Délmagyarország, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-15 / 112. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1952. MÁJUS 15. < Haladó néphagyományaink ápolója és fejlesztője a Szeged Városi Népi Együttes Szeged kulturális életében igen 'jt lentöi) eseménynek számít a Vásosi Népi Együttes megalakulása amely hosszú, szorgalmas előkészületek után mutatkozott be a dolgozók előtt. Ennek az együttesnek a megalakulása is arról tett bizonyságot, hogy az élenjáró szovjet szocia. lista-rcalisla művészet céltudatos eszmeisége, népiségc és demokratizmusa kedvező hatást gyakorolt hazánk művészetének fejlődésére is A szovjet együttesek magyarországi szereplései különösen ráirányították a figyelmet a népi kultúra fokozottabb ápolására. Hatásukra jöttek létre a magyar népi együttesek, hiszen a felszabadulás óla életörömtől duzzadó népünk különben is már régen híres muzikalitásáról, a dalok, a táncok iránti szeretetéről és e mellett gazdag népművészettel is rendelkezik. Mindezek együttvéve indították újjászületett magyar kultúránk művelőit arra, hogy olyan együtteseket alakítsanak, amelyek propagandistái a legjobb népművészeti alkotásoknak s amelyek szemléltetően mulatják be a magyar népművészet életerejét, szépségét, büszkeségét és optimizmusát. így alakult meg Szegeden is a Városi Népi Együttes, amely az első ilyen jellegű vidéki együttesek közé tartó, zik. Ez az együttes feadatául tűzte ki — amely minden szegedi néprajzkutatónak feladata —, hogy gyűjtse és feldolgozza a szegedi és szcgcdkörnyéki népi hagyományokat. Ilyen sikeresen gyűjtött és feldolgozott anyagot használt fel a Szeged Városi Népi Együttes bemutatkozó szereplésén is. Két népi játékot mulatott be a többi között, amely közül az „Élüzem-avatás'' című egészen újszerű és a munkásosztály éleiének kiemelkedő ünnepi pillanatait viszi színpadra- Ezen a téren a Népi Együttes rendelkezésére nem állt kész forma és ezért a bemutató, mint próbálkozás és mint úttörő kísérlet érdemel különös figyelmet, elismerést. (Ezzel a kérdéssel egyébként a Népművészeti Intézet is foglalkozik.) Eleven, hangulatos, derűs, optimista légkört teremtett a ,,Szüret 1951-ben'' című népi játék, amely foglalkozik a dolgozó parasztság életének mai égető problémáival és azok sikeres megoldása iránytmutaló a jövőre. Az ebben felhasznált népi anyag, a Szeged és szegedkörnyéki népdalok, népi táncok ma is az élő valóságba tartoznak. Különösen hangulatos volt a legények büszke rátarti tánca. Gyönyörködtünk még a „Kútnál " című kis játék üdeségében, a táncolók által egybehangol tan megelevenített szöveg láncos kifejezésében. Tehetséges táncosokat ismertünk itt meg Dani Géza és Bóka Ilona szentélyében, akiktől még sokat vár a magyar népi táncművészet. A kisjáték megértését nagyban elősegítette a Szabó Magdolna állal szép orgánummal és figyelemreméltó beszédtechnikával elmondott ,fKútnál" cimű vers, A műsorba stílusosan illeszkedett be a vegyeskar, mind uniszono, mind többszólamú énekeivel. A harcos hang Sostákovics Béke-dalával természetszerűen következett abból az elgondolásból, hogy dolgozóink az egyre szebbé váló életet megvédik az újabb háború borzalmaitól Hatásosan szólalt meg az énekkar ajkán Bárdos Lajos „Régi táncdal" című kórus remeke is. Jó munkát végzett á műsoron szereplő népi játékok anyagának összegyűjtésében, összeállításában, betanításában, a rendezés irányításában és az énekkar vezénylésében Waldmann József, a Népköztársasági Munknér(lemérem arany fokozatával kilüntett karnagy. Elismerést érdemelnek munleatársai is: Mezei Károly, Kende Eta és Baritz Károlyné a táncok betanításáért, illetve a rigmusok megszerkesztéséért. Az eredményes munkához nagymértékben hozzájárult a Szegeden jól ismert Béke-zenekar, amely Zsiga Ernő vezénylésével alkalmazkodóan látta el a táncok kíséretét. Szólószámuk is nagy közönségsikert aratott. Szeged város népi együttesének munkájáról dicsérettel kell szólnunk, ha mindent összegezünk. A gördülékenység gátló akadályainak első szereplésükkel természetesen járó izgalomfelestegüknek leküzdésével még sok sikert és dicsőséget hozhatnak városunk s hazánk kulturális életének. Sokat kell azonban még dolgozniok, hogy az együttes a táncművészet és a dal eszközeivel mulassa be mindazt, ami az új Magyarország gondolatait és vágyait tükrözi Dr. SZEGHY ENDRE. Háromszáz szülő vett részt Szegeden az Építőipari Technikumi Napon A Szegedi Mugnsépftóipari Technikum Szülői Munkaközössége, tantestülete és tanuló ifjúsága nagy sikerről rendezte meg az Építőipari Technikuma Napot. Az ország különböző részeiből, Szekszárdról, Kazincbarcikáról. Újszásrról. Buda" pestről. Győrteiekről. Dunaföldvárról, Sztélinivárosból, Felsőgödről egyaránt jöttek szülők, hogy gyermekeik iskolai életét közvetlen közelről lássák. Mintegy 300 sziilő gyűlt össze a Sztálin-körúti diákotthon árnyas udvarán, ahol erre nz alkalomra felállított. ízlésesen díszített szabadtéri színpad várta az érkezőket. A délelőtti szülői értekezleten Tasi János, a Szülői Munkaközösség választmányi tagja hangoztatta megnyitó beszédében az iskola és a szülői ház szoros kapcsolatának fontosságát. Dr. Pozsonyi Zoltán elvtárs igazngtó, az iskola munkáját értékelte, utána pedig a Szülők J»kolája előadás sorozat keretében Tihanyi Nándor elvtárs diákotthon igazgató „A természetit udományok jelentőségének tanítása. az Építőipari Technikumban" című előadásában szovjet példákra hivatkozva meggyőzően bizonyította be. hogy mennyire fontos a fizika, matematika, kémia tanítása az iskola életében Délben a vidéki saülők gyermekeik kíséretében megtekintették az iskolát, a Rákosi-tantermet és a március 9-én megnyitót® műs-zaki kiállítást. Délután a szülők családtagjaikkal együtt az i6kola kultúresoportjának békeelőadását hallgatták meg. Németh Zoltáinmé tanárnő a Megyei Béketalálkozó jelentőségéről beszélt. A kultúrműsorban nagy sikere volt az iskolát patronáló Béke-zenekar brigádjának, valamint az iskola egyre 6zebben fejlődő népi tánccsoportjának, énekkarának, de valamenynyi szereplőnek is. A jó'sikerült műsor után a megjelenitek a késő esti órákig maradtak együtt' és az Építőipari Technikumi Nap sokáig emlékezetes lesz a szülök, tanárok és tanulók számára egyaránt. Dr. Bokor István saj'ófelelós Május 15-től lehet jelentkezni a dolgozók középiskoláiba A dolgozók középiskoláiban május 15-én indul meg a jelentkezés és július l-ig tart. A jelentkezés annak az iskolának vezetőjénél történik, ahol a dolgozó tanulmányait végezni akiárja. A dolgozók középiskolai keretében működnek a dolgozók általános gimnáziumai: ezek elvégzése u'án minden egyetemen és főiskolán folytathatja tanulmányait a dolgozó. 1952. szeplemberétől kezdve a dolgozók ál/lalános gimnáziumai mellett bo lehel iratkozni a dolgozók ipari technikumaiba, közgazdasági technikumaiba és óvónőképzőibe is. A dolgozók középiskoláiba felvehető, aki 17. életévét betöltőbe és az általános iskola VIII. osztályát vagy ennék megfelelő osztályt elvégzett. Az ipari technikumba történő felvó'eihoz az illető szakmából segédlevél vagy kétéves 6za'kmai gyakorlat is szükAz 1952/53. Iskolai évben a dolgozók ipari technikumaiba kivételesen felvehetők azok a jelentkezők is, akik az általános iskolának legalább az V. osztályált elvégezték, a dolgozók általános gimnáziumaiba és óvónőképzőjébe pedig azok a dolgozók, akik a 20. életévénél idősebbek és az általános iskolának legalább az V. osztályát. elvégezték. Ezek számira a nyár folyamán az iskolák felvételi vizsgára előkészítő öthetes tanfolyamot szerveznek. A dolgozók középiskoláiba felvehetők azok a nők is, akik csak otthoni munkát végeznek, ha egyébként a szükséges feltételekkel rendelkeznek. A dolgozók középiskolái teljesen ingyenesek. A hallgatók esek tankönyvekről és tanszerekről gondoskodnak 6»jái költségükre, Néphadseregünk és a dolgozók közStli kapcsolatot szilárdítja meg honvédművészeink holnapi szegedi szereplése Igön jelentős művészi eseménynek Ígérkezik Szegeden Néphadseregünk Központi Ének. és Táncegyüttesének fellépése. A fiatal együttes már sok sikeres szerepléssel szerzett dicsőséget magának és nagy szeretettel fogadták őkei szovjetunióbeli kőrútjukon is. A Szovjetunióban tett látogatás az együttes tagjaiban még jobban elmélyítette azt a gondolatot, hogy minden dalukkal, táncukkal a dolgozó nép hazaszeretetét, a párt és a Szovjetunió iránti ragaszkodását, a békefronton való még harcosabb helytállását szolgálják. A szagedá szereplés is — amelyre holnap, pénteken este 7 órakor kerül sor az újszegedi szabadtéri színpadon azért lesz nagyjelentőségű, mert nemcsak művészi téren nyújt felejthetetlennek ígérkező élményt, hanem még sízorosabbá teszi Néphadseregünk és a dolgozó tömegek közötti kapcsolatot. Békehangversenyre készülnek a szegedi általános iskolák A közelgő nemzetközi békenap harcos táborába felsorakoznak Szeged általános iskolák úttörő ének. karai is. Több mint ezer gyermek készül nagyszabású ifjúsági hangverseny keretében a béke zászlaja alá. A hangverseny előkészületeit két eszme fűti: a gyermeksereg békevágya és hálája nagy tanítója, RákoSj elvtárs iránt. Az újszegedi szabadtéri Színpadán a városi tanács rendezésében vasárnap délelőtt 9 órakor bemutatásira kerülő békehangverseny nemes hagyományokból virult ki, Kodály Zoltán legjelesebb tanítványai és hívei évekkel ezelőtt az ország nagyobb városaiban az „ÉnekJő ifjúság" hangversenyeivel népszerűsítették a néphez visszatérő magyar zenét. Azóta gyermekeink dalkincsévé vált e hangversenyek műsora és zenei élményei messze kitágultak a Szovjetunió és baráti szomszédaink muzsikája felé. Utóbbi éveink zenekultúrájának fejlődése az iskolai énektanításban is nagy változást hozott. Eltünít a színvonalkülönbség az ..elit" kóru. sok és a város szélén küzdő énekkarok között. Az új énekkönyvek, a haladó zenepedagógiai módszerek meghozták gazdag eredményüket. A gyermekhang egyformán szépen csendül fel kint a telepeken és bent a városban. Az iskolák érteikkarai mind nagyobb igényű művek előadására vállalkoznak és e hangversenyen már be tudják mutatni a gyermekhangversenyek anyagának színejavát. A hangverseny legfőbb célja a békevágyniak monumentális kifejezést adini- Az ifjúság egységéről, vezéréről, Rákosi elvtársról és épülő szociálissá hazánkról valóságos tö. meghimnuszokat szólaltat meg az összkar 15 iskolája. Az úttörő pajtások lelkes fegyelemmel készülnek a hatalmas próbákon s ezúton hív. ják szeretettei Szeged dolgozóit, zenebarátait ünnepi hangversenyükre. Veress Judit, a Szilléri.sugárúti ált, isk. énektanára A BONNI HIMMLER A „Kom.szoniolszkaja Pravda" „A bonni Himmlcr' címmel közli D. Mclnyikov cikkét Lehr nyugatnémet belügyminiszterről. Lchr bonni belügyminiszter — írja Mclnyikov — Adenauer nyugatnémet kancellár jobbkeze. A Nyugat-Németországban a demokrácia és a béke ellen eddig kibocsátott törvények és a bonni állani fasizálására hivatott, előkészítés alatt lévő törvények mind I.chr aláírásának szégyenbélyegét viselik magukon. Lehr most éli „második ifjúságát". I.ehr első Ifjúsága — miként Adennueré, Pfcrdemrngesé és a bonni kormány többi is. mert és Ismercllen vezetőjéé — a harmincas években „virágzóit", amikor a német Imperializmus megkezdte az előkészületeket a második világháborúra. A bonni belügyminiszter pályafutása 191S-ban a düsscldlarfi rendőrfőnökségen kezdődött. Akkor Lchr feljelentésére tartóztatták le Lora Ágnes demokratikus képviselőnőt. Első „sikere" után I.ehr hivatásszerűen besúgói szolgálatot teljesített Németország más ha'adó személyiséget ellen, függetlenül attól, milyen párthoz vagy szervezethez tartóztak. Lchr később a hitleristáknál akart érdemeket szerezni és ezr ért részletes önéletrajzot irt, melyben felsorolta a politikai rendőrség szolgálatában véghezvitt ősz* szes ..hőstetteit". „A politikai rendőrségnél főfcladatoni a demokratikus mozgalom elnyomása volt — írja Lehr önéletrajzában. — Már nkkor világos voil előttem, hogy ezt a veszélyt félintézkcdésekkcl nem lehet kiküszöbölni". Ezután egy bürokrata apróiékosságávsl és n megrögzült fasiszta cinizmusával felsorolja, milyen szolgálatokat tett a fasizmusnak: kémkedett demokratikus személyiségek ellen és kegyetlenül cenzúrázta a haladj sajtóorgánumokat. Gyűléseket kergetett szét, segítette a fasisztákat, hogy megszerezzék a hatalmat. A német Imperialisták „érdemel" jutalmául Lehrt düsseldorfi főpolgármesterré tették. 1938-ban Hitler a díszpolgári eimet és az ezzel járó érmet adományozla ne. ki a fasizmusnak tett szolgálataiért I.ehr „második Ifjúsága" 1950ben kezdődött, amikor az amerikíil-angol Imperialisták nyíltan hozzáláttak Nyugat-Németország felfegyverzéséhez, l.ehrt — miként sok évvel ezelőtt — most is u régi Németország Irgrcakciósubb erői támogatták: gyárosok, a revansvágyő porosz tiszti kaszt tagjai és a fasiszta pribékek, akik Lsniét Ausrhwitz és Dacban rendszerét akar ják Németországra kény" szerftenl. Számukra Lehr és a hozzá hasonlók, akik annakidején Hitler szállásrsinálól voltak, kívánatos politikai figarók. ülőkártyák aljas játékokban. Lehr belpolitikát, rendőri pro" grammjának főpontja az a követelés. hogy tiltsák be a Német Kommunista Pártot. Egész politikai pályafutása alatt minden cselekedete a német dkmokratakknl és élcsapatukkal, a német kommunistákkal szemben érzett állati gyűlöletből fakadt. Most nyi'tan hangoztatja, hogy főeélja a Kommunista Párt „megsemmisítése" Nyugat-Németországban. A bonni belügyminiszter, Hlmnn Icr nyomdokain haladva. n Gestapo mintájára szervezte meg n nyugatnémet rendőrséget. Hlmniler GesCapojának véres tapasztalatait Lehr sz amerikai FBI tapasztalataival Igyekszik kiegészíteni. Lchr külön rendőri küldöttséget menesztett az Egyesült Államokba, hogy tanulmányozza az amerikai rendőrség módszerelt. A bonni Himmter amerikai mintára bevezette a gumibotot és a nyu" galnémctországi haladó szerveié" lekről készített feketelistákat. Lchr izzó gyűlölettel akar lesújtani korunk nagy mozgalma, a békemozgalom résztvevőire. Pribékjei üldözik, az utcákon veresre verik, bcbürtünzlk azokat a nyugatnémetországi dolgozókat, akik békeszerződést akarnak Németországnak. Lchr rendőrsége nemcsak a nvugatnémetországl reakció belpolitikai céljait szolgálja, A bonni rendőrség keretében az amerikai és néinct reakciósok kádereket képeznek ki jövő háborús kalandjaikhoz. A német nép azonban nem -.kar új háborút. NyugafNémeiország lakosságának széles tömegei vesznek részt az, egységes, füsgctíen és demokratikus Németországért vivőit harcban, A bonni kormánynyal pedig, amely új háborús kalandokba Igyekszik hajszolni a németeket, gyűlölettel és megvetéssel fordulunk szembe. A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület szegcdi csoportja holnap, pénteken délután fél 6-kor taggyűléssel egybekötött előadást tart az egyesület Horváth Mihály.utca 3. szám alatti földszinti kistermében. Ezalkalom. mai dr. Sebestyén E.idre ,.A fonal és szövetvizsgálatok néhány kérdéséről'' címmel tart előadást, majd a titkári beszámoló után a vezetőség újraválasztására kerül sor. Ezúttal választják meg a küldötteket is a MTESZ közgyűlésére. Megalakul a Magyar Biológiai Egyesület szegedi csoportja Szombaton délután 5 órai kezdettel tartja ünnepélyes alakuló ülését a Magyar Biológiai Egyesület szegedi csoportja a szegedi Tudományegyetem Ady-térj épületének természettudományi előadótermében. Az ünnepi ülésen dr. Bereczk Péter egyetemi magántanár tart előadást ,,A szegedi Fehértó helye a magyar biológiában" címmol. Az alakuló ülésre minden érdeklődőt szívesen látnak: Áruhalmozással akarta megbontani népünk építő, alkotó rendjét Bárkányi János festékkereskedő öröm tölti el az embereik Szivét, azoknak az eredményeknek láttára, amelyeket dolgozóink a felszabadulás óta létre hoztak. A romokban heverő országból a szocializmust építő ország tett. Az új üzemek, iskolák, lakóházak mind bizonyítják, hogy dolgozóink egyre nagyobb léptekkel haladnak a boldogabb élet felé. A hatalmas építkezéssel egyidőbein életünk is megváltozott^ Ki ne emilékezne a jegyrendsz.cr idejére? Jó munkánk eredményezte azft. hogy ma már megszüntettük a jegyrendszert is. De lehetne sorolni 'még mindazokat az eredményeket, amellyel dolgozóink bebizonyították: helyesen tudnak élni a szabadsággal. Nem mindenki örül azonban ezek. nak az eredményeknek. Az. imperialisták gyűlölködve figyelik hatalmas fejlődésünket, s keresik azokat a lehetőségeket, amellyel kárt okozhatnak nekünk. Erre használják fel azokat az ellenséges elemeket, akik még hazánkban is meghúzódnak. Az ország belső életét akarják meg. bolygatni az imperialisták csatlósai, akiket Bízómban előbb-utóbb elér a törvény keze. Néhány napnál ezelőtt Bárkányi János önálló festékkereskedö gyanús viselkedésével hívta fel magára a rendőrség figyelmét. Bárkányi János a szegedi népboltokban néhány nap a'att közel 40 kilogramm cukrot és hetven kilogramm lisztet vásárolt fel. Vájjon most. amikor minden dolgozó könnyen hozzájuthat a szükséges éleim i&zerekhez, fontos.e, hogy ilyen mennyiségű árut vásároljon fel? Erre egyáltalán nincs szükség. Bárkányi János mégig ezt tette. Üzlet ben tartott kutatás során fény derült, hogy nemcsak egyszerű vásárlásról volt szó. A Du. goaics-téri festéküzletben 40 kilogramm káli szappant, 26 kilogramm kénsavat, 18 kilogramm borotvaszappant. 14 kilogramm babaszanpa-nt rejtegetett. Ezek az áruk még az 1944-es évek előtti gyártmányok, amelyeket azóta sem hozott forga. lomba. Egy ládába,n leszegezve 130 Üveg kölnivizet, ecseteket és keféket találtak a rendőrség kiküldőt, tei. Közel 100 kilogramm fehér „Krajeer" zománcfestéket rejtegetett. mely áru külföldi behozatalánál fogva évek óla nincs forgalomba. A kénsav és a hamgyasag bejekintésre kötelezett árukat Bárkányi János festékkereskedő szintén rejtegette, üzletétől elválasztott raktárhelyiségben a 280 kilogramm P»raflnolaj és a hat tekercs kátránypapír mellett 200 kilogramm kénsavat és 20 kilo. gramm hangyasavat találtak. A háromszobás pazarul berendezett lakásán 70 tucat borotvapengét. 20 üveg kölnivizet. ' 26 darab évek óta nem kapható pipereszappant. 7 kilogramm keményítőt és 150 doboz gyufát halmozott fd. Ezenkívül 2 darab 20 frankos aranyi érmet rejtegetettBárkányi János festékkerer-kedő áruf elhalmozássail, a,z áruk forgar lomból való elvonásával akart kárt okozni népgazdaságunknak. Mint minden olyant, aki ellensége szocializmust építő hazánknak, a dolgozó nép állama keményen sújtja. A gyanús üzlethelyiséget a rendőrség és a városi tanács kereskedelmi osztálya lezárta. Az üzletben lévő 11.500 forintot zár alá helyezték. Bárkányi János festékkereskedő felett már az Államügyészség ítélke. zik. Az árurejtegetcsen kívül más bűn is terheli Bárkányi Jánost. A felszabadulás előtt tíz segédét ai. kalmazott üzletében. Jól emlékszemek ezek a dolgozók arra. amikor a túlóráért fizetési követellek, Bárkányi János rúgásokkal válaszolt. A felszabadulás óta „jó embernek" igyekezett mutatkozni. Két házát — amelyek egyenként közel 48 ezer forint értékűek — felesége és felesége Szüleinek nevére iratta. Ezzel azonban nem tudta leplezni magát, 1950-ben mindkét házát államosították. Az árurejtegetéssel, az áru. felhalmozással folytatta ezután el. lenséges aknamunkáját Bárkányi János, de nem sokáig. Ellenséges tevékenysége miatt most a nép, a szocializmust építő dolgozó nép ítéli kérik felette.