Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-21 / 144. szám

I SZOMBAT. 195i. JUNIUS 21 PÁRTÉLET n termelőszövetkezeti pártszervezetek agitációs munkája az aratás előkészítése ide én Termelőszövetkezeti csoportjaink komoly feladató,: előtt állnak. Az aratási, behordási, cséplési munkálatoknak a megkezdésétől alig pár nap választ el bennünket sőt: egyeg csoportokban már meg is kezdték &z aratási munkákat. Az elmúlt gazdasági év tapasztalatait leszűrve, a tszcs pártszervezeteinek már most fel kell készülniük a gyors, szem. veszteSég nélküli aratásra, Ila a pártszervezet alaposan negtÚrgyaUa a minisztertanács határozatát és ah_ nak alapján készíti elő az agitációs muinkát. nem fordulhat elő olyan eset, min] például az algyői Uj Élet- és a mártélyi Ha'adís.tszisnél, ahol tavaly még októberben is csépeltek. A segítség tehát, ami] a tszcs pártszervezetének kell nyújtania, komoly és felelősségteljes. Az agitációs munka terén komoly fejlődés tapasztalható ebben »z évben. Ezt bizonyltja. hogy tszcs-ink a tavasü mezőgazdasági vetés, a növényápolás munkáiban példamutatóan előljárnak, A jó munka eredménye, hogy megyénk az első helyen ál! a növényápolás terén országos viszonylatban. Ugyanezt kell elérnünk az aratás, cséplés, begyűjtés terén is. Termelőcsoportjaink előkészületei az aratásra, behordásra. cséplésre ma alaposabbak, mint az elmúlt évben voltak. A tszcs.k pártszervezetei foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy pártvonalon miként tudják meggyorsítani a munkálatokat, ér. veket dolgoznak ki, alkalmazzák a szemléitelő agilációt a dolgozók mozgósítására. Ezeket a módszereket kell a pártszervezeteknek kiszélesíteniük és továbbfejleszteniük. Helyes az a módszer, ahogy a Szegedi Dózsa-tszcs pártszervezete előkészítette az agitációs munkát. Az artás megkezdése előtt a párttitkár összehívta a népnevelőket, pártbizalmiakat és megbeszélte, velük a feladatokat. Ez a beszélgetés nem csak nagy vonalakban, hanem konkréten is meghatározta: miért fontos a gyors aratás, cséplés, az időben elvégzett munka hány métermázsa gabonával jelant többet népgazdaságunknak és a lagok jövedelmét mennyivel emeli. Hiszen 5 százalékos 6zemveszteség országos méretben amnyit jelent, hogy Budapest egyévi ellátását tudnánk azzal biztosítani. A megbeszélést követően a bizalmiak és a népnevelők röpgyűléseken tárgyalták meg az aratási mun. kákát, ezenkívül a munkacsapatokba beosztott népnevelők személyes agitáció formájában is elbeszélgettek a dolgozókkal. Az ilyen alapos előkészítő munka eredménye volt, hogy az első napi aratás eredményét kiértékelték, feltárták a hiányosságokat és a jó tapasztalatokat továbbfejlesztve fogtak a másnapi munkához. Ez az egy példa rámulatott arra, hogy ahol a tszcs párttitkára helyesen foglalkozik a bizalmiakkal, népnevelökkel, ott komoly eredmény érhető el. Azonban a jó eredményék eléréséhez szükséges elsősor. ban az is, hogy a bizalmiak, nép. nevelők mutassanak példát; járjanak élen a munkában, mert ha a népnevelő hanyagul, rosszul dolgozik, hogyan képes meggyőzni a pártonkívüli dolgozókat a gyors és időbeni munka hasznosságáról. Hogyan folyik az olyan helyen az agitációs munka, mint a mórahalmi Uj Világ-tszcsben, ahol a tszcs tagjai a cséplést csak úgy hajlandók végezni, ha bért, vagyis részt kapnak az elcsépelt mennyiségből ugyanúgy, mint a bércséplő munkások? Ezt a helytelen álláspontot nem szerelte le a párttitkár, sőt ő is bele esett a tömegek uszályálba, nem gondolva arra, hogy ez a helytelen elgondolás a csoport további fejlődését fogja akadályozni és nem bizonyította be a tagoknak, hogy a munkaegység több mint a c&éplő. rész, hiszen a tszcs a tagok sajátja. Az elkövetkezendő időben a népnevelők munkacsapatonként tárgyal, ják meg a soronlcvő munkák végrehajtásának módjait. Számolják ki, hogy egy-két százalékos sremveszteséggel milyen kárt okoznak nemzetgazdaságunknak. de maguknak a csoport egyes tagjainak is. Komoly feladat vár népnevelőinkre az aratás, cséplés idején is. a családtagok bevonásának biztosítá. sálban. Meg kell magyarázni a dolgozóknak: ha hozzátartozóikat bevonják a munkába, több munkaegységük lesz és magasabb jövedelmük. Különösen fontos kérdés ez, mert még a növényápolás! munkák is folynak és a hozzátartozók bevonásával nem szenved hiányt a további növényápolás. Jó példa erre az ambrózfalvi Dimitrov-tszcs — de még számos a megyéből —. ahol a tagok hozzátartozóit 100 százalékig bevonták a munkába. Ezekben a csoportokban a helyes agitációm keresztül érték el ezeket az ered. ményeket. Az agitáció terén a tszcs-kben még tapasztalhatók igen súlyos hiányosságok is. A sövényházi Zója. vagy a székkutasi Petőfi-tsziben netn foglalkozik kellően a párttitkár a népnevelőkkel, nem határozza meg konkrétan a feladatokat. Ezért ott gyenge is az agitáció, nincsenek jó és megfelelő érveik. Ebből adódik az„ hogy a tsz tagságának egy része a hozzátartozók bevonását olyan formán fogadta, hogy „eltartottuk ezelőtt is az asszonyt és iha is el fogjuk tudni tartani". Ezeken a helyeken hiányzik a népnevelők harcos-ága, ennek következtében nem magyarázzák meg a dolgozóknak azt a veszteséget, amit e hely. telén gondolkodással okoznak álla. munknak és saját maguknak azáltal. hogy időben nem tudják megfelelően megoldani az ejőttük álló fel. adatokat- Feladata a pártszervezetnek, hogy rávilágítson ezeknek a dolgozóknak a helytelen álláspontjára, állítsa példaképül a Szovjetunió kolhozait, ahol a bevont női munkaerők éppúgy megállják a helyüket, mint a férfiak Magyarázzák meg az agitátoraink, hogy míg a mult kapitalista rendszerben a kuláknál arattak, kénytelenek voltak 6—8 éves családjukat is dolgoz, tatni, hogy valamilyen formában, szűkösen tudják biztositani a fejadagot. Komoly eredményeket tudunk elérni a DISZ fiatalok bevonásával, az agitációs munkába. Egyes tsz-eiklben, ahol a pártszervezet kellően foglalkozik a fiatalokkal, ez tapasztalható. A szentesi Felszabadulás-tszben a párttitkár elvtárs fel. adatokkal bízza meg a DISZ titkárát. beszámoltatja végzett munkájáró! aminek eredménye, hogy számos 'fiatalnak több mint 200 munkaegysége van ezideig. A fiatalok itt jó agitátorai a csoport pártszer vezeténsik. Ez segítette elő azt, hogy már felkészülök az aratasi, cséplési munkálatokra, kiküszöbölve az utolsó pillanatok kapkodását. Hogy a tszcs-k pártszervezetei kellően tudjanak mozgósítani a feladatok elvégzésére, járási pártbizottságainknak, községi párt titkárainknak, gépállomásaink politikai helyetteseinek kell, hogy komoly segítséget adjanak a tszcsjk párttitkárai számára. Ha a pértt.tkárok megfelelő segítséget kapnak, úgy ők is helyesen irányíthatják a nép. nevelöket megfelelően felvértezhetik őket ' érvekkel, módszerekkel, hogy elérjük: a minisztertanács határozatában megjelölt augusztus 20 határidő előtt be tudjuk fejezni az aratási, cséplési munkálatokat. Hegedűs Imre MDP Csongrálmegyei Pártbizottságának politikai munkatársa A Szovietunió újabb jegyzéket intézett a svéd kormányhoz Moszkva, (TASZSZ), Erlander svéd miniszterelnök ezév június 16-án Stockholmban tiltakozó jegyzéket nyújtott át K. K. llogyionovnak. a Szovjetunió nagykövetének, szovjet vadászrepülőgépeknek egy svéd katonai repülőgép ellen irányuló cselekményei miatt. Hammerskjöld svéd tárcanélküli miniszter június 18-án átadta K. K. Rogvionovnak a svéd kormány vátaszjogyzékét a szovjet kormány 1952 június '7-i jegyzékére, melyben a szovjet kormány tiltakozott amiatt, hogy június 16-án svéd katonai repülőgép durván megsértette a szovjet határokat. A svéd kormány kijelentette, hogy a szóbanforgó svéd katonai repülőgép nem volt felfegyverezve és „nemzetközi vizek felett" repült. A.» J. Vis'inszkij külügyminiszter június 19-én átadta Selmán svéd nagyköveinek a szovjet külügyminisztérium jegyzékét, amely többek között a következőket tartalmazza: A Szovjetunió külügyminisztériuma szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a jegyzékekben foglalt állítások teljesen alaptalanok. Pontos megállapítást nyert, hogy a „Catalina" svéd katonai repülőgép abban az időpontban, amikor a szovjet repülőgépek felfedezték, négy mérföldnyire tartózkodott' a Szovjetunió szárazföldi határától, al Ristoa-foktó! (Hiiumaa-szigety északkeletre fekvő térségében, vagyis a szovjet felségvizek határain belül A repülőgép nem engedelmeskedett a szovjet vadászrepülőraj felszólításainak, hogy kövesse a repülőtérre és ott szálljon le, hanem tüzet nyitott az egyik szovjet repülőgépre és csak a szovjet vezérgép választüzére távozott el a tenger felé. A szovjet külügyminisztérium szükségesnek tartja felhívni a svéd kormány figyelmét arra, hogy már régebben is előfordullak olyan esetek. amikor svéd katonai repülőgépek megsértették a szovjet határokat Minf Selmán svéd nagykövet a szovjet külügyminisztériumnak 'ett nyilatkozatából kitűnik, a svéd kormány beismerte, hogy iúnius 13-án egy svéd repülőgép ismét megsértette a szovjet határt. A fentiekre való tekintettel a Szovjetunió külügyminisztériuma erélye, sen visszautasítja a svéd kormány, tiltakozását és követeli, hogy hasonló határsértés többé ne forduljon elő." A Francia Kommunista Párt központi bizoflságának határozata Pártcsoportvezetők, békebizottsági titkárok jó felvilágosító munkájának eredménye a Ruhagyárban Párizs (MTI). A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága június 18-án genneviíliersi ülésén határozatot hozoit a Jacques Duclos kiszabadítása érdekében folytatandó országos mozgalomról. A határozat rámutat, hogy a békéért és a nemzeti függetlenségért vívott harcban a Kommunista. Párt Központi Bizottságának egyik legfontosabb célkitűzése Duclos és a többi bebörtönzött hazafi szabadonbocsálásánaik kivívása. A Központi Bizottság éppen ezért ejjiatároztav hogy országosméretű tiltakozó mozgalmat indít. Tömeg- petíciókkal, küldöttségek' menesztésével, a munkaidő előtti, alanti, vagy utáni tüntetésekkel, hosszabb, vagy rövidebb munkaibeszüntetésekkei kell folytatni svz akciót Jacques Duclos és a többi bebörtönzött hazafi szabadonbocsátása érdekében s ezt az akciót állandóan fokozni kelil a háborús bűnösök ösZ-t saeesküvésének teljes bukásáig. A kommunistáknak szünet nélkül harcolniok kell a demokratikus szabadságjogok védelméért küzdő bizottságok létesítéséért és gondot kell fordítemiok arra, hogy ezekbe a bizottságokba a legkülönfélébb véleményű francia férfiakat és nő« ket tömörítsék. A kommunisták gyors akciójától függ a mozgalom sikere, amelynek ki kell szabadítania Jacques Duclost és győzelmet kell hozni a de* mokrácia ós a béke számára. Ez a győzelem a munkások, demokraták és hazafiak győzelme lesz és hozzájárul a népi tömegek érdekei, aj szabadságjogok és a bélre megvédéséhez és a nemzeti függetlenség visszahódításához — fejeződik be a, határozat. Fokozódik a jugoszláv munkások harca a titóista szakszervezetek ellen A Szegedi Ruhagyár dolgozói minden erejükkel harcolnak, hogy a legközelebbi értékellésnél üzemük az első helyet foglalja ej. Ennek érdekében a pártszervezet, és a szakszervezet még fokozottabb gondot fordít az üzem népnevelő gárdájának eredményesebb munkájára. A pártcsoportvezetők taggyűléseken, pártcsoportvezetői értekezleten rendszeresen beszámolnak végzett munkájukról, kicserélik tapasztiallalaikat és móds-zerekben gazdagodva végzik feladatukat. A mult havi taggyűlésen Módlics Lajosné párlcso. portvezető dg beszámolt a mun Ica területén elért eredményeiről. Elmondta, hogy munkáját úgy végzi, hogy a területén lévő kommunisták 1< gyének azok, akik a pártonkívüli dolgozóknak példát mulatnak mind a békeőrség vállalásában, mind termelési eredményük fokozásában. Ugyancsak Simon Antal elvtárs is elmondta — aki szintén pártcsoportvezető —, hogy hetenként egyszer összehívja csoportját, értékeli az elvégzett munkát, felhívja a pártcsoport tagjainak figyelmét azokra a hiányosságokra, umélyek előfordulnak. A népnevelők példát mulatnak a termelésben A Szegedi Ruhagyár népnevelői az utóbbi időben szél) uredményekot érlek el. A népnevelők, tervszerűen foglalkoznak a dolgozókkal. Különösen jól végzik munkájukat Tézsla Mihályné, Bódi Józsefné, Pusztai Jolán, Domonkosné elvtársnők. Nap, mint nap rendsze •csen foglal' óznak a hozzájuk beosztott dolgozókkal és termelési eredményekkel is példát mutatnak a terem dolgozóinak. A szép gazdasági eredmények cl érésében nem kis mértekben segített az üzem békebizottságainak bizottságok jól dolgoznak. Megmutatkozik ez abban is, hogy a békeőrök száma állandóan növekszik és egy-egy békegyűlésen hárman, négyein is jelentkeznek előadónak. A békcibizottságok titkárai a megyei béketalálkozó előtt békemagygyülésl szerveztek, melyen az üzem valamunkáját Erdélyi Albert elvtárs teljesítménye, aki június 5-én 160 százalékot, 6-án 208 százalékot 9-én 374 százalékot, 11-ém 415 százalékot, 15-én 457 százalékot, 18-án 498 százalékot ért el,. Vagy Hegedűs Mihály, aki június 4-én 243 százalékot, június 5~ón 260 százaiémennyi dolgozója résztvett. Itt ha- kot és június 18-án 287 százalékot tározták el, liogy egyhetes békemüszakka] köszöntik június 1-et. Ezzel a békeműszakkal érték el a Ruhagyár dollgozói, hogy májusi tervüket 105.1 százalékra telj esi tették. A békeőrök számának állandó növekedését bizonyítja, hogy június 2dől június 20-ig összesen 729 dolgozó állt békeőrséget. Ellenőrzik a felajánlások teljesítését A békebizottsági tagokhoz hasonlóan a szakszervezeti bizalmiak is utóbbi időben kezdenek gazdáivá vélni munkaterület üknek. A munkaverseny szervezésébe mind akti. vabban kapcsolódnak, be. Jó felvilágosító munkával tudatosítják a munkaverseny fontosságát, ellenőr, zik a felajánlások teljesítését. Hiányosság azonban az, hogy ez a munkájuk még bizonyos mértékben kampányszerű. Az egyes nagyobb ünnepeknél, mint például augusztus 20 is, a bizalmiak csak a mennyiségi és a minőségi felajánlások szervezését végzik. Elhanyagolják — vagy inkább — kevesebbet törődnek a Gazda-mozgalommal. A Rőder-mozgaliom területén igen komoly eredményeket értek el a Szegedi Ruhagyár dolgozói. Megmutatkozik ez abban is, hogy míg februárban a Ruhagyárban 23 sztahánovista volit, addig ma 81 dolgozó kapta meg a büszke sztahánovista címet. A Loy-mozgallom területén mindennél ékesebben bizonyítja a munkája. Az üzemen belül a béke- nómievelök. szakszervezeti bizalmiak ért el. De sorolhatnánk sokáig azoknak a ruhagyári dolgozóknak a neveit, akik megértetlék, hogy a „Termelj ma tobbet" mozgalom nagymértékben elősegíti az üzemi terv időelőtti befejezését. Adják át tapasztalataikat, agitációs módszereiket Az l-es teremben dolgozó Vásárhelyiné és Sonkolyos Emiiné azonban nem használták ki kellőképpen munkaidejüket, gátolták a munka tökéletes megszervezését. Ezen a hiányosságon is segítettek a népnevelők. Beszélgettek a két dolgo. zóval, megmagyarázlak nekik: így nemcsak a terem termelését akadályozzák, de a következő termek sem tudják teljesíteni tervüket. A jó felvilágosító munka eredménye már másnap megmutatkozott, mindketten 100 százalékra teljesítették nor. májukat. A Szegedi Ruhagyár pártcsoportvezetői, népnevelői, szakszervezeti blzaJmiai komoly eredményeiket ér-' tek el a felvilágosító politikai munkában. Hiányosság azonban "még, hogy a népnevelők nem valamenynyien végzik el munkájukat, ami megmutatkozik az egyes termek tenmitilési eredményeinél. A jó népnevelők, mint Tézsla Mihályné, vagy Bódi Józsefné adják át tapasztalataikat, ismertessék meg agitációs munkamódszerüket és akkor még jobb sikereket érhetnek el. A „Za Szocijaliszticsku Jugoszláviju", a jugoszláv forradalmi emigránsok Moszkvában megjelenő lapja közli M. Szavics cikkét, amelyben a jugoszláv szakszervezetekről a többi között a kővetkezőket írja; A Tito-Rankovice banda a szakszervezeteket a munkásság kizsákmányolásának és elbutításának eszközévé változtatja. A jugoszláv szakszervezetek élén ma a munkásosztály esküdt ellenségei, a belgrádi hatalombitorlók bűnös politikájának szekértolói állnak. A titóista szakszervezeti vezetők az amerikai háborús gyújtogatok agresszív politikájának védelmező ikónt és propagálóiként 6zerepe'nek a nemzetközi porondon. A titóista szakszervezetek vezetői atitól sem riadnak vissza, hogy a tagdíjakból összegyűlt pénzt eltulajdonítsák. Az úgynevezeti „segélyalap" teljes összege, amely a dolgozók üdültetésére szolgálna, az ő zsebükbe vándorol. Jugoszláviában a technikai védőberendezések hiánya miatt évente több, mint félmillió baleset történik. A szakszervezetek pedig mentik azokat, akik felelősek Ú balesetek egész sorozatáért. A titoistia szakszervezetek a horvátországi szakszervezetek központi bizottságának ülésén és Boszni-Hercegovina szakszervezete országos tanácsának tizedik plénumán elhatározták, hogy Horvátország könnyűiparának egyes ágaiból 4500 munkást, Bosznia-Hercegovina üzemeiből 1500 munkást bocsátanak el, a többiek bérét pedig több, mint 200 millió dinárral csökkentik. A dolgozók elszárat harcot folytatnak a titóista szakszervezetek: ellen. A szakszervezeti gyűléseken a munkások jobb munka- és életfellételeket követelnek, tiltakoznak a kegyetlen kizsákmányolás, a munkanélküliség, a bérek csökkentése ellen. Igen sok helyen, mint például a zágrábi „Grafosz" üzemben a munkások egységes harca következtében a vállalat vezetősége kénytelen volt követeléseiket teljesíteni. A jugoszláv munkásság továbbra i-i elszántan harcol jogaiért, a Tito-fasiszta szakszervezetek, a Tito-rendszer ügynökségei ellen, (MTI.) „A német nép a pokol fenekére kivánja Ridgway pestistábornokot'4 Walter Fisch, a Német Kommu. nista Párt képviselője a bonni parlament legutóbbi ülésén pártja és Nyugal-Németország egész békeszerető lakossága nevében a következő nyilatkozatot tette: — Nyugat-Németország dolgozói a legnagyobb felháborodással értesültek arról, hogy Ridgway amerikai pestistábornok hétfőn Bonnba érkezik és innen három napos „szemte.útra" indul Németország amerikai, brit és francia megszállási övezeteibe. Dolgozó népünk nevében kérdezem öntől, Adenauer Úr, mi keresni valója van nálunk aggastyánok, nők és gyermekek tö. meggyilkosának? Német népünk a legélesebben tiltakozik az ellen, hogy Ridgway német területre tépjen. Nem engedjük meg, hogy Németországot második Koreává te. gyéik. A német nép a pokol fenekére kívánja Ridgway pestistábor, nokot! __ kiáltott fei Waltor Fisch. Beszédét nem folytathatta, mert Ehlers. a bonni parlament e'nöke jogellenesen megvonta tőle a szót. Megkezdődött a Tudományos Akadémia ülésszaka Sztálin nyelvtudomáyi munkái megjelenésének második évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tudományos ülésszakot rendezett. Az ülésszakot Trencsényi-Waldápfel Imre akadémikus, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rektora nyitotta meg. Ezután Fogarasi Béla akadémikus tartott előadást ,.A tudomány, mint társadalmi tudat forma" címmel. Ezt követően Galkin szovjet professzor „J. V. Sztálin a szocialista nemzetek és a nemzeti nyelvek jövőjéről" című elő. adása következett.