Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-15 / 139. szám

VASÁRNAP. 1952. JUNIUS 15, igy érte el eredményeit a Szegedi Magasépítő Vállalat A Szegedi Magasépítő Vállalat a Szovjetunió tapasztalatai alapján már január hónapban áttért az egyhónapos munkaverseny szervezésére. Az egyhónapos munkaverseny szervezetebbé, kovácsoltebbá tette a brigádokat, ugyanakkor szükségszerűen megkövetelte H műszaki vezetőktől a tervek brigádokra való felbontását. Ez az egv hónapos versenyszerződés változásokat idézett még elö az •anyagellátás terén is ós a munka«iö helyes irányításában is. Bár az egyhónapos verseny bevezetése a vállalatnál neon ment •zökkenőmentesen, igen sok harcot kellett vívni a tervek felbontásáért, a teljesítmények napi értékelésééri és a munkalapok elörevaló kiadásáért) mégis a meglévő hiányosságok mellett már a fen'emlilett adatokon kívül is hatalmas eredményeket hozott. 'A Magasépítő Vállalat nz első negyedévi tervét 112 száza'ékra teljesítette, ugyan akkor Rákosi elvtárs szül etésospjá nak liszteleiére tett fogadalmukat is túlteljesítették. A Röder-mozgalom kiszélesítésével csökkentették 10 százalékkal a 100 száza'ékon aluld dolgozók szárnál. Az anyagtakarékosság, a Gazdi'-mozgalom területén pedig 37.887 forintos megtakarítást értek el. A vállalaton belül a dolgozók megértették, hogy az újítások a terv- i teljesítés egyik előrelendítől. Min- I dig többen és többen kapcsolódtak I be az újitó mozgalomba. A sztahanovisták egymásután vállaltak védnökséget a gyengébb teljesítményt elérő dolgozók felett, ezen keresztül egyes tanítványok hamarosan túlteltek tenilójukon. Ennek tuidhaló be, hogy az első negyedévben 35 röl 44-re emelkedett a ezlahánovisták száma. Ennek a jó munkának eredménye, hogy az Építésügyi Minisztérium értékelése alapján a Szegedi Magasépítési Vállalat az első negyedévi eredményei alapján elnyerte az éltizem második fokozata címet. A május lé ünnepség alkalmából 'öbb, mini 6 dolgozó kapott sztahánovisia jelvényt és 3 dolgozó sztahánovlsta oklevelei. Az első negyedévi tervteljesítésben a „Rákosi" kőműves-brigád járt leginkább az élen. A brigád tagjai vállalták, hogy napi tervelőirányzatukat állandóan 180 százalékra teljesitik. A munka jó megszervezésével, a munkaidő kihasználásával a brigád tagjai 180 százalék helyett 275 százalékra teljesítették napi tervelöirányaait'ukait. Ugyancsak szép eredményt ért el a Simon sztahánovisia kubikos-brigád, amely 185 százalékról 199 százalékra emelte teljesítményét. A második negyedévi tervteljesilésben sem maradit le a Magasépítési Vállalat. Áprilisi tervüket 100.8 százalékban, májusi tervüket pedig 108.5 százalékban teljesítették. Az anyagtakarékosság1 területén a második negyedévben 39 ezer forintos megtakarítást értek el eddig. Az első negyedév tapasztalatait felhasználva, a Röder-mozgalmait mégirkább szélesítették a második negyedévben. 11 sztahanovista vállalt védnökséget. A patronálásb«in Báló Ferenc munkavezető jár élen. aki védnökséget vállalt a fiatal kőművesek felelt. Kecskeméti Sándor 34 dolgozónak adta át munkamódszerét a szóregi téglagyár építkezésén. A munkafegyelem megszilárdítása a műszaki előfeltételek megteremtése érdekében 70 műszaki dolgozó tett fogadalmat. Az elmúlt 6 hónap alatt a Magasépítő Vállalat dolgozóinak mintegy 92 százaléka telt szocialista felajánlásokat. Ezek a felajánlások túlnyomó többsége a tervteljesftésre. a minőség javítására és a munkaidő mind a 480 percének kihasználására történtek. A legutóbbi kél hónapban a felajánlások teljesítésében élenjárt Vincze József sztahanovista vasszerelőbiigádja, mely a felajánlásukon túl 640 munkaórát igénylő munkafojlyamalot végezett el a múlt hóI nap folyamán. A Mészáros sztahanovista ács-brigád terven felül 750 munkaórát teljesíteMt. A szocialista vállalások szervezését a Magasépítő Vállalatnál a szakszervezeti bizalmiak széles hálózata végzi. A legjobb munkahely címért folyó verseny májusi győztese a szőregi építkezés. Ennek az eredménynek az elérését hosszú, szívós munka tette lehetővé. A Magasépítő Vállalat rendszeresen értékeli a „szakma legjobb dolgozójá"ért folytatott versenyt is. A verseny jelenlegi győztese Oláh András műköves 167 százalékos teljesítményével. A Szegedi Magasépítő Vállalat becsülettel teljesili tervelőirányzatát. Azonban sokkal nagyobb eredményeket érnének el, ha a munkafegye'cm megszilárdítására az eddigieknél nagyobb figyelmet szentelnének. Nem engedhető meg. hogy egy olyan üzem, amelynek dolgozói elnyerték az élüzem cím második helyezését, tűrje azt az állapotel, hogy egy hónapban 55 dolgozó hiányozzon igazolatlanul. A műszaki vezetők éljenek jogaikkal, hiszen a minisztertarács határozata a jogok melleit a kötelességeket is állíto'lt a művezetők elé. Szigorúan büntessék meg azokat a fegyelmezctlenkedőket, akik gátolják a Mtaigasépílö Vállalat tervleljesítesét és akkor biztosak lehetnek, hogy az eddig elért eredmé1 nyeik megsokszorozódnak. A BAKAI-GYÁR I. RÉSZ A küzdelmes m u l t Az éhség talán soha nem volt nagyobb úr, mint. a húszas években. Ha valakit ekkor egy magaslatra felvitték volna, melyről egész Szegedet végiglátni, három építmény ragadta volna meg a figyelmét. A Zadravecz féle templom gőgje, a Ci-illagbórtön komor némasága, s közvetlen szomszédságában a Bakaigyár zsúfoltsága, A hírhedt gyáré, melynek szak lapos műhelyei mint valami kérlelhetetlen marok szorították, préselték a proletár testét, lelkét. Hírhedt volt ez a gyár az egész környéken. A szülő a csintalan fiúnak azt mondta: odaadlak suszterinasnak, — a rakoncátlan leányt pedig azzal fenyegette: beadlak a Bakai-gyárba, Gyilkos robot, tüdő. roncsoló por, rossz hír: ez volt a sorsa annak, aki a Bakai gyár falain belül került. Nagyon ügyesnek kellelt lennie annak a leánynak, aki a Bakaigyárból férjhez tudott menni, s bizony a legények se. nagyon dicsekedtek munkahely ükkel. Ennek a gyárnak a dolgozóit nyomta az úgynevezett „társadalom",, a nyomorúság, a „méltóságos" igazgató, a hajcsár, a rendőr; korán megöregedtek, meggörnyedt a hátuk a nagy nyomás alatt, mégsem törtek meg. Százak indulata feszült a nyugalom kulszíne alalt, mint hamu alatt a parázs, s fel-fellobbant, dacolt, visz. szavigott a tökének. Igy történt 1929-ben is. Még elevenen éltek az emlékezetben a titkos röplapokról olvasóit szavak. Azok a szavak, melyeket Rákosi Mátyás há. rom évvel előbb vágott a Szemáktanács szemébe: ,Jtz a dolgozó nép, melynek oly hősi forradalmi múltja van, amely az ellenforradalom szenvedéscin oly törhetetlenül ment át, amely a demokrácia alfájáért: as általános választójogért annyit áldozott hiába, — amelyet a szocáldcmokrata párt oly rútul elárult, mint ezt a dolgozó népet, az tisztában van azzal, hogy a kommunista pártnak hivatása van Magyarországon!" ... 1919. dicsőséges emléke sem halványodott el, s csak szikra kellett, hogy a Bakai-gyár hamuja alatti parázs lángra lobbanjon. Ki tudná már azt megmondani, ki kezdte. Az alacsony tetők alól úgy röppent fel a szó: sztrájk, mint a vörös lobogó. As öntudatosoknál po. litikai harc kérdése vol1, a kevésbbé öntudatosoknál munkásbecsület kér. désr, a gazembereknél pedig jó alkalom a búsásan fizetett árulásra. A nagykörút síkos macskaköveit rongyos, beesettarcú, éhes nök, férfiak lepték el, farkasszemet nézve a némán hallgató gyár poros ablak. Otthon síró gyerek köve. telte o kenyeret, láztól kivert ajkú feleség sóhajtott orvosság után, szülői szitok kényszeritett. — mégis kitartottak. Hosszú, nagyon hosszú ideig: kilenc hétig. A cél: 5 fillér béremelés. Azok, akik tartották bennük a lelket, ugyanolyanok voltak, mint ők. Csak a szemükben látszott valami elszántabb lobogás. Az éhség ugyanúgy kiült az arcukra, de ha volt egy darab kenyerük, odaad, ták annak, akit gyöngébbnek láttak. Szemük, mozdulataik. szavuk egyet mondott: „Tartsatok ki, elvtársak! Ez a győzelem előfeltétele!" Megfordullak köztük a kilenc hét alatt másformák is. Simabeszédűek, jóllakottak, mint például Leier, a szakszervezett titkár, ő is azt mondta: „Kitartani1 Mi majd elintézzük az ügyeteket." Besurrant a gyár. kapun, suspusolf a párnázott szobákban, védte a „munkásérdekeket". A munkások pedig közben, hogy az éhhaláltól megszabaduljanak, mindent eladtak nyomorúságos otthonukból, ami csak mozdítható volt.! Leier a lefüggönyözött ablakok mögül nézte a vergődést. Talán néf'ia cinkosán össze is mosolygott a „nagyokkal": ..Hadd koduljanak csak lei, minél jobban. Annál kevesebb baj lesz velük aztán!" Ö már elintézte a maga üzletét, s még el sem pir,'t, amikor kilenc hét után kiállt az erkélyre, és nagyhangon szónokolni kezdett: — Elvtársak! Elintéztem az ügyeteket. Az igazgatóság haj. landónak mutatkozik arra, hogy egy fillérrel emeli a béreteket. Javaslom, hogy vegyétek fel a munkát. Jobb ma a kis valami, mint holnap a nagy semmi... ... Igy végződött a Bakai-gyár dolgozóinak nagy 1929-es sztrájkja, abban az időben Rákosi elvlárs Vácon nehéz börtönéveit töltötte. Állítólag Ő maga is tudott erről a sztrájkról, söt az idősebb munkások emlékezete szerint még bátorító üzenetet is küldött. Szükség •is volt erre a bátorításra a sztrájk idején, de azután még inkább. Keserves utójáték következett. Amikor a dolgozók felvették a munkát, megkezdődött a ,,picézés". Egyik napról a másikra tűntek el a gépeik mellö] azok, akik a sztrájk idején az utolsó falat kenyerüket is odadfák, a lobogószemű élharcosok. Csak a híre érkezett, mennyire összetörték őket a rendörségen, hogy gyötrik, kínozzák őket.A hamu alatt már-már szunnyadó parázs ismét lángralobbant. Leálltak. Ismét megszűnt a gépzúgás a Bakai-gyárban. Nem volt ez sztrájk, csupán pár órás néma tiltakozás és figyelmezte, tés, aztán ismét ieUúgot; a munka, Az igazgatóság azonban tanult a kilenc hétből, s ezt az engedetlenséget keményen megtorolta. Kihirdették: „Büntetésből nincs fizetés!" Döbbent, fenyegető csend támadt pár pillanatra, hegy aztán az emberi indulatok annál fékevesztettekben törjék át a félelem, a meggondolás gátjait. A nyers ösztön megfeszítette az izmokat, az agyakba kergette a vért, a tömeg, a félclj,"tes tömeg mint az áradat zúdult az irodák felé. A vérnek ezt a nagy nekilódulását nem tudta lefékezni sem a Csillagbörtön idehajló árnyéka, sem a zadraveczi prédikációk mákonya. Hátráltak még a rendőrök is, akik pillanatok alatt ellepték az udvart. A „méltóságos" igazgatónak összekoccant a foga. Elsőnek Ferenczi rendőrkapitány kardja villant meg. Pillanatok alatt kicsavarták kezéből, összetörték, s csak kemény ütlegek árán, megtépázott ruhával tudott kimenekülni a kapun. Legényei azonban folytatták azt, amit a kapitány elkezdett. Csattogtak a kardlapok, majd a kardélek is belevágtak a munkáshúsba. Egy Kovács nevű munkásnak a fülét vágták le, mások az arcukon sérültek meg, nem egynek a ruháját szabdalták össze a sarokbaszorított rendőrök. Hiába volt azonban kardlap, vérengzés, a véksökig elkeseredett munkások már-már sarokbaszorították Ferenczi pribékjeit. Ekkor érkezett meg a kapitány a szomszéd laktanyából hozott készültséggel. A munkások farkasszemei néztek a feL tűzött szuronyokkal, és senki sem rettent meg, senki sem mozdult egy tapodtat sem, amikor a készültség vezetője sortűzzel fenyegetőzött. A bevert fejű rendöröktől elfordult a tömeg, s fenyegelöleg megindult a szuronyok ellen. Az asszonyok előreugrottak, és a végső elkeseredés mindenre elszántságával kiáltották oda a katonáknak: — Lőjjetek! Lehet, hogy köztünk van anyátok is! ... ... És a sortűz ne>m dördült el. A pillanatnyilag levegőhöz jutott tőkések, megszégyenítőbb és olcsóbb módszert választottak. Hátulról egy pillanat múlva a tűzoltófecskendők sugara csapott le a tömegre, söpörve őket ki a gyárudvarról egészen addig, míg szét nem szóródtak. A tömeg nagy összefogó ereje megszűnt, enyhült a nagy feszültség is, és a sorok újrarendezése helyett már csak a sebesülek ápolására gondoltak. A Feketesas utcában, a Fekete-féle házban bekötözték egymás sebeit. Másnap újra zúgtak a gépek a Bakai gyárban, mégsem komorlott soha olyan némaság az alacsony tetők alatt, mint ezekben az időkben. Kisebb-nagyobb szünetekkel hosszú ideig tartott ez a némaság. Egészen 19U-ig. (Folytatása lapunk keddi számúban.) NEMZETKÖZI SZEMLE A francia nép legyőzi a fasizmus erőit Három hete, bogy a népáruló. amerikalakáj francia kormány André Stil letartóztatásával megindította terrorhadjáratát a francia nép ellen. Az ,.1'Humanité" főszer, kcsztőjének Ictarlóztatárát, a „l'Hu. manité" és a „Lberation" két-két számának elkobzása, majd Jacques Duclo&nak, a Francia Kommunista Párt titkárának letartóztatása követte. A Pinay-kormány arra számított. hogy a Kommunista Pá A e'Ien Indított támadással, a párt ideiglenes vezetö'jének bebörtünzésével mrgbéníthatja az egész francia nép ellenállását a Bonnban kiitött háborús különszerződéssel, az úgynevezett európai hadseregről szóló párizsi egyezménnyel, a nyomor és a háború politikájával szemben. Az elmúlt három hét megmutatta, hogy a fasizmus franciaországi erői homokra építettek, A béketábor és a háborús tábor világmérelií harcának franciaországi frontszakasza is bizonyítja: a béke erő] legyőzhetetlenek! A francia nép három hete harcol Duclos, Stil és a többi francia hazafi szabadonbocsitásá 'rt, három hete egy pillanatra sem lankad abban a küzdelemben, amely — a közvetlen célon túl — szabadságá ért, függetlenségéért és békéjéért folyik. A francia reakció mérhetetlenül feldühödött a ncp egységes ellenállásának láttán. Vad hajszába fogott — most már nemcsak a Kommunista Párt, hanem a szakszerve, zetek, a békemozgalom ellen ls — mindazok ellen, akik , nem'\e) kiáltanak a háborús tervekre. A Pinay kormány szemérmetlen provokációhoz folyamodott: a párt helyiségei, bem, a szakszervezetek irodáiban, a párt- és szakszervezeti vezelők lakásán tartott házkutatásokkal próbálta „alátámasztani" rágalmazó koholmányait a ,,kommunista ösz. szeesküvésről", ,,az állam belső biztonsága ellen Irányuló bűncselekményről". A jobboldalt francia sajtó — a „szocialista" „Populaire'Möl a gaulleista „Aurore"-ig tajtékozva uszítolt pogromra a kommunisták ellen. Diadalklál<ásókkal röpítették világgá a szenzációt: Toulonban leleplezték a kommunista ..kémirodát". A reakciós lapok többhasábos cikkekben, dörgedelmes hangon követelték a niegforló intézkedéseket. A touloni blöff azonban, mint a francia hatóságok többi „vádja" ls — kártyavárként omlot) össze. Nap. nál fényesebben bizonyosodott be, hogy nem „a kommunisták kémkedéséről", nem „összeesküvésről", hanem a francia hatóságok vaskos hazugságairól van SZÓ. A mlnlSz. terlanácson a belügyminiszter és a hadügyminiszter heves jelenetek közepette egymást vádolta a szégyen, letes kudarcért. A francia nép pedig újra megláthatta, kik az igazi összeesküvők. A hatalmas erejű népi tiltakozás minden rágalomhadjárat és minden rendőri terrorintézkedés ellenére is meghozta eredményeit- A hazafiak szabadonbocsátásáért folyó akciókat a dolgozók gazdasági követeléseikért folytatott harccal kapcsolják össze és sok esetben meghátrálásra kényszerítik a töltéseket. A ilurc tüzében még szorosabbra forr l össze a francia nép egysége: ezrek cs ezrek lépnek be a Francia Kom. munista Pártba, mert megiauulják, hogy ez a párt a francia nép érdekelnek, függetlenségének, szabad, ságának, botdog jövőjének egyetlen igaz védelmezője, A jobboldali francia lapok hangjába az uszításon kívül ma már új elem vegyül: a félelem hangja. A francia reakció kénytelen rádöbbenni, hogy a nép előtt kell majd felelnie gaztetteiért. A francia reakció riadtan hallhatta a francia dolgozó nép hangját, amely tízezrek ajkáról csendült fel a Téli Sportcsarnokban. S azok a tízezrek, akik a Tél) Sportcsarnokban tartott nagygyűlésen a bebörtönzött francia hazafiak mellett, a béke és a szabadság mellett, a Francia Kommunista Pár) mellett tüntettek: milliók gondolatát tolmácsolták. Azt a gondolatot, cmelyet Jacques Duclos fogalmazott meg, amikor a gyáván hallgató vizsgálóbíró sze. mébe vágta: ,.A történelem kereke forog és semmisem akadályozza meg abban, hogy tovább forogjon." Minden rendőri mesterkedésen, minden ügylrathamisításon és hamisítványfelhasznátáson túl egy dolog bizonyos: a nép győzedelmeskedik majd abban a nagy harcban, amely most folyik egyrészt a mull. nak egy elavult, rothadt társadalmi rendet fenntartani akaró erői, másrészt a jövőnek a harc és az áldozathozatal óljára tért, a szocializmus ragyogó hajnala felé törő erői között! Az amerikai agresszorok koreai bűncselekményei Uttalan-utakon, a frontvonalon keresztül, az ellenség gyűrűjén át vitte Észak-Koreába a pcrtlzánfutár a Kocsedo.szlgeten lévő hadifogoly koreai katonáknak a koreai néphez intézett felhívását. A té. nyek. amelyek ebből a fe hivásbói napvilágra kerültek, megdöbbentették az egész emberiséget. „A hitleri Gestapo kegyetlenkedése), a náci kinzókamrák, Auschwitz és Majdn. nek szellemét ébresztik új, minden eddiginél kegyetlenebb formában az amerikai imperialisttak!" — erről számol be a hadifoglyok üzenete. ^ Az amerikai beavatkozók Koreában nehézfegyverekkel, tankokkal, lángszórókkal vonulnak fel, szabályos hadműveleteket folytatnak a fegyvertelen hadifoglyok ellen. Igy akarják arra kényszeríteni őket, hogy megtagadják hazájukat, a Csang Kai.Sek és LI Szin Man zsoldos bandáiba szegődjenek. A hadifoglyok felhívása két-háromhetes eseményről számol be. Az azóta eltelt idő azonban láthatólag csak fokozta az agresszorok vér. szomját. Az elmúlt héten a fegyverszüneti tárgyalások koreai.kínal küldöttei újabb véres kegyetlenkedésekről, tömeggyllkosságckról rántották le a leplet. Recscg.ropog az amerikai impe. rialisták Koreában emelt épülete, önmagukkal sem tudják niár elhitetni, hogy korrupt és hazaáruló bábjuk, Li Szin Man a koreai nép. nek akárcsak egy töredék részét is képviseli. Nap mint nap a tények bizonyítják be előttök. hogy a koreai nép egységesen és elszántan száll szembe az Idegen hódítókkalEzért fokozzák terrorjukat, ezért ölnek halomra hazafiakat, hogy — mint a „Tribüné" című angol lap írja — ..megszabadítsák Koreát a koreaiaktól"- Az angol lap ezúttal igazat ír: amíg koreaiak élnek Korea földjén, addig az imperiatis. ták nem érezhetik magukat biztonságban Az amerikai imperialisták nyugateurópai csatlósai körében ls megdöbbenést vált ki a szörnyű kegyetlenkedések híre. Nem emberi érzéseiket ébreszti fel, hanem a hu. manitás elvei késztetik őket megdöbbenésre — nem: a csatlósok a felelősségrevonástól, a népek ítéletétől félnek. Még a „Times", az angol nagyburzsoázia szócsöve Is, Ijedten állapítja meg: „Angliában naind többen töprengenek megdöbbenve a koreai háború kilátásai és céljai fe. tett". A „Glasgow Herald" igyek. szik menteni a menthetőt és csökkenteni az angol imperializmus sze. repét a koreai gaztettekben. „Anglia, gazdasági hatalmának hanyatlása következtében, ma már alig több, mint csendestárs a Tá. volkeleten" — írja. majd buzgón hangoztatja, hogv a koreai kérdésben „ellentétek állnak fenn a nyugati politikán belül". Jogos a félelem. A koreai nép —. de a világ egyetlen népe sem — felejti el, hogy Koreában az Impe. rializmus megmutatta valódi arcu. latát. A világ dolgozót — Moszkvától Londonig, Rómától Sanghajig, New-Yorktól Budapestig — gyülé. seken, határozatokban, nyilatkuza. tokban, felhívásokban fejezik ki szolidaritásukat a koreai néppel. A kocsedoszlgeti hadifoglyok hősi ellenállása példát mutat, hogyan tehet ellenállni a sötétség erőivel szemben, lelkesíti a kapila'ista és gyarmati rabságban sínylődő országok dolgozóit A kocsedoszlgeti hadifoglyok harca, a koreai nép harca: a népek szabadságáért és függetlenségéért, a világ békéjéért A. Gromiko a Szovjetunió angliai nagykövete Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége And re j Gromikot, a Szovnagykövetévé és meghai4 almazoit nevezte ki. A Szovjetunió minisztertanácsa .... ... . . „...• felmentette A. Gromikot külügyjetunio nagybnlanniai rendkívüli miniszterhelyettest tisztsége alól. G. Zarubint a Szovjetunió amerikai nagykövetévé nevezték ki A Szovjetunió Legfelső Tanácsa- , ba és felmentette a Szovjetunió nak Elnöksége Georgij Zarubint a n^gybritanaaiai rendkívüli és megSzovjetunió rendkívüli és mégha-J s taimazott nagykövetévé nevezte j hatalmazott nagykövelének tiszU ki az Amerikai Eftycsült Államok- • séys alól.