Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-14 / 138. szám

A PAKIZSX DOLGOZÓK TÍZEZREINEK TíLTAKOZO NAGYGYŰLÉSE A TÉLI SPORTCSARNOKBAN AZ ÓSZENTIVÁNIAK NEMCSAK SZAVAKKAL. DE TETTEKKEL IS HARCOLNAK A BÉKÉÉRT A TITÓ-HATÁR MELLETT « ORSZÁG 8500 SPORTOLÓVAL VESZ RÉSZT A HELSINKI OLIMPIÁN AZ MDP CSO NG R A DM EGYE I. PA RTB ! Z O" rTSAGANAK LAPJA VIII. ÉVF. 138. SZAM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT. 1952 JUNIUS 14. A tanácsok irányító és ellenőrző szerepe Lenin és Sztálin elvtársak művei­.ben igen sok értékes útmutatást ta­lálunk arra vonatkozólag, hogy a vezetést elválaszthatatlanul össze kell kötni a jól megszervezett ellen­őrzéssel, amely nélkül bármely ügy lákerrevitele elképzelhetetlen. Sztálin elvtárs a bolsevik vezetés teódszereiről szólva világosan meg­magyarázta: a vezetés a problémák helyes eldöntésének megtalálását, a helyes döntés végrehajtását, ainnak megszervezését, végül pedig a vég­rehajtás ellenőrzésének a megszer­vezését jelenti. „Ahhoz, hogy vezet­hessünk, előre kell látnunk. Előre­látni, józanul felmérni az erőket és lehetőségeket, követni a haladást, ál­landó kapcsolatban lenni a töme­gekkel, ebben állnak a bolsevik ve­zetés sajátosságai'1 — világítja meg Sztálin elvtárs. Lenin arra tanított bennünket: igazi bolsevik vezetők Csak az olyan vezetők lehetnek, akik nemcsak ahhoz értenek, hogy tanít­sák a munkásokat és parasztokat, hanem ahhoz is, hogy tanuljanak tőlük. A dolgozók, munkások és pa­rasztok milliói élnek, munkálkod­nak, harcolnak, ki kételkedhetik ab­ban, hogy ezek az emberek nem hiába élnek, hogy ezek az emberek életük és harcaik során roppant gyakorlati tapasztalatokat gyűjte­nek össze. Vájjon kétiséges-e, hogy ez olyan vezetők, akik ezeket a ta­pasztalatokat semmibe veszik, nem tekinthetők igazi vezetőknek? Ne­künk tehát, a párt és a kormány vezetőinek nemcsak tanítanunk kell a munkásokat, hanem tanulnunk is kell tőlük. A helyi tanácsok vezetőinek ezt a tanítást kell megszívlelniük, mert a vezetés bolsevik módja azt jelenti, hogy nem a másodrendű munkatár. «tk kötelesek felügyeletet gyako­rolni, hanem maguk a vezetők, a végrehajtás helyes, a tömegek bí­rálatára épített ellenőrzésén keresz­tül. A szocialista ellenőrzést jellemzi az egységén és a tömegméretén túl még az is, hogy minden soronlevő kérdésnek a legmélyére hatol s azo­kat a segítés szellemében úgy vizs­gálja meg. hogy előbbre vigye jó és helyes megoldását. A helyi tanácsok saját területü­kön kell. hogy irányítsák az illető terület gazdasági feladatait; a he­lyi tanácsoknak kell megoldaniok, hogy a népgazdasági terveket saját területükön végrehajtsák. De a nép. gazadsági tervek végrehajtását a helyi tanácsok csak abban az eset­ben tudják megoldani, ha munká­juk olyan átfogó és irányító, ha olyan ellenőrzést képesek gyakorolni területükön, amely kellő időben fel­hívja a tervkötelezettek figyelmét a terv végrehajtásának fontossá­gára. Igen fontos az, hogy azok a lanácsok, melyeket alsóbbfokú taná­csok irányítanak, jól szervezzék meg munkájukat s biztosítsák azt, hogy XT. aisóbb tanácsok kellő időben kap­ják meg azokat a szempontokat, melyeknek alapján meg kell és lő­het oldani a feladatokat. Igen fon­tos az, hogy a kiadott feladatok után nyomban kezdjék meg a végrehaj­tás ellenőrzését. Ez az ellenőrzés le. gyen rendszeres, mindenre kiter­jedő, de különösképpen azokat a döntő kérdéseket vizsgálja meg, amely az adott időszakban a legfon­tosabb. Előfeltétele a rendszerességnek az fe, hogy az egyes osztályok, illetve üzervek összehangolják ellenőrzései­ket. A helyi tanácsok munkájának megjavításáról szóló minisztertaná­csi határozat nem véletlenül emelte ki a tanácsoknak azt a hiányossá­gát, hogy az osztályok munkájának koordinálásában, az osztályok kö­zötti együttműködésben, az egymás közötti kapcsolatban hiba van. Meg kell szüntetni ezt a burzsoá köz­igazgatásban divatos gyakorlatot. Nekünk világosan kell látnunk, hogy az egyes osztályok működése át van szőve a többi osztályok működésé­vel is és azt, hogy az egyes felada­tokait nem lehet megoldani a többi osztályokkal való együttműködés nélkül. Tehát: ha helyesen akarjuk irányítani az alsóbb szervek munká­ját, feltétlen össze kell hangolni a munkaterveket s ezen belül az ellen­őrzést is. Igen sok példáit lehetne felsorolni arra, hogy egyes községi tanácsoknál nagy kampánymunkák idején (mint aratás, cséplés, stb.) 5 6 instruktor is kint van, de ugyanakkor ezek az instruktorok nem hatolnak a tanács munkájának Imélyére. A helyes ellenőrzés az pél­dául az álla!begyűjtésnél, ha egy­egy község területén megnézzük: a falu vezető funkcionáriusai, kom­munistái példamutatóan eleget tet­tek-e a beadási kötelezettségüknek. Ha ez nem történt meg, rá kell mu­tatni arra, hogy nem várhatnak jó eredményeket, ha maguk nem jár­nak elől jó példával. De ugyanígy kell jól példával előljárnia a ta­tianácstagoknak is, az álandó bizott­sági elnököknek is. Ha a község vezetői példamutatóan teljesítik terv­feladatukat — beadási kötelezettsé­güket —, akkor nyilvánvalóan a dolgozó tömegek kövelik őket. Meg kell vizsgálni, kik vannak hátralék­ban, az elszámoltatást elvégezték-e, különös figyelemmel a kulákokra. Alkalmazták-e a hátralékosokkal szemben a begyűjtési törvényerejű rendelet értelmében az 5—10 száza­lékos felemelést. Különösen ki kell térni arra, hogy a kulákokkal szem­ben megfelelően vitle-e a tanács az osztályharcot. Éppen itt domboro­dik ki a tanácsok irányító-ellenőrző szerepe, hogy a területén biztosítsa helyes irányítás alapján mindenki tervfeladatiának ismeretét s ellen­őrizze is, hogy eleget tett-e tervfel­adata végrehajtásának. A tanácstagok ellenőrző szerepü­ket ne úgy értelmezzék, hogy azt az íróasztal mellől kell végezniök, ha­nem úgy, hogy menjenek ki a dol­gozók közé s ott győződjenek meg a végrehajtásról. Például: a cséplőgé­pek rossz rajonirozásáról nem lehet az íróasztal mellől dönteni, de a helyszínen tanulmányozva a gépek elosztását, ott konkréten — utasí­tás formájában — lehet helyesen megoldani a kérdést. De ugyancsak a tavaszi, vagy a nyári mezőgazda­sági munkák időbeni megkezdését nem lehet íróasztal mellől irányí­tani, hanem szükséges az, hogy a helyi tanácsok vezetői, mezőgazda­sági szakemeberei legyenek kint a területen s ott győződjenek meg, hogy hogyan megy az aratás, beta­karítás, cséplé3. A helyi tanácsoknak úgy kell megoldaniok az ellenőrző és irányító szerepüket, hogy bekapcsolják a legszélesebb tömegeket az ellenőrzés­be, irányításba. Például Forráskú­ton az állandó bizottságok társa­dalmi aktívák útján saját maguk is ellenőrzik, hogy a hozzájuk tar­tozó területen ki hogyan teljesíti beadási kötelezettségét, ö.venöt ak­tívája van itt az állandó bizottság­nak, amely 10—13 családdal tartja fenn a kapcsolatot; máshogy el sem képzelhető a község eredményes munkája. Hazánkban is megvan a lehető­sége annak, hogy tömegméretűvé te­gyük az ellenőzést. Az ország a dol­gozóké, a dolgozók kezében van a hatalom. Ezt emelkedő életszínvona­lunkon, az éíet szebbé válásán, a kulturális felemelkedésünkön ke­resztül dolgozóink mindennapi éle­tükben egyre jobban érzik. A párt szívós nevelőmunkája és a dolgozók jólélére, a békéjére törő ellenség le­leplezése ezt az érzést a dolgozók mind szélerebb tömegeiben tudato­sítja. Ezáltal válik dolgozóink mind nagyobb tömege előtt vilá­gossá, hogy minden baj, minden kár az országban saját bajunk és 'saját kárunk is és minden eredmény sa­ját életünk szebbé és jobbá teleiét mozdílja elő. Ezekre a lehetőségekre kell gon­dolnia a helyi tanácsoknak akkor, amikor aiz ellenőrzés hatékonyabbá tételére törekednek. Törekedjenek arra, hogy a legszélesebb ellenőr­zéssel biztosítsák a felkészülést az előttünk álló közvetlen feladatokra, az aratásra, cséplésre, gabonabe­gyüjtésre. Fel kell készülniök arra, hogy azonnal értesüljenek arról, ha a határban érik valamelyik kalászos és mozgósítani tudják a termelőket minden növényüknek a lehető leg­jobb érési állapotában való aratás­ra a szemveszteség legkisebbre való csökkentése érdekében. Ellenőrizzék tanácsaink a cséplőgép üzemképes­ségét, az aratógépek kijavítását. Mind az aratás, mind a cséplés nagy munkája csak tervszerű mun­kával biztosítható. Ezt a munkát kell szervezniük, el­lenőrizniük a tanácsoknak és ha a mezőgazdaságunk nagyobb termés­ért vívott harcában ezen a területen sikert érünk el — a jövő évi kenye­ret biztosítottuk és ezzel népgazda­sági tervünk teljesítését, vittük előre. Török István VB elnökhelyettes. A növényápolással egyetlen négyszögölnyi temleien se kell bajlódni az aratás megkezdésekor Tápé község dolgozó parasztjai becsülettel készültek fel az aratásra 'A szegedi járásban sárguló bú­za-, rozs- és árpakalászok díszí­tik a határt. A szél úgy ringatja a hatalmas táblákat, mint óriási aranyíolyó hullámait és a iölde­ken munkálkodó dolgozó parasz­tok tekintete szeretettel siklik végig az egész évi munkájuk gyü­mölcsén. Ma már a határban több helyen megkezdődött az aratás. Pá'nap és a iöldeken mindenütt lendülő kaszapengéken botlik meg a nap sugara. Felberregnek az aratógé­pet húzó traktorok, méltóságtel­jesen indulnak meg a szovjet min­tára gyártott magyar kombájnok. Erre az aratásra készül a többi község között Tápé is. Itt a ta­nács gazdája lett az aratás előkészítésének. Jóval az aratás megkezdése előtt összeüllek a tanács tagjai, az ál­landó bizottságok és gondosan, nagy körültekintéssel szervezték meg az aratás előkészítő munkálatait. Ütemtervet készítettek a munkák elvégzésére és az iilemterv egyik ponja szerint komplex-brigádot alakítottak. A komplex-brigád feladatául tűzte ki a községben lévő erőgépek, aratógépek, Bőt a cséplőgépek kijavítási munká­latainak ellenőrzését, a tűzőrség megszervezését, a szérűskertek ki­jelölését és a raktárhelyiségek ki­takarításának ellenőrzését. Ebben a munkában nagy segí'séget nyúj­tott a tanácsnak a pártszervezet, mozgósította valamennyi népne­velőjét a nyári mezőgazdasági munkák előkészítésére. A tanácsülés uTán következő napon, az állandó b'zoltiágok tag. jai, az aktívák, a dűlöfelelősök és a a népnevelők megkezdték munkájukat. Sorrajártak minden dolgozó pa­rasztot és felhívták figyelmüket az aratás időbeni elvégzésére, a raktárhelyiségek kitakarítására és közösen beszélték meg a dolgozó parasztsággal a Szérűskertből való cséplés előnyeit. Amikor aztán a felvilágosító munka első szakasza lezajlott, a pártszervezet, a tanács és az ál­landó bizottságok, valamint a komplex brigád tagjai összeültek, beszámoltak végzett munkájukról, eredményeikről, s ma már Tápé község tanácsa elmondhatja a dolgozó parasztsággal együtt: be­csülettel készültünk el az aratás megkezdésére. A szérűskerteket dűlőnkén* je© lölték ki, s ezzel kiküszöbölik; azt, hogy a cséplőgépeknek holt­járatuk legyen, s ezáltal jelentői üzemanyagot takarítanak meg. Ki© építették a figyelőszolgálatot is é« minden 600 holdnyi területre egy© egy figyelő jut, aki vigyáz arra, hogy a keresztekbe, illetve az asztagbarakott gabonában 6emmi sem tegyen kárt. A szérűskertben állandó őrséget Szerveztek meg. A gabonabegyüjtö helyek már egy hét óta tisztán meszelve, fertőtlenítve állnak és várják az gabonát. A tápéi pártszervezet és a tanárs a népnevelők éö a dűlőfelelósöic segítségével azonban még most is végzik azt a munkát, amely© nek tökéletes végrehajtása bizto© sítja majd az ara'ás, cséplés za© vartalan menetét. Jó felvilágo­sító munkával serényebb mun© kára késztetik a dolgozó paiaszt­ságot. Arról baszé'nek a paraszt-, 6ágnak, igyekezzenek a növény© ápolási munkák mie'őbbl befeje© zésével, hogy az aratás megkez­désekor egyetlen négyszögölnyi területtel se kelljen bajlódni, A Megyei Béketalálkozó határozatának megvalósításával érik el iőterményeik szabadpiaci értékesítését a „Felszabadulás" tszcs tagjai Néhány nappal ezelőtt jelent meg a Népköztársaság Miniszteri amáosá. nak rendelete a mezőgazdasági ter­mények forgalmának szabályozásá­ról. A rendelet meghatározza, hogy a termelőcsoportok, a termelőcso­portok tagjai is csiak akkor árusít­hatják szabadon felesleges termé­nyeiket, ha begyűjtési kötelezettsé­güknek maradéktalanul eleget tet­tek, ha a termelőcsoport ok vissza­fizették a felvett kölcsönöket, nem tartoznak munkabérnél a gépállo­másnak. Ez természetes is, hiszen mindem tszcs-tag, minden becsülete­sen gondolkodó egyénileg gazdál­kodó paraszt tudja: első az állani iránti kötelezettség teljesítése, ez­után következhet csak a szabad­piacon való árusítás. A baktói Felszabadulás-termelő­csoport tagjai is valamennyien ol­vasták a rendeletet s tudják mi a kötelességük. Már az elmúlt esztendőben is a ga­bonát a cséplőgéptől, a kukoricát és más termény féleségeket azonnal a betakarítás után beszállították a begyüjtőhelyre. — A termelőcsoportnak még nin­csen raktára — mondotta Nagy Sándor elvtárs, a tszcs egyik tagja —, így, ha akarnánk sem tudnánk idehaza raktározni a temérdek ga­bonát. De, ha volna, akkor is az lenne az első, hogy teljesítsük az ál­lammal szembeni kötelességünket. Úgy gondoljuk, nekünk is jobb, ha azonnal elvetjük a gondját. Keve. sebb fáradtságot, munkát jelent, ha a mázsáról egyenesen kocsira rak­juk az elcsépelt gabonát s azonnal szállítjuk a földiművesszövetkezetbe. Az idén nyugodtan várják a ter­melőcsoport, dolgozói a betakarítás elérkezését. A gépállomásnak a ta­valy elvégzett munkáért nem tar­toznak egy fillérrel sem. Rövidlejá­ratú kölcsönt veitek fel a baromfiál­lomány fejlesztésiére, de ezt augusz­tus 20-ig mind egy fillérig visszafizetik az államnak. Nemcsak a termény-, hanem a to­jás- és baromfibeadás teljesítése is fontos, hogy joga tegyen a terme­lőcsoportnak a szabadpiacon árusí­tani terményeit. Maga a termelő­csoport már a harmadik negyedévi tojás- és baromfibeadási kötelezett­ségét 50 százalékban teljesítette s megígérték azt. hogy még ebben a hónapban beviszik egész évi kötele­zettségüket. A tszos-tagok háztáji gazdaságuk után is kötelesek tojást és baromfit beadni. A Felszaibadu­lás-termjelöcsoport tagjainak 80 szá­zaléka június elsejei felajánlásként teljesítette egész évre az előirány­zatot s a többiek is iparkodnak a jó példát követni, A begyűjtés tel­jesítésében Árendás György elvtárs, a csoport elnöke mulatott jó példát, aki elsők között tett 100 százalékig eleget beadási kötelezettségének. De jó példával jár élen Mészáros Szil­veszter, Gera András, Nagy Sán­dor, Szabó Ferenc, akik valameny­nyien június elsejére elvetették már gondját a tojás- és baromfibeadás teljesítésének, Bibusz Kálmán kissé elhanyagolta a begyűjtés teljesíté­sét s szégyenkezve mondja, hogy bi­zony ő még hátralékban van. D« a többiek jó példája őrá is buzdítólag hatott s megígérte, hogy még ezen a héten az egész évit beviszi, hiszen nem olyan sok, amit háztáji gazdálkodás után be kell adni. A Megyei Béketalálkozó határo­zata is több és jobb munkára ösz. tönzi őket. Nemcsak arra töreksze­nek, hogy minél előbb szabadon áru­síthassák felesleges terményeiket, hanem arra is, hogy a jó teljesítés biztosítására minél magasabb ter­méshozamot érjenek el. Most a nö­vényápolás a legfontosabb munka a mezőgazdaságban. Fellendült a béketalálkozó óta az l-es és II-es| növénytermesztési munkacsapa® munkája. Az l-es csapat jár aj élem, mert itt 150 százalékos az át­lagos eredmény. Itt a munkaesa© patvezető az, aki a legjobb ered­ményt: 2—30o százalékot teljesül naponta. A Il-es munkacsapat ered­ménye 120—130 százalék. A Ill-ad, munkacsapatban Kiss András, W munkaosapatvezelő gyengesége, ha© nyagsága miatt kissé meglazult • munkafegyelem. Ö maga sem mu­tat jó példát a dolgozóknak, telje­sítménye pedig váltakozó. Van olyan nap, amikor eléri a 200 szá­zalékot, másnap azonban már csak 80—90 százalékot teljesít. A többi munkaosapatvezető feladata, hogy segítsenek Kiss Andrásnak mun­kája megjavításában. Megértették a FelszabaduUás-ter© melőcsoport tagjai a miniszterta© nács rendeletét s a Megyei Béketa­lálkozó határozatát. Munkájukkal azon vannak, hogy minél többet ter­meljenek s jó munkájukkal állja­nak helyt a béke megvédésében * rájuk eső frontszakaszon. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának rendelete a Német Demokratikus Köztársaság biztonságára irányúié újabb rendszabályokról Berlin (ADN). A Német Demo­kratikus Köztársaság kormánya a köztársaság biztonságára irányuló további rendszabályokról a követ­kező rendeletet bocsátotta ki: „A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya a Német Demokra­tikus Köztársaság lakossága védel­mének érdekében és ellenséges ele­mek behatolásának megakadályo. zása céljából az 1952 május 26-án kiadott rendelet kiegészítéséül á kö­vetkezőket rendeli el: 1. Az állambiztonsági miniszté­rium részére az 1952 május 26-i rendelettel adott megbízás akként bővül ki, hogy á minisztérium által alkalmazandó rendszabályokat ki kell terjeszteni általában annak megakadályozására, hogy diverzán­sok, kémek és terroristák hatolhas­sanak be a Német Demokratikus Köztársaság területére. 2. Mindazokat a rendelkezéseket, határozátofcat és utasításokat, áme. lyeket ezen rendszabályok végre­hajtására kell Hozni, annak figye­lembevételével kell kibocsátani, hogy a Németország demokratikus és békés alapon történő egyesítését célzó szabad, össznémet választások megtartásával kapcsolatos megegye­zés esetén azonnal felfüggesztaetők legyenek. 3. Mindazok, akik e rendeletnek első §.ában, vagy az 1952 május 26-án hozott rendeletiben lefektetett rendszabályokba, határozatokba, utasításokba ütköző cselekményt kö©. vetnek el, két évig terjedő börtön­nel és kétezer márkáig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy e büntetések egyikével sújthatok, amennyiben m,ás rendelkezés nem ír elő na­gyobb büntetést. 4. Ez á rendelet kihirdetésével egyidejűleg lép életbe. Berlin 1952 június 9. A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya, W. Ulbrichf h, miniszterelnök'' * «

Next

/
Thumbnails
Contents