Délmagyarország, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-15 / 112. szám

PÁRTÉLET A pártoktatási év eredményes befejezéséért A párluklalási év befejezés© év röl-évro fontos eseménye párt­é műnknek. Pártszervezete.r.k ilyen­kői készítenek számvetést arról, •topván segítette a pirtpropoganda a pobtikai. a lerme ési, a pártépl­toi feladatok megoldását. I'áitpro" p.'.gaiida munkánk eddig c'éit ered­méúye mulatja azt, hogy pártszer­vezeteink megértették a Politikai Bi. futjság 1951. évi május 17-i hatá­rozatát. amely a pártoktat.ís de­centralizálásáról szól. Az oktatási munka egyre jobban « pártmunka előterébe kerül. A Titkárság 1951 decemberi határozata után aiap­szervezeteink egyre jobban gazdáivá leltek a propaganda munkának. Igen komoly eredményeket értünk el az dlmult oktatási évhez viszo­nyilvn az eszmei színvonal fejlődé­se terén. Az eszmei színvonal fejlő­dését mutatja az első, közép- és fel­sőfokú oktatásban a felmerült vtás kérdések tisztázása, az elvi vi.nk mennyisége és az, hogy számos pio. pagandistn és hallgató fordult az Elméleti Tanácsadóhoz elvi kéTdé­sek tisztázása végeit, jD íi r(oktatásunkban Igen komoly eredményt értünk el Rákosi éh társ életének tanulmányozásánál. Megszilárdul* a tanulási fegyelem, n Szegedü Kendenben elindult a „Ta­nulj jobban"-mozga.loin, amelyet At­ve'tek a többi politikai isko'Ak is. Elindult a politikád iskolák közöt­ti verseny a jobb tanulási eredmény c'éréséért. A verseny még most is folyik több politikni 'iskolánk kö zötit. mint a Paprika NV., Ker.yér­Rvár, Vizműlelcp. Bőripari Szövet­kezet é9 más alapszervezetünknéi. A verseny eredménye, hogy nincs le­morzsolódás, a hallgatók kivétel nélkül jegyzetet készítenek. Az alapfokú politikni iskolákon „Népgazdaságunk 5 éves terve" ci­nül anyagot tanulmányozzák. Döntő kérdés, hogy n propagandisták en­nek az anyagnak a megtárgyalásá­nál az üzemek tervteljesítését a munkafegyelem kérdését, seflejtcsök­kentés. takarékosság kérdését helyi vonatkozásban is megtárgyalják, mert ezzel döntően elősegítik Ötéves tervünk döntő évének sikeres befe­jezését. „A háború és béke etvl kérdései", a „Szovjetunió a béke­tábor élén" cfmű anyag tanulmá­nyozása a békéért folyó harc foko­zására kelj. hogy mozgósítson. A felső- és középkáder okialasi formákon Rákosii elvtárs, Népi de­mokráciánk ú'lja ctmü anyagot ta­nulmányozzák a.z elvtársak. A már megtartott konferenciákon a ha.l­gatők közül igen sokan gyengén fei. készülve jelentek meg, ezek az elv­társak egész éven keresztül nem ké­szültek a konferenciáikra, mint pél­dául Hegyesi Péter, Seres János, Mándoki Józsefné, Súrszegi György elvtársak. Vannak azonban olyan elvtársak is, ntkik a konferenciákon több cselben meg sem jelennek, mint például Korponni József, Furus V e­vonka. Léd«rer István. Szappanos T ajosné, Seibcr Zollán, de soro hat­nánk még több elvtársat is. A még hátralevő időt használják fe jól a kádcroktalásba beoszic.lt elvtársak. Kezdjék meg már most az eddig tanult anyagok ismétlését, munkájukat úgy osszák be, hogy az ezután következő konferenciákon felkészülten tudjanak megjelenni. A pirtoktatási munkában eddig is, do főként a még hátralevő időben sok függ a propagandisták­tól, a konferencia vezető elvtársak­tól. Ott, aho' a propagandisták, a konfcrenciavezctők rendszeresen el­járnak a konferenciákra, propagan­da-iskolákra és jól felkészülnek, mint Kanalas Sándor, Kecskeméti Ferenc, Magyar János. Horváth Sán­dor, Juszt József, Hajdú Rezsőné, Danyi Ferenc és sokan mások, ott niincs hiba a létszámbeli megjelenés­nél. a tanulásnál, a jegyzetkészítés­nél. De hiba van azon a po'ilikat iskolán, ahol a propagandisták nem készülnek és rendszertelenül járnak el a foglalkozásokra, mint a Szőrme és Bőrruha V.-nál Nyári elvtárs, Tasnádi Margit elvtársnő. Rózsahe­gyi István DÉMA, Kiss János Bú­torgyár. Apró Istvánná Újszeged. Ezeknél az a'ápsizervezetelknél nem­csak hogy nem járnak el a propa­gandisták rendszeresen a foglal­kozásra, hanem több esetben a po­litikai iskola is elmarad, a politi­kai 'iskolavezetők meg nem jelenése miatt. A propagandista elvtársak felelőssége még jobban megnövek­szik az oktatási év uto'só szaka­szában. Az oktatása év sikeres be­fejezése. a propagandista elvtársak munkájától, nz ismétlések, az ősz" szefoglalókra való felkészüléstől függ nagymértékben. Ez megköveteli azt_ hogy a propagandista iskolán rend­szeresen megjelenjenek és biztosít­sák a politikai isko'ún, a konferen­ciákon a hallgatók megjelenését, fel­készülését. Az oktatási év befejezése előtt minden oktatási formán ismétlés lesz. Ez elősegíti azt, hogy az ok­tatásban résztvevő elvtársak marx­ista-leninista ismereteiket felfrissít­sék, maradandóbbá tegyék s szá­mot vessenek azzal. hogyan hasz­nálták fel és alkalmazták a tanul" lakat gyakorlati munkájukban. Az ismétlés segítséget nyújt ahhoz, hogy az évközben nem eléggé ér­telt kérdésre választ kapjanak az elvtársak. Az ismétléseket követő összefoglalók eredményeiből és hi­báiból pártszervezetcink megálla­píthatják munkájuk mérlegét. Meg­láthatják, hogy a párttagság meny­nyire értette meg a marxizinus-le­niuizinus elméletét, de azt is, hogy pártszervezeteink hogyan irányítót, ták és támogatták évközben a párt­oktatást. Támogatták-e propagandis­tákat munkájuk eredményesebb el­végzésében? A szervezett pártclkta­tási év befejezése fontos politikai munka az alapszervezet és a pro" pagandistn elvtársak számára. Az alapszervezetek vezetőségi üléseken, taggyűlésen foglalkozzanak a tanu­lás, az oktatás kérdésével, készítse­nek tervet a politikai iskolák össze­foglalóira. Az összefoglalók előké­szítésével igen jól fog'alkozik a Textilművek pártszervezete. Itt már megkezdték az összefoglalók politi­kai és szervezeti előkészítését. A pártszervezet már előre biztosítja, hogy minden politikai iskola-össze­foglalón résztvegyen a pártvezetöség valamelyik tagja. A legdöntőbb feladat most biz­tosítani a hallgatók megjele­nését, felkészülését. E feladat meg­valósítása megköveteli, hogy a pió" pagandisták és az alapszervezetek vezetőségei fokozottabban foglalkoz­zanak egyénileg a hallgatókkal. Alapszervezeleinik adjanak meg min­den segítséget az ismétlő kérdések helyi vonatkozású problémákkal való összekapcsolásához. Biztosítsák a hallgatók megjelenését az ismét­lési idő alatt szervezett nyilvános konzultációkon, A pártvezetöség i tagok, pártbizalminík. népnevelök mutassanak jó példát a tanulásban, az ismétlési idő legjobb kihaszná­lásában. A pártszervezetek, a pro­pagandisták nyújtsanak segítséget azoknak az elvtársaknak, akiknél nehézség mutatkozik az összefogla­lókra való felkészülésnél. Az oktatási év befejező része le­gyen egyben az 1952—53-as oktatási év előkészítésének megkezdése. A propagandista elvtársak már mest vizsgálják meg a hallgatók fejlődé­sét és az oktatási év befejezésére készítsék cl minden hallgatóról a .javaslatot a következő évre vonat­kozólag. Nézzék meg. kiii milyen propaganda munkára, vagy maga­sabb oktatási formára, pártfunkció betöltésére, vagy komoly pártmun­ka elvégzésére váltak alkalmasság Pártiszervezetrinúv és a propagandis­ta-elvtársak készítsék elő az össze­foglalók ünnepélyes megtartását. Minden politikai iskola összefogla­lóján vegyen részt az alapszervezet vezetőségi tagja. Pártszervezeteink jutalmazzák meg azokat a propagandistákat, akik ki­váló munkát végeztek és azokat a hallgatókat, akik egész éven át rend­szeresen tanultak és a tanultakat a gyakorlati munkájukban jól alkal­mazták, t1 rtékel.jék' a propagandista elv­társak az összefoglalón az oktatási év eredményeit és hiányos­ságait s azoknak a hallgatóknak ad­janak 'igazolványt, okik a foglalko­zások kétharmad részén megjelen­ték. Pártszervezetcink vegyék szám­ba azokat a propagandistákat. nk;k ez évben fáradhatatanul végezték a propaganda munkát párttagságunk marxisita-leninista nevelését. A pro­paganda munkára beosztott elvtár­sak számbavételénél több alapszer­vezet igen jó munkát végez. Propa­gandistának a pár'tmuivkához jól viszonyuló és elméletileg jól felké­szült elvtársaikat állítsanak be, mert ez a propaganda munka színvona­lának emelését eredményezi. Alap szervezeteink még döntőbb mértékben állítsák a pártmunka előterébe a tagság marxista-lenin s'ta nevelését, az 1952—53-as oktatási év sikeres előkészítését. Eperjesi Julin EGYÉVES N TEXTILKOMBINAT ÜZEMI LAPJA Felsőtiszapart 6. Kívül­ről ez a ház is olyan, mint a többi, nincs rajta semmi különös. Ablakai a Tiszára néznek a ra­gyog rajtuk a délelőtti napsugár. A kapu mel­lett kis cipészmüliely,ki­haVa'szik a kalapács egyhangú kopogása. Az udvaron tisztaság, üde zöld fák a kicsiny virá­goskert. Ez a ház mégis kitű­nik a többi közül. mert úgy cmkgríik a környé­ken: „Béke-ház". Lakói hű harcosai a béketábor­nak s az asszonyok mind MNDSZ-tagok. Itt lalcik Tolna: Piroska, a kerü­leti békebizottság titkára, aki egyben lelkes kultúr­felelőse az MNDSZ cso­portnak. Ebben a kerületben szoros kapocsként fonó­dik össze a bikebizoltság és az MXDSZ munkája. Segítik, támogatják egy• tv'sl s így érik el Id­om 'Ikedö eredményeiket. A békebizo'.tság nagy se­gítséget nyújtott a. Rá­kosi elvárs születésnap, jónak tiszteletére indított MNDSZ tagtoborzásban. Tolnai elvársnö egymaga több mint 50 asszonyt szervezett be c- MNDSZ tagja' közé. Ekkor kap­csolódlak bo a házban lakó asszonyok is az MNDSZ-moznalcmba. So­kai segített szervező mgfígfyíban özvegy Bic­BÉKE-HÁZ dermann Mályásné. Együtt látogatják rend­szeresen a környék asz­szonyait, mozgósítják őket az MNDSZ- és a békcgyülésekre, hogy mi­nél nagyobb számmal jr. lenjenek meg azokon. Ök ketten készítik elő a kis­gy üléseket. Biztosítják, hogy a kisgyülcsek anya­ga nivós és tartalmas te­gyen. Jó előadásokkall s a rendszeres kultúrmű­sorral elérték, hogy a kisgyülésele nagy népsze­rűségnek örvendenek• A kisgyűléseken hozzászól­nak az asszonyok, kife­jezik harcos békeakara­tukat. Szerdán délután itt a házban tartják meg a bé­kegyülést, amelyre min­den lakó már előre ké­szül. Ezeken a békigyű­léseken résztvesz Takács István nyugdíjas tanár és felesége is. Takács Istvánná az egyedüli, aki még eddig nem lépett be az MNDSZ be. Arra hi­vatkozik, már idős és így is megtesz mindent, ami tőle telik a békéért. Ta. lcács Istvánni még min­dig nem érzi azt, hogy r.em elég óhc^mi a bé­két hanem narcolni w kell érte összefogva, kö­zösen, szervezett egyén­ben. A mellet'.e lakó Ma­ycr néni is idős asszony már, hetven éves, de büszke arra., hogy tagja az MNDSZ-nek. Lánya a KIOSZ békebizottságá­nak tagja. Mindketten rendszeresen résztvesz­nek a területi békegyűlé­seken, hogy ezzel is ki­fejezzék béke akaratukat. Trehál Ferencné a konyhában s zorgoskodik, darabolja a tésztát. Fi­nom túróstésztát főz ebédre• Piros kendője alatt mosolyog napbar­nított arca. Négy éves kisfiáról mesél, István­ról. Arról, hogy moz­donyvezető szerelne len­ni. A télen beteges volt, de mióta beköszöntött a jó napos idö, semmi baja nincs. Vidáman játszik a többi kis pajtásával. A férjéé a kis cipészmii. hely a kapu atatt. Majd a munkájáról mesél. A Haladás-tszcs tagja mull év szeptembere óta. Ad­dig nem dolgozott sehol s úgy érezte, az 6 mun­kájára is szüksége van népgazdaságunknak. Ez­ért lépett be a termelő­szövetkezetbe• A növény, termelő brigádban dolgo­zik. Elégedetten meséli, milyen szépen fejlödnek az általa gondozott növé­nyek, Kicsit szégyenkez­ve mondja, hogy még csak 50 munkaenységc van, de valahogy Tassab­ban halad a munkával, mint a többiek, de igyek­szik minden szál gazt ki­irtani. Azt akarja, hogy az általa gondozott nö­vények legyenek a leg­szebbek a csoportban. Büszkén mesél vállalá­sukról, arról, hogy az idén nemcsak az aratást, hanem a cséplést is sa­ját erejükből végzik. Most az eső után még fo­kozottabb gonddal végzik a növényápolási munkát kint a csoportban, mert tudják, jó munkájukkal, a több terméssel saját előrehaladásukért, gyer­mekük békés jövőjéért harcolnak. A békekisgyűlés kultúr­műsorán állandóan sze­repel Pnpp Marika élla­nuló, Miklós Károly né unokája. A nagymama és a kis unokája együtt tevékenykednek a. béke ügyéért, úgy, mint a ház többi lakója is. Szegeden is egyre nö­vekszik a békéért harco­lók tábora. A békéért ví­vott harcban hatalnuis feladat vár a nőkre, az MNDSZ-asszonyokra. Ezt látják a Belváros II. MNDSZ-csopo-rt asszo­nyai is s ebben a kerület, ben egymás után válnak a házak a béketábor egy­egy kis oszlopává, mind több és több ház nyeri el a megtisztelő címet: „Béke.ház'. ttzeged egyik legfiatalabb üze­me eredményeinek az eléré­sében, az üzem megszervezésében, a fogyatékosságok felszámolásá­ban nem kis szerepe von üzemi új­ságunknak. Az egy éve megjelenő „Szegedi Textilművek" üzemi új­ságunk az első perctől kezdve, célul tűzte ki maga elé, hogy sa­játosságánál fogva közel á'ijon a dolgozókhoz, vezesse, tanítsa, meg­ismertesse őket az üzem aktuális pioblémáival, e mint -egy kiegé­szítője legyen a központi és megyei sajtónknak. Az országos problé­mákat' üzemi viszonylatban átül­tetve harcba vigye a dolgozókai a Textilművek pártszervezetének további megerősítéséért, a tömeg­szervezelek megszilárdításáért, va­lamint a gazdasági tervek mara­déktalan teljesítéséért. A sajtó, amint Szláiin elvtárs mondja: — „a legerősebb fegyver, amelynek segítségével a párt a maga, neki szükséges nyel­vén mindennap, minden órában beszél a munkásosztállyal". Ha ezt a fegyvert, a sajtót jól forgattuk, komoly 6egítséget tudott nyújtani mind a politikai, mind a gazdasági munka területén. Ennek tudatában ez üzemi sajtó és a pártszervezet között a kapcsolatot a legmes­szebbmenőkig kiépilhettük. A he­tente megjelenő sajtónknak rend­szeresen szempontokat adtunk. Bí­ráltok, értékeltük munkáját és minden 6egítaéget megadtunk, hogy jó fegyver váljon belő'e. Ha most a „Szegedi Textilművek" hetilapot, az egyéves megjelenés óta elteli idó távlatából nézzük, megállapíthat­juk. hogy általánosságban megfelel a feladatoknak. Vezércikkein ke­lesztül, amely mindig az aktuális politikai vagy üzemi életnek fe­lelt meg, — hosszabb időre segít­séget nyújtott a munkák továbbvi­telében. (Minit pl. az április 26-i szám, amely az első negyedévi terv eredményeit, s a második ne­gyedévi terv feladatait hozta nyil­vánosságra.) A vezércikkeken kí­vül komoly segítséget nyújt a párt­rovat is. Rendszeresen foglalkozik a pártáiéitól. A párltnunkákkal kapcsolatos cikkei komoly támoga­tóst adnak a pártaktiváknak. Kü­lönösképpen hasznosak voltak a pártcsoportvezelőknek, s a népne­velők munkájával kapcsolatban megjelent cikkek, melyek bemu/al­lák, hogyan dolgozik' a jó pártcso­portvezetö, pl. Szécsi Erzsébet elv­társnő, aki leírta, hogy ö mikép­pen foglalkozik beosztottjaival. De nagy segítségeit nyújtott a jiártro­vat, a pártmegbízalások, illetve párthatározatok végrehajtásához, az ezekből írott cikkein keresztül. Úgyszintén nagy segítséget nyúj­tottak a majdnem minden számban megje'enő oktatással foglalkozó írá­sok, melyek feltárták a szeminári­umok éleiét. Különösen jó voll Balasi Sándor elvtárs írása, aki be­mutatta, hogy hoigiyara kell jegy­zetelni. A termelés emelése, a verseny nyilvánossága érdekében is eiedrnényes munkát fejtett ki üze­mi sajtónk. A vezércikkeken kí­vül riportokban, a do'gozok leve­lein keresztül foglalkozott állan­dóan a termelés kérdéseve'.. Rend­szeresen megdicsérte a termelésben élenjáróklat, közölte fényképeiket, mint például május 1-i számban, ahol Bakacsi Júlia, valamint Sza­kács Károlyné versenyfelajánlásai­val foglalkozik. A verseny nyil­vánosságnál figyelembe vette a lap üzemünknek a Lőrinci Fono­dával való párosver.senyét. A szak­mai cikkek is a szerkesztö-bizort­ságban résztvevő Bodó Zoltán MEO vezelő és Pósa János TMK el enör írásain keresztül nagyban segítet­ték a termelés emelését. A tömeg­szervezetek. a kultúra, a sport színterv helyt kap az üzemi újság­ban. Nagy tetszésnek örvend és egyben segítséget nyújt a „Tüske"­-óvatunk. Erl'e álljon példának a következő: Az egyik számban Ba­logh Ferenccel foglalkozik, aki üzemünk dolgozója, úgyszintén, a felesége is, Balogh Ferencné. Nem akarja engedni feleségét népne­velő értekezletre, gyűlésekre, mert ö csak stoppolni, mosni szeretné látni feleségét, vagy, hogy a fözö­kanál mellett neki fözöcskézzen. Ü zemi újságunk cikkein kivul segí'lséget nyújt a levelező hálózaton keresztül is. Dolgozó­inknak 6—7 százaléka levelein ke­resztül mondjia el alulról jövö bírá­latát és hozza napvilágra az üzem­ben meglévő hibákat. Az üzemi sajtónknak az eredményein kívül azonban megvannak a fogyatékos­ságai is és mindig nagyobb fel­adatok állnak előtte, hivatásának a betöltése érdekében. A legfon­tosabb. hogy még közelebb kerül­jön dolgozóinkhoz. Ennek eléré­se érdekében tovább kell szélesí­teni levelezőink hálózatát. Mindin­kább arra kell törekednünk, hogy újságunk levelek többségéből te­vődjön össze. így nemcsak a dol­gozóinkhoz kerül közelebb a saj­tónk, hanem az üzemünkben, lévő fogytékcsságok ezámtelan sokasága kerül majd napvilágra, mert' mint Szláün elvtárs mondja a levelezők­ről: „Ök g társadalmunk fogyaté­kosságainak a Icleplezői, a hiá­nyosságok kiküszöbölésének har. cosai, a proletárközvélemény pa­rancsnokai, akik e hatalmas té­nyező kimeríthetetlen erőit, a szo­cialista építés nehéz ügyében a párt és a szovjet hatalom segítségére igyekeznek küldeni". A levelezőmozgalom további ki­szélesítése érdekében a jövő­ben, leve'ező-brigádokal alakít szer­kesztőségünk, a brigádok meg­vizsgálnak egy-egy munkaterületet, s az itt tapasztaltak alapján írják meg cikkeiket. Ezt annál is in­kább mégvta.lósiljuk, meri nem kielégítő üzemi újságunkban dol­gozóinknak az alulról jövő bírá­! lata 6em. Ezt is a leve'ezőhálózat | bővítésén keresztül, valamint a ' legközelebbi számunkban meg­nyíló, a „dolgozók írják" rovatun­kon keresztül javítjuk meg. A termelés és verseny nyilvá­nossággal is többet foglalkozunk. Az eddiginél jóval többször kö­zöljük a jótermelö dolgozóink fény­képei mellett, munkamódszerüket és azt, hogy hogyan érték el a kiemelkedő eredményüket. „Dicső­ség sarkot" is szervezünk az üzemi újságunkban, s.hová a műszakok, üzemrészek legjobb dolgozóinak fényképei kerülnek majd. A párt és kormányhatározatokkal csak ál­talánosságban foglalkoztunk. A jö­vőben nrtnden párt és kormán j1­ha'ározatot apró részleteiben tár­gyaltunk meg üzemi újságunkon keresztül. Komoly hiányosságok voltak a kultarrovalunknál is. Egy­egy jó filmről, színdarabról, vagy szépirodalmi könyvről rendszerint központi útmutatókat hoztunk ie, nem a dolgozóink véleményé'. Leg­utóbbi újságunkban kezdtük ezt a hiányosságunkat kijavítani, ami­kor pl. Vas és Acél című 6zínöa-. lábról Kolompár Magda és Toto Eszter dolgozóink Írták meg be­nyomásaikat. Ezen az úton hala­dunk tovább a jövőben. Ugyanezt tesszük a filmeknél és a szépiro­dalmi regényeknél Is. [V agyobb gondot fordítunk a szerkesztés munkájára is. Előfordult az, hogy egy lapban iöbb egyforma ci'kk jelent meg, s ennek következtében kimaradlak fontos cikkek. A megjelent cikkek egy részének legnagyobb hiányossága volt a sablonosság. Előfordult az i:s, hogy az egyik áprilisi számban megjelent termelési cikk, csak né­hány név változtatással je'ent meg a májusi számban. A levelekben, cikkekben sűrűn előfordult, hogy helytelen magyarsággal fejezlek ki egyes szavakat. Most, hogy lápjuk üzemi újsá­gunk megjelenésének egyéves táv­latából, milyen nagy segítséget tud nyújtani munkánkban az üzemi saj­tó, a jövőben még nagyobb gon­dot fordítunk rá. Még Iöbb segit­ségcú adunk a Szerkesztő Bizott­ságnak, a levelezőinknek. Rend­szeresebben és sűrűbben értékeljük a munkájukat és jelöljük meg a feladatokat. Az üzemi újság Szer­kesztő Bizottságának segítségével minden alapszervezetünknéi fokcv zalosan faliújság-szerkesztő bizott­ságot alakítunk, melyek a lahúj­I ságon keresztül nagy 6egilséget tud­! r.ak majd nyújtani egyes munkák : megjavításában. Az üzemi sajtó ! munkájának segi'.!Ségével még job­1 ban hozzá járulunk a békéért folyó | harchoz és azon leszünk, hogy a | mi üzemi újságunk is. mint ahogy Lenin elvlárs mondotta, megfeleljen 'hivatásának, s „tömegeik gazdasági 1 á'nevelésének eszközévé váljon." Klein Sándor Textilmüvek üzemi pártvezetősé­gének ti'kúra Növekszik a tömegek ellenállása, fokozódik a terror Tuniszban Párizs (MTI). A tuniszi föpos­tán kedden bomba robbant. A rob­banásnak három halálos és több se­besült áldozata vain. Az anyagi ká­rok jelentékenyek. A helyzet állandóan rosszabbo­dik. Az utcákon úgyszólván minden nap tüntetnek. A rendőrség és a ka­tonaság mindéin középületet őriz, a miniszterek lakása is erős rendőri őrizel alatt áll. A letaatóztatások folytatódnak. A cenzúra még szigorúbb, mint a háború alatt volt. ' Az április elsejei sztrájk miatt többezer dolgozó, sok vasutas és a közmüvek sok dolgozója fel van függesztve állásától.

Next

/
Thumbnails
Contents