Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-18 / 141. szám

SKERDA, 1952, JITNTUS 18. Hz idén is túlteljesítjük begyűjtési kötelezettségűnket! Csongrád megye élenjáró dolgozó parasztjai tanácskoztak a párt Megyebizottságával Vasárnap Csongrád megye leg­jobb egyénileg dolgozó parasztjai gyűltek össze a Megyei Pártoktatás Házában, hogy tanácskozzanak az aratás éa cséplés legsürgősebb ten­nivaíóiról. Arról folyt a vita: ho. gyan lehetne megyénknek o tavaszi mezőgazdasági munkák során eléri elsőségét az aralás, cséplés és a ga.. bonabegyüjtés során is megtartani. Az értekezlet előadója Jegyinák János elvtárs, az MDP Csongrád­megyei Bizottságának titkára volt. jezm. Ha jól akarjuk végrehajtani a minisztertanács határozatát, ahhoz az szükséges, hogy a határozat min­denki részére ismeretes legyen. Ismerjék a tanyán is a minisztertanács határozatát Különösen fontos, hogy a tianyai dolgozó parasztok is megismerjék a minisztertanács határozatált. Ne­künk sokszor a szemünkre vetik a Megyénkre jellemző: a dolgozó parasztok legnagyobb része becsületesen Tette ki részét a munkából Jegyinák elvtárs azzal kezdte be-. Továbbiakban azl mondja a minisz­azódét, hogy napról-napra közelebb lertanács határozata, hogy a búza jutunk ahhoz a naphoz, amelyen ' és a rozs aratását a megkezdésétől egész dolgozó népünk és ezen belül számított 8 napon belül, az árpa és dolgozó parasztságunk évi munkája- a zab aratását a megkezdésétől szó­nak gyümölcsét takarítjuk be. Szük- mílott öt napon belül be kell fe­séges tehát, hogy megtárgyaljuk az aratás, cséplés, terménybegyüjtés, tarlóhántás, másodvetés kérdését. Mielőtt rátért az aratási munkák ismertetésére röviden értékelte a tavaszi munkák elvégzésénél elért eredményeinket. Megyénk — mondotta — ezek. ben a munkálatokban az elsők kö­zött van. Ezt elsősorban köszönhet­jük annak, hogy a mezőgazdaság dolgozói vala­mennyien megértették pártunk és kormányunk szavát. Dolgozó parasztságunk példamuta­tóan hajtotta végre a vetési tervet. Ennek a munkának a végrehajtásá­nál bebizonyosodott az — amit már a felszabadulás óta sok esetiben ta­pasztaltunk —, hogy dolgozó pa­rasztságunk egyemberként követi pártunkat, követi kormányunkat; bebizonyosodott ennél a munkánál isimét az, hogy azok jártaik szeren­csésen, akik hallgaittak pártunk és kormányzatunk szavára, vagyis idő­ben végezték el a vetést, utána pe­dig a növényápolást. Akik a növényápolást munká­kat bevégezték, nyugodtan kéz­nek r aratás, cséplés, behor­dlás, tarlóhántás. másodvetés munkái elé; azok akik nem hallgatták meg p( nnk szavát, hanem a kulák szavára hallgat­tak, el vannak maradva a nö­vényápolást munkákkal. Én a mul't héten jártam Naigymá­gocs, Derekegyháza, Hódmezővásár. hely'környékén és különösen Nagy­mágooa területén nem egy helyen láttam olyan területet, amely inkább •gazzal van tele, mint növénnyel. Kérdésemre megtudtam, hogy ez olyan dolgozó parasztok földje, akik a demokrácia jóvoltából kap­tak földet. Könnyen el lehet kép­zelni, hogy ahol így gondozzák a nö­vényt, milyen termé3 várható. Azoknak, akik így dolgoznak, most azon fő a fejük, különösen homo­kos területeken, ahol a szőlők van­nak elhanyagolva, hogy vájjon íme­lyik munkának az elvégzéséhez fog­janak hozzá. Szerencse, hogy me­gyénkre általánosan nem ez a jellem­ző. Megyénkre általánosan jellemző az, hogy a dolgozó parasztok leg­nagyobb része becsületesen .kivette részét a munkából. dolgozó parasztok, akik a tanyán él­nek, hogy mi elég ritkán julunk ki hozzájuk; nem ismertetjük velük kormányzatunk és pártunk egyes határozatait. Sokszor ebből kifolyó­lag ezek a dolgozó paraszlok össze­ütközésbe kerülnek az államhata­lommal. Ez elsősorban a pártnak, a tömegszervezeteknek és a tanácsok­nak a hibája. A tanácsok az egyes kormányren­deleteket nem ismertetik elég széles körben a dolgozó parasztokkal. Ad­minisztratív úton akarják végrehaj. tani a rendeleteket. A határozatok ilyen végrehajtá­sa azt eredményezi, hogy na­gyon sok dolgozó paraszt nem is tudja, hogy mit miért kell vég­rehajtani. Ha mi az egyes rendeleteket meg­magyarázzuk a dolgozó parasztok­nak — meg vagyok győződve arról, hogy akkor a határozat nem papír­forma lesz, hainem azt a gyakorlat­ban hajtják végre a parasztok száz­ezrei. Az araiásnak egész menetéből egy-két dologra szeretném az ittlé­vők figyelmét felhívná. Az aratás munkája az osztályharc középpontjába került Támaszkodjunk bátran a dolgozó tömegekre A hét folyamán megkezdtük az őszi árpa aratását. Sőt: a szegedi Dózsa-tszcs már az elmúlt hét szombatján kezdte el az aratást. A termésbecslés azt mutetja, hogy jó, közepes termés várható a megye te­rületén. Az aratási munkák megkí­vánják azt, hogy idejében és gyor­san végezzünk az aratással. A mi­nisztertanácsi határozat mindenki­nek megszabja munkáját. Azonban ez a határozat csak papíron marad, ha a végrehajtását nem tesszük magunkévá. Bennünket, elvtársiak, a párt arra ítevel, hogy minden munkánál, amit végre akarunk hajtani, támaszkod­junk bátran a széles dolgozó töme­gekre. Éppen e tanítás nyomán hív­tuk össze a mai értekezletet is. Az előbb említettem, hogy a miniszter­tanács határozala az aratásról, a cséplésről megjelölte számunkra a feladatokat. Azonban mi úgy gon­doljuk, hogy a határozat jó végre­hajtásához szükséges az is, hogy meghallgassuk a dolgozó parasztok véleményét, tanácsait. Az eddig kialakult gyakorlat az volt. hogy a nagy munkák elvégzése után rend­szeresen összehívtuk a párt és az állam vezető funkcionáriusait. Most megpróbálunk változtatni ezen. Elő­ször összehívjuk a dolgozó parasz­tokat és velük tanácskozunk, majd csak azután a párt és a tanács ve­zetőivel. Az aratás elvégzésénél a minisz. ferlatnács azt jelöli meg számunkra, hogy a szemveszteség megszüntetésé­nek érdekében a búzát vlasz­érésben. a rozsot teljes érés előt-t, az őszi és tavaszi árpát sárgaérésben, a többit pedig az érésnek abban az Időszaká­ban kell learatni, amikor szem­yeszleség még nincs. _ Ebben aiz évben is az airatás mun­kája az osztályharc középpontjába került a falvakon. Az ellenség, aki közöttünk él, minden eszközt fel­használ arra, hogy a munka elvég­zését akadályozza. Már most is ta­lálkozunk olyan hangokkal, hogy a hűvös idő bekövetkeztével a mun­kák kitolódnak egy hónappal is. A dolgozó paraszlok viszont látják, hogy az aratás maholnap itt a sar­kunkban. A gabonák olyan érésben vannak, hogy a jövő hét végén meg­kezdhetjük az aratást. Mi az ellenség célja ezzel a hí­reszteléssel? Könnyen át lehet látni a szitán: célja a kóláknak az, hogy a munkák összetorlódjanak és nagy legyen a szemveszteség. Számolnunk kell azzal is, hogy az élesedő osztályharc közepette a kulák egyes helyeken megpróbál gyújtogatni. Ennek megakadályozá­sa érdekében azt javasoljuk, hogy vaíaimannyi községben szervezzék meg dűlőnként a gabonák őrzését. Ez vonatkozik különösen Szeged járás területére. Azért húzom ezt különösen alá, mert ez a járás ha­táros Tito Jugoszláviájával. A ga­bonák megőrzése úgy lesz eredmé­nyes, ha azt minden dolgozó pa­raszt szívügyének tekinti. A tavalyi tapasztalatok azt mu­tatták, hogy az aratási munkák na­gyon elhúzódtak, különösen Szentes járás területén, ahol a járási ta­nácsnak, a községi tanácsoknak s ennek következtében az egyénileg dolgozó parasztoknak is az volt az egyöntetű véleménye, hogy nem kell biztatni a parasztokat az aratás el­végzésére. Ez az elmélet eredményezte azt, hogy amikor Csongrád, Szeged, Makó járásban a gabonák nagy­részt le voltak aratva. Szentes járás jó másfél kéthetes elma­radással kullogott a többi járás inügíjtt, habár az adottságok megvoltak ott ls. Természetesen ebből a hanyagaágból nagy szemvesztegég lett és éppen e hanyagság miatt Szentes járás el­maradt a másodvetéssel. Pénzjutalom a jólteljesítőknck Az aratás kérdése után jó megszervezésének Jegyinák elvtárs a cséplés és begyűjtés kérdéseiről be­széd — Ha az aralás és cséplés mun­káit jól szervezzük meg — mon­dotta —, akkor biztosítjuk azt, hogy a cséplési munkát a legrövidebb Időn belül be tudjuk fejezni me­gyénk területén. Külön ki szeretnék térni a begyűjtés kérdéseire. A mi­nisztertanács határozatát a mai na­pon ismertették az újságok a be­gyüjésre vonatkozóan. Taivaly a dol­gozó parasztság zöme nagymérték­ben eleget tett beadási kötelezettsé­gének, azonban voltak olyanok is, akik kötelezettségüket nem teljesí­tették. Ha a cséplőgéptől a gabonát egye­nesen beviszik a begyüjtőhelyre, a cséplés befejezése után nem kell többletmunkát végezniük. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják: azok a községek járnak jól, akik lőttjében teljesitik beadási kö­telezettségüket, mert az államunk azokat a dolgozó parasztokat és községeket külön pénzjutalomban részesíti. Viszont azok a dolgozó parasztok, akik nem teljesítik időben és becsü­letesen beadási kötelezettségüket, nemcsak saját államunkat, de dol­gozó paraszttársaikat is megkáro­sítják, azokat a becsületesen dolgozó parasztokat, akik már beadták a gabonájukat, de éppen a hanyagok, késlekedők miatt nem részesülhet­nek a szabadpiac előnyeiben. Mert •a szabadpiac jogát csak akkor kapja meg a község, ha a faln teljes egészében teljesítette be­adást tervét. Éppen ezért elsősorban maguknak, akik ilt ülnek, mint élenjáró dolgozó parasztoknak érdekük legelsősor­ban, hogy mindenki kivétel nélkül időben teljesítse beadási kötelezett­ségét. Ennél a munkánál éppen úgy, mint az aratás, valamint a ter­ménybegyüjtés végzésénél elenged­hetetlenül szükséges, hogy a község dolgozó parasztjai ezt a miunkát is versenyben végezzék. A begyüj lési verseny jutalmazására ebben az év­ben négymillió forint pénzjutalmat irányozott elő a kormány, A következőkben Jegyinák elvtárs a másodvetés, az aratást követő me­zőgazdasági munkák fontosságáról szólott. Csongrád megye élenjáró egyénileg dolgozó parasztjainak felhívása a megye dolgozó parasztságához Mi, Csongrád megye élenjáró dol­gozó parasztjai, megtárgyaltuk az előttünk álló békearalásban, béke. cséplésben és békebegyüjtésben reánk háruló feladatokat. Tudatá­ban vagyunk annak, hogy a béke megvédésének jelenlegi saikaszá. ban munkásosztályunk hősi példája nyomán, nekünk egyénileg dolgozó parasztoknak hazafias kötelessé, günk, becsületbeli ügyünk a ter­melés fokozása és az áliami fegye. lem betartása. Hazánk függet en­ségét, dolgozó népünk alkotó mun­káját. családunk boldog jövőjét cs drága békénket a fe'szabatltíó Szovjetuniónak köszönhetjük. Ezt akarnák tőlünk elrabolni az ame­rikai háborús provokátorok és csat­lósaik. A fasizmus rémét sze.etnék újra a világ népeire zúdítani, amit, bizonyít a nyugatnémetországi kü­lönszerződés aláírása, Jacques Duclos és André Stil jogtalan letar­tóztatása ls Mi, csongrádmegyei dolgozó pa. rasztok, nem nézzük tétlenül azt a harcot, amelyet a párt Irányít, ha­nem most az aratás, cséplés és be­gyűjtés idején bebizonyítjuk, hogy készek vagyunk bármikor megvé­deni az ötéves terv vívmányait: a gyárakat, az iskolákat, kultúrháza­kat, a falvakban bevezetett villanyt, bekötőutakat, a rohamosan szapo­rodó mezőgazdasági gépeket. Erőnk a kommunizmust építő Szovjetunió győzelméből és a párt, személy sze­rint Rákosi elvtárs gondoskodásé, ból fakad és tudatában vagyunk, hogy csak a béketábor szervezett ereje tarthatja vissza az imperia­listákat a háborús kalandorok gaz­sagaltól. Olvastuk a Viharsarokból: a ine. gye szocialista szektorainak élen­járó dolgozói alaposan felkészültek a békebetakarítás nagy feladatinak elvégzésére. Ebben a harcban mi egyénileg dolgozó parasztok sem akarunk hátul maradni és az elmúlt évnél jobban végezzük el a növény­ápolást, jobban vigyázunk minden szem megtermelt gabonára és ba­táridő előtt teljesítjük, túlteljesítjük begyűjtési tervünket. A koreai dol­gozó parasztok hősi példája lelke, sít bennünket ebben az elhatározó, sunkban, akik az amerikai bombá­zógépek miatt félelmet és fáradsá­got nem ismerve, éjjel végzik cl gondosan a mezőgazdasági munká­kat. Biztosítjuk a koreai békeharcoso. kat, hogy mi, Itt Csongrád megyé­ben, soha nem leszünk méltatlanok az ö harcukhoz és munkával, több­termeléssel erősítjük a béke ránk eső szakaszát. Csongrád megye egyénileg dol. gozó parasztjai! Felhívással fordulunk hozzátok a ) növényápolás, aratás, cséplés, tarló­hántás, másodvetés és a begyűjtés gyors befejezése érdekében. Lé jen párosversenyre egyén-egyénnel, dűlő-dűlővel, község-községgel, hogv megyénkben ls, itt közvetlenül a Tito határ mel etó, a min sztárta­nács határozatában megszabott ha­táridő előtt, augusztus 13.lg el\é­gezzük a cséplést és ezzel egyidő­ben teljesítsük, sőt túlteljesíts k gabonabegyüjtésl kötelezeits gü.i­ket. Június 30-án lejár a szabadpiaci kedvezmény A gabonabegy iijtás gyors teljesítésével kell kiérdemel­nünk azt a jövő gazdasági évre. Jói ludjuk valamennyien, hogy az államnak beadott termény nagyré. szében visszatérül a mezőgazdaság­ba, közszükségleli cikkek, ártézi k i. tak, napközi otthonok és sok más formában. Tudjuk, hogy a decem. ber l.én a jegyrendszer megszűnte­téséhez és az azóta tapasztalható árubőséghez, a mult évi jó terménv­begyüjtésünk nagyban hozzájárult. Ezeket a kapitalista országokban el nem érhető eredményeket lovább kell fokoznunk, hogy lovább emel. jük éleíszinvonaUmknt, ínég szebbé tegyük életünket. Indítsunk széles tömegmozgalmat az idei begyűjtési rendelet maradéktalan betartására, hogy a cséplőgéptől egyenest a be­gyűjtőhelyre szállítsa minden becsű, letes dolgozó paraszt az áliamnak járó gabonamennyiséget. A versenyben állandóan ellenőriz­zük és figyelmeztessük egymás!, hogy az egész község minél hama­rabb megkaphassa újra szabid, piaci jogát. Világosítsuk fel dal­gozó társainkat a gyors beadás je. lentőségéről, de ne tűrjük, hogv egyesek csak a szabadpiacot lessék és beadásukat nem teljesítik. Külö­nösen figyeljük a kulákokst, ne szabóíálhassák el a begyűjtést. Legyünk tudatában annak, hogy ezt a békebetakarítási csatát csak az osztályellenség, a kulákság és a klerikális reakció elleni kemény harcban nyerhetjük meg, mert ezek Igyekeznek hátráltatni a begyűjtést ls Ezért legyünk fokozottabban éhe. re'k és akadályozzuk meg az elten ­ség kártevő munkáját. Munkánk végzése során lebegjen állandóan szemünk előtt a megyei béketalál­kozó határozata: „...az egyénileg dolgozó parasztok a mezőgazdiság termelékenységének emelésével, a békebegyüjtés gyors befejezésével harcoljanak a békéért. A futa béke­harcosai felelősek az aratás és csép­lés gyors, szem veszteség nélküli végrehajtásáért." Csongrád megye élenjáró dol. gozó parasztjai tanácskozásá­nak résztvevői. A dolgozó parasztok véleménye: a fagykár ellenére is túlteljesíthetjük begyűjtési kötelezettségünket Aki nem teljesfti beadási kötelezettségét, megkárosítja dolgozó paraszt társait Jegyinák elvtárs beszéde után megkezdődtek a hozzászólások. El­sőnek Balázs János kiszombori dol­gozó paraszt kért szót. Majd Langó Mátyás csanádi dol­gozó paraszt a következőket mon­dotta: — Tudatában vagyok annak a komoly feladatnak, amit az artás jelenít, tudjuk azt is, hogy az ellen­ség közel van hozzánk. Nagyobb felügyeletet kérek a bellső ellenség­re. Itt van Tito Jugoszláviája tó­lünk pár kilométerre. Már a taiva­szi mezőgazdasági munkák során ta­pasztaltuk, hogy „ a kulákság nem takarította le Időre a földjét. Szabotált. Na­gyon kell vigyáznunk, hogy az aratás, eséplés, begyűjtés Idején ez meg ne Ismétlődhessék. Langó Mátyás hozzászólásának további részében arról beszélt, hogy ü másodnüvémgek vetésével, a több. szőri kapálással a fagykár-okozta károk kiküszöbölhetők. Majd ígé­retet lett. hogy beadását, mint ta­valy, úgy az idén is az elsők kö­zölt teljesíti. — Vannak azonban még olyanok. ' aikik nem teljesítetlek beadási köte­lezettségüket. Mi ezek miatt nem szenvedhetünk és nem tűrjük, hogy miattuk kár érjen bennünket is, mert tudjuk, hogy a szabadpiac jo­gát csak akkor kapjuk meg, ha az egész község teljesíti begyűjtési kö­telezettségét. Langó Mátyás csanádi paraszt után Bán fi József mindszenti dol­gozó paraszt szólt, aki kijelentette: — Az itt hallottakat magunkévá tesszük és otthon a soronkövetkező munkánkban alkalmazzuk. Egyben határozati javaslatot terjesztett az értekezlet elé. Még számos hozzászólás után Je­gyinák elvléns válaszolt a hozzászó­lásokra. « — Megmondom őszintén, hogy válaszomat bírálattal kell kezdenem — mondotta Jegyinák elvtára első szavaiban. — Azt hitteim, sokkal több problémát tesznek szóvá az elv­társak, hiszen nem minden nap van alkalom arra, hogy a megyei párt­bizottsággal a problémákat megbe­szélhessék, viszont nekünk sincs minden nap alkalmunk, hogy köz­vetlenül értekezzünk az élenjáró dolgozó parasztokkal. Ha a felszó­lalásokat nézzük, úgy néz ki a de log, mintha Csongrád megyében minden a legnagyobb rendiben menne. Nincs baj, rendben folyik mindéin, nent kell a pártbizottságok, nak és a tanácsoknak semmi segít­séget nyuj'taniok. De mit mutat a gyakorlat? Ha beszélgetünk az em­berekkel1, akkor esőstől jönnek a problémák, a panaszok tömege, a megyei, járási ós községi tanácsok munkájára. — Mindenekelőtt két kérdés vető­dött fel a gépállomással kapcsolat­ban Nagylakról és Kiszomborról. Mint tudják az elvtársak, a gépál­lomások tavaly nagyobb területet vállaltak el, mint amit el iudtak volna végezni. Mi figyelmezhettük a gépállomást: a jövőben csak az ere­jükhöz mérten vállaljanak terüle­tet. Amint látják az elvtársak: mi figyelemmel kísérjük Csongrád me­gyében a problémákat és igyekszünk is azokon segíteni, A gépállomások­nál bevezettük a kétműszakos ren­det. Nappal csépelnek, éjjel szánta­nak; sőt ezenkívül is lesznek erő­gépek beállítva, melyek csak a tar­lóhántást végzik. A gépállomások azonban egyedül nem tudják elvé­gezni a munkát. Ezért a rendelke­zésre álló igaerőt is be kell állí­tani. A tarlúhánlús kötelező mlnden­. fe! számára fi fi dolgozó parasz­tok saját Igaerejüket ls használ­ják fel. Jegyinák elvtárs elmondotta, hogy tavaly ősszel Kiskirályságon talál­kozott egy dolgozó paraszttal, aki­nek földje még nem volt felszántva. Utánajárt, miért nem szántja fel földjét. Kiderült, hogy ez a dolgozó paraszt igaerejével fuvarozott napi 200 forintért és várta, hogy a gépál­lomás holdanként 36 forintért fel­szántsa a földjét. Ne üljünk fel az ellenséges híreknek Jegyinák elvtárs záróbeszédérek befejező részében kitárt arra, hogy sokain a fagykárra való hivatkozás­sal a begyűjtés mérséklését ké­rik, — A ml utunk biztos út. a mi utunk győzedelmes út, s a béke útja. Biztos út, győzede'mes út, mert Sztálin vezetésével, Rákosi elvtárs zászlaja alatt menetelünk, — ezekkel a szavakkal fejezte be Jegyinák elvtárs válaszát, A tanácskozás után a dolgozó pa­rasztok visszaindultak községeikbe. Az élenjáró dolgozó parasztok tanácskozásának legtontosabb ered­ménye az, hogy jó növényápolás­saltöbbszöri kapálással, a kuko­ricának pótbeporzásával a legna­gyobb mértékben kiküszöbölhető a fagy okozta kár; az aralás gyors befejezésével kiküszöbölhető a szemveszteség, s ez újabb nyeresé­get jelent a dolgozó parasztoknak. Mindezt összevetve az idei nyá­ron is minden előfeltétel biztosít­va van arra. hogy begyűjtési ter­vünket túlteljesíthessük, hogv szemveszteség nélküli ar rtással, gyors csépléssel és jó beadással erősítsük békénket és drága ha. záa&ak

Next

/
Thumbnails
Contents