Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-06 / 131. szám

2 r PÉNTEK. 1952. JUNIUS Szombaton megkezdődnek a Pedagógus Nap országos ünnepségei Dobi István, a minisztertanács el toöke szombaton délelőtt adja át az ország legkiválóbb pedagógusainak a „Kiváló tanító" és „Kiváló ta­nár" kitüntetést, valamint az erről szóló oklevelet és a velejáró 3000 forint pénzjutalmat Csongrád megyében 300 pedngó­gus kap 500-tól 1000 forintig ter­jedő pénzjutalmat. A jutalmakat szombaton Hódmezővásárhelyen ün­nepélyesen nyújtja ál Kovács Mar­git elvtársnő, VB.-elnökhelycttes. A hódmezővásárhelyi ünnepségek egyébként szombaton délután fél 2­kor kezdődnek, amikor a megye kitlőnböző részeiből mintegy 600 pedagógus vonul fel a Megyei Párt­bizottság elé. Utána kezdődik meg • jutalmazási ünnepség a Béke-szál­lóban, majd este a kultúrműsorra kerül sor. Vasárnap délelőtt Szegeden 9 órai kezdettel a Szabadság-moziban rendezik meg a Pedagógus-Nap ün­nepségeit Itt Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke mond ünnepi beszé­det. Délután 4 órai kezdettel a sze­gedi Petőfi sportpályán az általá­nos és középiskolák, valamint a megyei általános gimnáziumok ta­nulói rendeznek műsort. A Szeged Városi Pártbizottság ez­úton is felhívja azoknak a pedagó­gus elvtársaknak a figyelmét, akik Párttörténet középfokon tanulnak, hogy vasárnap a Pedagógus-Napon vegyenek részt, mert számukra hét­főn délután 3 órakor tartanak kon^ ferenciát a Pártoktatás Házában, Hogyan harcolt Dariha Dzsantohova a rekordtermésért a fagykárt szenvedett cukorrépa-földeken ? Daniba Dzsantohova kazah asz. szony nevét mind a Szovjetunióban, mind pedig a népi demokratikus or­szágokban már jól ismerik. A dzsambuli terület Vörös Csillag-kol­hozában dolgozik, munkacsapatot vezet. Jó hímevét annak köszönheti, hogy munkacsapata minden évbmn rekordtermést ér el cukorrépából, — Eredményeinket — mondotta egy alkalommal Dariha Dzsantoho­va — annak köszönhetjük, hogy gyakorlati munkánkban alkalmaz­zuk az élenjáró znicsurini agrobioló­gia tanításait. Dzsantohova munkacsapata 1949 őszén versenyre lépett Olga Gono­zsenko munkacsapatával. Célul tűz­te ld, hogy 1950 őszén a munkacsa­pat gondjaira bízott egész területen ezer mázsa cukorrépát takarít be «gy-egy hektárról. A vállalás telje­sítéséért szívós harc indult. Amikor azonban már soroffit a ve­tés, egyik napról a másikra hirte­len lehűlt <• levegő. Voltak napok, amikor a hőmérő 0 mínusz II fokot Is mutatott. A tavaszi fagyikár igen nagy veit, a növények 25—30 száza­léka kipusziult, a vetés tehát alapo­san megritkult. Dzsantohova munkacsapata azon­ban nem esett kétségbe. A munka­csapat tagjai nagyon jól tudták, hogy a fagykárokat is te lehet küz­deni. Ismeriék Viljamaz, nz ismert szovjet tudós tanítását: „Nem ér­hetünk el bő termést és még ke­vé»bbé érhetünk el állandóan jó ter­méseredmény eket ha a földet csak megtrágyázzuk, de rosszul és nem kellő időben műveljük meg; azonban hiába trágyázzuk, hiába műveljük meg jól a földet, ha nem ápoljuk a nyáni időszakban a növényeket és nem folytatunk szívós hajcot a gyo­mok ellen". • A munkacsapat június 10-ig elvé­gezte a fagykárt szenvedett táblá­kon a palántázást, hogy a ritkult­ságot pótolja. Az új növényeket kétszer-háromszor híg salétromsa­vas ammóniákkal öntözték. A mun­kacsapat összesen 80.000 palántál ültetett szét. a csúcstermést adó hektáron pedig, ahonnan vállalásuk szerint 1800 mázsa cukorrépát számítottak betakarítani, 21.000 palántát ülteti, tok. Június 15-rc ezen az egy hek­táron a lősűrűség már eüérte a százezres számot. A továbbiakban többször fejtrá­Ryázták a cukorrépát é« gyakran öntözlek. Az egész tenyé6zidőszak alatft tizenegyszer végezitek taiaj­porhanyitást, háromszor kapáltak. Helyenkinti ezt a munkát kézikapá­val végezték. A tavaszi fagykár ellenére ls sikerült a munkacsapatnak 6zivós növényápolást munkával teljesíte­nie vá'liailását. A csúcetermésl adó egy hektáron a vállalt 1300 mázsa helyett 1892 mázsa cukorrépát ta­karítottak be. A szovjet kormány nagyra értékelte Dariha Dzsanto­hova önfeláldozó munkáját és a Szocialista Munka Hőse kitünte­téssel jutalmazta. Ezenkívül két­szer tüntették ki Lenin-renddel. A titóista rablógazdálkodás miatt éhínség fenyegeti Jugoszláviát ' Bukarest, A „Pod Zastovom Infer-1 nacionalizma" a Jugoszláv forra­dalmi emigránsok Bukarestben megjelenő lapja a többi között a következőket Írja JugoscJávita élelmiszerhiányáról: A Ttto-banda minden erejével arra törekszik, hogy gondosan tit­kolja az ország népe előtt a nyo­mor és éhínség igazi okát. A va­lóságot különböző mesékkel Igyek­szik elkendőzni. 1950-ben száraz­sággal magyarázta az éhínséget,1 1951 ben „a fogyasztási alap téves 1 aruktúrájával". amelyet azonban Kidrics nemsokára radikálisan „megjavított" a lakbér, a víz, a közlekedés, a dohány, stb. árának 5—7-szeres felemelésével. Az idei bajokat „az elavult vezetési mód. szerre" hárítják. A napnál is világosabb, hogy nem ezek a nyomorúság okozói, hanem egyedül a belgrádi halalom­bitorlók rabló politikája: az egyre nö­vekvő kivitel és az ország teljes kifosztása. Nyugat-Németországba például nemrég 10.5 millió márka értékű közszükségleti cikket ex­portáltak fegyverekért. A Tilo­banda az idén kétszernnmyi búzát, kukoricát és egyéb élelmiszert szándékozik az imperialista orszá­gokba szállítani, minit a mult év­ben. Tervbevette ezenkívül, hogy C6upán Macedóniából ötezöraaunyi mezőgazdasági terményt és alla­tot exportál külföldre minit tavaly. Titóék az utóbbi néhiny év so­rán ha/szorosára növelték a ha­dianyaggyártást Jugoszláviában. Ezzel párhuzamosan fokozatosan csökken az élelmiszeripari terme- 1 lés. 1951-ben az élelmiszeripar hat­van százalékkal kevesebbett ter- j me't, mint 1950-ben. Az elmúlt év- | ben például Szerbiában 25 ezer tonnáról hatezer tonnára csökkent a húsfeldolgozás. Titóék háborús készülődése, amellyel együttjár a parasztság ki­zsarolása is, az állatállomány és a mezőgazdasági termés állandó csökkenését okozza. Az állatállo­mány az elmúlt évben 11 százalék­kal, a gabonafélék termelése pedig 4.5 millió mélermézsával csökkent 1939-hez viszonyf'-va. Ennek elle­nére a kivitelt állandóan növelik. A* olasz képviselőház folytatta a fasisztaellenes törvényjavaslat vitáját Róma (MTI). Az olasz képviselő­ház folytatta a fasisztaellenes tör­vényjavaslat vitáját. A vita során Luzzatto szoc atista képviselő szé­leskörű fasisztaellenes arcvonal lét­rehozását sürgette és rámutatott a kormány magatartásának ellent­mondásaira. A De Gaspcri kormány egyrészről a neofasisztákkal tár­gyalt. másrészről fasisztaellenes törvényjavaslatot terjesztett elő. Luzzatto hangoztatta, hogy a tör­vény hatékonysága azok végrehaj­tásának módjától függ. A képviselő végül módosító javaslatokat ter­jesztett elő a törvényjavaslat meg. szigorítása érdiekében. Corbino liberális képviselő szin­tén támogatta a fasisztaellenes tör­vényjavaslatot. Clerici kereszténydemokrata kép­viselő saját nevében foglalt állást a törvényjavaslat mellett. A képvi­selő annak a véleményének adott kifejezést, hogy a fasisztaellenes törvény túlságosan enyhe és bí­rálta saját pártvezetőségének a neofasiszták irányában folytatott politikáját. Clerici hangoztatta, hogy olyan széleskörű fasisztaelle­nes egységfrontot ke'.l létrehozni, amelyben a „középpártok" mellett más pártok is résstviménok. Végül kijelentette, hogy inkább kész ki­lépni pártjából, semhogy elnézze annak összejátszását a neofasisz­tákkal. Az I/c osztátyfániiUi A szegedi szakérettségis tanlo• lyam I/c. matematikai és fizilcai osztályúnak hallgatói a közeledő Pedagógus Nap alkalmával külö­nösen sokat beszélgetnek osztály­lönökükröl, dr. Soós Pauláról. — Minden tanárunk sokat fog­lalkozik velünk, de különösen nagy türelemmel találkoztunk nála — mond/a Szolnoki Mihály, aki álta­lános iskolai végzettséggel került ide és kitűnő rendű tanuló, — Már év elejétől kezdve megkedvel­tette velünk a matematikát és fi­zikát. Azokkal, akik akkor még úgy érezték, hogy nagy feladat négy év anyagát egy év alatt el­végezni, külön beszélgetett. El­mondotta többek között azt Is, hogy ő diplomával a kezében évek­ig volt állás nélkül a háború előtt. Most a fiatalok még ki sem kerül­nek az egyelem lalal közül, mikor megkapják leiadatukat. Felvilágosító munkája nem ma­rad eredmény nélkül. Antal Ven­del például, aki akkor szintén a csüggedők kőzött volt, most né­gyes átlagával a legjobb tanulók közé tartozik. Nemcsak a gyen­gébb hallgatókkal, hanem a legjobb eredményt elérőkkel is rendszere­sen toglalkozik. A betegség miatt mulasztóknak külön segít az anya­got pótolni. Amellett, hogy az egyetemen Is tanít, a délelőtti egyéni loglalkozásokon ls nap mint nap diákjai között tartózkodik. — Magyarázatai olyan világosak és annyira szorosain a gyakorlat­hoz kapcsolódnak, hogy könnyen megértjük — bizonyítja Mákos László is, aki a salgótarjáni vas­öntődéből került a tanfolyamra és szintén a legjobb hallgatók közé tartozik. — Mint osztályfőnök ál­landóan figyelemmel kíséri, hogy a melléktárgyakból is jó ered­ményt érjünk el. Ez is egyik alap­ja annak, hogy osztályátlagunk 3.8 és a „legjobb legyelmü osztály"­zászlaja is nálunk van. — Munkánkat elősegíti az is, hogy a DISZ-szel szoros kapcso­latot tart osztályfőnökünk — mondja Tihanyi Kálmán DISZ-szer­vező titkár. Minden problémát elő­ször az évíolyam titkárával beszél meg. Az iljúság minden munká­jában részt vesz. A laliújságokon, az Iskolai újságban mindig ott lát­hatjuk cikkeit. Matematikai szak­kórt szervezett és annak mankóját különös gonddal irányítja. Dr. Soós Paula méltó arra a sze­retetre, bizalomra, amivel a hall­gatók körülveszik. Nemcsak jó nevelő, hanem kiváló szaktanár is. A felszabadulás után ő Indí­totta meg a középiskolások ma­tematikai szaklapját. Az általa előállított, sokszorosított lap rövi­desen ismertté lett az egész or­szág matematikát tanuló ifjú­sága körében. 1950-ig ö volt a lap szerkesztője és jó munkája ju­talmául az első között kapta meg a gólyái"-díjat. Most a szakérettségis hallga­tókkal különösen nagy gonddal foglalkozik. Rendszeresen tanulmányozza a szovjet szakirodalmat, hogy a szov­jet pedagógusok tapasztalatainak leihasználásával még könnyebben megértesse az anyagot. Feldol­gozta Bragyisz matematikai mód­szertanát, az órákon felhasználja Kolmogorov tankönyveit. Naponta legalább három órát fordít a más­napi órák előkészítésére. Ugyan­akkor pedagógus társai fejlődését is elősegíti: a kétéves pedagógus továbbképzőn konferencia vezető. Soós Paula egyike azoknak a pe­dagógusoknak, akik pártunk Irá­nyításával a felszabadult ország­ban hasznosan gyümölcsöztethetik tudásukat. A párt, népi demokrá­ciánk segítsége teszi lehetővé min­den pedagógusunk számára, hogy valóban a nép, a dolgozók gyer­mekeinek igaz nevelői legyenek. LEVELEZŐINK HÍREI A Felépítményi Vasanyagjavító Vállalat dolgozóinak ma -délután 4 órakor számol be a béketaülkozó­ról Katona Lajos elvtárs, béketoi­zotuági titkár. Ezen a beszámolón elmondja, hogyan dolgoznak a me­gye többi bókobizottsógai és ismer­teti nifljd a dolgozók előtt a béke. találkozón hozott határozatot. A Szegedi Fű'.öház dolgozói bé­keműszakot tartottak és ennek so­rán a bóké őrs egeken kimagasló eredmények szüléitek, ördögh Pál tüzikovácS 118-ról 134 re. ifjú Kar­dos Sándor géplakatos 156.ró! 193­ra, Dobó István hegesztő 112-rol 13l-re, Tóth Mátyás kazán,kovács 151-ről 166-ra, Kovács II. Józs:f sztahánovista kazánkovács 169-röl 172-re. Hernádi Sándor lakatos 156­röl 157-re, Kovács l'ál sztaháno­vista pedig 172-ről 180 száz a'-ókra emelte fel teljesítményét. Török Imre TERMELES1 AKTÍVAK ÉRTEKEZLETE Vasárnap délelőtt 9 órakor Sze­geden, a Szakszervezeti Székház, ban, megyénk üzemeinek terme, lésl felelősei, szakszervezett bi­zalmiul és egyes iizemek UB­elnökei, művezetői cserélik kl ta­pasztalatalkat a munkaversenyek eddigi szervezési módszereiről és ugyanakkor megbeszélik a továb­bi feladatokat, A termelési aktí­váknak ez az értekez'ete már nz­ért is nagyjelentőségű, mivel a munkaversenyek módszere, ellen­őrzése, nyilvánossága és nyilván, fartása terén n jó eredmények mellett hiányosságok ls vannak, amelyeknek kiküszöbölését, az új és helyes módszerek alkalmazását ezen ar értekezleten beszélik meg. A bizalmiak és a művezelők jó együttműködése, n muttkafelaján. Iások reális meglétele, a tc'.jcsí. tések során a műszaki feltételek biztosítása és a te jcsítések elten­őrzése elengedhetetlenül szüksé­ges a szocialista munkaverseny színvonalának emelése érdekében, A termelési aktívák vasárnapi ér. tekezletükön vessék fel az üze­meken belül fel elhető hiányossá­gaikat; hozzászólásaikkal, javas, lutaikka! adjanak hasznos útmu­tatást már most Alkotmányunk születésének évfordulójára indí­tott munkaversenyhez. A műszaki értelmiségnek és a f.zlkal dolgo­zóknak szoros együttműködése, az új kezdeményezések felkarolása, a Sztahánov.munkamódszcrek ki­szélesítése mind-mind olyan fel­adat, ami az augusztus 20-i munkafelajánlás, a tervteljesitóa sikerét biztosítja. A vasárnapi t«rmelést aktíva értekezlet sikere érdekében me­gyénk üzemeinek képviselői ké. szüljenek fel hozzászólásaikra, használják a kritika és önki itika fegyverét és a hibák felvetésé­vel, a jó termelési és verseny, szervezési módszerek átadásával lendítsék előre és vigyék győze­lemre a második negyedévea (erv és az Alkotmányunk ünnepére tett fogadalmak teljesítését. Gyorsítsuk meg az aratási szerződéskötést! Nemcsaik a felszökkent gabonaszá­rak és azok színei jelentik Szegeden az aratás közelségét, hanem a harc és a készülődés is a jövő évi kenye­rünk biztosítására. A gépállomások és termelőcsoportok, de oz egyéni­leg dolgozó parasztok is nagyszám­ban hozzáláttak a minisztertanács 1952. évi aratás, behordás, cséplés, másodvetés, valamint a tarlóhántás végrehajtásáról szóló határozatának végrehajtásához. A határozat előírja: „A szemvesz­teség megszüntetése és jóminöségű termés biztosítása érdekében a bú­zát viaszérésben, a rozsot teljes­érés előtt, az őszi és tavaszi árpát, a zabot sárgaérésben kell learatni". Gabonáink érése a meleg időjárás következtében rohamosan közeledik. Bövidesen elérkezünk a mezőgazda­sági munkák legfontosabb szaka­szához, az aratáshoz, csépléshez. A nagy munkára való készülődés egyik lábára sántít, A minisztertanács határozata előírja, hogy az egyénileg termelők és cséplőgépek egyéni üzembentar­tói június 15-ig biztosítsák a szük­séges munkaerőt. Szegeden 16 csép­lőgép dolgozik majd ebben, az év­ben, ebből 14 gépállomáshoz tarto­zó, kettő ped:g egyéni gép. A mun­kaerőbiztosftás ezen a téren többé­kevésbbé biztosítva van, csupán egy gépnek nincs még elegendő mttnik­sa. De annál szomorúbb képet mu­tat az aratási szerződéskötések ál­lása. Ezévben mintegy 400 szerző­dött munkásra van szükség az ara­tás időbeni teljesítéséhez. Minded­dig a Tanács igazgatási osztályán csupán hárman kötöttek aratási szerződést. Ma június 6-ot Írunk. 9 nap választ el bennünket a minisz­tertanács határozatában megállapí­tott végső haláridőtől és még jófor­mán meg sem kezdődött az aratási szerződések kötése. Az elmaradás okát csak elenyésző mértékben ma­gyarázhatjuk azzal, hogv nem ér­lseztek időben meg a Tanácshoz a szerződési űrlapok. Döntő mérték­ben az az ok, hogy, bár az elmtilt években megtanultuk az aratás, cséplés, a termésbctaHtarttás nem­csak technikai, hanem elsősorban politikai feladat, harci kérdés, még­sem tettünk meg mindent a mun­kaerő biztosítására kellő időben­Jövö évi kenyerünk biztosí­tása elsősorban azon múlik, hogy pártszervezeteink milyen felvilágo­sító, szervező és ellenőrző munkát végeznek a minisztertanács határo­zatának végrehajtásáért, A ter­mésbetaikaritás biztosításának fel­tétele azonban az is, hogy necsak a kommunistákat, a pártszervezete­ket, hanem a tömegszervezeteket, a pártonkívüli dolgozókat is bevonjuk e nagyfontosságú munkába. A mult évben is nehézségekbe üt­között az aratáshoz, csépléshez szükséges munkacrötoborzás. Az idén még szorosabban állunk a mun­kaerő dolgában, a paraszti dolgozók sokan kapcsolódtak be az ipari munkákba, helyezkedtek el ötéves tervünk nagy vívmányainaik építke­zésénél. Ezt tudja az ellenség, a kulák is. önmagunk szemét köt­nénk be, ha az aratási szerződés­kötés vonszolt megindulása mögött nem az ellenség kezét keresnénk. Csak gondoljunk az elmúlt évek ta­pasztalataira, amikor a középpa­rasztoktól vagy az állami gazdasá­goktól igyekeztek az aratómunkáso. kat elcsalogatni a kulákoik. Történt olyan eset, hogy amikor az állami gazdaságok kerestek aratómunkáso.. kat és akartak velük szerződést kötni, a kulák igyekezett azonnal gáncsot vetni, mégpedig úgy, hogy többet igért a munkásoknak, de az Ígérgetés mellett azonban fi maga nem akarat szerződtetni aratókat, így akarták az állami gabona leara­tását megakadályozni és a munká­sokat szembeállítani a demokráciá­val. Ezt mutatja, hogy a miniszter­tanács határozatának végrehajtása az aratás, a behordás. a cséplés, a másodvetés és a tarlóhántás mind­mind igen fontos harci kérdés. A kulák, az ellenség nagyon t-a. vaszul akarja megakadályozni a munkát. Nem támad nyíltan, nem kiabál fennhangon, hogy ne arassál. Ennél óvatosabb, más a módszere. Népnevelőinkre, a dolgozó parasz. tokra húrul az a feladat, hogy aa ilyen kulákról necsak a leplet ránt­sák le, hanem állítsák is bíróság elé. Az ilyenekkel haladékttilanul le keli számolni. A paraszti kerületek tömeg­szervezeteinek is most munkájuk középpontjába a jövö évi kenyér biztosítását kel] állítani. Az -sz. szonyoknak, az MNDSZ szervezetnek is segíteni kell a munkaerő bizto­sításában. El kell érnünk, hogy mi­nél több 'asszony vegyen részi az aratási és cséplési munkában. Ez a feladat hárul elsősorban a DISZ szervezetekre is. A parasztfiatalok­nak az aratás, cséplés rohamost pa­lává kell válniok. A népnevelőkkel együtt a békebizottságok tagjai is keressék fel a dotgozó parasztokat és magyarázzák meg, milyen nagy szolgálatot tesznek a béke ügyé­nek ha időben aratnak, csépelnek és teljesítik a terményfcegyüjtést. El kell érnünk, hogy a most követ­kező tíz napban annyi szerződést kössünk meg, hogy jó előre bizto­sítva legyen a gabona időbeni, szemveszteség nélküli aratása. Az idö sürget, a gabonák érne': és ha­tár különböző pontjain, mint pél­dául a Dózsa.termelőcsoport föld­jén, már a jövő hét cíején megkez­dik az aratást, az őrzi árpa vágá­sát. Nem szabad késlekednünk erry percet sem. mert csak így .b'Ztosít­hatjuk. mint ahogy azt a min-sz, tertandcs határozata mondja, dol­gozó népünk jövő évi kenyerét, szo­cia'ista építésünk meggyorsítását, békénk mégsziiárdabb védelmét Haladéktalanul el kell távolítani az amerikai szövőlepke hernyóíészkeii A hűvös idő elmulta után beál­lott fokozott felmelegedés következ­tében az amerikai fehér szövőlepke petéiből kezdenek kikelni a hernyók, sőt egyes helyeken — különösen az ország déli részén — már megje­lentek a hernyófészkek is- Ahol ilyenek mutatkoznak, ott — a föld­művelésügyi minisztérium korábban kibocsátott felhívása értelmében — azonnal míg kell kezdeni azok irtá­sát. Mindenkinek, akinek bármilyen faállománya van. beleértve a ker­tekben vagy a lakóházak előtti ha. szonfákit, lelkiismeretes gondosság­gal naponta meg kell vizsgálni min­den fát. s ahol hernyófészkeket I észlel, azokat hernyózóollóval hala. déktalanuí le kell vágnia. Csak a fészkek helyét szabad levágni, na­gyobb ágak levágása vagy lefüré­szelése szigorúan tilos, A fészkek leszedése közben a legnagyobb óva­tossággal kell ügyelni arra, hogy a hernyók szét ne szóródjanak. A le­szedett fészkeket a hernyókkal együtt el kell égetni. Közterületeiken a tanácsok társa, dalmi munka megszervezésével, az utak mentén pedig az útfenntartó vállalatok a tanácsokkal karöltve kö­telesei]: gondoskodni a fákon mu­tatkozó hernyófészkek eltávolításá­ról ós elégetéséről.

Next

/
Thumbnails
Contents