Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-11 / 135. szám

A világ dolgozót tiltakoznak a francia kormány fasiszta tcrrorcsclekcdetcl ellen Büszke szorgalmas népe az Alkotmány biztosította szép életért harcol Ezer forint pénzbüntetésre ítélték azokat a kulákokat, akik nem hozták rendbe a szérűskertben a területeiket AZ M D P CSÖNG RÁ DMÉG Y E ! PARTB ! Z OTT S AGA N A K L A P J A VIII. ÉVF. 135. SZAM ARA 50 FILLÉR SZERDA. 1952. JUNIUS 11. TUICSIUK HÉSZÜLIEHEK FEL SZ IRHASRJ ES CSEPLtSRE Rohamosan közeledik az aratás, a betakarítás általános megkezdésének ideje. A helyi tanácsok feladata. hogy jó szervező munkával felkészülve várják az életet adó gabona aratásának megkezdésé*. Megengedhetetlen, hogy egyetlen egy napot is késlekedjünk, amikor a gabona érése olyan ál! apóiban lesz, hogy annak aratása megkezdődhet. Sárguló gabonatábláinkat itt, közvetlenül a Tito-határ mellett, minden nap, minden órában veszély fenyegeti egy o'yan gyujtogaló banda részéről, amely amerikai dollárokért minden elvetemedettségre képes. A jugoszláv dolgozó parasztságot egyre jobban kifosztják és amikor látják, hogy a magyar dolgozó parasztok lelkes örömmel készülődnek a békearatásra, könnyen megkísérelhetik, hogy tűzcsóvát dobnak gazdag vetéseinkre. Mi éberek vagyunk. Az a sok levél és üzenet, amely a határon túlról érkezik hozzánk és a legszörnyűbb nyomorról számol be — felnyitja szemünket. Úgy vigyázunk a két kezünk munkájával megtermelt kenyérnekvalóra, mint szemünk világára; úgy vigyázunk. mint alkotó békénkre; úgy vigyázunk, mint családunk boldogságára és nyugalmára. - Arra kell törekednünk tehát, hogy minden szál búzatermésünk viaszérésben kerüljön learatásra. Ezzel egyrészt biztosítani tudjuk búzatermésünk jó minőségét; másrészt megóvjuk a szem pergésétől, a szemveszteségtől. Rozstermésünk laaratását akkor kezdjük, amikor a rozs szeme megkeményedett és hajlítva elpattan. Az árpát, zabot sárgaérésben arassuk. Ügyeljünk nagyon a repce aratására. Száraz, meleg időben repcét ne arassunk, mert a becők könnyen felpattannak és könnyen 25—30 százalékos szemvesztoség fordulhat elő. Ezért a kora reggeli órákban és este arassuk a repcét. A becők megszáradását ne várjuk be; amikor már megbarnulnak és a repoeszem kemény — fogjunk hozzá az aratáshoz. A minisztertanács határozata kimondja, hogy a búza, rozs aratását a megkezdésének idejétől számítva nyolc napon belül, az árpa és zab aratását a megkezdésétől számított öt napon belül be kell fejezni. Ezt egy pillanatig se tévesszék szem elöl tanácstagjaink, hanem tekintsék harci feladatnak a minisztertanácsi határozat végrehajtását. Az írott törvényen kívül erkölcsi törvény is kötelez bennünket arra, hogy minden szál gabonát idejében betakarítsunk. Addig nem pihenhet meg a magyar föld egyetlen dolgozó parasztja sem, amíg minden szem gabona — ami megtermett — a raktárakban nincs. De, hogy teljes erővel tudjunk aratni-csépelni, az szükséges, hogy a növényápolási munkákat teljes lendülettel, minőségileg jól elvégezzük. Ha a növényápolás benyúlik az aralás idejébe, emiatt késik az aratás, de a sietség Visszahat a növényápolás minőségére is. Tanácsainknak tehát arra kell törkedniök, hogy szorgalmazzák a növényápolási munkákat. Ehhez hívják segítségül különösen az ifjúságot és a nőket. A DISZ és MNDSZ falusi szervezelei nagy segítséget tudnak nyújtani, ha jól mozgósítják és bevonják őket a munkába. Jelszavunk legyen: harc minden szem gabonáért. Ezt a jelszót kell követnünk és az előkészületünknek olyannak kell lennie, hogy már most készenlétben álljanak élesre kalapált kaszákkal az aratóbrigádok és amint lehet, azonnal megkezdődjék az aratás. A községi mezőgazdasági állandó bizottság oszsza fel maga és aktívái között a határt, állandóan ellenőrizze a növények érését. Ezzel biztosítsák, hogy az aralás megkezdése körül nem lesz késedelem. A megyei, járási agronómusok de a gépállomások agronómusai is a termelőszöve'.ke. zeteknél adják meg idejében a szakmai útmutatást, hogy sehol ne legyen fennakadás. A minisztertanács kiadott rendeletének jó végrehajtása tanácsaink ra hárul. A munkaszerződések megkötése é dekében jó felvilágosító és tudatosító munka szükséges, hogy az egy-két holddal rendelkező dolgozó paraszt — amellett, hogy a maga munkáját elvégzi — kössön rratási és cséplési szerződést a gépállomással, az állami gazdasággal. Ezzel jelentős keresethez jut és emellett az aratás és cséplési munkák idejében való elvégzéséhez járul hozzá. Tanácsainkra vár a közös szérűhelyek biztosításának feladata. Szervezzék meg mindenült a közös szérűket és ezáltal biztosítsák a cséplési munkák gyorsabb ütemét. A közös szérűhelyek esetén a csép lőgépnek nem kell annyit vándorolnia, nem lesz annyi üresjárata, folyamatosan halad a munka és minden percet kihasználhatunk. Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink már most vegyék számba az aratáshoz szükséges kézi felszerelésekel, nehogy — amikor már aratni kellene, akkor — kapkodjunk a hiányzó kasza, ka. szakő, kalapács, villa hiányában. Tanácsaink fordítsanak nagy gondot a gépek kijavítására; ellenőriz1 zék, hogy az június l-ig maradéktalanul megtörtént-e? Felül kell vizsgálni minden cséplőgépet és be kell járatni hogy meggyőződjünk | üzemképességéről. Hasonlóképpen ki | kell javítani minden aratógépet. Ha a gépeket jól kezeljük és jól használjuk fel, nagy segítségünkre lesznek az elvégzendő munkákban. Ezért arra kell törekednünk, hogy az üzemeltetés megfelelő biztosításával a gépeket valóban jól kihasználjuk. A megyei tanács illetékes szervei elkészítették a cséplőgép, aratógép területi beosztási tervét. A járási és községi tanácsoknak gondjuk legyen arra, hogy a gépek beosztási terve a gyakorlatban úgy kerüljön megvalósításra, ahogyan az a legjobban biztosítja a gépek maximá lis kihasználását a munkában. Néni mindegy az. hogy a cséplőgépek vontalódnak az egyik gazdától a másikhoz, vagy pedig rövid állítási időkieséssel dolgozni tudnak. Tehát a gépek előkészílése, beosztása, a gépi munka megszervezése olyan feladat, amely talán azt mondhatjuk, a legfontosabbnak is tekin tendő. Mindezek mellett nem feledkezhetünk meg a belső ellenség, a kulákok és a klerikális reakció elleni éberségről. Már most. a gabona zsendülésével meg kell szerveznünk a készültségi szolgálatot, mert ellenségeink minden alkalmat megragadnak, hogy árthassanak népi demokráciánknak. őrködjünk éberen gabon földjeinken. Dűlőnként szervezzük meg a készültségi szolgálatot, tartsuk készenlétben azokat az eszközöket, amelyekkel tűz esetén védekezhetünk. (Egy pár lófogat, vizes edény, parázsütő. eke, stb.) Mind az aratás, mind a cséplés kemény harci feladat. Rendkívül nagy munkamennyiséget igényel és feltétlenül jó szervezettséget követel meg. Tervszerű munkával biztosítható, hogy szemveszteség nélkül kellő időben, minden gabonát learatunk és ugyancsak tervszerűség, jó szervezés és a munkaerő megfelelő biztosítása teszi lehetővé, hogy a learatott gabona időben, veszteség nélkül a zsákba és a begyüjtőhelyre kerüljön. Ezt a munkát kell tanácsainknak szervezniük, ellenőrizniük, mert — ha mezőgazdaságunk a nagyobb termésért vívott harcában ezen a területen sikert ér él —, ezzel jövő évi kenyerünket biztosítjuk, népgazdaságunk tervének teljesítését visszük előbbre, a világ béké jének ügyét szolgáljuk. Nagyistók József, a megyei tanács alelnöke. A muokaverseny szervezésével, lendületének állandó tokozásával segítsék elő a termelési aktívák ötéves tervünk teljesítését Duclos elvtárs nevét tűzték gyáruk homlokzatára a budapesti BAMERT GYÁR dolgozói A budapesti Bamert-gyár dolgozói nagygyűlésen tiltakoztak Duclos elvtárs és a többi francia hazafi törvénytelen letartóztatása és fogvatartása ellen. A nagygyűlés résztja. hogy a Bamert bányagépgyár Jacques Duclos nevét tűzi homlokzatára. A gyár dolgozói ugyanakkor értékes munkafelajánlásokkal tettek hitet a béke és a francia dolgozó yevői egyhangú lelkesedéssel hatá- I nép iránti szolidaritásuk mellett rozatot fogadtak el, mely kimond- | (MTI), Vasárnap reggel Szegeden a Szakszervezeti Szókház kultúrtermét zsúfolásig megtöltölték megyénk üzemeinek termelési aktívái, hogy kicseréljék tapasztalataikat és a hi. bák feltárásával, az eredmények is. mertetésével megjavítsák tovább: versenyszervező munkájukat. Ábrahám Antal elvtárs, a SZOT esongrácLmegyei e:ncke beszámolójában hangsúlyozta: — A munkaverseny kiszélesítésével méginkább kifejeződik a Szov. jetunió. a párt és Rákosi elvtárs iránti hűség; mindinkább kifejeződik dolgozóinknál a szocialista hazaszeretet, a béke harcos megvédése. Az egyes iparágakban és üzemekben azonban a lendületes felajánlások ellenére lemaradás mutatkozik a tervteljesítéshen amelyek akadályozzák további fejlődésünket. A lemaradásért felelősség terheii szakszervezeti szerveinket is, amelyeik, nek jó vagy rossz munkájuk döntő mértékben befolyásolja üzemeinkben a tervek teljesítését. Meg kell állapítani, hogy a szakszervezeti vezetés lemaradt a dolgozók lendületétől. Egyik alapvető feladatunk, hogy ezen a téren javítsunk munkánkon; az eddigieknél job. ban használjuk fel a szovjet szakszervezetek tapasztalatait a termelés, a versenyszervező munkánkban. A termelési bizottságoknak irányítaniok, vezetniük kell az üzemeken belül a szocialista munkaversenyszervezését, a felajánlások ellenőrzését, a sztahánovista módszerek, új kezdeményezések felkarolását és elterjesztését. Ebben a munkában a műhelybizottságokra és döntően a szakszervezett bizalmiakra kell tá. maszkod ni. Ábrahám elvtárs példákat sorolt fel. hogy egyes üzemekben a versenyszervezés terén milyen hiányosságok vannak. — Számos üzeniben az a tapasz, talat — mondotta —, hogy a termelési bizottságok nem működnek. Legtöbb esetben csak papíron vannak meg, nem irányítói, vezetői a munkaversenynek, a Sztabánov. és újítómozgalom kiszélesítésének. Ezen a hiányosságon sürgősen változtatni kell és úgy a területi bizottságoknál, mint lent az üzemekben ki kell építenünk a termelési bizottságokat. Ezek a bizottságok havonta tégsilább egyszer rendszeresen tartsák meg üléseiket, ahol foglalkozzanak egy-egy műhely munkaversenyszervezésének eredményeivel és hiányosságaival és határozzák meg a feladatokat, javaslatokat dolgozzanak ki. hogy mire kell a versenynek irányulnia egyes műhelyekben, egyes munkafolyamatokban. A továbbiakban szólott Ábrahám elvtárs a verseny nyilvánosságáról és megemlítette, hogy június 1-tői a versenyirodák megszűntek és a verseny nyilvántartása és ellenőr, zése az üzemi bizottságok feladata. — Vigyáznunk kell arra — mon. dotta —, hogy ne legyenek a felajánlások formálisak, mert ezek 1«járatják a munkaversenyt. Fel kell számolni azt a hiányosságot üzemeinkben, hogy egy-egy kampányoknál mindenki szervezi a ver. senyt. A verseny gazdája, szervezője az üzemben a szakszervezet. A beszámoló további részében be. szélt Ábrahám elvtárs az üzem műszaki értelmiségének kérdéséről és hangsúlyozta, hogy milyen jelentősége van a mérnököknek, technikusoknak, művezetőknek, a termelést irányító parancsnoki karnak a munkaversenybe va'ó bekapcsolódásának az egész termelés szempontjából. Beszámolójának befejező részébe® Ábrahám elvtárs ezeket mon. dotta: — Pártunk Politikai Bizottsága a.z elínult hetekben foglalkozott a munkaverssiny kérdésével és határozatában feladatként szabta meg: hogyan javítsuk meg a verseny, szervezés további munkáját. A túl rövid versenyszakaszok gátolták a verseny szervezését. Elbben az évben is három kampányvállalás volt rövid két hónap alatt: például április 4, május 1, június 1. Ezidő alatt nem tudott kellőképpen kibontakozni a verseny és bizonyos mértékben ez is gátolia a további fejlődést. Ezért a Politikai Bizottság határozala értelmében a jövőben három verseny-periódus lesz: április 4, augusztus 20 és december 31. Az április 4-i versenyszakasz célja az első negyedéves terv teljesítése, a>z augusztus 20 a második és a harmadik negyedéves tsrv te'jesítését kell, hogy célozza, december 31-re pedig az egész évi, illetve a negyedik negyedéves terv teljesítésére kell hogy mozgósítsa az üzemek munkásait. Szakszervezeteink feladataikat csak úgy tudják eredményesan meg. oldani, ha a szocialista munkaverseny, a Sztahánov. és újítómozgalom szervezését az ezzel való fofri lalíkozást az egész szakszervezeti mozgalom feladatává teszi. Igy járulhatnak hozzá szakszervezeteink a legeredményesebben a döntő tervév második negyedévi és a további negyedéves tervek maradéktalan tei. jesítéséhez és túlteljesítéséhez — fejezte be beszédét Ábrahám Antal elvtárs. A beszámolót számos hozzászólás követte. Az üzemek termelési felelősei hozzászólásaikban képet adtak az üzemekben folyó munkaverseny eredményeiről és hibáiról. Többen hangsúlyozták, hogy milyen ered. ményeket értek el a szovjet munka, módszerek meghonosításávai. Marjai József elvtárs, a Szegedi Építőipari Vállalat termelési felelőse elmondta, hogy üzemükben hogyan valósították meg a havi munkaversenyt. — Minden hónlap 25-ig — mondotta — a következő havi tervet fe'.'bonitjuk és a szakszervezet ösz. szehív egy brigád vezető értekezletet, ahol azokat ismertetik. A íeL tételek és a körülmények ismerte, tése útmutatást ad arra, hogyan lehet legkönnyebbe® túlteljesíteni a tervet. A brigádvezetők azután ezt megbeszélik a brigád tagjaival. A versenyszervezés elősegítésére tanfolyamokat szerveztünk. A bér- és termelési tanfolyamon a brigádvezetőket megtanították arra, hogy saját maga tudja értékelni brigádjának teljesítését. Sok építőipari vállalatnál az tapasztalható, hogy elérik ugyan a dolgozók a sztahánovista szintet, de mivel nem foglalkoznak velük — elveszik kedvüket a lendületes mün. kától, mert látják, hogy a más vállalatnál dolgozó társaik már régen a kitüntető sztahanovista címben részesültek. Elmondotta Marjai elvtárs, hogy náluk a Deák-mozgalmon keresztül a műszakiak is bekapcsolódtak 4 versenybe. Huszka elvtárs, a Szegedi Ruha. gyár termelési felelőse elmondotta hozzászólásában, hogy üzemükben a munkacsoportok vezetői naponta ~ö_ vid értekezletet tartanak, amelyen a műszak megkezdése előtt tudatosítják, ki érj el jó eredményt, hol mutatkozik hiba, hiányosság a munkában, hogy azokat időben ki tedják küszöbölni. Kovács elvtárs, a Mérleggyár bér© és termelésfelelőse bírálta az iizem műszaki veze- J' tőségét, hogy nem biztosítják j kellőképpen az előfeltételeket a ! versenyszervezéséhez. Gáti Tibor elvtárs, az Orvosegészségügyi Szakszervezet területi bL zottságának bér. és termelésfele'öse felhívta a figyelmét a megjelenít elvtársaknak olyan esetekre, midöa egy-egy dolgozó alapos indok nélkül táppénzt akar igénybevenmi. — Az elvtársak lent az üzemekben mulassanak rá — mondotta —, hogy az ilyen esetek mennyi munka időkiesést jelentenek és az ellenség malmára hajtják a vizet. ördögh Béla elvtárs, a Szegedi Fűtőház termelési felelőse — aki egyébként mozdonyvezető — beszá. molt arról, hogy szovjet vasutasok példája nyomán milyen jelentős eredményeket értek el „a mosástőimosásig'' mozgalomban. — Eddig nyolc nap után tisztították a mozdonyokat — mondotta. — Panyin elvtárs és a többi szovjet mozdonyvezetők tapasztalatait átvéve elhatároztuk, hogy 10—15.000 kilométert teszünk meg mosástólmosásig. Ma már kimagasló teljesítményeket érünk el és például Harmat István, Kandó Ferenc 38.000 kilométert tesz meg mosástél-mosá. sig mqzdonyával. Tóth János elvtárs, a Szakszervezetek Országos Tanácsának termelési osztályvezetője azt javasolta a termelési aktíváknak, hogy szervezzék meg és szélesítsék ki a tapasztalatcsereátadásokat. Egyik üzem bér- és termelésfelelőse látogassa meg a másik üzem bér, és terme, lésfelielősét és ott, a gyakorlatban ismertessék egymással a jó munka, módszereket. Daróczí Vincze elvtárs, a Megyei Pártbizottság kiküldötte végül hozzászólásában felhívta az alábbiakra a figyelmet: — Feladatunk, hogy mélyen át. gondolva az itt hallottakat, hozzáfogjunk az augusztus 20-i verseny, szakasz előkészítéséhez Az itt hallott tapasztalatok felhasználásával indujanak az elvtársak a harmadik: negyedéves terv sikeres megvalósításáért. Továbbra is Csongrád megye vezet a növényápolásban A földművelésügyi minisztérium jelentése a növényápolásról. Változatlanul Csongrád megye vezet a növényápolási munkákban, ahol már befejezték a kukorica, napraforgó és cukorrépa második kapálását, sőt cukorrépánál és napraforgónál a harmadik kapálás felén is túl vannak. Csongrád megye után továbbra is szorosan felzárkózva halad Tolna és Békés megye. Az elmúlt héten különösen lemaradt megyék közt szereplő Győr megye jó szervező munkával nagyrészt behozta a lemaradását. Nem javított munkáján Borsod és Veszprém megye. A lemaradt megyék közé került Bács megye is. A június 5-i értékelés szerint a növényápolási és takarmánybetakarítási munkákban legjobb eredményt értek el: Cukorrépa II. kapálásánál: Csongrád, Tolna, Békés, Komárom, Vas megye. Kukorica II. kapálásánál: Csongrád, Tolna, Vas, Komárom és Békés megye. Burgonya II. töllögetésénél: Csongrád, Békés, Nógrád, Hajdú megye és Budapest. Napraforgó II. kapálásánál: Csongrád, Békés, Vas. Tolna és Komárom megye. Vöröshere I. kaszálásánál: T0lna, Somogy, Zala, Fejér és Nógrád megye* ' - - A növényápolásban és takarmánybetakarításban lemaradt megyék: Cukorrépa II. kapálásánál: Bor. sod, Győr, Veszprém, Bács és Pest megye. Burgonya II. löltögetésénél: Komárom, Vas, Borsod, Veszprém éa Győr megye. Kukorica II. kapálásánál: Veszprém, Borsod megye. Budapest, Báos és Heves megye. Napraforgó II. kapálásánál: Bács, Veszprém, Fejér, Pest megye és Budapest. Vöröshere I. kaszálásánál: Csongrád, Bács, Veszprém. Szolnok, Szabolcs megye. Legfontosabb feladat a növényápolás terén az aratás megkezdéséig a harmadik kapálás befejezése és meg kell gyorsítani a takarmánybetakarítási munkákat, különösen a rétek, ulak, árokpartok kaszálását. Az aratásra való felkészülés ellenőrzésére minden termelőszövetkezetben és gépállomáson június 10-e és 15-e között tartják meg a felkészülés szemléjét. A megyei é3 járási tanácsok a szemlék megszervezésével egyidejűleg ellenőrizzék, hogy a községek és városok megfelelően előkészítették és megszervezlék-e a nyári mezőgazdasági munkákéul*