Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-04 / 129. szám

2 SZERDA. 1952. JUNIUS 4. A román nagy nemzetgyűlés 12. ülésszaka Gheorghiu-Dej elvtársat választotta a minisztertanács elnökévé A további üléseken a bíróság szervezetéről és a Román Népköztársaság ügyészségének megalapításáról szóló törvényi avaslatot tárgyalják Bukarest (Agerpress). Megnyílt a íomán nagy nemzetgyűlés 12. ren­des ülésszaka. Az ülésen J. Parhon professzor, akadémikus vezetésével megjelentek a nagy nemzetgyűlés elnökségéinek tagjai, valamim a kormány tagjai Gh. Gheorghiu­Dej elvtárs es dr. Petru Groza ve­zetésével. Jelen voltak S. I. Kafta­radze elvtárs, a Szovjetunió buka­resti nagykövete és a diplomáciai testület más tagjai. Nitulescu igazságügyminiszter a nagy nemzetgyűlés elé terjesztette a bíróság szervezetéről szóló tör vényjavaslatot, a katonai bílóságok és ügyészségek szervezetéről szóló törvényjavaslatot és az 1952 ápri­lis 5. és június 1. között kiadott rendeletek jóváhagyásáról szóló törvényjavaslatot. Az ülésen ismertették C. I. Par­hon akadémikus (nyilatkozatát. Parhon akadémikus kérte, hogy előrehaladott korám és tudo­mányos munkássággal való túl. terheltségére tekintettel ment­sék fel a nagy nemzetgyűlés el­nökségében betöltött elnöki tisztsége alól. Parhon akadémikus biztosította a nagy nemzetgyűlési, hogy ezután is, utolsó leheleléig odaadóan szol­gálja a béke ós a szocializmus ügyét A képviselők hosszasan éíjenezlék Parhont. Ezután C. I. Parhon az ülésen résztvevői hatalmas lelkesedéssel, Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs éltetésével fogadták Petru Groza ja­vaslatát és Georghiu.Dej elvtársat egy­hangúlag a minisztertanács el­nökévé választották. Gheorghiu-Dej elvtárs fogadalomté­választott bizottság nevében a kép- i tcle után mondott beszédében kije­viselők viharos tapsa közepette ja­vasolta. hogy a nagy nemzetgyűlés elnökségének elnökévé Petru Gro­zát válasszák. Az ülés Petru Grozát egyhan­gúlag a nagy nemzetgyűlés el­nökségének elnökévé válasz, totta, egyúttal felmentette a miniszterta­nácsban betöltött elnöki tisztsége alól, a képviselők lelkesen éljenezték a nagy nemzetgyűlés elnökségének új önökét, majd Petru Groza le­tette a fogadalmat. Petru Groza ezután a naigy nem­zetgyűlés elnökségének megbízatá­sából javasolta, hogy Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársat, a Román Munkáspárt Központi Bizottságá­nak főtitkárát válasszák meg a minisztertanács elnökévé. Az ülés lentette, hogy — mint a miniszter­tanács elnöke — minden erejét lat­bavetve teljesíti kötelességét a népi demokratikus állam megszilárdítása, a román nép gazdasági, politikai és kulturális előrehaladása, a román és a szovjet nép közötti örök barát­ság elmélyítése érdekében. Hangsú­lyozta, hogy soha sem fér el Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanításaitól és elszántan harcol az angol-ame­rikai imperialisták és külföldi ügynökeik mesterkedései ellen, az ország védelmi erejének meg. szilárdításáért. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs zárószavait az ülés résztvevői hosz­szantarlö viharos lelkesedéssel fo­gadták. A képviselők és az ülés részivevői felállva kiáltották: „Di­csőség a nagy Sztálinnak!" ISMÉT SZTRlUKSS LÉP 650 EZER AMER1K5I ÜCÉLfPJSR! MUMKAS New-York (TASZSZ.) Mint előző' jelentések már közölték, a Cio-hoz ' tartozó acélipari munkások szak- I szervezetének 650 ezer tagja már j főbb, mint öt hónapja hurcol az aoéltársaságok ellen, munkabé­rének emeléséért és munkakörül­ményeinek javításáért. Az acélipari munkások szakszer­vezete és az acéltársaságok között megkötött kollektív szerződés 1951. december 31-én lejárt. A szakszervezet követelést ter­jesztett elő a bérek emelésére és a munkakörülmények meg­javítására vonatkozólag­'A munkáltatók visszautasították a szakszervezet követeléseit. Az acélipari munkások erre elhatároz­nák, hogy kihirdetik a sztrájkot. Az acélipari munkások szakszer­vezetének vezetői Murray-val az élen, hatósági szervek „kérésére", több ízben elhatározták a sztráj­kol és a gyárosokkal való tárgya­lások mellett foglaltak állást!. A kormány mellett működő bér­rögzíiö hivatal azt ajánlotta Tru­man elnöknek, hogy egyezzék bele olyan munkabéremelésbe, amely kevesebb annál, mint amit a mun­kások kövelelnek. Az acéltársaságok elutasították a bérrögzitő htvatal javasla­tát is. A szakszervezeti vezet'ők újabb közvetlen tárgyalásai az acéltár­saságokkal, nem jártak scmüyen eredménnyel és a munkások nyo­mására kénytelenek voltak bele­egyezni a sztrájkba, amelynek áp­rilis 9-re virradó éjtszaka kellett volna megkezdődnie. Truman elnök egy órával a sztrájk kezdete előtt parancsot adott, hogy az acélipari vállala­tokat helyezzék a kormány ellen­őrzése alá. Ezután a kormány azt javasolta . a szakszervezetnek és az acél tár. saságoknak, hogy Igyekezzenek sztrájk nélkül megegyezni­Április 29-én Pine szövetségi bíró olyan határozatot hozott, hogy a kormány intézkedése az acélipari vállalatok állami ellenőr­zéséröl alkotmányellenes és e vál­lalatok vezetését vissza kell adni az acéltársaságoknak. A bírói ha­tározat közzététele után a 650 ezer acélipari munkás or­szágszerte azonnal sztrájkba lé­pett. A fellebbviteli bíróság azonban az amerikai legfelső bíróság dön. léséig érvénytelenítette Pine bíró határozatát. Ugyanakkor Truman elnök azt javasolta Murraynak, hogy tanácskozzék hat acélipari társaság vezetőivel és megígérte: amennyiben a tárgyalások nem jár­nak sikerrel, parancsot ad ki, nogy május 5-461 kezdve emeljék az acélipari munkások bérét. A kor­mány azonban nem teljesíthette béremelési igéretét. Sajtóügynökség jelenlése szerint az amerikai legfelső bíróság jú­nius 2-án olyan döntést hozott, hogy Truman elnök túllépte al­kotmányos hatáskörét, .amikor elrendelte az acélipari vállala­tok „állami ellenőrzését". Ez azt jelenti, hogy az acélipari vállalatok vezetése ismét az acél­társaságok kezébe került. Alig néhány perccel a legfelső bíróság határozatának nyilvános­ságra hozatala után az Indiana állambeli Gary.ben és az Ohlo állambeli Yung­stownhan, valamint több más nagyobb acélipari központban az acélipari munkások sztrájkol indítottak. Murray szakszervezeti elnök csak azután adta ki a sztrájkfelhívást, | amikor a munkások már kezdtek ' távozni munkahelyükről. Mihail Ivanovics Kalinin halálának hatodik évfordulóba Moszkva (TASZSZ). A szovjet. város üzemeiben és hivatalaiban dolgozók június 3-án megemlékez- gyűléseket rendeztek ós előadáso­tok Mihail Ivanovic6 Kalinin, a; kat tartoltak a nagy forradalmár Bolsevik Párt és a szovjet állam ; ö éri}1 ^ ,evékenységér61. Sokan kiváló vezető 6zeraelyisege halálé- * nak halódik évfordulójáról. Mosz- í látogatták meg a Moszkvai Ra­kva, Leningrád és a többi szovjet í linin Múzeumot. Ax amerikaiak folytatják a hadifoglyok gyilkolását Clark tábornok Kocsedo-szigetén New-York (TASZSZ). Clark tá­bornok, az agresszív amerikai csa­patok parancsnoka és Van Fleet tábornok, a 8. hadsereg parancs­noka június 2-4n repülőgépen Ko­osedó-szigetre utazott. Clark tá­bornok szemléje során kijelentette: „Minden erőt felhasználnak arra, hogy á had'foglyokat engedelmes­ségre kényszerű sék". Amerikai sajtójelentések szerint aiz agresszorok folytatják a hadi­foglyok gyilkolását. Június 2-án az amerikai őrség egy tisztje tüzelt a hadifoglyokra. Egy hadifogoly megsebesült. Az amerikai csapatok két Sher­man mintájú harckocsi támogató­sával június 1-én behatoltak a hadifogolytábor egyik részlegébe. Az amerikai katonák körülvették a hadifoglyokat és szuronyos fegy­verrel fenyegették őket. Egy másik tábor részlegben fel­fegyverzett amerikai katonák le­tépték a vörös zászlót. NEMZETKÖZI SZEMLE A hitleri hadsereg feltámasztásának kísérlete Koldusbotra futnak a jugoszláv falusi dolgozók A titóista gazdálkodás végzetes hatású Jugoszlávia legtermékenyebb vidékeire is Szófia (BTA). A jugoszláv for­radalmi emigránsok rádiója beszá­mol arról, hogy Jugoszlávia dolgozó parasztságának kifosztottsága kö­vetkeztében a falusi gazdaságok százezerei álltok vetőntog és iga­vonó jószág nélkül a tavaszi vetés előtt. A titóisták — tekintet nélkül a fogatok csekély szántóra'_ a vetés idején különböző rélokra 68.800 pár igavonó állatot foglal1 ak le. „Különösen nehéz a parasztok helyzete a kevésbbé termékeny vidé­keken — közli a beszámoló. — Montenegróban például a parasztok kilónként 60 dinárért kénytelenek burgonyái vásárolni, minthogy pe­dig az ottani parasztok különösen nagyon szegények, néhány kilót is alig tudnak megfizetni. , A „Pobjeda' cimü fasiszta lap beisrne ése szerint a podgorícai kör­zetben a földek 35 százaléka ápri­lis második felében még nem volt bevetve* ­A titóista gazdálkodás végzetes hatású Jugoszlávia legtermékenyebb vidékeire is. A litóistük adatai sze­rint Opatija kerületben például az idén április elsejéig ezer hek­tárral kevesebb szántóföldet vetet­lek be. mint a mult esztendőben, pedig akkor is jóval alacspnyabb volt a bevetett földek százalékará­nya az előző évinél. Még siralma­sabb a helyzet a többi kerületben. Szerbiában április 9-ig csupán 5 százalékban teljesítették a vetéster­vei. Horvátországban április 10-ig az előirányzott területnek alig 15 százalékát vetették be. Macedóniában és Jugoszlávia egyéb vidékein sem kedvezőbb a vetóshelyzet. A jugoszláv falusi dolgozók koldusbólra jutnak. Nél­külözik mindazt, amire szükségük volna földjük megműveléséhez. Ju­goszlávia dolgozó parasztsága saját, keserves tapasztalataiból győződött meg arról, hogy minden szenvedés­nek főoka' Tito fasiszta rendszere". Nagy sikerrel folyt le as angol ifjúság tüntető felvonulása Sheffieldben London (MTI). Ragyogó sikerrel folyt le az angol ifjúság aheffieldi békeünnepének fénypontja, a tün­tető békefelvonulás. A menetben egyes helyeken ilyen feliratokat vilitek: „Itt menetelt volna a szovjet küldöttség, vagy a kínai a svájci, a magyar, az oszt­rák, stb. küldöttek — „de a bel­ügyminiszter megakadályozta rész­vételüket1'. Az ünnepség ifjúsági vitagyülés­sel végződött, amely egyhangúlag elfogadott nyilatkozatban az angol ifjúságnak azt a meggyőződését fe­jezte ki, hogy a békét biztosítani lehet tárgyalások útján, A nyilat­kozat sürgeti a katonai szolgálali idő leszállítását, követeli a koreai és malájföldi háború haladéktalan beszüntetéséi. Támogatja az ifjú­munkások béremelési követelését és elítéli a közoktatási kiadások csök­kentését. Hétfőn a három nyugati külügy­miniszter éa a bonni revansiszta klikk vezetője, Adenauer aláírta az úgynevezett keretszerződést Ked­den peilig hat nyugateurópai állum megbízottja — köztük Adenauer — az úgynevezett európai hadseregről szóló szerződést hagyta jóvá- Mi ez a két egymással szorosan össze, függő szerződés? A ,,kere|szerzd­dés"-nek az a céljn, hogy Nyugat­Németországot bevonja a nyugat, európai államok ,,európai védelmi közösség"-nek nevezett katonai tömbjébe. Ez a szerződés korlátéin jogot biztosit a nyugati hatalmak­nak arra, hogy csapataikat beláthn­tailan ideig Nyugat-Németország területén tartsák. A keretszerződés egyáltalán nem ad függetlenséget és önállóságot Nyugat-Németor­szágnak, épp ellenkezőleg: teljesen függő helyzetbe hozza Németor. szagnak ezt a részét a nyugati ha­talmaktól. A „keretszerződés" az amerikai-angol háborús uszítók és a nyugatnémetországi militaristák, a volt nácik és náci nagyiparosok katonai egyezménye. Ez a szerző, dés elmélyíti Németország ketté­szakítottságát, akadályozza a né­met békeszerződés megkötését, tör­vényesíti egy új náci hadsereg fel­állítását és fokozza az új háború veszélyét. A ,.keretszerződés" aláírási után Nyugat-Németországot belllesztet. ték a támadó atlanti tömb európai fiúkszervébe, az „európai hadsereg, be". Ez a beillesztés hivatalosan az „európai hadsereg'-rőt szóló egyez­mény párizsi aláírásával történt meg. A „keretszerződés" és az európai hadseregről szóló szerződés aláírása nylll háborús lépés. Az egyezmény aláírását követő németországi ti'ta­kozások ereje és hevessége komoly figyelmeztetés azonban a háborús gyujtogatók felé: más egy szerző­dést aláírni és megint más azt a szerződést végrehajtani- A ,,keret­szerződés" aláírásának napján Münchenben 150 ezer dolgozó kö­vetelte a népellenes egyezmény el. vetését és az áruló Adenauer_kor_ mány azonnali lemondását. Nüra> berg főterén 80 ezer dolgozó tünte­tett Izzó hangulatban a ,,kerets/.er. ződés" ellen, Gelsenkirchenben több mint 40 ezer dolgozó vett részt a Német Kommunista Párt nagygyű­lésén, melynek határozata megálla­pítja, hogy „Adenauer aláírása semmire sem kötelezi a német né­pet". A tüntetések és tiltakozások ereje azóta is állandóan növekszik. A Szovjetunió új, négyhatalmi tár­gyalásokat sürgető, egységes, de. mokratlkus, békeszerető Németor­szágot követelő jegyzéke hatalmas bátorítást jelent a német nép tör. ténplmi jelentőségű harcában. A né­met nép harcát a világ valamennyi békeszerető embere támogatja. A francia kormány a fasizmus útján 'A néptömegek eddig példátlan arányú harci kiállása rémületet kel­tett az amerikai Imperialistákban és nyugateurópai csatlósaikban. Ezek az urak tudják és érzik, hogy ennek a népi harcnak a fokozódása egész háborús poiifikájuk összeom. lúsát eredményezheti. Ezért próbál­ják ezek a terror és á nyit fasizmus eszközeivel megtörni a néptömegek békéért és szabadságért folytatott harcát. Ez történik ma Franciaor­szágban. Az amerikai imperialisták a ko. real nép hóhérát, Ridgway-t nevez­ték ki az atlanti hadsereg parancs­nokává, A francia nép hatalmas megmozdulásokkal, sztrájkokkal vá­laszolt. Franciaország biztonsága és az egész világ békéjének védel­mében, a Francia Kommunista Párt vezetésével megmutatta, hogy Pá­rizs utcáin a nép az úr és arcába vágta Franciaország új megszállói, nak: ,,Ridgway. takar0dj haza!" \ A francia dogozók nagyszerű harcos magatartása az egész világ dolgozóit büszkeséggel töltötte el és erősítette a többi nép harci el­szántságát is. Az amerikai impe­rialisták ennek tudatában utasítot­ták francia lakájaikat, hogy a fasizmus módszereivel próbálják le­törni a nép ellenállását. Az ame­rikai Imperialisták utasítása vilá­gos volt: n népi ellenállás, a népi szabadságharc vezető erejére, a Kommunista Pártra kell mérni az első csapást. ,,Hogy, az atlanti szövetség erős legyen — írta nem­régiben a New-York Times —. Franciaországnak és Olaszország­nak meg kell oldania a kommu­nista problémát". Es Pinay francia miniszterelnök, Hitler egykori ki­szolgálója pontosan tudta, hogy azok, akiket jelenleg kiszolgál, mi­féle ,,megoldásra" gondolnak. Elo. szőr André Stílt, a Francia Kom­munista Párt központi lapjának, az „Human|té".nek főszerkesztőjét, Sztálin-díjas írót cs bátor béke­harcost tartóztattak le, utána pe. dig a legeinlkusabb és legáttátszóbb ürüggyel letartóztatták Jacques Duclos-,t, a Francia Kommunista Párt titkárát, a párt ideiglenes ve­zetőjét. A francia kormány az ame­rikai imperialisták háborús te ; i érdekében a nyílt fasizmus iitj.'.n lépett. Ez a hazaáruló kormány téve­dett azonban, ha azt hitte, hogy 1952-ben megismételheti azt, ami 1933-ban Hitlernek sikerült A fran. cia nép tanult a mult tapasztalatai­ból és világosan látja, mire készü­lődik „kormánya"- — „Jacques Duclos letartóztatásába belenyu. godnl — hangsúlyozza a Francia Kommunista Párt Politikai Bizott­ságának felhívása — annyit jelen­tene, mint háborúra, fasizmusra, katasztrófára ítélni magunkat, Jac­ques Duclost azonnal szabadon kell bocsátani! Felhívjuk a munkásosz­tályt és Franciaország népét, hogy harcolja ki Jacques Duclos szaba­donbocsátását." Es a francia nép tettekkel vóla. szolt a felhívásra. A normandiai tengerparttól a lotharlngiai városo. kig, az északi bányavidékektől » déli tengerpartig, Párizsban, Lyon­ban Marseille-ben, Rouen.ben. min­denütt tüntetésekkel, sztrájkokkal nyilvánította kl azt az eltökélt szándékát, hogy nem engedi felül­kerekedni a fasizmust, nem engedi meg, hogy bebörtönözzék a nép leg­jobb fiait, nem engedi meg, hogy az amerikai imperializmus francia­országi lakájai továbbra Is fogva, tartsák Jacques Duclos.t, A fran­ciaországi tiltakozások ereje mu­tatja hogy a francia nép - mi­ként 193t.hen — most Is vissza fogja verni a fasizmust és diadalra viszi a nép szabndságúnak és beke. jének ügyét. A népi erők nagy sikere ax olassorsxági választásokon A népi erők harcának fokozódása nemcsak tüntetésekben és tiltako­zásokban mutatkozott meg az el­múlt napokban. Megmutatkozott ez az egész világ előtt az olaszországi választásokban is. Olaszország déli részében, Rómá­ban és Észak-Olaszország egyes vi­dékein május 86-én és 26-án zaj­lottak le a községi tartományi vá. lasztások. E választásokon fcúIytiS vereséget szenvedett az amerikai politika és annak olaszországi ügy­nöksége, a De Gasperi-féle Keresz­ténydemokrata Párt. Ugyanakkor a kommunisták vezette Nép! Tomb hatalmas arányban előretört. Az eddig összesíteti eredmények sze­rint (SziciUa nélkül) a baloldali pártok 407.277 szavazattal többet kaptak, mint 1918-ban, a Kercsz. ténydemokrata Párt pedig 1,458.954 szavazatot veszített. Ha a mostoni választások eredményeit összevetjük a muttévi észak- és középolaszor­szági községi választások eredmé­nyeivel úgy még nagyobb arányban bontakozik ki a kereszténydemokra. ták veresége. A Vatikán-támogatta kereszténydemokraták az egész or­szágban több mint négymillió sza­vazatot veszítettek, a baloldal pe­dig több mint félmillió szavazatot nyert. A népi erők tehát hatalmas győ­zelmet arattak az olasz nagybirtok, nagytöke és a Vatikán szenthárom­sága felelt E győzeem értéké1 csak növeli az a körülmény, hogy az egész kormányapparátus, rend­őrség, csendőrség, a nagybirtoko­sok és munkáltatók fenyegetése, a nagytőke minden pénzforrása, a pápa és a Vatikán által mozgósított apácák és papok ezrei és ezrei mind a baloldal elien vetették be crejü. kptt. A Kommunista Párt vezette baloldali erők nagyarányú győzelme azt bizonyítja, hogy az olosz dolgo, zók többsége elveti a háború, a nyomor és a lelki terror politikáját. A népi erők győzelme azt bizo­nyítja, hogy sz olasz dolg'ozók — nemcsak a munkások és parasztok, de az értelmiség, a kispolgárság nagyrésze és a küzéppo gárság je­lentős csoportja ls — gyökeres vál­tozást kívánnak a niai el sz -;ol li­kában, Éppen ezért az olasz válasz, túaok eredménye az amerikai hábo­rús politika messzehangzó kudarca és a békéért kiizdő nemzetközi erők büszke győzelme.

Next

/
Thumbnails
Contents