Délmagyarország, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-24 / 120. szám

2 SZOMBAT. 1952. MÁJUS 24. ELM ELETl TANACSAIJO A nemzeti kérdés A SZK(b)P történetét köz toré felsőfokon tanulmányozó elvtársak azzal a kéréssel fordultak szerke zt« églin'>-öZi hogy közül, jllnk elméleti fn- árraclöt a nem retl kérdésről. Szabó Imre elv. társat, a Szegedi Tudományegyetem marx'sta-leninlsta tanszékének tnnárát kértük fel az elittéSzigorú bírálattal a hibák ellen Ahtnaértékezlet a lextilkombtnálban A marxizmus-leninizmus alap. vető kérdése a proletariátus dikla- . nak kő^sége alapján keletkeÉétt" túrájának a kérdése, a proletérdik- '. Rámutal Sztálin e'v'árs arra, tatúra kivívásának, megszilárdítása h°sy a Elsorolt Ismérvek kösssssvu. "ssars sf^-jtsarijL i srijsssú a folyamat. amelyben ar emberek ségek államé való egyesítését. Ma- Zetó'' Megtárgyallak az előttük nemzetté egyesülnek. j gyarországon az állami szervezett. A nemzetnek a pontos és elfő- ségre a magyarországi nemzetigadható meghatározását Sztálin ségok magva, a magyarok bizonyuleivtárs adta a „Marx'ztnus és nem- tak legalkalmarabbaknak — 6k egyezeti kérdés" c. művében: a áttették Magyarországot. Oroszornemzet az emberek történelmileg szágban a nemzetségek egyesítóinagy-oroszok vállalélén egy történelmiéi . leg kialakult erös és szervezeit gében megnyilvánuló lelki alkat, j nemesi katonai bürokrácia állt". Nagyfontosságú értekezletre gyúl- ] verhet el hibákat, ha azonban * tek össze kedden délután a Textil- dolgozók tíz- és százezrei'- vonják be a vezetés nehéz munkájába, döntő hi-búk n-tot ferdülik attivsk elő. réti tanácsadó megírására, melye, m^U tartás közösbe. a^N terepét a' mai es holnapi (vasárnapi) szá- . nyelvnek. a területnek, a puzdo-ték Iklknek él munkban folyamatosan kozíunk. J sági életnek és a kul'úra közössé- I w' kialakult előfeltételéhek a kérdése. A nemzeti kérdés, csakúgy, mint a paraszikérdés, a proletáriátos Szövetségesének a kérdése a halalomért való harcában. Szlálin elvtárs mondotta: „A nemzetek jogainak kérdése... a proletár forradalom általános kérdésének egy része, zül egymagában egyik 6em elegendő a nemzet meghatározásához. Sőt: ha ez ismérvek közül csak egy hiányzik, a nemzet megszűnik nemzet lenni. Csakis Összes ismérvek együttes jelenléte esetén beszélhetünk nemzettől'. Sztálin elvtársnak ehhez a megamoely az egésznek alá van rendel- I ba'*™™«áhóz, _ megpóbáltak egye ve, a amelyet az egésznek néző- | ?ek mf? egy '"nervat a nemzet pontjából kell vizsgálni" fogalmához ragasztani. Azt állitotEz azonban természetesen egy *ak- bo,?y cSak az o1Y.an nemzetepillanatra sem homályosítja vagy , *et ke, nemz<dneK elismerni, amecsökkenti a nemzeti kérdés jelen- 'jeknek saját, külön államuk van. tőségét. A nemzeti kérdésnek a c sze"n,t .az0"bain az elnyomott marxizmus-leninizmus klasszikusai, ! fke\ ame'ycknek. nln" 6nT Marx, Engel, Lenin ré Sztálin * n 6llan,uk «SYtól-egyig törölni igen nagy fontosságot tulajdont- jkellene • nemzetek kategóriájából tottak. A nemzeti kérdés alap. ; f". u8Yan'8T « elnyomott nemzecszméit még Mar* ré Engels fo- 1 ?ek harcát a nemzeti elnyomás elré - , l tek harcát galmazták meg, amikor • nemzeti I Ie"l ki ke,1.ene küsz:öl>ölní a nemfelszabadító mozgalmai elemezték, *®tt. mozgalom fogalmából. Gyaaz akkori ír-országban, Indiában, | * f° (Sztálin). így tehát egy monarchi án belül több nemzet fejlődik ki. A kapitalizmus fejlődése azonban nem kerüli el Kelet-Európa országait sem. Az egyes nemzetek burzsoáziája arra törekszik, hogy saját piacot alakítson ki. De ekaz kor már elkéstek, mert a legnagyobb nemzeit burzsoáziája vette kezében a piacot. A monarchia természetesen a legnagyobb nemzet burzsoáziáját támogatja. A kis nemzet, tehát az elnyomott nemzet burzsoáziája harcot indít a nagy nemzet, tehát az elnyomó nemzet burzsoáziája ellen, hogy árui elhelyezésére piacot szerezzen, A nemzeti kérdés fejlődésének az első időszakát tehát az jellemzi, hogy Nyugat-Európában, a kapitalizmussal egyidejűleg, nemzeftj á l*, mok keletkeztek és ezekben a, nemzeti államokban .vem volt nemzetiségi elnyomás. Ke'et-Európában vi. szonj több nemzetiségi államok alakultak, élükön egy fejleiitefob rté;m Kínában, Közép-Európában, Len- eal™ának bővítése azzal, hogy i geltel, amely a többi, fejlcdteben el. gyelországban és Magyarországon. I c?ak az °'Yan nemzeteket Ismerjük Lento ezeket ez eszméket a nem-l el nemzetnek, amelyeknek önálló ze i te gyarmati kérdésről szóló ™?ze'» ál,amnk .v,n; e1kerulhe" tanltássá fejlesztette. Sztálin elv- ne™zetl elnyomás az tár, ezen a téren Ls folytatta Marx- mp«ial««a elnyomás igazolására Engele ré Lenin nagy müvét. Még ame'ynek hordozói egy. Lenin eMáw életében vele együtt, él,.a'áa ne™,'fmar'k el ,fi"Lne"dolgoztn ki a munkásosztálynak a; zatnek a saját külön nemzett ál1 «mnal nem bíró elnyomott és nem teljes jogú nemzeteket és azt nemzeti és gyarmati kérdésről szóló elméletét, stratégiáját és taktikáját, az imperializmus ré a proletár forradalmak korszakában. A II. Internacionálé pártjai meghamisították a nemzeti kérdést, különválasztották a nemzeti mozgalmakat a proletariátus felszabadító harcitól. A nemzeti kérdést refornrsta módon mint elkülönített önálló kérdést vizsgálták, függetlenül a lóké hatalmának, nz imperializmus megdöntésének, a proletárforradalmaknRk általános kérdósétól. Feltételezték azt, hogy az európai proletáriátus győzelme a nemzeti szabadságmozgalommal való közvetlen szövetség nélkül is lehetséges, feltételezték, hogy a nemzetiségi kérdés meg oldható, önmagától, a forradalom győzelmétől az impe rializmus ellen vívott harc nélkül. Sztálin elvtárs mondottat „...a leninizmus bebizonyította és az imperialista háború és az Oroszországi forradalom igazolta, hogy a nemzeti kérdés csakis a proletár forradalommal kapcsolatban és a tartják, hogy ez a körülmeny feljogosttja őket a nemzetek elnyomására. A nemzet fogalmának a bővítése az előbb említett 6émával azt Jelentené, hogy a Szovjet Köztársaságok burzsoá nacionalistáit igazolná, „akik azt bizonyítják, hogy a szovjet nemzetek megszűntek nemzetek lenni, miután elhatározták, hogy saját nemzett Szovjet Köztársaságaikat, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet ségében egyesítsék". (Sztálin). A nemzet „történelmileg kialakult tartós közösség". Ezért a nemzetek születnek, virágoznak és elhalnak. A kapitalizmusban szület_ nek ré virágoznak, új formában o'íelár ! virágoznak a szocializmusban és a kommunizmus világméretű győzelmének esetén el foginak halni. A nemzeti kérdés fellődéséneh három lOrlénelmi Időszaka 1. A kialakuló és virágzó kapitalizmus időszaka. 2. Az imperializmus, a halódó prolelárforradalom talaján., oldható kapitalizmus időszaka, meg, hogy a Nyugat forradalmának győzelméhez a gyarmatok és a függő országok imperializmus ellenes szabadságmozgalmával való forradalmi 6zövelségen keresztül visz az út". A nemzeti kérdés a prolefárforradalom álfalános kérdésének egy része. a proletárdiktatúra kérdésének egy része. Lenin és Sztálin elvtársak rámutattak, hogy sz elnyomott országok nemzett szabadságmorgalmA nak a mélyén forradalmi lehető 3. A szocialista forradalom győzelme utáni korszak, I. A kialakuló és a eirdgmő kapitalizmus Időszaka A nemzetek kialakulása Európa nyugati és keleti részén másképpen ment végbe: NYUGATON: a nemzetek kialakulása a feudalizmus és az abszoI lilizmus felszámolásának az Időszaka. A hűbériség összeomlása és egyúttal ségek rejlenek és ezeket a lehető-1 * és ségeket ki is lehet használni, a a népek nemzed egyesülésének és közös ellenség, az Imperializmus megdöntése érdekében. Nyugat-Európában általában egyszersmind az önálló nemzeti államok kialakulásának az ideje is. Az angol és holland nemzet a XVI. és XVII. század forradalmaiban alakult. A francia nemzet! az 1739feMÉMMBBIni A nemzet fogalma A nemzeti kérdés megért'rééhez mindenekelőtt szükség van arra, I . , , . . . , _ .. hogy tisztázzuk az alapfogalmakat. .évl P IÍ2 az -_ u u® „ „; „ olaszok a XIX. század közepén, az Nézzük meg eloszor is, hogy m. o forradalmi harcainemzetf Ismeretes, hogy a nemzetröl és a nemzeti kércTésröt szóló, h0" ®BYesültek nemzetté. _ irodalomban a legkülönbözőbb KELETEN: a fejlődés máskeppen meghatározását találjuk a nemzet- nmnt végbe. Magyarországon, nek. Egyesek szerint a nemzet Ausztriában és Oroszonzágbam a „faji közösség", mások szerint központilag irányítóit állam „kultúrközösség", egy harmadik álláspont szerint a „nemzett Jellem közö sége", „nemzeti sorskőzösség által összekapcsolt emberek sorsa". És még sorolhatnánk 6zámos h» sontó meghatározást a nemzettol, amelynek egyike sem fedi a nemzet igazi fogalmái. A marxizmus-leninizmus, mint minden társadalmi kérdést, a nemzeti kérdést is meghatározott történelmi időszakhoz kötve tárgyal, ja. Megállapította a marxizmus maradt nemzetet politikailag és daságUag is elnyomta Ezek a ke. leti sok-nemzötieégü államok voltak bölcsői a nemzőtj elnyomásnak, amely létrehozta a nemzeti viszályokat, a nemzeti mozgalmakat, a nemzetiségi kérdést, mert az állam élére került uralkodj nemzet vezető rétegeinek ellenállása útját állta a később önálló életre ébredő, de háttérbe szorított nemzeteik fejlődésének. A nemzeti kérdés fejlődésémek eb. ben a® időszakában az elnyomott nemzet burzsoáziája a vezető erő, de világosan kell látnunk art is. hogy milyen a munkásosztály viszonya a nemzeti mozgalmadhoz ebben az időszakban? A munkásosztály vezérei támogat, ták a kis nemzeteik harcait. így plMarx és Engels határozottan állást foglaltak az 1848—49-es magyar szabadiságharc melCett, Miért támogatja a munkásosztály a kis nemzetek harcait? — Azért, mert a mun. kásosztály minden elnyomás ellen harcol. De a munkásosztálynak saját érdeke is, hogy ne uralkodjon a saját nemzetién egy erösebb burzsoázia. Először is a nemzeni elnyomás visszatartja a későn kifejlődő más visszntarlj'a a későn kifejlődő déséft. Ezzel akadályozza a munkásosztály kialakulását i9. Másodszor gátolja a 'nemzeti e'nyomás a munkásosztály szervezkedését. Az uralkodó nemzet ragyburzSoáziája. saját nemzeti nyelvét akarja ráerőszakolni a kis nemzietre, meg. fosztja a szervezkedési szal>;ds'\g. tói Éz különösen sújtja a munkásosztályt. Harmadszor pedig elvonja a munkások figyelmét a nagyburzsoázia elleni harctól, a munkásosztályt a nagyburzsoázia uszályába tereli. Végül pedig a különböző nemzetek munkásosztályait egymás e:len uszítja, azon elv alapján, nogy oszd meg és uralkodj rajluk. Az uralkodó osztály proletariátusának támogatnia kell. mégpedig határozottan és cse'ekvöto kell támogatnia, az ednyomott és függő népek nemzeti szabadságmozgalmát. „Ez természeteden nem jelenti ezt — mondja Szt'ili.i elvtárs —, hogy a proletariátusnak minden fajta nemzeti mozgalmat, mindenütt és mindig, minden egyes konkrét esetben támogtania kell. Az olyan nemzeti mozga'mak támogatásáról van itt szó. amelyek az impcria'izmus gyengítésére, megdöntésére, nem pedig megerősödésére és fenntartására irányul. Varanak esetek, amikor egyes elnyomott országok nem Bell mozgalmai összeütköznek a prolptármozgalom fej'ődésérek érdetkelvd. Magától érthetödik. hogy ilyen esetekben támogatásról szó álló fe'ÍJdatckat, a fennálló hibák kiküs zöbölése i.«k lehető stégét. Az aktivaértekez/et b:s/ámolóját Kle n Sándor elvtárs tartóttá meg. . Elöljáróban foglalkozott azzal, hogy Oroszor- az üzem a legutóbbi értékelés során rnem fcg'ált helyed a könnyűipar htat legjobb üzem: között. — Eppe,n ezért — amint mondotta — en. ,iek az értekez! tn k egyik fő célja, hogy megbeszéljük azokat az eredményeket. amelyéket üzemünk a rnul't év augusztus 20 ót* elért, de ne feledkezzünk meg a hiányosságokról sem. Klein elvtárs ismertette, hogyan állta meg helyéi az üzem a békeharcban. A Texl .lkom b irtaiban a dolgozók első negyedévi tervüket 105.2 százalékban teljesítették, 1005 en tettek április 4 ti&zte'et.to munkafelajáralást, amelyet jóval túl. teljesítettek. Április 4 irtán az üzem népneve1 ói, szakszervezeti bi. zalmijai újabb muriika''Wi; i'ü'ett'1 fogtak a május 1-i felajánlások szervezéséhez. A lelkesedés megmutatkozik az éjiért eredményekben. 1015.en tettek erre a napra vállalásit. A fel'ajémtók 99-5 száza, léka teljesítette igéretét. A Textilkombinát valamennyi dolgozója telkesen készül június Ír a megyei béketalálkozó tiszt eV-'fa. Ed. dg 1018-an tetteik felajánlásit és a dolgozók 88 százaléka már teljesítette június 1-i igéretét. Kétségtelen, szép eredményt ér. tek el a TextUkombí.iált dolgozói és hogy ez tizem mégsem szerepelt még a hat legjobb üzem közöttt sem, annak okát Klein elvtárs így foglalta össze: önteltség leninizmus, hogy a nemzeti is tőr. ért Kelet-Európában hamarább tónclmi jelenség és mint Ilyen, alá keletkeztek, mint a nemze ek és van vetve a változás törvényeinek, "em nemzeti, hanem nemzetkozösA marxizmus-leninizmus azonban «égi államok jöttek létre, amelyek •zt is megállapítja, hogy a nem- több nemzetiségből állanak. Ezekzct nemcsak történelmi kategó- ben az államokban a pohuka.lag rla hanem pontosan meghatározott legfejlettebb nemzet vállalta a korszaknak és pedig n fölfele ha. különböző nemzetek állammá egyeIcdó k 'plta'lzmu* korszakának tör. sltése. tónclmi kategóriája. A hűbériség 1 „Ausztriában a németek voltak nem n nemzetek kialakulásával egyidejűleg jött létre. Magyarországon és Ausztriában, valamint Oroszországban még meg 6em indult a kapitalista fejlődés, vagy még ! sem lehet," csak kialakulóban volt, amikor a j \ mutt' század 40.es éveiben külső veszély, a törökök, a mon- : Marx a magyarok és a lengyelek golok és más keleti népek tárna. | nemZeti mozgalmai mellett, a cse. dása szükségessé te te az erős, a hek éa a délszlávok nemzeti mozközponttlag irányított állam lélesí- ; g-aIma cnen foglalt áUáát A niatésót, amely a törökök és mongo- _yarok és a lengyelek az abszolitiz. lok támadását el tud a hárítani. A mua eijen harcol j forradámi népek központilag irányított államok ez- TOitak a csehek és a délszlávck pedig akkor reakciós népek voltak, oro z előőrsök Európában az abszolitizmus előőrsei A csehek és a dé'szlávok nemzeti mozgalmainak támogatása ekkor a munkásosztály részéről a cár.zmusnak, a forradalmi mozgalom legveszélye ehb európai ellenségének közvetett táI mogatésá! jelentet e volna.(Folytatása következik.). Számtalanszor tehet haHaiii az üzemben a felső vezetőikből kezdve a dolgozókig, hogy nincs a Textil* kombinátnál jobb üzem, mert szovjet gépekkel dolgoznak. Ezt a hírt növeli még az egyes üzemek dolgozóinak véleménye is, amikor nzi mondják: ,,Könnyű a Textiikombinálnak, korszerű, modem üzemben dolgoz nak!" — Ez nem ítéletien jelenség éB nem alulról indult ki. Számi'atan vezető hangsúlyozza, hogy úgyis elsők leszünk. E* pe<Jig az önteltséget jetenti. Azoknak a dolgozók, nak, akik korszerű üzemben, szovjet gépeken dolgoznak, sokkal jobban ki kell venni részüket a termelésből, mert a szovjet gépek kötelesettséget is jelentenék. Ezenkívül a munka hősei sem járnak elől jó példával ennek az önteltségnek kiküszöböl eeéiben, A Textilkombinát dolgozói június 1" re késztilinélc, etzcnibain már hallani olyan hangokat, például Satt. ner József elvtárs művezetőtől: „mi biztos elsők leszünk az augusztus 20-1 versenyben!" Harciasság hiánya A TextiIkombináiban n.am találjuk meE azt a Lelkesedést a dolgo. zóknál. ami a mulit évben az augusztus 20.i versenyben, vagy Szitálin elvtárs születéenapja tiszteletére indulit versenyben tapasztalhattunk. Ez pedig — ahogy Klein elvtárs mondta — a harciasság hiánya. Egyes dolgozókból és vezetőkből hiányzik • VWSttiírete.Mftn* Arra gondoLnak: cCég ha papiroson vannak meg a versenyzők! Itt felhozta Klein elvtárs a mult év augusztus 20-i tapasztalatokat, amikor a művezetők mondhatni késhegyig menő harcot folytattak egy-egy kiló fonalért. Ez ma nem tapasz) alható. Nem hajtják végre a határozatokat Számtalanszor előfordul a Textil, kombinátban, hogy egy-egy ha' á. rozatot nem hajlanak végre. Egyesek aira gondolnak, hegy a, határozatokat csak azért hozzák, hogy Ingyenek, Ilyen határozol volt pS'. dáui hogy a rajzolók hetenként egy-két rajzos plakáton dicsérjék meg a termelésben élenjáró dolgozókat, vagy bírálják a munkafegyelem ellen yctöket. Ez a határozat csak határozat mavadt. Elhatároz, tuk, hogy n'Zptm'n nyilvános-ágra ke l hozni a Tcxtilkombinát és a Lőrinci Fonóda között folyó páros, versenyt. Ezt a határozatot Í3 hárem—négy napos késedelemmel hajtják végre. A vezetők elszakadtak a dolgozóktól A dolgozók lelkesedését csökkenti nz a körülmény is, hogy a vezeték kissé távolállnak a dolgozóktól. Nem vonják bs őket a vezetés munkájába, ped g Sztálin elvtárs aat tanítja, hogy 10—20 vezetőkáder köA Textillkornhinét egyes műszaki vezetői nem érzik ét el'^gé munkájuk felelősségét. Nem tanulnak a dolgozóktól és az íróasztal mettől igyekeznek eredményeket etéthi. A felvilágosító munka hiányosságai SaWonosa.i megy az üzemben * felvilágosító munka. Egyes népnevelők. szakszervezeti bizalmiak a júirtos 1-i versenyt ilyen mó'lon szervezték: „Te mit ajánl z fel június l-re?..-" és ezaei már el is végezték a szervezés felvi'ágosító részét. Nem magyarázzák meg kellőképpen, aem támaszt ják alá poliiikavag az egyes cclsitfiz.'sek végrehaji tt^át. Klein elvlá."s befejező szavaiban azonban irméteKto rámutatott arra: nem arról van hogy as üzem roeszul dolgoz k. hanem, arról, hogy ezeket a hiányosságokat kiküszöbölve sokkal nagyobb termelési eredmények elérégére képesek az üzem dolgozói. Hozzászólások Csatnádi Balázs elvtárs hozzáseó!ásál>:m elmondotta, hogy az önteltséget a szívós « rendíthetetlen népnevelő, felvilágosító munkával khet leküzdeni. — Nagy szükség volt erre az ak* tivaéttekezlelre — mondotta Cseprögi Győző elvtárs, KosíUth-dijag íbnódavezető. _ A Tex'Ulkombinátban 80 százalékban fiatalok dolgoznak ré ezek a íiaialok hatalma* segítséget nyújtanak már fiatalságuknál fogva is a termelési győzelmek elérésében. Csepregi elvtárs beszélt orról, hogy a műszaki vezetők egy Sztahánov-komplex terven dolgoznak, amely az üzem valiamennyi dolgozójának meghatározza feladatait, egyúltej egy egész sor munkamódszerjavítást vezetnek be, ami által elősegítik az üzem termelékenységének növekedéí ét. A vezetők hatá.ozatlanságának kiküszöbölésére javasolta. hogy minden egyes al3óbb, vrgy felső vezető egy személytől kapjon utasítást — nem úgy, mint eddig, hogy egyidöben egy-egy müvezd'önek kéí-három felső vezető adobt ki feladatot. — így majd felelős lesz a kiadott utasítások végrehajtásáért. Borbély András elvtárs a néjmevelők munkájnak jobbátételéről beszélt. ismertette, hogy a Textilkombinát népnevelői, szakszervezeti bizalnviai kétségtelen, nagymértékben elősegítették az üzemi dolgozók tervteljesítését, ez azonban nem elegendő. Ezért a népnevelők közölt felosztják a területet, hogy minden egyes dolgozó a népnevelőkön keresztül ismerje meg az egyes határozatokat. Beszél't ártót, hogy a műszaki vezetőit, a blokkvezctők, akik közvetlen parancsnokai egy-egy teremnek, gépcsoportnak, állandóan segítsék a népnevelő munkát, hogy ezáltal is emelkedjék a felvilágosító munka szíhvonala. A Városi Pártbizottság nevében Biczó György elvtárs üdvözölte az aktivalértekezlet résztvevőit, majd elmondta, hogy ez az aklivaértekezlet és a hozzászólások száfna éa színvonala azt bizonyítja, hogy a párl- és a gazdásági vezslők szo mély ezerint ls felelősséget éreznek az üzem életéért. Ezek után Ipovllz András főművezető műszakja nevében vállalta, hogy a többtermclés érdekében háromnapos békemflszakot tatlahak. Puskás Jenő elvtárs a ,,B" műszak nevébeh kérte, hogy műszakját április 4 névre változtassák. Egyben a műszak nevében Ikiét tiapös békemflszakot vállalt. Igen eredményes Volt a Text'íN kombinátban az akttvaériekezlét. A kemény és szigorú bírálat, önbírálat bizonyára jelentős mértékben megjavítja az amüírvsem utolsók között járó termelési és politikai mtthkát nz özemben, ,tö (lton indultak el a Textllfthmbtoát vezetői és dolgozói annak érdekében, hogy ílZemlik homlokzatára ismét vlsé* szakerüljen az élflzem esiitag. Olimpiai V>élye£«orozatot ad ki a posta A poslati-yí mtoistriérltuft közli, hogv se 195Ö. éVl olymplM verBe. nyek a'ikálm'ifcél má'us r6 áft hafmi"C, n-gvven, halvto fiji'r, e/ry, 1 70 és 2 forint értékből áll i „olympiai'' béiyégsotozrtot hoí fergdómba. A fortoLombatocsltás sáp ián Budapest főpos'a, Budapest 72 Bu. danesl—Fi'atolia D:hre;en 1 Miskolc 1, Pécs 1. Sopron i. Szeged 1. Sztálinváros 2 postahivatal elsÓ. napi bélyegzőt használ,