Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-03 / 128. szám

Megkezdődött a próba zsilipéiig a Volga—Don-csatornán, elindult útjára az első két hajó A június 14 Nemzetközi Gyermeknap Ls bebizonyította, hogy népi demokráciánkban legnagyobb érték a gyermek A Francia Kommunista Párt titkárságának tiltakozó közleménye n szombati rrndőri műveletek ellen AZ VDF C SONGRA D M E G Y E ! P A RTB fZ OTTSA G A N A K JA VIII. ÉVF. 128. SZÁM AHA 50 FILLÉR KF,DD, 19!>2 JUNIUS 3. Fokozott helytállásra lelkesített Csongrád megye békekövetelnek vasárnapi hareos találkozója II Megyei Béketalálkozó határozata A. békeharcosok legjobbjainak hősi példája egyre nagyobb tömegeket sorakoztat fel megyénkben is a Szovjetnnió-vezette béketábor zászlaja alá. A Megyei Béketalálkozó hivatott arra, hogy megerősítse és továbbfejlessze békeszerető népünk öntudatos harcát a tartós békéért. Csongrád megye népét új küzdelemre lelkesül a béke harcában a nemzetközi béketábor egyre növekvő ereje. Fokozódó gyűlölet hatja át népünket az amerikai imperialisták meg-megújuló gaztetteinek láttán. Nyugat-Németországban a világuralomra törő amerikai imperializmus a Keretszerződéssel ismét az emberiségre akarja szabadítani a fasiszta tábornokok gyilkos klikkjét. A Wall Street bankárai a fasizmus rémét kl akarják terjeszteni az egész világon. Gőrlnget Ridgwayval akarják helyettesíteni. Buchen. wald és Auschwitz haláltáborait Rocsedó szigettel. Hitler háborás gaztetteit felülmúlják az amerikaiak koreai bűntettei. Békés lakosságra pusztító baktériumokat szórnak. A halálraítéltek esztelen őrültségével a fas ?mus és az új háború előkészítésének útjára léptek Amerika tőkései, bankártábornokaik és nyugateurópai szolgaminisztereik segítségével. A népek erői azonban hatalmasabbak a háború erőinél A népek szava erőteljesebben hangzik, és túlharsogja a gyilkos amerikai imperialisták gyáva és rekedt ordítozását. Az amerikaiak és nyugateurópai bábkormányaik kegyetlenül üldözik a békeharcosokat. Philip Müller német békeharcost megölték. Letartóztatták André Still békeharcost, az L'Humanite főszerkesztőjét, art a francia írók akinek fejét honfitársai közül először koszorúzta a Sztálin-díj dicsfénye. Az elmúlt napokban az egyik legjobb francia hazafit, a rettenhetet'en békeharcost, Jacques Duclost börtönbe vetették, akinek egyetlen bűne, hogy népének élén harcolt Franciaország amerikai megszállása ellen harcolt Ridgway párizsi diktatúrája ellen. A háborús uszítók Hitler Gesta. pújának módszereivel akarják megfélemlíteni a világ békeharcosait. A népek azonban nem hajtják a háborús uszitók igájába fejüket, meri még elevenen élnek a dolgozók emlékezetében a mult világháború rémségei. Még élnek a rokkantak, akik karjukat, lábukat csak néhány éve vesztették el. Élnek az özvegyek, árvák, akik szeretteiket siratják S nem tűrik, hogy a világot újra felverje a gyilkolás zaja. A francia gyárak, bányák, városok népe sztrájkokkal, munkabeszüntetésekkel, tüntetésekkel harcol a békéért a szabadságért. Az olasz választásokon a rendőrterror és a Vatikán lelkiterrorjának ellenére Is győzött a nép akarata, erősödött a baloldali tömb. Nyugat-Németország népe egységesen megtagadta a Keretszerződés napján a középületek fellobogózását. A német nép fekete hétfőjének nevezték el ezt a napot, és százezrek tüntető tömege szállt szembe az amerikai géppisztolyokkal felfegyverzett német fasisztákkal. A dolgozók mindenütt bátran, elszántan és hősiesen szálltak szembe a háborúra készülő gyáva gyilkosokkal. A népek Szervezett tö_ megharca meg fogja akadályozni az új háború kirobbanfását. A Szovjetunió ellen Nyugat-Európa dolgozói — mint ahogy azt már többször kl. nyilatkoztatták — soha, de soha sem fognak harcolni. A világ népei mindenütt mélységes felháborodással és elszánt gyii. lölettel fordulnak szembe az amerikai Imperialisták háborús politikájával, és csatasorba szólítanak minden becsületes embert a fasizmus ellen — a békéért! A Szovjetunió kormányának legutóbbi jegyzéke minden becsületes ember számára megmutatja az európai békéhez ve© »ető utat. _ A mai, csongrádmegyei béketalálkozó fel;dala az, hogy megyénk népének megmutassa az útat, amelyen járva leghatásosabban támogathatja a világ népeinek békekiiz. delmét. Mi, csongrádmcgyeiek — mintahogy a világ minden dolgozója — legjobban úgy harcolhatunk a békéért, ha a példát a békeharc élcsapatától, a világ dolgozóinak reménységétől, a szovjet néptől vesszük. Mi, magyar dolgozók, csak úgy, mint a többi s/abatlnépck. drága hazánk szüntelen erősítésével, a béke ellenségeinek könyörtelen le. leplez sével harcolhalunk. Ez a mai béketalálkozó legfontosabb tapasztalata! Békebizottsági tagjaink ezt magyarázzák meg minden dolgozónak! A Megyei Béketalálkozó Cson grád megye minden becsületes dolgozójának azt a békemegbízatási adja, hogy az üzemekben, a szántóföldeken és a megye tudományon intézeteiben egyaránt szítsuk új lángra a munkaversenyt. Alkotmányunk ünnepére, augusztus 20-nak tiszteletére növeljük a termést, hisz ez szilárdítja meg még jobban sza. bad hazánkat, amely a béketábor egy része. Minden dolgozó érezze, hogy a béke megvédéséért személy szerini felelős a termelésnek azon a harci szakaszán, ahol dolgozik. Ipari munkásaink a több és jobb termeléssel, a harmadik negyedévi terv túlteljesítésével, állami gazdaságaink, gépállomások, termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó Parasztok a mezőgazdaság termelékeny, ségének emelésével a béke aratás, béke cséplés, békebegyüjtés gyors befejezésével harcoljanak a békéért. A falu békeharcosai felelősek az aratás és cséplés gyors, szemveszteség nélküli végrehajtásáért. Megyénk értelmiségi dolgozói, tudományos intézeteink munkásai újabb eredmények elérésével harco'janak a békéért. Békebizottságaink Ismertessék minden dolgozóval a nemzetközi békeharc jelenlegi szakaszának feladafalt, lelkesítsenek minden magyar dolgozót a békéért való új küzdelemre. Uj békeblzottságaink ezrei erősítsék népünkbe , a nemzetközi szolidaritást, értessék meg minden dolgozóval: a béke ügye egy és oszthatatlan az egész világon! A békéért és a szabadságért vívott harc bárhol folyj im is a világon, a ml harcunk! Növeljék nagyra népünkben a világ első bé. keharcosa, Szláün elvtárs, és a szovjet ncp iránti hűség és szeredet érzését. Neveljék a békebizottságok népünket éberségre, az imperialisták egyik legaljasabb kéme, a megye határain kardot csörtető fasiszta Tito és ügynökei ellen. Bckemozgalmnnk nem a gyengeség, hanem az erő jele. Ml építünk, mi békét akarunk, de el vagyunk szánva arra. hogyha kell fegyverrel is megvédjük szabad hazánkat, és a békét! Mi, békeharcosok tudjuk, ha az imperialisták kirobbantanák az új világháborút, az az egész kapitalizmus pusztulását jelentené. A mi feladatunk az, hogy igazságunkat, a békét, erőnkre támaszkodva rákényszerítsük a háborús uszítókra. A szabad országok békeharcosainak, tehát nekünk csongrádmegyei békeharcosoknak is, legfontosabb feladatunk, hogy minden dolgozóval megértessük: szocialista építőmunkánk minden újabb eredménye győzelem a békeharc nemzetközi frontján. Ml, a megye békeharcosai példaképünknek tekintjük a kommunizmust épitő szovjet embereket, szovjet békél,arcosokat. Megfogadjuk, hogy a szocialista munkafegyelmet, népi államunk fegyelmét szüntelenül javítva, munkával erősítjük hazánkat, a béke országát. Csongrádmegyei Békeküldöttek Találkozója Friss, vidám, lelkes csoport gyülekezett vasárnap reggel 6 óra tájban a Széchenyi-téren, a Városi Békebizottság helyisége előtt. Szeged békekövetei, iS élenjáró szegedi békeharcos találkozo't itt hogy együtt induljon a megyei béketalálkozóra, Hódmezővásárhelyre. Nemcsak ők gyűltek azonban össze (i melegbe forduló nyári reggelen, hanem mind jobban benépesült az utca: innen is, onnan is jöttek dolgozók, virággal. csokrokkal a kezükben, hogy üdvözöljék a békeharcos küldötteket, sok sikert kívánjalak tanácskozásukhoz. Nemsokára zeneszó is hangzott fel. A szegedi Béke zenekar vonult ki s friss indulókkal köszöntötte küldötteinket. Boldog. mosolygó arcok, nevető szemek mindenütt s aztán lassan elindult a menet. Vidám zeneszó kísérte ükei: a Béke-zenekar egyik brigádja játszott az úton. A reggeli ablakokból mindenfelé derűs arcok köszöntek ki, hiszen az ő szándékaikat. az ö akaratukat is vitték a találkozóra s közös ez az akarat, a béke megvédésének harcos akarása. A Városi Pártbizottság épülete előtt megkapó jelenet várt a küldöttekre és népes kíséretükre. A gyönyörűen feldíszített épület erkélyén a Pártbizottság tagjai fogadták őket és valóságos virágeső hullott rájuk. Senki sem tudja, hogy ki kezdte,, de mintegy vezényszóra egyszerre röppent fel a dörgő kiáltás és zúgott, áradt kemény hangon: „Megvédjük a békét! Éljen a párt. Sztálin, Rákosi/" Bátor elszántságban még jobban megerősödve haladtak tovább, a menet élére úttörő zenelcar állt, a Dózsa György általános iskola kis úttörői s zenekaruk hangjainak könynyed csengése még melegebbé tette a szivek összedobbanását. A Római-körútnál diadalkapu magaslott az érlcezők elé, a béketalálkozó jelvényével, virágokkal ékesen feldíszítve. Amikor itt megálltak, friss úttörő pattant elő, Preizer József, a Földművesutcai iskola tanulója és az ifjúsági Vöröskereszt nevében bátran csengő hangon kívánta,, hogy sok eredménnyel folyjék a megbeszélés, amely — tudja — az ő érdekükben, az ifjúság boldog jövőjéért folyik. Szabó Jánosné, a Fclsővános II. békebizottság lelkes tagja kívánt ezután ugyancsak sok sikert és Lacsánné elvtársnő, a Városi Békebizottság titkára alig győzött válaszolni a kedves köszöntésekre, amelyekkel elárasztották a békeküldöttséget. De nem is kellett ide szó, beszélt •maga helyeit ez a szép, közvetlen ünnpeség és beszélt az a lelket kiállás, amely újból és újból felhangzott: „Harcolunk a békéért!'1 A Béke-zenekar játszott ismét: a megyei béketalálkozó tiszteletére írt indulókkal búcsúztatiák békeköveteinket, akik integetve, mosolyogva szálltak be a Virágos autóbuszokba. Még néhány integetés. összenevető szemek s egy újább dörgő kiáltás .,Éljen Sztálin, éljen Rákosii" — azián elindultak az autóbuszok Hódmezővásárhely felé. A megye székhelyén már a város szélén üdvözlő küldöttségek fogadiák békeköveteinket. a Békeszálló előtt pedig Papp Sándor elvtárs, a megyei tanács végrehajtóbizottságának elnöke köszöntötte őket rövid, harcos beszédben. Aztán szállt az énekszó, dallal is harcos békeakaratukat juttatták kifejezésre. „Ha összetartunk rendületlen. legyőzzük végleg a háborút" — énekelték a szegediek, do a dal összefolyt a minden irányból érkező csongrádmegyei küldöltek, munkások, dolgozó parasztok, néphez hű értelmiségiek, kisemberek dalával énekével. A szovjet hősök emlékmüvéhez vonultak, miután mindenünnen öszszegyültek a megye békekövetei. Az ő emléküknél álltak meg néhány percre, hiszen az ő áldozatos harcuk nyomán született meg számunkra a szabadság és a békés alkotó élet drága kincse, amelyet megvédeni becsületbeli kötelességnek tartják nemcsak a béketalálkozó résztvevői, de minden tisztességes ember. Megkezdődik a békeértekezlet Pontosan kilenc órakor kezdődött meg a béketalálkozó ünnepsége a Béke-6zálló emeleti nagytermében. A szovjet hősi emlékmű mogkoszorúzitfr üián felvonult küldöttség tagjaiból megválasztották a béketalálkozó elnökségét, amelyet az ünnepség résztvevői egyhangú lelkesedéesel fogadtak el. Az elnökség tagjai: Lövő Ferenc elvtárs, az MDP Csongrádmegyei Pártbizottságának szervezőtitkára, Forgó László, az MDP Csongrádmegyei Pártbizottságának agit. prop. titkárhelyettese. Nagy György, a Vásárhelyi Városi pártbizottság titkára, Dévényi Gyuláné, az Országos Béketanács tagja, Savanya József, a Csongrádmegyei DIS7bizottság titkára, Ábrahám Antal, a SZOT megyei titkára, Papp Sándor, a csongrádmegyei tanács elnöke, Salgó László, az MSZT megyei titkára, Pópity József, az SZHSZ megyei ti kára, Nagy Károlyné, az MNDSZ titkára, G. Fazekas Erzsébet egyetemi tanár, Aime Massei, a francia nép küldölte, Nagy Sándor Sztálin-díjjal kitüntetett Kossuth-díjas iró. dr. Fodor Gábor Kossu'h-díjas egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Katona Sándor, országgyűlési képviselő, az Országos Béketanács tagja, Varga István, a Megyei Békebizoltság titkára, Hegyi Endréné, a hódmezővásárhelyi városi békebizottság titkára, Avkov Sztavkóné, az újszemtiváni tszcs tagja. Hegedűs Erzsébet, az Ujszegedi Kender szövőnője, Molnár Erzsébet, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat sziahánovistája, Kelemen Istvánné, a Szegedi Ruhagyár sztahánovistája, Kiss Kálmánná zákányszéki tszcs tag, Égető Sándorné, a szentesi Árvái Bálin-tszcs tagja és Hajdú József négy holdas dolgozó paraszt elfoglalták helyüket az emelvényei). Az elnökség tagjait a béketalálkozó résztvevői nagy lelkesedéssel és tapssal fogddlák. A csongrádmegyei rendőrkapitányság zenekara eljátszotta a magyar és szovjet Himnuszt, majd Lacsán Mihályné elvtársnő, a szegedi békebizottság titkára üdvözlő szavaival megkezdődött a béketalálkozó nagygyűlése. Nagy Sándor elvtárs Sztálin-díjjal kitüntetett Kossuth-díjas író mondott ünnepi beszédet. Nagy Sándor elvtárs, Sztálin-díjas író ünnepi beszéde TISZTELT BÉKEÉRTEKEZLET! KEDVES ELVTÁRSAK! Mi, a csongrádmegyei dolgozók küldö.tei összegyültünk ma, hogy az élet legnagyobb kérdéséről beszélgessünk, s a magunk portáján határozzunk. Mert a béke ügye egyet jelent az élet lel, a háború pedig a pusztulással, a halállal... — Háború lesz, vagy béke? — ezt a kérdést a történelem folyamán sokszor feltette magának az emberiség, de a nagy miértet egészen Marx Károlyi g senki sem tudta érdemesen megválaszolni. A régi öregek úgy mesélték nekünk gyermekeknek a háború eredetét, hogy... „egyszer volt, hol nem volt, amikor a fehérlő király megharagudott a burlcus leirályra, mert a leányát nem akart a odaadni a fiához feleségüli" ... Sajnos, a Horthy-rendszer iskolái, ban sem tanultunk sokkal többet, megmaradtunk a mesénél. Legföljebb annyit toldottak még hozzá, hogy a magyarnak azért kell haragudnia a csehre, rácra, meg az oláhra — a németet ügyesen clhallgallák —, mert a Tátra, Mátra, Fátra hármas halmát nem engedhetjük, senv.a Tiszát, amiben.magyar könny folyik, sem kincses Erdélyt, ahol ' mindig szittyák voltak az urak. Arról persze megint csak hallgattak, hogy 1919ben inaga Horthy és bandája segített a román, cseh, meg a szerb burzsoá hadseregeknek a munkások Magyarországának leverésében; és hogy a királyi Romániában éppen olyan rossz volt a sorsa a munkásnak, parasztnak, mint Horlhy Magyarországában De egyéb, úgynevezett tudós, „pártatlan", sőt „isteni eredetű" fórumok ia különös feleleteket adtak a háború eredetének kérdésére. Mondták istenverésnek, büntetésnek a rakoncátlan, lázadó emberiség fenyítésére, mondták szükséges rossznak. vagy ellenkezőleg a dicsőség mezejének, sőt a legújabb korba® — Marx után jó félszáz évvel egynémely amerikai „bölcs" még szükséges jónak is. — Hát igen! — nyilatkozott az egyik ilyen álpróféta. — Kell a hábr/rú! hiszen úgyis sokan vannak a kínaiak, a négerek, a munkanélküli fehér emberekről nem is szólva. A háború egészségesen lecsapolja a fölöslegetl,.t — Persze, amint ez szokásos, a tiszteli dollárfilozófus önszemélyét és osztályát nem sorolta az egészségesen Iccsapolandók közé. A Saovietunió története — a rendíthetetlen béhehare története Igy vélekedtek és vélekednek a regi uralkodó osztályok a háborúról, azonban az ipari munkásosztály és Marx Károly megszületésévet fordulat következett a föld történetébe®. Marx lángelméje tételes, alkalmazható tudománnyá emelte a gazdaság, a történelem, a társadalom addig tapogatózó tudományait és felfedte a háború természetét. Megállapította, hogy minden kiz-'ák. mányoliáson, rabláson . alapuló társadalommal velejár a háború, merthiszen az a rablás egyik formája. Lenin, a tőkés — imperialista korszak osztáiyharcainak, a tökecsoportok egymás megsemmisítésére irányuló kíméletlen harcának belső törvényeit derítette fel s leleplezte a tőikésvllágot. mint amelynek egyenesen lételeme a háború. Tudományos jóslatai 1914-ben be is következtek: a versengő tőkéscsoportok közt kitört az első világháború. A huszadik század azonban már nemcsak az Imperialista háborúk, hanem a proletárforradalmuk korszaka Ls. Az 1917-es győztes októberi forradalom léirehozta a földkerekség első munkásállamát, a Szovjetuniót, a föld egyhatodán megszakadt a kapitalizmus lánca. A fiatal szovjetállamban megszűnt a kizsákmányolás, a dolgozók kirablása: a paraszté lett a föld, a munkásoké a gyár, s ennek megfelelően ez az új társadalom száműzte a rablóháború eszméit. A Sztálin elvlárs által kidolgozott nemzetiségi politika megszabta a szovjetnépek baráti együttélésének. kölcsönös segítségének forrná, ját, mely különösen a szocial sta tervgazdálkodásban, a szocialista nagyipar egész Szovjetunióra kitér, jedő építésében jutott kifejezésre. Jellemző a békés Szovjelállamra. hogy vezetői már a megszületé-énck pillanatában is békére gondoltak, amikor kiadták a békéről szóló dekrétumot; amely felszólította az önvérében fetrengő Európát az első világháború haladéktalan befejezésére. Azóta is a szovjel diplomácia története — akár a dicstelen Népszövetségben való működését, akár a második világháború előzmény it tekintjük — a békéért folytatett rendíthetetlen harc története. Ám a Szovjetunió nem pacifista, nem híve a mindenáron vr.ló bóké nek, a kommunizmus lángeszű vezérei. Lenin é-s Szlálin kdolgozták a békéért való harc elméletét, eszkö<