Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-08 / 133. szám

VASÁRNAP, 1952. JUNIUS 8. Az első aratás Csongrád megyében A szegedi „Dózsa" tszcs-ben szombaton 2 hold árpát arattak le r X Dézsa termelőszövetkezeti csoportban már hetek óta szorgalmasan készültek az aratásra. Állandóan figyelték, mikor éri el az őszi árpa a sárga érést, amikor a legalkalmasabb az aratás megkezdésért. Pénteken úgy látták, elérkezett az idő, nekifoghatnak a nagy munkának. Retkes József aratócsoportja EZombaton reggel kissé megilletődve állt oda élesrefent kaszával az árpaföld végére. Ünnepnek számít a parasztság életében az aratás megkezdése s ők is érezték ezt. Keményen megmarkolták a kasza nyelét és belevágtak az árpába. Suhogtak a kaszák, földredőlt a levágott árpa. Bekötötték az első kévéket, összerakták az eLső árpakeresztet. Körülállták, nézték egész évi munká juk gyümölcsét. Széles utat vágtak a hatalmas árpatáblába az aratógépnek. Az úton teherautó állt meg, hozta a gépet, mely tovább folytalja munkájukat. A dorozsmai gépállomás dolgozói féltő gonddal eresztették le a földre a drága kincset. az új magyar gyártmányú K—8-as aratógépet, amely itt teszi meg próbaútját. Nem sok idő lelt addig, míg a gépet felszerelték, de mire készen lett, egész kis csoport állta körül. Az aratóbrigád tagjai, a csoport asszonyai figyelték a szerelési munkát. Ott volt a tszcs-tagok között a Szegedi Kenderfonógyár sztaháno vista gyártásvezető főmérnöke, Bérezi István elvtárs is, hogy ellenőrizze, miként válik be gyakorlatban az üzemükben készült kévekötő zsineg. A gép elindulása után mindenki izgatottan teste az első kévéket, A harmadik, negyedik kévét már töké letesen kötötte a gép. A csoporttagok elégedetten emelgették a súlyos kévéket. Ellenőrizték, megfelelő-e a gép munkája, rendesen összecsomózza e a kévét. Mások a tarlót figyelték. a gép után nem marad-e sok kalász a tarlón. De nem találtak hibát a munkában, mert simán, arányosain vágta a gép az árpát, nem maradt egyetlen kalász sem elszórva utána. Mosolyogva* boldogan beszélgetve kísérték a gépet, örültek a gépnek, hisz nehéz munkától kíméli meg őket. A tarlón egyre szaporodtak a kévék. Zina elvtárs, a csoport elnöke tenyerébe vett két-három kalászt, megdörzsölte, mutatta a kövér szemeket a körülötte állóknak. Találgatták, mennyit ad majd holdja. A csoport elnöke 12 mázsát, mások 9—10 mázsát, Pusztai elvtárs, a gépállomás agronómusa 14 mázsás állagtermést vár holdanként. Szombaton két hold árpát vágtak le próbaképpen. Ez arra szolgál, hogy a közben odaért csehszlovák mintájú aratógépet is kipróbálják és így hétfőn hajnalban zavartalanul folytathassák az árpa aratását. Be is végzik még hétfőn a munkát, Kézierővel 5 aratópárnak öl napos megfeszített munkája lett volna. A gép segítségével sok időt nyernek a csoporttagok, amit növényápolási munkákra fordítanak. A gyors aratás hozzájárul ahhoz is, hogy a másodvetés minél előbb a földben lehessen. Aratás után azonnal hozzáfognak a tarlóhántáshoz. Papp Illés, a csoport tagjai közé tarlozó traktoros vállta; még hétfőn éjjel elvégzi a tarlóhántást, így kedden nekifoghatnak a vetésnek. Száz napos rövid tenyészidejű kukoricát és csalamádét vetnek az árpa helyébe, ezzel is biztosítani akarják állatállományuk számára a téli takarmányt. Szombaton reggel elsőnek a megyében a Dózsa-tszcs földjén pendült meg a kasza. A jövő hét végén már mindenfelé megkezdődik az árpa aratása. Megkezdődik a békearatás az idei gabona betakarítása. JegyináH János eivlárs a Megyei Pártbizottság titkára tart beszámolói a megye szocialista szektorai élenjáró doígozóinak mai értekezletén Hódmezővásárhelyen Nagy kazlakba kell rakni a tavalyi szalmát Séta a szérűskertben ' Szókülő rozs, Árpa és búzatáblák jelzik a szegedi határban, hogy visszavonhatatlanul közeleg az aratás ideje. Mia reggel már a Dózsatermelőcsoport földjén nekieresztették az aratógépet az ószi árpatáblának. E napokban legtöbb területen még az a feladat, hogy _ a növényápolás csatájában megállják dolgozó parasztjaink a helyüket. A gondos gazdának azonban már messzi előre kell lálini, gondolni. Az aratásra való készülődésen kívül készenlétbe kell állni la hordásra és a cséplésre is. Szeged dolgozó parasztjai elótt nem új dolog a közös szérű. Évtizedek óta igy van ez, hogy cséplés elótt a város körül kialakitoll Bzérükön rakják asztagba a learatott gabonájukat. Legtöbb dolgozó parasztinak már saját! területe, megszokott helye van a 6zérűn, ha máshová kellene rakodnia, nem szívesen tenné. Ez évben felmerült a kérdés a szérűskert kiürítésével kapcsolatban, hogy a tavalyi szalmát, polyvát más területre kell elhordani. A dolgozó parasztok kéréssel fordultak a tanácshoz, hogy a szállítási munkák megtakarítására nagyobb kazlakba rakhassák össze szalmáikat és igy ceir.álhaspanak helyei az új gabonának. Tűzrendészete szempontból is megvizsgálták, mennyiben teljesíthető ez a kérés. És ma már a legtöbb dolgozó paraszt tudja, a városi tanács segítséget adott. Most az a legfontosabb feladat, hogy mielőbb nagy aszftagokba rakják a régi Szalmát és polyvát. Milyen képet mutatnak most a szérűk, közvetlen az aratás küszöbén, a gabonabetakarítási munkák előtt? A Ságvári telep és a Tisza-pályaudvar közöttd területen két hatalmas szérű terül el. Az egyik kapujában két tábla ágaskodik. Egyik festetten deszka dróthálóval. krélával írott szöveg olvasható rajta: „Felhívom a gazdák figyelmét, hogy egy tükrön egy kazalba lehet rakni a legnagyobb rakásokhoz a kisebb boglyákat". A másik kisebb tábla fehérre feslett, valósággal kiabálja te betűt: „Idegeneknek belépni és dohányozni tilost" Az egyik a feladatokat, a másik figyelmeztető szavakat közöl az emberrel. A szérűskertbe azonban bárki betévedhet, de mostanában nemcsak az idegenek nem lépnek be a szérűskert területére, hanem azok sem. Bkiknek kötelessége volna most mielőbb rendet teremteni, helyet! csinálni az új gabonának. A tengernyi apró kukacok, amelyek többnyire csak trágyának jók, mind megannyi bibircsókok a szérűskert orcán mutatják, van mit szépíteni, takarítani a szérűskertben. A szérűskert rendbehozása min'den dolgozó paraszt elsőrendű feladata. Nem tűr halasztást egyetlen napot sem ez a munka. Mégis csak estelenként visznek egykét kocsiderékkal el a szalmából, a szó szoros értelmében csak csipegetnek belőle. Ez pedig annyi, mintha a Rókusi-tóból egy. .vödör vizet merítenének ki. Meg sem látszik, hogy vittek volna el belőle. Pénteken délelőtt is egyetlen dolgozó paraszt', Gárgyán János Középút 25. szám alatti lakos árválkodott a szérűskertben. — Eszi az embert a méreg, ha látja, hogy egyesek nem tartják rendben szérűjüket — mondotta Gárgyán Jáno6, s méltatlankodva magyarázta, milyen baj származhat abból, hogy sokan még feléje se néznek a szérűnek, nem tartják be azt, amit valóságban maguk kértek, hogy egy nagy kazalba rakhassák össze szalmájukat. A kérelmet már mindenkire kötelezővé tetl'te a tanács, mert ez valamennyi dolgozó paraszt elsőrendű érdeke. Aki nem hajtja végre, ez nemcsak önmagának, hanem népgazdaságunknak árt', mert akadályozza a behordás munkáját. Azt pedig nem tűrheti egyetlen becsületes dolgozó paraszt sem, hogy hanyagsága miatt kinn, a tarlón esős nyár esetén keresztben csírázzon ki a gabona. A legbiztosabb helye a szérűben van a gabonának, asztagba rakva. Csak így lehet mielőbb elcsépelni, s a kenyeret adó magot megfelelő helyre szállítani. Ma délelőtt értekezleten vesznek részt Csongrád megye állami gazdaságainak, gépállomásainak és íermelőszö. vetkezeteinek élenjáró dolgozói, liogy megbeszéljék a tavaszi növényápolás eddigi tapasztalatait és további feladatait, de különösképpen megszabják a tennivalókat az előttünk álló békenratáa. békecséplés, békebegyüjté® gyors és sikeres elvégzése érdekében. , Megyénk egész dolgozó parasztsága nagy érdeklődéssel és várakozással tekint e nagyjelentőségű értekezlet felé, amelytől útmutatást, gazdag tapasztalatokat vár a bő termés biztosításának és betakarításának végrehajtásához. Az ér;ekezleten Jegyinák János elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja, a Csongrádmegyei Pártbizottság titkára tart beszámolót. Görögország még ma ís nagy koncentrációs tábor A monarchofasiszta börtönökben sínylődő húszezer görög politikai fogoly meniorandnma Szófia (BTA). A szabad görög rádió közölte a monarchofasiszta börtönökben sínylődő 20 ezer politikai fogoly memorandumát, amelyet J. V. Sztálin elvtárshoz, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökéhez, Mao Ce-Tung elvtárshoz, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya elnökéhez, továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezete minden tagállamának kormányához, a kommunista- és munkáspártokhoz, minden békéért és szabadságért harcoló néphez intéztek. A görögországi polgárháború három évvel ezelőtt befejeződött — mondja a memorandum —, de Görögország még ma is nagy koncentrációs tábor. Piasztirasz kormánya, amely kivégeztette Nikosz Beloianniszt, a görög nép hősét, gondosan kidolgozot terv alapján folytatja a letartóztatott hazafiak fizikai megsemmisítését. A memorandum a továbbiakban elmondja, hogy a monarcho fasiszta gonosztevők válogatott kínzásokkal, éheztetéssel gyötrik a foglyokat, majd így fejeződik be: Hogy még mindig életben vagyunk, annak köszönhetjük, hogy nc-m adtuk fel a harcot, hogy általános amnesztia útján megmentsenek bennünket a fizikai megsemmisítéstől. Kérjük Önöket, szervezzenek bizottságokait megmentésünkre. Felhívással fordulunk minden békeszerető emberhez: segítsenek bennünket minden rendelkezésre álló eszközzel: kis é'elmiszercsomagok, ruházati cikkek, gyógyszerek megmenthetnek bennünket a betegségektől. A legkisebb csomag is megmentheti a börtönben sínylődő görög békeharcosok életét. A francia nemzetgyűlés jobboldali többsége megszavazta a „szövetséges" csapatok státusát Párizs (MTI). A frtneia nemzet, gyűlés jobboldali többsége pénteken 518 szavazattal 99 ellenében jóvá. hagyta a Londoniban 1951 június 19-én aláírt — a „szövetséges" csapatoknak az atlanti államokban val<-, tartózkodását rendező — státust. A státus értelmében a Franciaországban tartózkodó amerikai csapatok tagjai sraját törvényeik szeriint felelnek saját hatóságaik előtt franciák ellen elkövetett bűnökért és ki. hágásokért. Manceau kommunista képviselő hangsúlyozta: e javaslat törvényes.' sé teszi az't, hogy országunkat idegen haderő foglalja el. felszámolja szuverén itásunkat az imperialisták javára. Franciaország e törvénnyel gyarmati sorba jut. A SZOVJET HAZA NÉPEINEK ÉVSZÁZADOS ÁLMA TELJESEDIK A Goelr o-t érvtől a sztálini nagy építkezésekig A világ történelme nem ismer olyan nagyszabású alkotást, mint azok a Szovjetunióban folyó építkezések. amelyeket a kommunizmus nagy építkezései gyűjtőnévvel foglalnak össze. A párallanul álló hatalmas alkotások alapját több, mint harminc esztendeje, a Szovjetek VIII. összoroszországi Kongresszusának 1920 decemberében tartott ülésén rakták le, amikor Lenin emlékezetes beszédében a szovjet haza villamosítására kiadta a harci riadót. Harminc nagy villanytelepet kell építeni másfélmillió kilowatt együttes teljesítménnyel: ez volt q hires Goelro-terv. A kitűzött tervet 1931-ben már teljesítették, 1950 re pedig 15-szörösen túlteljesítették Ezalatt két nagy csatorna született meg: a Sztálin csatorna és Moszkva csatorna. 1983 júliusában haladt át as első hajó a Sztálin csatorna 19 zsilipjén. Ez a csatorna, amely a kor kezdetleges munkakörülményei közöit, nagyrészt kézierővel épült, 20 hónap alatt készült el és megteremtette az összeköttetést a Fehér és a Balti tenger között. 1936 június li-re készült el a Moszkva csatorna amelynek mentén 8 nagy villamos vízieröművet emeltek. megnyitásával lényegesen megrövidítették a belső hajóutakat és nagy lépést tettek előre az öt tenger egységes vízrendszerének kialakítása felé. A második világháború diadalmas befejezése után, 1950 auguszlus 21 én tették közzé a Szovjetunió mi. nisztertanácsának a Volga-menti kujbisevi vízierőmű megépítését elrendelő határozatát. Ez a vízierőmű látja majd el villamosenergiával a moszkvai, kujbisevi, szaratovi iparvállalatokat, lehetőséget nyújt a Volgán túli vasutak villamosítására. megteremti a vidék öntözését és villamosítását. Építkezése már javában folyik és az erőmű 1955-ben teljes kapacitással üzemben lesz és évenként mintegy — közepes vízböségű esztendőben — tízmilliárd kilowattóra villamosenergiát termel, Tíz nappal később, 1950 augusztus 31-én újabb rendelet jelent meg az 1,700.009 kilowatt-teljesítményű sztálingrádi vízierőmű építéséről, amely szintén tízmilliárd kilowattóra villamosenergiát termel átlagos vízbőségű évben. Ez a vízierőmű 1956-ban éri el teljes kapacitását. 1950 szeptember 12-én került nyilvánosságra a Szovjetunió minisztertanácsának harmadik hatátávlatot nyit hétmillió hektár legelő vízzel táplálása. A világ legnagyobb mesterséges viziútja mentén nagyteljesítményű vízierőművek turbináit hajtja majd az Amu-Darja vize. Városok, falvak, gyárak, utak épülnek, simára egyengetett földek, ültetvények, kertek, gyümölcsösök és erdők létesülnek. Ez a nagy építkezés 1957-re készül el. Ugyanakkor lesz kész a Dnyepermenti kahovkai vízierőmű, a déluk. rajnai és északkrimi csatorna, ame. EL * * • i i - •• Br Az első hajók áthaladnak a Volga —Don csatorna egyik zsilipjén . rozata a turkmén főosatorna épíiő séröl. Ez lesz a vitás legnagyobb csatornáig. az Amu-Darja vizét a jótalajú, de vízhiány miatt eddig terméketlen Kara Kum sivatagon keresztül Krasznovodszkig vezeti. A csatorna 1.100 kilométeres hosszúságban szeli át a sivatagot, 1,300.000 hektár földet öntöz. A különleges öntözés nyomán a földek megtermékenyülnek az AmuDarja kiváló iszapjától. Az állattenyésztés fejlődése előtt káprázatos lyek építését a Szovjetunió minisztertanácsa 1950 szeptember 21-én megjelent határozatával rendelte cl. Olyan csatornarendszer létesül itt, (pnely másfélmillió hektár földet lát el vízzel a nyári hónapokban télen pedig ezenfelül egymillió hétszázezer hektár földet áraszt el. 1950-ben az év utolsó napjaiban, december 28-án még egy minisztertanácsi rendelet jelont meg. mely a Volga-Don hajózható csatorna építését és a sztálingrádi és rosztovi terület földjeinek öntözését lűzte ki célul. A sztálini nagy építkezések hatalmas programjából ez valósul meg a legkorábban. A 110 km-es Volga-Don hajózható csatorna már egybekapcsolta a szovjet föld két halalmas folyamát, s megteremtette az öt tenger között az egységes vízrendszert. A csatorna alig másfél esztendő páratlan lendületű munkájával. soha nem álmodott acélóriásö'k, szédületes teljesítményű gépremekek segítségével, amelyek mind-mind a szovjet technika diadal, mas gyártmányai, készült el. Úi teneer született, a cintljanszkai tenger, amelynek közel ezer négyzetkilóméteres roppant medencéje, ahol nemrégiben —. most más vidékre költöztetett — falvak és városok voltaik, az év elején még üresen tátongott. Január 15-én megkezdték a Don medrében épített gát áteresztő nyílásainak elzárását és 8 nappal később a Don az alkotó ember parancsára kilépett medréből és megkezdte a cimljanszkai víztároló megtöltését. Ma már a víztároló hatalmas tengerré duzzadt, az északi szél hullámokat korbácsolt a hátán, motoros hajók szelik a vizét. A cimljanszkai tengerhez öntözőhálózat csatlakozik, melynek főcsatornája és számos elosztócsatornája összesen 568 kilométeres hosszúságban éltető és termékenyítő vízzel látja el a sztálingrádi és rosztovi terület aszályos sztyeppéit. Amikor a Goelro-terv nyomaSin 1920—21-ben megszületett az első eredmény a mindössze 12 ezer kilo. wa|t teljesítményű új energiaforrás, Lenin ezt mondta: „12 ezer kilowatt igen szerény kezdet. Lehet, hogy az amerikai, német vagy svéd villamosítást ismerő külföldi nevet rajta. De az nevet igazán, aki utoljára nevet.'' Alig 30 év mult el azóta: és ma a sztálini nagy építkezések hatalmas arányai és gyönyörű győzelmei a szovjet nép alkotó erejét és a kommunizmus diada lát hirdetik. Lenin jóslata, a szovjet haza népeinek évszázados álma teljesedik a nagy építkezésekkel,