Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-01 / 127. szám

VASÁRNAP, 1952. JUNIUS 1. 5 Sztrájkokkal, tüntetésekkel tiltakozik a francia nép Dnelos elvtárs fogva tartása ellen ' Párizs, (MTI). Franciaország minHen részében nagygyűléseken, figyelmeztető munkabeszüntetésekkel és tüntetésekkel tiltakoznak Jacques Duclos elvtárs letartóztatása és fogvatartása ellen. Ilyen megmozdulásokra került sor a többi között a párizskörnyéki Levalloisban, Saint-Étienneben, a Voannei vas- és fémiparban, Nanes•en, Lyonban és Vichybcn. A dunkcrquei dokkmunkások elhatározták, hogy szombaton egész nap sztrájkolnak. Toulonban nagyarányú tüntetések voltak a munkaközvetítő hivatal előtt. A rohamrendőriik megtámadták a tömeget. A dulakodás során több tüntető megsebesült. Marseilleben is tüntetés zajlott le. Ennek során az „Humanité" jelentése szerint a rendőrök lőfegyverüket használták és két tüntetőt megsebesítettek. Ivry peremvárosban többezer dolgozó tüntetett pénteken reggel Jacques Duclos elvtárs szabadonbocsátása mellett és Ridgway franciaországi tartózkodása ellen, valamint a mozgó bérskáláért. Előzőleg a peremváros több nagy gyárának dolgozói tiltakozásképpen beszüntették a munkát. A dolgozók a polgármesteri hivatal elé vonullak és követelték Duclos elvtárs szabadonbocsátását. Nord. Pas de Calais, Loire és Gard megyében összesen húsz túrna dolgozói léptek sztrájkba, tiltakozásul Duclos elvtárs letartóztatása ellen. , A Nancy környéki Micheville és Villerupt nagy acélgyárainak 3500 dolgozója pénteken tiltakozó sztrájkba lépett Sztrájkba lépett Fonderic d'Auberives 1500 dolgozója, az Offrigny vasgyár és az Aubry bánya dolgozói ís. A nizzai, a marseillci köz'ekedésj dolgozók, a nanlesi vasutasok pénteken tiltakozó sztrájkot tartottak. A párizsi iparmedencében pénteken délután ismét sok gyár és üzem dolgozói tartoltak tiltakozó sztrájkot. Joliot Curie, a Béke Világtanács elnöke több világhírű francia tudóssal együtt felkereste Herriot nemzetgyűlési elnököt és tájékoztatta arról a hatalmas felháborodásról, amely az egyetemi dolgozókat eltölti Duclos elvtárs letartóztatásával kapcsolatban. A középfranciaországi Cbollet város szocialista pártszervezete határozatot juttatott el a megyefőnökségre. A határozat felhívja a hatóságokat, bocsássanak szabadon minden francia polgárt, akit önkényesen, az emberi szabadságjogok megsértésével tartóztatlak le. 161 Ridgway ellenes tüntetőt az ügyészségre szállítottak Párizs, (MTI). A párizsi rendőrség pénteken a Ridgway-ellenes tüntetés során letartóztatottak közül 161 békeharcost az ügyészségre szállított. „Államellenes bűntett" címén indítottak ellenük eljárást. A letartóztatottak közölt több fiatalkorú van. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának közleménye A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága pénteken este Marcel Cachin elvtárs elnöklésével ülést tartott Az ülésről kiadott közlemény megállapítja, hogy a szerdai Ridgway-ellenes tüntetés méretei minden korábbit meghaladtak. A közlemény ezután rámutat, hogy a kormánty provokációkkal akar bosszút állni a francia népen, majd Jacques Duclos elvtárs letartóztatásának kérdésére tért át. „A megszállás idején alkalmazott rendőri módszerekre emlékeztető törvényellenes körülmények közölt tartóztatták le Jacques Duclost, a Francia Kommunista Párt titkárát. a francia munkásosztály és az egész nép szeretett irányítóját, a volt verduni frontharcost, aki Maurice Thorczzel együtt hozta létre a Népfrontot" — emeli ki a közlemény. A Politikai Bizottság ezután felhív minden párttagot, a párt minden szervezetét: Szervezzenek konkrét akciót a háború ellen és Jacques Duclos elvtárs kiszabadítása érdekében. „Jacques Duclost, a békéért, és a fasizmus ellen folyó küzdelem nélkülözhetetlen harcosát ki kell szabadítanunk I" — fejeződik be a közlemény. Újszentiván község délszláv fiataljai a megyei béketalálkozó méltó m eg ii n n ep léséért A szegedi járás termelőszövetkezeti községeinek egyike Újszentiván. A községet magyarok és délszlávok lakják vegyesen. Két nyelven beszélnek, de akaratuk, céljuk egy: eredményesen kivenni részüket a boldogabb jövő építé léből, békénk megvédéséből. Falugyűléseken állandóan hangol adnak harcos békeakaratukról, de ezt bizonyítják tetteik is. Munkájukba fiatalos lendületet visznek a délszláv és magyar ifjak lelkesedésükkel. A község halára, a tiszta, gyommentes kukorica. táblák valósággal magyarázzák a falubeliek szorgalmát, de ezt bizonyítja a begyűjtés eredménye is. A község félévi begyűjtési tervét átlagosan 105.1 százalékra teljesítette június elsejére. Ebben nem kis része van a népnevelök jó munkájának, a község lelkes fiataljainak. Az alábbi délszláv nyelven íroU levelet ürayinya Pavlov DISZ-titkár írta szerkesztőségünkbe, amelyben beszámol ételükről, munkájukról. yx' 'jyusmr juuyptmju* tux mvji, ML ty^^a qu^ix sőm, ^mm* tvvoA-y cc cm.,— Az amerikai imperialisták vadállati kegyetlenkedéseirederült fény a négy koreai hazaáruló bünperének tárgyalásán Phenjan (TASZSZ). Phenjanban végetért Hon Hír Szun, Cai Han, Li Du Hon és Jun Man Von amerikai ügynökök perének öt napig Jarió nyilvános tárgyalása. A vádlottak a koreai néphadsereg ideiglenes visszavonulásakor Hvanho tartomány Szinlson járásában az amerikai megszállókkal együtt vadállatiasan legyilkoltak békés lakosokat. Két hónap alatt több mint harmincötezer ember váll a borzalmas gyilkosságok áldozatává. A tanuk egy része a meggyilkolt és halálrakínzott koreaiak hozzátartozói közül kerüli ki. Voltak közlük olyanok, akik csodával határos módon megmenekültek a sírokból, ahová a beavatkozók eleven embereket temettek, vagy kiszabadultak a pin. cékből. ahol az amerikaiak és liszinmanisták élve elégetlek áldozataikat. A tanuk elmondották, hogy a békés lakosság megreaim'sítése az amerikai katonák és tisztek vezetésével és közvetlen közreműködésével folyt leGsjan Hen Do, a Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Front Szincson járási bizottságának titkára elmondotta, hogy több mini 19 ezer férfit és több mint 10 ezer nőt megöltek, a lakosságnak csaknem egynegyed részét. Elmondta, hogy az egyik faluban az amerikai katonák elfog ak egy 13 éve3 koreai úttörőt. Szuronnyal ki. szúrták a szemet, megkínozták, majd élve eltemették. A szoburi faluból való Csjen Ken Aj elmondta: az amerikai kalonúk megkínozták apámat, majd késekkel és szuronyokkal darabokra vágták. Anyámat sok más asszonnyal együit élve eltemették. A homokban megtaláltam bátyám feleségének holttestét. Egyéves csecsemőjével együtt élve temették cl. Oncshon faluban az amerikaiak nyolcvan gyermeket fojtottak tóba. U Mar Gsje volszanri falubeli parasztasszony elmondta: férjem, mini élenjáró paraszt, aki igen magas rizslermést ért el — jutalmat és oklevelet kapott a kormánytól. Húsz amerikai katona már az első napon elhurcolta férjemet és menyemet. mint „vörösöket" a falu főterén az amerikaiak férjem fejére szögezték az oklevelet, majl drótkötéllel megkötözve kegyetlen ütlegelés és „nesze neked, vörös!" kiáltások közepette végighurcolták a falun. Menyemmel az amerikaiak erőszakoskodni akartak. Amikor ellenállt. a katonák lelépték a ruháját és "meztelenül hajéinál fogva egy fára kötötték. Levágták a mellét és szuronnyal több sebet ejtettek rajta. Kisfiamai az amerikaiak darabokra yágták. Pak Szer Hva Kenzir falubeli tanítónő elmondotta, hogy az amerikaiak és a vádlottak borzalmasan megkínozták, majd nyakig a földbe ásták férjét. Li Man Szik még kisfiú. Elmondta. hogy Lovol falu és a többi környékbeli falunak gyermekeivel együtt amerikai katonák és liszinmanisták a tóhoz hurcolták. A tóparton tüzet nyitottak rájuk, szuronyokkal szurkálták és a vízbe dobták őket. A fiúcska megmutatta testén a golyó- és szurony-ülötte sebeket. A tanúskodó asszonyok elmondot Iák, hogy az amerikaiak vadállatiasan erőszakoskodtak a fiatal nőkkel. meggyilkolták, vagy erőszakkal nyilvános házakba hurcolták őket. A tanuk elmondták, hogy ezeknek a hazaáru'óknak minden gaztettét rzok az amerikaiak Irányították és sugalmazták, akik a járás polgári közigazgatását felállították, a rémtettek az amerikai katonák és tisztek közvetlen részvételével folytak le. Harrison amerikai tiszt parancsá'a Szinosonban első nap 900 embert tartóztattak le. Valamenynyit meggyilkol iák. A tanuk kihallgatása után a Ko reai Demokratikus Nőszövetség képviselője és a Koreai Egységes Demokralikus Hazafias Front képviselője vádbeszédet mondott, majd Am En Csjun államügyész mondotta el vádbeszédét. A továbbiakban a vádlotiak védői és maguk a vádlottak szólaltak fel. Szünet ulán kihirdetlek a bíróság ítéletét. Hon Hir Szun. Eoi Han. Li Du Jan és Jun Man Von amerikai ügynököt és hazaárulókat bűncselekményeikért kötéláltali halálra ítélték. ia jmamfi» lma* ms mtudo mtyciu- mu.coő-ma. ÍOzáííO-Seré áukk ér c* Wi Z- sí ^cto, ja fit -i-v y Jtt^e iAAm-OmL-.i cLzku< a-m-ms j^B * ^-^jumayz mfa j»m- irmajoiu. am-ml^mhíaa sp ÍVfC-a y tyuptoúj! zu^á-s^y* díolr yt k* mu * dicúa cbffju, pa^úd lc.wjt pc/k** mmlm mtjlimywrz.urlewcát* ry-'P- íl; r B \ jtuuayu. la m ío. tcu-p-t^cvy yx tatdecyubje yp f y yxxa ytshim,, jlr-v /itwi^, jbrjim. ua), aaau ay hmcv okacim.i /guy,^ uy-som,. W ^ ullzxt/jl- jaama y im^mvcmam uwt^m y, 'yüyüip-e/^m&o-vur. mupa u.jlflcü.yu.j* u lm cy, míxmax jyayuuvm omrúttíc^ca aeyoa jt tl* <a f « étajufvlf ooú ffciame^ áfuíuruy tpm^uyi po^m^cr tílj- /^-zrpíp ji-aam m.wmuaa lwíalmj— -. . ..•.„..?. j. -,/ia— f ptf •% r rijvm^^u- vo ma^/zúa^ ajmc hpys zk^am^u? mz }fm*c1 tpomuyy* w áaff ajoyé* m vk/u? cramt — im.ax t'yítfo etát luxi camv*. -fy^—, tmvys. iksjj-zu. cilyútk- colyt] ü litul. 1f/7 lúd efaís* mít' uj. ctu tCÓc? ^ - " ^ JJJX A német nép koveielí a nagyhatalmak tárgyalásainak azonnali megkezdését A Német Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozata a május 24-i szovjet jegyzékről Berlin (ADN). A Német Demokratikus Köztársaság kormánya nyilatkozatot adott ki a szovjet kormánynak a nyugati hatalmaikhoz intézett májas 24-i jegyzékével kapcsolatban. „A Német Demokratikus Köztársaság kormánya — mondja a jegyzék a iöbbi közölt — minden eszközzel síkraszállt a német békeszer. zödés megkötéséért és Németország egységének a szabad, litkos össznéniet válaszátsok segítségével törlénö helyreállításáért, mert ez az egyetlen út, amely Németország jövőjét biziosítjn. A német nép tiszta szívből osztja a kormány felfogását. A Német Demokratikus Köztár. saság kormánya osztozik az egész német nép felháborodásában, amelyet ezekben a napokban az keltett fel. hogy az Adenauer-kormány aláírta a német népet rabszolgaságba döntő háborús keretszerződési. Az egész német nép határozottan követeli az„egyságej; és a békeszerződést és ezt kövelőleg az összes megszálló csapatok kivonását Németországból. A nyilatkozat a továbbiakban utal a szovjet kormány május 24-i jegyzékére és megállapítja: — A szovjet kormány indítványozza a nyugali hatalmaknak, hogy azcnnal kezdjék meg a négy nagyhatalom tanácskozásait, hogy gyorsain és békés úlon oldják meg a német kérdést és ne halogassák további jegyzékváltással ezt a megoldást. Ez a javaslat megnyitja az ulat a német nép kívánságainak teljesí léiéhez és n- fenyegdö veszélyek megszüntetéséhez. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya örömmel üdvözli a Szovjetunió kormányának ezt a nagylelkű javaslatát, amely ismételten bebizonyítja a Szovjetunió barátságának hatalmas jelentőségét és az egész német nép nevében köszönetét fejezi ki a szo-jet kormánynak és a nagy Sztálinnak. A német nép köveleli a nagyhatalmak tárgyalásainak azonnali megkezdését. Nincs egyetlen német hazafi sem, ak; ne értene teljesen egyet azzal, hogy a békeszerződést eláiró össznémet kormánynak mindazokat a jogokat meg kell kapni, amelyekkel a iöbbi független és önálló állaim kormánya rendelkezik. A német nép elvitathatatlan jogának tekinti azt is, hogy saját nemzeti haderővel rendelkezzél: nemzeti függetlenségének és önállóságának megvédésére. Felháborodással utasítja viszsza azt a követelést, hogy nyugatnémet zsoldosalakulatokat állítsanak fel, amelyek az agresszív Európa-hadsereg keretében nem Németország és a béke megvédésének érdekeit, hanem kifejezetten németellenes imperialista háborús célokat szolgálnak. Ebben a döntő órában a Német Demokratikus Köztársaság felszólítja a Németország keleti é® nyugali részében élő összes német hazafiakat, hogy minden erejüket vessék laíba a nemzet megmentéséért. A nemzeti ellenállás minden eszközével meg kell akadályozni azt. hogy a bonni parlament ratifikálja a háborús keretszerződést és hogy e szerződést végr-iajlsák! Egyetlen német sem vállalhatja a hűnrirtzességet t Az Adenauer-kormány hazaáruló terveinek kudarcot kell vallaniok! , SfbJvdr ttiptjLp rfáaseuyty^yA olV. C Mi, újszentiván község délszláv hataljai úgy készülünk a megyei békctalálkozóra, hogy június hó 1re minden olyan hutait, aki még nem tagja a DlSZ-szervezetnek, beszervezzük a tagok sorába. A begyűjtés sikeressége érdekében, olyan nevelő munkál végzünk a délszláv dolgozó parasztok közölt, hogy azok június hó l-ig az első télévi begyűjtési tervüket mindenben teljesítik. Mi, délszláv Halatok, boldogan készülünk a megyei béketalálkozóra, mert most mát nincsen Horthy-rendszer, amikor vadrácoknak nevezlek és saját anyanyelvünket csak nagy titokban lehetett használni. Végleg szakítottunk a régivel. Pártunk és kormányzatunk nekünk, délsziúvoknak megadta a lehetőséget, hogy anyanyelvünkön .'ejlődhessünk és résztvehessünk a szocialista Magyarország telepítésében. A leiszabadulás óta boldog lett a mi életünk is. Rendes la. kasban lakhatunk, nyugodtan dolgozhatunk és munkánk után megvehetjük amire szükségünk van. Nekünk, délszlávoknak sokat adott már a terv. Pártunk segítségével sok délszláv fiatal magasabb tokon, anyanyelvén végezheti iskoláját Szegeden és Budapesten. Mi, délszláv fiatalok itt, a déli halárokon, ott ahol egy pár lépésre leselkedik ránk az imperializmus leghűbb csatlósa, Tito és aljas bandája, fokozott munkával üzenjük a jugoszláv ifjúságnak, folytassa továbbra is kíméletlen harcát, lesz gyümölcse, mert ebben a harcban velünk vannak a békét akarók százmilliói. az egész béketábor, élén a Szovjettinió bölcs vezérével, Sztálin elvtárssal, újszentiván, 1952. május 27-én, Elvtársi üdvözletfel: Draginya Pavlov DISZ titkár újszentiván tiem luriia (elszántan! a faldjét a Tífo-banda rabságában sircytadö dolgozó parasztság Moszkva. A „Za Szocijaliszliosku Jugoszláviju", a jugoszláv forradalmi emigránsok Mosakával megjelenő lapja írja: A titóisla Jugoszláviában körülbelül 2,371.000 paraszti gazadság van, ezzel szemben az egész ország mezőgazdasága mindössze 1,180.000 ekével rendelkezik. Ehhez hozzájárul myg az. hogy az ekék túlnyomó része az állami birtokok és a kulákok tulajdonában van, úgyhogy körülbelül 1,509.000 paraszti gazdaságnak egyáltalában nincs ekéje. Földjüket tehál faskével kénytelenek szántani, úgy. ahogy őseik leltél: hajdanában. Sok parrszt azonban még faekével sem rendelkeűk s czéi't kapával kénytelen művelni földjét. Horvátországban 600 ezer parasztgazdaságra mindössze ezer fogat jut. Vagyis 428 ezer parasztI gazdaság (a gazdaságok 71 száza ' léke) egyáltalában nem rendelkei zik fogattal, Tilóók ennek ellenére 1 éppen a tavaszi vetési munkálatok j idején 68 ezer fogatot egyéb munkákra. így például az erdőkből kitermeit fa elszállítására használtak fel. Ezenkivül ugyancsak a vetés idején a parasztok ezreit kényszerítik bányákba, erdőirtásokhoz, vagy az úgynevezett „kulcs objektumok" (vagyis a katonai objektumok) építéséhez. Titóék bűnös politikájának és a kulákok garázdálkodásának káros következménye még a legfejlettebb mezőgazdasági vidékeken is érezleti hatását. A vajdaságban például az Idén — Titóék saját adatai szerint — áp-ilis l-ig 50 ezer katasztrális holddal kevesebb föld voll bevetve. mint tavaly ugyanakkor. Április második felében pedig, amikor a vetési munkálatokat már be kellett volna fejezni, a kikindai és nove becseji járásban a tavaszi vetésre előirányzott földterületnek csak 20 százaléka volt bevetve. Hasonló a helyzet a fru»kagorai. a zemuni, a rumai, a szremszka mitrovicai. a bacska palankai és a zentai járásban is, az apatini járásban pedig a földeknek mindössze 3 százalékát vetették be. f