyében. _ ahol ne lenne kocsi, új kerékpár, új bútor, ló, vagy tehén, ami a múltban csak álnm volt ezekb'n a falusi kisházakban, természetesen emlékezteinek a népnevelők arra is, hogy mindez nem áldásként hullott alá az égből, hanem az ötéves terv adta, ' a párt következetes harca tette lehetővé. Fontos harci terület tehát a közös szérű. Olyan terület, ahol az új, szoc'altóta erkö'cs vívja meg harcát a régi kapitalista szokásokkal, előítéletekkel. Legyen a csép'ögépnél versenytábla, amelyen megdicsérik a beadást azonnal teljesítőkel és túl teljesítőket, de ugyanakkor fe'irják rá azoknak a neveit is, akik önfejűen és feleslegesen hazakocsizzák az államot megi'Iető gabonát Í6. Harcolnia kell közösen minden cséplőmunkásnak. minden csépelteid gazdának azért, hogy ebben az esztendőben is bebizonyítsa a villanyt kultúrházat, gépállomást, ú/ gydrakat kapott Csongrád megye népe: méltó a párt és a kormány bizalmára. A mezőgazdaság lovábbi RÓpesüése, a béke megőrzése érdekében az aratástól számítolt 40 napon belül mindenü't be kell fe' jeznünk a cséplést, tehát ennek érdekében vatámennyi csongrádmegyei község közös szérűbe hord! ja össze a jövő évi kenyérnekvalot. Augusz'us 20-ra pedig teljesi'énünk kell legelemibb kötelezettségünket, a qabonabegyüpé-tt, amelynek sikeréhez szintén nagymértékben hozzájárul a közös szérűkön iolyó cséplés és ió aaMúció. A Szegedi Textilművek dolgozói csatlakoztak a Duclos Bányagépgyár dolgozóinak felhívásához A világ minden becsületes dolgozójának ökölbeszorul a keze a hírek hallatára, amelyek Koreából jönnek. A két év óta tartó harc alatt az imperialistákról véglegesen lehullt az álarc. A koreai háború világosan megmutatja az amerikai imperialisták bestiális arcát, megmutatja, hogy itt nemcsak a koreai nép ellenségeiről van szó. Két esztendővel ezelőtt indították meg aljas háborújukat az imperialisták Korea ellen. Két év alatt azonban a koreai nép bebizonyította, hogy szilárdan szembeszáll az agresszorok mestcrkedéseivel, sikeresen küzdi le az imperialisták szörnyű gaztettét, a baktériumiháborút is. A magyar dolgozók együttéreznek a hős koreai néppel. Megértették, hogy a szabadságáért küzdő koreai nép harca a mi harcunk is. Makra János, a Duclos Bi'nyga gépgyár kétszeres sztahánovis újának a békenagygyűlésen tett felhívása —hogy tartsanak mind»n üzemben koreai műszakot —, az ország minden részébe eljutott. ' Már szerdán több szegedi üzemben a dolgozók röpqyüléseken beszélték meg az Országos Béketanács felhívását s elhatározták, hogy csatlakoznak a Duclos Bányagépgyár dolgozóinak felhívásához s termelési eredményeik növeláséve], a „koreai hét" megrendezésével segítik a hős koreai nép harcát. A Szegedi Textilművek dolgozói üzemrészenként tartottak röpgyűlést. A dolgozók mélységesen elítélték az amerikai imperialisták aljas gaztetteit a koreai néppel szemben. A felszólalásokból kitűnt, hogy az üziem valamennyi dolgozója együttérez a hős koreai néppel s tudja, hogy a koreai nép szabadságharca a mi békénket is védi. A felszólalások során számos dolgozó tett felajánlást és ígérte, hogy a július 1-től 8-ig tartó „Koreai hét" alatt olyan eredményt ér majd el, amellyel jelentősen járul hozzá a koreai nép harcának támogatásához. Kovács Béláné sztahánovista kártoló megfogadta, hogy ezen a héten másfél százalékkal növeli teljesítményét. Bakacsi Júlia sztahanovista Szalagegyesítő eddig naponta 24 kilo-ságharcát. méter fonalat gyártott. Vállalta, hogy a műszak alatt teljesítményét 26 kilométerre fokozza. A koreai nép harca — mondotta Shartner József — nagyban hozzájárul békés építő munkánk biztosítósához. Feladatunk. h0gy eredményeink fokozásával mi is hozzájáruljunk az ő harcukhoz. Shartner elvtárs a másik két miiszak vezetőjét versenyre hívta lei eredményeik fokozása érdekében. Ezeket a versenykihívásokat, felajánlásokat számosan követték a dolgozók közül. A „Beloiannisz"-műszak „Vöröskeresztes" brigádja az „MSZT"-brigádot hívta versenyre. Az „Áliko!mány"-brigád tagjai a „Duclos"-brigád tagjait hívták ki versenyre teljesítményük fokozása érdekében, Igy indulnak harcba a Textilmüvek dolgozói a „Koreai hét" sikeréért és ai elkövetkezendő héten arra törekednek hogy minél több fonalat gyártsanak. Ezz-l is ki akarják fejezni: minden erővel támogatják a hős koreai nép szabadNincs nagyobb dicsőség mint győzni abban a versenyben amely a békét erősíti Elsők akarnak lenni a Táncsics tszcs tagiai, de a röszkei gépállomás nem szívből segíti őket üdezöldek a kukorica táblák, a ] munkában voltak. A búzaföldön tarló sárga színét óráról-órára ve- 1 utat vágtak az aralógépnek. Füszíli el a tarlóhántás nyomán a tötte őket a lelkesedés, hogy Ságvári-te'epi Táncsics-lszcs föld- .. ,, .,,.„• jein. A csoport tagjai jó mun- hét fon hajnali fél négy órakor, keilen melegíteni. Igy az án eltelt kát végez' ek egész évben, de , aénállnmás meataérte ' a keddi nap A gépl f"1®1^01 az utóbbi héten ugyancsak k|~ fekfTogh'a.nal 'a ^a vjSk. Sokat vár,ak- amcl,*el ^ lettek magukért Ezt bizonyítják . megel5zhel% a Dóz6a_ I kal vég„hel,ek volna, t kljrisnö^ények. Kü1 önösen amL ^ST'már tóSt voU^ ba ^^t ^ ^ óta megkapták a hírt arról, hogy í^efS, ^e'iet^eltS^ 62 VvS^hÍ VJötn £££ a régi velelytárs, a Dozsa-tszcs ,„„ mas vezetői, ha valóban eza.rcmsegédvezetöje tovább kínlódhattak a géppé', mire jónak találták az aratógépet, akkorára viszont a traktor gyomra hűlt ki és újra sácoil — nem hányjuk maiunkat, ,t""- ,—7";?*" a termelőcsoport odaá lított mellé, — mondogatták és'elhatározásukat ^'^TatánaV ^ tao a^éi 12 őrá tétlenkedett és ha ka. hoy a cséplés vécéig meaelőzik tS c®aPatan:* ot ta8J.a de 1 ^ orá- gzával estek volna nekl meg ak_ 'a Dózsát, ebben az Igy monda ban. ^^ ^t' nagykegye" | kor is többet cl tudtak volna véközmondásban tömörítették sze. a végén csattan az ostor. 4 jó munt-a eredménye, a jó termén ösz- Sen- nLege,rkezetti , . I gezni, m'nt így. Nem csoda, ha — Tobb segfséget. segíteni aka" Süij isiv4ni a csoport egyik tagja rást vártunk a géoállomáslói. Ed- a keddi sz,abad pártestén azzal a dig nem volt velük baji-nk. most javaslatai fordult a csoport tagnem tudjuk, mi ütött beléjük —,1 sága fe!é ho„y _ vágjuk 'e mi Erről akárki meggyőződhet, aki a mondta Kószó elvtárs —, hogy a búz41 'A növénytermesztő bri, Táncsics-termelőcsopor. konyha- így megvárattak bennünket. No de g4d készen áll essünk neki mert j kertészelét megnézi. Gyermekfej sebaj, csakhogy itt vannak, majd nemcsak a versenyben maradunk nagyságú káposzták, kétölnyi ka- behozzuk ezt a kiesést. — Az iCi hanem abban a harcban is, !-arabokat talál az érdeklődő. | öröm azoríban korainak bizonyult.' amelyet minden szem gabonáért — Olyan nagyok ezek a kalará- M;nt a sö'étben a falnak ment v;vunk bok, — mondja Katona elvtárs a emberi, úgy érte őket a másik i . , t..t „ brigádveze ö, - hogy meggyülne kellemet'en esemény, Sehoay 1 . A halyzet tahá.1 * Tancslf- szcs; a MEZÜKER-nek a baja, ha még Sem akart működni az aratóróp 'b6I1= Megy'tJÓ1 h3lad egyfkén} 3 most is sublerral akarná mérri az A keze'öi minden Igyekezetükaí "u"fea. csak a búza aratása akaátméröjét. Bajosan hinném, hogy beleadták a munkába, de legtöbb- l0,2^ A roszke. gépállcmás nem a tavaiszal alkalmazott tolómércé- : ször oda nyúltak, ahova nem is tl\ hlvlásf, PaSas at4n, nem adja jük ilyen szé esre kinyiina. - I kellett volna. Mozdulataik nem *Z, V? tv t" Ugyan ilyen szemet gyönyörködtető valami szakértelmet áru'tak el. El- , .„Lito ler"?el°szovetkezet. a karfiol is. Nem kisebb mér ék- t^t a hálfö, alig néhányat for- f°ggf kpve,ellk • ^ncsics csoport ben d csekedhelmek a csoport tag- dúltak a géppel. ,agJal- hogy a gaP4"omás veze ojai az ősziárpa, de különösen a lavasziárpa termésükkel is. Még T,.r"!7J *or',u'6bttn . egy-két rövid rendláb az. ami még , I. megatUah. , „ hanan ká" Q. nem érett be a tavaszi árpából. A kedd sem volt különb. MllcgI k4rl> amj nem engedhe'ó meg. ami Eanyi hifaynk^ hogy azt mondhas-, P41 elvt4r s agronómus, reggel ellen akár hanyagságból, vaiy 6mák„b6 )™ 4 Óra óta oU fogla'atoskodo't a szakmai tudatta^ JgbóL Származik, Tck J vírtiS fc, ' v Sép körÜl' nagy s€gíieni akarással, szigorúan fel kell venni a harcot tek. de koz uk mar tisztára ka- de 6 sera szakembere a gépnek, > A Táncsics csoport tagjai nem párja a tarlót . lófogatú gereb.ye. csak a növénynek. Ezért nem segít-| akarnak elmaradni a versenvbe™ A Kapare.nzea^s: pea.g mar a traktor hetet a bajon. Döme elvtárs. a amelyet az A kotmány ünnepe gépállomás vezetője déltájt kisza- tisz eleiére indítottak. H'.szen ladt motorjával, megnézte a gé- van-e nagyobb dicsőség, mint abpet és jelen, úségteljesen hozzá- ban a versenyben győzni umoly a tette: „na majd én segítek." De békeharcot erősíti? A ' Táncsics ' mire a csoport tagjai nekiszegez- csoport tagjai pedig győzni akarAz lder. 50 hold másodvetést vettek he'iék a kérdésé, hogyan és mi- nak. hogy megmutaeeák a Dózsa tervbe, de m'vel már tavalyról kor, már messze berregett a mo- csoportbelieknek: a végén csattan tudják, hogy a másodvetés va- torkerékpárja. Magda József és az ostor, lójában azt jelenti, hogy kétszer ara nak egy évben ugyanazon, a földön, eredeti tervüket is 'ülszárnyalják. A nyári burgonya vetőmag már kicsírázott, hat hold rövid tenyészidejű kukoricát is elvetetek már. Nem sajná ják tőle sége lelkiismeretesebben végezze munkáját, mert ez nem egyszerű lemaradást okoz a Táncsrcs-lersürgel, mert ott hátad közvetlenül a tarlóhántással nyomukban. 4 mátadvetésnel sem stég*en'esnek fldenauer ú abb poüii iai vsrss^s! szenv (fett Boun (ADN). Adznauer bonni szövetségi kancellár kedden kényte. j len volt végleg lemondani arról, a munkál, ismerik jövedeunező- a szövetségi gyűös nyári ségét. Tavaly három varion csöves- szüniideji ek megkez.lé e előtt r?. kukoricát takarítot tak be a másod- ; tiftkálja a bánni és párizsi szer,.ővetépből. Ez a mernyiség 25 ser- te.eket. tés meghíz'a'.ásához voi' elegendő. ! Kedden a háborús szerződések lás'ban hangozta1 ja, hogy a szer. ződéseket a tarács akarata ei'en .re nem lehet hatá'yba iápte'.ni, A Nyuga ^németországi Keresztény Demokra .a U iió és a Szabad Demokrata Piri vezető tagjai az elmúlt helekbon azt követették huny mindaddig ha'asszák tl a s crző.éA munka lüktető lendül°tét a szövegét a szövetségi tanács áilás. i sek ra' 'fiká'ásá nm'g lehetős-,g van hét első napján nem várt nehéz- foglalásával együtt a bonnASzövei- 'a Németországgal kapcsolatos tte le. A növénytermelő égi Gjűl-és clj terjesztették. I négy'iaialmi értekezlet mertariá ség fékezte le. A növénytermelő brigád tagjai vasárnap ia nagy , , . . tógjrialaJmi értekezlet meglariá. A ozwetiegi lanaes allasfogla- 'sára