Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-01 / 127. szám

r VASÁRNAP. 1952. JÚNIUS 1. PÁRTÉLET Tag- és lag"eíö!t kivételi munka a TexSiUkcmbliíál fi. aBapszervezefiénéi és a Tiszámén;! Fűrészeli üzenséöen Erős pártszervezeteikre vun .szükség a terv teljesítésírt folyó harcban, olyanokra, melyek nem torpannak meg n felmerülő ne­hézségek előtt, hanem a feladatok nagyságával egyaránt fejlődnek. Pártszervezeteinknek legfonto­sabb feladata, hogy új tagok be­vonásával állandóan erősítsék pártunkat. Alapszerve zeteiniknek állandó feladata kell, hogy legyen a pár­Ionkívüli dolgozók legjobbjainak nevelése, hogy új tagjelölteiket, tagokat vehessenek fel a pártba. Sok hiányosság mutatkozott ezea a téren. Egyes pártszevvezetok nem tekintették a tagjelölt í 'vé­telt n pártmunlku szerves részé, nek. Hónapok eltelI k m í -; egy­egy tagjelöltet felvcttok, míg má­sutt ennek épp az ellenkezője felvetődött már feléjük is a kérdés, volt, lapaszlalható- Egymás után vették fel az új tagokat, nemi nézték meg alaposan, méltó-e vagy sem a tagságra, eléTte-e azt a fejlettségi fokot, melyet pár­tunk megkövetel tagjelöltjeitől, csupán számszerű növekedésre tö_ rekedtek. A Politikai Bizottság éppen ezért a tagjelölt felvételi munka megjavítása érdekében meghatározta pártszervezetünk feladatait a tag- és tagjelölt fel­vételi munka 'erén. Alapszerveze. teink többségében jelentős válto­zás tapasz t-i'Iható a határozat megjelenése óta. de olyan párt­szervezetek is vannak, ahol to­vábbra is minden maradt a régi­ben. A 1 extilkombinát II. alapszervezete A Textllkombinát Il-es alapszer­vezet éhez -19 párttig és 19 tagje­lölt tartozik. Ez u szám azonban hónapró!-b.ónapra változik. Mind több és löbb jó munkájával Utiünt dolgozót vesznek fel a párt tagje. lőttjei közé. Tervszerű munka fo­lyik a pártépítésben, a tagjelöltek felvételében. l)e ez nem azt Je­lenti, hogy csupán n tagság lét­száma növekszik, hanem erősödik a pártszervezet, politikai színvonala állandóan emelkedik. A tervszerű munka már ősszel az oktatási év Indulásakor megkez­dődött. A termelésben jó ered. inényt elérő dolgozókat bevonták oktatásba. A politikai iskolákon kí­vül a tömegszervezetekben ls kivé. tel nélkül megszervezték a politi­kai köröket. így biztosították, nem­csak a párttagok, Innem a párton­kívüli dolgozók széles tömegei szá­mára is a politikai fejlődést. A ve­zetőség figyelemmel kisérte a dol­gozók fejlődését mind a termelés­ben, mind a tömegszervez ötben végzett társadalmi munkájukat. A tömegszervezetl vezetők javaslata nyomán választották ki közülük mindig u legfejlettebbeket, kiket aztá-i beosztottak a legjobb, legak­tívabb párttagokhoz, hogy rendsze­resen foglalkozzanak velük. Pl gye tásra. A felveti tagjelö'tekkel aZ­tán a pártcsoportvezetők foglalkoz­nak. Ha tömegszervezeti, politikai körre járt, magasabb pártoklatá'toa vonják be, hogy méginkább blzto. zeti bizalmi, üzemegészségügyi fele. hogy felveszik ökej a párt tagjai közé. Öle is különböző kifogásokicai — majd aki visszaminősített, az vissza is vesz bennünket a pártba — jelszóval felelnek, ami helytelen mindkettőjük részéről. Meg kell ér­teniük azt, hogy pártunknak becsü­letes, áldozatkész, jó elvtársakra van szüksége és nem olyanokra akik a pártmunkától húzódoznak és felnek a pártban rájuk háruló kö­telességektől. A Tiszamenti Fűré­szeknél pedig így van, de nemcsak ezeknél az elvtársaknál, hanem a párttagok többségénél is. Minden elvtárs arra hivatkozva, hogy nép­nevelő, kibúvik más, még fontosabb feladat alól. Az üzemben általános jelenség, hogy egy elvtársat, aki áldozatkészen kiveszi részét a párt. munkából négy-öt funkcióval is megbíznak. Torna András elvtárs a rönktéri dolgozók pártcsoportvezetöje. Jó munkát véges, neveli a hozzá beosz­tott elvtársakat, arról panaszkodik, hogy míg ö ezenkívül szakszerve­Az ismétlés jelentősége a káderokiatásban sifsák fejlődésüket. Bevonják n párt ni unkába, feladatokkal bízzák meg őket, a tömegszervezclek leg­jobb aktíváit a tagjelöltek képvise­lik. Dánlel Józsefné, ki^ most ja­vasoltak tagfelvételre, MSZT aktíva volt. Jó népnevelő munkát végzett, szép eredményt ért el, különösen a sajtó előfizetés saervez úsében. — Bármilyen feladatot kipott — mondja Bárdos János pártcsonort­vezetője —, mindig pontos, alapos munkát végzett- A szemináriumok, ra Is rendszeresen eljárt, felkészüli. Munkáját lekiismerctesen végzi, soha nincs reklamál ó. Dolgozó hír­sál szeretik, becsülik jó munkájá­ért, a fiatalok szívesen hallgatják tanácsait, nem torpan meg a ne­hézségek elölt. Harcos, jó togja /ó's béke- és sajlófelelös is, az elv. társakat nem tudja bevonni a mun­kába. Már többször figyelmeztette a párttitkár elvtársat is arra, hogy így nem tud tökéletes, jó mun­kát végezni, mert mindig vannak feladatok, melyeket nem tud ellátni. De szavait nem követték a lettek és hónapok óta változatlanul mü/rad minden. A pártvezetöség feladata, hogy nevelő munkájával aktivizálja a tagságot, hisz minden párttagnak kötelessége a pártmunka végzése. Lenin elvtárs a párttag meghatá­rozásánál kimondta. hogy a párt tagja az, ki egy alapszervezethez tartozik, pontosan fizeti tagdíját és párlmunkát végez. De nemcsak a párttagokat kellene aktivizálni ha. hogy méltóvá vált arra, hogy tag. ja lehessen pártunknak, A pártcsoportvezetők feladata, min! láttuk, a tagjelöltekből jo párttagokat nevelni. Ezt úgy érik cl, hn önálló feladatokkal bízzák meg őket ellenőrzik, elősegítik rcsen logiaikozzanaK VOIUK, rigye- —. , » '• . lemmel kisérték továbbfejlődésüket, 1 ""injukat- De nemcsak a tagje nevelték hogy méltók lehessenek a lőttekkel foglalkoznak alaposan, ha­^ -•-• - - - - ' ' I "em a figyelik hogyan viszony, ik vesznék fel tag'jelöltcknek" Ezekli el , hoz. a párthoz. Harn.te, Magda vezetőség lagjal is többször elbe- j nemreg lett tagja a parinak. Az el­te gjc ölt'felvételre. Je enleg 17 dol- "cm a fiatal par lagokkal Is. Poko­gozőval foglalkoznak, k ket a kö. j fottan figyel.k tovább, fejlodesu­veíkeső hónapokban folyamatos ,., ket. hogyan v.szony.ik munka a. szélgetiiek, hogy "laposan mégis merjék családi körülményeiket s így a'-kothnssauak róluk véleményt, méltók-e pártunk tagjai közé vagy sem. A felvett tagjelöltek helyére ismét új dolgozókat jelölnek kl, így állandó folyamatos munkává vált 8 tagjelölteknek való nevelés. A (aggyűlés előtt már k t.három héttel nagy plakátok tudatosítják az iizem dolgozóival, hogy kit vesznek ... ... .. . r , c, M — -. r.— - • • - ­fel a pártszervezetbe lúgnak, vagy kel. Közösen harcoln ífc azért, hogy tagjelöltnek A népnevelők Is tii. datosítják á dolgozókkal, a pár1­csoportvezetők pedig a hozzájuk be­osztott tagokkal, így mire a tag­gyűlésre kerül n sor, mindenki f('l_. készülhet " ugyanezt a Tiszáménál Fűrészek pártszervezetéről. Még mindig a régi tervszerűtlen munlca folyik a tag- és tag jelölt felvételi munkában. A Politikai Bizottság határozata óta nem változott olt semmit a mun­ka. Nincs meg a tömegszervezetek támogatásasegítése, mely biztosí­taná a tagjelöltek nevelését. A szakszervezet ahelyett, hogy új ká­dereket nevelne ki magának a jó munkát végző pártonkívüli dolgo­zók közül, a párt aktíváit vonta be szakszervezeti bizalminak. A párt­csoportvezetők többsége szakszerve­zeti bizalmi is. Nem vonják be a pártonkívüli dolgozókat társadalmi munkára söl. az oktatásba sem így nincs számukra biztosítva a fejlő­dés, pedig min re pártonkívüli dol­gozók között sok olyan, aki jó mun­kájával kitűnt a munkatársai közül. Az üzem 18 szíahánovistája közül mindössze 11 párttag, de van köztük olyan Is, mini Lendvai, aki már másfél éve tagjelölt. Lendvai Már. ton politikailag azóta sím fejlődött megfelelően és mikor figyelmeztet­ték, képezze magát, hogy minél előbb felvehessék a párt tagjai közé, azt felelte, jól van ö tagejlöltnek is. Arra hivatkozik, fél a kádero­eáslól, mert nem elég fejlett várja­nak még pár hónapig. Érthetetlen a viselkedése, mely részben a pártve­zetöség hibája is, mert az üzemben még mindig nem alakult ki az a légkör, amelyben dicsőség és kitün­tetésnek számít a párt tagjának tant Dű nemcsak egyedül Lendvai lesz pártunknak. Ezért* ajánlottam, < nem a jól dolgozó pártonkívüli mun­kásokkal is többet kellene, hogy foglalkozzanak. Nincs az üzemben tervszerű nevelési munka s ebből adódik, hogy a tagjelöltfelvétel kampányszerű az üzemben. Vannak olyan hónapok, mikor egyetlen tag­jelöltei sem vesznek fel. Akii fel­vesznek is, nem készítik elő alapo­san a tagjelöltfelvételre. így tör­tént ez most is. Laczi Ferenc tűz­oltót akarták felvenni tagjelöltnek, de meg sem jelent a taggyűlésen. Ez is bizonyítja, hogy mennyire rossz munkát végeznek a tagjelöl­tek nevelése terén. De a tagság mozgósításában is hiányosság mu­tatkozik, melyet a taggyűlések is bi. zonyítanak. A legutóbbi taggyűlé­sen a tagságnak csak egy kis része jelent meg. így a tagjelöltfelvétel akkor is elmaradt volna, ha Laczi Ferenc megjelent volna, mert hatá­rozatképtelen volt a taggyűlés. A Tiszamenti Fűrészek alapszer­vezeti vezetősége látva munka­fának hiányosságát, határozatot ho­zott arra, hogy beosztják a jól dolgozó pártonkívülieket a párt­szervezet aktíváihoz, hogy bizto­sítsák a nevelésüket, de ez a határozat még ma is csak papíron van meg. Semmi nem történt a megvalósítására. Sürgősen vál­toztatni kell a vezetőségnek jelen­legi helytelen munkamódszerén, biztosítani kell a tagság aktivizá­lásával, úf tagjelöltek nevelésével; pártszervezetük egészséges fejlődé­sét, mert csak úgy tudják biztosí­tani az elődük á/Jó feladatok tel­jesítését. mult hetekben visszaesett n terme­lésben, hiányosságok mutatkoztak munkájában. A vezetőség foglalko­zóit vele. Szüleit, kik szintén párt­tagok, értesítették a visszaesésről. A figyelmeztetés óta Harmatos elv. társnő megjavította munkáját és ismét jó munkát végez. A Textilkombinát Il-es alapszer­vezet vezeiöl szorosan együtt dol­goznak a tömegszervezeti ve./.e'ök­üzemükben minél több fejlett, új párttaggnl erősítsék pártszervezetü­kéi. Közös munkájuk eredménye, hogy a lag- és tagjelölt felvétel i munka tervszerű és egészséges fej. vélemény nyilváuí- lödést biztosít, pártszervezetüknek, A Tiszamenti Fűrészek üzemi pártszervezete Nem mondhatjuk el azonban j Márton van így, hanem Kószó Ist­ván és Kispéter Gyula is, akik még a tag felülvizsgálatnál lettek visszaminősítve tagjelöltnek. A ter­melésben jó munkát végeznek s így A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ORSZÁG 4IBÓL Készül n román műszaki lexikon Az „Universul" hosszú cikkben számol be arról, hogy a Román Népköztársaságban gyors ütemben készül a román műszaki lexikon. A lexikon szerkesztését a Román Mun­káspárt kezdeményezésére 1948-ban kezdték el. Ebbe a munkába löbb mint 400 tochnikus, tudós és aka­démikus kapcsolódojt be. Mivel a Román Népköztársaság gyáraiban és üzemeiben sok ide­gennyelvű műszaki kifejezést hasz­nálnak, a lexikon a megfelelő ro­mán kifejezések mellett közli az orosz, magyar, német, francia és nngolnyclvü azonos szakkifejezést is A román műszaki lexikon hat kötetből áll majd, minden köteJ ezcroldalas lesz. A lexikon elkészítésén dolgozó munkacsoportok behatóan tanulmá­nyozzák a szovjet technikai szakiro­dalmat és az ország különböző nagyüzemeiből és gyAuáhól uyiülik a különböző műszaki kifejezéseket. Az „Universul" rámutat, hogy az egyes szakkifejezéseket igen magas tudományos színvonalú magyarázat­tal látják el. A lexikon első három kötele már elkészült, a három kö­tet elkészítésére több mint egymil­lió munkaórát fordítottak, a hátra­lévő három kötet elkészítésére azon­ban mindössze 560.000 munkaórára lesz szükség. A lexikon összesen 50 ezer címszót tartalmaz A negyedik kölet czév szeptemberében jelenik meg, a lexikon teljes egészéhen 1953 végén, vagy legkésőbb 1954 tavaszán készül el. Elkészült a/ első bolgár sebészeti klinika A l'olgár orvostudomány dolgo­zói új értékes ajándékot kaptak: az első sebészeti klinikát. A klinika a Vlko Cservenkov orvostudományi akadémia mellett működik. ÉpRé­szeti kiképzés és berendezés tekin­tetében ez a Balkán legmodernebb sebészeti klinikája. Megyénk területén az 1951/52­es oktalási évben az elmúlt év­hez viszonyítva a káöeroktatás nagymértékben kiszélesedett. A káderoktalás számszerű kiszélese­dése, a politikai gazdaságtan szak I létrehozása átmenelileg színvonal­I beli csökkenést eredményezett. En­' nek oka részben az újonnan be­Í vont hallgatók gyenge lanulási fe­j gyeimében és rutinjában, másrészt I | az új konferenciavezelök gyakor- i latlanságában keresendő. Az idö- j leges színvonalcsökkenés dacára j a káderképző tanfolyamok mind a j három szakon és minden fokon az egész évi tapasztalatokat figye- i lembevéve komoly eredményeket értek el. Eredmény a dialektikus és történelmi materializmus alap­velő tételeivel való megismerke- i dés, a kapitalizmus politikai gaz­daságtanának viszonylag jó ered­ménnyel való feldolgozása, s a Sztálin elvtárs életét és munkás­ságát tanulmányozó tanfolyam hallgatók kielégilö fejlődése. Az eredmények mellett, az egyes kérdéscsoportok feldolgozására álló idő viszonylag rövidnek bizonyult j és így nem 6ÍkerüU minden alap­vető elvi kérdési részle'esen meg­ismerni, megfelelően tisztázni. Az ismétlés egyik döntő feladata ép­pen ezért az, hogy felszínre hozza és tisztázza ezeket a kérdésekel. A soronlévő konferencia és a vizsgák között négy hé' áll ren­delkezésre, mint ismétlési idő. Ez az idő nem nagy, de megfelelő munkabeosztással az ismétlési idő teljes kihasználásával, szorgalmas elmélyült egyéni tanulással ko­moly eredmények elérésére bizlo- ' I sít lehetőséget. Az ismétlési idő ' rövidsége miatt nem lehet fe'adat , az eddig átvett anyagok egészé­' nek megismerése, ismétlés forrná- , | jában való átvétele. Ez erőnk szót- j forgácsolását jelentené csak és nem vezetne kellő eredményre. Aa ismétlési idő módot r.yujt az átveti anyagok felfrissítésére, | a hézagok és évközi mulasztások [ pótlására, s "mi a legfontosabb, az | alapvető elvi kérdések tisztázá- \ sára. Az ismétlési idő lehetőséget ad arra, hogy az egyes kérdések, j kérdéscsoportok összefüggései!, egymással való kapcsolatát jobban ! megér'Kük, ismereteinkel jobban rendszerezzük. Az ismétlési idő , alatt a tanévben feldolgozott anya­got össze kell kapcsolni az azóta lejátszódó országos és nemzetközi eseményekkel. A pártlörténeti hall- . gatok a nemzeli kérdésnél dolgoz- ' zák fel megyénk helyzetét a nem- i zetiségi kérdés szempontjából. | Szükséges, hogy ezen a szakon az ismétlés ideje alatt a párttörténet I., II., III. fejezetét is dialektikus | szemmel tanulmányozzák, melyre a IV. fejezel, a dialektikus és törté- j nelmi materializmus cimü téma- j kör feldolgozása már lehetőséget [ nyújt. Az anyagot úgy tanulmányozzuk, I hogy a jelenségek vizsgálaténál nézzük meg létrejöttének történe!- ! mi körü'ményeit, hatását a mun- | kásmozgalomra és érvényesüléséi népi demokráciánk fejlődésére. A politikai gazdaságtan szak tanulói az ismétlésnél vegyék fi­gyelembe, e találják meg az ósz­szefüggést a kapitalizmus általá­nos válsága és a német „kere'szer­zódés" aláírása, s az ebből folyó feladatok összefüggésének, kérdé­seit. A politikai gazdaságtan szak­nál különösen nagy jelentősége van az ismétlési időnek, meri a feldolgozott anyag magában fog­lalja a kapitalizmus politikai gaz­daságtanának egészét. Évközben nem volt összefüggő kép a hall. gatók előtt, ennek a témának csak egyes részeit látták, mely nem nyújtott módot a nyugati országok gazdasági, politikai és társadalmi megnyilvánulásainak tudományos vizsgálatára. El kell érni most az isméllési idö alatt, hogy a kapita­lizmus politikai gazdaságtanának egésze világosan álljon előttünk, mert ezizel a szocializmus politi­kai gazdaságtan jövő évi tanulmá­nyozását szilárdítjuk meg. Az idei év hézagos ismeretei gátló körül­ményként fognak jelentkezni a jö­vő oktatási évben. Az ismétlést az elmélet és a gyakorlat egysége kell, hogy jellemezze. Eredményes csak annyiban lesz, amennyiben elősegíti az elmélet és a gyakorlat összekapcsolását. Ez nemcsak népi demokráciánk fejlődésének távla­taira, a fejlődéssel várható nehéz­ségekre, hanem a nemzetközi hely­zet reális értékelésére, a közvetlen feladatok helyes felismerésére, s megoldásuk módszereire ad felele- j tet. Az ismétlési idö nem hosszú, s eredményes kihasználása érdeké­ben jól keli gazdálkodnunk a ( rendelkezésre álló idővel. Helyes, ha az elvtársak ütemtervet ké­szítenek maguknak. Az ütem­terv tartalmazza, hogy egy-egy kérdés feldolgozására mennyi időt fordítanak, s a feldolgozáshoz a meglévő jegyzeten kívül milyen irodalmat fognak feldolgozni. Az ütemterv csak annyiban fogja e'ö­segíleni az ismétlési idő helyes ki­használását, amennyiben ragasz­kodunk az ütemterv betartásához. Komoly segítséget nyújt az egész évben készített jegyzetek felhasználása az ismétlésnél, de nem elegendő csak ennek haszná­lata, hanem át kell nézni, ahol szükséges az odavágó irodalmai, a marxizmus klasszikusainak mun­káit. A jegyzetkészítés jelentő­ségéről mosl győződnek meg az elvtársak legjobban, s a hiányosan, vagy egyáltalán nem jegyzetelök most tegyenek fogadalmat a jövő évi jegyzetkészítésre vona'kozó­an, levonva a jegyzet' nélküli ta­nulás sivár tanulságait 6aját pél. dájukból. A kérdések feldolgozá­sánál komoly segítséget nyújt a Társadalmi Szem e és az Anyag­Adatszolgáltatásban megjelenő, a kérdésekkel összefüggő cikkek. Az ismétlési idő alatt a tanulás közben felmerülő vitás kérdések megoldásához segítséget adnak a tanulókörök, melyeknek az ismét­lési idö második felében kell ösz­szejönni. A tanulóköröknek elté­rően az eddigiektől, csoportos konzultációkhoz kell hasonlítania, s nem tehet feladata a kérdések kö­zös kidolgozása és megfogalma­zása. Azokait a kérdéseket, ame­lyeket a tanulókör sem tud meg­felelően tisztázni, minden esetten küldjék be írásban vagy szóban a városi, illetve a megyei elméleti tanácsadónak, ahonnan rövid időn belül megérkezik a válasz a fel­merülő kérdésekre. A tanulókör, illetve konferenciavezetönek as is­méllési idö alatt komoly munkát, kell kifejteniük, a hozzájuk tar­tozó hallgatóknak nyujlandó se­gítség, tanulóidejük megszerve­zése terén. Igen helyes és ered­ményrevezetö a tanulópárok meg­szervezése és további kiszélesítése. Ez már eddig is eredményesnek bi­zonyult, s most mégjobban elő­térbe kerül a vizsgákra való ké­szülés időszakában az elvtársi se­gítségnyújtás kérdése. Különösen fonlos ez a középfokon, amikor két-ké't elvlár8 időnként összeül, segít egymásnak a nehezebb kér­dések megoldásában és ellenőrzik egymás tanulását. Az ismétlési idö alatt is mint mindenkor a tanulás fő formája az e'mélyült egyéni tanulás. Ezt nem pótolhatja sem a tankör, sem a konferencia, sem a csoportos ta­nulás. önállóan kell a megadott kérdések köré csoportosítani, ki­gyűjteni az irodalomból, a Jegyze­tekből az odavágó anyagokat, fi­gyelembe véve ez elmélet ós gya­korlat, valamint az aktoális kér­dések szoros kapcsolatát. Aa eddigi érek tapasztalatai szükségszerűen veti fel a dogma­1Í7mu6 elleni harc kérdését. Az el­múlt évben a megadott összefog­laló kérdések feldolgozása nem fogta át a káderképző tanulók egészét. A feldolgozás brigádok­ban történt, ami azt jelentette, hogy voltak olyan elvtársak, nem ie kis számban, akik csak a meg­adott 16 kérdés közül ket'őt dol­goztak fel, a többit mások által feldolgozva kapták meg. A munka­megosztásnak ez a formája károsan befolyásolja az elvtársak fejlődé­sét, s a pártszerűség kérdését veti fel. Ezzel a módszerrel esetleg el­érhetjük azt, hogy az elvtársak jól felelnek ugyan a vizsgán, de az anyagot illetően 6zűk prakticistákká vá'nak. Az elmúlt évi brigádok gondoljanak arra, hogy ezzel a párisié rütien magatartásukkal nemcsak sajáimaguk elméleti fel­készültségét gátolják, hanem a ká­deroktatásban résztvevő hallgatók többségének fejlődését is megaka­dályozzák, s az eredmény nem is lehet más, mint „dogmatikus vizs­ga" és az elméleti felkészültség szempontjából „csökkent értékű", de „jó eredménnyel" végző hallga­tok. A városi és járási pártbizottsá­gok a megyei és városi Elméleti Tanácsadó az isméllési idö a'att nyilváncs konzullációval segíti a hallgatók eredményes felkészülé­sét, s minden segítséget megad ah­hoz, hogy az ismétlési idő minél eredményesebb, minél termeléke­nyebb legyen a káderoktatásban. A megyei és városi pártbizottságok legkülönbözőbb formában történő segélynyújtása nem lehel mankó a hallgatók felé és nem pótolhatja a hallgatók önálló e'mélyült tanulá­sát. , JS'racJt Sándot i 1

Next

/
Thumbnails
Contents