Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-26 / 148. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952. JUNIUS 2«. Népi Színjátszó Fesztivál Kultúrcsoportjaink szereplése a szegedi Nemzeti Színházban Szombaton este a Szegedi Állami dalizmus építésében reá váró nem j szakmai, rossz színészi megoldáNemzeti Színházban egy lalusi és kis jelentőségű leiadatokat. I sol: a követői. A , Veszélyben vaqy. három városi kut'uresoport rész- Mind a politikai, mind szakmai tok emberek" című darab előadávé elévet rendezték meg a Nepi tekintetben nagyjelentőségű ered- sában a Közkórház színjátszói Színjátszók Fesztiválját. A sikeres menyekei mutatott tehát a Népi minden jó törekvésük ellenére is a es tanulsagaiban nem kis jelen- Színjátszók Fesztiválja. A csopor- drámai fordulatokat kissé mes'erkél tőségü est nemcsak arról lett bi- lok munkáját fegyelmezettség, jó fen tudták csak visszaadni • a dazonyságot, hogy a népi színjátszók színészi munka jellemezte. Nem rab nem mulatott igazi drámai mozgalma az elmúlt években mi- voltak kirívó példák a sokszor le- ságot, s ezt a hiányt a színjátszók lyen jelentős mértékben megerő- nyege'ő túl ját szásza, viszont nem erősebb hanggal, erősebb mozgássödött, hanem megmutatta a mű- érződött a népi színjátszóktól pár sal igvekeztek pótolni Különösen kedvelő csoportok további telada- éve még nem szokatlannak tünő fekoz/a e helyzetnek visszásságát, ,alt *»• . ] kezdetlegesebb, kidolgozatlanabb hogy a drámai összeütközések A népi színjátszó-mozgalom fej- előadás sem. Műkedvelőink lendü- után, a darab felépítésének meqlődése mindenekelőtt a müsorvá- letesen, határozottan és nyugod- 1 telel'ően, a konfliktus azonnal v'lasztás helyességében mutatkozott tan mozogtak a színpadon. Az al- simult s az ellenségek, ha nem is meg. Népi színjátszóink müsorva- gyól kultúrcsoport ls jól megöl- I lettek' ugyan jóbarátok, mmdenlasFásában ma már nem található : dotta nem könnyű feladatát: éne- esetre meglepően hamar békülémeg a polgári ideológia kiütköző kük, beszédük természetesnek ha- kénnyé vállak. „Tedd rá — huszonegy66 hatása: a Fesztiválon eljátszott da- tolt. s minden hamis kénnyé ^^ pátosztól, i , , . . rabok mindegyike alkalmas volt ; mesterkéltségtől mentes volt A I . , ,más'k veszély, amely tendeivarra, ' hogy tömegeinket nevelje. 1 Közkórház színjátszóinak fegycl- tj'"™"*, különösen fejlettebb szín• hogy mozgósítsa a munkában és a mezett mozgása, természetessége I^Klnknál jelentkezett, a szibckéért való kemény harcban még az alakok jellemének jó kldolgo- " , exxk6z°k torlódó zsúfolt alszilárdabb helytállásra. Az algyői zasa. megformálása, szintén szín- ka'mazasa- "em arról a régi színjátszó csoport darabja (E. Ko- játszóink szakmai felkészültségé- ' ,'e"sé9r°l van szó, hogy műkéelvára Kálmán: a legerősebb legény) < nek volt egyik bizonysága. A Ken- yelo,nk a művészietlen hímek, a kulák mesterkedéseinek lelep-1 derfonógyár kuUúrcsoportja pelezésével eredményesen nevel az I dig a darabban sokszor hatásvaellcnség gyűlöletére. A Szövet-j dászszerűen jelentkező humort is kezetí Bizottság csoportjának elő- állatában szerencsés megoldásokadása (A. Tolsztoj: Orosz jetlem) kai tudta vissza adni. A talán lega hazaszeretetről beszél, a Köz- ' jobb eredményt elérő OKISZ színkórház Színjátszóinak egyfelvo- játszó csoport — sikeres müsorná-sosc (Zsolnai Vilmos: Veszélyben választása miatt is — egybehanVagytok emberek) a nyugatnémelországi helyzet bemutatásával, a fasiszta erők növekedésének szemgolt, kitűnő összjátékot, 'tehát jó műkedvelő együttest mulatott. A Fesztivál azonban felhívta a Iéltetésével a békeharcra rr.oz- , figyelmet bizonyos hiányosságokra góslt, a Szegedi Kender csoport- cs veszélyekre is, melyek a fejlőjúnak darabja (Helnrich Kleist: A dö mozgalmat fenyegetik. Mindéfilmek, színdarabok és a rossz színészi munka elemeit használták fel öntudatlanul, mint pár éve még tapasztalható volt, hanem arról az új jelenségről, hogy fejlődő színjátszók mind több és több szakmai, technikai fogást, eljárást megismerve, nem egészen helyesen használják fel azokat szerepléseikben. Nincs meg még csoportjainkban az a kritikai szellem, amely a megismert technika: eszközök halmozása helyett kellő rostálást tudna végezni. Elsősorban a kiváló kenJóra, rosszra egyként fogékony a gyermeklélek. Tudja ezt mindm anya, ezért óvja féltő szeretettel a rossz társaságtól, bűnös hajlamú emberektől legféltettebb kincsét, csöppnyi gyermekét, — Csak azok közé jár) fiam, akiktől jót tanulsz. — Ezekkel a szavakkal bocsátja útjára sokszázezer anya a család szemelényét, a , fiúgyermeket. Faluban abban reménykednek az anyák, hogy jó, dolgos, va'las, szép, nagy legény fejlődik virgonc fiacskáikból. Vigyázni kell négyen, ' kiváltképpen, amikor kamaszkorban van a gyermek, nehogy tszcs, kártyás, falurosszak társaságába keveredjék. Deszken is úgy gondolIák a szülők, hogy vigyázni kell a család erkölcseire. A baj arról jött, amerről nem is sejtették. Egész csapat tizennégy-tizenötéves kamasz járt a deszki parochiara. Jakab Gyula káplán érlelt a fiatalok nyelvén. Tudta, hogy a fiatalok szeretik a gépeket, elvitte 1 hát őket motorozni előbb. Majd becsalogatta őket a sekrestyére, paróhiára. Mivel azt is tudta, hogy az idősebbjeitől látták, hogy a kocsmában bort isznak, hát egykét kancsó erejéig a szentelt misebort is igénybe vette — gyermeknevelés céljaira, Egy szép napon előkerült a JriSliaóra alatt az ördög bibliája, a kártya. A „dicsértessék a jézus Icrisztusl" felváltotta a „tedd rá huszonegy". Tetszett ez eleinte a gyermekeknek, jóra-tosszra fogékony lelkük csak úgy szívta magába a tiltott játék gyönyöreit. Egy szép napon azonban beütött a bal. Az egyszerű parasztasszonyok ijedve vették észre, hogy hiányzik a eublót fiából a pénz. — Hol veszhetett el? — gondolkoztak magukban. — Nem járt itt senkt. Az ember nem vitte el, a nagylány nincs itthon. — Addigaddig, mig egyik családban is. másikban ls megfigyelték a suttyógyermeket. Rájöttek: a pénzt a gyerek lopta el. Kivallatták a gyermekeket, akik bevallottáki kártyázni szoktak, arra kellett a pénz. Kikotyogták a gyermekek, hogy a tisztelendő úr tanította őket a paróchián, meg a sekrestyében© Később azután, a papi példát felhasználva. az árok partján lolytalták. Most már pénzre, fíéft ide vezetett a bibtiaóra. Azóta nem engedik a jobbérzésü dolgos parasztok még a parochia környékére se a gyermeket, pórul járt bíró) pedig a régi rend nekelötf az egyfelvonásos darabok üe'ionógyán csoport munkájára urait teszi nevetségessé és aljas- ' hiányát kell említeni. Népi szín- volt ez jellemző. Az általuk dóságuk megmutatásával gyülöle- ! játszóinknak — különösen Szege- j ndott vígja'ékban legtöbbször na. lessé is. Mindez azt jelenti, hogy den és környékén a színház szom- '(JYon "a9Y°" helyes megoldd•népi színjátszóink politikai önlu- szédságában — elsősorban nem az f,°kíta' dolgozlak, de néha étezclala, művészi ízlése telzárkózoit kulfiírforradalmunk fejlődéséhez, s n művészeti életünkben beállott óriási változások színjátszó csoportjaink munkáján is meglátszanak. Népi színjátszóink ma már tudatosan állítják munkásságukat a népi demokrácia a szocializmus építésének szolgálatába. a feladatuk, hogy háromlelvoná- be'6 VOit játékuknak az a tendenciros nagy színdarabokat mulassa. aÍa- ho5Y " színészi eszközöket nak be hanem, hogy lehetőleg zsuloltan alkalmazták, a fefhaszcgy/elvonásos müveket tanuljanak nála9t keU6 k™tika nélkül végezmeg. Ilyen darabokban azonban már régtől fogva hiány érezhető: • A Népi Színjátszó Fesztivál színez azonban a Fesztiválon különös játszó-mozgalmunk egyre lokozóélesscggel jelentkezett. A mennyi- dó fejlődésének vöh meggyőző segi hiány mellett, amely ké'ség- bizonyítéka. Nemcsak azt mumüA HAZAFIAS NEVELÉS KÉRDÉSEI Orbán László elvtárs ma tartja meg előadását Ezenfelül kiemelkedő a fejlő- kívül komoly akadálya csoportja- tatta meg, hogy politikailag, déshek az a másik oldala, mely a ink fejlődésének, a meglévő da- vészileg 'mennyit fejlődtek csoportszínjálszás szakmai részének te. 1 rabok minőségi korlátoltságai is jaink az elmúlt években, hanem azt rülctén mu*athaió ki Pár évvel gátolják a mozgalom munkájának is igazolta, hogy a színjátszó-mozezelött műkedvelő csoportjaink já- hatásosságát és változatosságát is. galom eredményesen segítheti és tékgban még megtalálható volt A nem egészen kifogás/tutim da- segíti is népi demokráciánk, a szoszinte mindannak a káros és ki. rabok előadásának azután rossz cializmus építését, fejezéstelen színészt eszköznek a • felhasználása, amely — a mull kul- n O J-TFJf ' ' túrpohtíkájának még in maradt a bzegeai JvenaertonogYarDan %t7séX&L7ga\xTLexTt- gyermek-betegszobát létesítettek lat. A rossz filmekben, szindara- A Szegedi Kenderfonógyár napkőbokban látott helytelen és káros zi otthonos bölcsődéjében naponta színészi megoldásokat akkor még mintegy százötven dolgozó asszony igyekeztek műkedvelő csoport- ] gyermekére vigyáznak, amíg a sziu jaink a nypguk területén utánozni, lök az üzemben a gép mellett terA június 21-i Fesztivál azonban melő munkát végeznek. Az üzem megmutatta, hogy a népi szinjáH- j dolgozói most népi demokráciánkszó-mozgalom sikeresen vetkőzte tói újabb ajándékot knRIak; közle annak a korszaknak a terheit, 'vétlen az üzem mellett két gyermeks most már biztos úton halad a betegszobát létesítettek a mumszos felé, hogy szakmailag is megerő- és « sznmárköhögős gyermekek résödve, a helyes színészi technikát szére. Népi demokráciánk ezzel az segítséget nyújtott a Szegedi Kenderfonógyár dolgozóinak. Nem kell otthon maradnia az anyának, ha gyermeke megbetegszik Behozza ide gyermekét, ahol orvosi felügyelet mellett, szakképzett óvónők gondoztak. A betegszobák létesítésével n szegedi Kenderfonógyárban nemcsak az anyák válláról veszik le a gondot, hanem egyben csökken az üzemben az elkésőik és a hiányzók szieísajátitva, megoldhassa a szo- újabb ajándékával ismét nagyban'ma. A fejlődő magyar neveléstudomány egyik legfontosabb feladata, hogy gyakorló pedagógusaink számára kidolgozza a hazafias nevelés elméletének és módszerének kérdéseit. A hazafias nevelésnek különös fontossága van ma az élesedő nemzetközi helyzetben: erős fegyver az imperialisták fenyegető fegyveres támadásával szemben s az általuk terjeszielt kozmopolitizmus ideológiai Meplezője is. Az amerikai imperialisták és a hozzájuk csatlakozó jaikájkormányok politikája mindjobban az új háború kitö ésére irányul. A fenyegető veszéllyel szemben a hazafias nevelés egyik legerősebb fegyverünk. A hazafias nevelés fejleszti ki tanulóinkban — de egész népünkben is — a szocialista haza szeretetének magasztos érzését. A hazafias nevelés kovácsolja össze népünket s forrasztja eggyé az imperialisták elleni harcra. Az amerikai imperializmus a fegyveres támadás előkészítése melleit agresszív céljainak ideológiai megalapozására is törekszik. Ennek érdekében használja fel a kozmopolitizmus szennyes eszközeit. A kozmopolitizmus azt hirdeti, hogy ma már a nemzeti ál] rmok lélezése a fejlődés gátjává vált, hogy ma már nincs szükség önálló államokra, hanem a népeket, önállóságuktól megfosztva — természetesen amerikai irányítással — egy új „világkormány" vezetésére kelll bízni. Az cmerik3i kozmopolitizmus harcot indít a népek nemzeti kultúrája ellen 1 is, mert csak úgy tudja elérni célI ját, ha a népek önálló kultúrája ; sorvad s később megszűnik. Az amerikai imperializmus nagyon jól tudja, milyen fontos szerepet játszik a nemzeti kultúra a függetlenségért, szabadságért vívott harcban 3 eziért akarja az egyes népek nemzeti kultúrája helyébe az amerikai fasiszta kultúrát léptetni, A leigázott népek azonban harcot indítanak az imperializmus törekvései ellen. Jugoszláviában és a nyugateurópai országokban is egyre nagyobb ellenállás tapasztalható a népek függetlenségére törő imperialista politika és a nyomában jaro amerikai kultúra ellen. A népek ragaszkodnak szabadságukhoz, nemzeti függetlenségükhöz, ragaszkodnak évszázadokon át kialakul! hagyományos népi kultúrájukhoz s készek harcolni azok őllen, aikik függetlenségükre és kultúrájuk fejlődésére törnek. Ebben a világméretű harcban a hazafias nevelés elmélyítésével kell részlvenni a magyar pedagógusoknak is. A hazafias nevelés kérdései azonban még nem teljesen tisztázottak nevelőink előtt. Nevelőink számára éppen ezért nagyjelentőségű lesz Orbán László elvtárs előadása, Orbán Lászíló elvtárs ma délután 4 órakor az Ady-téri egyetem nagy előadótermében a hazafias nevelésről, mint a kommunista nevelés egyik alapelvéről tart előadást. fí FÖSVÉNY A szegedi Nemzeti Színház előadása A tizenhetedik században « ™ frfcncia polgárság mind gazdasági, mtad pedig sze'lemi téren jelenlős tért nyert az arisztokráciával szemben. Bár a monarchia hanyatlása csak később következelt be, a haladást képviselő polgárság előbb is számottevő tényezője volt a francia életnek. Ez az előretörés ízlésbeli vá tozást is hozott magúval) XIV. Lajos. a •„Nap-király" korlátlan hatalmú uralkodás:: idején és részben az ő pártfogásával, a színművészet terén is kombíy fejlődés mutatkozott. Ennek a fej ődésoek legnadgyobb mes ere. a polgári vígjáték megteremtője és kimagasló alkotója Jean Bnpliste Poqueltn, színészi és írói nevén Molíere irolt. Moliere hamar otthagyja a szülői házat, lemond apja foglalkozásának, a kárpilosmesterségnek a folytatáséról, s színésznek áll be. Nemsokára ö lesz a társulat vezetője, s a vidéke', járva, 6ok kudarc és siker után Párizsban lép fel társulatával együtt. Műsorán leginkább saját müveit játssza. Előbb olasz eredetű bohózatokat, vásári eredetű komédiákat ir, s ezeket a műfajokat irodalmi színvonalra emeli. Ekkor még csak a mulattatást tar ja szem e'ő'.t, később azonban korának általános erkölcsbíráló hatása a.'all a társadalom bűneinek, lerdeségeinek kiváló jellemábrázoló, me'sző gúnvú. művészi bírálójává válik. Müveiben rajta keresztül egy új, haladó társadalmi osztá'y véleményei kap- , nak kifejezést: a felfelé törekvő polgárság bírálja a társadalom visszáságait. Moliere állandó, eleven kapcsolatot tart fenn korával, a lei ődő é6 hanyatló társadalmi osztá'yokkal és sosem mulasztja el, hogy ítéletet ne mondjon. A nagy francia víqjálékíró azérl hat ma is eleven erővel, mert kora embert tulajdonságainak művészi ábrázolásával művel a társadalmi tejlödést. a haladást szolgálják. „A fösvény'-t 16138-ban írja. A címszereplő embertelen zsugoriságán keresztül világit rá korának egyik jellemző visszásságára: az uzsorakamaton alapuló kizsákmányolásra. Tudvalévő, hogy a tizenhetedik században a tőkefelha mozásnak egyik formája az uzsorakamat, am?!ynek segítségével a jómódú, pénzes polgárok, az anyagilag megszóru'tak helvzetével viszszaélve egyre növelik vagvonukat. Moliére „A fösvény" föszerepőjében, Harpagonban mula'ja be Mammonnak, a pénz istenének szolgálatába szegődölt jellemző típust. Harpagon mirdent alávet a pénzszerzés vágyának: családi békességé', a házasságot, szolgáinak emberi metálhetését. M't számit az ő szemében, hogy fia és leánya kit szeret, fontos, hogy „hozomány nclkü" adhatja férjhez Ellzt — és it MoMére felemeli sza\ál a korára jellemző kénytelen házttoság ellen, S az sem megveterdő szempont, hogy a gazdag Anse'm e'ső házasságából született gyermekei meghaltak, tehát hatalmas summa pénzt örököl majd A lánya, amiből természete-1 sen neki is jut majd jelentős «öszszeg, s ezt hatalmas kamatra kiadva, tovább növeli vagyonát. Embert állatot, ahogy csak lehet kizsákmányol, — ezt Jakab őszintén el is mondja, amiétit természetesen botütést kap —, mert az állat sem lehet az ilyen ember szemében kij vétel: hiszen lovai nem is lovak már, csupán .Jó-emlékek" .., S mikor egyik 6Zolgáia tréfából el! cseni a pénzt, Moliérenek alkalma nyílik drámai erejű mopo'ógban • újból bebizonyítani, hogy Harpagon Számára valóban nincs más cél az élőben, csak a vagyon. Nevetséges, de egy pillanatra sem szánalomraméltó figura, a néző nemcsak kineveti, de meg is gyűlöli. S Molicrenek végsőfokon ez volt a szándéka. A szegedi előadáson Harpagon ** szerepét Sugár M'hály játszotta. Nem kétséges, hogy ő ér ette meg legjobban Moliéret, s a Moliére teremtelte típusi a legművészibb formában elevenítette meg. Különösen a kom'kus jeéne- | tekben volt kiváló Sugár: szé'es skálával, művészi színvonalon lelte nevetségessé Harpagont. Kifogásolni való csupán egyes drámai mozzanatokban — némely csaádi jelenetben és a nagy monológ elején — vetődhetik fel ellene: nem elég meggyőző erővel ad életet a színdarab drámai mondanivalójának. Egészben véve azonban kiváló alakítást r.yujt. Miklóssy ] Jakab mesterére szintén ezeket; tait. A leggyengébb és legfélreérietmondhatjuk: amit csinál, az jó.1 tebb alakítást azonban Petur Illca Nagy érdeme, hogy azok közé a nyújtja, Fruzsina szerepében. Petur kevés szereplők közé tartozik, akik minden, csak nem az, akinek lennie nem hadarnak. Itt is félreértett kellene. Inkább tenyeres-talpa® típussal van azonban dolgunk: a gazdasszony, minden hájjal niegszegedi előadás Jakab mestere in- kent keritőnő, mint ae, akit Moliére kább magyar urada mi kocsis, mint megírt: szellemes, talpraesett hát/izenheledik századbeli francia zasságközvetítő. Kirívó, Moliére daszakács-kocsis. IV] oliére az uralkodó rendszer ' k*-1 erőszcikszerveinek képviselőit 1 általában olromba, kissé gügye fi! guráknak ábrázolja. Igy van ez „A fösvény" csendblztosávaj is. Kátay \ Endre ezt a szerepet maradéktalanul megértette és olyan torz alakot rabba nem való hanggal, sikoltásokkal, csupán külsődleges eszközökkel fo málja meg Fruzsinát — s ez legfel űnőbb Harpagonnal folytatott jelenetében, amikor színié Sugár Mihályt is kizökkenti alakításából. Igen gyenge teljesítményével Petur az előadás értékét is nagyban lontformált, amilyent Moliére megírt, j Ja- A kisebb szereplők közül Her. s ezzel fz alakításával — Sugár Mihály m !!ett — a szegedi előadáson a legjobban tolmácsolta Moliére mondanivalóját. A szerelmespárokról már kevesebb jót mondha.unk. Kétségtelen, hogy nem éppen hálás egyikőjük szerepe som, szerelmi vallomásaik kissé távol állanak ami kor ízlésétől. de mélyebb, átérzőbb eszközökkel ezekbon a szerepekben is kiválót lehetett volna alkotni. Ambrus F.dil meggyőző moliérei alakítást nyújt, de elkapkodja szövegé' mozdulatait egyaránt. Mácsay Emrni, czeg Vilmos é3 Beck György elfogadható, Károlyi Islván gyengébb. 17 omor István rendezése, különősen a kitűnően sikerült Viharos alkonyat után, visszaesést mutat. Az ő hibája is _ még, ha csupán erélytelen seggel magyarázzuk — Fruzs'na. Fecske és Jak b mester félreé tett alakja, az ő hibája, hogy megengedte a szerepi k szövegmondásaiban kirívóan észlelhető hadarásokat. Emellett kissé stílustalan az előadás: a rendező a darab terem ette levegőt nem tudta kellőképpen érzékeltelni. Nem lett György Fecskéje abban a felfogásban, ame yben M'klóssy jálssza, ugyancsak jó színészi "eljesílmény. Cléantetal való jelenetében egyszerű. kedves humorral, szép szövegmondással játszik. A baj csak ott van, hogy Fecske sokkal talpraesettebb, bálrabb szolga, mirit íuai.yen Miklóssy. Gémest : Imre bár szövegmondása tisztább, játéka! volna szabid megengednie, hogy mar kevésbbé meggyőző: idegenül , Harpagont fonetikusan, erős ,.h"-val mozog ebben a szerepben, nem ! ejtsék ki, hiszen tudvalevő, hogy a tudja eléggé érzék?ltotr.i a Moliére ] helyes kiejlés Arpagonó Az az e]da rabokra jeli mz'i sze-elmes le- lenvetés, hogy a név így ment ál a ányt. Vdradi Árpád Valcrji szín- 1 köz udatba. ha így volna is, semnvlén erőtlen, de Il-rpagonnal és Ja- esetre nem lehet o!c arra, hogy kab mes errel folytatott jelenete szentesítse a helytelen kiejtést. alapján — különü cn ha nem hida na annyira — jobb mol'érei figurái alrkíl, mint Zeritay Ferenc. Zcntay, akit néhány darabból úgy ismertünk meg, mini szép szövegkiejtésű, átélő slílusú színészt, Cléante szerepében mindctii elkapkod, lélek nőikül veti od« monda. Az előadás nagy pozitívuma, hogy közelebb hozta, megszerettette a nagy francia klasszikust a szegedi közönséggel. A sűrűn felcsattanó taps igazolja, hogy közönségünk egyre inkább megőrli, magáénak érzi Moliére mondanivalóját. Pósa Péter. 0