Délmagyarország, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-17 / 114. szám

( r SZOMBAT. 1952. MÁJUS 17. 3 A BEKETALÁLKOZÓ SiKERÉÉRT Tápé és Algyő ismét összemérik erejűket az első helyért A közelgő június elseje — a béketalálkozó napja az ipari dolgozók mellett harcba szólította a községek dolgozó parasztjait is. Ahogyan az üzemek becsületes dolgozói értékes felajánlásokat teltek e nap tiszteletére, úgy a dolgozó parasztság 'is több és jobb munkával készül a béketalálkozó napjára. A felajánlások maradéktalan teljesítése érdekében a szegedi járás községei egymást hívják ki versenyre és a nemes vetélkedésben arra törekszenek, hogy június elsején győztesként kerüljenek ki ebből a versenyből, A párosversenyek közül különösen érdekes Tápé és Algyő közötti verseny, E két község dolgozó parasztsága ugyanis már régóta hcurcos vetélytársa egymásnak és a versenyt értékelő bizottságnak bizony keménny munkát adtak akkor, amikor azt a feladatot kellett megoldaniok, hogy a fej-fej mellett haladó községek közül vájjon melyik került ki győztesen. Tápén a pártszervezet és a tanács okul a hibákból A június 1 tiszteleteire szóló versenykihívást Tápé dolgozó parasztjai szövegezték meg és küldték el Algyő dolgozó parasztjaihoz. Vállalták, hogy a makói járás versenyfelhívását magukévá téve időben végzik el a legszükségesebb tavaszi mezőgazdasági munkálatokat, teljesítik második negyedévi begyűjtési tervüket. Algyő község ehhez a versenyhez örömmel csatlakozott és a hátralévő időben egymást „árgus" szemekkel figyelve végzik munkájukat. Tápé a tavasad növényápolási munkálatokat már 80 százalékban befejezte. A begyűjtés terén sertés, beadását 50.9 százalékra, tojás beadását 64-5, baromfibeadását 97.4, vágómarha,beadását pedig 108 százalékra teljesítette a második negyedévben, ami a járási tanács legutóbbi értékelése szerint 84.4 százaléknak felel meg. Tápé dolgozó parasztjai bíznak hogy a versenyből elsőként kerülnek majd ki. A pártszervezet és a tanács jelentős íegitséget nyújt munkájukban. Igaz, az elmúlt évben a pártiszervezet és a tanács gyenge munkája következtében kissé elment a kedvük a dolgozóknak a versenytől, mert e két szerv tavaly is megindította ugyan a versenyt, de a versenynek, a verseny állásának és ériékelésének viszont nem volt gazdája. Számosan akadtak a dolgozó parasztok között olyanok, akik becsülettel teljesítették túl a dolgozó nép államával szembeni kötelezettségüket s mert nem értékelték a verseny állását, íűrűn mondogatták: Kár volt versenyezni, hiszen a község lakossága nem is tudja, hogy én milyen becsületesen tettem eleget kötelezettségemnek. A pártszervezet és a tanács azonban okulva ezen a hibáján úgy végzi munkáját, hogy újból fellobbant a község dolgozó parasztjainak versenykedve és minden remény megvan arra, hogy ebből a versenyből győztesként kerülnek ki. Biztosítják a verseny nyilvánosságát A segítség módja a következő: A községet a pártszervezet és a tanács hét körzőire osztotta fel. Ezeket a körzeteket az állandó bizottság egy-egy tagja segíti. Az állandó bizottság mellé még 120 aktivát állítottak be, akik a népnevelőkkel ogyüttműködve szívós felvilágosító munkát végeznek a dolgozó parasztság között. Munkájuk közben konkrét érvekkel magyarázzák meg a begyűjtés teljesítésének fontosságát. Elmondják, hogy a felszabadulás óta kapóit bekötőutak építését, a v ILany beveztését, az egy kilométer hosszú gyalogjárda létesítését eddigi szorgalmas munkájuk, illetve beadásuk teljesítése tetle lehetővé. Arról is beszélnek a népnevelők, mennyivel jobb például most a komphoz bekötiőúton bemenni, mint azelőtt tengelyig érő sárban. Nemrég nagy akti vaérl ekezletet tartottak, amelyre meghívták az állandó bizottság, a tömegszervezetek és termelőcsoportok aktíváit. Ezen az értekezleten megmagyarázták a begyüjés fontosságát, a béketaiálkozó jelentőségét és megválasztották a kilenctagú versenyértékelő bizottságot is, amely hetenként értékeli majd a verseny állását, A tápéi pártszervezet és tanács biztosítja a verseny nyilvánosságát is. A begyűjtésben jól teljesítők nevei mellett a község 5 különböző réf- '-n felállított versenytáblákon ott cl ashatók azoknak is a nevei, akik r m tették magukévá a begyűjtés Ijesítését, a béke megvédését, ilyen például a többi között Varga János, özvegy Nagy Istvánné, Krajkó Károly ós Molnár Mihály akik vajmi ^evexet adtak vissza még.a dolgozó nép államának abból, amit a felszabadulás óta kaptak. Algyő is becsülettel küzd az elsőségért Algyő dolgozó parasztsága a versenykihívás elfogadása óta még szorgalmasabban és becsületesebben tesz eleget begyűjtési kötelezettségéinek hogy a versenyből elsőként lccBtöhgsaen ki. M. mór salamivel szebbek az eredmények, mint Tápén. Algyő eddig a baromfibeadását 108, a vágómarhabeadását 90, tojásbeadását 83, hízottsertés-beadását pedig 85 százalékban teljesítette. Az eredmények eléréséhez különösen azok a dolgozó parasztok nyújtottak nagy segítséget, akik nemcsak 100 százalékban tettek eleget a beadási kötelezel tségüknek, hanem kötelezettségükön felül jóval többel adtak a dolgozó nép államának. Ezeket a dolgozó parasztokait népszerűsítik is a községben és piaci napon, vagy egyéb megmozlulások alkalmával a hangos híradón tudatosítják a falu dolgozó parasztjaival azoknak a neveit, akik becsületesen tettek eleget kötelezettségüknek. Ilyen például Kátai József, Vidács Péter és Krekuska József. A jól teljesítők neved mellett azonban nem feledkeznek meg azoknak a neveit sem tudatni a lakossággal, akik nem tartják szem előtt az állam érdekeit és a beadási kötelezettség elmulasztásával igyekeznek hátráltatni szocializmusunk mielőbbi felépítését. Ilyen például Majoros Vince, Cs. Szűcs Sándor és Tárkány Szűcs Ernő kulákok. Az élenjárók népszerűsítése és a verseny nyilvánosságának biztosítása Algyőn is ugyanúgy megvan, mint Tápén. Itt is a községben felállított három versenytáblán írják ki azoknak a nevelt, akik jól, illetvel rosszul teltek eleget kötelezettségüknek. A népnevelők itt is konkrét érvekkel mutatnak rá a begyűjtés teljesítésének fontosságára és ezért minden remény megvan arra, hogy Algyő dolgozó parasztsága is mara déktalanul teljesíti felajánlását. Ilyen körülmények között a békehónap hátralévő idején bizony mindkét község dolgozó parasztságának kemény harcot kell vívnia az első helyért, Algyőn az eddigi eredmény, Tápén viszont a népnevelők munlcája jobb s a június l-re tett vállalások minél sikeresebb teljesítése érdekében mindkét község pártszervezetének, tanácsának legyen elsőrendű feladata a dűlőfelelősök versenyének megszervezése. Ezzel is fokozni tudják elért eredményeiket s minden újabb sikerrel a békét erősítik, „megálljt" kiáltanak a háborús uszítók és az imperialisták felé. ISMERD MEG AZ ÚJ NÉMET FILMMŰVÉSZETET, A BÉKE HARCOSÁT! Szeged-állomás forgalmi dolgozói harcolnak . a második negyedévi terv sikeréért Szeged-állomás forgalmi dolgozói mindennap újabb és újabb harcot indítanak a második negyedévi tervük maradéktalan teljesítéséért, A munkaverseny kiszélesítése, valamint június 1. tiszteletére teibt murvkafelajánlásiuk teljesítése döntően hozzásegítette dolgozóinkat ahhoz, hogy május 1-től 10-Vg tervelőirányzatukat túlteljesítették. A „szakma legjobb dolgozója" címért" folyó versenyben eddig L5vei Tibor 109 százalók. Csúcs Klára 103.3 Százalékkal ért el legjobb eredményt. Kecskeméti László térfelvigyázó 115 százalékra, Tasnádi József és Balogh István váltókezelők 109 százalékra teljesítették tervüket. Sipos János tehervonates brigádja 115 százalékos és Varga I. József tehervonatos brigádja 113 százalékos eredményt ért ed. Ezek az eredmények mellett azonban még komoly hiányosságok mutatkoznak Szeged-állomás forgalmi dolgozó inak munkájában. Sokan vannak olyanok, akik hanyagságuk, kai, felelőtlenségükkel akadályozzák a további eredményeket. Veréb I. Péter május 7-én nem jelentkezett szolgálatra, Csonka Imréné ' május 12-én 25 percet késett a szolgálatbók Lakó Ilona egy napot igazolatlanul távolmaradt munkahelyétől, Szeged-állomás forgalmi dolgozói megfogadták, hogy a legszigorúbban ítélkeznek a munkafegyelem lazítöi felett. Csak a hibák maradéktalan felszámolásával tudják biztosítani az 500 kilométeres mozgalom sikerét. ötéves tervünk, a szocializmus építés sikeréi, l Földvári Lajos levelező Ezzel a jelszóval rendezzük meg hazánkban első alkalommal május 22—28-ig a Német Filmhetet, amely kulturális életünk újabb jelentős állomása. Az új német íilmművészet alkotásai sokban hasonlóak a mi filmjeinkhez. Ugyanúgy a szovjet film példáján növekedett, izmosodott, mint a miénk, ugyanúgy a dolgozók életét, vágyait eleveníti meg, a német nép legégetőbb problémáit segít megoldani. Az új német- íilmművészet alkotásai, akár a multat vizsgálják, akár a német nép mai életét, egyben megegyeznek: minden íüm az egységéért küzdő Németország békeharcát erősíti. A Német Filmhét megismerteti velünk a Német Demokratikus Köztársaság hatalmas eredményeit, kultúráját, a nép szabad, boldog életét és harcát az egységes békeszerető Németországért. A Német Fümhét kél legkiemelkedőbb iilmesemór.ye a „Harcos élet" és ,,Az eladó leány", mely Szegeden is bemutatásra kerül. Míg az imperialisták minden erejükkel azon vannak. hogy feltámasszák a nácizmus embergyűlöletre, háborúra uszító eszméit, — a Német Demokratikus Köztársaság kultúrájának élenjáró képviselőt küzdenek az új, szocialista-realista művészet, ezenbelül a íilmművészet megteremtéséért. Olyan művészetre törekednek, amely a dolgozó nép érdekeit szolgálja, segíti az építő munkát, harcol a háborús gyujtogatók ellen. Röviddel- a háború oefejezése után a német filmgyártás haladó erői, a Szovjetunió támogatásával létrehozták a DF-FA iilmvállalatot. Berlinben, egy romos ház épen maradt első emeletén, néhány lelkes ember, a legnehezebb körülmények kőzött fogott munkához. Ugyanekkor megkezdték Babelsbergben a volt UFA műtermeinek helyreállítását, amelyet az amerikai bombák tőidig leromboltak. A DBF A stúdió legnehezebb feladatai közé tartozott a művészi és a technikai káderek problémájának megoldása. Leküzdötték mégis a nehézségeket és később a> DEFA lett az uj alkotó erők gyüjtőközpontja. A tehetséges fiatalokon kívül szdmos haladó író, rendező, filmművészeti szakember kapcsolódott be a munkába. Az antifasiszta írók új témákat hoztak és a német tüm életében megkezdődött az újat teremtő szakasz. „KI mellett vagytok, kultúra mesterei?" Ezt a kérdést intézte Gorkij a külföldi írókhoz, amikor a világot háború lenyegette. ÉS most ugyanezt a kérdést intézte a német kultúra művelőihez saját népe, a békét akaró, becsületes emberek. A haladó német lilmművészek, színészek és írók úgy válaszoltak a kérdésre, hogy alkotásaikkal bekapcsolódtak az ország építésé' be, a békéért folyó harcba. Már a háború utáni első évben négy tilm hagyta el a stúdiót és számos kislilmet készítettek. 1948ban hét, 1949-ben pedig már tizenkét filmet bocsátottak ki. A haladó eszméket szem előtt tartó filmművészet még gyermekcipőben járt, amikor tevékenységük már nemtetszést váltott ki az angol' és amerikai illetékes körökben, s a nyugati sajtó csúfolódó cikkekben Irt az új német filmgyártásról, támadó kritikákat hozott a DEFA Hímjeiről. Ez azonban nem gátolhatta meg a haladó filmművészeket munkájukban. Alkotásaikban feltárták a német nép elnyomott, kizsákmányolt életét a kapitalista társadalomban és megmutatták a történelmi összefüggéseket. Ilyenek voltak „A gyilkosok köztünk vannak", „Tarkakockás", „Istenek tanácsa", „Alattvaló", „Hü barátok". Ezek mellett nagy számban dolgoztak tel olyan témákat is, amelyek visszatükrözik Németország újjászületését, népük békés munkáját, mint például a „Helyes úton", „Mindennapi kenyerünk", ,,Ellenség keze", „Uj tanító" című filmek. Ezek az alkotások tiyitották meg valójában az utat a német Hlmművészet szántára, a szocialista-realizmus felé. Nemcsak a német nép fogadta nagy lelkesedéssel ezeket a filmeket, hanem a Szovjetunióban és a népi demokráciákban is nagy sikert arattak. Az ,,Istenek tanácsa" az 1950-es Nemzetközi fílmversenyen Kar[ovy-Vary-ban dicsérő elismerésben részesüli. Abban, hogy a német filmművészet jelentős eredményeket tud felmutatni, igen nagy szerepe van a szovjet filmművészek baráti támogatásának és segítségének. Neves szovjet művészek támogatták a DEFA alkotóit, hogy megtalálják a helyes utat és a népet szolgáló, békeharcos művészi filmek kerüljenek ki a műtermekből. A TERV, A BÉKE SZÜLÖTTE: A VÁSÁRHELYI GYAPOTEGRENÁLÓ Vásárhely határában a makói út mellett a dúsan ringó búzatáblák között messziről szeméhe tűnik az arrajárónak egy hatalmas építkezés. Távolról az épületen dolgozók úgy tűnnek az ember szemébe, mint apró hangyák a hangyaboly körül. Kicsik, szorgoskodók. Az épületek is mint itt-ott elszórt dobozok még csonkán, befejezetlenül nyúlnak ki a haragoszöldben jálszó búzatáblák sokaságából. Közelebb jutva már kivehetően hallatszik az ácsok szekercéjének csattogása, a maltert hordó lányok vidám kacagása. , Bent az udvaron az építkezéshez szükséges holmikat szállítja a kordék karavánja. Körülötte 'a kísérők kiabálása, ostorpattogás hallatszik. Kissé távolabb a vasúti munkások vezetik a raktár elé a vasúti vágányt. így néz ki távolból a vásárhelyi Gyapotegrenáló építkezése. Nézzük meg belülről. Betonkeverők, befonönfők Az építkezés egyik nagy épülete már majdnem, készen áll. A bejárat előtt fehérremeszelt helyiségben a Beloiannisz-brigád dolgozik. Előregyártott részeket készítenek. Előttük egy kupac, amelyet hosszú lapátokkal kavargatnak. A brigád legidősebb dolgozója, Rostás József időnként egy-egy vödör vizet locscsant a kupacba, majd ismét a lapáttal kavargatja. Hajlott háta és kairján munka közben kidudorodó erek arról tanúskodnak, hogy nem henyéléssel töltötte fiatalságát. A brigád fiataljainak számtalanszor mesélt már arról az időről, amikor sokezer társával kénytelen volt munkáért bebarangolni az országot. A betonkeverőktől balra a betonöntők dolgoznak. Hatalmas mintákba öntik a betont. Közvetlénül melletlük a már kész formákat csiszolják. Ezekkel lesz az ablak körülvéve. Az itt dolgozók apró szerszámokkal dolgoznak. Nagy figyelem jcell hozzg, mert. amint mondják: — Megmondja majd ez a ,,kő", ki csinálta, A Verők-brigád Fent a harmadik emeleten még folyik a munka. Alulról úgy néz ki a Verók-brigád (mert ők dolgoznak itt), mintha kisgyermekek sürögnének, szorgoskodnának. Amint az ember a hosszú létrán felkapaszkodik, más kép tárul szeme elé. Nem is olyan kis emberek ezek. A munkájukat látva egyenesen sértés lenne ilyent gondolni, ügyesen mozog itt minden ember. Az egyik meszel, a másik a belső vakolást végzi. A harmadik a csigán húzza fel a maltert. De a' többi sem tétlenkedik. Megy a munka, mint a karikacsapás. Június 1-re... A brigád vezetője idős Verók István. Köztiszteleiben álló ember az építkezésnél. Az ő brigádja építette ezt az épületkolosszust is. Mondja is: — Nem kis dolog volt ezt megépíteni. De például 1945-ben, amikor éhesen, rongyosan kezdtünk az újjáépítéshez, akkor is megálltuk helyünket. Hát akkor most, amikor mindenünk megvan, most maradnánk szégyenben? Vállaltuk is brigádommal, hogy június l-re 134 százalékra emeljük termelésünket. Hogyan érik el ezt az eredményt? — A munkánkon lehet még javítani. Szorosabbá tesszük a brigádon belül az együttműködést. Ezzel magasabb teljesítményt érünk el. Mint az élet: Csupa ragyogás a halár A félig kész ablakokon messze lát az ember. Távolról Szeged tűnik az ember szemébe. Magasan emelkednek ki a házak tömegéből a templomtornyok és a gyárkémények. Nem messze idelátszik Vásárhely, a mérleggyár, a vasúid állomás, amint éppen egy mozdony vontat vagy 15 kocsit. Köröskörül az eisőtől üdezöld búzatáblát ringat a friss tavaszi szellő. Olyan az egész határ, mint az étet, csupa ragyogás. Fent a magasban madarak keringenek lassan körözve a levegőben. Aki Pavlenkátál tanult A raktárak előtt épül a Gyapot, egrenálé szíve, az erőmű. A földszinten lent a kazánok helyei úgy tátongjanak, mint egy-egy óriás száj. Míg az épületem kívül a ha. taknas kémény alapzatán dolgoznak, addig fent az emeleten Winter.ritz Vilmos nehézállványozó brigádja készíti az állványokat. Pallót pallóra helyeznek. Fürge kezekkel erősítenek a gerendához és már jöhet is a terhelés. Ügyeskezű ember Winternitz elvtárs. Szívén viseli nemcsak a saját, de a brigád valamennyi dolgozójá. nak munkáját. Hét ég fél éve dol. gozik ebben a szakmában, ismeri mind'ein csinját-binját. Nem csoda, magától Favlenkótói tanulta az állványozás mesterségét. Mondogatja is, ha valami nem úgy megy, amint szeretné... ezt nem így tanította Pavlenibo elvtárs. Nagy hatása van ennek a szónak. A brigád tagjai Wintornitz elvtárson keresztül ismerik a Pavlenko-móctszert. Ha vé_ letten valaki mégis a régi módszerrel dolgozik, az a hosszú évtizedes megszokással magyarázható. Azonban Wintornitz elvtárs nem elégszik meg az ilyenfajta magyarázatok, kai, bebizonyítja a dolgozók elölt a Pavlenko-módszer fölényét, amely a termelési eredményekben is megmutatkozik. Az építőmunkás ebédje most és a múltban A brigád éppen egy új pallót helyez a® állványra, amikor 12 órát jelez az óramutató. A brigád tagjai sietve indulnak az ebédlő felé, mert már úgy 11 óra óta kellemes ill®,r száll feléjük a konyhafelől. Biztos valami jó ebéddel várják a dolgozókat 3 szakácsok, Gyorsan nekifognak a levesnek, majl a hatalmas lekváros gombócok egymás után tünedeznek el a tányérról. Ebéd közben az öregek közül nem egynek eszébe jut a múlt rendszer, amikor — ha delet harangozott az öregtemplom harangozója, vagy e hijján megverte a ,,főhajcsár" a kolompot, az ács vagy a kőműves lekuporodott az állván yra és szegényes tápai szatyorból bicskaheggyel eszegette a madárlátta kenyeret és az avas .szalonnát. — Hol van ez már? Még nincs fél egy, de az állványok megtelnek emberekkel. Kezükben kalapács, maitoroskanál. Dolgoznak, Közeledik június 1 — sietni kell. • Négy óra. A dolgozókat hatalmas teherautók viszik be a városba. Az autókon vidám beszélgetés, itt-ott viccelés hallatszik. Kállai Marika segédmutnkásnő a múlt vasárnapi moziról beszélget sógornőjével, Kállai Istvánnéval. Beszéd közben azonban mindig vissza-visszatérnek a munkára, az építkezésre, a Gyapotegrenáló'ra, amely büszkesége lesz nemcsak Hódmezővásárhelynek, hanem az egész dolgozó nép. nak is, Batki Jenő <8 1 mázsa rézből rádió alkatrészé késgiil