Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-08 / 133. szám

VASÁRNAP, 1952. JUNIUS 8. Az első aratás Csongrád megyében A szegedi „Dózsa" tszcs-ben szombaton 2 hold árpát arattak le r X Dézsa termelőszövetkezeti cso­portban már hetek óta szorgalma­san készültek az aratásra. Állan­dóan figyelték, mikor éri el az őszi árpa a sárga érést, amikor a leg­alkalmasabb az aratás megkezdé­sért. Pénteken úgy látták, elérke­zett az idő, nekifoghatnak a nagy munkának. Retkes József aratócsoportja EZombaton reggel kissé megilletődve állt oda élesrefent kaszával az ár­paföld végére. Ünnepnek számít a parasztság életében az aratás meg­kezdése s ők is érezték ezt. Kemé­nyen megmarkolták a kasza nyelét és belevágtak az árpába. Suhogtak a kaszák, földredőlt a levágott árpa. Bekötötték az első kévéket, össze­rakták az eLső árpakeresztet. Kö­rülállták, nézték egész évi munká juk gyümölcsét. Széles utat vágtak a hatalmas ár­patáblába az aratógépnek. Az úton teherautó állt meg, hozta a gépet, mely tovább folytalja munkájukat. A dorozsmai gépállomás dolgozói féltő gonddal eresztették le a földre a drága kincset. az új magyar gyártmányú K—8-as aratógépet, amely itt teszi meg próbaútját. Nem sok idő lelt addig, míg a gépet felszerelték, de mire készen lett, egész kis csoport állta körül. Az aratóbrigád tagjai, a csoport asszonyai figyelték a szerelési mun­kát. Ott volt a tszcs-tagok között a Szegedi Kenderfonógyár sztaháno vista gyártásvezető főmérnöke, Bér­ezi István elvtárs is, hogy ellen­őrizze, miként válik be gyakorlat­ban az üzemükben készült kévekötő zsineg. A gép elindulása után mindenki izgatottan teste az első kévéket, A harmadik, negyedik kévét már töké letesen kötötte a gép. A csoportta­gok elégedetten emelgették a súlyos kévéket. Ellenőrizték, megfelelő-e a gép munkája, rendesen összecso­mózza e a kévét. Mások a tarlót fi­gyelték. a gép után nem marad-e sok kalász a tarlón. De nem talál­tak hibát a munkában, mert simán, arányosain vágta a gép az árpát, nem maradt egyetlen kalász sem elszórva utána. Mosolyogva* boldogan be­szélgetve kísérték a gépet, örültek a gépnek, hisz nehéz munkától kíméli meg őket. A tarlón egyre szaporodtak a ké­vék. Zina elvtárs, a csoport elnöke tenyerébe vett két-három kalászt, megdörzsölte, mutatta a kövér sze­meket a körülötte állóknak. Találgatták, mennyit ad majd holdja. A csoport elnöke 12 mázsát, mások 9—10 mázsát, Pusztai elv­társ, a gépállomás agronómusa 14 mázsás állagtermést vár holdanként. Szombaton két hold árpát vágtak le próbaképpen. Ez arra szolgál, hogy a közben odaért csehszlovák mintájú aratógépet is kipróbálják és így hétfőn hajnalban zavartala­nul folytathassák az árpa aratását. Be is végzik még hétfőn a munkát, Kézierővel 5 aratópárnak öl napos megfeszített munkája lett volna. A gép segítségével sok időt nyer­nek a csoporttagok, amit növény­ápolási munkákra fordítanak. A gyors aratás hozzájárul ahhoz is, hogy a másodvetés minél előbb a földben lehessen. Aratás után azon­nal hozzáfognak a tarlóhántáshoz. Papp Illés, a csoport tagjai közé tarlozó traktoros vállta; még hét­főn éjjel elvégzi a tarlóhántást, így kedden nekifoghatnak a vetésnek. Száz napos rövid tenyészidejű kuko­ricát és csalamádét vetnek az árpa helyébe, ezzel is biztosítani akarják állatállományuk számára a téli ta­karmányt. Szombaton reggel elsőnek a me­gyében a Dózsa-tszcs földjén pen­dült meg a kasza. A jövő hét végén már mindenfelé megkezdődik az árpa aratása. Megkezdődik a béke­aratás az idei gabona betakarítása. JegyináH János eivlárs a Megyei Pártbizottság titkára tart beszámolói a megye szocialista szektorai élenjáró doígozóinak mai értekezletén Hódmezővásárhelyen Nagy kazlakba kell rakni a tavalyi szalmát Séta a szérűskertben ' Szókülő rozs, Árpa és búzatáb­lák jelzik a szegedi határban, hogy visszavonhatatlanul közeleg az ara­tás ideje. Mia reggel már a Dózsa­termelőcsoport földjén nekieresz­tették az aratógépet az ószi árpa­táblának. E napokban legtöbb te­rületen még az a feladat, hogy _ a növényápolás csatájában megáll­ják dolgozó parasztjaink a helyü­ket. A gondos gazdának azonban már messzi előre kell lálini, gon­dolni. Az aratásra való készülő­désen kívül készenlétbe kell állni la hordásra és a cséplésre is. Szeged dolgozó parasztjai elótt nem új dolog a közös szérű. Év­tizedek óta igy van ez, hogy csép­lés elótt a város körül kialakitoll Bzérükön rakják asztagba a leara­tott gabonájukat. Legtöbb dolgozó parasztinak már saját! területe, meg­szokott helye van a 6zérűn, ha máshová kellene rakodnia, nem szí­vesen tenné. Ez évben felmerült a kérdés a szérűskert kiürítésével kapcsolatban, hogy a tavalyi szal­mát, polyvát más területre kell el­hordani. A dolgozó parasztok ké­réssel fordultak a tanácshoz, hogy a szállítási munkák megtakarítá­sára nagyobb kazlakba rakhassák össze szalmáikat és igy ceir.álhas­panak helyei az új gabonának. Tűzrendészete szempontból is meg­vizsgálták, mennyiben teljesíthető ez a kérés. És ma már a legtöbb dolgozó paraszt tudja, a városi ta­nács segítséget adott. Most az a legfontosabb feladat, hogy mielőbb nagy aszftagokba rakják a régi Szalmát és polyvát. Milyen képet mutatnak most a szérűk, közvetlen az aratás kü­szöbén, a gabonabetakarítási mun­kák előtt? A Ságvári telep és a Tisza-pályaudvar közöttd területen két hatalmas szérű terül el. Az egyik kapujában két tábla ágasko­dik. Egyik festetten deszka drót­hálóval. krélával írott szöveg ol­vasható rajta: „Felhívom a gaz­dák figyelmét, hogy egy tükrön egy kazalba lehet rakni a legna­gyobb rakásokhoz a kisebb bog­lyákat". A másik kisebb tábla fe­hérre feslett, valósággal kiabálja te betűt: „Idegeneknek belépni és dohányozni tilost" Az egyik a feladatokat, a másik figyelmeztető szavakat közöl az emberrel. A szé­rűskertbe azonban bárki betéved­het, de mostanában nemcsak az idegenek nem lépnek be a szé­rűskert területére, hanem azok sem. Bkiknek kötelessége volna most mielőbb rendet teremteni, helyet! csinálni az új gabonának. A tengernyi apró kukacok, amelyek többnyire csak trágyának jók, mind megannyi bibircsókok a szérűskert orcán mutatják, van mit szépíteni, takarítani a szérűskertben. A szérűskert rendbehozása min­'den dolgozó paraszt elsőrendű fel­adata. Nem tűr halasztást egyetlen napot sem ez a munka. Mégis csak estelenként visznek egy­két kocsiderékkal el a szalmából, a szó szoros értelmében csak csi­pegetnek belőle. Ez pedig annyi, mintha a Rókusi-tóból egy. .vödör vizet merítenének ki. Meg sem lát­szik, hogy vittek volna el belőle. Pénteken délelőtt is egyetlen dol­gozó paraszt', Gárgyán János Kö­zépút 25. szám alatti lakos árvál­kodott a szérűskertben. — Eszi az embert a méreg, ha látja, hogy egyesek nem tartják rendben szérűjüket — mondotta Gárgyán Jáno6, s méltatlankodva magyarázta, milyen baj származhat abból, hogy sokan még feléje se néznek a szérűnek, nem tartják be azt, amit valóságban maguk kértek, hogy egy nagy ka­zalba rakhassák össze szalmájukat. A kérelmet már mindenkire köte­lezővé tetl'te a tanács, mert ez va­lamennyi dolgozó paraszt elsőrendű érdeke. Aki nem hajtja végre, ez nemcsak önmagának, hanem nép­gazdaságunknak árt', mert akadá­lyozza a behordás munkáját. Azt pedig nem tűrheti egyetlen becsü­letes dolgozó paraszt sem, hogy hanyagsága miatt kinn, a tarlón esős nyár esetén keresztben csí­rázzon ki a gabona. A legbizto­sabb helye a szérűben van a ga­bonának, asztagba rakva. Csak így lehet mielőbb elcsépelni, s a kenyeret adó magot megfelelő helyre szállítani. Ma délelőtt értekezleten vesznek részt Csongrád megye állami gazdaságainak, gépállomásainak és íermelőszö. vetkezeteinek élenjáró dolgozói, liogy megbeszéljék a tavaszi növény­ápolás eddigi tapasztalatait és további feladatait, de különösképpen megszabják a tennivalókat az előttünk álló békenratáa. békecséplés, bé­kebegyüjté® gyors és sikeres elvégzése érdekében. , Megyénk egész dolgozó parasztsága nagy érdeklődéssel és vára­kozással tekint e nagyjelentőségű értekezlet felé, amelytől útmutatást, gazdag tapasztalatokat vár a bő termés biztosításának és betakarításá­nak végrehajtásához. Az ér;ekezleten Jegyinák János elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja, a Csongrádmegyei Pártbizottság titkára tart beszámolót. Görögország még ma ís nagy koncentrációs tábor A monarchofasiszta börtönökben sínylődő húszezer görög politikai fogoly meniorandnma Szófia (BTA). A szabad görög rádió közölte a monarchofasiszta börtönökben sínylődő 20 ezer politi­kai fogoly memorandumát, amelyet J. V. Sztálin elvtárshoz, a Szovjet­unió minisztertanácsa elnökéhez, Mao Ce-Tung elvtárshoz, a Kínai Népköztársaság központi népi kor­mánya elnökéhez, továbbá az Egye­sült Nemzetek Szervezete minden tagállamának kormányához, a kom­munista- és munkáspártokhoz, min­den békéért és szabadságért harcoló néphez intéztek. A görögországi polgárháború há­rom évvel ezelőtt befejeződött — mondja a memorandum —, de Gö­rögország még ma is nagy koncen­trációs tábor. Piasztirasz kormánya, amely kivégeztette Nikosz Beloian­niszt, a görög nép hősét, gondosan kidolgozot terv alapján folytatja a letartóztatott hazafiak fizikai meg­semmisítését. A memorandum a továbbiakban elmondja, hogy a monarcho fasiszta gonosztevők válogatott kínzásokkal, éheztetéssel gyötrik a foglyokat, majd így fejeződik be: Hogy még mindig életben va­gyunk, annak köszönhetjük, hogy nc-m adtuk fel a harcot, hogy álta­lános amnesztia útján megmentse­nek bennünket a fizikai megsemmi­sítéstől. Kérjük Önöket, szervezze­nek bizottságokait megmentésünkre. Felhívással fordulunk minden bé­keszerető emberhez: segítsenek bennünket minden rendelkezésre álló eszközzel: kis é'elmiszercsomagok, ruházati cikkek, gyógyszerek meg­menthetnek bennünket a betegsé­gektől. A legkisebb csomag is meg­mentheti a börtönben sínylődő gö­rög békeharcosok életét. A francia nemzetgyűlés jobboldali többsége megszavazta a „szövetséges" csapatok státusát Párizs (MTI). A frtneia nemzet, gyűlés jobboldali többsége pénteken 518 szavazattal 99 ellenében jóvá. hagyta a Londoniban 1951 június 19-én aláírt — a „szövetséges" csa­patoknak az atlanti államokban val<-, tartózkodását rendező — státust. A státus értelmében a Franciaország­ban tartózkodó amerikai csapatok tagjai sraját törvényeik szeriint fe­lelnek saját hatóságaik előtt fran­ciák ellen elkövetett bűnökért és ki. hágásokért. Manceau kommunista képviselő hangsúlyozta: e javaslat törvényes.' sé teszi az't, hogy országunkat ide­gen haderő foglalja el. felszámolja szuverén itásunkat az imperialisták javára. Franciaország e törvénnyel gyarmati sorba jut. A SZOVJET HAZA NÉPEINEK ÉVSZÁZADOS ÁLMA TELJESEDIK A Goelr o-t érvtől a sztálini nagy építkezésekig A világ történelme nem ismer olyan nagyszabású alkotást, mint azok a Szovjetunióban folyó építke­zések. amelyeket a kommunizmus nagy építkezései gyűjtőnévvel fog­lalnak össze. A párallanul álló hatalmas alko­tások alapját több, mint harminc esztendeje, a Szovjetek VIII. össz­oroszországi Kongresszusának 1920 decemberében tartott ülésén rakták le, amikor Lenin emlékezetes beszé­dében a szovjet haza villamosítására kiadta a harci riadót. Harminc nagy villanytelepet kell építeni másfélmillió kilowatt együttes telje­sítménnyel: ez volt q hires Goelro-terv. A kitűzött tervet 1931-ben már tel­jesítették, 1950 re pedig 15-szörösen túlteljesítették Ezalatt két nagy csa­torna született meg: a Sztálin csatorna és Moszkva csatorna. 1983 júliusában haladt át as első hajó a Sztálin csatorna 19 zsilipjén. Ez a csatorna, amely a kor kezdet­leges munkakörülményei közöit, nagyrészt kézierővel épült, 20 hó­nap alatt készült el és megterem­tette az összeköttetést a Fehér és a Balti tenger között. 1936 június li-re készült el a Moszkva csatorna amelynek mentén 8 nagy villamos vízierö­művet emeltek. megnyitásával lényegesen megrövi­dítették a belső hajóutakat és nagy lépést tettek előre az öt tenger egy­séges vízrendszerének kialakítása felé. A második világháború diadalmas befejezése után, 1950 auguszlus 21 én tették közzé a Szovjetunió mi. nisztertanácsának a Volga-menti kujbisevi vízierőmű megépítését el­rendelő határozatát. Ez a vízierőmű látja majd el villamosenergiával a moszkvai, kujbisevi, szaratovi ipar­vállalatokat, lehetőséget nyújt a Volgán túli vasutak villamosításá­ra. megteremti a vidék öntözését és villamosítását. Építkezése már ja­vában folyik és az erőmű 1955-ben teljes kapa­citással üzemben lesz és éven­ként mintegy — közepes vízbö­ségű esztendőben — tízmilliárd kilowattóra villamosenergiát termel, Tíz nappal később, 1950 augusz­tus 31-én újabb rendelet jelent meg az 1,700.009 kilowatt-teljesítményű sztálingrádi vízierőmű építéséről, amely szintén tízmilliárd kilowatt­óra villamosenergiát termel átlagos vízbőségű évben. Ez a vízierőmű 1956-ban éri el teljes kapacitását. 1950 szeptember 12-én került nyilvánosságra a Szovjetunió mi­nisztertanácsának harmadik hatá­távlatot nyit hétmillió hektár le­gelő vízzel táplálása. A világ legnagyobb mesterséges viziútja mentén nagyteljesítmé­nyű vízierőművek turbináit hajtja majd az Amu-Darja vize. Városok, falvak, gyárak, utak épül­nek, simára egyengetett földek, ül­tetvények, kertek, gyümölcsösök és erdők létesülnek. Ez a nagy épít­kezés 1957-re készül el. Ugyanakkor lesz kész a Dnyeper­menti kahovkai vízierőmű, a déluk. rajnai és északkrimi csatorna, ame. EL * * • i i - •• Br Az első hajók áthaladnak a Volga —Don csatorna egyik zsilipjén . rozata a turkmén főosatorna épíiő séröl. Ez lesz a vitás legnagyobb csatornáig. az Amu-Darja vizét a jótalajú, de vízhiány miatt eddig terméketlen Kara Kum sivatagon keresztül Krasznovodszkig vezeti. A csatorna 1.100 kilométeres hosszúságban szeli át a sivata­got, 1,300.000 hektár földet ön­töz. A különleges öntözés nyomán a földek megtermékenyülnek az Amu­Darja kiváló iszapjától. Az állatte­nyésztés fejlődése előtt káprázatos lyek építését a Szovjetunió minisz­tertanácsa 1950 szeptember 21-én megjelent határozatával rendelte cl. Olyan csatornarendszer létesül itt, (pnely másfélmillió hektár földet lát el vízzel a nyári hó­napokban télen pedig ezenfelül egymillió hétszázezer hektár föl­det áraszt el. 1950-ben az év utolsó napjaiban, december 28-án még egy miniszter­tanácsi rendelet jelont meg. mely a Volga-Don hajózható csatorna épí­tését és a sztálingrádi és rosztovi terület földjeinek öntözését lűzte ki célul. A sztálini nagy építkezések hatalmas programjából ez valósul meg a legkorábban. A 110 km-es Volga-Don hajózható csatorna már egybekapcsolta a szovjet föld két halalmas folyamát, s megteremtette az öt tenger között az egységes víz­rendszert. A csatorna alig másfél esztendő páratlan lendületű munká­jával. soha nem álmodott acél­óriásö'k, szédületes teljesítményű gépremekek segítségével, amelyek mind-mind a szovjet technika diadal, mas gyártmányai, készült el. Úi teneer született, a cintljanszkai tenger, amelynek közel ezer négyzetkilóméteres rop­pant medencéje, ahol nemrégiben —. most más vidékre költöztetett — fal­vak és városok voltaik, az év elején még üresen tátongott. Január 15-én megkezdték a Don medrében épí­tett gát áteresztő nyílásainak elzá­rását és 8 nappal később a Don az alkotó ember parancsára kilépett medréből és megkezdte a cimljansz­kai víztároló megtöltését. Ma már a víztároló hatalmas tengerré duz­zadt, az északi szél hullámokat kor­bácsolt a hátán, motoros hajók sze­lik a vizét. A cimljanszkai tengerhez öntö­zőhálózat csatlakozik, melynek főcsatornája és számos elosztó­csatornája összesen 568 kilomé­teres hosszúságban éltető és ter­mékenyítő vízzel látja el a sztá­lingrádi és rosztovi terület aszá­lyos sztyeppéit. Amikor a Goelro-terv nyomaSin 1920—21-ben megszületett az első eredmény a mindössze 12 ezer kilo. wa|t teljesítményű új energiaforrás, Lenin ezt mondta: „12 ezer kilowatt igen szerény kezdet. Lehet, hogy az amerikai, német vagy svéd villamo­sítást ismerő külföldi nevet rajta. De az nevet igazán, aki utoljára nevet.'' Alig 30 év mult el azóta: és ma a sztálini nagy építkezések hatalmas arányai és gyönyörű győzelmei a szovjet nép alkotó erejét és a kommunizmus diada lát hirdetik. Lenin jóslata, a szovjet haza né­peinek évszázados álma teljesedik a nagy építkezésekkel,

Next

/
Thumbnails
Contents